MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA"

Átírás

1 MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében Programvezető Dr. Raffay Zoltán Pécs, október Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja 7621 Pécs, Papnövelde u. 22. Dunántúli Tudományos Intézet Igazgató: Pálné Kovács Ilona Telefon/fax: (72)

2 A tanulmány elkészítésében részt vettek: Fonyódi Valéria (térképszerkesztés) Hrubi László (kistérségi gazdaságfejlesztés) Mezei Cecília (helyzetfeltárás, helyi gazdaságfejlesztés, térképszerkesztés) Póla Péter (humán erőforrások, demográfia, foglalkoztatottság) Raffay Zoltán (turizmus, gazdaságfejlesztés, bevezetés, a város helye szűkebb és tágabb környezetében, fejlesztési dokumentumokban) 2

3 Tartalomjegyzék Ábrák és táblázatok jegyzéke 4 Előszó A koncepció célkitűzése 5 7 A marcali kistérség helyzete országos és regionális viszonylatban A kistérség általános fejlettsége A kistérség gazdasági szervezetrendszeréről A humán erőforrások állapota Oktatásszakképzés Életkörülmények Környezeti állapot Közlekedés A kistérség helye tágabb környezetének fejlesztési dokumentumaiban A kérdőíves megkeresés tapasztalatai A Marcali kistérségi társulás összefoglaló SWOTelemzése Ötletek, javaslatok a Marcali többcélú kistérségi társulás fejlesztéséhez Az önkormányzati és kistérségi gazdaságfejlesztés során figyelembe veendő tényezők Kistérségi gazdaságfejlesztés Helyi gazdaságfejlesztés I. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése II. A humán erőforrások javasolt fejlesztési irányai 1. Népességét megtartó kistérség (demográfiai problémák kezelése) 2. Aktív kistérség a foglalkoztatás bővítése 3. (Piacorientáltan) képzett kistérség 4. Egészség jólét 5. Társadalmi integráció, szociális ellátás III. A turizmus fejlesztése 1. Idegenforgalmi termékfejlesztés Gyógyturizmus fejlesztése Vízi turizmus fejlesztése a Marcali víztározón Magasabb színvonalú szórakozási lehetőségek megteremtése a városban Szálláshelyfejlesztés Vadászturizmus fejlesztése Idegenforgalmi programfejlesztés 2. Egységes turisztikai arculat kialakítása és az idegenforgalmi marketing erősítése IV. Kistérségi projektlista felhasználása a területfejlesztésben

4 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: A kistérségek fejlettségi besorolása, ábra: A gazdasági térszerkezet alakulása, ábra: A Marcali kistérség háziorvosi és általános iskolai szolgáltatásokkal való ellátottsága ábra: A Marcali kistérség településeinek nagysága ábra: A DélDunántúl közlekedési hálózata ábra Marcali elérhetősége a kistérség településeiről, 2003, perc 19 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A település általános adottságainak értékelése táblázat: Különböző tényezők szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben táblázat: Különböző szervezetek szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben táblázat: A Marcali kistérség összefoglaló SWOTelemzése 25 4

5 ELŐSZÓ A Marcali Kistérségi Többcélú Társulás megbízásából 2005 nyarán és őszén a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete elkészítette a kistérségi társulás fejlesztési koncepcióját. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. Törvény értelmében a többcélú kistérségi társulás kistérségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése és szervezése, valamint intézmények fenntartása mellett részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában. A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat különböző közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat és hatáskörök ellátásáról, többek között a területrendezés és a területfejlesztés témakörében. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az oktatás és nevelés, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás és a területfejlesztés pontokban meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít. A Marcali Többcélú Kistérségi Társulás fejlesztési koncepciója a város és a kistérségéhez tartozó 33 település együttes fejlesztésének irányaira tesz javaslatokat. A kistérség településeire több szempontból is kettősség vagy hármasság jellemző: a kistérség központja, Marcali város az elmúlt években viszonylag sikeresnek bizonyult, ahhoz azonban túlságosan kicsi és gyenge, hogy a kistérség egészének foglalkoztatási, gazdaságfejlesztési problémáit megoldja. A kistérség falvainak egy része például Böhönye, Kéthely előnyös közlekedésföldrajzi pozícióiból vagy egyéb tényezőkből (például életképes vállalkozások megléte, a balatoni idegenforgalomba való bekapcsolódás lehetőségei vagy önálló attrakciók, rendezvények) adódóan stagnál vagy lassan fejlődik. A falvak egy része végül azonban közeledési peremhelyzeténél vagy előnytelen demográfiai állapotából (legrosszabb esetben mindkettőből) adódóan hanyatlik, és önerőből fejlődni aligha lesz képes; 5

6 a kistérség településeinek kevesebb, mint a fele a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet részét képezi, ennek azonban gyakran inkább az árnyoldalait, mint az előnyeit látják. Feladatunk az volt, hogy a fent említett problémák megoldására javaslatokat adjunk, társadalmigazdasági fejlesztési ötleteket fogalmazzunk meg a kistérség települései számára. Munkánk során számos szervezettől, a kistérség fejlesztésében érintett önkormányzatok, állami vagy civil szervezetek vezetőitől kaptunk segítséget. E helyütt szeretnénk köszönetet mondani dr. Sütő Lászlónak, a Marcali Kistérségi Többcélú Társulás elnökének; Péterné Vizoli Mónika kistérségi menedzsernek; Kruppai Győzőnek, a Marcaliért Egyesület elnökének; Balogh Miklósnénak, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Marcali kirendeltsége vezetőjének; illetve mindazoknak a polgármestereknek, jegyzőknek és más önkormányzati dolgozóknak, akik a kérdőívek kitöltésével, visszaküldésével és a augusztus 30i fórumon tett hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítették munkánkat. 6

