INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS január - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged január 9.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2008 decemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 30 mm (Sátorhely) [Baranya m.] és 113 mm (Balmazújváros) között alakult, az országos területi átlagérték 62 mm volt, amely 18 mm-rel (41 %-kal) volt több a decemberi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén meghaladta a decemberi átlagot. A legtöbb csapadék ( mm) a Hortobágyon, a Mátrában és Murakeresztúr térségében hullott. Összefügg területet érint csapadékhiány (1-21 mm) az ország déli részén a Barcs- Kalocsa-Bácsalmás vonaltól délre es területen fordult el. A december havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (75 mm) Balmazújváros, a legnagyobb csapadékhiány (21 mm) Sátorhely [Baranya m.] állomáson jelentkezett (1. ábra). A hónap harmadik dekádjában a csapadék egy része hó formájában hullott. Síkvidéken jellemzen az Alföld középs és déli részén alakult ki összefügg hótakaró, amelynek maximális vastagsága sehol sem haladta meg az 5 cm-t. A maximális hóvastagságot (5 cm) Városföld és Kiskunfélegyháza állomáson jegyezték fel. 2

3 Maximális hóvastagság (cm) decemberben Hóvastagság (cm) >21 Az alábbi ábrán a január-december idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. 100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-december idszakban eltérés, % I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII A január-december tizenkéthavi csapadékösszeg 456 mm (Kiskunmajsa) és 818 mm (Kékestet) között alakult, az országos területi átlagérték 583 mm volt, amely az idszakos átlagot 18 mm-rel (3 %-kal) haladta meg. Síkvidéken a január-december idszakban lehullott csapadék mennyisége a Duna-Tisza köze déli részének egyes körzeteiben és a Dráva menti síkság területén elmaradt az idszakos átlagtól. A síkvidékek túlnyomó részén a tizenkéthavi csapadékmennyiség általában elérte, helyenként meghaladta az idszakos átlagot, a legnagyobb csapadéktöbblet ( mm) a Duna-Tisza köze északi részén és a Jászságban fordult el. Az ország délnyugati részén (a Balaton vízgyjt területének nyugati felén) 2008-ban jelents ( mm) csapadékhiány halmozódott fel. 3

4 A január-december idszak csapadékösszegének (mm) területi eloszlása Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb évi csapadékhiány (163 mm) Balatonmagyaród tópart 4T [Zala m.], a legnagyobb tizenegyhavi csapadéktöbblet (216 mm) Jászberény állomáson fordult el. Léghmérséklet A december havi középhmérséklet -1,6 C (Kékestet) és 3,4 C (Hercegszántó) [Bács- Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 2,4 C volt, ami 2,1 C-kal volt magasabb volt az átlagnál. A havi középhmérséklet az ország egész területén az átlag felett alakult, a legnagyobb eltérés (3,6 C) Cigánd állomáson jelentkezett. A december havi léghmérséklet ( C) C

5 Az alábbi ábrán a havi középhmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-december idszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 0,0 1,2 2,7 1,1 1,0 0,7 1,7 0,2 0,7-0,8 1,4 2,2 2,1-1,0-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el decemberében síkvidékeinken a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest kismértékben területi átlagban mintegy 10 %-kal növekedett. A hónap utolsó napján ezen talajréteg nedvességtartalmát általában a % közötti telítettségi értékek jellemezték. A cm-es talajréteg nedvességtartalma december végén lényegesen magasabb volt az egy hónappal korábbi állapothoz viszonyítva. A legmagasabb telítettségi értékek ( %) a Dráva menti síkság egyes körzetiben, a Duna-Tisza közén és a Szatmári-síkságon fordultak el. Ebben a talajrétegben a legalacsonyabb nedvességtartalom (70-80 % közötti telítettségi értékek) a Tiszántúl középs területén jelentkezett. A rendelkezésre álló adatok szerint december utolsó napján az cm-es talajréteg nedvességtartalmában az egy hónappal korábbi állapothoz képest számottev területi átlagban mintegy 20 %-os emelkedés volt megállapítható. A hónap utolsó napján ezen talajréteg nedvességtartalmát általában az % közötti telítettségi értékek jellemezték, ennél magasabb telítettségi értékek ( %) a Duna-Tisza köze egyes körzeteiben és a Dráva menti síkságon fordultak el. Talajvíz Decemberben megkezddött a síkvidéki területeken a talajvíztartóban tárolt készlet gyarapodása. Néhány körzet (Fels-Tisza vidék északkeleti peremterülete, Nagykunság déli része, Duna-Tisza köze két területrésze, Mezföld délnyugati peremterülete, Mosoni-síkság északi része, Fels-Szigetköz) kivételével emelkedett a talajvízszint. A Zagyva-medence 5

6 területén és a Duna-Tisza köze északkeleti peremterületén számottev (helyenként 50 cm-t meghaladó) emelkedés alakult ki. Az közötti idszak december havi középértékeinél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén a Homokhátság északi és délnyugati térszínein és a Mátra elterében (>100 cm). A Hátság peremterületén, a Nyírség északnyugati peremvidékén, a Hortobágy déli felén, a Dél-Mezföldön, a Dráva-menti síkság nyugati felén, valamint a Mosoni-síkság északi részén és a Fels-Szigetköz területén cm közötti, a Fels-Tisza vidéken több kisebb körzetben, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Duna negyedkori árterületén, a Dráva-menti síkság délkelti részén 50 cm-nél kisebb eltérés alakult ki. A viszonyítási idszaknál magasabban ( cm) helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén. A Tiszántúl több körzetében és a Zagyva-medence délkeleti részén cm közötti, a Hajdúság keleti felén, a Maros hordalékkúpján és a Zagyvamedencében cm közötti, a Hajdúság keleti felén, a Sárrét területén, a Kapuvári- és a Csornai-sík területén, a Mosoni-síkság déli részén és a Hanság területén 25 cm-nél kisebb eltérés jelentkezett. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az közötti idszak december havi átlagértékénél cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2008 decemberében országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 98,30 millió m 3 volt, amely 33,73 millió m 3 -rel (52 %-kal) haladta meg az elz havi mennyiséget. A december havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés a 22. Bodrogközi és a 45. Felsszabolcsi belvízrendszer területén fordult el, amelynek maximális kiterjedése együttesen 2950 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az elz havi értékhez képest 7,23 millió m 3 -rel (9 %-kal) növekedett. 6

7 2. ELREJELZÉS Idjárás-elrejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat december 27-én kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint a január az átlagosnál kissé melegebb és átlagosnál csapadékosabb, a február az átlagosnál kissé melegebb és az átlagosnál kissé csapadékosabb, míg a március az átlagosnál kissé hidegebb és az átlagosan csapadékos lesz. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) január -0,9 1,1 (0,8) (32) február 0,4 3,3 (1,1) (29) március 3,8 5,9 (5,4) (32) Az OMSZ január 9-én kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napon dönten anticiklonális hatások irányítják hazánk idjárását. Folytatódik a számottev változásoktól mentes, az átlagosnál hidegebb idjárás. A hét végétl a ködhajlam növekedésére lehet számítani, egyre többfelé napközben is tartósan párás, ködös id valószín. Kisebb enyhülés legfeljebb a jöv hét közepétl várható. Az idszak folyamán az ország területén a helyenként elforduló ködszitálástól, esetleg hószállingózástól eltekintve csapadék valószínleg nem lesz. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) januárra elrejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) január hónapra három változatban elrejelzett értékeinek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. Összehasonlítási célból meghatároztuk a GVM decemberi és decemberi értékeibl számított arányszámot is, melynek országos átlaga 1,08. Ezek szerint 2008 decemberében országosan nagyjából ugyanolyan volt a vízháztartási helyzet, mint 2007 decemberében. A januárra elrejelzett GVM értékek a sokévi januári átlagtól lényegesen nem térnek el, egy árnyalattal inkább átlag alattinak tekinthetk. A vizsgált három változat közül a legvalószínbben a B változat bekövetkezésére lehet számítani. Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén általában 0,8-1,0 GVM-értékekkel jellemezhet átmeneti vízháztartási állapot, míg az ország nyugati és északi peremterületein nedvesebb vízháztartási helyzet alakulhat ki 1,0-1,2 körüli GVM értékekkel. A legmagasabb elrejelzett GVM értékek az Északiközéphegység térségére adódott (a B változatban Gyöngyös 1,395, Salgótarján 1,392, Szendrlád 1,436). 7

8 A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) januárra elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény januári idjárás esetén) GVM B-változat (átlagosan csapadékos januári idjárás esetén) C-változat (átlagosnál csapadékosabb januári idjárás esetén) Belvíz-elrejelzés Mivel az elmúlt év utolsó három hónapjának vízháztartási helyzete síkvidéki területeinken lényegesen nem tért el a sokévi átlagtól (a száraz októbert - novembert az átlagosnál csapadékosabb december követte), a évi téli kora tavaszi belvíz helyzetet dönten ezen idszak idjárási viszonyai fogják meghatározni, ami a hosszútávú idjárás-elrejelzés szerint az átlagosnál csapadékosabb lesz. Ezért a belvízindexre vonatkozó számításaink közül a csapadékosabb január márciusra vonatkozó változat eredményei az irányadók, annak ellenére, hogy a január 8-ig eltelt idszakban számottev csapadék nem hullott. 8

9 Viszont a szokatlanul nagy hideg hatására a talajfagy többfelé jelents, cm-es vastagságban alakult ki, s ez növeli a belvízveszélyt. A téli félévre vonatkozó belvíz-index (PBI) 51 állomásra elrejelzett értékeinek területi eloszlása az átlagosnál csapadékosabb január - márciusi idszakot feltételez változat esetén azt mutatja, hogy 2008/2009 telén koratavaszán közepes, st helyenként (pl. a Közép-Tisza mentén és a Tiszántúl észak-keleti és keleti szélén) nagyobb belvíz is kialakulhat, amennyiben a csapadék nagy része ahogy a számítási metodika feltételezi hó formájában hullana le. Ezen változat szerint a belvíz-index elrejelzett értékének területi átlaga: PBI 10%átlag =1,252. Átlagos vagy csapadékszegény további idjárás esetén természetesen kedvezbbek lesznek a belvízi kilátások, csupán mérsékelt kiterjedés vagy kisebb belvízi elöntésekre kell számítani (PBI 50%átlag = 0,785; PBI 90%átlag =0,389). A belvízindex (PBI) elrejelzett értékei 2008/2009 telére A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos január-márciusi idjárás PBI A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb január-márciusi idjárás 9