A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA"

Átírás

1 A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 5 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 5 VÍZJÁRÁS... 6 FEBRUÁR... 8 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 8 VÍZJÁRÁS... 8 MÁRCIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS ÁPRILIS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS MÁJUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚNIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚLIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS AUGUSZTUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS SZEPTEMBER IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS OKTÓBER IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS NOVEMBER IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS DECEMBER IDŐJÁRÁSI HELYZET... 32

3 TARTALOMJEGYZÉK 3 VÍZJÁRÁS CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER VÍZÁLLÁSOK TISZA BODROG SAJÓ HERNÁD TARNA VÍZHOZAMOK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER... 87

4 TARTALOMJEGYZÉK OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT MELLÉKLETEK ÁBRAJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK

5 JANUÁR 5 JANUÁR Január az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet Az év hideg, téli időjárással kezdődött, napközben is fagypont alatti hőmérsékletekkel. Január 2-án egy hidegfront érintette térségünket. Nyomában sokfelé alakult ki kisebb ónos eső, vagy eső és a megerősödő szél átkeverő hatása megszűntette a medencében kialakult hideg légpárnát, így jelentősen enyhült az idő. 3- án estétől a síkvidéken eleinte ismét eső esett, majd éjszaka egyre inkább havazás váltotta azt fel. Január 5-én reggelre a Mátra és a Bükk magasabb területeit csaknem összefüggő hótakaró borította, amelynek vastagsága 1-10 cm között mozgott. Január 7-9. között, egy nagyobbrészt térségünktől keletre elvonuló hideg léghullám okozott zord időjárást. A 8-án és 9-én a hóval borított hegyvidéki területeken nem volt ritka a -15 C körüli minimum, de a Bükk-fennsíkon C-ot is mértek és napközben is csak Cig emelkedett a hőmérséklet 1. Az addig is változékony időben január 10-én egy újabb drasztikus változás, enyhülés következett. Ausztriában és Magyarország nyugati részén napi maximum rekordot mértek - Fertőrákoson 19,7 C-ig melegedett a levegő. 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet 2 Miközben a vízgyűjtők legnagyobb részén tavasziasan enyhe idő volt, addig Kárpátalján és Erdélyben maradt a megszokotthoz közeli hőmérséklet, valamint több napon volt számottevő csapadék, a hegyvidéki területeken jelentős havazás is kialakult. Január második dekádjának elején már ez utóbbi területeken is enyhült az erős fagy, de csak az alacsonyabb fekvésű térségekben volt számottevő olvadás. Január közepére - a délnyugati áramlásnak köszönhetően egyre enyhébb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, de ezzel együtt növekedett a ködhajlam is. Azokon a területeken, ahol kisütött a nap enyhe tavaszias idő volt, míg a ködös vidékeken csak kevéssel emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé. Ez az időjárási helyzet olykor rendkívül nagy hőmérsékleti különbségeket generált az egyes országrészek között. 1 A Kárpátok magasabban fekvő területein nem volt ritka a -25 C körüli minimum. Január 7-én Erzsébetváros -26,3 C, Január 8-án Brassó -33,3 C, Gyergyóalfalu -26,8 C, Erzsébetváros -25,7 C Január 9-én Brassó -33,1 C 2 Forrás: OVSZ,

6 JANUÁR 6 Január 17-től erősödött a csapadékhajlam és 25-ig minden nap hullott kisebb-nagyobb eső, havas eső, ritkábban havazás is előfordult. Január 29-én egy mély ciklon közelítette meg térségünket, majd át is vonult a Kárpátmedencén. Csapadékrendszeréből nagy területen volt jelentős eső, havas eső, a magasabb hegyvidéki területeken havazás. A január 30-án lehullott mm-nyi csapadékmennyiség nagyjából megfelel az egész hónapra várható csapadékösszegnek. A hónap utolsó napjának reggelén az északkeleti országrészben még sokfelé havazott (néhol rendkívül intenzíven), majd mindenütt megszűnt a csapadék. Vízjárás A hónap legnagyobb részét a decemberihez hasonló, kisvizes állapot jellemezte. A mederteltségek igen alacsonyak voltak. Január 11-ét követően egy kisebb árhullám alakult ki a Felső-Tiszán és a Szamoson, amelyet a hónap első dekádjában hullott hó olvadása és kisebb esők okoztak. Ennek a Vásárosnaménynál, mintegy 2,5 m-es vízszintemelkedést okozó árhullámnak köszönhetően, az év első napjaiban kialakult és január első dekádjában némileg megerősödött tiszai jégtakaró a hónap közepétől vékonyodni, gyengülni kezdett, majd január harmadik dekádjának elején az álló jég megindult és átmeneti rövid erős zajlással le is vonult. 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Ezt követően a vízfolyásokon igen alacsony, vagy alacsony mederteltség mellett, általában apadó tendencia érvényesült, majd a hónap végén átvonuló ciklon okozta esőzések nyomán, újabb árhullámok jöttek létre, amelyek néhány vízfolyáson (Sajó, Tarna, Takta) készültségi szintek feletti vízállások kialakulásához vezettek. A kialakuló maximumok nem voltak igazán jelentősek, mindössze a Tarna tarnamérai és a Takta taktaföldvári vízmércéjén értek el, ill. haladták meg rövid ideig a III. fokot. 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február)

7 JANUÁR 7 4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. januárfebruár) A ciklon átvonulása után hidegebbre forduló időben ezeknek az árhullámoknak a vízutánpótlása gyorsan csökkent és a tetőzéseket követően ütemes apadás kezdődött az érintett vízfolyásokon.

8 FEBRUÁR 8 FEBRUÁR Február az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban az évszakos átlagnak megfelelő hőmérsékletű időjárás uralkodott. A fagypont alatti minimumok mellett, napközben kevéssel 0 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Február 4-én egy nedvesebb léghullám hatására, nagyobb területen volt havazás, hózápor és átmenetileg a síkvidéken is kialakult néhány cm-es hóréteg. Ezután csendes az évszaknak megfelelő hőmérsékletű napok következtek, 0 fokot alig meghaladó maximumokkal és erősebb fagyokkal, majd a hónap első dekádjának végén megenyhült az idő, s ott ahol a nap is kisütött a délutáni órákra 5-10 C fok közé emelkedett a hőmérséklet. A reggel fagyos, de a nappali órákban kora tavasziasan enyhe időjárás február 16-ig tartott. Ekkor egy térségünktől keletre vonuló hidegfront okozott átmeneti lehűlést, amelynek hatására a napi maximum hőmérsékletek némileg visszaestek és a reggeli órákban ismét kemény fagyok alakultak ki. 5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet 3 A hidegfront elvonulása után fokozatos enyhülés kezdődött, de ezzel együtt nőtt a csapadékhajlam is, így a hónap utolsó hete kora tavasziasan enyhe és kisebb esőkkel tarkított időjárással telt el. A nappali legmagasabb hőmérsékletek nagy területen elérték, vagy meghaladták a 10 C-t és a hajnali órákra is inkább csak a fagyzugos területeken csökkent nulla fok alá a hőmérséklet. Vízjárás A január utolsó napjaiban kialakult árhullámokat követően, az érintett vízfolyások legnagyobb részén ütemes apadás kezdődött és február első dekádjának végére már nagyobbrészt ismét kisvizes állapot volt jellemző. A Bodrogon ez a folyamat némileg tovább tartott, de február második felében már itt is alacsony vízállásokat mértek. 3 Forrás: OVSZ,

9 FEBRUÁR 9 A hegyvidéki területeken január utolsó napjaiban lehullott hó, február első dekádjában mérsékelt ütemben gyarapodott. A hónap első dekádjának végére a Sajó-Hernád vízrendszerben a megszokottól némileg több, míg máshol attól lényegesen elmaradó volt a hóban tárolt vízkészletet nagysága. Szokatlan módon a legkevesebb hó a Felső-Tisza Tiszabecsig tartó vízrendszerében halmozódott fel. 6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke 4 Ez a hómennyiség a hónap utolsó hetére némileg csökkent, majd az enyhülő időben ütemesebb olvadás kezdődött. Az olvadás és a kisebb esők ismét árhullámokat alakítottak ki a vízfolyásokon, de ezek magassága nem ért el készültségi szintet. Az áradás mértéke a nagyobb vízfolyásokon (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád) 1-1,5 méteres tartományban mozgott. 4 Forrás: OVSZ,

10 MÁRCIUS 10 MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és működési területünk legnagyobb részén szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, ugyanakkor kisebb körzetekben (a Bükkben és a Heves-Borsodi-dombság egyes részein) az átlagoshoz közeli, ill. kissé azt meghaladó ( % között) csapadék hullott. Időjárási helyzet Március első napjaiban folytatódott az enyhe időjárás, de kisebb esők továbbra is kialakultak. A nappali órákban továbbra is 10 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, ugyanakkor hajnalban még viszonylag erős fagyokkal számolhattunk. Az általában nyugati, délnyugati irányból érkező léghullámok, főképp a Kárpátok mentén okoztak jelentősebb csapadékot, nagyrészt esőt, míg hazai területen - március 5-ig - mindössze 1-7 mm-t mértek. Ezután a hónap első dekádjának közepétől ez a gyenge csapadékhajlam is csökkent és száraz, lassan melegedő időjárás köszöntött be. A nappali maximumok március között nagy területen elérték, vagy meghaladták a 15 fokot, de hajnalban továbbra is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Március 12-én egy kelet felől érkező ciklon okozott lehűlést, felhőzónájából pedig nagy területen hullott eső, a magasabb hegyvidékeken hó. A legtöbb csapadék a Bükk-fennsíkon volt, ahol cm-es hóréteg alakult ki. 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkúton március 13-án reggel 5 Ezt az átmeneti lehűlést gyors felmelegedés követte, olyannyira, hogy 16-án és 17-én már ismét 15 C fok feletti maximumok voltak jellemzők. A hónap második felében, hőmérsékletben kissé változékony, de továbbra is tavaszias időjárásban lehetett részünk. Néhány kisebb lehűlés ugyan tarkította az általában enyhe időszakot, így a hűvösebb napokon 10, a melegebb periódusokban C fokos csúcshőmérsékletek alakultak ki. Az éjszakák még többször fagyosak voltak, de a melegebb napokon már előfordult 5-10 fok közötti reggeli hőmérséklet is. Csapadék március között csak elvétve hullott, majd a hónap utolsó napjaiban ismét esősebbre fordult az idő. Ekkor a Kárpátmedence felett vonuló frontokat gyakran kísérte eső, záporeső, sőt többfelé zivatar is kialakult (kevés helyről jégesőt is jelentettek), ill. a hidegebb levegőben a magasabb hegyvidékeken hózápor, havazás is előfordult. A csapadék mennyisége hazai területen mérsékelt volt, március között mindössze a Bükk magasabb régióiban érte el a mm-t, ugyanak- 5 Forrás:

11 MÁRCIUS 11 kor a külföldi vízgyűjtők közül a Bodrog és a Felső-Tisza vízrendszerében sokfelé észleltek mm közötti mennyiséget, lokálisan pedig 100 mm-t közelítő érték is előfordult. A hónap utolsó két napján a külföldi hegyvidéki területeken jelentősen süllyedt a 0 fok határa, így a csapadék egy része a vízgyűjtő elhelyezkedésétől függően m-es magasság fölött - hó formájában hullott és halmozódott fel. 8. ábra: Zápor átvonulása Miskolc felett március 30-án 6 Vízjárás A március eleji esők hatására a Felső-Tiszán és a Szamoson képződött árhullám, amely az említett folyószakaszokon 2-3 m-es vízszintemelkedést okozott. A kisebb áradást fokozatos apadás követte és a hónap közepére, már minden vízfolyáson a kisvízi tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második felének nagy részében is száraz maradt az idő, így a fokozatos lassú apadás tovább folytatódott, majd a hónap legvégén az újabb, részben folyékony csapadék hatására néhány vízfolyáson - ismét kisebb árhullám alakult ki. 9. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Igazán jelentős vízszintemelkedés sehol sem volt, csak a Bodrog szlovákiai vízrendszerében és a Felső-Tisza egy-két jobb oldali mellékvizén észleltek méteres nagyságrendű áradást. 6 Forrás:

12 ÁPRILIS 12 ÁPRILIS Április - működési területünk legnagyobb részén - az átlagoshoz közeli hőmérsékletű, de a megszokottól lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 - +1,0 fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet A hónap első hetében változékony, szeles és többször csapadékos időjárásban lehetett részünk. Ekkor általában északi, északnyugati irányból érkeztek a légtömegek a Kárpát-medence fölé, az átlagosnál hűvösebb, olykor késő télies jelleget mutatva. A hajnali órákban még többször fagypont alá csökkent a hőmérséklet és napközben is csak megközelítette a 10 C fokot. 10. ábra: Hózáporok és zivatarok átvonulása Budapest felett április 3-án Az időszak folyamán többször volt hózápor (sőt helyenként hózivatar is előfordult) és a magasabb hegyekben átmenetileg vékony hótakaró is kialakult. Április 8-tól fokozatos melegedés kezdődött és a hónap második dekádjának elején már 20 C fok feletti maximumok voltak jellemzőek, ugyanakkor az éjszakai órákban még ekkor is sokfelé volt gyenge fagy. Április 13-én már többfelé a 25 fokot is megközelítette a hőmérséklet, de 14-én egy hidegfront hatására 6-8 fokos visszaesés volt tapasztalható. A front alig hozott csapadékot, mindössze néhány helyen alakult kisebb zápor. Ezt az átmeneti (mindössze egy napos) lehűlést gyors melegedés követte, - olyannyira, hogy április 16-án megdőlt az országos és valószínűleg több helyi maximum hőmérsékleti rekord is. Az 1952-ben Szarvason észlelt 27,6 C-ot, a Győr-Moson-Sopron megyei Osliban mért 29,2 C fokos érték adta át a múltnak, ugyanakkor a korábbi rekordot az ország több pontján is meghaladta a hőmérséklet. A nyáron is melegnek számító nap után újabb lehűlés következett. Az április 17-én és 18-án észak felől érkező hidegfront a korábbiknál fokkal hűvösebb levegőt szállított a Kárpát-medencébe, s így drasztikusan visszaesett a hőmérséklet. 18-án, a síkvidéken 10-13, a Bükkben és a Mátrában 5-8 C fokos maximumokat mértek, a hajnali órákban pedig többfelé volt - többnyire - gyenge fagy. Az időjárási frontok okozta változékonyság ellenére hazai területen - csapadék csak kevés hullott, mindössze működési területünk Tiszához közeli délborsodi és délhevesi térségében érte el mennyisége az 5-10 mm-t. 7 Forrás:

13 ÁPRILIS 13 A külföldi vízgyűjtőkön már némileg több csapadék volt, de igazán jelentős (20-30 mm) mennyiségek inkább csak Kárpátalja keleti területein és Erdély északi részén hullottak. 11. ábra: Az április 17-én hullott csapadék 8 Az erőteljes lehűlés miatt a hegyvidékeken a csapadék egy része ismét hó formájában érkezett, de vastagabb hótakaró csak a legmagasabb területeken alakulhatott ki. Az erőteljes lehűlést lassú, fokozatos felmelegedés követte, de az egyre magasabb maximumok ellenére a hónap harmadik dekádjának elején a hajnali órákban még többfelé előfordult gyenge fagy. Április 22-től már ismét 20 fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, megszűntek az éjszakai fagyok és igazán kellemes késő tavaszi-kora nyári időjárás alakult ki. Április 25-től frontok közelítették meg térségünket. Hatásukra növekedett a csapadékhajlam, de nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. 28-án egy hidegfront haladt át a Kárpát-medence felett, amely mentén többfelé volt zápor, zivatar, egy-két helyen 5-15 mm-t elérő esővel. A front mögött lehűlt a levegő és a hónap utolsó napjának hajnalán ismét sokfelé 0 fok közelébe süllyedt a hőmérséklet, de gyenge fagy csak kisebb területen volt. Vízjárás A március végi, április elejei csapadék hatására főképp a Felső-Tisza és a Bodrog vízrendszerében voltak mérsékelt vízszintemelkedések, amelyek összességében a Tisza duzzasztásmentes szakaszain 1-3 m-es, míg a Bodrogon 1 m körüli áradást okoztak. A kisebb vízfolyásokon dm-es nagyságrendű árhullámok vonultak le, amelyeket ütemes apadás követett. A Tisza tó vízszintjének márciusban kezdődött nyári vízszintre történő emelése április elején is folytatódott és így a hónap első felében a kiskörei felvízi vízmércén, már általában a cm közötti tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második dekádjában bekövetkezett erőteljes felmelegedés hatására a Kárpátok magasabb régióiban az április elején hullott hó olvadása is megkezdődött, és ez a Felső-Tiszán fokozatos cm-es vízszintemelkedést okozott, ugyanakkor a mederteltségek továbbra is alacsonyak maradtak. 8 Forrás: OVSZ,

14 ÁPRILIS 14 Április 17-én az átvonuló hidegfront a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében többfelé okozott számottevő esőt, amelynek hatására egy kisebb árhullám képződött az érintett vízfolyásokon. A Tisza hazai szakaszán Vásárosnaménynál ekkor mintegy 2 métert emelkedett a vízszint, amely még így is az alacsony tartományban maradt. Április 20-ára Kisköre-felső vízállása elérte a 730 cm-es nyári duzzasztási szintet. Ennek a vízszintemelésnek és a levonuló kisebb árhullámnak köszönhetően m 3 /s-os vízhozam mellett rövid ideig, a Tiszalök alatti duzzasztott szakaszon is közepes mederteltségek alakultak ki. A hónap második felében is folytatódott a száraz időjárás, így ezt a kisebb árhullámot fokozatos apadás követte, s a hónap végére a Tisza duzzasztásmentes szakaszain hasonlóan a többi vízfolyáshoz ismét kisvizes állapot volt jellemző. 12. ábra: A vízjárás jellemzői április 29-én 9 9 Forrás: OVSZ,

15 MÁJUS 15 MÁJUS Május az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól összességében kissé szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 +0,5 fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap első napjai változékony, mérsékelten csapadékos és az évszaknak megfelelőnél kissé hűvösebb időjárással teltek el. Május 4-ig a hajnali órákban 5-10 C fok közötti értékeket mértek és a délutáni órákban is csak kevés helyen emelkedett fok fölé a hőmérséklet. Május 1-4. között sokfelé hullott számottevő csapadék, amelynek mennyisége hazai területen általában 5-15 mm között mozgott, csak a Bükk és a Mátra magasabb területein érte el a mm-t. A külföldi vízgyűjtők legnagyobb részén is hasonló volt a helyzet, de a Bodrog és a Felső- Tisza kárpátaljai vízrendszerében, valamint a Szamos és a Kraszna erdélyi vízgyűjtőin előfordultak mm-es értékek is. Május 5-én mérsékelt, majd 6-án erőteljes felmelegedés volt, nyárias fokos maximumokkal, majd 6-án este egy hidegfront érte el a Kárpátmedencét és némileg lehűlt a levegő. A front sokfelé okozott esőt, záport, zivatart, sőt helyenként felhőszakadás és jégeső is előfordult. 13. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek ( ) 10 A lehullott csapadék mennyisége általában nem volt igazán nagy, csak az erősebb zápor-zivatargócokban haladta meg a mm-t. A külföldi vízgyűjtők közül leginkább a Hernád keleti és északi (Tárca), valamint a Bodrog nyugati és északi (Tapoly, Ondava, Laborc) vízrendszerét érintette jelentősebb csapadékkal a front, ahol többfelé mértek mm-es értékeket. A front elvonulása után mérsékelten meleg maradt az idő, a csapadékhajlam átmenetileg csökkent, de azért egy-egy kisebb zápor továbbra is előfordult. A hónap első dekádjának végén egy sekély ciklon volt kisebb hatással időjárásunkra. A nappali órákban erőteljes gomolyfelhő képződés mellett, záporok, zivatarok alakultak ki, amelyekből helyenként mm-t elérő eső hullott. A ciklon hátoldalán hűvösebb levegő érkezett, így a nappali némileg felmelegedés csökkent. 10 Forrás: OVSZ,

16 MÁJUS 16 Május 12-én és 13-án, egy hullámzó frontzóna előtt ismét erőteljes melegedés zajlott le, majd 14-én a front átvonult térségünk felett és csaknem 10 fokkal visszaesett a hőmérséklet. Sokfelé volt csapadék, de nagyobb területre kiterjedő jelentős eső csak Kárpátalján volt, míg hazai területen általában 3-8 mm-t mértek. (Ezekben a napokban hőmérsékleti kontinens rekord dőlt meg, hiszen május 14-én Spanyolország több pontján 40 fok fölötti maximumot jegyezhettek fel. Az új májusi rekord 42,9 C, amelyet Valenciától délre mértek. Igazi különlegessé az, hogy bár a városban és környékén nem szokatlan a 40 fokhoz közeli maximum ilyen korai időpontban még soha nem fordult elő ennyire meleg, sőt az ottani észlelések 146 éves történetében is csak 2 napon észleltek ettől magasabb hőmérsékletet.) 11 A hidegfront átvonulása után lassú melegedés kezdődött és néhány nap elteltével ismét nyárias magasságokba emelkedett a hőmérséklet. Május 20-án egy hullámzó frontzóna közelítette meg a Kárpát-medencét, amely mentén sokfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Ezen a napon, hazai területen is, de főképp Közép-Szlovákiában többfelé mértek mm-es csapadékot, sőt az Alacsony- és a Magas-Tátra térségében mm-es értékek voltak jellemzők. Május 21-én a frontrendszer Magyarország fölé helyeződött, jelentős hőmérsékleti különbséget generálva a nyugati és keleti országrészek között. Míg a nyugati határszélen és a Bakonyban 10 fok körüli, addig a Tiszántúlon 30 fokhoz közeli maximumok alakultak ki. Ezzel párhuzamosan a frontrendszer déli részén egy mediterrán ciklon alakult ki, amely aztán kelet-északkelet felé vonulva és fokozatosan töltődve egészen május 27-ig meghatározta időjárásunkat. Áramlási rendszerében előbb főképp a Dunántúlra érkezett jelentős csapadék, majd a ciklonális mező keletebbre helyeződésével (május 25-én és 26-án) az ország északkeleti részén, valamint a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is nagy területen alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadással és komoly jégveréssel kísérve. A lehullott eső mennyisége tág határok között mozgott, de általában elérte a mm, míg a felhőszakadások környezetében (pl. a Túr és a Kraszna vízrendszerében) ettől lényegesen nagyobb mm-es értékek is előfordultak. 14. ábra: A május 25-én és 26-án hullott csapadék 12 A sokszor borongós, csapadékos idő ellenére a hőmérsékletek az átlagoshoz közeliek voltak, de pl. május 27-én, a ciklon hátoldalán érkező hidegebb levegő komolyabban is éreztette hatását és ekkor a nappali legmagasabb hőmérsékletek alig haladták meg a 10 fokot, a Bükkben és a Mátrában pedig 6-8 fokos maximumokat mértek. Ezt követően fokozatos melegedés kezdődött és a nagyrészt száraz időben visszatértek a nyárias hőmérsékletek. 11 Forrás: 12 Forrás: OVSZ,

17 MÁJUS 17 Vízjárás A hónap elején hullott esőket követően a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében alakult ki 0,5-1,0 m-es vízszintemelkedés, amelynek hatására a hazai folyószakaszon is kisebb árhullám képződött. A többi vízfolyáson továbbra is stagnáló, alig változó vízmozgás volt jellemző, igen alacsony mederteltségekkel. A május 10-én és 14-én hullott esők újabb kisebb vízszintemelkedéseket okoztak a Tisza felső szakaszán, de jelentős hatásuk a vízjárásra nem volt. A május 20-án fölénk helyeződő frontzóna hatására előbb a Sajó és a Hernád felső vízgyűjtőin hullott rövid idő alatt jelentősebb csapadék, így a szlovákiai felső szakaszokon tűszerű kisebb árhullámok alakultak ki. Az ezt követően kialakuló mediterrán ciklon nagyobb területre kiterjedő csapadéka már inkább a Bodrog és a Felső-Tisza, valamint a Szamos és a Kraszna vízrendszerét érintette, így ezeken a vízfolyásokon alakultak ki, különböző nagyságrendű vízszintemelkedések. A Bodrognak főképp a kárpátaljai vízrendszeréből származott jelentősebb vízmennyiség, míg a felvidéki forrásfolyók mérsékelt árhullámait a víztározók tovább csökkentették. A hazai folyószakaszon május 27-én reggeltől 28-án estig, mintegy 1,5 m-es emelkedés volt tapasztalható, majd ütemes apadás kezdődött. A Felső-Tiszán, a Túron és a Szamos-Kraszna vízrendszer hazai szakaszán általában 1,5-3 m közötti volt az áradás mértéke, de készültségi szintet elérő vízállások csak a Krasznán alakultak ki. A hónap utolsó napján Tiszalöknél a vízhozam rövid ideig megközelítette az 1000 m 3 /s-ot, de a vízutánpótlás gyors csökkenését mutatta, hogy két nap múlva ennek már csak a felét mérték. A többi vízfolyáson nem okozott jelentősebb változást az átmenetileg csapadékosabb időjárás, mindössze a Hernádon vonult le két kisebb, cm-es vízszintemelkedést okozó árhullám.

18 JÚNIUS 18 JÚNIUS Június az átlagostól melegebb és lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, ugyanakkor lokálisan %-ot elérő értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap eleje igazi nyári időjárással kezdődött. A nappali legmagasabb hőmérsékletek fok között alakultak, míg éjszaka általában fok közé hűlt a levegő. Június első dekádjának végéhez közeledve lassan tovább emelkedett a hőmérséklet és a száraz napok után szórványosan (az északkeleti országrészben csak elszórtan) előfordult zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Az ország középső sávjában több helyen a júniusi átlagot megközelítő csapadék hullott néhány óra alatt. Június között hőségriasztásra 13 is sor került, hiszen az országban csaknem mindenütt (a magasabb hegyvidékek kivételével) C közötti maximumokat mértek. A kánikulának egy hidegfront vetett véget június 15-én, amelynek hatására mintegy fokot esett vissza a csúcshőmérséklet és sokfelé volt zápor, zivatar, ugyanakkor nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. Némileg más volt a helyzet a külföldi vízgyűjtőkön, így pl. a Felvidéken, ahol a Hernád és a Bodrog vízrendszerében 20-40, sőt helyenként mm esőt mértek. 15. ábra: A június 15-én hullott csapadék 14 Ezután kevésbé változékony, eleinte az évszakos átlaghoz közeli hőmérsékletű napok következtek és néha kisebb esők kísérték a Kárpát-medencét érintő gyenge frontok vonulását. Június második dekádjának végén újabb hidegfront érte el a vízgyűjtőket, amelyet követően néhány napra a megszokottól hűvösebb időjárás alakult ki. A front mentén az északi országrészben ismét sokfelé hullott eső, zápor, de hazai területen jelentősebb csapadék most is inkább csak lokálisan volt. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza vízrendszere részesült nagyobb csapadékban, ahol nagyobb területen mértek mm-t. A fölénk áramló hűvösebb levegő hatására június 20-án és 21-én - a nappali órákban 20 fok közeli maximumokat észleltek, de a borongósabb hegyvidéki területeken csak fok volt. Egy melegebb nap után június 23-án ismét hidegfront érkezett, amelynek mentén 24-én sokfelé volt eső, zápor, de - működési területünkön - 10 mm-t meghaladó mennyiséget csak a 13 Hőségriasztás Országos Meteorológiai Szolgálat Hőség (25, illetve 27 fokos napi középhőmérséklet) A magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 25 és 27 fok között várható egy vagy két napig. Második szintű figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen tartósan (legalább 3 egymást követő napon) 25 és 27 fok között várható, vagy ha a napi középhőmérséklet egy vagy két napon egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 27 fok fölött várható. A hőségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhőmérséklet tartósabban legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább 3 egymást követő napon) 27 fok fölött várható. 14 Forrás: OVSZ,

19 JÚNIUS 19 Bükkben és néhány erősebb záporgócban észleltek. A front átvonulását követően a Kárpátok délkeleti része felett egy magassági hideg örvény alakult ki, így ott jelentősebb, helyenként mm-nyi eső hullott. A légörvény felhőzete még június 25-én is meghatározta az ország keleti felének időjárását, borongós és a Tiszántúlon kifejezetten kellemetlenül hűvös időjárást okozva. 16. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek ( UTC) 15 Ezt követően lassú melegedési folyamat indult meg, de a hőmérsékletek a hónap végéig kissé az átlagos értékek alatt, vagy annak közelében alakultak. Június 29-én egy nedvesebb léghullám érintette a Kárpát-medencét, amely főképp Magyarország északi részén és a Felvidéken okozott többfelé jelentősebb csapadékot, lokálisan mm-t meghaladó mennyiségekkel. Vízjárás A május végén kialakult kisebb Tisza és Bodrog árhullámot követően, június első napjaiban még viszonylagos bővizűség jellemezte a két folyót, majd a száraz, meleg időben gyors apadás indult meg és június első dekádjának végére már ismét kisvizes állapot uralkodott. A többi vízfolyáson folytatódott a lassú apadás, továbbra is igen alacsony mederteltségekkel. A vízhőmérsékletek a június elejei C-ról, 10-re szinte mindenütt C közé emelkedtek. A csapadékszegény időjárás miatt a hónap közepére a Sajó, a Bódva és a Hernád egyes szakaszain már 5-6 %-ra csökkent a mederteltség, majd a 15-én érkező hidegfront csapadékát követően néhány dm-es árhullámok képződtek, sőt a Hernád határmenti szakaszán (a Szekcső és a Tárca készültségi szintet elérő árhullámának hatására) csaknem egy métert emelkedett a vízszint. 17. ábra: Vízállások a Hernád szlovákiai mellékvizein 16 A Kárpátalját érintő június 20-i jelentősebb esőket követően a Tisza felső szakaszán is méteres vízszintemelkedés következett be, de ez a kisebb árhullám a hazai folyószakaszon gyorsan ellapult és a közép-tiszai duzzasztott vízterekben már csak jelentéktelen áradást észlelhettünk. A június utolsó dekádjában uralkodó hűvös és 15 Forrás: OVSZ, 16 Forrás:

20 JÚNIUS 20 olykor csapadékos időben a folyó vízutánpótlása nem csökkent, így június végéig a 200 m 3 /shoz közeli vízhozamok voltak jellemzőek. A többi vízfolyáson nem volt jelentős változás, a duzzasztásmentes szakaszokon általában igen alacsony mederteltség volt jellemző.

21 JÚLIUS 21 JÚLIUS Július az átlagostól lényegesen melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2,5-3,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, de foltokban előfordultak 20 % alatti és % közötti területek is. Időjárási helyzet A hónap első néhány napját az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű időjárás jellemezte 30 Choz közeli maximumokkal, majd a dél felől hazánk fölé áramló szaharai eredetű levegő hatására - július 4-8. között - egy igazi forró kánikulai időszak alakult ki. Ekkor a csúcshőmérsékletek megközelítették, ill. elérték a 33-36, sőt 8-án - a legmelegebb napon - a C fokot is. Ebben az időszakban melegek voltak az éjszakák, általában C közötti minimumokkal, ugyanakkor a legmelegebb napokon C fok közötti legalacsonyabb hőmérsékleteket mértek. Július 8-án egy markáns hidegfront vetett véget a kánikulának. A hőmérséklet ekkor átmenetileg fokkal csökkent és a hónap folyamán először, többfelé hullott számottevő eső, amelynek mennyisége hazai területen általában 5-15, a külföldi vízgyűjtőkön 5-25 mm között volt, de lokálisan mm-t is mértek. A front átvonulásakor kialakuló záporokat, zivatarokat igen erős szél kísérte. A legerősebb széllökések elérték az km/h-t, a Mátrától délre pedig km/h-át is észleltek. A hidegebb, száraz levegő nyugalomba jutását követően jelentősen enyhültek az éjszakák, olyannyira, hogy július 11-én hajnalban az északi országrész fagyzugos területein 3-5 fok közé hűlt a levegő, a bükki töbrökben 17 pedig erős, -5 C fok körüli fagyok is kialakultak. 18. ábra: Deres reggel a Bükk-fennsík egyik töbrében, 2013 júliusában. Az időjárási helyzet és bükki következményei hasonlóak lehettek a július 8-án átvonult erőteljes hidegfrontot követően is. 18 Ezután július 12-én már ismét meleg idő volt (30 fok körüli csúcsértékekkel), de 13-án egy hidegfront hatására rövid ideig - ismét lehűlt a levegő és kisebb esők is voltak, majd újfent erőteljesebb felmelegedés kezdődött és a hónap második dekádjának végére visszatért a kánikula. Július 15-től a legmagasabb hőmérsékletek elérték a 30 C fokot, majd között sokfelé mértek C fokos maximumot. A nagy melegben a napsütés nem volt zavartalan, többfelé alakult ki zápor, zivatar, néhol felhőszakadással, jégesővel kísérve. Az erősebb zivatargó- 17 töbör - az egyik leggyakoribb és legjellegzetesebb felszíni karsztforma. Kerekded, zárt szintvonalú mélyedések. Átmérőjük néhány métertől több száz méterig terjed. Egyesek alja sík, másokban határozott mélypont található és esetleg víznyelők vagy zsombolyok nyílnak. (wikipédia) 18 Forrás:

22 JÚLIUS 22 cokban 2-4 cm átmérőjű jegek hullottak és a hirtelen lezúduló eső mennyisége is meghaladta a mm-t. Július 20-án átmenetileg egy napra kissé visszaesett a hőmérséklet (így is fokos csúcshőmérsékleteket mértek), majd ismét forró napok következtek, 20-22, ill C fok feletti minimumokkal és maximumokkal. Július 22-én és 23-án sokfelé megközelítette, néhol elérte a napi középhőmérséklet a 30 C fokot. A év harmadik komoly hőhulláma 19 július 26-án ért véget, amikor egy hidegfront érintette térségünket. A hőmérsékletek fokot estek vissza, csapadék azonban ekkor is alig hullott. Mindössze a külföldi vízgyűjtők egy részén fordult elő területi átlagban is számottevő, 5 mm-t némileg meghaladó eső, ugyanakkor egy-egy helyen mm-es értéket is mértek. A hidegfront nyomán néhány napra az átlagos közelébe, ill. az alá süllyedt a hőmérséklet, a korábbi forró periódust követően már-már hűvösnek érezhettük a levegőt. Vízjárás Július elején vízfolyásainkat csekély mederteltség és apadó, vagy alig változó vízmozgás jellemezte. A száraz és igen meleg időjárás hatására az első dekádban - a duzzasztott vízterek kivételével - további apadás következett be, amelyet csak egy-két vízfolyáson (Bódva, Hernád) szakított meg a július 8-i hidegfront záporai nyomán bekövetkező néhány deciméteres vízszintemelkedés. A hónap közepére több kisvízfolyáson a legkisebb vízszintek közelébe süllyedtek a vízállások és a nagyobb folyókon érkező vízmennyiség is jelentősen csökkent. Július második felében gyakoriak voltak a záporok, zivatarok, de az ezekből lehulló vízmenynyiség nem volt igazán jelentős, így a vízgyűjtők legnagyobb részén az esők nem tudták ellensúlyozni a rendkívüli meleg hatását. Az elszórtan kialakuló nagyobb zivatarok nyomán, ugyan ismét kialakultak rövid ideig tartó, kisebb vízszintemelkedések, de a lefolyás tartósabban nem növekedett. A hónap utolsó napjaira a Sajó és a Hernád duzzasztásmenetes szakaszainak nagy részén 2-3 %-os mederteltség volt jellemző, a Tisza vízhozama pedig 100 m 3 /s közelébe, ill. az alá sülylyedt. 19 Első hőhullám június 7-15; második hőhullám 2015.július 4-8; harmadik hőhullám július

23 AUGUSZTUS 23 AUGUSZTUS Augusztus az átlagostól lényegesen melegebb és összességében átlagosan kissé csapadékosabb időjárással telt el, úgy, hogy működési területünk keleti részén a megszokottól szárazabb, míg nyugatra csapadékosabb volt a hónap. A havi középhőmérsékletekben 3-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, de akadtak területek ahol a megszokott érték %-át mérték. Időjárási helyzet A hónap első 2-3 napján még kellemesen meleg nyári idő volt, majd 4-től visszatértek a 30 C feletti napi maximumok, sőt augusztus 6-tól már 35 fokhoz közeli csúcshőmérsékletek voltak jellemzőek. Augusztus 5-ig a labilis légrétegződés hatására, többfelé alakult zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás és jégeső is előfordult. Ennek az időszaknak az utolsó napján, Jósvafőn 74,2 mm csapadékot mértek, amelyből közel 50 mm 20 perc alatt hullott le. Ezt követően csökkent a csapadékhajlam és maradt a forró, kánikulai időjárás. Eleinte az éjszakai órákban még viszonylag erőteljes volt a lehűlés - a hajnalban mért C fokos minimumok nagyjából 20 fokkal maradtak el a csúcshőmérsékletektől. A második dekád elején aztán az éjszakák is egyre melegebbek lettek, s egyre nagyobb területen maradt fok felett a hőmérséklet. Ebben az időjárási helyzetben is jellemző, hogy az éjszakai órákban a magasabban fekvő területeken jóval kevésbé hűl le a levegő, mint az alacsonyabb síkvidéken, így az újabb hőhullám alkalmával több hegyvidéki állomáson is az eddigi rekordhoz közeli, vagy éppen rekordot jelentő minimumhőmérsékleteket mértek. Több állomásunkon maradt fok között a minimum hőmérséklet, sőt Kab-hegyen csupán 25,8 fokig süllyedt a hőmérséklet. Egyébként a korábbi rekordot - 23,6 fokot - egy másik hegyvidéki állomásunk, Pécs Árpádtető mérte 2008-ban; az új rekord, így több mint 2 fokkal magasabb lett. (OMSZ 20 ) Augusztus 13-án megdőlt a fővárosi napi melegrekord is (új rekord 37,8 C) és Budapesthez hasonlóan az országban nagy területen mértek C fokot. Az igen meleg időjárás augusztus 15-ig tartott. Ekkor nyugati irányból egy eleinte észak-dél tengelyű frontrendszer közelítette meg az országot, majd ennek északi ága gyengült, míg déli része erősödött, így tengelye mindinkább északnyugat-délkelet irányba fordult. 19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége augusztus 17-én, 18-án és 19-én Forrás: 21 Forrás:

24 AUGUSZTUS 24 A front mentén sok volt a felhő és (augusztus között) igen szeszélyes területi eloszlásban jelentős csapadék hullott. Hazai területen a legtöbb esőt ( mm-t) az Alföldön, Budapest környékén és a Mátra-Bükk vidékén mérték, ugyanakkor az Északkeleti határszélen, valamint a Felvidéken és Kárpátalján csak kevés helyen észleltek mm-t meghaladó csapadékot. Augusztus 20-án és 21-én, az Alföldön még többfelé hullott jelentős csapadék, ugyanakkor az ország északnyugati felén már szárazabb időjárás volt jellemző. A csapadékos periódus első napjaiban - főképp délkeleten - még igen magas léghőmérsékleteket észleltek, majd lehűlt a levegő és a leghűvösebb napon - augusztus 20-án - az ország legnagyobb részén, már csak C közötti maximumok fordultak elő. A hónap utolsó dekájában eleinte az évszakos átlagnál kissé hűvösebb volt, majd 24-től ismét visszatértek a nyárias hőmérsékletek, sőt augusztus között újabb kánikula köszöntött be. Vízjárás A csapadékszegény időjárás hatására a hónap első felében tovább apadtak vízfolyásaink. A vízállások a Sajó és a Hernád több szakaszán is 5-10 cm-re megközelítették az eddig előfordult legalacsonyabb értékeket. A Tisza csekély vízhozama miatt, csak a Tisza-tó vízszintjének folyamatos csökkentésével lehetett megtartani a Kisköre alatti szakaszra lebocsátott vízmennyiséget, amely a hónap elején 55, majd egyre inkább 50 m 3 /s közelében alakult. A hónap közepén érkező frontzóna és csapadéka leginkább hazai területen volt jelentős, így a nagyobb arányban külföldi vízgyűjtővel rendelkező vízfolyások mederteltsége csak rövid ideig és csak néhány dm-es mértékben emelkedett. Ez a kisebb vízhozam növekedés viszont már elég volt ahhoz, hogy a Tisza-tó vízszintjét - ha nem is a korábbi 740 cm-es szint közelébe, de - 17 cm-rel (712-ről 729 cm-re) emeljék. A kisebb vízfolyások közül a Mátra és a Bükk vidékén eredő patakok vízrendszerét érintette leginkább az esőzés, amelynek hatására a Tarnán és mellékvizeinek egy részén, valamint a Rimán és a Hangonyon alakult ki 0,5-2,0 m nagyságrendű vízszintemelkedés. A korábbi vízszegény időszakban a vízfolyások kisvízi medreiben erős volt a növényzet növekedése (hoszszabb szakaszokon is jelentős benőttség alakult ki), amelynek hatására pl. a Tarnán levonuló árhullám tetőzése - Verpelét és Tarnaméra között - a megszokott óra helyet, 24 órát vett igénybe. A hónap utolsó dekádjára visszatért a száraz idő és fokozatosan melegedett a levegő, így a kisebb árhullámok gyors levonulása után ismét minden vízfolyáson a kisvizes állapot vált jellemzővé. A hónap második felében a Sajó és a Hernád határszakaszán a vízállás továbbra is 5-10 cm-rel az LKV fölött mozgott, sőt a határ közelében fekvő szlovákiai vízerőművek üzemrendje miatt, rövid, néhány órás időszakokra az eddigi legkisebb vízállások szintjére, Hidasnémetinél egy esetben, néhány órára az alá is süllyedt. A Tisza - a kisebb vízszintemelkedést követően - ismét apadt, a lefolyó vízhozam pedig a hónap végére már csaknem a korábbi igen alacsony szintre süllyedt.

25 SZEPTEMBER 25 SZEPTEMBER Szeptember az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, sőt a Hernád és a Bódva völgyében helyenként a megszokott érték dupláját mérték. Ezzel ellentétben a Bodrog- és a Taktaközben, valamint Délborsodban helyenként %-os hiánnyal zárult a hónap. Időjárási helyzet Igazi nyári kánikulával kezdődött a hónap, a legmagasabb nappali hőmérsékletek általában 35 C körül mozogtak és az éjszakai órákban is alig hűlt a levegő 20 C alá. Szeptember 3-án egy az Északi-tenger felett örvénylő ciklon hidegfrontja közelítette meg térségünket, majd ennek déli része a Földközi-tenger felett megerősödött és szeptember 4- én és 5-én a Kárpát-medence nagy részére lehűlést és csapadékot hozott. A front hatására főképp 5-én alakult jelentős hőmérsékleti különbség a nyugati és keleti vízgyűjtők között, hiszen míg Ausztriában fok alatti maximumokat mértek és a magasabb hegyvidékeken havazott, addig Erdély délkeleti részén a 30 fokot is meghaladta a hőmérséklet. 20. ábra: A léghőmérséklet maximuma a 2015.szeptember 5-én 22 A lehullott csapadék mennyisége hazai területen inkább csak a Dunántúlon volt igazán jelentős működési területünk legnagyobb részén 5-15 mm közötti mennyiségeket mértek. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerének egy része kapott nagyobb mm-nyi esőt, sőt ezeken a területeken lokálisan mm-es értékek is előfordultak. Szeptember 6-tól aztán már mindenhol jelentősen mérséklődött a meleg és csendes, kora őszi időjárás alakult ki. A hónap első dekádjának végén a hajnali órákban már erősebben lehűlt a levegő és a fagyzugos helyeken gyenge talaj menti fagy is kialakult. A nálunk is lehűlést okozó, észak felől érkező hűvös levegő hatására a mediterrán térségben ciklon képződött, amely eleinte Dél-Olaszországban, valamint Szerbia egyes részein okozott hatalmas esőzéseket, majd felhőzete a Kárpát-medence fölé húzódott és - bár csapadékrendszere sokat gyengült szeptember 10-én és 11-én ismét sokfelé hullott kisebb eső, záporeső. Ekkor a borongós időben a csúcshőmérsékletek 20 fok alatt maradtak. A ciklon elvonulását-feloszlását követően lassú melegedés kezdődött és a hónap közepén, néhány napra visszatért a nyári időjárás. Szeptember 17-én az egész országban 30 fok feletti maximumokat mértek, sőt ekkor délkeleten, valamint 18-án, a Tiszántúlon 35 C fölötti csúcshőmérsékletek 23 voltak jellemzőek. 22 Forrás: 23 OMSZ hírek: :43 - Szeptember 17-én megdőlt az országos melegrekord. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 35,0 fokot Kaposváron mérték 1947-ben. Ma Szeged-külterületen 36,4 fokot mértek. ( OMSZ hírek: :43 Szeptember 18-án is megdőlt az országos melegrekord. Az eddigi rekord ezen a napon 35,0 fok volt, amit Putnokon mérték 1947-ben. Ma a déli, keleti országrészben mérőállomásainkon több helyen (több, mint 40! helyen) a csúcsérték elérte vagy meghaladta a 35,0 fokot; a legmelegebbet 37,2 fokot Körösszakálon mértek. (

26 SZEPTEMBER 26 Csapadék ezekben a meleg napokban kevés helyen és csak kisebb mennyiségben hullott, majd a 19-én érkező és a kánikulának véget vető hidegfront mentén, már ismét sokfelé alakult ki eső, záporeső, helyenként jelentősebb csapadékot adó zivatar. A 19-én és 20-án lehullott eső mennyisége hazai területen általában 5-15 mm között volt, de az északi határszélen és a Bükkben mm közötti értékek is előfordultak, ugyanakkor a Bodrogközben és a Taktaközben helyenként 1 mm-t alig meghaladó csapadékot mértek. A külföldi vízgyűjtők közül főképp a Felső-Tisza jobb parti vízrendszerében hullott nagyobb mm-nyi eső. A hidegfrontot követően 2-3 napra lehűlt a levegő. Ekkor az éjszakai órákban jócskán 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet, míg nappal 20 fok körüli, vagy azt kissé meghaladó legmagasabb hőmérsékleteket mértek, majd szeptember 23-án és 24-én ismét nyár volt, az ország legnagyobb részén C fok közötti maximumokkal. A meleg időjárás okozója, egy - Európát észak-dél irányban hosszan átszelő - hullámzó frontrendszer előoldalán érkező mediterrán légtömeg volt. Szeptember 24-én a front déli szakasza - sokat erősödve - elérte a Kárpát-medencét és 26-ig (48-72 óra alatt) működési területünk egészét jelentős mennyiségű esővel áztatta. A lehullott csapadék mennyisége általában mm között volt, ettől többet (50-82 mm) 24 a Bükk és a Mátra magasabb részein, valamint a lokálisan a Hernád völgyében és a Bodrogközben mértek. Az eső mellett jelentős lehűlés is bekövetkezett, a nyarat idéző meleget igazi őszi hőmérsékletek váltották fel, jócskán 20 fok alatti maximumokkal. A reggeli órákban eleinte még nem volt igazán hideg, inkább csak a fagyzugos területeken csökken 5 fok közelébe, vagy az alá a hőmérséklet, majd a hónap utolsó napján a derült égbolt mellett hajnalban, már nagyobb területen mértek 2-6 C közötti minimumokat. Vízjárás A hónap elején a száraz időjárás hatására, a folyók, patakok vízjárásában stagnáló, gyengén apadó tendencia érvényesült, majd a 4-én és 5-én lehulló esők hatására a Tisza felső szakaszán és a Szamoson kisebb árhullám alakult ki. Ennek eredményeképp az addigra már az LKV közelébe, helyenként az alá süllyedő vízszintek némileg emelkedtek és Vásárosnaménynál a Tisza 60 m 3 /s körüli vízhozama - néhány napra m 3 /s fölé nőtt. Ez a víztöbblet a Közép- Tiszán szinte alig okozott érzékelhető változást, de arra elég volt, hogy a Tisza-tó vízszintjét - a lebocsátott vízhozam változtatása nélkül - mintegy cm-rel megemeljék. Ezt a kisebb átmeneti áradást aztán ismét apadás követte, míg a többi vízfolyáson nem volt számottevő változás. A hónap második dekádjának végén érkező hidegfront csapadéka, a Felső-Tisza jobb parti mellékvizeinek kisebb áradását idézte elő, amelynek nyomán a Tisza vízszintje is cm-t emelkedett, de a vízhozam továbbra is 100 m 3 /s alatt maradt. A szeptember közötti esőzésből - a legtöbb csapadék - a hazai vízgyűjtőkön hullott, míg észak és kelet felé haladva a csapadék mennyisége csökkent. Ennek megfelelően többségében a hazai kisvízfolyásokon alakultak ki kisebb árhullámok, míg a külföldről érkező nagyobb folyók közül csak a Tisza felső szakaszán létrejött 0,5 m-es vízszintemelkedés érdemel említést. Ennek a tiszai vízhozam növekedésnek a jótékony hatásaként, lehetségessé vált - az addigra már kényszerűen ismét apadó - Tisza-tó vízszintjének növelése. 24 A szeptember közötti 3 nap maximumát Felsőbereckiben mérték, ahol 82,4 mm csapadék hullott. Ebből 67,4 mm-t 25-én észleltek. (ÉMVIZIG)

27 OKTÓBER 27 OKTÓBER Októbert összességében az átlagoshoz közeli hőmérséklet és a megszokottól lényegesen csapadékosabb időjárás jellemezte. A havi középhőmérsékletekben működési területünk keleti felén néhány tized fokos pozitív, míg nyugati felén néhány tized fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet Az előző hónap végén bekövetkezett lehűlést követően, október csendes őszi időjárással kezdődött. A hónap első napjaiban általában kevés volt a felhő és a csípős, de még nem fagyos reggeleket követően C, majd október 3-án és 4-én C közé melegedett a levegő. Október 5-én és 6-án előbb egy magassági hideg légörvény, majd 8-án és 9-én egy frontzóna hatására változékonyabbra fordult időjárásunk. A hőmérséklet néhány fokot viszszaesett és sokfelé alakult ki eső, zápor, zivatar 25. A lehullott csapadék mennyisége ekkor még sem hazai területen, sem a külföldi vízgyűjtőkön nem volt jelentős, de egy-egy erősebb zivatargócban előfordultak 20 mm-es értékek is. A frontzóna keletebbre helyeződésekor, annak déli oldalán - a Földközi-tenger felett - egy mediterrán ciklon alakult ki, amely észak-északkelet felé helyeződött át és október 11-én és 12-én országos esőzést okozott. Az észak felől beáramló hideg levegő hatására a Mátra 26 és a Bükk legmagasabb csúcsain 11-én vasárnap este-éjszaka átmenetileg havas eső, havazás váltotta fel az esőt, miközben a Felvidéken ( m felett) 5-20 cm vastagságú, összefüggő hóréteg alakult ki és késő ősziesen hideg időben lehetett részünk 10 C fok alatti maximumokkal. A lehullott csapadék mennyisége most már jelentősebb volt, hazai területen általában 10-20, a Bodrog- és a Taktaközben, a Zemplénben, valamint a Bükkben és a Hernád völgyében mm-es kétnapos összegek alakultak ki. A külföldi vízgyűjtőkön általában mm közötti mennyiségeket mértek, de a Bodrog vízrendszerében lokálisan előfordultak 40 mm feletti értékek is. A légörvény elvonulását követően egy újabb mediterrán ciklon alakult ki, amelynek előoldalán 4 napon keresztül (október között) ismét nedves léghullámok érkeztek térségünkbe. Ebben az időszakban is nagy területen hullott jelentős mennyiségű eső. A legtöbbet, mm-t a Mátra és a Bükk magasabb területein mérték, de a két hegység környezetében, valamint Délhevesen és Délborsodban is, mm hullott. A külföldi vízgyűjtők közül leginkább a Sajó vízrendszerét érintette a nagycsapadék, ahol általában 30-60, helyenként mm-nyi esőt észleltek október 5-én az ország több pontjáról jelezték a tornádóhoz hasonló tuba kialakulását, amely az ősznek ebben az időszakában már viszonylag ritka jelenségnek tekinthető. Működési területünkön a Miskolc melletti Arnóton is fotóztak egyet az említett nap délutáni óráiban, miközben Miskolc keleti részén egy rövid, de erős zápor vonult végig. A tuba felhőtölcsér, légörvény, mely a benne zajló felhőképződés miatt lesz látható. Földet érése esetén tornádónak nevezzük, ekkor hatalmas pusztítást végezhet, életveszélyessé válhat. A tuba gomolyos szerkezetű felhőből, legtöbbször zivatarfelhőből nyúlik alá. A tuba kialakulásának egyik feltétele az alacsony felhőalap, vagyis az, hogy a kondenzációs szint a talajfelszínhez minél közelebb legyen, ehhez szükséges megfelelő mennyiségű pára jelenléte a légkörben. Tubák létrejöttének másik feltétele a kellő erősségű örvényesség jelenléte, melyet a vertikális szélnyírás, vagyis az eltérő magassági szinteken mérhető szélvektorok különbsége biztosít. wikipédia 26 Kékestetőn október 12-én megdőlt az ezen a napon mért legalacsonyabb csúcshőmérséklet rekordja, hiszen az 1914-ben Dobogókőn mért +3,1 C fokot, több mint egy fokkal alulmúló, 1,9 C-os maximum születtet.

28 OKTÓBER 28 Átmeneti 1-2 napos szünet után, október 19-én egy ciklon mélyült ki a Kárpát-medence felett, ismét országszerte borult, csapadékos időt okozva. A légörvény csak lassan változtatta helyzetét, így 20-án is meghatározója volt az időjárásnak. Ismét sokfelé hullott jelentős csapadék, amelynek mennyisége általában mm között volt, de a Bükkben, a Bodrog- és Taktaközben, valamint Délborsodban mm közötti értékeket is mértek. A külföldi vízgyűjtők közül a Bodrog vízrendszerében hullott a legtöbb eső, ahol a két nap csapadéka területi átlagban is meghaladta a 35 mm-t, míg a Sajó-Hernád vízgyűjtőn ez az érték 25 mm körüli volt. Október 21-től az északkelet felé helyező ciklon már csak az északi - határon túli - vízgyűjtőkön okozott kisebb csapadékot, majd néhány nap után ott is száraz időjárás köszöntött be. A levegő lehűlt és az éjszakák folyamán sokfelé képződött köd, amely délelőttönként nagyrészt feloszlott, ugyanakkor voltak kisebb körzetek ahol tartósabban is megmaradt. Előbbi helyeken 15 fok körül, míg a borongós, párás területeken 10 fok környezetében, vagy az alatt alakult a csúcshőmérséklet. A reggeli órákban a derült térségekben sokfelé volt gyenge fagy, majd a hónap utolsó dekádjának közepétől enyhültek az éjszakák, s inkább már csak a fagyzugos területeken csökkent 0 C közelébe a hőmérséklet. Vízjárás A hónap elején nem volt számottevő változás a vízjárásban, a szeptember utolsó dekádjában kialakult kisebb árhullámok levonultak és stagnáló, alig változó vízmozgás alakult ki. Az október első dekádjában csapadékosra forduló időjárás hatása, eleinte alig volt érzékelhető a vízfolyásokon, majd a hónap közepén sokfelé a havi csapadékátlagnak megfelelő menynyiségű esőt hullató ciklon nyomán, már jelentősebb vízszintemelkedések is létrejöttek. A csapadék eloszlásának megfelelően a legjelentősebb áradás a Sajó, de legfőképp a Tarna vízrendszerében alakult ki. A Sajó esetében a hazai felső szakaszon Sajópüspökinél és Sajószentpéternél 1-1,5 m-t, míg a Tarnán Verpelét és Tarnaméra között 1,5-2,5 m-t emelkedett a vízszint. Az árhullámokat ütemes apadás követte, majd az október 19-én és 20-án érkező újabb ciklont és a hozzá tartózó nagy területre kiterjedő jelentős csapadék, már nem csak a Sajó és a Tarna, hanem a Hernád és a Bodrog, valamint több hazai kisvízfolyás (Bózsva, Ronyva, Rakaca) mérsékelt áradását eredményezte.

29 NOVEMBER 29 NOVEMBER November az átlagostól lényegesen enyhébb és területünk csaknem egészén a megszokottól szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-4 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 5-55 % között volt. Időjárási helyzet November elején folytatódott az október harmadik dekádját is teljes egészében meghatározó, csendes őszi időjárás. A Közép-Európa felett kialakult magasnyomású zóna területén az éjszaka képződött köd feloszlása után eleinte sok volt a napsütés, csak helyenként maradt meg tartósabban a köd, illetve az alacsonyszintű rétegfelhőzet. Az esti, éjszakai óráktól már nagyobb területen süllyedt 0 fok közelébe a hőmérséklet és hajnalban sokfelé volt erősebb fagy, a fagyzugos területeken helyenként -5 C alatti minimum is kialakult. A nappali órákban a napsütötte vidékeken gyorsan emelkedett a hőmérséklet és 15 C körül alakult a maximum, ugyanakkor a tartósabban ködös, borongós térségekben 10 C, sőt néhol csak 5 C 27 alatti csúcshőmérsékleteket mértek. A hónap első dekádjának közepétől egyre melegebb léghullámok érkeztek térségünk fölé. Hatásukra eleinte a korábbiaknál lényegesen nagyobb területen maradt meg a sűrű ködtakaró, ugyanakkor a borult időben fokozatosan megszűntek az éjszakai fagyok, sőt helyenként 10 C fok közeli minimumokat mértek. A nappali órákban is egyre melegebb volt, november 8-án pl. a Dunántúl és a Duna-Tisza köze alföldi térségeinek legnagyobb részén és 20 C feletti csúcshőmérsékleteket 28 észleltek. Eközben az ország északkeleti csücskében a ködtakaró alatt, mintegy 10 fokkal hidegebb időjárásban lehetett részünk. November 10-én a megerősödő északnyugati szél az ország legnagyobb részén felszaggatta a ködtakarót C közötti kora őszi csúcshőmérsékleteket eredményezve ezzel. A meleg idő november 11-én tetőzött 29, amikor a reggeli általában 5-10 C fokos minimumokat követően, a keleti országrészben 16-21, a Dunántúlon C fokos maximumok alakultak ki. Ezt követően lehűlési folyamat kezdődött, amelyet részben a kissé hidegebb levegő beáramlása, részben a felhősebb időjárás okozott, ugyanakkor a napi középhőmérsékletek - a hónap második dekádjának végéig az ország legnagyobb részén még mindig meghaladták az átlagos értékeket, sőt 17-én és 18-án ismét 20 C fok körüli magasságba emelkedett a léghőmérséklet. 21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a november között november 2. Sátoraljaújhely napi maximum 4,6 C. (OMSZ) november 8-án, Budapesten 0,1 fokkal megdőlt a helyi rekord (19,9 fok; 1886), hiszen az Országos Meteorológiai Szolgálat II. kerületi központjában kereken 20,0 fokig melegedett fel a levegő november 9-én, Sátorhelyen 23,8 fokot rögzített délután az automata. Ez 0,7 fokkal haladta meg a korábban 2013-ban Sellyén mért 23,1 C fokos országos melegrekordot november 11-én Nagykanizsán 23,6 C-t mértek, amely 1,1 fokkal magasabb, mint az eddigi csúcs. (Ásotthalom ,5 C), november 12-én Bátán 22,7 C-t mértek amely 0,1 fokkal magasabb, mint az eddigi csúcs. (Pécs ,6 C) OMSZ

30 NOVEMBER 30 Csapadék a hónap közepéig alig hullott, mindössze működési területünk keleti, északkeleti részén, a Zempléni-hegységben és a Bodrogközben mértek 5-10, egy-két helyen mmnyi esőt. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza vízrendszerében volt jelentősebb (20-50 mm) csapadék, amelynek nagy része a november 15-én átvonult hidegfront mentén hullott. Ezt a hidegfrontot aztán újabb nedvesebb léghullámok követték, s a hónap második felében igazán mozgalmas időjárásban lehetett részünk. November második dekádjának végére Európát egy kelet-nyugat irányban hosszan elnyúló frontzóna választotta ketté, amelyből - az érintett vidékeken, így a Kárpátok északi, északkeleti régióiban is - sokfelé hullott jelentős csapadék. Ezen front mentén november 20-ára egy mediterrán ciklon képződött, amelynek áramlási rendszerében nyugati, délnyugati irányból újfent nagy nedvességtartalmú levegő érte el a Kárpát-medencét. A levegő áramlási irányának megfelelően ismét a medence északkeleti hegykoszorúja kapta a legnagyobb csapadékot, ahol a csapadékképződést jelentős mértékben erősítő orografikus hatások miatt, helyenként igen nagy mennyiségű eső hullott. (így pl. november között Királymezőn (Tarac) 267 mm-t mértek, amelyből 205 mm 20-án és 21-én hullott le) A ciklon hátoldalán érkező hidegebb levegőben a hazai magasabb hegyvidéken az esőt havazás váltotta fel és a Mátra, valamint a Bükk magasabb régióiban cm-nyi hó hullott. A hőmérsékletek is jelentősen visszaestek. A hajnali órákra mindenütt fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, az északkeleti országrész fagyzugos vidékein pedig -10 C körüli minimumokat mértek. A hónap utolsó 5 napján, előbb egy a mediterrán térségben örvénylő ciklon csapadékzónája nyúlt be hazánk fölé, sokfelé okozva vegyes halmazállapotú csapadékot. Ekkor már a síkvidéken is volt havazás, de hótakaró nem, vagy csak rövid ideig alakult ki. A ciklon elvonulását követően nyugatias áramlással több front is áthaladt a medence felett. Ismét enyhült az idő és hazai területen is sokfelé volt eső, zápor, de igazán jelentős csapadék most is inkább csak a külföldi vízgyűjtőkön volt. Vízjárás Az október középső dekádjában kialakult vízszintemelkedéseket a hónap végén folyamatos apadás követte, amely november elején is folytatódott. A mederteltségek 30 a duzzasztott vízterek kivételével az igen alacsony tartományban mozogtak. A 10 C közelébe, ill. az alá csökkenő vízhőmérsékletek miatt, a hónap elején megkezdődött a Tisza-tó vízszintjének fokozatos csökkentése, így a Tiszán - a Tiszalöki Duzzasztómű alatti szakaszon november közepéig fokozatos apadás volt tapasztalható, míg máshol általában alig változó, gyengén apadó vízmozgást figyelhettünk meg. A november közepétől kezdődő csapadékosabb időjárás hatására a Tisza felső folyásán kialakult 30 Mederteltség: a pillanatnyi vízállásnak a vízjáték százalékában kifejezett értéke. Vízjáték: a vízfolyás vagy tó meghatározott szelvényében valamely időszakban előfordult legmagasabb és legalacsonyabb vízállás különbsége. A mederteltség értékének jellemző tartományai és megnevezésük: 0-20 % igen alacsony, % alacsony, % közepes, % magas, % igen magas.

31 NOVEMBER 31 kisebb vízszintemelkedés elegendő volt ahhoz, hogy Kisköre felett megállítsa a tározóürítésből fakadó apadást. A november 20-án és 21-én lehulló nagycsapadék újabb, a korábbinál lényegesen nagyobb árhullámot indított el a Felső-Tiszán, amelyet főképp a Kárpátalján befolyó jobb oldali mellékvizek okoztak. A hazai folyószakaszon betorkolló jelentősebb folyók (Szamos, Bodrog, Sajó) vízgyűjtői kevésbé részesültek a csapadékból, így a rajtuk kialakult árhullámok vízmennyisége viszonylag csekély volt. Az árhullámot megelőző igen alacsony mederteltség és a mellékvizek viszonylag csekély vízszállításának hatására a Tiszabecsnél még II. fokú (400 cm), Tivadarnál és Vásárosnaménynál pedig I. fokú (500, ill. 600 cm) készültségi szintet meghaladó árhullám jelentősen ellapult és a Közép-Tiszán gond nélkül, készültségi szint alatti vízállásokkal vonult le.

32 DECEMBER 32 DECEMBER December az átlagostól lényegesen melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2,5-3,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban anticiklon épült ki Európa déli felén. Hatására egyre borongósabbá, párásabbá vált a levegő, s a december elején még 10 C fok felett tetőző csúcshőmérsékletek fokozatosan csökkentek. A borult időben, az éjszakai-reggeli órákban sem volt hideg, a hajnali minimumok általában 0 fok felett alakultak. Ez a helyzet határozta meg december legnagyobb részének időjárását, hiszen a mozgalmasabb időjárást okozó ciklonok általában az 50 szélességi kőrtől északra vonultak. Ritkán egyegy gyenge front érintette a Kárpát-medencét, s így átmenetileg (rövid időre) az ország egy részén felszakadozhatott a felhőzet és kisütött a nap. Ilyenkor a nappali hőmérsékletek kismértékben emelkedtek és a derültebb éjszakákon mérsékelten erős fagyok is kialakultak. Csapadék a hónap első két dekádjában alig hullott, hazai területen általában 5-10, míg a külföldi vízgyűjtőkön mm-t mértek. A csapadék legnagyobb része továbbra is eső, szitálás volt, havazás, ill. megmaradó hótakaró inkább csak a legmagasabb hegyvidéki területeken alakult ki. A hónap utolsó harmadában a köd volt időjárásunk fő meghatározója. A hőmérsékletek általában kevéssel fagypont felett alakultak, csak az év utolsó napjaiban érkező és a ködöt megszüntető hidegfrontot követően erősödtek az éjszakai fagyok december 31-én már -10 fok alatti értékeket is feljegyezhettünk. Klasszikus értelemben vett csapadék ekkor sem hullott, de a ködszitálás a síkvidéki területeken állandó nedvesítést jelentett, összességében 2-3 mm-es értékekkel. Vízjárás A november végi olvadás és esők hatására, december elején újabb kisebb árhullám vonult le a Tiszán és a Bodrogon, valamint a Tarnán. Ezeket az árhullámokat fokozatos apadás követte és a hónap többi részében igen alacsony mederteltségek mellett gyengén apadó, alig változó vízmozgás volt jellemző. Az enyhe időben vízfolyásainkon nem képződött jég, a vízhőmérsékletek a hónap legnagyobb részében 5 fok körül mozogtak.

33 CSAPADÉKTÉRKÉPEK január 22. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 23. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

34 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

35 CSAPADÉKTÉRKÉPEK február 25. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 26. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

36 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

37 CSAPADÉKTÉRKÉPEK március 28. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 29. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

38 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

39 CSAPADÉKTÉRKÉPEK április 31. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 32. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

40 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 33. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 34. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól 40

41 CSAPADÉKTÉRKÉPEK május 35. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 36. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól 41

42 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 37. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 38. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól 42

43 CSAPADÉKTÉRKÉPEK június 39. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 40. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól 43

44 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 42. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

45 CSAPADÉKTÉRKÉPEK július 43. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 44. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól 45

46 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 46. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

47 CSAPADÉKTÉRKÉPEK augusztus 47. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 48. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól az ÉMVIZIG működési területén

48 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 50. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

49 CSAPADÉKTÉRKÉPEK szeptember 51. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 52. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól az ÉMVIZIG működési területén

50 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 54. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

51 CSAPADÉKTÉRKÉPEK október 55. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 56. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól az ÉMVIZIG működési területén

52 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 58. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

53 CSAPADÉKTÉRKÉPEK november 59. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 60. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól az ÉMVIZIG működési területén

54 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 62. ábra: : A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

55 CSAPADÉKTÉRKÉPEK december 63. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 64. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól az ÉMVIZIG működési területén

56 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 66. ábra: : A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

57 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK január 67. ábra: A január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A január havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 32 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

58 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK február 69. ábra: A február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A február havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 34 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

59 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK március 71. ábra: A március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A március havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 36 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

60 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK április 73. ábra: A április havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A április havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 38 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

61 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK május 75. ábra: A május havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A május havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 40 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

62 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK június 77. ábra: A június havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A június havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 42 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

63 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK július 79. ábra: A július havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A július havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 44 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

64 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK augusztus 81. ábra: A augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A augusztus havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 46 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

65 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK szeptember 83. ábra: A szeptember havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A szeptember havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 48 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

66 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK október 85. ábra: A október havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A október havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 50 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

67 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK november 87. ábra: A november havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: : A november havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 52 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

68 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK december 89. ábra: A november havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A november havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 54 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

69 VÍZÁLLÁSOK 69 VÍZÁLLÁSOK Tisza 91. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál 92. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

70 VÍZÁLLÁSOK ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél 94. ábra: Vízszintek a Tiszán

71 VÍZÁLLÁSOK 71 Bodrog 95. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél 96. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

72 VÍZÁLLÁSOK ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

73 VÍZÁLLÁSOK 73 Sajó 98. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél 99. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

74 VÍZÁLLÁSOK ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

75 VÍZÁLLÁSOK 75 Hernád 101. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél 102. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

76 VÍZÁLLÁSOK 76 Tarna 103. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál 104. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél

77 VÍZHOZAMOK 77 VÍZHOZAMOK 105. ábra: Vízhozamok a Tiszán 106. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

78 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 78 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 107. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán 108. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

79 TALAJVÍZSZINTEK 79 TALAJVÍZSZINTEK január 109. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 56 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

80 TALAJVÍZSZINTEK február 111. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 58 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

81 TALAJVÍZSZINTEK március 113. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 60 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

82 TALAJVÍZSZINTEK április 115. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a április havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak április havi átlagos és a április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 62 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

83 TALAJVÍZSZINTEK május 117. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a május havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak május havi átlagos és a május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 64 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

84 TALAJVÍZSZINTEK június 119. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a június havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak június havi átlagos és a június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 66 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

2014 hidrometeorológiai értékelése

2014 hidrometeorológiai értékelése 2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga

Részletesebben

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 10:39 2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. július 7. A meteorológiai helyzet és várható alakulása (OMSZ) Az elmúlt napban a vízgyűjtőkön területi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Éves hidrometeorológiai értékelés

Éves hidrometeorológiai értékelés Éves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2017. január hónapjában az átlagosnál némileg több csapadék áztatta a KÖTIVIZIG működési területét. A sokéves, januári csapadékátlag 29,2 mm, ezzel szemben a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 218. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 218 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 218. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 218 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Éves hidrometeorológiai értékelés

Éves hidrometeorológiai értékelés Éves hidrometeorológiai értékelés A 2015-ös évben igazgatóságunk területén leesett csapadék területi átlaga 507,3 mm, ami a sokéves átlag 98%-a. Az elmúlt évben a csapadék havi eloszlása igen változatos

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2017. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2017 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 218. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 218 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 218. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 218 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2016/2017-ES HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2016/2017-ES HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2014/2015-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2014/2015-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 27. idrometeorológiai értékelés Készült 212. november 27. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és november 26. között 347. mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-11 havi átlag

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2017/2018-AS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2017/2018-AS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Tel.: 62 / 599-500, e-mail: titkarsag@ativizig.hu, web: www.ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2010. június 1. Meteorológiai helyzet 2010. májushoz hasonlóan a június is rendkívül csapadékosnak bizonyult. Az ország egész területén meghaladta a sok éves átlagot,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. április - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es

Részletesebben