INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged november 7.

2 HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2008 októberében a rendelkezésre álló adatok szerint a lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Csorna, Apavára, Barabás) és 107 mm (Letenye) között alakult, az országos területi átlagérték 27 mm volt, amely 15 mm-rel (36 %-kal) volt kevesebb az októberi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén elmaradt az októberi átlagtól. A legkevesebb csapadék (12-20 mm) a Kisalföld és a Tiszántúl egyes körzeteiben hullott. Jelentős, összefüggő területet érintő csapadékhiány (20-38 mm), a Nyugat-Dunántúlon és a Felső-Tisza vidéken fordult elő. A október havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Országos áttekintésben az októberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (38 mm) Barabás, a legnagyobb csapadéktöbblet (43 mm) Letenye állomáson jelentkezett. A következő ábrán a január-október időszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktől. 2

3 100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-október időszakban eltérés, % I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Az alábbi ábrán a január-október időszakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A tízhavi csapadékösszeg 363 mm (Sárbogárd) és 657 mm (Kékestető) között alakult, az országos területi átlagérték 490 mm volt, amely 16 mm-rel (3,4 %-kal) haladta meg az időszakos átlagot. A január-október időszak csapadékösszegének (mm) területi eloszlása Síkvidéken a január-október időszakban lehullott csapadék mennyisége a Duna-Tisza köze déli részének egyes körzeteiben és a Dráva menti síkság területén elmaradt az időszakos átlagtól. A síkvidékek túlnyomó részén a tízhavi csapadékmennyiség meghaladta az időszakos átlagot, a legnagyobb csapadéktöbblet ( mm) a Duna-Tisza köze északi részén fordult elő. 3

4 Az ország délnyugati részén (a Balaton vízgyűjtő területének nyugati harmadán) a év első tíz hónapjában jelentős ( mm) csapadékhiány halmozódott fel. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb időszakos csapadékhiány (152 mm) Zalakomár, a legnagyobb tízhavi csapadéktöbblet (195 mm) Jászberény állomáson fordult elő. Léghőmérséklet Az október havi középhőmérséklet 7,8 C (Kékestető) és 13,5 C (Karapancsa) között alakult, az országos területi átlagérték 11,5 C volt, ami 1,4 C-kal volt magasabb volt az átlagnál. A havi középhőmérséklet az ország csaknem egész területén az átlag felett alakult (csupán Zabar állomáson [Nógrád m.] fordult elő az átlagossal éppen megegyező havi középhőmérséklet), a legnagyobb eltérés (2,7 C) Karapancsa [Bács-Kiskun m.] állomáson jelentkezett. Októberben különösen a hónap első felét jellemezte az átlagosnál lényegesen melegebb időjárás. Ebben az időszakban a napi maximumhőmérséklet az ország déli részén sokfelé megközelítette a 25 C-ot, egyes meteorológiai állomásokon (pl. Sátorhely [Baranya m.]) az adott napra érvényes hőmérsékleti rekordtól csak néhány tized C-kal alacsonyabb napi maximumhőmérsékletet jegyeztek fel. A október havi léghőmérséklet ( C) A következő ábrán a havi középhőmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 4

5 6,0 A havi középhőmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-október időszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 0,0 1,2 2,7 1,1 1,0 0,7 1,7 0,2 0,7-0,8 1,4-1,0-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban kifejezett talajtelítettségi adatok alapján végeztük el októberében síkvidékeinken a talaj legfelső (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az átlagostól elmaradó csapadékmennyiség határa az egy hónappal korábbi állapothoz képest számottevően csökkent. A hónap utolsó napján ezen talajréteg nedvességtartalmat a % közötti telítettségi értékek jellemezték. A cm-es talajréteg nedvességtartalma október végén alig tért el az egy hónappal korábbi állapottól. A legmagasabb telítettségi értékek (60-80 %) a Dráva menti síkságon és a Duna-Tisza közén fordultak elő. Ebben a talajrétegben a legalacsonyabb nedvességtartalom (25-50 % közötti telítettségi értékek) a Mezőföld és a Tiszántúl területén jelentkezett. A rendelkezésre álló adatok szerint október utolsó napján az cm-es talajréteg nedvességtartalmában és annak területi eloszlásában az egy hónappal korábbi állapothoz képest említést érdemlő változás nem volt megállapítható. A hónap utolsó napján ezen talajréteg nedvességtartalmát általában a % közötti telítettségi értékek jellemezték. Talajvíz Októberben a síkvidéki területek legnagyobb részén - területi átlagban 5-10 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör, mint egy hónappal korábban. Kisebb körzetekben a Kisalföld, a Mezőföld és az Alföld területén emelkedés mutatkozott. Az közötti időszak október havi átlagértékéhez viszonyítva a síkvidékek jelentős részén alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör. A legnagyobb talajvízszint-süllyedés a Duna-Tisza közén, a Hátság területén, illetve a Mátra előterében jelentkezett. A Hátság peremterületén kisebb, cm - a völgysíkokon többnyire 50 cm-nél kisebb eltérés volt jellemző. A Mátra előterében, Nyírség nyugati peremterületén, a Hortobágy déli részén, a Nagykunság északkeleti részén, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Dél-Mezőföld, a Dráva- 5

6 menti síkság és a Kisalföld egyes térszínein helyenként cm közötti, máshol kisebb eltérés mutatkozott. A viszonyítási időszak átlagánál számottevően magasabb talajvízszint csak a Nagykunság nyugati felén jelentkezett. A Szatmári-síkság kisebb körzetében, a Hajdúság déli részén, a Körös-Maros köze délkeleti részén, valamint a Kisalföld északnyugati tájain 0-25 cm-rel magasabb a talajvízszinteket mértek. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában októberben az közötti időszak október havi átlagértékénél közel 40 cm-rel alacsonyabban helyezkedett e Belvízi helyzetértékelés 2008 októberében országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 91,66 millió m 3 volt, amely 3,27 millió m 3 -rel (3,7 %-kal) haladta meg az előző havi mennyiséget. Az október havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés mindössze 4 ha-t érintve, a 24.b Laskó-Sulymosi belvízrendszer területén fordult elő. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az előző havi értékhez képest 4,18 millió m 3 -rel (5 %-kal) csökkent. Időjárás-előrejelzés 2. ELŐREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat október 21-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint a november az átlagosnál melegebb és átlagosan csapadékos, a december az átlagosnál melegebb és az átlagosnál kissé csapadékosabb, míg a január az átlagosnál melegebb és az átlagosnál csapadékosabb lesz. A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhőmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) november 3,1 6,1 (4,2) (53) december 0,3 3,3 (0,6) (44) január - 0,8 1,8 (-0,8) (32) Az OMSZ november 7-én kiadott középtávú időjárás-előrejelzése szerint a következő 10 napos időszakban mérsékelten változékony, őszi idő várható. Az időszak elején szórványosan várható kisebb csapadék, majd a jövő hét elején átmenetileg csökken a csapadékhajlam. Ezt követően ismét csapadékosabb időre lehet számítani, a lehulló csapadék mennyisége területi átlagban jelen előrejelzés szerint várhatóan nem haladja meg a 10 mm/nap értéket. 6

7 A hőmérséklet az időszak elején fokozatosan csökken, de a jövő hét nagy részén továbbra is az évszakos átlagnál kissé enyhébb időre lehet számítani. További lehűlés az időszak legvégén valószínű. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) novemberre előrejelzett értékei A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) októberi és októberi értékeiből számított arányszám országos átlaga 1,26. Ezek szerint 2008 októberében országosan nedvesebb volt a vízháztartási helyzet, mint 2007 októberében, viszont a Dunántúl jelentős részén az idei október szárazabb volt a tavalyinál. A novemberre előrejelzett értékek térképszerű feldolgozását a következő ábrán mutatjuk be. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) novemberre előrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény novemberi időjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos novemberi időjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb novemberi időjárás esetén) 7

8 Mivel november hónap az időjárás-előrejelzés szerint az átlagosnál melegebb és átlagosan csapadékos lesz, a GVM három változatban előrejelzett értékei közül a B változat kialakulása a legvalószínűbb. Ezek szerint a GVM az ország nagy részén a sokévi átlag körüli lesz. Az Alföldön (különösön a Tisza-völgy déli részén) és Dunántúl keleti felén általában 0,6-0,8 GVM értékekkel jellemezhető viszonylag száraz, míg az ország nyugati és északi peremterületein nedvesebb vízháztartási helyzet alakulhat ki, 1,0 körüli, illetve annál nagyobb GVM értékekkel. Belvíz-előrejelzés Mivel az idei október vízháztartási helyzete lényegesen nem tér el a sokévi átlagtól, komolyabb őszi belvíz kialakulásának egyelőre nincsenek meg az előfeltételei így országos viszonylatban nagyobb elöntésre novemberben nem kell számítani. Csapadékosabbra forduló időjárás esetén azonban december folyamán többfelé, elsősorban az Alföld északkeleti részén és a magasabb talajvízállású területeken (pl. a Tiszántúl keleti felén) kisebb-nagyobb belvízelöntések lehetnek, de a belvízi lefolyás csak mérsékelt lesz. 8