A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA"

Átírás

1 A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 3 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 3 VÍZJÁRÁS... 3 FEBRUÁR... 5 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 5 VÍZJÁRÁS... 6 MÁRCIUS... 1 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 1 VÍZJÁRÁS... 1 CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS VÍZÁLLÁSOK TISZA BODROG... 2 SAJÓ HERNÁD TARNA VÍZHOZAMOK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS... 3 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT ÁBRAJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 41

3 JANUÁR 3 JANUÁR Január az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek -15 % között volt. Időjárási helyzet 215 decemberének utolsó napjaiban egy hidegfront haladt át Közép-Európa felett. Nyomában lehűlt a levegő és január elején igazi téli időjárásban lehetett részünk. A nappali órákban általában fokig emelkedett a hőmérséklet, míg éjszaka nem volt ritka a C-os fagy. A hegyvidéki területeken előfordult olyan nap is (január 3-4.), amikor -1 C fok alatt maradt a maximum. Január 4-6 között sokfelé volt havazás és 5-1 cm-es hótakaró is kialakult, majd ez a síkvidéken nagyrészt elolvadt. A magasabb hegyvidékeken, a hegy-és dombvidékek északi fekvésű térségeiben, valamint a tartósabban ködös területeken a hótakaró megmaradt, legfeljebb a vastagsága csökkent. Január 9-től - három napon át - egy az Atlanti-óceán felett örvénylő hatalmas ciklon előoldali áramlási rendszere határozta meg hazánk időjárását. Egymást követték az egyre enyhébb és nagy nedvességtartalmú léghullámok, 3-4 mm-nyi, legnagyobbrészt folyékony halmazállapotú csapadékot okozva. Működési területünk síkvidéki térségeiben ez a csapadékmennyiség a január havi átlag, -15 %-nak felel meg. 1 Eleinte a viszonylag alacsony léghőmérsékletek miatt a korábban lehullott hó olvadása lassabban zajlott, a hótakaró pedig átmenetileg a lehulló eső egy részét is tározta, így a lefolyás üteme nem volt igazán gyors. A legerőteljesebb enyhülés január 11-én napközben és a délutáni órákban zajlott. Az addig még hótakarós északi és magasabb területeken is ütemes olvadás kezdődött, amelyet folyamatos mérsékelt intenzitású esőzés kísért. Ezután két enyhe nap következett, majd január 14-én egy hidegfront hatására lehűlt a levegő és az északkeleti országrészben az esőket ismét havazás váltotta fel. A Mátra és a Bükk környezetében 5-1 cm hótakaró is kialakult. A hőmérsékletek visszaestek és a hajnali -1 fok körüli értékek után, napközben is fagypont alatti maximumok voltak jellemzőek. Csapadék ekkor már csak kisebb mennyiségben hullott. A hónap utolsó dekádját fokozatos enyhülés, párás, borongós, olykor kisebb esőkkel tarkított időjárás jellemezte. A hótakaró lassan mindenütt elolvadt, csak a hegyvidékek legmagasabb régióiban mértek a hónap végén még néhány cm-es hóvastagságot. Vízjárás A hónap első napjaiban általában alacsony, vagy igen alacsony vízállások mellett, gyengén apadó vízmozgás volt jellemző. A hideg időben egyre több folyószakaszokon jelent meg a jég és néhány nap elteltével a Tiszát Tokaj felett, a Bodrogot, a Sajót Sajószentpéter felett, valamint a Hernád duzzasztott víztereit már számottevő vastagságú állójég borította. A hideg időszak nem sokáig tartott és a hónap első dekádjának végén az olvadás, valamint az esők árhullámokat indítottak el a vízfolyásokon. 1 Viszonyítási alap az közötti 3 éves időszak átlaga.

4 JANUÁR 4 Január 9-én sokfelé volt csapadék a Tarna-patak vízgyűjtőjén. Ez eleinte ónos eső, fagyott eső formájában hullott, ill. a Mátra magasabb részein átmenetileg havazott is. Január 1-én és 11-én már mindenhol eső esett, de ez eleinte inkább csak a Mátra déli előterében váltott ki jelentősebb olvadást, míg a hegység belsejében és északi oldalán mérsékelt lefolyás volt jellemző. Ennek megfelelően a Mátra déli lejtőin lefutó, Tarnaméra alatt betorkolló patakok (Tarnóca, Bene, Gyöngyös) szállított a korábbiaktól számottevően nagyobb vízmennyiséget. Január 11-én a nappali órák gyorsan emelkedő hőmérséklet hatására a Parádi-Tarna addig hűvös, ködös vízgyűjtőin is felgyorsult az olvadás és erőteljes vízszintemelkedés kezdődött. A Siroknál még kétcsúcsú árhullám első maximumát a vízgyűjtőn 2-5 m közötti magasságban még megmaradt hó olvadása és azt kísérő eső, második maximumát pedig egy újabb csapadékhullám alakította ki. Verpelét alatt a két egymást gyorsan követő árhullám összeolvadt és egy csúcsot kialakítva vonult le. Mivel az árvizet kialakító csapadékrendszer elvonulását követően az enyhe idő folytatódott, ezért a lefolyás is mérsékeltebb ütemben csökkent. A Tarna felső folyásán a tetőzéseket eleinte gyors apadás követte, majd ennek üteme lassult, így Tarnaméránál csak 216. január 14-én az esti órákban süllyedt a vízállás az I. fokú (25 cm) készültségi szint alá. Az árhullámok kialakulását megelőzően a Tarnának és mellékvizeinek felszínét nagyrészt jég borította, amelynek vastagsága nagyobb hosszban elérte, vagy meghaladta a 1-12 cm-t. Ez a jégtakaró a vízszintek emelkedésekor megmozdult, majd összetöredezett és jelentős uszadékkal párosulva az árhullám alatt levonult a patakon. Útja közben több helyen képződhetett átmeneti jégtorlódás, vagy kisebb jégtorlasz, amely főképp a mederben kialakuló vízszinteket befolyásolhatta - rövid ideig akár jelentősebben is. 2 A Tarna mellett jelentősebb árhullám vonult le a Rima vízrendszerében is, de számottevően emelkedtek a folyók vízszintjei is. A legnagyobb árhullám a Felső-Tiszán alakult ki, ahol Vásárosnaménynál csaknem az I. fokú készültségi szintig emelkedett a vízállás. Az árhullámokat fokozatos apadás követte és a hónap harmadik dekádjának elejére már ismét kisvizes állapot volt jellemző. Az ekkor bekövetkezett lehűlés újabb jegesedést indított el és a hónap végén már ismét jégtakaró borította a vízfolyások nagy részének felszínét. 2 ÉMVIZIG árvízi összefoglaló

5 FEBRUÁR 5 FEBRUÁR Február az átlagostól lényegesen melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 4-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék menynyisége általában az átlagos értékek 3-4 % között volt. Időjárási helyzet Február az átlagostól lényegesen melegebb időjárással kezdődött. A hónap első három napján a maximumok nagy területen 1 fok körül, vagy a felett alakultak és az éjszakák folyamán is csak kevés helyen hűlt a levegő hőmérséklete fagypont alá, sőt február 2-án és 3-án a Dunántúl déli részén minimumhőmérsékleti rekordok 3 is születettek. Február 3-án egy markáns hidegfront vetett véget az igen enyhe időnek. A fronton egy hullám képződött, így a Kárpát-medence nagy részén jelentős mm-nyi csapadék hullott. Ez alól kivétel volt az északkeleti országrész és a Felvidék, ahol általában 1 mm alatti értékek voltak jellemzőek. A csapadék egy része a magasabb területeken hó formájában hullott, így a Mátra és a Bükk csúcsain 1 cm-t megközelítő vastagságú hóréteg is kialakult. Ezt követően néhány szárazabb és hűvösebb, de messze nem télies hőmérsékletű nap következett, majd a hónap első dekádjának vége felé, egy több középpontú ciklonrendszer előoldalán, ismét enyhe és nedvesebb levegő érte el térségünket. Február 8-án és 9-én előbb a rendszer egyik hidegfrontja okozott (helyenként jelentős) esőket, majd 1-én egy lefűződő peremciklon hatására az északkeleti országrészben, Felvidéken és Kárpátalján hullott nagy mennyiségű, általában 2-4 mm közötti csapadék. Ettől is nagyobb 4-67 mm közötti mennyiségeket mértek a Bükkben 4 és a Sajó 5 felső vízrendszerében, valamint helyenként a Hernád 6 és a Bodrog vízgyűjtőjén is. A csapadék halmazállapota nagyrészt folyékony volt, de főképp a Sajó-Hernád vízgyűjtő magasabb területein (12 m felett) tartós havazás is előfordult. A jelentős csapadékot adó légörvény elvonulását követően rövid átmeneti csapadékszünet következett, majd mivel az időjárási alaphelyzet nem változott jelentősen és újabb peremhullámok képződtek ismét esősre fordult az idő. Február között működési területünkre a február havi átlagosnak megfelelő, a síkvidéken 2-35, a Mátra magasabb részein és a Bükkben 35-5 mm-nyi csapadék hullott. Ez továbbra is inkább eső volt, de a hegyvidékeken - és most már kevés helyen, a síkvidéken is - előfordult havas eső, havazás. Február 16-án és 17-én átmenetileg szárazabb idő volt, de 18-án és 19-én egy ciklon hatására beborult az ég és hazai területen újabb 1-2 mm-nyi eső hullott. Ettől lényegesen többet (29 mm-t) csak Jósvafő környékén mértek. A külföldi vízgyűjtők közül ezen a két napon a Sajó vízrendszerében észlelték a legmagasabb mm közötti értékeket. Február 2-án és 21-én előbb egy meleg, majd egy hidegfront érintette a vízgyűjtőket. Ez Magyarországon inkább csak az északkeleti határszélen okozott számottevő mennyiségű esőt, ugyanakkor a Bodrog és a Felső-Tisza vízgyűjtőin előfordultak 2-3 mm-es értékek is. 3 Február 2-án Tevelen 8,8, Pécs Árpádtetőn pedig mindössze 8,9 fokig süllyedt a hőmérséklet. ; Február 3-án a legmelegebbet, 1,9 fokot a tegnapra virradó éjjelhez hasonlóan ismét Pécs Árpádtetőn mértük. forrás: 4 Szentlélek 48 mm, Jávorkút 45 mm 5 Csetnek 66 mm, Dobsinai jégbarlang 67 mm forrás: 6 Ötösbánya 45 mm, Sároskőszeg 43 mm. Kassán az észlelések 1876-os kezdete óta, a 216. február 1-i 38 mm-es érték a legnagyobb 24 órás csapadék. Jellemző az érték nagyságára, hogy a 14 éves adatsorban nem találunk 3 mm-t meghaladó adatot és a 25 mm-t is csak 3 alkalommal lépte át az 1 nap alatt lehullott csapadék mennyisége.

6 FEBRUÁR 6 A február 21-i csapadék, jelentős része hóban hullott és csak a következő, de már rendkívül enyhe 7 napon olvadt el. 1. ábra: A 216. február 23-a 6 órát megelőző 24 órában mért legmagasabb léghőmérséklet A rendkívüli meleg egy napig tartott, hiszen 23-án egy hidegfront lehűtötte a levegőt és számottevő 5-15 mm-nyi csapadékot is hozott, amelyből a Mátra és a Bükk csúcsain néhány cm-nyi hótakaró is kialakult. A hidegebb levegőben hajnalra keményebb fagyok is kialakultak, de napközben továbbra is 5-1 fok közötti maximumokat észleltek. Február 25-én újabb csapadék volt, eleinte havazás, havas eső, majd egyre inkább eső formájában. Ezután három csendesebb nap következett, de a hónap utolsó napján ismét egy mediterrán ciklon okozott sokfelé csapadékot. Keleten eső esett, míg a Dunántúlon többfelé volt havas eső, a Bakony magasabb részein havazás. A lehullott csapadék mennyisége az északkeleti országrészben 5-25 mm között volt, míg az eső által leginkább érintett szlovákiai vízgyűjtőn (Sajó) mm-t mértek. Vízjárás A csapadékos időjárás hatására februárban a Sajó és a Tarna, valamint a kisebb vízfolyások vízrendszerében 2-3, míg a Bodrogon és a Tiszán gyakorlatilag egy jelentősebb, készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le. A Sajó és a Takta legalsó, a Tisza visszaduzzasztása által befolyásolt szakaszán a felső folyások árhullámai lényegében egymásba olvadtak, így ott a befogadóhoz hasonló árhullámképet mutattak. Februárban az első jelentősebb vízszintemelkedés - a hónap első napjaiban Kárpátalján és Erdélyben hullott esők hatására - a Tisza és a Bodrog vízrendszerében következett be. A Felső-Tiszán még két kisebb árhullám vonult le, amelyek Kisköre térségében egyesültek és a korábbi 2-3 m 3 /s-os vízhozamot m 3 /s-ra emelték. A február 1-i peremciklon jelentős esőit követően az előbbi két vízfolyáson is újabb árhullámok képződtek, de az igazán nagy vízszintemelkedések ekkor a Felvidéken és az Északiközéphegységben fakadó kisebb folyókon, patakokon jelentkeztek. Február 1-ről 11-ére virradóra intenzív áradás mellett III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám alakult ki a Sajón, a Taktán és a Tarnán, valamint jelentős áradást észleltek a Bódva felső szakaszán is február 22-én Budapesten megdőlt a melegrekord. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 19, fokot, Budapest belterületen, ben mérték. Ma Újpesten 19,1 fokig melegedett a levegő.

7 FEBRUÁR 7 A Sajó vízgyűjtőterületére egy időben lehulló nagycsapadék hatására a Rima és a Sajó, valamint a kisebb mellékvizek árhullámai időben egyszerre érkeztek a Sajó szlovákiai alsó, ill. hazai felső szakaszára és egymást erősítve a korábbi várakozásokat meghaladó magasságú tetőzés kialakulásához vezettek. A Sajópüspöki vízmércén regisztrált cm-es tetőző vízállás ugyan 63 cm-rel elmaradt a 21. évben mért 416 cm-es LNV-től 9, ugyanakkor az 195-ben létesült vízmércén a 6. legmagasabb vízállásnak számít. 2. ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 195 és 215 között Az árhullám a hazai felső folyáson - a kevéssé telt medrek és a csekély hozzáfolyás ellenére - alig veszített erejéből és Sajószentpéternél 37 cm-es, igen tekintélyes magasságú vízállással (ez volt a vízmércén a 4. legmagasabb vízszint között) tetőzött. Lentebb Felsőzsolca és a torkolat között már nagyobb volt az árhullám ellapulása, hiszen a korábban üres medrek mellett sem a Bódva és a Hernád, sem pedig a Tisza vízmennyisége nem volt olyan számottevő, hogy igazán jelentősen befolyásolja az árvíz magasságát. A Sajópüspökinél 8 % fölötti, sőt Sajószentpéternél 9 %-ot is elérő mederteltség Felsőzsolcánál alig volt 7 % felett, Kesznyétennél pedig már a 6 %-ot sem érte el. Az első jelentős árhullám után - a csapadékos időben - további árhullámok képződtek, de a hazai felső folyószakaszon (Sajópüspöki-Sajószentpéter között) ezek közül már egyik magassága sem érte el az 216. február 1-i esőzésből kialakult első árvízét. Lentebb Felsőzsolca és Kesznyéten térségében már más volt a helyzet, hiszen itt az egymásra futó árhullámok, valamint a mellékvizek és a befogadó vízmennyisége jelentősen befolyásolta a vízszinteket és az újabb árhullámcsúcsok a korábbiakhoz hasonló, ill. azt kissé meghaladó vízállásokat eredményeztek. 8 A későbbi adatfeldolgozás során a regisztrált és észlelt vízállások összehasonlításra kerülnek, így a tényleges tetőző vízszint néhány cm-t változhat. 9 LNV - legnagyobb víz, a vízmércén eddig előfordult legmagasabb vízállás.

8 FEBRUÁR 8 A Sajóval párhuzamosan a Bódván is jelentős magasságot elérő árhullámok alakultak ki. Ezek közül az első inkább a külföldi vízgyűjtőre hulló csapadékból táplálkozott, míg a többi árhullám vízmennyiségében egyre jelentősebb hányadot képviselt a hazai területről lefolyó víz. A szlovákiai vízrendszerben a geológiai viszonyokat jól tükröző árhullámképek alakultak ki. A karsztos vízgyűjtőjű Bódva- és Torna-patakon kisebb vízjáték mellett tartós bővízű állapot jelentkezett, míg a vízzáróbb kőzetű Ida-pataki vízgyűjtőn magas és jelentős víztömeget szállító árhullámok vonultak le. A patak hazai szakaszát is hasonló kettősség jellemezte. Az aggteleki karsztvidékről érkező jobb parti mellékvizek (pl. Jósva-patak) tartósabb nagyvizéhez, a bal parti patakok (és ezek közül is legfőképp a legnagyobb vízgyűjtőjű Rakaca) jól elkülönülő árhullámai társultak. 3. ábra: Vízállások a Bódván és legnagyobb hazai mellékvizein között A Rakaca-patak árhullámainak egy részét átmenetileg betározták, majd a téli üzemvízszint viszszaállításához szükséges vízmennyiség - némi késleltetéssel - a víztározó fenékleürítőjén keresztül lebocsátásra került. A február 11. és március 17. között lebocsátott ~12,5 Mm 3 -es vízmennyiség a tározó teljes térfogatának mintegy két és félszerese. A gyakori csapadékhullás eredményeképp két nagyobb és több kisebb árhullám is képződött a Szerencs-patakon és így a Taktán is. A február 1-ei, majd a 15-ei esőt követően Taktaföldvárnál a III. fokú (3 cm) készültségi szintet meghaladó vízállások alakultak ki, majd az árvízkapu bezáródását, ill. (a befogadó magas vízállásai miatt) későbbi nyitását követően is, egészen március közepéig tartósan magas vízszintek jellemezték a csatornát. A február 1-én hajnalban kezdődő esőzés a Mátra környezetében este 18 óráig tartott. 16 óra után Kékestetőn az esőt hó váltotta fel, de ekkora már a csapadék intenzitása csökkent. Érdekes módon a legtöbb csapadék nem a hegység magasabb régióiban hullott, hanem Parádon, ahol 6 mm-t megközelítő értéket mértek.

9 FEBRUÁR 9 A főképp 6-12 óra között hullott, 3-4 mm/órás eső hatására gyors vízszintemelkedés kezdődött a Parádi-Tarnán, valamint a Ceredi-Tarna alsó szakaszán és a Siroknál délután 16 órakor bekövetkező tetőzésig, több mint 2,5 méteres áradást figyelhettünk meg. Verpelétnél a reggeli 1,3 m 3 /s-os vízhozam az esti tetőzésig 35 m 3 /s-ra növekedett és ez a vízmennyiség a Kígyós-patak 1-2 m 3 /s-os vízhozamával kiegészülve már elég volt ahhoz, hogy Tarnaméránál 11-én reggel 6 órakor, jócskán a III. fokú (35 cm) készültségi szint fölötti tetőzés alakuljon ki. Ez a 427 cm-es tarnamérai maximum volt, az júliusi árvizek óta előfordult 2. legmagasabb vízállásérték a vízmércén (az első a 21. május 17-i 439 cm-es tetőzés). 4. ábra: A Tarna vízállásai 216 februárjában Ennél az első árhullámnál, összességében a patak főágához hasonló vízmennyiséget szállítottak a Tarnaméra alatt beölő mellékvizek is, így Tarnaörsén 6 m 3 /s-ot megközelítő tetőző vízhozam és kevéssel másodfok (4 cm) alatti vízállásmaximum alakult ki. Az ezt követő árhullámoknál fokozatosan csökkent a Tarnaméra feletti vízgyűjtőről érkező vízmennyiség és így a tarnamérai tetőző vízhozam-aránya is, a tarnaörsi tetőző vízhozamhoz képest. Ez az érték az első árhullámnál kialakult 56 %-ról, 37, majd 3, ill. 27 %-ra mérséklődött. Az enyhe időben a többszöri csapadékhullás a Tisza és a Bodrog forrásfolyóin is további árhullámokat generált, így a hónap folyamán a felső folyások pulzáló vízmozgása mellett a hazai Közép-Tisza szakaszon fokozatos áradást figyelhettünk meg. A tetőzésekre február utolsó napjaiban került sor, amikor a Bodrogon és a Sajó torkolat alatti Tisza szakaszon a II. fokú készültségi szintektől 3-4 cm-rel elmaradó maximumok alakultak ki.

10 MÁRCIUS 1 MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és kissé csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 8-14 % között volt. Időjárási helyzet A február végén kialakult mediterrán ciklon nyomán, március első napján még sokfelé volt eső, de 1 mm-t meghaladó mennyiséget már csak helyenként mértek. Ezután átmenetileg csak a Kárpát-medence déli felét érintették a nedvesebb léghullámok, majd egy több középpontú ciklonrendszer hatására, március 6-án és 7-én ismét sokfelé volt eső, a Dunántúlon havas eső, havazás. Ezt követően kissé melegebb léghullámok érkeztek térségünkbe és a hónap első dekádjának végén, már 1 fölötti maximumok voltak jellemzőek, sőt március 11-én a keleti országrészben, nagy területen emelkedett a hőmérséklet fok közé. Ekkor egyre inkább egy nagy kiterjedésű anticiklon határozta meg Európa nyugati és középső részének időjárását, ugyanakkor a hónap közepén a magasnyomású zóna keleti peremén - észak felöl egy magassági hidegcsepp érintette a Kárpát-medencét. Hatására március 15-én átmenetileg erősen lehűlt a levegő és ismét többfelé volt számottevő csapadék, a hegyekben inkább havazás, míg az alacsonyabban fekvő területeken havazás, havas eső, ill. eső, egyaránt előfordult. A Mátra és a Bükk magasabb részein 1 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró is kialakult (március 16-án reggel, Kékestetőn 17 cm-t mértek). A légörvény elvonulása után, ismét az anticiklon vette át az időjárás alakítását. Emelkedett a nappali hőmérséklet, viszont az éjszakai órákban erősödött a lehűlés és sokfelé volt erős fagy. Március 19-én egy újabb hidegfront vonult át felettünk, amely csapadékot nem hozott ugyan, de felhőzete ezen a napon átmenetileg mérsékelte az éjszakai lehűlést. A beáramló, majd nyugalomba jutó hideg levegőben aztán másnap (március 2-án) reggelre ismét kemény fagyok alakultak ki, a leghidegebb Heves-Borsodi dombságban és a Nyírségben fok közötti értékeket is mértek. A hónap harmadik dekádját legnagyobb részben az átlagoshoz közeli, néha attól kissé elmaradó hőmérséklet és száraz időjárás jellemezte, majd 29-től jelentősen melegedett a levegő és a hónap utolsó napján már országszerte 2 C fok fölötti maximumokat mértek. Számottevő csapadék csak kisebb területen volt, 1 mm körüli értéket csak Délborsodban, a március 26-án kialakult záporokat követően észleltek. Vízjárás A februári végi tetőzéseket követően apadás kezdődött vízfolyásainkon, amelyet csak átmenetileg szakítottak meg a február 29-március 1-i, valamint a március 7-8-i esőkből képződött árhullámok. Ezek közül készültségi fokozatot elérő a Sajón és a Tarnán vonult le, de igazán magas vízszintek ekkor már nem alakultak ki. Ezt követően a szárazabbra fordult időben a hónap végéig apadó tendencia érvényesült és március végére - vízfolyásaink duzzasztástól mentes szakaszain - kisvizes állapot alakult ki.

11 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. január 5. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 6. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

12 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 7. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 8. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

13 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. február 9. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 1 1. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 11 1 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot. 11 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot.

14 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. március 11. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot. 13 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot.

15 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. január 13. ábra: A 216. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 15 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

16 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. február 15. ábra: A 216. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 17 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

17 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. március 17. ábra: A 216. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 19 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

18 VÍZÁLLÁSOK VÍZÁLLÁSOK Tisza 19. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál 2. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

19 VÍZÁLLÁSOK 21. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél 22. ábra: Vízszintek a Tiszán

20 VÍZÁLLÁSOK Bodrog 23. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél 24. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

21 VÍZÁLLÁSOK 25. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

22 VÍZÁLLÁSOK Sajó 26. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél 27. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

23 VÍZÁLLÁSOK 28. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

24 VÍZÁLLÁSOK Hernád 29. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél 3. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

25 VÍZÁLLÁSOK Tarna 31. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál 32. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél

26 VÍZHOZAMOK VÍZHOZAMOK 33. ábra: Vízhozamok a Tiszán 34. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

27 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 35. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán 36. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

28 TALAJVÍZSZINTEK TALAJVÍZSZINTEK 216. január 37. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a 216. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 21 2 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 21 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

29 TALAJVÍZSZINTEK 216. február 39. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a 216. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 23 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

30 TALAJVÍZSZINTEK 216. március 41. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a 216. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 25 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

31 TALAJVÍZSZINTEK FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 43. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén 91,59 Terepmagasság 4397 Ároktő - (21-6, 28-14) Besenyőtelek - ( ) ,56 Terepmagasság

32 TALAJVÍZSZINTEK 3946 Cigánd - ( ) Eger - (25-214) ,1 Terepmagasság ,52 Terepmagasság Egerfarmos - ( ; ) Jászárokszállás - ( ) ,15 Terepmagasság ,17 Terepmagasság Jászdózsa - ek (22-214) Karcsa - ( ; ) ,79 Terepmagasság ,88 Terepmagasság Karos - ( ) Kistokaj - ( ) ,7 Terepmagasság ,66 Terepmagasság

33 TALAJVÍZSZINTEK 116,48 Terepmagasság 4396 Ludas - (23-214) Mezőkeresztes - Átlagos havi talajvízszinz ( ) ,2 Terepmagasság Mezőkövesd - ( ) Miskolc - (22-214) ,42 Terepmagasság ,53 Terepmagasság Nemesbikk - ( ) Olaszliszka - ( ) ,91 Terepmagasság ,8 Terepmagasság Pácin - ( ) Sajóörös - ( ) ,61 Terepmagasság ,89 Terepmagasság

34 TALAJVÍZSZINTEK 4242 Sárospatak-Baksa-tanya - (2-214) Sárospatak-Baksa-tanya 2. - (22-214) ,68 Terepmagasság ,2 Terepmagasság Sárospatak-Várhomok - ( ) Szentistván - ( ) ,66 Terepmagasság ,91 Terepmagasság Szihalom - (22-214) Szikszó - Átlagois havi talajvízszint (22-214) ,91 Terepmagasság ,87 Terepmagasság Taktaharkány - ( ) Tarnaméra - Átlagos havi talajvízszinz (22-214) ,56 Terepmagasság ,78 Terepmagasság

35 TALAJVÍZSZINTEK 4172 Tarnaörs - ( ) ,81 Terepmagasság 1835 Tiszadorogma - ( ) ,76 Terepmagasság Tiszadorogma - ( ) Tiszadorogma - (22-214) ,12 Terepmagasság ,4 Terepmagasság Tiszakarád - ( ) Tiszakarád - ( ; ) ,74 Terepmagasság ,45 Terepmagasság Tiszalúc - ( ) Tolcsva - (23-214) ,61 Terepmagasság ,69 Terepmagasság

36 TALAJVÍZSZINTEK 4169 Viss - ( ) Zaránk - ( ) ,54 Terepmagasság ,49 Terepmagasság

37 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 44. ábra: 216. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ábra: 216. évi mérési adatok: Kékestető Adatforrás: OMSZ 27 Adatforrás: OMSZ

38 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 46. ábra: 216. évi mérési adatok: Eger ábra: 216. évi mérési adatok: Jósvafő Adatforrás: OMSZ 29 Adatforrás: OMSZ (a távmérő üzemzavara miatt, az adatsorok októbertől hiányosak)

39 ÁBRAJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A 216. február 23-a 6 órát megelőző 24 órában mért legmagasabb léghőmérséklet ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 195 és 215 között ábra: Vízállások a Bódván és legnagyobb hazai mellékvizein között ábra: A Tarna vízállásai 216 februárjában ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A 216. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása ábra: A 216. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása ábra: A 216. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása ábra: A Tisza vízállása Tokajnál ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél ábra: Vízszintek a Tiszán ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál... 23

40 ÁBRAJEGYZÉK 29. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél ábra: Vízhozamok a Tiszán ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a 216. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a 216. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a 216. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén ábra: 216. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ábra: 216. évi mérési adatok: Kékestető ábra: 216. évi mérési adatok: Eger ábra: 216. évi mérési adatok: Jósvafő... 38

41 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK pont a vízmérce nullapontja JNV jeges nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb jeges vízállás L a torkolattól mért távolság JLNV legnagyobb jeges víz. Az eddig észlelt legmagasabb jeges vízállás F vízgyűjtőterület KQ kisvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legkisebb vízhozam LKV legkisebb víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb vízállás KKQ közepes kisvízhozam. Valamely időszak kisvizhozamainak számtani közepe JLKV legkisebb jeges víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb jeges vízállás KÖQ közepes vízhozam. Valamely időszak napi középvízhozamai-nak számtani közepe KV kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb vízállás KNQ közepes nagyvízhozam. Valamely időszak nagyvízhozamainak számtani közepe JKV jeges kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb jeges vízállás NQ nagyvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legnagyobb vízhozam KKV közepes kisvíz. Valamely időszak kisvizeinek számtani közepe ΣQ meghatározott szelvényen egy év alatt átfolyt vízmennyiség KÖV KNV középvízállás. Valamely vízállás- észlelési sorozat tagjainak számtani közepe közepes nagyvíz. Valamely időszak nagyvizeinek számtani közepe Kq KÖq KQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 -ére számított értéke KÖQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 -ére számított értéke NV nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb vízállás Nq NQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 -ére számított értéke LNV legnagyobb víz. Az eddig előfordult legmagasabb vízállás mbf. a Balti-tenger feletti magasság ÉMVIZIG Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat ATIVIZIG Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság OVSZ Országos Vízjelző Szolgálat VHTE Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

2015. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval több

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2015. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. március havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Március hónap időjárását a sokévi átlagnál sokkal kevesebb

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Készítette: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről

Részletesebben

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 211. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását nagy csapadék hiány, az átlagot jóval meghaladó hőmérséklet,

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon

Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon Magyar Hidrológiai Tárasság - XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely 2015.07.01-03. Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi

Részletesebben

2008. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2008. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 8. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé hűvösebb, és az átlagosnál jóval csapadékosabb hónap volt

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sellye állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sellye állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2013 decemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 0 mm (a Dél-Délkelet-Alföld összefüggő területe) és 15 mm (Hegyeshalom) között

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

HEGY ÉS DOMBVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK SZÉLSŐSÉGES ÁRVIZEINEK VIZSGÁLATA

HEGY ÉS DOMBVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK SZÉLSŐSÉGES ÁRVIZEINEK VIZSGÁLATA HEGY ÉS DOMBVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK SZÉLSŐSÉGES ÁRVIZEINEK VIZSGÁLATA 1. A TÉMA ELŐZMÉNYEI, A VIZSGÁLAT FELTÉTELEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI Hazánkban a területi vízgazdálkodási tevékenységnek csaknem kétszáz éves

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Tiszán 9. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről a Kormány 277/2005. (XII. 20.) Korm. Rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról 2. (1) e) pontja

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ Készült: Baja, 2010. június 10. Meteorológia Meteorológiai adatok az ADUKÖVIZIG területén 40 Észlelt Előrejelzett 80 35 70 30 60 Hőmérséklet [ºC] 25 20 15 10 50 40 30 20 Csapadék

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától

Részletesebben

Árvízi események kronológiája

Árvízi események kronológiája Árvízi események kronológiája Horváth Ádám ÉDUVIZIG 1965. évi dunántúli vízfolyások árvizei Az árvízvédelmi készültség elrendelése 1965. április 22. 16:00 III. fok elrendelése a Rába felső jobb és bal

Részletesebben

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához 1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül

Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül Készítette: Takácsné Tóth Ágnes és Márton Attila Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről HAZAI TÜKÖR Hidrológus az árvízről Még hatása alatt vagyunk azoknak a tragikus eseményeknek, melyek május 12 és 25. között az ország népét megrázták: folyóvizeink hatalmas méretű, 200 300 évenként egyszer

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA

EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszék EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA Készítette: RADOCHAY

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 217. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 217 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: 2013. március 22-én a Megyeháza Külső-Szolnok termében megtartott Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Ügyrendi Bizottsága üléséről. Jelen vannak:molnár Imre, a Bizottság

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

AZ 1956. ÉVI DUNAI JEGES ÁRVÍZ

AZ 1956. ÉVI DUNAI JEGES ÁRVÍZ AZ 1956. ÉVI DUNAI JEGES ÁRVÍZ A magyarországi dunai árvizek történetének utolsó száz évében rendkívüli helyet foglal el az 1956. évi márciusi jeges árvíz. Hatalmas, pusztító jeges árvizeket ismerünk a

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

IKVA-PATAK TÖBBFUNKCIÓS MEDERRENDEZÉSE ÉS KAPCSOLÓDÓ TÁROZÓK KIALAKÍTÁSA SOPRON TÉRSÉGÉBEN

IKVA-PATAK TÖBBFUNKCIÓS MEDERRENDEZÉSE ÉS KAPCSOLÓDÓ TÁROZÓK KIALAKÍTÁSA SOPRON TÉRSÉGÉBEN I. C O N T R O L L HAJÓZÁSI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLGATÓ KFT 4400. Nyíregyháza, Kossuth u. 32. E-mail: icontroll@vipmail.hu T/F: 42-502-126, T: 20-9326-623 Tsz: 2-VT/2007 Mrsz: 01 IKVA-PATAK TÖBBFUNKCIÓS

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó. 2015. évi tevékenységéről és gazdálkodásának alakulásáról

B E S Z Á M O L Ó. 2015. évi tevékenységéről és gazdálkodásának alakulásáról B E S Z Á M O L Ó a Nefela Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés 215. évi tevékenységéről és gazdálkodásának alakulásáról Egyesülésünk ebben az évben sikeresen végrehajtotta 25-dik jégesőelhárítási

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Megemlékez. Nyugat-dun. Engi Zsuzsanna Somogyi Katalin

Megemlékez. Nyugat-dun. Engi Zsuzsanna Somogyi Katalin Megemlékez kezés s az 1965. évi árvízről l a kisvízfoly zfolyások mentén Nyugat-dun dunántúli Vízügyi V Igazgatóság Engi Zsuzsanna Somogyi Katalin Sárvár, r, 2015. április 14. oaz országos védvonalakon

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

hírlevél XIII. évfolyam 4. (190.) szám A Körös-vidéki Hírlevél a KÖVIZIG internetes honlapján is megtalálható: www.kovizig.hu

hírlevél XIII. évfolyam 4. (190.) szám A Körös-vidéki Hírlevél a KÖVIZIG internetes honlapján is megtalálható: www.kovizig.hu hírlevél XIII. évfolyam 4. (190.) szám 2003. április A Körös-vidéki Hírlevél a KÖVIZIG internetes honlapján is megtalálható: www.kovizig.hu A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartásáról A 120/1999.

Részletesebben

Előterjesztés sorszáma: 8 Melléklet: 1. Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2014. április 15-i ülésére

Előterjesztés sorszáma: 8 Melléklet: 1. Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2014. április 15-i ülésére Előterjesztés sorszáma: 8 Melléklet: 1 Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 14. április 15-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Nefela Jégesőelhárítási Egyesülés 13. évi munkájáról

Részletesebben

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON MURAI ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ FEJLESZTÉSE KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0009 NAGY ÁRVIZEK A MURA FOLYÓN Az 1972 júliusában levonuló rendkívüli árhullám, a mértékadó

Részletesebben

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN Bezdán Mária * 1. Bevezetı A szabályozást követıen 1876. után a Tisza vize új mederben folytatta mederalakító munkáját. Mivel a Tisza medre mélyen beágyazott

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központ 3529 Miskolc, Pattantyús-Ábrahám Géza u. 4. e-mail:

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 2015. október TARTALOM 1. A levegőminőség

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Nagykunsági-főcsatorna keleti ág 1.2. A víztest VOR kódja: AEP835 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Nagykunsági-főcsatorna keleti ág 1.4. A víztest

Részletesebben

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Időjárás lexikon. gyerekeknek Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI LEGALAPVETŐBB ÉGHAJLAT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐ: A FEKVÉS. A kárpát-medence az északi mérsékelt övezet középső sávjában, a valódi mérsékelt övben Az É. sz. 45

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. KOMÁROM, ALMÁSFÜZITŐ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONAL FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSI TAPASZTALATAI Szerzők: Déri Lajos - Horváth

Részletesebben

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 10:39 2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. július 7. A meteorológiai helyzet és várható alakulása (OMSZ) Az elmúlt napban a vízgyűjtőkön területi

Részletesebben

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi 8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi Hazánk éghajlatának tanulmányozása elıtt elemeznünk kell, hogy az éghajlatalakító tényezık hogyan érvényesülnek az ország adott földrajzi viszonyai között. 8.1 Hazánk

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

2009. november elején a felépített rendszer hatálya véglegesítésre került az alábbiak

2009. november elején a felépített rendszer hatálya véglegesítésre került az alábbiak Víz Világnapi színes lapszámunkat at a KÖTIVIÉP'B Kft. és a VÍZÉP-KÖR Kft. támogatásával jelent entetjük tjük meg. A KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG LAPJA XXXIII. évfolyam, 1.

Részletesebben

A parlagfű polleninformáció szolgáltatás eszközei

A parlagfű polleninformáció szolgáltatás eszközei 11 A parlagfű polleninformáció szolgáltatás eszközei Udvardy Orsolya, Mányoki Gergely, Józsa Edit, Vadassy Rita, dr. Páldy Anna, dr. Magyar Donát Országos Közegészségügyi Központ, Budapest A pollenterhelés

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés

Dr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés Dr. Lakotár Katalin Felhő- és csapadékképződés Legfontosabb víztározók víztározó víztömeg (kg) a teljes víztömeghez viszonyított arány (%) óceánok, tengerek szárazföldi vizek tartózkodási idő 1338,1 10

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : Zagyva 1.2. A víztest VOR kódja: AEQ140 1.3. A víztestet (ok) : 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás: 19 Síkvidéki meszes közepes-finom nagy vízgyűjtő

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

Drávától a Balatonig. Webkamerákkal kísérhetjük figyelemmel a Duna és Dráva folyók vízállásait. Zagytározók a Dél-Dunántúlon Töltésfejlesztés a Dráván

Drávától a Balatonig. Webkamerákkal kísérhetjük figyelemmel a Duna és Dráva folyók vízállásait. Zagytározók a Dél-Dunántúlon Töltésfejlesztés a Dráván Drávától a Balatonig a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség időszaki lapja 2010 II. Webkamerákkal kísérhetjük

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A Szamoson 1970 Májusában levonult árvíz által okozott katasztrófa története és következményei

A Szamoson 1970 Májusában levonult árvíz által okozott katasztrófa története és következményei Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás Baja Vízrendezési Főiskolai Szakmérnök Képzés MAGYAR VÍZÜGYTÖRTÉNET A Szamoson 1970 Májusában levonult árvíz által okozott katasztrófa története és következményei

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,

Részletesebben