7 A KONCEPCIÓ CÉLKITŰZÉSE 1999ben a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Marcali város megbízásából elkészítette a város területfejlesztési koncepcióját. Az azóta eltelt hat év során a területfejlesztés külső feltételrendszerében, illetve szervezetrendszerében bekövetkezett változások, a város és környékének eltérő fejlődési üteme szükségessé teszik a célok újrafogalmazását, aktualizálását. E kistérségi területfejlesztési koncepció a Marcali Kistérségi Többcélú Társulás, a továbbiakban Marcali kistérség koncepciója tervezetének kidolgozása során a kutatócsoport támaszkodhatott a korábbi dokumentumra. Az akkori helyzetfeltárásban megfogalmazottak jelentős része a mai napig érvényes. Célunk és a Kistérségi Többcélú Társulás kifejezett kérése elsősorban nem a helyzetfeltárás (a települések nyilvánvalóan sokkal inkább tisztában vannak helyzetükkel, mint a koncepciókészítő), hanem a város és kistérsége együttes fejlesztési lehetőségeinek feltárása, a város és a környező falvak együttes fejlesztését szolgáló célkitűzések megfogalmazása ( ötletelés ) volt. A kistérséggel foglalkozó, 1999 óta készült helyzetfeltárást tartalmaznak a következő dokumentumok: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által 2004ben készített, A 150 hazai kistérség társadalmigazdasági helyzetének és a vállalkozások jellemzőinek értékelése című anyag Marcali kistérségről szóló fejezete; a Somogy megye területfejlesztési programjának a Somogyi Fejlesztési Unió által 2002ben készített felülvizsgálata; a Balaton Régió Balaton Integrációs Kht. által a os időszakra készített stratégiai fejlesztési programja (2001); illetve a DélDunántúl fejlesztési tervének májusi egyeztetési anyaga. Ennek megfelelően a helyzetfeltárásban az 1999 óta változatlanul érvényes tényezőkkel (mint például a kistérség földrajzi elhelyezkedése) nem foglalkozunk, csak a kistérség számára jelentőséggel bíró változásokat mutatjuk be. A hangsúlyt elsősorban azokra a területekre helyeztük, amelyek a térség hosszú távú gazdasági fejlődése szempontjából véleményünk szerint meghatározóak. Értékeltük a térség egészét vagy annak egyes településeit érintő hatályos koncepciókat, formálódó programokat, fejlesztéseket, amelyeket tiszteletben kellett tartani és a térségi fej 7

8 lesztési stratégiába ha annak céljaival nem ellentétes be kell építeni. Ilyen dokumentum volt az Országos Területfejlesztési Koncepció, a déldunántúli régió fejlesztési stratégiája és programja, a Balaton Régió fejlesztési stratégiája és programja, továbbá Somogy megye területfejlesztési koncepciója és programja. A koncepcióépítés másik fontos mozzanata a települési önkormányzatok véleményének, igényeinek, törekvéseinek és hatályos cselekvési programjainak, továbbá egyes gazdasági területek vezetői véleményének megismerése és hasznosítása. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy mindazonáltal ügyeltünk a településfejlesztés és a kistérségi területfejlesztés hatókörének szétválasztására: a kistérségi koncepcióba csak a közvetlen térségi hatással is bíró elemeket építettük be. Az elhatárolás persze meglehetősen nehéz, hisz minden fejlesztés valamilyen településen történik, és minden településfejlődési aktus valamilyen módon hat a környezetére, ha másképp nem, hát oly módon, hogy magának az adott településnek a javát szolgálja. A koncepció tartalmát illetően két fő fejezetre tagolódik: a helyzetértékelésre és a fejlesztési elképzelések megfogalmazására. Mind a helyzetértékelésben, mind a fejlesztési koncepcióban csak azokkal az elemekkel foglalkoztunk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a térség gazdasági alapjának hosszabb távú fejlődéséhez. 8

9 A marcali kistérség helyzete országos és regionális viszonylatban január 1től 168 statisztikai kistérség van az országban1. A marcali kistérség elhelyezését, minősítését nagyban megkönnyíti, ha néhány szempont szerint összevetjük a többi, 167 kistérséggel. Bár a mutatók, a kategóriák és a rangsorok a 168 statisztikai kistérségre kerültek kidolgozásra2, mi itt csupán a DélDunántúl és Zala megye kistérségeit ábrázoljuk 3 Marcali elhelyezkedéséből és kapcsolataiból kiindulva. A kistérség általános fejlettsége A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához a gazdaságitársadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutatót4 alkalmaz Faluvégi Albert. Faluvégi az alkalmazott jelzőszámok alapján öt összevont fejlettségi térségtípust alakított ki (1. térkép): dinamikusan fejlődő térségeknek neveztük azokat, ahol a jelzőszámok zöme több mint 10%kal meghaladja a vidéki átlagot, fejlődő térségek azok, ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%ot, felzárkózó térségek azok, ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, és a növekedés jeleit is mutatják, stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%ot, 1 A statisztikai kistérségek számának változása az 1997es besoroláshoz képest egy településsel bővítette a marcali kistérséget, ez pedig Balatonújlak. 2 A vizsgálat során zömében a VÁTI Kht. által 2004ben készített A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési jelentés című anyag statisztikáit és besorolásait használtuk, sokszor kiegészítve, frissítve azokat. 3 Ebből kifolyólag a térképek jelmagyarázataiban előfordulhatnak olyan kategóriák, amelyek az ábrázolt területen egyáltalán nem jelennek meg! 4 Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, 2002; Személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem egy lakosra, 2002; Személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem egy lakosra, 2002/1992;. Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2002; Működő gazdasági szervezetek száma, 2002/1996; Munkanélküliek aránya, 2002; Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, ; Távbeszélőfőállomások ezer lakosra jutó száma, 2002; Személygépkocsik száma ezer lakosra,

10 lemaradó térségek estében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%. A marcali kistérség a stagnáló kistérségként egy olyan régióban helyezkedik el, ahol északról és délkeletről fejlődő kistérségek (Balatonhatás, Kaposvár), nyugatról pedig felzárkózó kistérség határolja, tehát nem olvad bele egy lemaradóstagnáló térségbe (annak ellenére, hogy a lengyeltóti, a nagyatádi és a csurgói szomszédos kistérségek a lemaradóstagnáló kategóriákba tartoznak)5. 1. térkép A kistérségek fejlettségi besorolása, 2004 Forrás: Faluvégi Albert (2004): Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika. 5. A VÁTI Kht.6 által készített, nyolc7 gazdasági mutató alapján kialakított kistérségi fejlettségi rangsorban a marcali kistérség a leszakadók közé sorolódik, ám ebben a kategorizálásban is egy lemorzsolódó kistérségi gócpont szélén helyezkedik el (2. térkép). Ezzel szemben a jövőorientált versenyképességi vizsgálatban, amely a gazdaság globális tendenciáira alapozva a sikerességre (pl. tőkevonzás, fejlődés) való képességet hangsúlyozza 5 Természetesen a kistérségek fejlettségi besorolását más mutatók alapján, más szempontok szerint is el lehetne végezni erre mutatatunk is néhány példát az 1. mellékletben, véleményünk szerint azonban a fent bemutatott kategorizálás a területi kutatásokban általánosan elterjedt mutatókon alapul. 6 A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési jelentés. Budapest, VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Elemző és Értékelő Iroda. 7 A felhasznált mutatók: jogi személyiségű vállalkozások száma/lakos; társasági adó/lakos; bruttó hozzáadott érték(alapáron, közelítő)/lakos; adófizetők aránya; munkanélküliségi ráta; jövedelem/lakos; helyi adó/lakos; külföldi tőke/lakos. 10

