A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE"

Átírás

1 A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program Siófok Budapest november július

2 Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás 8600 Siófok, Fő tér 1. Telefon: 84/ Fax: 84/ Programfelelős: Székely András térségmenedzser Készítette: Körics Euroconsulting 1011 Budapest, Szalag u. 4. Telefon: 1/ Fax: 1/ Web: Programfelelős: Ábel Zsófia, Holop Szilveszter területfejlesztési tanácsadó 2. oldal az összesen 126 oldalból

3 Bevezetés A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatási, egészségügyi, kereskedelmi stb.) kapcsolatokon alapul. A 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszert január 1-jével léptette életbe a KSH, amelyet augusztus 1-jén alakított át 150 kistérségből álló rendszerré. A jelenlegi kistérségi rendszer a 244/2003 (XII.18.) Kormányrendelet melléklete alapján január 1-i hatállyal érvényes, és 168 kistérséget tartalmaz. A kistérségi komplex területfejlesztési koncepció a kistérségi fejlesztési programozás alapdokumentuma. Célja, hogy egy adott területen, egy bizonyos időintervallumon belül megjelenő társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek térbeli leképeződésére reagáljon oly módon, hogy felkutatja és mozgósítja a helyben megtalálható erőforrásokat, és ezekre alapozva avatkozik be a folyamatokba. Ezek az intézkedések a kistérség jövőbeni programozásának az alappilléreit képezhetik. Számos dokumentum jelenik meg párhuzamosan egy kistérség területfejlesztési politikájában, amelyeknek egymással összhangban kell lenniük annak érdekében, hogy a stratégia valóban sikeres és használható legyen a kistérség minden gazdasági, társadalmi szereplője számára. Ki kell hangsúlyozni a különböző területfejlesztési szintek (országos, regionális, megyei, kistérségi, települési) közötti fejlesztési tervek koherenciájának fontosságát. Annak érdekében, hogy a kívánatos összhang meglegyen, ennek a dokumentumnak átfogó jellegűnek, a többit integrálónak kell lennie. Mivel ezek a dokumentumok egymásra épülnek, nagyon fontos, hogy az - elsősorban a kistérségen belül megjelenő - települési fejlesztési tervek tartalmazzanak olyan elképzeléseket, intézkedéseket, amelyek felfűzhetőek a kistérségi területfejlesztési koncepcióra. Ez ugyanis egy olyan dokumentum, amely illeszkedik a megyei, a regionális, ezáltal az országos fejlesztési koncepcióhoz. Olyan források nyithatók meg megfelelő használata alapján a kistérség előtt, amelyek e nélkül elérhetetlenek lennének. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a fejlesztési tervet a tartalmi mellett időbeli síkon is elhelyezzük. Az 18/1998. KTM rendelet hatályban levő szabályai szerint a középtávú programozás 3-6 évre szól. Sajnos a magyarországi területi terezés és az Európai Uniós programozás erős aszinkronitásban áll egymással, így a túlnyomó többségében Európai Uniós, illetve társfinanszírozásban támogatott programok forráskoordinálása nehézkes oldal az összesen 126 oldalból

4 A dokumentum kidolgozását végző csoport résztvevőinek bemutatása Körics Euroconsulting Dr. Kőrösi Koppány - Ügyvezető igazgató Jogász - Önkormányzati szakértő Holop Szilveszter - Területfejlesztési főmunkatárs Geográfus Terület- és településfejlesztési szakértő Varga Zsuzsanna - Pályázati tanácsadó Geológus - Hidrogeológus Cegléd Ágnes - Pályázati tanácsadó Agrármérnök Vidékfejlesztési szaktanácsadó Balogh Katalin - Területfejlesztési munkatárs Agrármérnök Vidékfejlesztési szaktanácsadó Ábel Zsófia - Területfejlesztési munkatárs Szociológus - Változásmenedzser 4. oldal az összesen 126 oldalból

5 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A dokumentum kidolgozását végző csoport résztvevőinek bemutatása... 4 Tartalomjegyzék... 5 I. rész: Helyzetfeltárás A kistérség földrajzi adottságai, jellemzői Elhelyezkedés, földrajzi helyzet Kistérségek rendszere Földrajzi elhelyezkedés Természetföldrajzi környezet Somogy parti sík Kelet-Külső-Somogy Településhálózat, térszerkezet A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere Műszaki és kommunális Infrastruktúra A lakásállomány és változása Hulladékgazdálkodás Endogén erőforrások Humán erőforrás A népesség szerkezete A népesség, mint munkaerő, a kistérség munkaerőpiaca Gazdaság Általános jellemzők Gazdasági teljesítmény és szerkezet Ipar Mezőgazdaság, élelmiszeripar Kereskedelem és szolgáltatás Turizmus A kistérség településeinek jellemzése idegenforgalomi szempontból Humán Infrastruktúra Oktatás Egészségügy, szociális helyzet Kultúra, művelődés, civil szféra...58 SWOT analízis II. rész: Kistérségi fejlesztési program Általános célkitűzések...65 Speciális célkitűzések...65 Alprogramok Intézkedések Ütemezés Jövőkép oldal az összesen 126 oldalból

6 III. rész: Operatív Program Az operatív program szöveges összefoglalása Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram Intézkedés: Gasztroturizmuson alapuló programcsomagok kidolgozása Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram Intézkedés: Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram Intézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram Intézkedés: Konferenciaturizmus fejlesztése Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése Az üdülőidény megnövelése alprogram Intézkedés: Termál- és wellness-turizmus fejlesztése Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása Intézkedés: A kistérségi munkaszervezet adminisztratív és szakmai egységének megerősítése Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása Intézkedés: A helyi gazdasági szereplők bevonása a kistérségi fejlesztő munkába Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása Intézkedés: Kistérségi marketingkommunikáció Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása Intézkedés: Térségi kapcsolatok ápolása Kistérségi menedzsment tevékenység Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása Intézkedés: A lakónépesség helyi identitástudatának kialakítása, komfortérzetének növelése Prioritás: Gazdasági diverzifikáció Az agrárgazdaság növelése alprogram oldal az összesen 126 oldalból

7 Intézkedés: Gyenge termőképességű területek és hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása Prioritás: Gazdasági diverzifikáció Az agrárgazdaság növelése alprogram Intézkedés: Mezőgazdasági gazdálkodók szakmai képzettségi színvonalának növelése, képzése Prioritás: Gazdasági diverzifikáció A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram Intézkedés: Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása Prioritás: Gazdasági diverzifikáció A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram Intézkedés: Repülőtér-fejlesztés Prioritás: Gazdasági diverzifikáció A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram Intézkedés: Kistérségi vállalkozásbarát környezet kialakítása, befektetést ösztönző programok kidolgozása Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés Intézkedés: Szakképzési infrastruktúra fejlesztése Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés Intézkedés: Diplomás fiatalok kifelé irányuló migrációjának megfékezése Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása Alprogram: Szolgáltatások javítása Intézkedés: Külterületi vonalas infrastruktúra fejlesztése Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása Alprogram: Szolgáltatások javítása Intézkedés: Információs társadalom fejlesztése Melléklet Siófok város szobrai A javaslatok és a korrekciók listája oldal az összesen 126 oldalból

8 I. rész: Helyzetfeltárás 8. oldal az összesen 126 oldalból

9 E fejezet célja a kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának feltárása, értékelése. A Siófoki Kistérség esetében a korábbi időszak adatinak összehasonlítása, tendenciák megfigyelése nem lehetséges, a KSH 2003-előtti területi adatbázisai, az AMÖ 2000 (Általános mezőgazdasági öszszeírás) és a GKI Gazdaságkutató Rt. kistérségre vonatkoztatott gazdasági mutatatói még tartalmazták a jelenleg a balatonföldvári kistérséghez tartozó települések adatait is. Munkánk során ezért a KSH 2004-ben kiadott területi statisztikai évkönyveivel, és a 2001-es népszámlálás adataival dolgoztunk. További makrostatisztikai adatokat a következő dokumentumokból nyertünk: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Dél-Dunántúli régió komplex fejlesztési terve Somogy megye területfejlesztési programjának felülvizsgálata (Somogyi Fejlesztési Unió) A Balaton-térség nemzetgazdasági szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata (GKI Gazdaságkutató Rt. 2004, április.) Siófoki Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési program Balaton Régió stratégiai fejlesztési program helyzetelemzés és SWOT aktualizálása, 2005 Balaton Fejlesztési Tanács Balaton régió fejlesztési stratégiája Siófok Város évi turisztikai szezonértékelése, Siófok Város Tourinform Irodája Mikrostatisztikai adatokkal a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltsége által készített 2005-ös kistérségi humánerőforrás térképből, illetve a kistérség településeinek elektronikusan elküldött kérdőív adatbázisából dolgoztunk. A kistérségi programozás elképzelhetetlen a helyi gazdasági és társadalmi aktorok (szereplőrésztvevők) interjús megkérdezése nélkül. Irodánk számos mély- illetve célzott kérdéssort tartalmazó interjút készített a kistérség meghatározó véleményvezéreivel. További személyes egyeztetésre volt lehetőségük a települések polgármestereinek és a kistérség területfejlesztési menedzsereinek a február 17-én megtartott műhelymunkán, ahol ismertettük a helyzetelemzés során feltárt problémákat, a SWOT analízist, valamit ezen anyag alapján kialakított stratégiát. Az előzetes helyzetelemzés és prioritás csoport megvitatására rendezett workshop-jellegű találkozón a résztevő polgármesterek nem fogalmaztak meg kifogást a munkaanyaggal szemben, ötleteikkel, javaslataikkal segítették munkánkat, melyet ez úton is meg kívánunk köszönni. 9. oldal az összesen 126 oldalból

10 1. A kistérség földrajzi adottságai, jellemzői 1.1. Elhelyezkedés, földrajzi helyzet A siófoki kistérséget magába foglaló Dél-Dunántúl Régió Magyarország délnyugati részén fekszik, határainak döntő többsége természeti. Nyugaton a Zala-Somogyi határárok, keleten a Duna, északon a Balaton, délen pedig a Dráva választja el a szomszédos Horvátországtól. A Tolna-, Somogy- és Baranya megyék alkotta térség a Dunántúl legnagyobb régiója, s bár itt található a legtöbb település (2001-ben 653), ez egyben a legalacsonyabb népsűrűségű régió. Somogy megye - amely a Dél-Dunántúl szinte felét teszik ki -, a Balatontól egészen a Dráváig nyúlik. Hatezer-harminchat négyzetkilométernyi területével az ország legnagyobb megyéi közé tartozik - nagysága szerint az ötödik - az ország összterületének mintegy 6,5 százalékát foglalja magába. Észak déli kiterjedése jelentős, meghaladja a 120 kilométert. Északon Veszprém, északkeleten Fejér, keleten Tolna, dél-keleten Baranya megye, délen Horvátország, nyugaton pedig Zala megye határolja. A megye népességszáma fő, amelynek 1/5-e a székhelyen, Kaposváron él. A lakosság közel fele 13 városban, másik fele 232 községben él. 10. oldal az összesen 126 oldalból

11 1.2. Kistérségek rendszere A kis térségek fejlettségi differenciálódására való reagálás eredményeképpen az Európai Unió területfejlesztési és közigazgatási irányelveit szem előtt tartva alakultak ki a NUTS IV-es rendszernek megfelelő statisztikai kistérségek. A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi-, közlekedési-, középfokú ellátási (oktatási, egészségügyi, kereskedelmi stb.) kapcsolatokon alapul. Az 1997-ben kialakított 150 kistérségből álló kistérségi rendszer keretében Somogy megyében 9 kistérség jött létre, ben azonban Balatonföldvár székhellyel új kistérség jött létre - nem kis mértékben megváltoztatva ezzel a Siófoki kistérséget. 1. ábra: Somogy megye kistérségei 1997-től 2003-ig A fokozatosan átalakuló kistérségi rendszer 2003-ban, a 244/2003.(XII.18.) kormányrendeletben kapott legitimációt. A korábbi struktúra módosításával a siófoki kistérségből 13 település vált ki, és Balatonföldvár központtal új kistérség jött létre. A balatonföldvári kistérség a megye területileg legkisebb, népességszám tekintetében pedig a második legkisebb kistérsége. A Siófoki kistérség népességének száma közel ¼-ével, területe pedig nagyjából 40%-al csökkent az átszerveződés által. 11. oldal az összesen 126 oldalból

12 Kistérség Terület (km2) A megye %-ában Népesség A megye %-ában Népsűrűség (fő/km2) Település Balatonföldvári 255 4, , Barcsi , , Csurgói 496 8, , Fonyódi 418 6, , Kaposvári , , Lengyeltóti 273 4, , Marcali , , Nagyatádi , , Siófoki 373 6, , Tabi 480 8, , Kistérségek összesen , , táblázat: Az 1997-es kistérségi struktúra kistérségei Somogy megyében A Dél-dunántúli régión belül a kistérségek közötti fejlettségbeli mutatók komoly eltérést jeleznek. A régió huszonnégy kistérsége közül kilenc hátrányos helyzetűnek, másik kilenc pedig leghátrányosabb helyzetűnek minősül. A Siófoki kistérség, a Pécsi, Szekszárdi és a Kaposvári kistérségekké együtt a régió legfejeltebb kistérségei. Somogy megye viszonylag kiegyenlített népességszámú kistérségekkel rendelkezik. A 10 kistérségből 4 rendelkezik 20 ezer alatti, egymást tekintve közeli értékű népességszámmal. Hasonlóan további 4 kistérség szintén alacsony szórással, húsz és harmincezer közötti népességszámmal rendelkezik. A megyeszékhely kiugróan magas értékét kizárólag a Siófoki kistérség képes némileg ellensúlyozni. A népsűrűség a megye legnagyobb részén - csakúgy, mint a megye átlagában - alacsony. Magas népsűrűséggel egyetlen kistérség sem rendelkezik. A legmagasabb népsűrűséggel jobbára a Balaton-parti, nyugat-kelet irányban elnyúlt kistérségek, mint a Siófoki illetve a Fonyódi, és a megyeszékhely kistérsége rendelkeznek, országos viszonylatban azonban még ezek népsűrűsége is csak közepesnek tekinthető. A legalacsonyabb népsűrűséggel - mindössze 33 fő/km2 értékkel - a Tabi kistérség rendelkezik Földrajzi elhelyezkedés A siófoki kistérség a megye északkeleti részén helyezkedik el. A kistérség természeti hátárait északon a Balaton alkotja. A kistérség nyugati települései már a Somogyi dombság Külső Somogyi dombjai között helyezkednek el, míg településeinek nagy része a Mezőföld Sió által kialakított legnyugatabbi nyúlványain helyezkednek el. Délen egyértelműen a Somogyi dombság éles határt nem képező elvégződő lankái képezik a kistérség határát. A kistérség központja Siófok, közigazgatási határait északon a Balaton túloldalán található balatonalmádi és balatonfüredi, keleten az enyingi, délen a tamási és tabi, míg nyugaton a balatonföldvári kistérségek alkotják. 12. oldal az összesen 126 oldalból

13 A kistérség a Somogyi dombság nagytáj, a Külső-Somogy középtáj területén helyezkedik el. A kistérség települései 4-6 arányban két kistáj - a Somogy parti sík, és Kelet-külső Somogy - területén találhatók Természetföldrajzi környezet Somogy parti sík Települések (a Siófoki kistérség települései közül): Balatonszabadi, Siófok, Siójut, Zamárdi Domborzat és földtani adottságok A Balaton keleti partjától induló és a déli partot Fonyódig körbefutó 2-4 km széles keskeny parti sáv a Somogy parti sík. A 100 km 2 nagyságú terület legmagasabb részeit - a vulkáni tufa tanúhegyeket (Boglári-, Fonyódi Várhegy) kivéve - a somogyi meridionális hátak előterében elhelyezkedő, domblábi lejtős síkok képviselik. Szelíd hajlású, alacsony felszín ( m a tengerszint feletti) jellemzi. Tóközeli szegélyei helyenként lejtőüledékekkel többé-kevésbé megemelt, idősebb tavi abráziós színlők, amelyek a tavi hullámmozgással alámosott alacsony (5-10 m), meredek peremekkel határolódnak el a parti alluviális síktól. Sajátos alakulatok a meridionális hátak tóig kinyúló elvégződései, amelyek tavi abrázióval alámosott magas, meredek (szakadékos) falakként keretezik a vízpartot. A terület nagyobb részét elfoglaló domblábi lejtős sík a megsüllyedt pannóniai homok- és agyagüledékekre települt prebalatoni hordalékkúp anyagából formálódott ki. Ezen a térszínen mind pannóniai, mind murvás homoküledékek számos helyen, kellő mennyiségben, könnyen hozzáférhető módon nyerhetők felhasználásra. A turzásokkal tarkított kavicsos rétegekkel keverve fordul elő; helyenként durva- és középszemű homok murvával, kavicsos rétegekkel fordul elő; helyenként deflációs eredetű lepelhomok takarókkal fedve. A parti alluviális vízjárta területeken lápos réti és telkesített síkláp talajok találhatók. Utóbbi kiterjedése jelentős (42%); zömmel Fonyód és Balatonszemes között fordulnak elő. Mintegy 70%-ukat rétek borítják. A kistáj löszös üledékekkel borított térszínein mészlepedékes csernozjomok (32%), csernozjom barna erdőtalajok (7%) és barnaföldek keletkeztek (15%). Zamárditól keletre vályogmechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, igen jó termékenységű mészlepedékes csernozjomok képződtek. 13. oldal az összesen 126 oldalból

14 Éghajlat A kistáj mérsékelten meleg éghajlatú, a mérsékelten száraz és mérsékelten nedves típus határán terül el. Az évi napfénytartam és óra között van. Nyáron óra, télen 205 óra körüli a napsütés. Az évi középhőmérséklet 10,4 ºC körüli, de északon egy-két tized fokkal kevesebb. A vegetációs időszak hőmérsékleti átlaga 17,0-17,2 ºC. Április étől október ig, vagyis évente mintegy 190 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 C-ot. A fagymentes időszak április 5. körül kezdődik és október 30. táján fejeződik be, vagyis évente mintegy 208 napig tart. A legmagasabb nyári hőmérsékletek sokévi átlaga 33,2 ºC, a legalacsonyabb télieké -14,0 és -14,5 ºC közötti. Az évi csapadékösszeg mm; a vegetációs időszakban északon és északkeleten mm, máshol mm csapadék várható. A téli félévben a hótakarós napok száma 32 körüli, az átlagos maximális hóvastagság cm. A parti sík uralkodó szélirányaira (É, ÉNy) jellemző, hogy a zivatarok és hidegfrontok általában hirtelen szélerősödéssel járnak Vízrajz A Balaton déli pereme Fonyódtól Balatonkeneséig néhány vízfolyás torkolati szakaszát öleli fel. Ezek a Keleti-Bozót vagy Nagy-árok (44 km, 251 km 2 ), Balatonboglári-határárok (16 km, 59 km 2 ), Tetvesárok (25 km, 94 km 2 ), Nagymetszés (18 km, 88 km 2 ), Séd (Balatonföldvár; 10 km, 37 km 2 ), Endrédipatak (7 km, 23 km 2 ), Balatonszéplaki árok (7 km, 19 km 2 ). A Siótól keletre található területet egyetlen vízfolyás sem keresztezi. Vízháztartása nyugatról keletre haladva veszteségessé lesz. Általában azonban időszakos jellegű, gyér vizű vízfolyások jellemzik a Siótól keletre fekvő területeket, amelyek csak tavasszal és nyár elején vezetnek jelentősebb vízhozamokat. A vízfolyások vízminősége a mellettük fekvő települések miatt eléggé szennyezett. Az ártér kiterjedése 13,5 km 2, amiből 0,8 km 2 belterület, 2,5 km 2 szántó, 10 km 2 rét és legelő, 0,2 km 2 erdő. Természetes állóvize a balatonszabadi Sóstó (15,2 ha) és a zamárdi Töreki-láp (52,5 ha), míg a balatonföldvári Halas-tó (20 ha) mesterséges. A talajvíz mélysége Balatonföldvártól nyugatra 2, míg attól keletre 4 m-ig süllyed. Általában a Balatonhoz közeledve emelkedő tendenciájú. Mennyisége is kevés, mivel a felszín alatt a tóba szivárog. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg az általános, de helyenként a nátrium is megjelenik. A rétegvizek mennyisége 1 l/s.km 2 körüli. Az artézi kutak mélysége általában nem éri el a 100 métert. Vízhozamuk a mérsékelt és a közepes között ingadozik. Vegyi összetételük a felhasználást nem korlátozza. Fonyód szénsavas kútja országosan ismert ásványvizet ad. Minden településben van közműves vízellátás, ami azonban az igényeket a nyári üdülőszezonban nem mindig elégíti ki. A csatornázás helyenkénti hiánya a Balaton vízminőségét is veszélyezteti Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, Siófoktól nyugatra mérsékelten nedves éghajlatú, részben a tóparton meredeken elvégződő alámosott, barna és csernozjom barna erdőtalajjal borított alacsony dombhátak, részben a közéjük és a tóparti turzások közé zárt rossz lefolyású, lápos réti talajú árterek és többékevésbé lecsapolt síklápok (az ún. berkek) jellemzik e területet. Siófoktól keletre az éghajlat már mérsékelten száraz és a tó fölé emelkedő, a mély talajvizű löszös síkságot mészlepedékes csernozjom fedi. Az ártereken az ártéri ligetek puhafás erdőcsoportjai mellett a rétlápok növényze- 14. oldal az összesen 126 oldalból

15 tét találjuk. A magasabb dombvonulatok maradványerdei vagy illír-jellegű molyhos tölgyesek, vagy cseres tölgyesek, míg a keleti tájrészen a tatárjuharos lösztölgyesek alkotóelemei bukkannak elő, helyenként homoki tölgyes csoportokkal. Az egyes típusok hasznosítását a tóhoz viszonyított fekvés eléggé meghatározza. A magasabb dombságok eróziós-deráziós völgyekkel tagolt, mély talajvizű felszínén találjuk a településeket, valamint a szántók és a szőlők-gyümölcsösök kb. 1/4-1/4-részarányt elfoglaló foltjait, továbbá kis területű erdőfoltokat. A mély fekvésű, magas talajvizű árterek és síklápok vagy szántók, vagy rétek és legelők. A nyugati tájrész löszös síkjainak tó közeli részét ugyancsak települések foglalják el, míg távolabbi területei kultúrsztyep-jellegű szántóföldek, itt-ott ligetekkel tagolva Kelet-Külső -Somogy Települések: Ádánd, Balatonendréd, Nagyberény, Nyim, Som, Ságvár Domborzat és földtani adottságok A kistáj a Balatoni-medence Kőröshegy-Siófok közötti parti síkjától délre a DéI-Külső-Somogyisüllyedék északi szegélyéig (Somogygeszti-Pincehely vonala) terjed, nyugati határa Köröshegy- Bonnya vonalában, keleti széle a Sió-Alsó-Kapos mentén húzható meg. A kistáj legnagyobb része északkelet-délnyugati irányában húzódó, egymás mögött sorakozó dombhátak és a Balatonnal párhuzamos nagyobb völgyek együttese. A hátak átlagos magassága m a tengerszint felett. Néhány tetőszint az északi részen kissé a 300 m fölé emelkedik. A hátak szélessége km, hoszszúságuk km között váltakozik. A dombhátak közös jellemző geomorfológiai vonása a szembetűnő aszimmetria. A kistáj Sió-Alsó-Kapos menti 5-10 km széles sávja lösztakarós, illetve futóhomok fedte lépcsős hordalékkúp-felszín. Alacsonyabb helyzetének (átlagos magasság m, csak két foltszerű kiemelkedés, Ozora és Magyarkeszi mellett haladja meg kissé a 200 m-t), enyhébb lejtésviszonyainak (5-15 ), valamint gyengébb relatív reliefjének megfelelően szelídebb formák jellemzik. A felszín lapos völgyek és köztes lépcsős síkok együttese. Közepes adottságú mezőgazdasági terület. A terület alapformái az alaphegység pikkelyes szerkezeti viszonyainak tükörképeként pannóniai agyag- és homoküledékekből formálódtak ki. A változó vastagságú pannóniai rétegek a lejtők aljában sok helyen a felszín közelében vannak, másutt prebalatoni murvás folyóvízi homok és 5-15 m vastag lösztakaró fedi. A lejtőkön és lejtőlábakon, lépcsős szinteken löszös-homokos, talajmaradványokkal és murvával kevert lejtőüledékek helyenként nagy vastagságban halmozódtak fel. A nagyobb keresztvölgyek talpain csekélyebb mennyiségben tőzeges foltok, lápi agyag és lápi mész is előfordul. A talajvíz felszín alatti mélysége a magas löszfelszíneken a 30 m-t is meghaladja, másutt 8-15 m mélységben helyezkedik el; a mélyebb alluviális síkoktól eltekintve az alacsonyabb térszíneken 3-6 m. Rétegvizek a pannóniai üledékekből nyerhetők m között több szintből. Hetven foknál melegebb hévizek a terület délnyugati részén m-nél nagyobb mélységből hozhatók a felszínre. A löszös üledékeken 4%-ban agyagbemosódásos barna erdőtalajok, 32%-ban barnaföldek, 9%-ban csernozjom barna erdőtalajok, 47%-ban mészlepedékes csernozjomok képződtek. A vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek besorolása az V. talajminőségi kategória, míg 15. oldal az összesen 126 oldalból

