INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged május 9.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2008 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint a lehullott csapadék mennyisége 16 mm (Nemeskisfalud) [Somogy m.] és 89 mm (Dunavecse) [Bács-Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 40 mm volt, amely 6 mm-rel (13 %-kal) volt kevesebb az áprilisi átlagnál. A április havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország egész területének túlnyomó részén elmaradt az április havi átlagtól. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (39 mm) Nemeskisfalud állomáson fordult elő. Az átlagosnál több csapadék hullott a Tiszántúl középső és északi részére, valamint az ország középső részén Dunaújváros, Dunavecse térségére. Az április havi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (46 mm) Dunavecse állomáson fordult elő. A következő ábrán a január-április időszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktől. 2

3 100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-április időszakban eltérés, % I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Az alábbi ábrán a január-április időszakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A négyhavi csapadékösszeg 81 mm (Tiszaalpár) és 176 mm (Milota) között alakult, az országos területi átlagérték 118 mm volt, amely 19 mm-rel (14 %-kal) maradt el az időszakos átlagtól. A január-áprilisi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása Síkvidéken a január-április időszakban lehullott csapadék mennyisége néhány kisebb körzet kivételével elmaradt az időszakos átlagtól. Az átlaghoz viszonyított legnagyobb négyhavi csapadékhiány a Dunántúl nyugati-délnyugati részén jelentkezett. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb négyhavi csapadékhiány (78 mm) Tés [Veszprém m.], a legnagyobb négyhavi csapadéktöbblet (42 mm) Dunavecse [Bács-Kiskun m.] állomáson jelentkezett. Léghőmérséklet Az április havi középhőmérséklet 5,9 C (Kékestető) és 12,5 C (Fenékpuszta 21T) [Zala m.] között alakult, az országos területi átlagérték 11,2 C volt, ami 1,0 C-kal volt magasabb az átlagnál. 3

4 A április havi léghőmérséklet ( C) A havi középhőmérséklet Nyírlugos térségének kivételével az ország egész területén meghaladta az átlagot, a legnagyobb eltérés (2,0 C) Fenékpuszta 21T állomáson fordult elő. Az alábbi ábrán a havi középhőmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhőmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-április időszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 1,2 2,7 1,1 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban kifejezett talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyelőre csak a 0-20 cm-es mélységi régióra tekinthetők 4

5 megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajréteg nedvességviszonyait jellemezzük április 30-án az egy hónappal korábbi állapottal összevetve síkvidéken a talajok nedvességtartalma a legfelső, 0-20 cm-es rétegben az átlagosnál szárazabb időjárás hatására számottevően csökkent. Ezen talajréteg nedvességtartalmát a síkvidéken általában a % közötti telítettségi értékek jellemezték, de a Duna-Tisza köze középső és déli, valamint a Mezőföld északi részén 40 % alatti telítettségi értékek fordultak elő. Talajvíz Áprilisban a síkvidéki területek legnagyobb részén a március havi középértékeknél kissé magasabban (0-25 cm) helyezkedett el a talajvíztükör. Elszórtan, kisebb körzetekben nagyobb emelkedés is előfordult. A Kisalföld délnyugati felén, a Duna-Tisza köze északi peremvidékén, a Duna negyedkori árterülete délkeleti részén, a Hátság kapcsolódó kisebb részén, a Nagykunság területén kisebb körzetben csökkenés (0-25 cm) mutatkozott. Az közötti időszak április havi középértékeinél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén a Hátság magasabb térszínein, a Mátra előterében (>200 cm). A cm közötti süllyedés a Hátság területének jelentős részét érintette cm közötti eltérés jelentkezett a Hátság peremterületein, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Tiszántúl északi részén kisebb körzetekben, az Északi-középhegység hegylábi térszínein, valamint a Felső-Szigetközben. 50 cm-nél kisebb eltérés figyelhető meg a Bodrogköz és a Nyírség jelentős részén, a Körös-Maros köze területe nyugat részén, a Mezőföld és a Dráva-menti síkság egyes körzeteiben, valamint a Mosoni-síkság északi peremén. A viszonyítási-időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén ( cm), a Hanság területén, az Alsó-Szigetközben, a Dráva-menti síkság és a Hajdúság egyes körzeteiben és a Körös-Maros köze északi és délkeleti peremterületén (25-50 cm). A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában áprilisban az közötti időszak április havi átlagértékénél cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2008 áprilisában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 164,15 millió m 3 volt, amely 36,57 m 3 -rel (29 %-kal) haladta meg az előző havi mennyiséget. Az április havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés maximális kiterjedése országos összesítésben 2090 ha volt, amelyből 1820 ha a 22. Bodrogközi belvízrendszerben fordult elő. A tározókban visszatartott víz mennyisége az előző havi értékhez képest 5,45 millió m 3 -rel (5 %-kal) növekedett. 5

6 2. ELŐREJELZÉS Időjárás-előrejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat április 28-án kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint május, június és július az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb lesz. A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhőmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) Május 14,9 16,9 (15,4) (62) Június 18,9 21,4 (18,5) (78) Július 21,3 23,6 (20,2) (64) Az OMSZ május 9-én kiadott középtávú előrejelzése szerint a következő 10 napon jelentős változásoktól mentes tavaszi idő várható. Az időszak folyamán számottevő területi átlagban 10 mm/nap értéket meghaladó csapadék nem valószínű. A hőmérséklet az évszakos átlag közelében várható. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) májusra előrejelzett értékei A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) előrejelzett értékeinek térképszerű feldolgozását a következő ábrán mutatjuk be. Mivel május hónap - az időjárás-előrejelzés szerint az átlagosnál valószínűleg melegebb és szárazabb lesz, a GVM három változatban előrejelzett értékei közül az A-változatbeliek érdemlik a legnagyobb figyelmet. Ezek szerint a GVM az ország nagy részén a sokévi átlagnál alacsonyabb lesz. A legalacsonyabb értékeket (GVM=0,6-0,8) az Alföld középső területén várhatjuk. Belvíz-előrejelzés Síkvidéki területeinken a talajok átlagos vagy annál kisebb áprilisvégi nedvesség-tartalma és az átlagosnál kissé alacsonyabb talajvízszintek miatt idén májusban kiterjedtebb belvíz kialakulása nem valószínű. Aszály-előrejelzés Az aszály becslésszerű előrejelzésére szolgáló aszályindexet (PAI) három változatban, az átlagosnál szárazabb (A-változat), átlagos (B-változat) és átlagosnál csapadékosabb (C-változat) május-augusztus feltételezésével számítottuk ki. Az aszályindex előrejelzett értékeinek területi eloszlását az ábra két változatban (az A- és a B-változatban) szemlélteti. A C-változatban az index előrejelzett értéke sehol sem éri el az aszályindex küszöbértékét jelentő 6,0-t, ezért erről a változatról nem adunk eloszlástérképet. A B-változatban, tehát átlagos további időjárás esetén csak a Duna-Tisza középső része lenne aszállyal sújtott terület (PAI > 6). Tanácsos azonban az A-változatra felkészülni, mert az időjárás-előrejelzés 6

7 szerint május, június és július hónap egyaránt az átlagosnál melegebb és szárazabb lesz. Ha ez valóban bekövetkezik, a PAI országos átlaga elérheti a 9,0-t, ami a évi aszályhoz hasonló erősségű aszályt jelentene. A legsúlyosabb helyzet a Duna-Tisza közén és a Tiszántúl déli részén alakulhat ki. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) májusra előrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény májusi időjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos májusi időjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb májusi időjárás esetén) 7

8 Az aszályindex (PAI) 2008-ra előrejelzett értékeinek területi eloszlása A-változat (csapadékszegény időjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos időjárás esetén) PAI ( C/100mm) 8