11 ki, a marcali kistérség a DélDunántúl versenyképtelen perifériájából kissé kiemelkedve az alacsony versenyképességű kategóriát képviseli, amennyiben elfogadjuk, hogy egy hatmutatós többváltozós statisztikai elemzés8 eredményeként a hazai kistérségek versenyképesség alapján öt csoportba sorolhatók: abszolút versenyképes (nemzetközi szinten), relatív versenyképességű (országos viszonylatban), átlagosan versenyképes, alacsony versenyképességű, versenyképtelen kistérségek. 2. térkép A gazdasági térszerkezet alakulása, Forrás: VÁTI Kht., 2004 A gazdasági teljesítmény a bruttó hozzáadott érték alapján Marcali és térsége a középmezőnybe tartozik. Amennyiben vizsgáljuk az es időszak dinamizmusát is, akkor a térség a legdinamikusabb kategóriába kerül. 8 A figyelembe vett mutatók: a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb lakosságban 2002; gyorsforgalmi úthálózati csomópont elérhetősége (perc) 2002; egy főre jutó külföldi működő tőke jelenléte 2002; termelékenység az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték alapján 2002; pénzügyi infrastruktúrával való területi ellátottság a bankfiókok, takarékszövetkezetek és ATMek jelenlétéből számított komplex mutató alapján 2004; lakosságszám tízes alapú logaritmusa

12 A kistérség gazdasági szervezetrendszeréről A rendszerváltozást követően meginduló, a gazdasági szereplők számának, összetételének változásával jellemezhető folyamat 1996ra befejeződött. A kialakult új struktúrát a nagyvállalatok alacsony száma és a beszállítói hálózatok működéséhez elengedhetetlen középvállalkozások elégtelen száma jellemzi. Az 1996óta bekövetkező összes vállalkozásszámváltozás jórészt az egyéni vállalkozások számának erőteljes ingadozása miatt következik be és 2002 között a vállalkozások számának növekedése elsősorban azokban a terekben jelentkezett, amelyeket a vállalkozásalapítás boom ja korábban még csak részben érintett, pl. periférikus és kisnépességű területek. A Marcali kistérség 1998ban és 2002ben is a legalacsonyabb vállalkozási sűrűségű térségekhez tartozott (annak ellenére, hogy közben a legdinamikusabb növekedést mutatta a vállalkozássűrűség tekintetében egy ötfokozatú skálán mérve). Területi megoszlását tekintve a külföldi működő tőke a leginkább koncentrált gazdasági tényező. A külföldi tőke tekintetében a DélDunántúl egésze kedvezőtlen pozíciót tölt be, így nem meglepő, hogy 2002ben a marcali kistérségben csupán az egy főre jutó külföldi tőke (országos átlag = 100%) kevesebb mint 20%a realizálódott. A DélDunántúlon ennél nagyobb részarányt csak a pécsi, és (a tabi székhelyű, de több telephelyes Flextronicsnak köszönhetően) a tabi kistérség produkált. Az egy főre jutó külföldi tőke változását tekintve alapvetően stagnálás jellemzi a marcali kistérséget ( ), ám a időszakban kis mértékű növekedés volt tapasztalható. A mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya a kistérségben az ágazatok déldunántúli szerepének megfelelően alakul. Ugyanakkor az ipari foglalkoztatottak arányának változása 1998 és 2001 között meghaladta a 40%ot (az évi százalékában) az egész országban tíz olyan kistérség volt, amelyik ilyen dinamikus növekedést mutatott. A szolgáltatások szerepének alakulását elsőként az üzleti9 és pénzügyi szolgáltatások oldaláról vizsgáljuk. Az üzleti szolgáltatásokkal való ellátottság alapján a kistérség átlag alatti értékekkel rendelkezik, ám az es időszakot vizsgálva, erőteljesen javuló tendenciát mutat. A Déldunántúli régióban csak a nagyvárosi központtal rendelkező pécsi és szekszárdi kistérségek adatai haladták meg az átlagot. A pénzügyi szolgáltatások10 esetében a marcali kistérség lakosságát átlag feletti ellátottság jellemzi. 9 Az üzleti szolgáltatók közé, főtevékenységük alapján, a következő területekkel foglalkozó vállalkozások tartoznak: ingatlanügyletek, kölcsönzés, számítástechnikai tevékenységek, jogi, gazdasági tevékenységek, mérnöki, műszaki tevékenység, tanácsadás, egyéb tevékenységek. 10 A pénzügyi szolgáltatások közül a kereskedelmi bankok, a takarékszövetkezetek és a bankautomata (ATM) hálózat került elemzésre településkategóriánként és területegységenként egyaránt. 12

13 A szolgáltatások vizsgálata során nem hagyhatjuk ki a kereskedelem és a fogyasztói piac értékelését. A marcali kistérségben az ezer főre jutó kiskereskedelmi boltok száma déldunántúli viszonylatban átlagosnak, inkább alacsonynak mondható, ám ez következik abból, hogy a jobb mutatóval rendelkező kistérségek többségében érvényesül a Balatonhatás, vagy a nagyvárosi hatás. A lakosság bolttal való ellátottsága tehát összességében jó, ráadásul két szomszédos kistérségben (kaposvári, nagykanizsai) is működik hipermarket és bevásárlóközpont, de még a zalaegerszegi nagy bevásárló centrumok is elérhető közelségben vannak. A fogyasztói piac területi szerkezetét az egységnyi területre jutó jövedelem alapján vizsgálva megállapítható, hogy a marcali kistérség a Déldunántúli régió periférikus térségeihez hasonlóan alacsony kereslettel rendelkezik. A szolgáltatások vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül a turizmus szerepének áttekintése sem. A marcali kistérség érintettségét indokolja a Balaton és Kaposvár közelsége mellett a térségen belüli turisztikai látványosságok sokasága, a kistérség gazdag erdő és vadállománya is (ld. Marcali és térsége területfejlesztési koncepciója, 1999). Bár a kistérség északi települései a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartoznak, a szálláshelykínálaton és a vendégéjszakákon ez nem látszik meg ehhez már túl nagy a távolság. A humán erőforrások állapota A marcali kistérség demográfiai folyamatait a déldunántúli kistérségek többségéhez hasonlóan a természetes fogyás és az elvándorlás egyaránt jellemzi, ráadásul a térség öregségi indexe is magas. A lakosság egészségi állapotát mérő komplex mutató átlagos értéket mutat a marcali kistérségben. A csökkenő népesedési tendencia 1990től egyértelműen és tartósan jelentkezik a kistérségben is. A természetes fogyás mellett a kistérségben az ezredfordulón még kismértékben nőtt a bevándorlás (alapvetően a lakáshoz és munkához jutás jobb lehetőségei miatt), de az évszázad első négy évében jelentős, 1000 főre vetítve átlagosan 4,9 fő volt a vándorlási veszteség. A teljes népességen belül a 60 éven felüliek aránya valamivel az országos átlag feletti, 21,6%, s növekvő tendenciát mutat. A foglalkoztatási helyzet tekintetében kisebb megtorpanás figyelhető meg a korábbi évek lassú fejlődéséhez viszonyítva, de a tartalékok és a lehetőségek adottak a fejlődés újraindulásához. A munkahelyteremtésre negatívan hat a gazdálkodó szervezetek körében egyre jelentősebb létszám és költségtakarékosság. Éppen ezért e területen fokozottabb erőfeszítésekre van szükség. 13

