INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS szeptember -kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged szeptember 7.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2007 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint a lehullott csapadék mennyisége 15 mm (Záhony) és 191 mm (Fonyód) között alakult, az országos területi átlagérték 74 mm volt, amely 19 mm-rel (35 %-kal) volt magasabb az augusztus havi átlagnál. A hónap folyamán az ország területének mintegy négyötöd részén az átlagosnál több csapadék hullott, az augusztusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet ( mm) a Dunántúl középs részén (Fonyód: 124 mm), Budapest térségében (Budapest- Pestszentlrinc: 87 mm) és a Mátrában (Kékestet: 104 mm) jelentkezett. Az augusztusi átlagnál kevesebb csapadék érkezett a Duna-Tisza köze délkeleti részére és az Alföld északkeleti térségére. Az átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (44 mm) Záhony állomáson fordult el. A augusztus havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása A csapadék idbeli és térbeli eloszlása rendkívül szeszélyesen alakult. Jellemzek voltak a rövid id alatt lehulló nagycsapadékok, amit az alábbi táblázatban néhány példával illusztrálunk. Állomás Idszak Csapadékösszeg (mm) Pápa augusztus ,3 Sümeg augusztus ,7 Siófok augusztus ,4 Fonyód augusztus ,4 Tata augusztus ,0 Budapest-Pestszentlrinc augusztus ,8 2

3 A csapadékeloszlás térbeli változékonyságára példa a Baján augusztus 11-én lehullott csapadék. Ezen a napon az OMSZ bajai állomásán 10,8 mm csapadékot regisztráltak, ugyanakkor az ADUKÖVÍZIG 5 km-en belüli helyi állomásán 99,8 mm-t mértek. Az alábbi ábrán a január-augusztus idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. 100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-augusztus idszakban eltérés, % I II III IV V VI VII VIII A január-augusztus idszakban lehullott nyolchavi csapadékösszeg 253 mm (Tiszaalpár) és 585 mm (Sümeg) között alakult, az országos területi átlagérték 366 mm volt, amely 21 mm-rel (5 %-kal) maradt el az idszakos átlagtól. A január-augusztus havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Síkvidéken a január-augusztus idszakban lehullott csapadék mennyisége a Kisalföld területének túlnyomó részén elérte, a Marcal-medence és a Rábaköz területén mintegy 50 mm-rel meghaladta az átlagot. Az Alföldön csupán a Tiszántúl középs és déli részén 3

4 jegyeztek fel az idszakos átlagot elér, kisebb körzetekben azt meghaladó csapadékösszeget. Az Alföld többi részén a január-augusztus havi csapadékmennyiség elmaradt az átlagtól, a legnagyobb nyolchavi csapadékhiány ( mm) a Duna-Tisza köze déli részén és a Fels-Tisza vidék területén fordult el. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb nyolchavi csapadékhiány (188 mm) Miskolc-Avas, a legnagyobb csapadéktöbblet (138 mm) Pápa-Nyárád állomáson jelentkezett. Léghmérséklet Az augusztus havi középhmérséklet 16,7 C (Kékestet) és 23,6 C (Túrkeve) között alakult, az országos területi átlagérték 21,4 C volt, ami 1,5 C-kal volt magasabb az átlagnál. A augusztus havi léghmérséklet ( C) A havi középhmérséklet a Bakonyban Tés környékének kivételével az ország egész területén meghaladta az augusztus havi átlagot. Az átlaghoz viszonyított legnagyobb pozitív eltérés (2,8 C) Sátoraljaújhely állomáson fordult el ben az eddig eltelt nyolc hónap során a havi középhmérséklet országos területi átlagértéke minden hónapban az átlagot meghaladóan alakult, a havi eltérések értékeit az alábbi ábrán mutatjuk be. 6,0 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-augusztus idszakban 5,0 4,0 eltérés, C 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 5,4 3,7 2,8 2,1 1,8 2,7 2,2 1,5-2,0 4

5 Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, %-ban kifejezett talajtelítettségi adatok alapján végeztük el augusztus 31-én az egy hónappal korábbi állapottal összevetve síkvidéken a talajok nedvességtartalma a legfels, 0-20 cm-es lényegesen magasabb volt. Ezen talajréteg nedvességtartalmát a Kisalföldön a 90% körüli, az Alföldön a hónap folyamán hullott csapadék mennyiségének függvényében % közötti telítettségi értékek jellemezték. A cm-es talajréteg nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest a Kisalföldön és az Alföld északnyugati részén számotteven növekedett, jellemzen a % közötti telítettségi értékek fordultak el, de a Kisalföld déli részén a bséges augusztusi csapadék hatására 70 % körüli telítettségi értékek is elfordultak. A rendelkezésre álló adatok szerint síkvidékeinken az cm közötti talajréteg nedvességtartalma augusztus 31-én az egy hónappal korábbi állapothoz képest alig változott, területi átlagban az Alföldön a % közötti, a Kisalföldön a % közötti telítettségi értékek voltak jellemzk. Talajvíz Az elmúlt hónapban Magyarország síkvidéki területei legnagyobb részén folytatódott a talajvízkészlet csökkenése. Jellemzen 0-25 cm-es talajvízszint-süllyedés jellemezte az Alföld egészét, melyen belül cm-es csökkenést mutatkozott a Bodrog torkolatvidékén, a Nyírség nyugati peremén, a Hortobágy déli részén, az Alsó-Tisza vidéken Szeged térségében. A Mezföld középs részén és a Dráva-menti síkság egyes körzeteiben cm-es, máshol 0-25 cm-es süllyedés alakult ki. A Kisalföldön 0-25 cm-es süllyedés mutatkozott. Talajvízszint-emelkedés többnyire csak a csapadékgócok környezetében pl. Baja térségében jelentkezett. Az közötti idszak augusztus havi átlagértékeihez képest magasabb talajvízszint volt jellemz a Közép-Tisza vidék területén, kisebb körzetekben a Maros hordalékkúpján, a Hajdúság déli részétl a Sebes-Körösig terjed síkvidéken, valamint a Mezföld északi részén egyes észlelkutak környezetében. A viszonyítási idszak átlagértékénél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Kisalföld legnagyobb részén, a Dráva-menti síkság területén, a Mezföld nyugati és déli részén, a Duna-Tisza közén, a Fels-Tisza vidék jelents részén, a Hortobágyon, és a Maros hordalékkúpja kivételével a Körös-Maros köze területén. A legnagyobb, helyenként a 300 cm-is meghaladó különbség továbbra is a Duna-Tisza közén, a Hátság területén mutatkozott. A síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az közötti idszak augusztus havi átlagértékénél ~45 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör. Belvízi helyzetértékelés augusztusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 73,45 millió m 3 volt, amely 8 %-kal haladta meg az elz havi mennyiséget. Az augusztus havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés nem fordult el. 5

6 A tározókban visszatartott víz mennyisége az elz havi értékhez képest 0,26 millió m 3 -rel (0,4 %-kal) csökkent. Idjárás-elrejelzés 2. ELREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat augusztus 31-én kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint szeptember az átlagosnál melegebbnek és átlagosan csapadékosnak, október az átlagosnál melegebbnek és az átlagosnál csapadékosabbnak, míg november az átlagosnál melegebbnek és az átlagosnál kissé szárazabbnak ígérkezik. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) Szeptember 16,1 18,0 (15,8) (47) Október 10,8 12,4 (10,5) (40) November 4,5 7,0 ( 4,6) (56) Az OMSZ szeptember 7-én kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napon változékony, az évszakos átlagnál többnyire hvösebb idjárás valószín. Az idszak elején folytatódik az elmúlt napok hvös, csapadékos idjárása, amelyet a hét végén és a jöv hét els napján átmenetileg szárazabb és enyhébb idszak követ. Egy hidegfront hatására kedden és szerdán ismét csapadékosra fordul az id, a várható csapadékmennyiség területi átlagban sokfelé 10 mm/nap érték felett valószín. A jöv hét második felében a csapadékhajlam csökken, a hmérséklet az idszakos átlag közelében várható. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) szeptemberre elrejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) szeptemberre elrejelzett értékeinek térképszer feldolgozását a következ oldali ábrán mutatjuk be. A szeptemberre elrejelzett GVM értékek mindhárom változatban a sokévi átlag alatt helyezkednek el, tehát viszonylag száraz vízháztartási helyzetet jeleznek. Ez különösen a Tisza völgyi területekre vonatkozik. Nagyobb GVM (0,8-0,9) csupán a Dunántúl nyugati felén várható a C változat, vagyis csapadékos szeptemberi idjárás esetén. 6

7 A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) szeptemberre elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény szeptemberi idjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos szeptemberi idjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb szeptemberi idjárás esetén) Elzetes aszályértékelés Az idei aszály augusztus végével lényegében lezárult. Az aszályindex (PAI) 2007-re elzetesen számított adatai és az aszály területi eloszlása (3. táblázat és 17. ábra) közel azt a képet mutatja, amelyet 2007 márciusától kezdve havi tájékoztatóink során az A-változatban jeleztünk elre. A Dunántúl nyugati részének kivételével az ország minden területén kialakult az aszály, legnagyobb mértékben a Duna-Tisza közén, ahol az index 7

8 értéke helyenként a 12-t (rendkívüli aszály) is meghaladta. Az aszályindex évi országos átlaga az elzetes számítások szerint 8,98 C/100 mm. Ez összességében súlyos országos aszályt jelent. Az index idei értéke alig marad el a 2003-ra jellemz országos átlagtól, viszont nagyobb, mint a évi érték. Az aszályindex (PAI) évre elzetesen számított értékeinek területi eloszlása PAI ( C/100 mm) szi belvíz kialakulásának esélyei Az idei súlyos aszály ellenére nincs kizárva, hogy nagyon csapadékos sz esetén belvízi elöntések keletkezzenek (ilyen helyzet fordult el pl ben). Az augusztus végi szeptember eleji intenzív csapadéktevékenység kezdete lehet a talajnedvesség-tartalom növekedési idszaknak, amely nagyobb belvízi elöntések forrásává amennyiben a csapadékos idjárás folytatódik október-november hónapban válhat. Belvízi elöntések elssorban azokban az alföldi térségekben alakulhatnak ki, ahol a talajvíz szintje jelenleg is a sokévi átlagos szintnél magasabban helyezkedik el, vagyis pl. a Közép-Tisza és a Berettyó- Sebes-Körös vidékének jelents részén és a Körös-Maros köze délkeleti peremterületén. 8