INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS január - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged január 11.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2007 decemberében a rendelkezésre álló adatok szerint a lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Győr-Likócs) és 106 mm (Kölked) [Baranya m.] között alakult, az országos területi átlagérték 43 mm volt, amely 1 mm-rel (2 %-kal) volt kevesebb a decemberi átlagnál. A december havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége a Dunántúl északnyugati felén, az Északiközéphegységben, valamint a Tiszántúl keleti részén elmaradt a decemberi átlagtól. Az átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány a (20-33 mm) a Felső-Tisza vidék területén fordult elő. Az ország többi részén decemberben az átlagosnál több csapadék hullott, a legnagyobb havi csapadéktöbblet (30-53 mm) a Dél-Dunántúl és a Közép-Tisza-vidék egyes kisebb körzeteiben jelentkezett. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (33 mm) Milota állomáson, a legnagyobb csapadéktöbblet (53 mm) Kölked állomáson fordult elő. A december 12-én kezdődött erőteljes lehűlés hatására a hónap második felében lehullott csapadék hó formájában érkezett. A hónap végére a Kisalföld túlnyomó részének és a 2

3 Tiszántúl északi harmadának kivételével a síkvidéken összefüggő hótakaró alakult ki (maximális hóvastagság: Drávasztára 19 cm, Kölked 23 cm). Maximális hóvastagság (cm) 2007 decemberében Hóvastagság (cm) >21 Az alábbi ábrán a január-december időszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktől. 100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-december időszakban eltérés, % I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII A január-december időszakban lehullott tizenkéthavi csapadékösszeg 407 mm (Tiszaalpár) és 876 mm (Sümeg) között alakult, az országos területi átlagérték 600 mm volt, amely 30 mm-rel (5 %-kal) haladta meg az átlagot. Síkvidékeink nagyobbik részén a 2007-ben lehullott csapadék mennyisége meghaladta a sokévi átlagot. A legnagyobb évi csapadéktöbblet ( mm) a Kisalföld egyes körzeteiben és a Tiszántúl középső részén fordult elő. 3

4 Síkvidéken jelentős ( mm) évi csapadékhiány a Duna-Tisza köze déli részén és a Felső-Tisza vidék egyes körzeteiben jelentkezett. A január-december havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása ben országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb évi csapadékhiány (191 mm) Miskolc-Avas, a legnagyobb csapadéktöbblet (249 mm) Pápa-Nyárád állomáson fordult elő. Léghőmérséklet A december havi középhőmérséklet -3,8 C (Szentlélek) és 0,7 C (Sopron-Fertőrákos) között alakult, az országos területi átlagérték -0,9 C volt, ami 1,2 C-kal volt alacsonyabb az átlagnál. A december havi léghőmérséklet ( C)

5 A havi középhőmérséklet az ország területén általában elmaradt az átlagostól. December második felében tartós anticiklonális helyzet jellemezte hazánk időjárását, amelynek hatására a talajszint felett mintegy m vastagságú hideg légpárna alakult ki, amelyből középhegységeink legmagasabb részei kiemelkedtek és a napsütés hatására a maximumhőmérséklet néhány napig Kékestetőn volt a legmagasabb. Az átlaghoz viszonyított legnagyobb negatív eltérés (2,5 C) Zabar állomáson, a legnagyobb pozitív előjelű eltérés (0,9 C) Kékestető állomáson fordult elő. Az alábbi ábrán a havi középhőmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhőmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-december időszakban 5,0 4,0 3,0 5,4 eltérés, C 2,0 1,0 3,7 2,8 2,1 1,8 2,7 2,2 1,5 0,0-1,0-1,8-0,4-0,6-1,2-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban kifejezett talajtelítettségi adatok alapján végeztük el december 31-én az egy hónappal korábbi állapottal összevetve síkvidéken a talajok nedvességtartalma a legfelső, 0-20 cm-es rétegben kismértékben növekedett. Ezen talajréteg nedvességtartalmát a síkvidéken általában a % közötti telítettségi értékek jellemezték. Ennél magasabb, a telített állapotot erősen megközelítő, illetve elérő nedvességtartalom a Dráva menti síkságon és a Duna-Tisza közén fordult elő. Ennél alacsonyabb telítettségi értékek (70-90 %) a Tiszántúl északi és keleti részén voltak jellemzők. A cm-es talajréteg nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest síkvidéken mindenütt növekedett. December végén a talajréteg nedvességtartalmát síkvidéken mindenütt a legalább 90 %-os telítettségi értékek jellemezték, sőt a Közép-Tisza vidéken és a Duna-Tisza köze déli felében a 100 %-ot elérő, helyenként azt meghaladó telítettségi értékek fordultak elő. 5

6 A rendelkezésre álló adatok szerint síkvidékeinken az cm közötti talajréteg nedvességtartalma december 31-én az egy hónappal korábbi állapothoz képest erőteljes növekedést jelez. A talajréteg nedvességtartalmát területi átlagban a % közötti telítettségi jellemezték. Talajvíz Decemberben a síkvidékek legnagyobb részén emelkedett a talajvízszint. A különbségértékek jellemzően a 0-25 cm-es osztályközbe sorolhatók. Nagyobb, a cm-es emelkedés a Közép-Mezőföld és a Dráva-menti síkság területén alakult ki. A Felső- Szigetközben, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl kisebb körzeteiben decemberben még néhány cm-es csökkenés mutatkozott. Az közötti időszak december havi középértékeinél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén a Hátság területén, a Hátság déli, országhatár menti részén, valamint a Mátra előterében (>200 cm). A Hortobágy, a Dráva-menti síkság és a Felső-Szigetköz egyes észlelőkútjai környezetében cm mutatkozott. 50 cm-nél kisebb eltérés figyelhető meg a Bodrogköz, a Nyírség északi és nyugati térszínein, a Szatmári-síkság déli részén, a Hortobágy, a Körös-Maros köze, a Mezőföld valamint a Felső-Szigetköz területén. A viszonyítási időszaknál cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén, a Maros hordalékkúpja és a Hanság egyes körzeteiben. A Hajdúság délkeleti részén, a Tiszahát területén, a Maros hordalékkúpja jelentős részén és a Kisalföld csaknem egészén cm-es emelkedés alakult ki. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában decemberben az közötti időszak december havi átlagértékénél cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2007 decemberében országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 124,60 millió m 3 volt, amely 1 %-kal maradt el az előző havi mennyiségtől. A december havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés a 7. Balatonlellei és a 45. Felsőszabolcsi belvízrendszerben fordult elő, maximális kiterjedése 203 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége az előző havi értékhez képest 10,74 millió m 3 -rel (18 %-kal) növekedett. 6

7 2. ELŐREJELZÉS Időjárás-előrejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat december 23-án kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint január hónapja az átlagosnál kissé enyhébbnek és átlagosan csapadékosnak ígérkezik februárja várhatóan az átlagosnál magasabb hőmérsékletű és átlagosan csapadékos lesz. Március hónapra az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletet és átlagos csapadékot jeleznek előre. A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékösszeg (mm) Január -0,9 1,1 (-1,8) (35) Február 0,7 1,7 (0,9) (33) Március 3,0 5,1 (5,2) (35) Az OMSZ január 11-én kiadott középtávú előrejelzése szerint az előttünk álló 10 napon mérsékelten változékony téli időjárás várható. Az időszak elején főleg délen és nyugaton várható csapadék, de ennek mennyisége területei átlagban valószínűleg 10 mm/nap érték alatt marad. A jövő hét első napjaiban a csapadékhajlam átmenetileg csökken, párás, helyenként tartósan ködös idő várható. A jövő hét közepén ismét csapadékosabbra fordul az idő, de továbbra sem várható számottevő mennyiség. Az időszak folyamán a hőmérséklet általában az időszakos átlag felett valószínű, síkvidéken a csapadék többnyire eső formájában várható. A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) januárra előrejelzett értékei A januárra előrejelzett GMV értékek országszerte általában a sokévi januári átlag közelében vannak. Kivételt képez a Dunántúl nyugati fele, ahol az ilyenkor szokásosnál nedvesebb vízháztartási helyzet várható. A GVM januárra előrejelzett értékei itt átlagos januári időjárást feltételezve (B-változat) 1,0 1,4 közöttiek. Ebben a térségben egyébként a GVM sokévi januári átlaga is magasabb, mint az Alföldön, ahol a januárra előrejelzett GVM a B- és a C- változatban csak a peremi területeken lépi túl a kifejezetten nedves helyzetre utaló 1,0 határértéket. A csapadékos ősz ellenére viszonylag alacsonyabb alföldi GVM értékek az elmúlt év rendkívül meleg tavaszi-nyári időjárásának tulajdoníthatók. 7

8 A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) januárra előrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény januári időjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos januári időjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb januári időjárás esetén) Belvíz-előrejelzés A belvízindex (PBI) 2007/2008 telére 51 állomás adataiból előrejelzett értékei (3. táblázat, 17. ábra) átlagosan csapadékos január-márciusi időjárás esetén az Alföld középső részén és keleti szélén, valamint a Kisalföldön közepes belvízi elöntésre utalnak, míg a többi síkvidéki területen mérsékeltebb belvizet valószínűsítenek. Átlagosnál csapadékosabb január-márciusi időjárás esetén egy fokozattal erősebb belvíz alakulhat ki, vagyis országszerte közepes 8

9 méretű, az Alföld közepén és keleti szélén, valamint a Kisalföldön az ott megszokottnál nagyobb belvíz keletkezhet. A belvízzel elöntött terület nagyságát döntően a január-februári csapadék mennyisége és különösen a hóviszonyok (hófelhalmozódás-hóolvadás) fogják meghatározni. Ha újabb, jelentősebb havazás nem lesz, az elöntött terület valószínűleg hektár alatt marad, ellenkező esetben viszont ennél nagyobb is lehet az elöntés. A belvízindex (PBI) előrejelzett értékei 2007/2008 telére A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb január-márciusi időjárás esetén A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos január-márciusi időjárás esetén PBI A belvízindex alakulása csapadékszegény január-márciusi időjárás esetén 9