14 A gépipar növekvő szerepe és viszonylagos stabilitása a kistérség foglalkoztatási helyzetében egyre meghatározóbb, miközben a könnyűipar, a faipar, a mező és erdőgazdaság helyzetének romlása valamint a honvédségi foglalkoztatás teljes megszűnése jelenti a komolyabb nehézségeket. Mindezek eredője, hogy a kistérség szintjén a foglalkoztatási ráta csupán 5657 százalék körüli, vagyis az optimálistól mintegy 10 százalékponttal elmarad. A legjellemzőbb tendenciák és problémák: a képzetlen, 8 vagy kevesebb osztályt befejezettek száma és aránya nagy és emelkedő a munkanélküliek körében; érzékelhető növekedést mutat a diplomás munkanélküliek száma. Ez a humán erőforrás kapacitás rossz kihasználtságát jelzi, az ezzel való hatékony gazdálkodás a kistérség egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen; szintén növekszik a pályakezdő munkanélküliek száma; a tartós munkanélküliek száma és aránya is jelentősen növekedett (ezek elhelyezése jelenti a legnehezebb feladatot, amihez komplex eszközrendszer kialakítása szükséges); a dolgozni nem akarók a közmunkaprogramokban sem jelennek meg, ez az erőforrás így kihasználatlan; a foglalkoztatási viszonyokra jellemző, hogy a 68as főúttól való távolság növekedésével a foglalkoztatási problémák egyre jelentősebbé válnak. Mindezek arra vezethetők vissza, hogy a munkaerőpiacon egyfelől a kereslet csökkent, de legalább ekkora gond, hogy a kereslet és a kínálat nincs összhangban, aminek megteremtéséhez a kistérségi szereplők koordinációja, mindenek előtt a vállalkozóktól érkező információk, képzési igények begyűjtése szükséges. Oktatásszakképzés A 2005 júniusában elkészült közoktatási intézkedési tervben található helyzetfeltárás részletesen mutatja be a kistérség közoktatási problémáit, mindenek előtt a gyermeklétszám csökkenéséből fakadó problémákat, az önkormányzatok által fenntartott intézmények finanszírozási nehézségeit. A kistérségi iskolák (2. ábra) minőségi paraméterei többnyire megfelelőek, de többen megjegyezték, hogy a nyelvoktatás színvonala elégtelen, következésképpen az iskolákból kikerülő fiatalok idegen nyelvi ismeretei nagyon gyengék. A közoktatás mellett a kistérség talán egyik legnagyobb problémája szakképzés helyzete, az oktatott szakmák és a piaci igények összehangolatlansága, valamint a gyakorlati képzés nagyon alacsony szintje. 14

15 2. ábra A Marcali kistérség háziorvosi és általános iskolai szolgáltatásokkal való ellátottsága Forrás: MTA RKK DTI, 2003 Életkörülmények A társadalmi egyenlőtlenségek meghatározó elemei az életkörülményekben meglévő különbségek, amelyek szorosan összefüggnek a települések méretével (3. ábra). Az életkörülmények egymással is szorosan összefüggő, általunk vizsgált tényezői a foglalkoztatottság, munkanélküliség szintje és a jövedelmi helyzet. A foglalkoztatottak több mint 20%a ingázik, ami országos viszonylatban átlagosnak mondható. Kedvezőtlen viszont a regisztrált munkanélküliek számának alakulása, hiszen a 15

16 kistérség az utolsó előtti, kedvezőtlen kategóriába került, miközben tudható, hogy a munkanélküliség változását 1998 és 2003 között vizsgálva a térség a legrosszabb helyzetű kistérségek közé tartozik. 3. ábra A Marcali kistérség településeinek nagysága Forrás: MTA RKK DTI, 2005 Az egy lakosra jutó jövedelem tekintetében a ezer forintos kategóriával a térség az átlag alatti, kedvezőtlen kistérségekhez tartozik a régióra egyébként jellemző módon és 2002 között a térségi jövedelem növekedése reálértéken meghaladta a 30 százalékot, s ezzel országos viszonylatban a középmezőnybe került. 16

17 Környezeti állapot A társadalmigazdasági fejlesztés nem nélkülözheti a környezeti elemek és rendszerek, valamint az élő és élettelen természeti értékek és erőforrások magas szintű védelmét és fenntartását. A környezeti állapot és a természeti környezet vizsgálata kiterjed a környezeti elemek (levegő, víz, talaj), a hulladékgazdálkodás, a környezetbiztonság és a természetvédelem területi változásának értékelésére. E változók alapján határozható meg egy komplex mutató, amely a kistérségek környezeti állapotát képes mérni. A marcali kistérség a komplex mutató alapján a közepesen terhelt kategóriába került, ezzel a kaposvári kistérséget leszámítva beleolvad a környezetébe. Külön figyelmet érdemel, mivel az ország EU csatlakozása kapcsán központi kérdéssé vált, a hulladékgazdálkodás helyzete. A marcali kistérségben a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya országos viszonylatban is közepesnek mondható, mivel nem éri el a 80%ot, ami részben magyarázatául szolgálhat az egy főre jutó éves települési szilárd hulladék mennyiségének kedvező alakulására is. A Balaton térsége közben az EUátlagot meghaladó hulladékmennyiséggel11 élesen elkülönül a környező kistérségektől. A MarcaliRumpold Kft. már korán felismerte a hulladékgazdálkodás fontosságát és regionális lerakóvá is kinőheti magát, mivel szigetelt lerakóhely és a veszélyes hulladékok lerakására is megkapta a hatósági engedélyt. Ezenkívül megemlíthető, hogy a kistérség több települése csatlakozott a MecsekDráva Hulladékgazdálkodási Projekthez. Közlekedés A marcali kistérség közlekedésföldrajzi helyzete jónak mondható, főként déldunántúli viszonylatban (4. ábra). Az európai tervezett közlekedési korridor (V.) pozitívan befolyásolhatja majd a kistérség közlekedési helyzetét. Az utóbbi évek nagy közútfejlesztési projektjei azonban koránt sem érintették olyan kedvezően a kistérséget, mint azt az 1999es térségfejlesztési koncepció készítésekor reméltük. Pozitívum, hogy gyors ütemben halad előre az M7es befejező, a kistérséget is kedvezően érintő szakaszának építése. Két nemzetközi jelentőségű vasútvonal (Nagykanizsa illetve Kaposvár érintésével) közelsége és a sármelléki regionális repülőtér is javítja a kistérség nemzetközi elérhetőségét. A kistérség belső közúti közlekedési helyzetét, azaz a térségközpont elérhetőségét vizsgálva megállapítható, hogy mindössze három olyan település található, ahonnan fél óra alatt nem lehet eljutni Marcaliba (5. ábra). Ez következik a térség belső úthálózatának előnyös szerke ben a magyar átlag 477,5kg/év/fő, míg az EU25 tagországának átlaga 519 kg/év/fő volt. 17

18 zetéből, illetve pedig a kistérségen belüli kisebb távolságokból. Kedvező a helyzet a saját megyeszékhely megközelíthetőségét tekintve is. Kaposvár a kistérség minden településéről elérhető maximum 1 1,5 óra alatt. Kedvezőtlenebb a kép, ha a régióközponttól való távolságot mérjük: a kistérség településeinek többségéből 2 2,5 órát vesz igénybe a Pécsig tartó út. 4. ábra A DélDunántúl közlekedési hálózata Forrás: MTA RKK DTI,

19 5. ábra Marcali elérhetősége a kistérség településeiről, 2003, perc Forrás: MTA RKK DTI, 2003 A kistérség helye tágabb környezetének fejlesztési dokumentumaiban Az alábbiakban csak vázlatosan ismertetjük a Marcali kistérség tágabb környezetének fejlesztési elképzeléseit, hiszen azokat a többcélú kistérségi társulás tagjai minden bizonnyal ismerik. A kistérség településeinek saját fejlesztési elképzeléseik megvalósítása, illetve pályázati tevékenységük során a fenti célokhoz való illeszkedésre különös figyelmet kell fordítaniuk. 19

20 A DélDunántúl fejlesztési tervének júniusi egyeztetési anyagában A dokumentum a kistérség számára elsősorban a turizmus fejlesztését emeli ki, megemlítve a marcalit a legismertebb hévízforrások közt, illetve az ökoturizmus egyik speciális kínálati elemét, a mesztegnyői erdei keskenynyomközű kisvasút fejlesztését. Somogy megyei területfejlesztési koncepcióban A megyei területfejlesztési program a kitörési pontok között a termál, gyógy és konferenciaturizmus fejlesztését említi, mint a marcali kistérség egyik lehetőségét. A ki nem épített, fejlesztésre váró termálforrások között sorolja fel a koncepció Táska, Marcali, illetve Somogyszentpál forrásait. Megfogalmazódik a koncepcióban, hogy a falusi turizmus jelenlegi állapotában elavult, helyette a helyi attrakciókra, vonzerőkre kellene helyezni a hangsúlyt (köztük Nagyszakácsira). A kistérség számára kiemelten fontos az idegenforgalom mellett a közúti közlekedés fejlesztése. A megye belső úthálózatára jellemző, hogy hiányosak, nehézkesek a városok közötti, többek között a Tab Lengyeltóti Marcali, illetve a KaposvárMarcali közötti kapcsolatok. A koncepció a térségi jelentőségű utak között az alábbiakat említi nevesítve (javasolt fontossági sorrendben): Kaposvár (Juta Mezőcsokonya Somogyfajsz Csömend) Marcali; 65ös út (Daránypuszta Tab Somogymeggyes Karád Visz Szőlősgyörök Lengyeltóti Nikla) 68as út. A Balaton Régió stratégiai fejlesztési programjában A Balaton régió is a régióban található gyógy, termál, és ásványvíz készlet, természeti adottságok szerepét emeli ki, mivel az egészség társadalmi felértékelődésével előtérbe kerül(het)nek az egészségmegőrző, egészségtudatos életformák. A természeti adottságok (víz, klimatikus adottságok, szép környezet, testi, lelki, szellemi kikapcsolódás lehetősége) mellett azonban a fitness és wellness turizmus területén a szükséges infrastrukturális feltételek még hiányoznak. Fontos az új, feltárt, gyógyvízzé minősített vagy minősítés alatt álló termálvíz források fejlesztése köztük Táska, Somogyszentpál és Marcali turisztikai hasznosítása. A gyógy és termálturizmus mellett a horgászturizmus szerepel az anyagban, mint a Marcali víztározó egyik lehetséges hasznosítási formája. 20

21 A kérdőíves megkeresés tapasztalatai Az alábbiakban a falvaknak kiküldött kérdőívnek a kistérség gazdasági fejlődését befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos válaszait foglaljuk össze. A kistérség mind a 33 falva megkapta a kérdőívet, közülük 28 küldte vissza azt kitöltve október közepéig, így gyakorlatilag a kistérség egészének véleményét megismerhettük az adott település erőforrásaival, fejlődési és fejlesztési lehetőségeivel, illetve fejlődésében legnagyobb szerepet játszó tényezőkkel kapcsolatban. Az alábbiakban azokra a kérdésekre adott válaszokat elemezzük, amelyek számszerűsíthető, mérhető formában (iskolai osztályzatoknak megfelelően, 1től 5ig terjedő skálán) értékelik a településeket és fejlődési potenciáljukat. Összességében a települések úgy vélték, hogy közepes lehetőséget kínálnak a letelepedni szándékozó vállalkozások számára (iskolai osztályzattal: 3,1). A konkrét infrastrukturális állapotok, illetve a települések versenyképességét befolyásoló egyéb tényezők tekintetében pontosan ugyanezt az értéket kapjuk, amely azonban az egyes tényezők tekintetében meglehetősen nagy különbségeket takar: míg az alapvető vonalas infrastruktúra (víz, gáz, telefon) tekintetében jó a kistérség helyzete, bizonyos területeken komoly hiányosságok mutatkoznak (1. táblázat). 1. táblázat A település általános adottságainak értékelése Környezet Víz Gáz Telefon Internetelérés Lakóhely minősége Közbiztonság Közlekedés Munkalehetőségek Humán erőforrások 3,9 4,3 4,4 3,9 2,9 3,0 3,1 3,0 2,3 2,8 A 2. kérdésnél (Minősítse 1től 5ig az alábbi tényezők alapján a települését!) egyértelműen a munkalehetőségek hiánya jelentkezett legnagyobb problémaként (bár éppen ez az, ami közvetlenül a legnehezebben orvosolható, függ az ország és a régió, illetve a megye általános gazdasági színvonalától, a kistérség társadalmigazdasági erőforrásainak állapotától, és ezekre 21

22 a településeknek vagy nincs ráhatása, vagy csak hosszabb távon). Emellett javításra szorul a humán erőforrások állapota, a közlekedés fejlesztésének igénye is megfogalmazódott (sajnos ez is nagyrészt a kistérség településeinek lehetőségein kívül esik), illetve a lakóhelyi minőség állapota is fejlesztendő. Amit a kistérség rövid távon megtehet, az a települések műszakiinfrastrukturális állapotának javítása (például internetelérés, településkép javítása), középtávon megoldást jelenthet a humán erőforrások tekintetében pedig a kistérség oktatási szerkezetének áttekintése és kiegészítése, módosítása (például az idegenforgalmi képzés bevezetésével, a nyelvi képzés erősítésével stb.). A 6. kérdésnél (A térségfejlesztési terveknél véleménye szerint mely tényezőket és milyen súllyal kell figyelembe venni?) csökkenő sorrendben a legfontosabbnak térség közlekedésföldrajzi helyzetét, a települési hagyományokat, a település gazdaságszerkezetét, a régió gazdasági fejlettségét, illetve a helyi erőforrások állapotát tartották a megkérdezettek (2. táblázat). A régió közlekedésföldrajzi helyzetére és gazdasági fejlettségére a kistérség sok hatással nem lehet, de a települési hagyományok ápolása, szervezett, idegenforgalomhoz kapcsolt bemutatása rövid távon is reális gazdaságfejlesztési lehetőségnek tűnik, akárcsak a helyi erőforrások (elsősorban a humán erőforrások) állapotának javítása, elsősorban a képzés színvonalának és szerkezetének javítása által (nyelvoktatás kiemelt fejlesztése, idegenforgalmi és vállalkozói ismeretek oktatása stb.). 2. táblázat Különböző tényezők szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben A település gazdaságszerkezete A helyi erőforrások állapota Települési hagyományok A helyi KKVk teljesítőképessége A térség közlekedésföldrajzi helyzete A régió gazdasági fejlettsége A település mérete A kormányzati támogatási politika aktuális prioritásai 3,5 3,4 3,6 3,2 3,6 3,5 3,0 3,3 A települési önkormányzat és a helyi vállalkozások kapcsolatát (12. kérdés) összességében közepesnek ítélte meg a 28 település. Ha a rendszeres, formalizált kapcsolat (5), a rendszeres, informális (4), az eseti, formalizált (3), az eseti, informális (2) és a hiányzó kapcsolatok (1) osztályzatot kapnak, akkor az átlag 3,1. Ezen a téren van mit javítani a kistérség legtöbb településének (megjegyzendő ugyanakkor, hogy nagy volt a szóródás a választok között, több te 22

23 lepülésen rendszeres és formalizált kapcsolat az önkormányzat és a vállalkozások között és mindössze egyetlen falu (Somogyzsitfa) jelezte, hogy nincs ilyen jellegű viszony ami lehet annak is a következménye, hogy az adott faluban egyáltalán nem működik vállalkozás (bár ennek csekély a valószínűsége). A 13. kérdésnél (Jelölje meg egy ötfokozatú skálán, hogy véleménye szerint a felsorolt területileg illetékes szervezetek milyen szerepet töltenek be a helyi gazdaság fejlesztésében!) feltűnően ki csi a különböző kamarák, a Vállalkozói Központ a felsőfokú oktatási intézmények és a Balaton Fejlesztési Tanács jelentősége a térség gazdaságfejlesztésében a megkérdezettek szerint. A Balaton Fejlesztési Tanács esetében ráadásul rendkívül széles skálán szóródtak a válaszok, 9 település vélte úgy, hogy semmilyen szerepet nem játszik a Balaton Fejlesztési Tanács az ő gazdasági fejlődésükben (3. táblázat). 3. táblázat Különböző szervezetek szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben Agrárkamara Ker. és iparkamara Egyéb kamarák Vállalkozói központ Munkaügyi Központ Megyei Területfejlesztési Tanács Regionális Területfejlesztési Tanács Balaton Fejlesztési Tanács Kistérségi társulás Megyei önkormányzat Felsőfokú oktatási intézmény Bankok, pénzintézetek 2,4 2,1 1,9 2,5 4,0 4,0 3,5 3,0 4,1 3,8 2,3 3,6 A Balaton Fejlesztési Tanács csekélynek vagy legfeljebb közepesnek tartott jelentősége azért is meglepő, mert a kistérség közel fele, egészen pontosan a 34 település közül 14 (Marcali, Kéthely, Nikla, Táska, Csömend, Sávoly, Főnyed, Somogysámson, Szegerdő, Tikos, Somogyszentpál, Vörs, Balatonújlak és Hollád) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települési közé tartozik. A Balaton Fejlesztési Tanács azért is játszhat a jelenleginél fontosabb szerepet a kistérség fejlődésében, mert a balatoni háttérturizmusba azoknak a településeknek is lehetősége van bekapcsolódni, amelyek nem tartoznak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 164 települése közé. A kamarák és a Vállalkozói Központ gazdaságfejlesztésben játszott szerepe mindenképpen erősítendő a kistérségben, például a velük történő kommunikáció javítása által. Ez annál is in 23

24 kább fontos, mert a kérdőívet kitöltők véleménye megegyezett abban, hogy a munkahelyek hiánya a települések fejlődésének egyik legnagyobb akadálya (arról nem is beszélve, hogy munkahelyek, vállalkozások meglét esetén a települési önkormányzatok jövedelmi helyzete is javul, amely a települések és a kistérség fejlődésére visszahat). A települések közel 90%a érezte szerencsésnek, hogy a Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás tagja, mindössze egy település nem válaszolt erre a kérdésre, illetve két faluból jelezték, hogy máshová tartoznának szívesebben, de konkrét kistérségi társulást ők sem neveztek meg. Összefoglalva a kérdőíves vizsgálat tapasztalatait, a válaszadók a közlekedési infrastruktúra és a humán erőforrások terén tartották legrosszabbnak a kistérség helyzetét, ami egyben a fejlesztések egyik fő irányát is kijelöli, emellett sok helyütt javítható a települési önkormányzatok és a helyi vállalkozások kapcsolata. 24

25 A Marcali többcélú kistérségi társulás összefoglaló SWOTelemzése A SWOT elemzés a társadalmigazdasági helyzetértékelések általánosan elterjedt módszere, neve az angol strengths, weaknesses, opportunities és threats, azaz erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek szavakból ered. Az alábbi táblázat tartalmazza a Marcali kistérség ilyen szempontú értékelését. A felsorolt tényezők között vannak olyanok is, amelyekre ugyan sok ráhatása valószínűleg nincs a városnak és térségének, legfeljebb érdekérvényesítő képességét, lobbyerejét használhatja ki megvalósításuk érdekében (ilyenek például az országos jelentőségű úthálózati fejlesztések, országos és uniós pályázati források stb.), a teljesség érdekében mégis szerepelnek. 4. táblázat A Marcali kistérség összefoglaló SWOTelemzése Erősségek Gyengeségek Kellemes, viszonylag tiszta természeti és lakóhelyi környezet Balaton közelsége Jó mezőgazdasági adottságok, erdő és vadgazdálkodás lehetőségei A természeti erőforrások lehetővé teszik diverzifikált gazdaságszerkezet kialakítását Jó megközelíthetőség (M7esos út), megyeszékhely relatív közelsége, logisztikai potenciál Kiváló turisztikai adottságok (termálvíz, erdőés vadállomány, műemlékek, bor, gasztronómia, víztározó stb.) Megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, nap, szél, geotermikus energia) Elöregedő és csökkenő számú lakosság A vállalkozások tőkehiánya Kevés a turisztikai program, rendezvény Gyenge város és kistérségi, illetve idegenforgalmi marketing, külső és belső kommunikációs hiányosságok Kerékpárút hiánya Nincs szálloda Oktatási szerkezet nem felel meg a gazdasági igényeinek Szakképzetlen munkaerő Tőkehiányos vállalkozások Lehetőségek Veszélyek Gyógyturizmus beindítása Vadász és horgászturizmus Balatoni idegenforgalomhoz való intenzívebb kapcsolódás Átmenő forgalom egy részének megállítása, számukra szolgáltatások nyújtása Hatékonyabb városmarketing Megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, nap, szél, geotermikus energia ) Területfejlesztési források lassuló decentralizációja A DélDunántúl további leszakadása az ország sikeresebb régióitól A helyi lakosság közötti kommunikáció, és az érdekegyeztetés megszakadása Nehéz előre jelezni az oktatás terén jelentkező igényeket 25

26 Ötletek, javaslatok a Marcali kistérségi társulás fejlesztéséhez A kistérségi és helyi gazdaságfejlesztés során figyelembe veendő tényezők Kistérségi gazdaságfejlesztés Az Európai Unióhoz való csatlakozással átalakult a területi gazdaságfejlesztés mozgástere és a támogatások elérhetőségének követelménye is: a) Az I. NFTben a gazdaságfejlesztési projektek lényegesen nagyobb méretűek, koncentráltabbak, a II. NFTben pedig még ráadásul minden valószínűség szerint a külpiaci versenyképesség (tartósan exportképes gazdasági fejlesztés) is követelmény lesz. Ugyanakkor a fejlemények azt sejtetik, hogy a megyei és regionális decentralizált támogatási keretek rendkívül beszűkülnek (esetleg meg is szűnnek), legfeljebb a kisebb településfejlesztési célokra adhatnak támogatást. Mindezek azt jelentik, hogy a gazdaságfejlesztési projektek számára a kistérségi szint túl kicsi lesz, főleg, ha maga a kistérség és annak központja is népességszámát tekintve relatíve kicsi (miként a Marcali Kistérség). b) A kistérségi szint valós módon inkább az elkülönült vidékfejlesztés körében jelenhet meg, erre vonatkozóan azonban még olyan bizonytalan információk sem ismeretesek egyelőre, mint a II. NFT egyéb ágazati és regionális operatív programjaira vonatkozóan. c) A fentiekből adódóan bármelyik lehetőség a gazdasági szereplők fejlesztési ambícióinak ismeretében, azokkal partnerségben ragadható meg, és olyan területi szinten, amelyet a fejlesztési cél maga indokol (például kistérségközi együttműködésben, vagy megyei, regionális célokhoz való helyi csatlakozással). A fentebbiek alapján az NFT által támogatható gazdasági fejlesztési akció csak komoly térségi vállalkozói tőkebefektetésifejlesztési szándék esetében képzelhető el, feltehetőleg Marcaliban, önmaga a kistérség legfeljebb a környezetiinfrastrukturális tényezők alakításával tud ehhez hozzájárulni. Miként a magyarországi kistérségek döntő hányadában hasonló módon, a marcali kistérség sem lesz képes a népesség foglalkoztatását a kistérségen belül megoldani, az ingázás intenzitása és távolsága is nőni fog. A kistérségen belül foglalkoztatási növekmény véleményünk szerint elsősorban a vidékfejlesztési, azon belül is a falusi turizmus akcióktól várható, de csak kiegészítő jelleggel. A foglalkoztatási képesség jelentősebb emelkedése a megye és a régió pozíciójának alakulásától függ. A vállalati szférával való fentebb említett partnerség mellett a kistérségi társulási moz 26

27 gástér másik fontos iránya a megyei és regionális programokhoz, azon belül is az integráltabb formát kialakítani akaró akciókhoz való kötődés. Helyi gazdaságfejlesztés A nemzeti kormányokhoz hasonlóan a helyi önkormányzatok is a mind inkább globalizálódó gazdasági környezetben kell helytállniuk. A gazdasági környezet változásának leglényegesebb következménye a helyi szint számára, hogy a tőkebefektetések, a telephelyválasztási döntések hátterében immár globális kritériumok állnak, melynek következtében a lokalitások közti jelentős különbségek a helyi gazdasági aktivitás, a foglalkoztatás és a társadalmi jólét tekintetében még jobban felerősödnek. Egyre elterjedtebb az a nézet, hogy ebben az új környezetben a helyi szintnek meg kell találnia a saját stratégiájához illeszkedő, a fenntarthatóság kritériumaira odafigyelő, a foglalkoztatási problémákra megoldást adó, és a helyi társadalom tagjainak véleményét figyelembe vevő egyedi útját. A települések versenyében döntő tényező lehet a helyi önkormányzati gazdaságpolitika milyensége. Amennyiben a gazdasági változások negatívan érintik a helyi munkaerőpiacot a helyi előnyöket elveszítő térségekből könnyen és gyorsan kivonulhatnak a vállalkozások, ami a jóval kevésbé mobil munkaerőpiacon tartós egyensúlytalansághoz vezethet, a helyi önkormányzat rendszerint beavatkozik. Ám a helyi gazdaságfejlesztési politika csak időlegesen és nem a biztos siker tudatában tud módosítani a feltételeken, például adómentességgel, infrastruktúra kiépítésével, vagy egyéb kedvezmények nyújtásával. A tartós versenyelőnyök megszerzéséhez új megközelítés szükséges. Az új feltételek mellett a helyi gazdaságfejlesztési stratégiák már nem alapozhatnak csupán egyetlen helyi erőforrás fejlesztésére, hanem általában a helyi erőforrások összességének megőrzésére, fejlesztésére kell koncentrálniuk. A folyamatosan változó környezetben nem lehet tudni, hogy mely erőforrásokra lesz szükség a jövőben. A Marcali kistérség esetében különleges lehetőséget jelenthetnek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések (biomasszát felhasználó üzem fejlesztése, amely hőenergiát termelhet intézmények, vagy lakóházak hőenergiával történő ellátása céljából; termálvíz hasznosítása hőenergiaként; biogáz vagy biodízel előállítására szolgáló üzem fejlesztése ez utóbbira Mesztegnyőn már tárgyalások folynak, a TIG telep kihasználatlan infrastruktúrájának lekötésével és repce termesztésével ; esetleg nap és szélenergia felhasználása). Az úgynevezett zöld energia ráadásul viszonylag magas áron és garantáltan értékesíthető, a biomassza termelése pedig további munkahelyeket jelenthet a kistérség településein. 27

28 Kiemelten kell kezelni a humán erőforrás fejlesztését, hiszen a képzett munkaerő képes lehet a szaktudása alakításával és kamatoztatásával a rugalmasan változó helyi ipar igényeihez alkalmazkodni. Az oktatáspolitika tehát a helyi politika kiemelten kezelt részét kell képezze, amely mellett a továbbtanulás támogatása, a képzett szakemberek letelepedését és helyben maradását ösztönző programok kidolgozása is szükségképpen megjelenik. Kiemelt figyelmet kell szentelni továbbá azon helyi erőforrások fejlesztésének, amelyek révén a település ki tud emelkedni a hasonló nagyságrendű települések közül és meg tudja őrizni egyediségét a térség többi településével szemben. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a hatékony helyi gazdaságfejlesztési politika legmeghatározóbb elemévé a helyi önkormányzatok, a közszolgáltatók, a magánvállalkozások, a nonprofit szervezetek, az egyetemek és a civil szervezetek közötti együttműködések váltak. Ma már általánosan elfogadott alapelv, hogy a helyi gazdaságfejlesztés (nem egyenrangú) szereplőinek együttműködése szükséges feltétele a sikeres és fenntartható helyi gazdasági fejlődésnek. A helyi önkormányzatok többségben meghatározó, irányító, koordináló szerepet töltenek be ezekben a helyi gazdaságfejlesztési együttműködésekben. Ezért kell kiemelt figyelmet szentelni az önkormányzati gazdaságfejlesztési eszközrendszer vizsgálatának. Az, hogy az önkormányzat gazdaságfejlesztési szerepvállalása milyen mértékű, és mennyire sikeres, több tényezőtől függ: az egyik lényeges momentum a helyi politikai elit milyensége, lobbiképessége, kapcsolatrendszere, a helyi önkormányzati menedzsment összetétele, vállalkozó szelleme, értékrendje, kommunikációs készsége stb.; a másik meghatározó tényező az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzete, fejlesztési forrásainak mértéke, külsőforrásszerzési (állami, magán, uniós) képessége. E tényezők vizsgálatakor egy percre sem feledkezhetünk meg arról, hogy a központi kormányzati politika alakulása évrőlévre behatárolja az önkormányzat mozgásterét, ráadásul az önkormányzati finanszírozási feltételek nehezen tervezhetők, a helyi fejlesztéseket nagymértékben befolyásoló ágazati politikák pedig kiszámíthatatlanok. Az önkormányzatnak tehát adottságként kell kezelnie a folyamatosan változó feltételeket teremtő központi fejlesztési és finanszírozási forrásokat, és ahhoz alkalmazkodva kell definiálnia a saját céljaihoz igazodó eszközrendszerét. Ez nem egyszerű feladat. A kérdés az, vajon hosszabb távon is garantálhatóe az önkormányzati eszközrendszer alkalmazkodása a helyi adottságokhoz, hozzájárulása a város sikeréhez a területi versenyben. 28

29 Mindezek figyelembe vételével a Marcali kistérség fejlesztése véleményünk szerint az alábbi három fő irány mentén képzelhető el (fontossági sorrendben): közlekedési infrastruktúra fejlesztése; humán erőforrások fejlesztése; turizmus fejlesztése. A három fejezettel nem egyforma terjedelemben foglalkozunk, a következők okok miatt: a közlekedési infrastruktúra fejlesztése rendkívül fontos ugyan, azonban viszonylag egyszerűbb bár sokkal forrásigényesebb feladat, elsősorban bizonyos utak megépítésére lenne szükség a kistérségben. A kistérség településeinek anyagi helyzete aligha engedi meg az utak önerőből történő építését, sőt valószínűleg a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése is gondot okoz az önkormányzatok egy részénél, az országos közlekedéshálózati fejlesztések döntéseire pedig a kistérségnek vélhetőleg a lobbizáson és a projektek fontosságának megyei, illetve regionális és országos döntéshozók körében való tudatosításán kívül más befolyása nincs. Mindezek miatt a közlekedésfejlesztési teendők kifejtése viszonylag rövid; a humán erőforrások fejlesztésével részletesebben foglalkozunk, mint a leginkább a kistérség kompetenciájába tartozó fejlesztésekkel; az idegenforgalom fejlesztése részben már A humán erőforrások fejlesztése címszó alatt is említésre kerül a (Piacorientáltan) képzett kistérség részben. Az idegenforgalmi beruházások nagyságrendje (elsősorban a tervezett gyógyszálló megépítése, egyéb minőségi szálláshelyek létesítése, de a Marcali víztározó idegenforgalmi hasznosításához szükséges infrastruktúra kiépítése is) miatt a források koncentrációját javasoljuk, bár szerepelnek az anyagban viszonylag kis forrásigénnyel kivitelezhető fejlesztések is (például az idegenforgalmi marketingtevékenység erősítése). I. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése A megye belső úthálózatára jellemző, hogy hiányosak, nehézkesek a városok közötti közúti kapcsolatok, többek között a Tab Lengyeltóti Marcali, illetve a KaposvárMarcali közötti kapcsolatok, ami szükségessé teszi a Kaposvár (Juta Mezőcsokonya Somogyfajsz Csömend) Marcali; 29

30 65ös (Daránypuszta Tab Somogymeggyes Karád Visz Szőlősgyörök Lengyeltóti Nikla) 68as út fejlesztését. A kistérség belső kohézióját és a munkahelyteremtés, illetve más településekre munkába járás esélyeit is jelentősen javítaná a kistérségen belüli közlekedési fehér foltok megszüntetése, nevesítve az alábbi települések közti utak megépítése: Nemesdéd Tapsony Nagyszakácsi Mesztegnyő; Somogyfajsz ÚjvárfalvaSomogysárd; Csákány Nemesvid; Hoszúvíz Kelevíz; Somogyszentpál Csömend; Somogyszentpál Táska; Szegerdő Vörs; Tikos Szegerdő. A mesztegnyői erdei kisvasút fejlesztése az idegenforgalommal nagymértékben összefüggő tevékenység, amely a kistérség több települése (Libickozma, Somogyfajsz) számára is követlen hasznot jelentene, akárcsak a Mesztegnyő Marcali Balaton kerékpárút megépítése. A mesztegnyői önkormányzat már kezdeményezte is a Magyar Állam tulajdonát képező erdei kisvasút önkormányzati tulajdonba adását. A kistérség anyagi erőforrásai aligha teszik lehetővé nemhogy az összes út megépítését, de valószínűleg egyetlen útét sem. Amit a kistérség megtehet, az a megyei és regionális fórumok felé a kistérség közlekedési igényeinek folyamatos kommunikálása, a kistérséget érintő projektek felszínen tartása, azok megvalósítása érdekében lobbitevékenység kifejtése. II. A humán erőforrások javasolt fejlesztési irányai A humán erőforrások fejlesztése stratégiai jelentőségű, egyben komplex megközelítést igénylő terület. Nem csak azért szükséges a koncepcióban hangsúlyosan kezelni, mert a társadalmi tőke szerepe egy térség tartós fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű, hanem azért is, mert a kistérség településeiről visszaérkező kérdőívek alapján a Marcali kistérség egyik leggyengébb pontjaként értékelték, ötös skálán mindössze 2,8as átlagot kapott a humán erőforrások helyzete. 30

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

J e l e n t é s. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) működésének legfontosabb jellemzői

J e l e n t é s. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) működésének legfontosabb jellemzői J e l e n t é s az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának iránymutatása alapján készítette OSZK - Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály 2014. 07. 28. A Könyvtárellátási

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Az aprófalvak pénzügyi helyzete

Az aprófalvak pénzügyi helyzete Az aprófalvak pénzügyi helyzete Balogh András 1 1. 90-es évek: valódi önkormányzatiság kialakulása A második világháború utáni évtizedek jellemző településpolitikája egyértelműen hátrányosan érintette

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben