Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Átírás

1 Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

2 Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés Jó napenergia Közepes szélenergia Gyenge vízenergia

3 Biomassza csoportosítása keletkezésük szerint: Elsődleges biomassza: a természetes és termesztett v. telepített növény vegetáció (erdő, mezőgazdasági termesztett növények, faültetvények) Másodlagos biomassza: az állatvilág Harmadlagos biomassza: a feldolgozóipar melléktermékei Magyarországon évente újratermelődő biomassza készlet PJ

4 Termőhely értékét befolyásoló fontosabb tényezők Talaj vízgazdálkodási tulajdonságai Talaj genetikai típusa Talaj kémhatása, mészállapota Növények klimatikus igényei

5 Kárpát medence árvízjárta térképe Talaj vízgazdálkodási tulajdonságai Talaj genetikai típusa Talaj kémhatása, mészállapota Növények klimatikus igényei

6 Magyarország árvízjárta és védett területei blabla

7 Az Állami Biztosító által kifizetett mezőgazdasági vízkártérítés és a meliorációs beruházások megyei részesedése Kár- Meliorációs Sor Megye összeg % beruházás % szám millió Ft költsége millió Ft 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 666,8 20, ,3 8,9 2. Békés 1 547,7 18, ,5 12,1 3. Borsod-Abaúj-Zemplén 1 063,6 12,7 947,2 5,6 4. Jász-Nagykun-Szolnok 820,5 9, ,6 8,2 5. Hajdú-Bihar 781,8 9, ,6 9,5 6. Heves 700,3 8,4 501,0 3,0 7. Csongrád 458,9 5, ,0 11,6 8. Vas 255,2 3,1 517,5 3,1 9. Veszprém 211,3 2,6 611,6 3,7 10. Baranya 202,0 2,4 551,0 3,3 11. Győr-Moson-Sopron 130,4 1,6 384,8 2,3 12. Komárom-Esztergom 103,7 1,1 298,8 1,8 13. Zala 94,6 1,1 558,6 3,3 14. Pest 93,8 1,1 896,2 5,3 15. Somogy 75,0 0,9 919,7 5,5 16. Bács-Kiskun 68,4 0,8 914,3 5,5 17. Nógrád 32,2 0,4 316,4 1,9 18. Tolna 24,4 0,3 509,7 3,0 19. Fejér 23,3 0,3 409,7 2,4 19 megye összesen: 8 353,9 100, ,5 100,0

8 Maximálisan elöntött területek megyénként (1999.március 5.-április 23. között) Elöntött terület Összes elöntött területből Megyei Országo- Megyei me- Szántó Összes Gyep Összes Maximális Megye összes san elön- zőgazdas-ági (ezer megyei ezer gyepte- elöntés (ezer tött terület terület hektár) szántó hektár rület időpontja hektár) %-ában %-ában %-ában %-ában Szabolcs-Szatmár- 141,6 27,4 34,9 85,3 28,3 30,3 41, Bereg Jász-Nagykun- 67,2 13,0 14,9 54,4 14,0 4,7 8, Szolnok Hajdú-Bihar 64,2 12,4 13,3 32,1 9,5 22,3 16, Borsod-Abaúj- 52,2 10,1 12,0 34,8 12,8 15,9 12, Zemplén Békés 38,8 7,6 8,3 30,8 7,4 3,5 7, Csongrád 27,5 5,3 8,1 16,0 6,0 10,2 17, Bács-Kiskun 23,9 4,6 4,0 11,8 2,9 11,7 8, Heves 21,6 4,2 9,6 15,0 9,2 3,9 10, Tolna 15,0 2,9 5,9 11,1 5,2 2,9 9, Veszprém 13,9 2,7 5,6 11,1 6,8 2,8 4, Baranya 11,7 2,3 4,2 8,7 3,8 1,8 4, Pest 9,6 1,9 2,4 4,5 1,5 4,9 8, Somogy 8,6 1,7 2,6 6,8 2,6 1,6 2, Győr-Moson-Sopron 6,4 1,3 2,3 2,9 1,3 2,2 6, Fejér 6,1 1,2 1,9 3,7 1,4 2,1 5, Nógrád 5,3 1,0 1,1 0,9 1,0 4,4 11, Zala 1,2 0,2 0,6 0,7 0,5 0,5 0, Komárom-Esztergom 0,7 0,1 0,5 0,6 0,6 0,1 0, Vas 0,6 0,1 0,3 0,3 0,2 0,2 0, Összesen 516,1 100,0 8,3 331,5 7,0 126,0 11,0

9 Éves átlaghőmérséklet változása között /OMSZ/

10 Különböző mechanikai összetételű talajok fizikai tulajdonságai Fizikai talaj féleség Aranyféle kötöttségi szám /K A / Leiszapolható rész % Higroszkóposá-gi érték hy 1 Vízkapacitás térfogat %-ban / VK / mm Holt víz térfogat %- ban /HV / HV=4hy 1 mm Hasznos víz térfogat %- ban / DV / vastag t. rétegben mm Durva < ,5 < 7 < 2 < 5 homok Homok , Homokos vályog , Vályog ,1-3, Agyag-os , vályog Agyag , Nehéz >80 > > 35 <10 agyag Egyéb /kotu, láp nem ért. nem ért. >6 50 fölött 35 fölött változó

11 Észak-Alföldi régió genetikai talajtípusainak megoszlása Sor- Genetikai talajtípus Szabolcs- Hajdú- Jász- Összesen szám Szatmár- Bihar Nagykun- Bereg Szolnok Terület /Ha/ Ha 2 Futóhomok Humuszos homok Ramann féle barna erdő Kovárványos barna erdő Csernozjom Csenozjom jellegű homok Mészlepedékes csernozjom Alföldi mészlep. csernozjom Mélyben sós mészlep. csernozjom Réti Mélyben sós réti Mélyben szolonyeces réti csernoz Szoloncsák Szoloncsák szolonyec Réti szolonyec Szteppesedő réti szolonyec Szolonyeces réti Típusos réti Öntés réti Lápos réti Síkláp Lecsapolt és telkesített rétláp Mocsári és ártéri erdő Fiatal nyers öntés Tó Város Összesen

12 A szántó művelési ág megváltoztatása szükséges: 1. Futóhomok és humuszos homok talajok, ahol talajvizsgálati eredmény: - Arany-féle kötöttségi szám kevesebb 25-nél, - Humusz % kevesebb 0,5%-nél - Leiszapolható % kevesebb 10-nél Itt a hagyományos erdősítés javasolható csak, vagy extenzív akác ültetvény

13 A szántó művelési ág megváltoztatása szükséges: 2. Kovárványos barna erdőtalaj, ahol talajvizsgálati eredmény: - Arany-féle kötöttségi szám kevesebb 30-nál, - Humusz % 0,5-0,8 között, - Leiszapolható % között. Nagy terület van belőle, a rajta megtermelhető növényi termékekre nincs igény. Itt intenzív akác, extenzív nyár javasolható.

14 A szántó művelési ág megváltoztatása szükséges: 3. Levegőtlen nehéz agyag talajok, ahol talajvizsgálati eredmény: - Arany-féle kötöttségi szám nagyobb 60%-nál - Leiszapolható % nagyobb 80%-nál. Genetikájukat tekintve ezek szikes, mocsári és szerkezethibás réti talajok Akác kivételével csak nyár, éger és fűz/szikesre nem!/, mindig nagyon megalapozott egyedi elbírálás kell.

15 A szántó művelési ág megváltoztatása szükséges: 4. Gyakori ár- és belvízveszély, ahol e károk gyakorisága meghaladja a nyereségesség alsó határát Ezek a kötött agyagos területek, esetleg lápos területek, hagyományos erdőnek, vagy energia ültetvénynek alkalmasak a fentiek figyelembevételével.

16 Az energetikai hasznosítás javasolt sorrendje 1. Erdészeti melléktermékek 2. Parlagterületek biomasszája 3. Hasznosítatlan gyepek 4. Szántóföldi művelésre kockázatos, alkalmatlan területek 5. Mezőgazdasági melléktermékek

17 Energetikai hasznosítása történhet: közvetlen eltüzeléssel, égetéssel, biogáz (metán) előállításával, alkohollá erjesztéssel, biodízelkénti hasznosítással.

18 Hasznosítás gazdasági kérdései törekedni kell az átalakítás nélküli, helybeni tüzelésre, 2. az aprítékolás %-al emeli az önköltséget, 3. a brikettálás, vagy pelletkészítés, de ennek költsége az alapanyag árához viszonyítva 3-7-szeres, 4. a hazai biomassza-fajták fűtőértéke csaknem azonos /15% nedvességtartalmú, légszáraz/ anyaghoz viszonyítva. - szántóföldi termékek és melléktermékeké /szalma, energiafű, fűfélék, nád, kukoricaszár, stb / MJ/kg; - hazai fafajok/ kivéve a fenyőféléket/ - 15,1 MJ/kg. /4,2 kwh/ - fenyőfélék - 15,8 MJ/kg átlagos fűtőértékűek.

19 Fűtőérték (MJ/kg) Átlagos fa fűtőértéke és víztartalom összefüggése Fűtőérték Víztartalom (%)

20 Hasznosítás gazdasági kérdései Legfontosabb a termék tüzeléskori nedvességtartalma/15%/. A frissen aprítékolt, 50%-os nedvességtartalmú nyersanyag csaknem felére lecsökkenti a hasznosuló hőt, a kazán korrózióját növelve, csökkenti élettartamát. 6. Milliós példányszámban gyártandók és elterjesztendők a faelgázosító kazánok, ahol a hatásfok 82-90% közötti, legkevésbé környezetszennyező. 7. A kis energia sűrűsségű fa nem viseli el a nagy szállítási költséget.

21 Szállítás társadalmi költsége Beton. XII. évfolyam. 9.szám szeptember, 3. oldal. Cím: Korszerű beton autópálya építése Németországban Szerző: Dr. Ing. Walter Fleischer-től idézet: Egy tehergépkocsi tengely kb. akkora igénybevételt jelent, mint személygépkocsi tengely, ezért a nagyforgalmú, nagyterhelésű útburkolatokat betonból építik.

22 Aprítékkészítő kép Gyártó: Szilágyi Péter

23 Faelgázosító kazán kép FGK 25 típus

24 Fásszárú energiaültetvény támogatása A rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítését a 72/2007.(VII.27.) FVM rendelet szabályozza. Néhány ismeret a telepítőnek: A támogatás mértéke %-a /fiatal mezőgazdasági termelő vagy kedvezőtlen adottságú területen, illetve ez utóbbi kettő együtt a legnagyobb támogatásra jogosult/, akác esetén a támogatás mértéke a Ft, lágy szárú /fűz, nyárfa/ esetén a Ft/ha. Az eltelepített minimum 1 ha - terület 5 évig üzemel a termelt faaprítékot saját felhasználásra, vagy 5 éves előszerződéssel a felhasználó felé le kell kötni. Védett természeti, vagy NATURA ter-en az akác nem támogatható. A szakmai részleteket a 45/2007.(VI.11.) FVM r. tartalmazza.

25 Évelő lágyszárú energiaültetvény támogatása Az évelő lágy szárú energiaültetvények telepítését a 71/2007.(VII.27.) FVM rendelet szabályozza, néhány fontosabb feltétel: A támogatás az energiafűre / Agropyron nemzetség/, maximum Ft/ha a kínai nád ültetvényre /Miscanthus nemz./ maximum Ft/ha. A támogatás %-os mértéke, egyéb feltételei hasonló, mint a fás szárú ültetvényeké.

26 Az Észak-Alföldi Régió lágy- és fásszárú energetikai ültetvények telepítései az utóbbi négy évben Növények Szabolcs-Szatmár- Bereg Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Öszesen ha eft ha eft ha eft ha eft Nyár 1, , , , Fűz 101, , , , Akác , , Energiafű 22, ,8 125, , , ,8 Amerikai bársonymályva Összesen 126, ,8 258, , ,

27

28

29

30

31

32

33

34 Máriapócs energia erdő

35 Máriapócs energia erdő

36 Köszönöm a figyelmet!