Magyarország éghajlatának alakulása január-július időszakban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban"

Átírás

1 Magyarország éghajlatának alakulása január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti- és csapadékviszonyait, és azoknak átlagtól való eltéréseit. Megvizsgáljuk a napfénytartamot és a talajnedvességet is. Az országos havi értékeket bemutató diagramok mellett a térbeli eloszlásokat ábrázoló térképek segítségével elemezzük azokat az időjárási körülményeket, melyek az idei súlyos aszály kialakulásához vezettek. Hőmérsékleti viszonyok A 2012-es év első hét hónapjának országos középhőmérsékleteit láthatjuk az 1. ábránkon. Az átlagos éves menettel szemben a januári, közel 1 C-os érték helyett a februári országos átlag lett a legalacsonyabb, -4 C alatti középhőmérséklettel. Márciustól kezdve már mindegyik hónap a szokásosnál melegebb idővel telt, a júliusi érték a 23 C-ot is meghaladta. A 2. ábra a havi középhőmérsékletek anomáliáit mutatja az es időszak átlagos értékeihez viszonyítva. Feltűnő a februári kiugró érték, az országos átlag ekkor majdnem 5 C-kal maradt el a megszokottól. A többi hónap mind pozitív anomáliával zárult, a különbség márciusban, júniusban és júliusban a 2 C-ot is meghaladta. Az év első hét hónapja összességében 1 C-kal volt melegebb az átlagosnál.

2 25 C 20 C 15 C C 5 C 0 C -5 C -10 C J F M Á M J J 1. ábra Az országos havi középhőmérsékletek alakulása január-július időszakban, valamint az es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján) január +1,9 C február -4,8 C március április május június július +2,3 C +1,5 C +0,9 C +2,2 C +2,8 C jan-júl +1,0 C 2. ábra Az országos havi és az időszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi ( es) átlagtól január-július időszakban (interpolált adatok alapján) Az I. táblázat az egyes hónapok sorszámát mutatja az 1901-től vett 112 év legmelegebb időszakai között. Az ideinél csak 11 hidegebb február fordult elő a múlt század eleje óta, ezt leszámítva ugyanakkor mindegyik hónap a 30 legmelegebb közé tartozik. Kiemelkedő helyet foglal el a nyár első két hónapja, az idei volt az ötödik legmelegebb június, melyet a második legmelegebb július követett.

3 Hónap Sorszám Január 18 Február 101 Március 14 Április 23 Május 30 Június 5 Július 2 I. táblázat A január-július időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában (interpolált adatok alapján) A hőmérsékleti küszöbnapokat (II. táblázat) vizsgálva is jól látható az év első hét hónapjának átlagtól való eltérése. A vizsgált időszakban országosan 15 napon mértek -10 C-nál hidegebbet a szokásos 7 helyett. A zordnak nevezett napokból Zabar állomáson 38 volt, de még Budapest belterületén is 5 napon előfordult ilyen hideg. Fagyos napokból is több volt az átlagosnál, országosan 62 napon regisztráltak negatív hőmérsékletet. Téli napnak nevezzük, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont alatt marad, idén eddig az átlagos 16 helyett 19-szer fordult ez elő. A meleg időjárásra vonatkozó küszöbértékekből is több volt idén a megszokottnál. Országos átlagban júliusig 62 nyári nap volt a 45 helyett, még Kékestetőn is 12 napon figyeltünk meg 25 C-nál melegebbet. Gyakori volt a nagy meleg, 30 C-ot meghaladó hőség 12 helyett 29 napon fordult elő. Látható, hogy a 35 C-ot meghaladó forróság már nagyon ritkának számít, az országos átlag még az egy napot sem éri el. Idén átlagosan 7 forró nap volt, a legtöbbet, 14 napot, Törökszentmiklós és Túrkeve állomásokon észleltük.

4 Országos átlag Normál Maximum Maximum helye Minimum Minimum helye Zord napok száma (tn <= -10 C) Zabar 5 Budapest belterület Fagyos napok száma (tn <= 0 C) Zabar 38 Budapest Lágymányos Téli napok száma (tx <= 0 C) Kékestető 13 Budapest belterület Nyári napok száma (tx >= 25 C) Szeged belterület 12 Kékestető Hőség napok száma (tx >= 30 C) Körösszakál 0 Forró napok száma Törökszentmiklós, (tx >= 35 C) Túrkeve 0 II. táblázat Hőmérsékleti küszöbnapok száma a január-július időszakban A 3. ábra a januártól júliusig tartó időszak középhőmérsékletét mutatja. Az ország döntő részén 10 C és 11 C közötti értékek láthatók, de a Dunántúlon több helyen, Pest megyében és az Alföld déli részén 11 C-nál is melegebb volt. Az első hét hónap középhőmérséklete nem érte el a 10 C-ot a nyugati határszélen, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a magasabban fekvő területeken. Az Északiközéphegységben helyenként 8 C alatt maradt. 3. ábra A január-július időszak középhőmérséklete

5 Az idei év első hét hónapja szinte mindenütt melegebb volt az es időszak átlagánál (4. ábra). A pozitív anomália mértéke jellemzően 1 C körüli volt, de a Dunántúlon több helyen meghaladta azt, helyenként a 1,5-2 C-ot is elérve. 4. ábra A január-július időszak középhőmérsékletének eltérése az es sokéves átlagtól

6 Csapadékviszonyok Az 5. és 6. ábránkat tekintve, láthatjuk, hogy első hat hónapja átlag alatti csapadékösszegekkel zárult, s a hetedik, júliusi összeg is csak kevéssel haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. A leginkább szembetűnő különbséget a március hónap hozta. Ekkor az es normálnak csupán a 7%-át mérhettük, országos átlagban 2,3 mm-es csapadékösszeg adódott, s voltak olyan állomások is, ahol nem hullott mérhető mennyiségű csapadék egész hónapban. Az időszak legcsapadékosabb hónapja, a július is csak csekély 2%-kal haladta meg a sokévi átlagot, s így összességében 18%-kal maradt el az időszak csapadékösszege a normáltól. 120 mm 100 mm 80 mm mm 40 mm 20 mm 0 mm J F M Á M J J 5. ábra Az országos havi csapadékösszegek alakulása január-július időszakban, valamint az es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján)

7 2012. január 84% február 96% március 7% április 73% május 100% június 79% július 102% jan-júl 82% 6. ábra Az országos havi és az időszakos csapadékösszegek a sokévi ( es) átlag százalékos arányában kifejezve a január-július időszakban (interpolált adatok alapján) A hónapokat elhelyezve az 1901-től kezdődő legcsapadékosabb időszakok sorában, azt láthatjuk, hogy a május és a július a mezőny közepén, a január, február, április és június pedig a szárazabb, második harmadban helyezkedik el, míg a márciusi összeg, rekordot döntve, a sor legelejére került, vagyis az elmúlt 112 év legszárazabb márciusa volt. Hónap Sorszám Január 71 Február 65 Március 112 Április 87 Május 52 Június 76 Július 51 III. táblázat A január-július időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában (interpolált adatok alapján) Március hónap rendkívüli szárazsága a 7. ábránkon is szépen kirajzolódik, ahol a különböző küszöb feletti csapadékú napok számát olvashatjuk le havonta. Továbbá az is jól látszik, hogy nemcsak a havi és időszakos csapadékösszegek maradtak el az átlagostól, de nagy napi csapadékösszegek sem voltak jellemzőek a vizsgált hét hónapban.