16 a kilúgozottabb, kisebb szervesanyag-tartalmú agyagbemosódásos barna erdőtalajoké VI kategória. A két erdőtalaj típus területhasznosításának megoszlása közel azonos. A barnaföldekével azonos a csernozjom barna erdőtalajok minősítése és területhasznosítási módja is. Különbséget a csernozjomosodás miatti nagyobb szervesanyag-tartalom és a kiterjedtebb szántóföldi művelés jelent. A kistáj mezőgazdasági potenciálját elsősorban a legnagyobb területű, legtermékenyebb mészlepedékes csernozjomok határozzák meg. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező, szervesanyag-tartalmuk 3-4 % körüli, termékenységi besorolásuk igen kedvező. Szántóként 87%- uk hasznosított. A patakvölgyek talajai allúviumon képződött öntés réti és lápos réti talajok; az összterület 7%-át fedik. Mechanikai összetételük vályog, termékenységi besorolásuk a VI. és VII. talajminőségi kategória. Általában rétek, legelők Éghajlat Mérsékelten meleg - mérsékelten nedves éghajlatú a kistáj. Évente óra napsütés várható; ebből nyáron órán, télen mintegy 200 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 ºC, de a Balaton partján eléri a 10,4 ºC-ot. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4 ºC, sőt a Balaton közelében egy-két tizedfokkal magasabb. A napi középhőmérséklet a tó közelében már április 10. körül, máshol 2-3 nappal később meghaladja a 10 ºC-ot. Ez az időszak napon át (a Balaton közelében néhány nappal még hosszabb ideig), október 19-ig tart. Délen 194 nap körüli (április és október között), a középső területeken 198 nap körüli (április és október 20. között), a tóhoz közeli tájakon nap hosszúságú a fagymentes időszak (április eleje és október vége között). A legmelegebb nyári nap sokévi átlaga 33,5 ºC. A téli leghidegebb napok átlaga északnyugaton -15,0 és -15,5 ºC, máshol -16,0 és -16,5 ºC közötti. A délnyugati táj részek élvezik a legtöbb csapadékot (700 mm évi, mm nyári félévi). Máshol az évi csapadék 650 mm körüli, s ebből a tenyészidőszakban mm eső esik. A hótakarós napok száma a téli félévben általában 32, legnagyobb átlagos vastagsága 24 cm körüli. A leggyakoribb szélirány az északnyugati, de jelentős a délnyugati szél aránya is Vízrajz A kistáj északnyugati részén a Séden (10 km, 37 km 2 ), Endrédi- (7 km, 23 km 2 ) és a BaIatonszéplakiárkon (7 km, 19 km 2 ) át a Balatonhoz, északkeleti részén a Jábában (22 km, 92 km 2 ) és a Kis- Koppányon (39 km, 262 km 2 ) át a Sióhoz, míg déli részén a Koppányon (56 km, 745 km 2 ) át a Kaposhoz folyik le. Vízháztartása mérsékelten veszteséges. A nagy vízhozam- és vízszintkülönbségek a szélsőséges időjárás következményei. Csapadékos periódusban még a Koppány mellékpatakjain is tekintélyes vízhozamokat mértek (pl. Gonozdi-patak 28 m 3 /s). Általában azonban gyér vizűek, sőt időszakosan ki is száradnak. A vízminőség általában II. osztályú, de - különösen kisvízkor és a települések alatt - még szennyezettebb is lehet. A Koppány sűrű bal parti völgyhálózatához viszonyítva az árterület nagysága - 45 km 2 - nem tartható soknak. Ebből 2,4 km 2 belterület, 6,6 km 2 szántó, 34,5 km 2 rét és legelő, 1,5 km 2 erdő. Az állóvizek száma 22, összesen 312 ha felszínnel. A többség halastó, amelyek közül az ozorai a legnagyobb (27 ha). Az egyéb tavak közül a Tamási-tározó 62 ha felszínű. A talajvíz mélysége egyenetlen. A völgyekben 2-4 m közötti, a dombhátak alatt helyenként hiányzik. Mennyisége csekély. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus az uralko- 16. oldal az összesen 126 oldalból

17 dó. Számos helyen jelenik meg a nitrátosodás. A rétegvizek mennyisége is mérsékelt, 0,75 l/s.km 2 alatti Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, nagyobb keleti felén mérsékelten száraz jellegű a kistáj, amely nyugat felé a mérsékelten nedves felé tolódik. Nagyobb, Koppány-Sió közötti délkeleti része lösszel fedett, eróziós-deráziós völgyekkel tagolt alacsony dombság, amelyen termékeny mészlepedékes csernozjom talaj alakult ki. Hajdani tatárjuharos és molyhos tölgyes erdeiből mára nagyon kevés (10%) maradt. Helyüket túlnyomóan szántók foglalták el. A meredek lejtők szőlői (3%) kis foltokban enyhítik a kultúrsztyep-jelleget. A kistáj északnyugati része eróziós-deráziós völgyekkel tagolt, élénkebb felszínű dombság. A Jaba pataktól északra eső részét csernozjom barna erdőtalaj fedi, amely nyugat felé és a Jabától délre barna erdőtalajnak adja át a helyét. Ezt a Kis-Koppány déli oldalán egy agyagbemosódásos barna erdőtalajú sáv váltja fel. A Felső-Koppány mentét ismét csernozjom barna erdőtalaj, délről barna erdőtalaj kíséri. Mindezek a felszínek egykor cseres tölgyesekkel, a magasabb dombgerinceken gyertyános tölgyesekkel voltak borítva. Arányuk ma 35-45%-ra csökkent. Helyüket főleg szántók (45-55%), kisebb részben szőlők (5-8 %) foglalták el. 17. oldal az összesen 126 oldalból

18 1.4. Településhálózat, térszerkezet A Siófoki kistérség településhálózatát 10 település alkotja. A kistérség központja középváros, a kistérség többi településének népességszáma messze elmarad Siófokétól. A kilenc község közül, Zamárdi az egyetlen nagyközség, míg további öt település Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Ságvár az közötti népességszámú kisközségek csoportjába tartozik. A fennmaradó három település közül Siójut és Som az apró-, Nyim a törpefalvak kategóriájába tartozik. Som község kettő lakott külterületi hellyel is rendelkezik: Daránypuszta és Simonmajor. A Balatonhoz közeli községek népessége viszonylag magasabb a háttértelepülésekhez képest. A térségközpontban - a maga közel fős lakosságával - él a kistérség lakosságának több mint fele. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején zajlott a települési struktúra átalakítása is, amikor államilag szabályozták és határolták be egy-egy település jövőjét. Körzetközponti szerepkört Siófok, alsórendű központ szerepkört 6 település kapott, 3 település szerepkör nélküli lett. Ez hosszútávra meghatározta a települések, az ott élő emberek sorsát. A szerepkör nélküli településekről megindult az elvándorlás, amely a településeket elsősorban a magasan képzett réteg távozása miatt érintette hátrányosan. Település Népesség Terület A helyi igazgatás struktúrája Ádánd ,52 önálló jegyzőség Balatonendréd ,02 önálló jegyzőség Balatonszabadi ,34 körjegyzőség székhelye Nagyberény ,14 önálló jegyzőség Nyim 302 9,76 körjegyzőség (Ságvár) Ságvár ,44 körjegyzőség székhelye Siófok ,66 önálló jegyzőség Siójut ,73 körjegyzőség (Balatonszabadi) Som ,36 körjegyzőség (Ságvár) Zamárdi ,23 önálló jegyzőség Kistérség összesen többcélú kistérségi társulás 2.táblázat Siófoki kistérség települései a népesség,a terület és a helyi igazgatási struktúra alapján 18. oldal az összesen 126 oldalból

19 A térség településszerkezeti adottságai nagymértékben meghatározzák a helyi közigazgatás szervezetét. Így a Balaton part, illetve a háttérterületek közötti ellentét a közigazgatási rendszer terén is megmutatkozik. Míg az összes partközeli település önálló jegyzőséggel bír, addig a Balaton parttól távolabb eső települések közül 5 község két körjegyzőséggel működik. A települések között egy zsáktelepülés (Nyim) található A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere A Dél-dunántúli régió jelenlegi infrastruktúrája, sem minőségében, sem a kiépítettség arányában, nem kielégítő. A régió nemzetközi megközelíthetőségét nehezítik a határátkelőhelyek és a jó minőségű gyorsforgalmi utak hiánya. Somogy megye kistérségei közül a Siófoki kistérség helyzete földrajzi elhelyezkedés szempontjából az egyik legelőnyösebbnek mondható. Azonban figyelembe kell venni a partközeli, illetve a Balaton parttól távolabb eső települések közti infrastrukturális ellátottságon belüli különbségeket. Kiemelten kell kezelni a Balaton parttól távolabb eső települések háttértelepülések felzárkóztatását. 19. oldal az összesen 126 oldalból

20 A kistérség területén minden közlekedési eszköz, lehetőség megtalálható, kezdve a gyalogtúraútvonaltól a repülőgépes szolgálatig. A gépjárművek három, különböző rendű közutat is igénybe vehetnek. Két települést-, Siófokot és Zamárdit érinti, az utóbbi határán ér véget az M7-es autópálya, melynek továbbépítése jelenleg is tart. A 65-ös, Siófokot Szekszárddal összekötő, másodrendű főút három községen halad át. A 65-ös főközlekedési úthoz csatlakozik a Som-Dég és a Som-Kapoly közút. Egyéb szilárd burkolatú úton közelíthető meg a térség többi települése. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge. A településeket összekötő országos útvonalakon menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekednek. Siófok és Zamárdi állomásain lehet vonatra szállni a Déli Vasút Budapest és Nagykanizsa irányába utazva. A Kaposvár és Siófok szárnyvonal négy falut érint a térségben (Siójut, Ádánd, Som-Nagyberény, Som-Daránypuszta). A szárnyvonal jövője azonban kétséges, a folyamatos visszafejlesztések következményeként ma már csak a reggeli és esti órákban közlekednek ezen szerelvények. A vízi közlekedés, korszerű hajóállomással elsősorban turisztikai célokat szolgál. A kerékpárosoknak hét kilométer hosszú szakasz épült a Balaton körüli út részeként, és tervezik a Sió melletti vonal elkészítését is. Sió partján létesítendő kerékpárút kistérségi kezdeményezés, pályázat útján nyert 90%-os EU támogatással készül, mely a balatoni bringakörutat, illetve Siófok városközpontját köti össze az egyes településekkel: Kiliti városrésszel, Balatonszabadival, Siójuttal és Ádánddal. A fent említett települések a 12 km hosszú kerékpárút által bekapcsolódhatnak a térség kerékpáros turizmusába. A tó környékének idegenforgalmában jelentős szerepet játszik a Siófoktól 5 km-re levő, Ságvár község határában, tőle északra található a Siófok-Balatonkiliti-Ságvár repülőtér. Ma a polgári hasznosítású repülőtérre kisgépek, vitorlázók, hőlégballonok érkeznek és emelkednek a magasba. A repülőtér mellett harminc férőhelyes szálloda épült. A nemzetközi forgalom számára megnyitva, határterülettel és határőrségi illetékességgel rendelkezik. Típusa szerint nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes nemzetközi repülőtér. Üzemeltetése folyamatos, napkeltétől napnyugtáig. A leszállópálya hossza m, szélessége 50 m, burkolata füves. Létesítményei között szerepel utasforgalmi épület, sportrepülőhangár és fedett gépállóhely. A jövőben fontos előrelépést jelenthet fejlesztése. 20. oldal az összesen 126 oldalból

21 1.6. Műszaki és kommunális Infrastruktúra A kistérség műszaki infrastrukturális ellátottsága megyei szinten kedvezőnek ítélhető meg. A térség valamennyi települése rendelkezik vezetékes gázzal, közüzemi vízzel, elektromos energia ellátása egységesen kiépített. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban az Internet lefedettség aránya még nagy szórást mutat. A közüzemi szennyvízcsatorna a 10 település közül mindössze négyben (Siófok, Zamárdi, Balatonszabadi és Siójut) található meg. Illetve a települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya. 3. táblázat: A műszaki infrastruktúra legfontosabb jellemzői a siófoki kistérség és Somogy megye viszonylatában Közüzemi Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás, % szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt Személygépkocsi 1000 lakosra Távbeszélőfővonal 1000 lakosra Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások 1000 lakosra lakás, % Siófoki kistérség Somogy megye 92 92,1 72, ,4 95, Forrás: KSH, Somogy megye statisztikai évkönyve, oldal az összesen 126 oldalból

22 A lakásállomány és változása A kistérségben található Somogy megye lakásállományának 12 százaléka, szám szerint lakás. A siófoki kistérség lakásállomány számát tekintve csak a kaposvári kistérség haladja meg, azonban az új lakások építésének mértéke Somogy megye kistérségei közül itt a legmagasabb ben a siófoki kistérségben volt a legtöbb az épített lakások száma, illetve a megyei átlagnak mintegy háromszorosa az lakosra jutó épített lakások száma. Kedvezőnek mondható, hogy a megyei átlag alatt van a 100 lakásra jutó lakosok száma (233 fő), vagyis egy lakásban átlagosan 2,33 ember lakik. Úgyszintén megyei átlag alatti a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás. 4. táblázat: A lakásállomány néhány adata Somogy megye kistérségeiben, 2004 Kistérség Lakásállomány 100 lakásra jutó lakos Az épített lakások 100 épített lakásra jutó megszűnt közt épült lakások a évi lakás-állomány az év végén száma lakosra lakás %-ában Balatonföldvári ,3 9,6 4,4 Barcsi ,3 Csurgói ,5 3,7 1,6 Fonyódi ,8 4,5 7,4 Kaposvári ,5 7,6 3,6 Lengyeltóti ,7 0 2 Marcali ,9 20,9 1,1 Nagyatádi ,4 21,6 2,3 Siófoki ,4 5,8 11,4 Tabi ,1 7,7 0,9 Kistérségek összesen ,7 7,9 4,2 Forrás: Somogy megyei statisztikai évkönyv, 2004 Összességében jónak ítélhető meg a kistérség lakásállományának - elsősorban a - bővülési adatai, de a település-szintű adatok egyértelműen kimutatják, hogy a kistérségen belül igen nagy differenciák vannak, főként a térségközpont és a Balaton parttól távolabb eső települések tekintetében. A kistérség lakásállományának 67 százaléka Siófokon található, tehát meghatározó mindaz, ami a város lakásállományával történik. A kistérség lakásállomány-változásában történő kedvező folyamatok, a nagymértékű újlakás-építés, döntően a siófoki építkezésekkel függ össze. A 4. táblázatban látható, hogy egy év alatt a térségben épült házak közel 84 százaléka a térség központjában épült fel. A Balaton parttól távolabb eső településeken nem, vagy csak kis mértékű állományváltozás történt. A tulajdonformát tekintve, az elmúlt években jó néhány lakóház került külföldi állampolgárok kezébe 22. oldal az összesen 126 oldalból

23 nemcsak a Balaton-parti településeken, de a Balaton parttól távolabb eső településeken is, azonban a vásárlói kedv jelenleg stagnál. 5. táblázat: A lakásállomány néhány adata a siófoki kistérség településein, 2004 Település Lakásállomány 2003 év végén 2004 év végén változás Ádánd Balatonendréd Balatonszabadi Nagyberény Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi Forrás: Somogy megyei statisztikai évkönyv, oldal az összesen 126 oldalból

24 Hulladékgazdálkodás Somogy megyében 2003-ban vált teljessé a hulladékok szervezett elszállítása. A megye nagy részén négy vállalat végzi a települési szilárd hulladék elszállítását. A négy cég együttesen 187 településen (a helységek 77%-ában) szolgáltat, ahol a megye lakosságának 91%-a él. A Zöldfok Rt. nemcsak a siófoki kistérségben, hanem a kistérségen átnyúlva 45 településen végzi tevékenységét, melyek összlakossága fő. 6. táblázat: A szervezett szemétszállításba bevont települések száma: Települések száma Év Somogy megye Forrás: Regionális Hulladékgazdálkodási Terv Jelenleg Somogy megyében a lakosság által beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék befogadására 3 hulladékudvar szolgál: egy lakossági hulladék szelektív gyűjtésre alkalmas létesítmény Kaposváron, illetve kettő intézményi hulladék gyűjtésére szolgáló Kaposváron és Barcson. A térségben keletkező települési szilárd hulladék ártalmatlanításának jelenlegi általános gyakorlata a lerakás. Somogy megyében 147 darab a meglévő lerakók száma, melyből 12 működik és megfelelő műszaki védelemmel csak 3 lerakó ellátott (Kaposvár, Marcali, Csököly). A kistérségben működési engedélylyel (2007. dec. 31-ig) Zamárdiban és Balatonszabadiban lévő lerakó hely rendelkezik. Balatonszabadi gyűjtési körzete 15, Zamárdi pedig 34 települést ölel fel. A térségben, illetve a megyében sem működik helyi lerakó. Zamárdiban található még válogató telep, települési hulladékot komposztáló üzem és folyik települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása. 7. táblázat: A kistérségben működő válogató telep és kapacitása Válogatott hulladék mennyi- Helye Válogatott hulladék fajtája Kapacitás (t/év) sége (t/év) papír műanyag Zamárdi Papír, műanyag Forrás: Felügyelőségi nyilvántartás 8. táblázat: Települési hulladékot komposztáló üzem a kistérségben Létesítmény neve Létesítmény helyszíne Tevékenység típus Kezelendő hulladékfajta Kapacitás (t/év) Zamárdi komposztáló Zamárdi Szelektíven gyűjtött hulladék komposztálása Szerves, zöldhulladék Forrás: felügyelőségi nyilvántartás 24. oldal az összesen 126 oldalból

25 9. táblázat: Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása Létesítmény neve Létesítmény helyszíne Tevékenység típusa Kezelendő hulladékfajta Kapacitás (m 3 /év) Kezelt hulladék (m 3 ) Zamárdi égetőberendezés Szelektíven Szerves zöldhulladék és nyese- Balaton déli part gyűjtött hulladék Zamárdi égetése dék Adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás Komplex hulladékgazdálkodási program Nemcsak a kistérségben, de régiós szinten sincs egységes hulladékgazdálkodás, a kiemelt környezetvédelmi területeken a Balaton, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén- sem megoldott a hulladék szakszerű kezelése ban fog elkészülni a Dél-Dunántúli régiót érintő Dél-Balaton Dél-Balaton Sió völgye hulladékgazdálkodási rendszer mely 5 megyében, 204 településen élő 370 ezer állandó lakost, valamint az üdülési szezonban több százezer vendéget érinti, becslések szerint ilyen arányú népesség jelenleg mintegy 129 ezer tonna hulladékot termel. Az országban negyedikként létesítendő nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerrel lehetővé válik, hogy az újrahasznosítható hulladékot visszaforgassák, a komposztáló berendezések beiktatásával pedig csökkenhet a lerakóba kerülő, biológiailag lebomló hulladékok mennyisége. A csaknem 13 milliárd forintos beruházás fedezetének 65 százaléka vissza nem térintendő európai uniós (ISPA/KA) forrás, 25 százaléka állami támogatás, az önkormányzatok önrésze 10 százalék. Az érintett települések a program elindításával Siófok városát bízták meg, és a rendszer szervezésére, fejlesztésére, a végrehajtás koordinálására konzorciumi szerződést kötöttek egymással. A siófoki kistérségen belül Som településén, Som és Daránypuszta között, lesz a Regionális Hulladékkezelő központ, mely 76 település hulladékának kezelését fogja megoldani. 25. oldal az összesen 126 oldalból

26 1.7. Endogén erőforrások Humán erő forrás A népességszám alakulása A dél-dunántúli népességszám változása az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakult. A régió lélekszáma évről évre csökken, s tíz év alatt a populáció 2,3 %-os fogyást produkált. Somogy megye népességmozgalmi adatai még az országos és regionális indexeknél is negatívabbnak bizonyultak. A megyén belül csupán a Siófoki kistérség mutatott biztató népességmozgalmi tendenciát. Az 1970-es adatokhoz képest a kistérség településeinek jelenlegi lakosságszáma növekvő népességszámot jelez. Ez a növekedési irány nagy arányban a Siófoki populáció gyarapodásának köszönhető, amely ellensúlyozta a környező községekben tapasztalható kis mértékű lélekszámesést is. A kistérségben a lakónépesség száma 2003 és 2005 között eltelt időszakban lényegesen nem változott sem negatív, sem pozitív irányba. A kistérség össznépessége az elmúlt négy étvized során ről re növekedett. 1. diagram: A siófoki kistérség lakosságszámának változása 1970 és 2004 között Ádánd Balatone ndréd Balatonsz abadi Nagyberé ny Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi Lakónépesség Lakónépesség Lakónépesség Lakónépesség Lakónépesség oldal az összesen 126 oldalból

27 Halálozási és élveszületési adatok A Dél-Dunántúli régióban az 1000 lakosra jutó élveszületések számának aránya (9,1%) elmarad az országos (10,7%) aránytól. Ugyanez az arányszám Somogy megyében, még ennél is szomorúbb képet mutat, egy százalékponttal alacsonyabb, mint a regionális átlag. A kistérségek többségében ez az érték 9-10 körül mozog. a legkedvezőtlenebb arányokkal a mohácsi és a Balaton melletti kistérségek rendelkeznek. A Siófoki kistérség élveszületési mutatói jelentősen romlottak az utóbbi évtizedekben. A 2. diagramon figyelemmel kísérhető, hogy a kistérség születésszámának megcsappanását jórész, Siófok város élveszületési arányának csökkenése okozta. 2. diagram: A siófoki kistérség élveszületési arányának számszerű változása 1970 és 2001 között Ádánd Balatonen dréd Balatonsz abadi Nagyberé ny Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi Élve születés Élve születés Élve születés A régió halálozási rátája (14,4 ) ugyanúgy, mint az élveszületési arányok kedvezőtlenebbek, mint az országos átlag (14,1 ), de az a tendencia mérséklődni látszik. A hosszabbodó átlagos életkor és az alacsony termékenységi mutatók miatt, jelentősen torzult a népesség életkor szerinti összetétele és 2004 között megnőtt a 60 éves és idősebb korcsoport aránya a 14 éves és fiatalabb csoporthoz képest. A népesség elöregedése a vizsgált időszakban előre halad a megyében. A kistérség összes településére a negatív népszaporulat jellemző, bár a évi és a évi adatok biztatóak, hisz a halálozások száma - bár még mindig magasabb, mint a születéseké stagnált vagy csökkent, s a születések száma növekedett. Ez a növekedés azon nem szignifikáns, így fel kell készülni az elöregedő társadalom kihívásaira. 27. oldal az összesen 126 oldalból

28 Mobilitás A népességszám alakulását lényegében a természetes népmozgalom alakítja ki, de a változáshoz jelentősen hozzájárulnak a mobilitási szokások is. Míg a régióban az 1990 és 2001 közötti évek átlagában 24 kistérségből 20-at még vándorlási nyereség jellemzett, addig 2003-ban ez csak öt kistérségről volt elmondható. Meg kell jegyeznünk, hogy a pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező kistérségek közül négy, Somogy megyében található. A siófoki kistérség 2003-as értékek szerint lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete + 0,773, ami a régiós és megyei szinten is a legmagasabb pozitív indexnek számít. Figyelembe kell azonban vennünk a mobilitási trendet, ami az utóbbi évtizedben komoly visszaesésről tanúskodik a kistérségen belül diagramm: A Siófoki kistérség vándorlási különbözete 1970 és 2001 között Ádánd Balatonendréd Balatonszabadi Nagyberény Nyim Ságvár Siófok Siójut Som Zamárdi Vándorlási különbözet Vándorlási különbözet Vándorlási különbözet A siófoki kistérség diagramra vetített, migrációs adatain érezhető a mobilitási trend változása. A települések összesített migrációs mutatói szerint 2004-ben, a vándorlási különbözet még mindig pozitív irányba tolódott el. A legnagyobb számú befelé történő migráció, Siófok és Ságvár irányú volt, míg a vándorlás vesztes települései, Ádánd és Nagyberény. A kistérségbe települők 2004-es aránya alig több mint a fele a 2002-ben betelepülteknek. A fiatalok elvándorlása, különösen az alacsony lélekszámú településekről megboríthatja a helyi korfa egyensúlyát. 28. oldal az összesen 126 oldalból

29 A népesség szerkezete A népesség korösszetétele és a nemek aránya A Dél-dunántúli régióban, az országos tendenciához igazodva, fokozottan megjelenik az elöregedő társadalom problémája. A régióban mért 1980-as adatok szerint a 60 évesek és idősebbek népességen belüli aránya 17% volt, 2010-re, ez az arány 19,7 %-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a gyermekkorúak aránya a népességen belül 21,5%-ról 16,2 %-ra csökkent. Somogy megyében az elmúlt négy év alatt az öregedési index (az idős népesség arányát a gyermek népességhez viszonyítva) 10,1 % ponttal növekedett. A Siófoki kistérség lakosságának korösszetétele, a megye kistérségei közül a leginkább elöregedőbb társadalom képét mutatja. Ennek oka az alacsony születésszám illetve a jelenlegi korstruktúra, de a befelé történő migrációban résztevő idősebb korcsoportok felülreprezentáltsága is befolyásolja ezeket a statisztikákat. A Siófoki kistérség korfáját, 2003-as adatok alapján kirajzoló ábrán, szépen látszik, hogy az elöregedési tendencia nagyjából tizenöt év múlva fog betetőzni, amikor a jelenleg 45 és 55 éves korosztály nyugdíjassá válik. A korfa törzse, a kistérség jelenleg éves korosztálya, komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal néz szembe a jövőben. 4. diagram: A siófoki kistérség korfája 2003-ban nőtöbblet férfitöbblet Forrás: KSH népesség továbbszámítási adatbázis 29. oldal az összesen 126 oldalból

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE (A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint) ÜZENET KFT. MÁRCIUS V É R T E S A C S A KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE (2/2005 (I.11) KORMÁNYRENDELET SZERINT) Megrendelő:

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete a helyi gazdálkodási tervről Tarany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelő vizsgálati dokumentumának elfogadása

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020)

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Nagy Gergő Környezetkutató Geográfus Németh Balázs Környezetmérnök Gödöllő, 2016. április 8. Mészáros

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés (v.14) I. kötet Készítette: Vitál Pro Kft 2013. július 3. Tartalomjegyzék 1. Zala megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata...

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag E L ŐTERJ E SZT É S Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási munkaanyag véleményezésére A Somogy Megyei Önkormányzat elkészítette Somogy

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. szeptember TARTALOM

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA. a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA. a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a nyíregyházi Őzdomb lakókert

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ BÖRZSÖNY DUNA IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 0 0 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS 0 Jóváhagyta a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI (INTÉZKEDÉSI) TERV (2005-2008)

PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI (INTÉZKEDÉSI) TERV (2005-2008) PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 3250 PÉTERVÁSÁRA, KOSSUTH L. ÚT 1. KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI (INTÉZKEDÉSI) TERV (2005-2008) 2005 1/120 KÖZOKTATÁSI

Részletesebben

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2015. Véleményezési dokumentáció munkaközi Stratégiájának

Részletesebben

Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése

Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése Köztes RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.1.1/2F/09-11

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben