A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Átírás

1 A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2017 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 4 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 4 VÍZJÁRÁS... 5 FEBRUÁR... 8 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 8 VÍZJÁRÁS... 9 MÁRCIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS ÁPRILIS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS MÁJUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚNIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚLIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS AUGUSZTUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS... 51

3 TARTALOMJEGYZÉK ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS VÍZÁLLÁSOK TISZA BODROG SAJÓ HERNÁD TARNA VÍZHOZAMOK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET ÁBRAJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 92

4 JANUÁR Január az átlagosnál lényegesen hidegebb 1 és kissé csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -4,0 - -5,0 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. 1. ábra: A megfagyott vízesés Lillafüreden, január 10-én 5 Időjárási helyzet Az év első napjaiban ködös, téliesen hideg idő volt, zúzmarával. A reggeli órákban mért -5 C körüli hőmérsékletről alig mozdult el a hőmérő higanyszála, így napközben is keményen fagyott. Január 3-án egy Észak-Európa felett örvénylő ciklon hidegfrontja érte el térségünket. Nyomában kitisztult a levegő és a magasban érkező hideg levegő ellenére megenyhült az idő. Néhány napig a maximumhőmérsékletek kevéssel fagypont felett alakultak, s (mint az később bebizonyosodott) ez az 5-ével záródó időszak lett január egyik 2 számottevően enyhe periódusa. Az enyhülés csapadékot is hozott. Hazai területen ugyan csak 1-2 mm-nyit mértek, de Kárpátalján mm-es értékek is előfordultak. A csapadék formája nagyrészt hó volt - a Bodrog és a Felső-Tisza vízgyűjtőin jelentős volt a hóban tárolt vízkészlet növekedése. Január 5-től - egy Kelet-Európa felett örvénylő ciklon hátoldalán - egyre hidegebb levegő árasztotta el a Kárpátok térségét. A hőmérséklet drasztikusan csökkent, január között jobbára -5 fok alatti maximumok és C közötti minimumok 3-4 voltak jellemzőek. A hideg időben csapadék továbbra sem volt, mindössze a Keleti- Kárpátok hegykoszorúja kapott számottevő mennyiségű havat. A hideg levegő beáramlása után anticiklon határozta meg időjárásunkat, amely a hónap első dekádjának vége felé fokozatosan kelet felé helyeződött. Nyomában nyugati irányból enyhébb és egyre nedvesebb léghullámok érkeztek térségünkbe óta nem volt ilyen hideg január és országosan a 10. leghidegebb január volt az 1901-től tekintett rangsorban. webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ i megtekintés. 2 A fenti időszak mellett januárban még egy-két napon mértek fagypont feletti hőmérsékletet, de pozitív napi középhőmérséklet csak január 4-én volt január 7-én Tésán -28,1 C-ot mértek, amely napi hidegrekordnak számít. A korábbi rekordot -26,5 C-ot 1985-ben Romhány Újtelepen mérték. webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés. 4 Január 6-ról 7-re virradóra Szlovákiában a Lomnici csúcson (2633 m tszf.) -29,6 C-os, a Chopokon (2008 m tszf.) pedig -27,9 C-os minimumot mértek. Előbbi állomáson január 30, utóbbin február 1. óta nem fordult elő ilyen alacsony léghőmérséklet. A hideg levegő nyugalomba jutását követően január 8-án hajnalban Oravska Lesna településen -35,5 C-os minimumot mértek, amely a 3. legalacsonyabb érték volt az észlelések kezdete ót (1985-ben volt utoljára ilyen hideg). webhely: Slovenský hydrometeorologický ústav/ ; i megtekintés. 5 Fotó: Terényi Csilla

5 léghőmérséklet ( C) JANUÁR 5 Január 12-ére Európa nagy részének időjárását egy a Skandináv-félsziget felett örvénylő hatalmas ciklon határozta meg. Ennek hullámzó frontrendszere fokozatosan megközelítette a Kárpát-medencét, majd 13-án és 14-én jelentős csapadékot hullatva át is vonult felette. A csapadék legnagyobb része hó volt, de a délkeleti-keleti vízgyűjtők alacsonyabban fekvő térségeiben átmenetileg előfordult havas eső, ónos eső, ill. eső is. A legnagyobb mennyiségeket Északkelet-Magyarországon, valamint a Bodrog vízgyűjtőjének felvidéki és kárpátaljai területein észlelték, ahol január között (zömében 13-án), 25-45, helyenként mm-t mértek. Ezek az értékek sokfelé meghaladták a januárra várható átlagos csapadékmennyiségeket. Mivel nagyrészt hó hullott, a viszonylag hideg időben tekintélyes hótakaró alakult ki, nagy területen cm-es vastagsággal. A frontrendszer elvonulását követően, január 15-től szárazra és egyre hidegebbre fordult az idő. A Kárpát-medence fölé anticiklon helyeződött és a reggeli hideg időt követően egyre többfelé maradt párás, ködös az idő. A vastag hótakaró hatására erős volt az éjszakai lehűlés 6 és fokozatosan hidegebbé váltak a nappali órák is. Január utolsó dekádjában a magasban enyhülési folyamat zajlott, amelynek hatása a talajon csak kisebb mértékben érvényesült, majd 25-től az időjárást meghatározó anticiklon peremén sarkvidéki eredetű hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Ekkor az éjszakai órákban ismét C közé hűlt a levegő és a nappali órákban is -5 fok alatt maradt a csúcshőmérséklet ábra: A hőmérséklet idősora Sajópüspökiben, 2017.január h h között A rendkívüli hideg után január utolsó napján enyhülés kezdődött, amelyet kisebb havazás kísért. Vízjárás A száraz decembert követően az átlagostól hidegebb időben január is igen csekély mértékű lefolyással zárult. Ennek megfelelően a vízfolyások legtöbbjén nem volt számottevő vízmozgás, a vízállások a kisvizes tartományban maradtak január 19-én reggel Sajópüspökiben -25,1 C-os minimumot regisztráltak.

6 vízállás (cm) JANUÁR 6 A hónap második dekádjában bekövetkező jelentős csapadéktevékenység átmeneti enyhülést hozott, így a Felső-Tiszán és a Szamoson néhány dm-es áradás alakult ki, amely lefelé haladva a Közép- Tiszán is megfigyelhető volt (3. ábra). 3. ábra: Vízállások a Tiszán, Tiszalöknél Hasonlóan csekély, de észrevehető változásokat okozott a vízfolyásokon kialakuló egyre vastagabb jégtakaró is, amelynek helyi jellegű duzzasztó hatása több vízmérce esetében alakított ki lassú áradásnak tűnő vízállás idősort. Ilyen volt pl. a Hernád gesztelyi vízszintemelkedése is (4. ábra), ahol a vízmérce szelvényében a jég hatására cm-rel magasabb vízállások jöttek létre, mint ugyanazon vízhozam jégmenetes lefolyásakor Hidasnémeti Gesztely 4. ábra: Vízállások a Hernádon, 2017 januárjában A jégtakaró a hónap végére régen látott tekintélyes vastagságot ért el. A Tisza hosszabb szakaszán és a Bodrogon, valamint a Hernád duzzasztott víztereiben cm-es jégvastagságot mértek (5. ábra) és a jégképződésre kevésbé hajlamos szakaszokon is cm-es értékek voltak jellemzők.

7 jégvastagság (cm) jégvastagság (cm) JANUÁR 7 50 Tiszabercel Tiszalök ábra: A jégvastagság változása a Tiszán, december február

8 FEBRUÁR 8 FEBRUÁR Február az átlagostól melegebb és területünk nagy részén attól szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,0-3,0 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet Február elején enyhülés kezdődött Közép-Európa térségében, amelyet eleinte havazás, majd dél, délkelet felől, egyre inkább eső kísért. A hónap első napján működési területünkön is havazással kezdődött a nap, majd egyre inkább havas eső, helyenként ónos eső és legvégül eső hullott. A csapadék mennyisége délnyugatról északkelet felé haladva jelentősen csökkent, amíg a Mátra és a Bükk térségében még sokfelé elérte a mm-t 7, addig a Bodrogés Taktaközben csak 4-8 mm-t mértek. Február 2-án és 3-án a déldélnyugat felől áramló enyhe 8, nagy nedvességtartalmú levegő a Kárpátok északkeleti hegykoszorújának ütközve jelentős csapadék kihullását idézte elő m alatt a csapadék nagy része eső volt, míg felette inkább havas eső és hó is hullott. A mért mennyiségek igen tág határok között változtak, míg a völgyek egy részében csak mm hullott, addig a Tarac és a Borzsa vízgyűjtőjén 100 mm-t meghaladó értékeket is regisztráltak. 6. ábra: A Kárpátalján lehullott jelentőscsapadék február 3-án és 4-én A hőmérséklet emelkedése és a csapadék főképp Kárpátalján és Erdélyben idézett elő jelentősebb olvadást, míg a Felvidéken a hidegebb időben vagy hó hullott, vagy a meglévő vastag hótakaró nagyrészt tárolni tudta a lehullott esőt. 7 A maximumot (42,5 mm) Kékestetőn mérték. Ez az érték csaknem megegyezik a teljes február hónapra várható mennyiséggel. 8 Február 3-án megdőlt a legmagasabb országos minimum-hőmérséklet rekordja. Eddig a legenyhébb hajnal Kiskunfélegyházán 2016-ban, illetve Budapest belterületen 1944-ben volt, akkor 8,6 fokot mértek, ma éjszaka Kaposvárról 9,6 fokot jelentettek. webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés.

9 FEBRUÁR 9 Február 4-én észak felől egy magassági hidegcsepp érte el a Kárpátok térségét és ekkor a magasban érkező hidegebb levegő hatására egyre lejjebb helyeződött a hóhatár. Két nap múlva 6-án dél felől egy mediterrán ciklon felhőzete érkezett fölénk és ismét egyre többfelé eredt el az eső, majd 7-én a ciklon kelet felé helyeződését követően egyre inkább havazást jelentettek. Február 8-ától a ciklon hátoldalán érkező hideg levegő határozta meg időjárásunkat. Visszatértek a télies hőmérsékletek, legfeljebb napközben a derültebb síkvidéki területeken mértek számottevően fagypont feletti csúcsértékeket. Éjszakánként ismét sokfelé képződött köd, ami helyenként napközben is megmaradt. A ködös területeken helyenként hószállingózás, gyenge zúzmara előfordult. A Kárpátmedencében létrejött hidegpárna egészen február második dekádjának végéig meghatározta időjárásunkat, majd az Európa északi része felett vonuló ciklonok frontjai megközelítették térségünket és a meg- élénkülő légmozgás jelentős enyhülést hozott. A hónap utolsó hetében a nappali legmagasabb hőmérsékletek nagyrészt 10 C körül, vagy a felett mozogtak és a reggeli órákban is csak 3-4 napon volt fagy. Február utolsó napján mérték a legmelegebbet, amikor C közé emelkedett a hőmérséklet, sőt délkeleten C-os maximumokat is észleltek ábra: A március órát megelőző 24 óra legmagasabb hőmérsékletei Vízjárás A jelentős enyhülés hatására elkezdődött, és szakaszosan folytatódó olvadás, valamint a nagyobb mennyiségű csapadék, megtörte a megelőző két hónap vízjárását jellemző csendet. A hónap elején kisebb-nagyobb árhullámok alakultak ki vízfolyásainkon, amelyek megemelték és néhány vízfolyáson össze is törték a januári hidegben képződött vastag jégtakarót. 9 Február 28-án megdőlt a legmagasabb országos maximum-hőmérséklet rekordja; Kiszomboron 21,6 fokig emelkedett a hőmérséklet. Az eddigi rekord 19,7 fok volt, amit 1927-ben Jászberényben mértek. webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés.

10 FEBRUÁR 10 A Tiszán jeges árhullám alakult ki, amelynek levonulása alatt több helyen és igen jelentős hosszban alakult ki jégtorlódás. A csapadékhullás első időszakában - a nagy mennyiségű eső ellenére - csak csekély mértékű áradás volt tapasztalható, majd a hórétegek telítődése után egyre erőteljesebbé vált a lefolyás, amely eleinte a kárpátaljai jobb, majd a bal parti mellékvizeken, valamint kevéssel később a Szamos észak-erdélyi vízrendszerében is igen tekintélyes vízszintemelkedéseket okozott. 8. ábra: Vízállások a Felső-Tiszán és a Szamoson A külföldi vízfolyás szakaszok árhullám képeiben még nem lelhetők fel a jég okozta duzzasztás nyomai (8. ábra), sőt hazai szakaszon Tiszabecs, Tivadar és Vásárosnamény esetében is nagyrészt hasonló a helyzet, ugyanakkor a vásárosnaményi igen meredek, mintegy 6 m-es vízszintemelkedésben, majd azt követő hosszabban elnyúló 600 cm feletti tartomány kialakulásában a jég már jelentős szerepet játszott. Záhony, Dombrád és Tiszabercel fokozatosan emelkedő, majd kiugró csúcsban végződő árhullámképei (9. ábra), már egyértelműen a megbontott és torlódó jég, duzzasztó hatását mutatják. 9. ábra: Vízállások a Tiszán, Tiszabecs és Tiszabercel között A jég, duzzasztó hatása leginkább a bodrogközi szakaszon érvényesült, ahol becslésünk szerint Záhony és Tokaj között az árhullám tetőző vízszintjei 1,5-2 méterrel magasabban alakultak, mintha ugyanez a vízmennyiség jégmentes árhullámként folyt volna le.

11 FEBRUÁR 11 Tokaj alatt Tiszapalkonyáig - a Tiszalöki Vízlépcső vízkormányzásának köszönhetően - ez a jelentős nagyságú púp kisebbé válik, de teljesen nem tűnik el a görbékről és egy nagyobb tartósságú, de lényegesen egyenletesebb tetőzés képe rajzolódik ki (10. ábra). 10. ábra: Vízállások a Tiszán, Tokaj és Tiszapalkonya között Az árhullám hordozta jég február 14-én Ároktő térségében ismét jelentősebb torlódást okozott, amely látványos vízszintemelkedéshez vezetett a közvetlenül felette lévő folyószakaszon, így Tiszakeszi térségében is, miközben az alatta lévő szakaszról elfogyó víz gyors apadást idézet elő Tiszadorogma és Kisköre között. A jégtorlódás február 15-ére tovább vonult a Tisza-tó térsége felé, amely mozgást a később Tiszadorogmánál és Tiszafürednél is megfigyelhető meredek vízállás emelkedések jól mutatják (11. ábra). 11. ábra: Vízállások a Tiszán, Tiszakeszi és Kisköre között A Bodrogon kialakult árhullámot megelőzően, mind a felvidéki, mind a kárpátaljai forrásfolyókon igen alacsony mederteltség volt jellemző. A február elején megindult olvadás és a jelentős esők leginkább a vízrendszer kárpátaljai részét érintették, így az Ungon és a Latorcán került lefolyásra a legjelentősebb víztömeg. Most is - mint legutóbb 2016 novemberében - az Ung első árhulláma jócskán megelőzte a Latorcáét, ugyanakkor a második (az elsőnél nagyobb) árhullám már találkozott azzal (8.

12 FEBRUÁR 12 ábra), így egymás hatását erősítve a Bodrogon is az I. fokú készültségi szinteket meghaladó árhullámot tudtak kialakítani. Mindeközben a szlovákiai mellékvizek az árhullám víztömegének csak kb. 15 %-t szállították. Ezt a dominanciát jól mutatja a Laborc iskei árhullámképe, amely (az apadó ágtól eltekintve) szépen követi az Ung lékárdi vízállás idősorát (12. ábra). A Latorca első (nagyobbik) árhullámának csekélyebb hatása, az igen jelentős vízmennyiséget befogadó Munkács alatti ártér feltöltődésével magyarázható. 12. ábra: Vízállások a Bodrog mellékvizein A kárpátaljai folyók kettős árhulláma a Bodrogon (csakúgy, mint a Latorca alsó szakaszán) már egy árhullámként jelenik meg. A szabályosan ívelő vízállásgörbéken a Tiszán levonuló jeges ár átmeneti duzzasztó hatására sem jelentkezik (13. ábra). 13. ábra: Vízállások a Bodrogon

13 FEBRUÁR 13 A nagyobb folyók mellett árhullámok alakultak ki a hazai kisvízfolyásokon is. Ezek közül a legjelentősebbnek a Tarna áradása ígérkezett, mivel február elején vízgyűjtőjén az időszakos maximumnál is nagyobb volt a hóban tárolt víz mennyisége. 14. ábra: A hóban tárolt vízkészlet változása Tarnán, Tarnaörsnél 10 A patak vízgyűjtőjét február 1-én érték el a jelentős csapadékot adó légtömegek és 2-án reggeli általában mm közötti mennyiségeket mértek, de pl. Kékestetőről 37 mm-t jelentettek. A csapadék m felett nagyobbrészt hó volt, míg 600 m alatt havas eső-eső dominált. A folyékony halmazállapotú csapadékot a meglévő jelentős vastagságú (10-20 cm) hótakaró átmenetileg tárolni tudta, így az első komolyabb vízszintemelkedések csak az újabb, de kisebb mennyiségű február 4-i esőket és a február 5-i enyhülés érkezését követően jöttek létre. 15. ábra: Vízállások a Tarna felső szakaszán 10 Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai alapján.

14 FEBRUÁR ábra: Vízállások a Tarnán, Tarnaméránál 17. ábra: Vízállások a Tarnán, Tarnaörsnél

15 FEBRUÁR 15 Mivel a hó olvadása viszonylag egyenletesen zajlott le és az igazán jelentős hóban tárolt vízkészlet csökkenés csak a Mátra déli oldalán történt meg, ezért az árhullám hosszan elnyúlt és az alsó folyásokon kisebb mederteltséget okozott. Tarnaörsnél 2-3 napon keresztül az I. fokú (350 cm) készültségi szint közelében maradt a vízállás (17. ábra), amelyet 3 napos áradási időszak előzött meg és egy hosszabb apadó ág követett. A fentiek alapján elmondható, hogy az árhullám víztömege gyors olvadás esetén a III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám kialakításához is elegendő lett volna.

16 MÁRCIUS 16 MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 3-4 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet Március 1-én egy frontrendszer közelítette meg térségünket, amelynek előbb meleg-, majd hidegfrontja is áthaladt felettünk. Ez működési területünk keleti felén és az északkeleti vízgyűjtőkön jelentős, 5-20 mm csapadék lehullását idézte elő. A nagyobb értékek a Laborc és az Ung vízgyűjtőjén voltak jellemzőek. A front kisebb lehűlést hozott, de ez csak egy napon volt komolyabban érezhető, mert március 3-án már ismét egy Nyugat-Európa felett kialakuló ciklon előoldali áramlási rendszere melegítette felettünk a levegőt. Március 4-én, valamint 5-én, hazai területen 11 újra fokos maximumokat mértek és a Kárpátokban 2000 méterhez közel is 4-5 fok volt. 18. ábra: A március órát megelőző 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet 12 A fent említett ciklon frontzónája 5-én érte el a Kárpát-medence térségét. Hatására beborult és sokfelé volt eső, záporeső. A csapadék mennyisége most inkább a Felvidék középső részén volt igazán jelentős, de 5-20 mm közötti mennyiség az északkeleti vízgyűjtőkön is előfordult. A frontzóna átvonulása nem hozott erőteljes lehűlést, továbbra is az átlagos feletti hőmérsékleteket voltak jellemzőek. Március 9-én ismét hullott kisebb csapadék, de 5 mm-t meghaladó mennyiséget csak lokálisan észleltek. Ezt követően az időjárási frontok pályája távolabbra került térségünktől és 7-8 napon keresztül sehol sem volt említésre méltó csapadék. A hőmérsékletek továbbra is kevéssel az ilyenkor megszokott értékek felett voltak, de főképp a hóval borított külföldi hegyvidéki területeken jelentősen erősödött az éjszakai lehűlés. Március 17-től egy Észak-Európa felett található több középpontú ciklonrendszer frontjai érintették térségünket. Beborult az ég, némileg visszaesett a hőmérséklet és sokfelé hullott számottevő mennyiségű eső. Hazai területen a legnagyobb értékeket (10-15 mm) a Mátra 11 Március 4-én megdőlt a legmagasabb fővárosi maximumhőmérséklet rekordja; Budapest belterületén (II. kerület) 19,3 fokig emelkedett a hőmérséklet. Az eddigi rekord 18,9 fok volt, amit 1998-ban és 1920-ban regisztráltak. webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés. 12 Az Országos Vízjelző Szolgálat alapján.

17 MÁRCIUS 17 környezetében mérték, míg a külföldi vízgyűjtők közül főképp Kárpátalján és Erdély északi részén volt igazán jelentős mm-nyi csapadék. A magasabb hegyvidéki területeken cm-nyi hó hullott. A hűvösebb idő mindössze 2-3 napig tartott. A hónap utolsó dekádjának elején erőteljes melegedés vette kezdetét és néhány nap alatt nyárias magasságokba szökött a hőmérséklet. Március 22-én és 23-án C közötti maximumokat mértek, így főképp az ország déli területein 1-2 nyári nap 13 is előfordult. A meleg időnek - rövid időre - egy térségünktől északra-északkeletre elhelyezkedő hullámzó front vetett véget, amely mögött hideg levegő szivárgott a Kárpát-medencébe. Március 26- ára csaknem 15 fokot hűlt a levegő és a helyenként 10 fok alatt maradó maximumok mellett, hajnalban keményebb fagyok is előfordultak 14. A lehűlést aztán ismét erőteljes felmelegedés követte és a hónap utolsó napjaiban újabb melegrekordok 15 születtek. Március 29-én, Miskolcon a hajnali 4,0 fokos minimumról, kora délutánra 24,9 fokig emelkedett a hőmérséklet, így ez a nap - több mint 20 fokos melegedést követően - csaknem nyári napként zárult. A hőmérséklet változékonysága a hónap utolsó napjaiban is megmaradt, de továbbra is átlag feletti értékeket mértek. Csapadék március utolsó dekádjában alig volt, mindössze Kárpátalján a Tarac és a Talabor völgyéből jelentettek számottevő mm közötti mennyiséget. Vízjárás A február elején kialakult olvadás és esők hatására, a hónap közepére kevéssel az I. fokú készültségi szintet meghaladó vízállások alakultak ki a Bodrog hazai szakaszán. A hónap közepén bekövetkező lehűlés és a száraz időjárás az árhullám vízutánpótlását nagymértékben csökkentette, így február 23-ig, megközelítőleg 2 méteres apadás következett be a folyón. A február második dekádjának elején újra meginduló olvadás és a lehulló csapadék, ismét árhullámokat indított el a Bodrog forrásfolyóin. 19. ábra: A hóban tárolt vízkészlet változása a Tisza vízgyűjtőjén Nyári nap: Tmax > 25 C március 27-én reggel Zabaron -7,6 C-ot mértek. forrás: OMSZ 15 Március 29-én Újpesten 23,6 fokig melegedett fel a levegő. Ez 0,1 fokkal magasabb, mint az ezen a napon mért eddigi legmagasabb hőmérséklet, amelyet - 23,5 fokot ben Ferihegyen mértek. webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés. 16 Az Országos Vízjelző Szolgálat számításai alapján

18 MÁRCIUS 18 A Szlovák területen fekvő víztározók közül a Nagydomásai, az Ondava felső szakaszán képződött árhullám vízmennyiségét szinte teljesen felfogta (20. ábra), miközben a Laborcon található Starina és Sirava víztározókban - a vízgyűjtőn található jelentős hóvízkészlet miatt - csak kisebb víztömeg került átmeneti tározásra. 20. ábra: A Nagydomása víztározó jellemző vízszint és vízmennyiség adatai 17 A több vízfolyáson is tartós bővizű állapot eredményeképp, február utolsó napjaira a Bodrog vízszintje elérte, ill. kissé meghaladta az első fokú készültségi szintet, így ekkor már telt meder fogadta a március elejei enyhe időben bekövetkező olvadást és a március 1-i, valamint 5- i esőket követően kialakult árhullámokat. A február végi és március eleji árhullámok esetében a legjelentősebb vízmennyiséget továbbra is a kárpátaljai mellékvizek (Ung, Latorca) szállították, de mindezek mellett számottevő vízhozam érkezett a felvidéki folyókon is. A vízhozam megoszlása (február 23-március 23. között) a Latorca-Ung és a Laborc-Ondava-Tapoly vízrendszerek között nagyjából %-os volt. A Szlovák területen eredő vízfolyások közül a legkevesebb vizet az Ondava, Nagydomásai víztározó alatti szakasza szállította. A folyó torkolati szakaszának viszonylagos vízbősége leginkább a Tapoly számottevő vízmennyiségének volt köszönhető. 17 forrás: SVP, Slovenský Vodohospodársky Podnik

19 MÁRCIUS ábra: A Bodrog és mellékvizeinek vízállás idősora néhány szlovákiai vízmércén Az ismétlődő árhullámok fokozatosan, de egyre csökkenő mértékben növelték a Bodrog vízállását 18 és összességében egy csaknem 3 hétig elnyúló árvizes szituációt alakítottak ki (22. ábra). Hazai területen a Tisza alacsony vízszintjei nem akadályozták jelentősen a víztömeg levonulását, de a feltöltődött árterek lassú kiürülése az apadás elhúzódásával járt. A február 4-től kezdődő árvizes időszakban március végéig a Bodrogon mintegy 1300 Mm 3 -nyi vízmennyiség került lefolyásra, amelyből kb Mm 3 jutott a február végi márciusi eleji árvíz időszakára. 22. ábra: Vízállások a Bodrogon február-március 18 Tetőzések a Bodrogon

20 ÁPRILIS 20 ÁPRILIS Április az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű és - működési területünk nagy részén - a megszokottól nedvesebb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 0,0-0,5 fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között mozgott, ugyanakkor lokálisan ettől nagyobb eltérések is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap az átlagosnál lényegesen melegebb időjárással kezdődött. Április elsején 20, majd a következő 3 napon C körüli csúcshőmérsékleteket mértek, sőt 4- én - az Alföldön - 27 C fok is előfordult. 23. ábra: A április órát megelőző 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet 19 Április 4-én este egy hidegfront érte el térségünket. Beborult az ég és többfelé volt csapadék. 5-én folytatódott a lehűlés és főképp a délutáni órákban egy-egy zivatar is előfordult. Ekkor még nem volt igazán hideg, nem úgy, mint április 6-án, amikor az esős, szeles időben egész nap 10 fok alatt maradt a hőmérséklet. A hideg idő még 7-én is kitartott, de szerencsére a szél némileg mérséklődött és az eső is elállt. Április 8-tól melegedés kezdődött, de a változékonyság továbbra is jellemző maradt. A hónap első dekádjának végén, ill. második dekádjának elején több időjárási front is érintette a Kárpát-medencét. Ezek a hőmérsékletekben igazán jelentős változást nem okoztak (többnyire kevéssel 15 fok feletti maximumokat mértek) és csapadék is csak kisebb mennyiségben hullott. A hónap közepére az addig északabbra vonuló ciklonok megközelítették Közép-Európa térségét és egy sekély ciklonális mező alakult ki felettünk. Az észak felől áramló hideg levegő hatására aztán ez a sekély ciklon megerősödött és április között igen hideg, szeles és csapadékos időt okozott a Kárpát-medencében. Április 18-án a felettünk kimélyült ciklon középpontja hazánk déli része felett helyezkedett el. 19-én reggelre a Duna-Tisza közén és az Északi-középhegységben sokfelé havazott és helyenként rövid idegi 1-2 cm-es hóréteg is képződött. Máshol általában eső hullott. Napközben a síkvidéki havazás súlypontja a Dunántúl északi részére helyeződött, miközben a keleti országrész alacsonyabban fekvő területein eső, havas eső hullott. A hegyvidékek méternél magasabb térségeiben továbbra is a hó dominált és a csapadékhullás másnap kora 19 Az Országos Vízjelző Szolgálat alapján.

21 ÁPRILIS 21 délelőttig folytatódott. A hőmérséklet napközben általában 5, a hegyekben fagypont körül volt, mindössze a Nyírségben mértek 10 C körüli maximumokat. 20-án reggelre igen vastag hótakaró alakult ki az Észak-középhegység magasabb területein. A Mátra csúcsain 40-50, a Pilisben 60-70, a Soproni-hegységben cm-t mértek. A legtöbb csapadék, így a legtöbb hó is a Bükkben és környezetében hullott. Bánkútról cm-es vastagságot jelentettek és a mérések alapján a hó víztartalma ott kissé meghaladta a 120 mm-t. A Bükk-fennsíkon komoly hóvihar tombolt, helyenként 1,5-2,5 méteres hóbuckákat emelt a szél. Az alacsonyabb fekvésű területeken a lehullott csapadék mm között volt. A lehullott nedves hó rátapadt a fákra, légvezetékekre és rendkívüli terhelés hatására rengeteg fakidőlés fordult elő. 24. ábra: április 20-án Miskolc-Ómassa településen is fák döntötték ki a villamos vezetéket tartó oszlopot, ill. szakították le a vezetéket. Napközben a hegyekben továbbra is fagyott, de a síkvidéken is csak 6-7 fok volt. Éjszakára az ország nagy részén gyengült a szél és kiderült, így sokfelé volt erős fagy, a havas felszín felett helyenként C-t is mértek. 25. ábra: A április órát megelőző 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet 20 Ezután a ciklon keletebbre helyeződött és fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, majd ismét egy hidegfront érintette a Kárpátok térségét, de ez jelentős változást nem okozott, mindössze néhány mm-nyi eső hullott. A hónap utolsó dekádjának elején lassan megnyugodott az időjárás és április 27-ig csendesebb, száraz napokat élhettünk. A nappali felmelegedés erősödött, 25-én és 26-án - három héttel az április eleji melegebb időszak után - ismét 20 fok fölötti csúcshőmérsékleteket mértek. 20 Az Országos Vízjelző Szolgálat alapján.

22 ÁPRILIS 22 Április 26-án egy az Uráltól Délnyugat-Európáig húzódó frontrendszer közelítette meg a Kárpátmedencét. A rendszertől északra mélyen átlag alatti, míg attól délre a megszokottat lényegesen meghaladó hőmérsékleteket mértek. A két levegőfajta találkozásánál heves csapadékesemények alakultak ki, így pl. az Alpokban napi 100 mm-es értékek is előfordultak. A frontrendszer április között meghatározta a Kárpát-medence időjárását. Eleinte csak a Dunántúlon okozott lehűlést és esőket, majd az ország egész területén visszaesett a hőmérséklet. 26. ábra: A napi maximumhőmérséklet a vízgyűjtőkön, április között 21 Működési területünkön és folyóink vízgyűjtőinek legnagyobb részén mérsékelt menynyiségű csapadék hullott, ugyanakkor a Sajó szlovákiai vízrendszerében 10-30, helyenként mm-t mértek. A hónap utolsó napján a front mögött áramló hidegebb levegő nyugalomba jutott, így hajnalban többfelé előfordult talaj menti fagy és napközben is csak C-ig emelkedett a hőmérséklet, a hegyvidéki területeken pedig 5-10 fok közötti maximumokat mértek. Vízjárás Április elejére már a nagyobb vízfolyásokon is levonultak a korábban képződött árhullámok és a duzzasztástól mentes szakaszokon általában alacsony, vagy igen alacsony mederteltség volt jellemző. Ebben lényeges változás csak az április között hideg időjárást okozó ciklon csapadékát követően következett be, amikor az Északi-középhegység környezetében fekvő kisvízfolyásokon mérsékelt nagyságú árhullámok alakultak ki. A legjelentősebb áradást a Tarnán és az Eger-patak alsó szakaszán észlelték, ahol 1-1,5 méteres vízszintemelkedések jöttek létre. A csapadék lefolyásának megoszlása (először az eső, majd 3-5 nappal később az olvadó hó került a medrekbe) miatt, a magasabb vízállások némileg tartósabbak voltak a megszokottnál, így pl. április végén a Tarna alsó szakaszán, a korábbi kisvizes állapothoz képest, mintegy 0,5 m-rel magasabb vízszintek voltak jellemzőek. A hónap utolsó hetében a Szlovák hegyvidékeken korábban hullott hó olvadása és az esők miatt, fokozatos lassú áradás alakult ki a Hernádon, valamint április legvégén a nagyobb mennyiségű csapadék miatt intenzívebben emelkedett a Sajó vízszintje is. Ezek az árhullámok, mintegy 1 méterrel növelték meg a folyók vízállásait. 21 Az Országos Vízjelző Szolgálat alapján.

23 MÁJUS 23 MÁJUS Május az átlagosnál kissé melegebb időjárással telt el. Csapadék szempontjából kettősség jellemezte működési területünket, hiszen annak nyugati-északnyugati részén az átlagostól több, míg keleten-délkeleten a megszokottól kevesebb hullott. A havi középhőmérsékletekben +0,5 +1,5 fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban magassági hideg légörvények határozták meg időjárásunk alakulását. Hatásukra változékony, csapadékos időjárás alakult ki hazánkban, néhány napon igen erős hőmérsékleti kontraszttal. Május 3-án például a Dunántúl nyugati felén mindössze C fokig emelkedett a hőmérséklet, miközben keleten fokot is mértek. 27. ábra: A nappali legmagasabb hőmérsékletek május 3-án 22 Szintén ezen a napon jelentős csapadék is hullott térségünkben, amelynek mennyisége sokfelé elérte vagy meghaladta a 15-20, erősebb zivatarok környezetében a mm-t. Jósvafő és Szilice (Silica) térségében a sokéves, május átlagot csaknem elérő, mm-t regisztráltak. Május 4-6. között a labilisabb légtömegek kissé távolabb kerültek tőlünk, de kis területen továbbra is előfordult egy-egy intenzívebb zivatarból mm-es eső, majd május 7-9. között újból ciklonális hatások határozták meg az időjárás. Ezen utóbbi időszak első napján, ismét nagy területen alakult ki zápor, zivatar. Május 8-án egy erős hidegfront sarkvidéki eredetű hideg levegővel árasztotta el a Kárpát-medencét olyannyira, hogy 9-én napközben a Mátra és a Bükk magasabb területein többfelé havazott, igaz a lehulló hó sehol sem maradt meg. Ezt követően néhány csendesebb nap következett és eközben jelentősen erősödött a nappali felmelegedés. Május 12-én és 13-án egy sekély ciklonális mező helyezkedett el térségünk felett, ahol a labilis légrétegződés kedvezett - a főképp - a nappali órákban jelentős csapadékot adó záporok, zivatarok kialakulásának. Az Északi-középhegységben nagyrészt a Mátra és térsége volt ezeknek a zivataroknak a gócpontja, ahol az első napon 1-15 mm közötti értékeket mértek. Május 13-án a késő délelőtti óráktól észak-északnyugat felől dél-délkeleti irányba haladva, több hullámban vonultak át zivatarok a hegység felett, és az esti órákig (helyenként rövid idő alatt) igen tekintélyes mennyiségű esőt, valamint jeget hullattak. A csapadékmérő állomások 22 Az Országos Vízjelző Szolgálat alapján.

24 MÁJUS 24 közül a Gyöngyös környékiek jelentették a legnagyobb (49-63 mm) értékeket, de lokálisan máshol is előfordult mm-es mennyiség. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza és a Bodrog vízrendszerében hullott 15-30, helyenként mm-t elérő eső. Május 14-től csökkent a változékonyság és néhány nap alatt kora nyáriasan meleg időjárás alakult ki. A reggeli órákban eleinte még 10 C alá süllyedt a hőmérséklet, majd általában C közötti minimumokat mértek. A nappali legmagasabb hőmérsékletek nagyrészt C között alakultak, a magasabb értékek a hónap második dekádjának végén, valamint harmadik dekádjának elején voltak jellemzőek. Május 23-án egy hidegfront vetett véget a csendes időnek. A front előtt és annak mentén sokfelé alakult ki hevesebb zápor, zivatar 23, lokálisan ismét előfordult felhőszakadás 24 és jégeső is. A front 24-én áthaladt térségünk felett és nyomában néhány fokkal hűvösebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe. Május 25-én hajnalban ismét nagy területen mértek 10 C alatti minimumokat, sőt helyenként a talaj közelében 5 C alatti érték is előfordult. Ez a kissé hűvösebb periódus május 27-ig tartott, majd fokozatosan erősödött a felmelegedés és a hónap végére nyárias hőmérsékletek alakultak ki. Május 30-án egy hidegfront érintette az északi vízgyűjtőket, amely lehűlést nem okozott ugyan, viszont lokálisan ismét kialakultak nagyobb csapadékhozamú záporok, vagy zivatarok. Vízjárás A hónap első felében uralkodó változékony, többször csapadékos időjárás eredményeképp, szinte minden kezelésünkbe tartozó vízfolyáson kialakultak (esetenként ismétlődő jelleggel) mérsékelt nagyságú árhullámok. Ezek az árhullámok többségében 1-2 méteres vízszintemelkedést okoztak, ugyanakkor néhány vízfolyás vízszintjét hosszabb ideig is viszonylag magas szinten tartották. Az egyik ilyen kisvízfolyás a Tarna volt, ahol az április harmadik dekádjának elején levonult árhullámot követően lassan csökkentek a vízszintek, és csak május elejére tudott igazán kisvizes állapot kialakulni. Ezek a kisvízszintek ugyanakkor cm-rel magasabbak voltak - a töltésezett szakaszokon -, mint az április közepén észleltek. Május első dekádjában a vízfolyáson a záporos, zivataros csapadék hatására - pulzáló vízmozgás alakult ki. A vízállások tovább emelkedve viszonylag magasan, többnyire az I. fokú készültségi szintek közelében voltak. Ezekre a magasabb vízszintekre futottak aztán rá a május 12-i és 13-i esőkből kialakult árhullámok. Május 12-én a Mátra keleti oldalán a Parádi-Tarna vízgyűjtőjét érintette egy erősebb záportömb, így az első jelentősebb vízszintemelkedés ezen a szakaszon alakult ki. Május 13-án délután a Mátra több pontján is felhőszakadás méretű csapadék hullott, így a Tarnán és mellékvizein több, időben egymástól némileg elkülönülő árhullám jött létre. Az esti- éjszakai órákban a Gyöngyös-és Bene-patak felső szakaszán már megtörtént a tetőzés és az itt lefolyó jelentősebb víztömeg, másnap a reggeli órákban a Tarna alsó szakaszára is megérkezett. A Tarnaörsnél május 14-én a délelőtt 10 órakor 371 cm-es vízállással bekövetkező tetőzéskor - a Parádi-Tarna árhullámát mintegy 6-8 órával megelőzve - 45 m 3 /s körüli maximális vízhozam alakult ki. 23 Eleinte északnyugaton és délkeleten, majd az ország középső harmadában többfelé fordult elő zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás, jégeső is kialakult. Perkáta közelében tornádót is megfigyeltek. részlet az OMSZ május 24-i Időjárási Napijelentés kiadványából június 15-i letöltés május 23-án Kékestetőn 60,9 mm eső hullott.

25 MÁJUS 25 Ezt követően apadás kezdődött, amely a főágon és a mellékvizeken érkező viszonylag jelentős vízhozam miatt eléggé lassúnak bizonyult. Tarnaörsnél a tetőzést követő 24 órában, mindössze 32 cm-t apadt a vízszint és ez az ütem később sem változott jelentősebben. 28. ábra: Vízállások a Tarnán és a Gyöngyös-patakon, 2017 májusában A hónap első napjaiban a térségben előforduló felhőszakadások hatására, jelentősen megnőtt a Jósvafő környékén fakadó források egy részének vízhozama is és ez látványos helyi árvíz kialakulásához vezetett a település egy részén. A Jósvaforrás, valamint a környező területekről befolyó vizek együttesen jelentősen megnövelték a Jósva-patak vízhozamát, amely legfelső szakaszán kilépett a medréből és a Tengerszem-tó alatti tanösvényt is elöntötte. 29. ábra: A Jósva-patak május 8-án a jósvafői vízmércénél. A helyi jellegű csapadék miatt az árvíz korántsem volt olyan nagyságú, mint a közelmúlt legnagyobb júniusi árvize, így a település alsó részén most nem keletkeztek jelentős elöntések. A Jósvafőn befolyó források közül a Komlós-és a Tohonya-források is tiszta vizet szállítottak, amely jól mutatta a vízgyűjtők és barlangi vízrendszerek részleges érintettségét.

26 MÁJUS ábra: A bővizű, de tiszta jósvafői Nagytohonya-forrás május 8-án 31. ábra: A Jósva-forrás zavaros és a Tohonyaforrások tiszta vizének találkozása Jósvafőn

27 JÚNIUS 27 JÚNIUS Június az átlagostól melegebb és némileg szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, ugyanakkor az intenzívebb zivatarok hatására kisebb területen %-ot elérő értékek is előfordultak, sőt Eger térségében az átlag kétszeresét megközelítő mennyiséget mértek. Időjárási helyzet A meteorológiai nyár első hónapja az évszaknak megfelelő időjárással kezdődött. Június első hat napján a nappali legmagasabb hőmérsékletek általában C között alakultak és az éjszakai órákban sem hűlt 10 C alá a levegő. Június 4-én egy gyenge front érintette az északi vízgyűjtőket, amely a Kárpátokban többfelé okozott záport, zivatart, de hazai területen csak elvétve volt kisebb csapadék. Június 6-án aztán egy jóval markánsabb hidegfront hatására sokfelé alakult ki zivatar, helyenként felhőszakadás és viharos szél kíséretében. Működési területünkön és a vízgyűjtőkön többfelé mértek mm-t meghaladó csapadékmennyiséget, a legnagyobb értéket (80,1 mm) pedig egri állomásunkról jelentették. 32. ábra: Patakká változott egri utcák a június 6-a délutáni felhőszakadást követően A Kárpát-medence keleti részén a front haladása lelassult és Kárpátalján, valamint Erdélyben még június 7-én és 8-án is sokfelé volt jelentős eső. A hőmérséklet némileg visszaesett, de a továbbra is 25 C körül alakuló maximumok következtében kellemes időjárás alakult ki. Június 10-én egy újabb hidegfront érintette az országot, amely-

28 JÚNIUS 28 ből leginkább az északi határszélen alakult ki egy-egy intenzívebb zivatar 25. Ezt követően anticiklon húzódott a Kárpát-medence fölé és néhány napig csendes, fokozatosan melegedő időjárásban lehetett részünk. Június 13-án és 14-én már ismét 30 C-hoz közeli maximumokat mértek, majd az anticiklon peremén hidegebb léghullámok érkeztek fölénk. Június 16-án egy hidegfront, majd egy magassági hideg légörvény hatására tovább hűlt a levegő és csapadék is hullott, amelynek mennyisége főképp Kárpátalján volt jelentős. 33. ábra: A hónap leghűvösebb napja június 17-e volt, amikor az északi országrészben általában 20 C alatt maradt a legmagasabb hőmérséklet 26 Ezt a lehűlést aztán gyors felmelegedés követte és a hónap utolsó dekádjában már újra 30 C-hoz közeli legmagasabb hőmérsékletek domináltak. Az időjárás viszonylagos változékonysága megmaradt, hiszen ebben az időszakban is több front, ill. frontrendszer érintette térségünket. A június közötti időszakban 5-7 csapadékos nap alakult ki, amelyek közül főképp a hónap két utolsó napján mértek jelentősebb (10-30 mm) mennyiségeket. Sajnos továbbra is előfordultak kárt okozó zivatarok, így pl. június 21-én többfelé volt jelentős jégeső, Megyaszó térségében tetemes károkat okozva. 34. ábra: A június 21-i megyaszói jégverés alkalmával dió nagyságú jégszemek is hullottak június 10-én Hidasnémetiben 37 mm-t hullott július 15-i letöltés 26 Az Országos Vízjelző Szolgálat alapján. 27 forrás: július 15-i letöltés

29 JÚNIUS 29 Vízjárás A hónap folyamán nagyobb vízfolyásainkon kisvízi állapot volt jellemző, ugyanakkor a többszöri zivataros csapadék hatására kisebb árhullámok kialakultak. A Tiszán ezek közül a legjelentősebb az első dekád esőit követően jött létre, s nagyjából méteres vízszintemelkedést okozott. A Bodrogon ettől is kisebb cm-es áradás volt megfigyelhető. A Sajón és a Hernádon fokozatos apadás mellett, csak kisebb pulzálás volt jellemző. 35. ábra: Vízállások Sajópüspökinél 2017-ben A kisebb vízfolyások közül az Eger, a Rakaca-és a Vasonca-patak vízgyűjtőjét érintették nagyobb hozamú záporok, amelyek hatására 1-1,5 méter magasságú árhullámok alakultak ki. A Rakaca-patakon a legmagasabb értékeket a május 31-i esőket követően június 1-én hajnalban regisztrálták, míg a másik két kisvízfolyás esetében a június 6-i felhőszakadásokat követően volt tapasztalható a vízhozam jelentős növekedése. 36. ábra: Kisvízfolyások vízállásai 2017 júniusában

30 JÚLIUS 30 JÚLIUS Július az átlagostól kissé melegebb és nedvesebb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 0,5-1,0 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, ugyanakkor kisebb területen előfordultak 40-80, ill % közötti értékek is. Időjárási helyzet A június utolsó napján érkező hidegfront fokozatosan kelet felé haladt, de július 1-én a keleti vízgyűjtőkön még sokfelé okozott esőt, záport, zivatart. A lehullott csapadék mennyisége főképp Szlovák területen volt jelentős, ahol nagyobb térségben mértek mm-t. A hőmérséklet eleinte visszaesett, de a maximumok továbbra is elérték a 25 C-t, majd néhány nap alatt ismét fokozatosan 30 C közelébe emelkedtek. Július 5-én egy újabb hidegfront érintette az északi vízgyűjtőket, amely főképp Kárpátalján okozott jelentősebb (15-25 mm) csapadékot. Komoly lehűlés ekkor sem következett be, továbbra is nyáriasan meleg maradt az idő. A hónap első dekájának végét meleg és a labilis légrétegződés miatt gyakoribbá váló záporos, zivataros időjárás jellemezte. A 30 C-hoz közeli csúcshőmérsékletek mellett, július 8-án és 10-én sokfelé volt jelentős, helyenként felhőszakadás méretű eső. A Bodrogközben ezen a két napon közel 50 mm-es területi átlagú csapadék hullott, mm 28 közötti értékekkel. Július 12-én ismét hidegfront érkezett, 8-10 fokos lehűlést és kisebb csapadékot okozva. Néhány napig hűvösebb volt és esőt is csak elszórtan jelentettek. A dekád második felében aztán erőteljes melegedés kezdődött és július között igazi kánikulai időjárásban lehetett részünk, országszerte 30 C feletti legmagasabb hőmérsékletekkel. A legmelegebb napokon az Alföld déli-délkeleti részén C-os maximumokat mértek. 37. ábra: A nappali legmagasabb hőmérsékletek július 20- án 29 Az időszak folyamán szórványosan többször is kialakult zápor, zivatar, sőt helyenként jégesőt és felhőszakadást is jelentettek. A korábbiakhoz hasonlóan most is a Bodrogközben volt igazán jelentős eső, így pl. július 23-án és 24-én 40 mm-hez közeli területi átlag alakult ki a térségben, mm közötti értékekkel. Július 24-én egy hidegfront érte el a Kárpát-medencét. Nyomában szárazabb és hűvösebb levegő árasztotta el térségünket és néhány napra mérséklődött a nagy meleg. 28 Maximum: Cigánd 75,4 mm (41,2, ill.34,2 mm) 29 Az Országos Vízjelző Szolgálat alapján.

31 JÚLIUS 31 A hónap utolsó napjaiban magas nyomású zóna alakította időjárásunkat. Száraz és egyre melegebb lett az idő. Július utolsó napján már ismét kánikula volt C-os legmagasabb hőmérsékletekkel és a hőség augusztus első napjaiban tovább fokozódott. Vízjárás A hónap folyamán vízfolyásaink mederteltsége általában igen alacsony volt, csak a duzzasztott vízterekben érte el az alacsony, vagy közepes mértéket. A záporos, zivataros csapadék hatására szinte mindenütt kialakultak kisebb árhullámok, rövid ideig tartó vízszintemelkedéseket okozva. Az áradásokat legnagyobbrészt gyors apadás követte és az cm-es emelkedéseket követően gyorsan helyreállt a korábbi kisvizes állapot.

32 AUGUSZTUS 32 AUGUSZTUS Augusztus az átlagostól melegebb és területünk legnagyobb részén a megszokottól szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,5-3,0 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége - szeszélyes területi eloszlással - általában az átlagos értékek % között mozgott, ugyanakkor foltokban akadtak olyan zivatarok áztatta területek, ahol a megszokott érték %-át mérték. Időjárási helyzet A hónap első hetében folytatódott a július végén kezdődött kánikula. A hőmérsékletek augusztus 4-ig fokozatosan emelkedtek és ez utóbbi legmelegebb napon, a síkvidéken Cos, míg a hegyekben C-os maximumokat 30 mértek. Augusztus 6-ára egy hidegfront közelítette meg a Kárpát-medencét, amely mögött az itt lévőnél fokkal hidegebb levegő halmozódott fel. A front előtt és átvonulása alatt sokfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás és jégeső kíséretében. 38. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az augusztus 7-e 7 órát megelőző 24 órában Működési területünk nyugat és délkeleti-keleti részén sokfelé mértek mm-es értékeket, de az intenzívebb zivatarok környezetében mm is előfordult. Augusztus 7-én a hűvös és borongós időben már csak 20 fok volt és a hőérzetet az olykor élénk szél is csökkentette. A hidegfront átvonulása után nagyon gyors felmelegedés kezdődött és 9-én már ismét 30 C feletti maximumok voltak jellemzőek. Ez a meleg idő augusztus 12-ig tartott, amikor is egy újabb hidegfront érkezett. Ennek a frontnak a csapadék hazai területen lényegesen elmaradt a 6-i értékektől, ugyanakkor az ország északkeleti határvidékén 50 mm-t jócskán meghaladó értékek is előfordultak. 39. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az augusztus 13-a 7 órát megelőző 24 órában Igazgatóságunk működési területén augusztus 4-én, Verpeléten mérték a legmelegebbet, 38,9 C-kal. Országosan a legnagyobb forróság a délkeleti megyékben volt, ahol Békéssámsonban 41,4 C-os csúcsértéket regisztráltak. 31 Lónya 77 mm, Tarpa 80 mm. forrás OMSZ Időjárási Napijelentések,

33 AUGUSZTUS 33 A hidegebb levegő beáramlása mintegy fokos hőmérsékletcsökkenést eredményezett, de augusztus 14-én már ismét nyáriasan meleg volt. A nappali felmelegedés erősödése ekkor ugyan nem volt olyan erőteljes és gyors, mint a hó eleji hidegfrontot követően, de a következő lehűlést hozó időjárási rendszer előtt - augusztus 19-én - az ország keleti felén már C-ig emelkedett a hőmérséklet. Augusztus 20-án menetrendszerűen érkezett az újabb hidegfront, amelynek nyomán több napig hűvös levegő áramlott térségünkben és a nappali középhőmérsékletek augusztus 24- ig, 2-4 fokkal elmaradtak az átlagostól. A hűvösebb nappalok mellett, helyenként már hidegek voltak az éjszakák, az ország északi fagyzugos területein hajnalonként előfordult 5 C alatti 32 minimum is. A hőmérséklet erőteljes hullámzása a hónap végén is megmaradt, így az utolsó dekád közepére visszatért a nyári idő, olyannyira, hogy 27-én C-os maximumokat mértek. Ekkor ismét hidegfront érkezett, amely mintegy 8-10 fokos lehűlést okozott. Jelentős csapadék csak elvétve hullott, de az erősebb zivatarok környezetében ismét előfordult felhőszakadás és jégeső 33. Két-három kevésbé meleg nap után augusztus 31-én újra 30 C közelébe emelkedett a hőmérséklet, de a nyári idő ekkor sem bizonyult tartósnak. Vízjárás A hónap folyamán vízfolyásaink duzzasztástól mentes szakaszain - általában igen alacsony mederteltség mellett - nagyrészt gyengén apadó, stagnáló vízmozgás volt jellemző. 40. ábra: A Sajó kavicszátonyokkal tarkított medre augusztus 23-án Szirmabesenyő térségében A hidegfrontokhoz kapcsolódó csapadékrendszerek, csak néhány kisebb vízfolyáson okoztak rövid ideig tartó 0,5-1,0 m- es vízszintemelkedést, míg a nagyobb vízfolyások közül egyedül a Sajón alakult ki egy 3-4 dmes áradást okozó árhullám. 41. ábra: Távjelzett vízállások - Sajó-Sajópüspöki augusztus 24-én hajnalban Zabaron 2,6 C-ig süllyedt a hőmérséklet ( szeptember 15-i letöltés) és a Bükk töbreiben -5 C fok alatti értékeket is regisztráltak forrás: 33 Szlovák területen Eperjes térségében rendkívül erős jégeső alakult ki 5 cm-es átmérőt meghaladó jégszemekkel. forrás: i letöltés.

34 CSAPADÉKTÉRKÉPEK január 42. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 43. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

35 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 44. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 45. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

36 CSAPADÉKTÉRKÉPEK február 46. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 47. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

37 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 48. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 49. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

38 CSAPADÉKTÉRKÉPEK március 50. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 51. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

39 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 52. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 53. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

40 CSAPADÉKTÉRKÉPEK április 54. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 55. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

41 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 56. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 57. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

42 CSAPADÉKTÉRKÉPEK május 58. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 59. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

43 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 60. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 61. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

44 CSAPADÉKTÉRKÉPEK június 62. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 63. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

45 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 64. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 65. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

46 CSAPADÉKTÉRKÉPEK július 66. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 67. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

47 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 68. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 69. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

48 CSAPADÉKTÉRKÉPEK augusztus 70. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot. 35 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot.

49 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK január 72. ábra: A január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A január havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 37 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

50 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK február 74. ábra: A február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A február havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 39 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

51 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK március 76. ábra: A március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A március havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 41 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

52 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK április 78. ábra: A április havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A április havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 43 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

53 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK május 80. ábra: A május havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A május havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 45 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

54 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK június 82. ábra: A június havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A június havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 47 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

55 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK július 84. ábra: A július havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A július havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 49 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

56 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK augusztus 86. ábra: augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A augusztus havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 51 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

57 VÍZÁLLÁSOK VÍZÁLLÁSOK Tisza 88. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál 89. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

58 VÍZÁLLÁSOK 90. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál 91. ábra: A Tisza vízállása Tiszakeszinél

59 VÍZÁLLÁSOK 92. ábra: Vízszintek a Tiszán

60 VÍZÁLLÁSOK Bodrog 93. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél 94. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

61 VÍZÁLLÁSOK 95. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

62 VÍZÁLLÁSOK Sajó 96. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél 97. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

63 VÍZÁLLÁSOK 98. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

64 VÍZÁLLÁSOK Hernád 99. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél 100. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

65 VÍZÁLLÁSOK Tarna 101. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál 102. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél

66 VÍZHOZAMOK VÍZHOZAMOK 103. ábra: Vízhozamok a Tiszán 104. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

67 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 105. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán 106. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

68 TALAJVÍZSZINTEK TALAJVÍZSZINTEK január 107. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 53 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

69 TALAJVÍZSZINTEK február 109. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 55 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

70 TALAJVÍZSZINTEK március 111. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 57 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

71 TALAJVÍZSZINTEK április 113. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a április havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak április havi átlagos és a 2017.április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 59 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

72 TALAJVÍZSZINTEK május 115. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a május havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak május havi átlagos és a 2017.május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 61 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

73 TALAJVÍZSZINTEK június 117. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a június havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak június havi átlagos és a 2017.június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 63 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

74 TALAJVÍZSZINTEK július 119. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a július havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak július havi átlagos és a 2017.július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 65 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

75 TALAJVÍZSZINTEK augusztus 121. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a augusztus havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2017.augusztus havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 67 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

76 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 123. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén 0 91,59 Terepmagasság Ároktő - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( , ) Besenyőtelek - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,56 Terepmagasság

77 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI Cigánd - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Eger - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,10 Terepmagasság ,52 Terepmagasság Egerfarmos - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) Jászárokszállás - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,15 Terepmagasság ,17 Terepmagasság Jászdózsa - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszintek ( ) Karcsa - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) ,79 Terepmagasság ,88 Terepmagasság Karos - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Kistokaj - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,70 Terepmagasság ,66 Terepmagasság

78 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 0 116,48 Terepmagasság Ludas - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,18 Terepmagasság Mezőcsát - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Mezőkeresztes - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszinz ( ) Mezőkövesd - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,20 Terepmagasság ,42 Terepmagasság Miskolc - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Nemesbikk - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,53 Terepmagasság ,08 Terepmagasság Olaszliszka - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Pácin - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,91 Terepmagasság ,61 Terepmagasság

79 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI Poroszló-Nagyállás - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Sajóörös - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,93 Terepmagasság ,89 Terepmagasság Sárospatak-Baksa-tanya - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Sárospatak-Baksa-tanya 2. - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,68 Terepmagasság ,02 Terepmagasság Sárospatak-Várhomok - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Szentistván - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,66 Terepmagasság ,91 Terepmagasság Szihalom - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Szikszó - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagois havi talajvízszint ( ) ,91 Terepmagasság ,87 Terepmagasság

80 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI Taktaharkány - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tarnaméra - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszinz ( ) ,56 Terepmagasság ,78 Terepmagasság Tarnaörs - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,81 Terepmagasság Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,76 Terepmagasság Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,12 Terepmagasság ,04 Terepmagasság Tiszakarád - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tiszakarád - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) ,74 Terepmagasság ,45 Terepmagasság

81 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI Tiszalúc - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tolcsva - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,61 Terepmagasság ,69 Terepmagasság Viss - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Zaránk - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,54 Terepmagasság ,49 Terepmagasság

82 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON 124. ábra: évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr Adatforrás: OMSZ

83 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon 125. ábra: évi mérési adatok: Kékestető Adatforrás: OMSZ

84 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon 126. ábra: évi mérési adatok: Eger Adatforrás: OMSZ

85 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon 127. ábra: évi mérési adatok: Jósvafő Adatforrás: OMSZ

86 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 128. ábra: Tetőzések a Bodrogon 2017 márciusában 2. sz. melléklet 129. ábra: Tetőzések a Tarnán és a Gyöngyösön 2017 májusában