8 A IV. táblázatban láthatjuk, hogy az egész időszakra vonatkozóan, országos átlagban, valamennyi csapadékos küszöbnap elmaradt a normáltól, a zivataros és havas napok száma pedig átlag körül alakult. 18 nap 16 nap 14 nap 12 nap >=0,1mm >=1mm >=5mm >=10mm >=20mm >=30mm 10 nap 8 nap 6 nap 4 nap 2 nap 0 nap J F M Á M J J 7. ábra A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) a január-július időszakban

9 Csapadékos napok száma 1 mm feletti csapadékú napok száma 5 mm feletti csapadékú napok száma 10 mm feletti csapadékú napok száma 20 mm feletti csapadékú napok száma 30 mm feletti csapadékú napok száma 50 mm feletti csapadékú napok száma Zivataros napok száma Országos átlag Normál Maximum Maximum helye Minimum Minimum helye Mesztegnyő 34 Kétpó Jánkmajtis 31 Kétpó Csepreg 8 Kecskemét dél Köszeg, Sopron Muckkilátó Sopron Muck-kilátó Budapest Rákoscsaba Sopron Görbehalom Sopron kertváros 0 Havas napok száma Kékestető 5 2 Bakonszeg Kálló, Kiskunmajsa, Solt Kissolt, Szentes, Tarcal Kerkafalva, Molnaszecsőd IV. táblázat A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok, zivataros napok és havas napok száma a január-július időszakban A 8. ábrán az időszak csapadékösszegének térbeli eloszlását figyelhetjük meg. A legtöbb csapadék (4-500 mm) a nyugati határszél kis területén, Sopron térségében hullott. A Dunántúl északi és déli részén, az Északi-középhegység térségében, valamint a keleti határszélen 250 mm feletti értékek rajzolódnak ki térképünkön, az ország jelentős részén azonban mm közötti összegek voltak jellemzőek, sőt egyes területeken a 200 mm-t sem érték el az értékek.

10 8. ábra A január-július időszak csapadékösszege A sokévi átlag százalékában tekintve a csapadékösszegeket, hasonló térbeli elrendeződést láthatunk (9. ábra). Egyedül Sopron térsége kapott első hét hónapjában átlag feletti csapadékot, az ország többi részén átlag körüli, illetve átlag alatti értékek voltak jellemzőek. A legnagyobb eltérés a Balatontól délre fekvő területen rajzolódik ki térképünkön, itt a normál érték kevesebb, mint 60%-a hullott csupán.

11 9. ábra A január-július időszak csapadékösszege a sokéves ( es) átlag százalékos arányában kifejezve A talaj szempontjából fontos szerepet játszó, országos átlagban vett, 30 napos csapadékösszegeket mutatja a 10. ábra. Az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli. Láthatjuk, hogy év elejétől március végére-április elejére rendkívül lecsökkentek az értékek idén, s csak az időszak végére sikerült elérni újra az átlag körüli értéket. Az aszály megfogalmazására számos definíció használatos (létezik mezőgazdasági, meteorológiai, hidrológiai stb. aszály), az egyik ezek közül, melyet a évi CLXVIII. törvény bekezdése tartalmaz: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el". Ezen definíció értelmezése szerint kiemeltük ábránkon az idei év országos viszonylatban leginkább aszályosnak nevezhető időszakát (március 17- április 6. közötti időszak). Az aszály kialakulásáért felelős meteorológiai hatások az idő során összegződnek egy ideihez hasonló erősségű aszálynak egy rövidebb csapadékos időszak még nem tud véget vetni, hiába éri el a csapadékösszeg a 10 millimétert egy hónapban.

12 90 mm 80 mm 70 mm 60 mm 50 mm 40 mm 30 mm 20 mm 10 mm 0 mm J F M Á M J J január-július sokévi átlag 10. ábra 30 napos csapadékösszegek országos átlagban, a január-július időszakban, jelölve a 10 mm-t el nem érő értékeket (az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli) Láthattuk tehát, hogy a 2012-es csapadékviszonyok nem alakultak kedvezően, március hónap táján igen száraz, sőt aszályos időszakot, s a legtöbb hónapban az átlagosnál kisebb csapadékmennyiséget figyeltünk meg. S mindezt súlyosbítja az a tény, hogy az előző év is rendkívül száraz volt. A 2011-es év elején hazánk ugyan még a belvízzel küzdött (a 2010-es, szélsőségesen csapadékos év után), de a szinte állandó csapadékhiány végül súlyos aszályhoz vezetett. Nem csak az év, hanem kettő kivételével (július és december) minden hónap csapadékdeficitet mutatott. A legszélsőségesebb a novemberi csapadékösszeg volt, amikor is országos átlagban az egész havi csapadékösszeg az 1 mm-t sem érte el, csupán 0,4 mm volt. Ezzel a es november az 1901 óta mért legszárazabb november lett. Ugyanakkor az ősz is rendkívül száraznak bizonyult, csapadékhozama a második legkisebb volt a mérések kezdete óta. A 2011-es évet 28%-os csapadékhiánnyal zártuk, mely bár csekély különbséggel a korábbi rekordhoz képest - a legalacsonyabb értéknek számít 1901 óta. Következő térképünkön (11. ábra) a 2011-es év csapadékösszegét láthatjuk a sokévi átlag százalékában kifejezve.

13 11. ábra 2011 csapadékösszege a sokéves ( ) átlag százalékos arányában kifejezve Napfénytartam: A havi napfénytartam összegek (12. ábra) az idén szokatlanul magasak voltak az első hét hónapban. Már januárban is több, mint 100 napfényes órát regisztráltunk, márciusban pedig közel 250-et, ami jócskán meghaladja az áprilisi értéket, és még a májusi 270 órát is megközelíti. A nyári hónapokban is sokat sütött a nap, júniusban és júliusban is több mint 300 órát.

14 350 óra 300 óra 250 óra 200 óra 150 óra 100 óra 50 óra 0 óra J F M A M J J 12. ábra A napsütéses órák havi összegei január-július időszakban, valamint az es sokévi átlagok A 13. ábrán a havi napfénytartam összegeket láthatjuk az es időszak átlagainak százalékában kifejezve. A hét hónap mindegyike naposabb volt a szokásosnál, januárban és márciusban az átlagosnál több mint 70%-kal többet sütött a nap. Idén júliusig bezárólag az átlagos összeg 127 százalékát mértük január február március április május június július 116% 119% 114% 123% 118% 176% 172% jan-júl 127% 13. ábra A napsütéses órák havi és időszakos összegei az es normál százalékában, a január-július időszakra vonatkozóan A napfénytartamot ábrázoló térképen (14. ábra) a domborzati hatások mellett északnyugatról délkelet felé növekvő értékek láthatók. Míg a Kisalföldön 1400 óra körüli összeg volt jellemző, addig az ország középső részén és délkeleten 1600 óránál is többet sütött a nap.

15 14. ábra A napsütéses órák száma a január-július időszakban Talajnedvesség A 15. ábrán a talaj felső 1 méteres szintjében lévő három szelvénynek (0-20, és cm) a talajnedvesség értékeit láthatjuk országos átlagban, a január-június időszakra vonatkozóan (a hónapok utolsó napjain), valamint a sokéves átlagokat. Jól látható a diagramból, ahogy az a csapadékviszonyok elemzésekor kapott eredményekből is sejthető volt hogy már az év első hónapja átlag alatti talajnedvességgel indult köszönhetően a szélsőségesen száraz 2011-es évnek. A Legfelső, 20 cm-es talajréteg nedvessége, mely legjobban követi a csapadékviszonyok alakulását, az időszak végére a május és július, átlaghoz közeli csapadékának köszönhetően visszatért a normál értékhez közeli állapotba. A mélyebb, cm-es rétegben azonban megmaradt a deficit, melyet csak egy több hónapos, átlagnál csapadékosabb idő tudna helyreállítani.

16 120 mm 100 mm 80 mm 60 mm 40 mm 20 mm 0 mm J F M Á M J J 0-20 cm (2012) cm (2012) cm (2012) 0-20 cm ( ) cm ( ) cm ( ) 15. ábra Talajnedvesség a hónapok utolsó napján a 0-20, és cm-es talajrétegben, januárjúlius időszakban, valamint az es sokévi átlagok A 16. ábrán tíz térképet láthatunk, melyek a talajnedvesség országos eloszlását mutatják október és július között. A térképek a talaj felső 50 cm-ének nedvességtartalmát ábrázolják százalékban kifejezve. Az értékek megmutatják, hogy a talaj a telítettség eléréséhez szükséges nedvességnek mekkora részét tartalmazza. A térképek szerint tavaly ősszel a délnyugati országrész kivételével mindenütt súlyos vízhiány volt, amely a téli hónapokban sokat enyhült ugyan, de néhány területet leszámítva nem szűnt meg. Tavasztól azután fokozatosan egyre jobban kiszáradt a talaj, júniusra szinte az egész országban jelentős deficit alakult ki, amit csak az északi részeken enyhített számottevően a júliusi csapadék.

17

18 1616. ábra Talajnedvesség százalékban kifejezve a hónapok utolsó napján a 0-50 cm-es talajrétegben, október július hónapokban A tavalyi év 11. ábrán látott csapadékhiánya komoly károkat okozott az országban. Idén tovább folytatódott az alapvetően száraz időjárás, az egyre súlyosbodó aszály főleg a mezőgazdaságban okozott jelentős károkat. Az MTI tájékoztatása alapján szakértők szerint augusztus végéig több mint 400 milliárd forint kár érte a mezőgazdaságot. Kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, és az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. A takarmányárak növekedése miatt az állattartók helyzete is tovább romlott. Augusztus 29-én a vidékfejlesztési miniszter országos aszályhelyzetet hirdetett.

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sellye állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sellye állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2013 decemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 0 mm (a Dél-Délkelet-Alföld összefüggő területe) és 15 mm (Hegyeshalom) között

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Tiszán 9. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

2008. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2008. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 8. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé hűvösebb, és az átlagosnál jóval csapadékosabb hónap volt

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE

A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE Szerző: LÁBADI Henrik, III. Évfolyam, henrik.labadi@studentpartner.com Témavezető: Dr. SZABÓ Anita Intézmény:

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2014. október 2015. szeptember időszakban Kovács Tamás, Marton Annamária Országos Meteorológiai Szolgálat A 2014. október 2015. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA

EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszék EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA Készítette: RADOCHAY

Részletesebben

2015. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Március hónap időjárását a sokévi átlagnál sokkal kevesebb

Részletesebben

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 211. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását nagy csapadék hiány, az átlagot jóval meghaladó hőmérséklet,

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Rendkívüli időjárási körülmények (hőségriasztás) miatti akcióellenőrzés ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Rendkívüli időjárási körülmények (hőségriasztás) miatti akcióellenőrzés ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Rendkívüli időjárási körülmények (hőségriasztás) miatti akcióellenőrzés ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a 2013. július 25-29. közötti időszakban végzett munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatairól Előzmények Az egyre

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok

Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) igen nagy gazdasági jelentőséggel bíró, számottevő hagyományokkal rendelkező gyógynövényünk,

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2015. október 2016. szeptember időszakban Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat A 2015. október 2016. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

2015. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval több

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés

Dr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés Dr. Lakotár Katalin Felhő- és csapadékképződés Legfontosabb víztározók víztározó víztömeg (kg) a teljes víztömeghez viszonyított arány (%) óceánok, tengerek szárazföldi vizek tartózkodási idő 1338,1 10

Részletesebben

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához 1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről HAZAI TÜKÖR Hidrológus az árvízről Még hatása alatt vagyunk azoknak a tragikus eseményeknek, melyek május 12 és 25. között az ország népét megrázták: folyóvizeink hatalmas méretű, 200 300 évenként egyszer

Részletesebben

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről a Kormány 277/2005. (XII. 20.) Korm. Rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról 2. (1) e) pontja

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita

A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/a. E-mail:

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. szeptember - kivonat Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, és a

Részletesebben

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. május 14. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. május 14. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

Tisza-völgyi Mûhely alapító konferencia

Tisza-völgyi Mûhely alapító konferencia A TARTALOMBÓL: Robbantással adtunk utat a belvíznek 3. oldal Víz Világnapi események 3. oldal Ár- és belvízvédekezés 5-7. oldal Az ISO elõírásainak teljesítése 8. oldal A KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Drávától a Balatonig. Webkamerákkal kísérhetjük figyelemmel a Duna és Dráva folyók vízállásait. Zagytározók a Dél-Dunántúlon Töltésfejlesztés a Dráván

Drávától a Balatonig. Webkamerákkal kísérhetjük figyelemmel a Duna és Dráva folyók vízállásait. Zagytározók a Dél-Dunántúlon Töltésfejlesztés a Dráván Drávától a Balatonig a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség időszaki lapja 2010 II. Webkamerákkal kísérhetjük

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái

A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái Pongrácz Rita, Bartholy Judit Összefoglalás. Cikkünkben a napi maximum-, minimum- és középhőmérsékletek alapján definiált extrémindexek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Azonnali terhelésû, cirkuláris KOS implantátumrekonstrukciók hosszú távú vizsgálata

Azonnali terhelésû, cirkuláris KOS implantátumrekonstrukciók hosszú távú vizsgálata Dr. Werner Mander, dr. Thomas Fabritius Azonnali terhelésû, cirkuláris KOS implantátumrekonstrukciók hosszú távú vizsgálata Kilencévnyi statisztika 678 transzgingiválisan beültetett, nem navigált, egyrészes

Részletesebben

2009. november elején a felépített rendszer hatálya véglegesítésre került az alábbiak

2009. november elején a felépített rendszer hatálya véglegesítésre került az alábbiak Víz Világnapi színes lapszámunkat at a KÖTIVIÉP'B Kft. és a VÍZÉP-KÖR Kft. támogatásával jelent entetjük tjük meg. A KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG LAPJA XXXIII. évfolyam, 1.

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó Kunfehértó Község Önkormányzata 2015. I. félévi gazdálkodásának alakulásáról (a Képviselő-testület 2015. augusztus 26-i ülésére)

T á j é k o z t a t ó Kunfehértó Község Önkormányzata 2015. I. félévi gazdálkodásának alakulásáról (a Képviselő-testület 2015. augusztus 26-i ülésére) Kunfehértó Község Polgármesterétől T á j é k o z t a t ó Kunfehértó Község Önkormányzata 2015. I. félévi gazdálkodásának alakulásáról (a Képviselő-testület 2015. augusztus 26-i ülésére) Az Áht. bár már

Részletesebben

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői Megbízás célja, indoka A felperes a kilencvenes évek elején elindította erdészeti csemetetermesztési vállalkozását. Saját tulajdonú, valamint bérelt földön végzi azóta is a csemetetermesztést. Az 1994-es

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei Az országos kompetenciamérésen minden tanévben iskolánk 10. évfolyamos diákjai vesznek részt. A 2013. évi mérésen

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten?

Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten? Éghajlatváltozás: mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten? Szépszó Gabriella szepszo.g@met.hu Éghajlati Osztály, Klímamodellező Csoport Országos Meteorológiai Szolgálat Vidékfejlesztés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V.

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V. mérés Faminták sűrűségének meghatározása meg: Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja ρ = m V Az inhomogén szerkezetű faanyagok esetén ez az összefüggés az átlagsűrűséget

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Tárcsás művelés Talajmarás Jellemző műveletek: Keverés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben