INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

Átírás

1 INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS szeptember - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged szeptember 4.

2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Kunhegyes) és 114 mm (Cigánd) között alakult, az országos területi átlagérték 45 mm volt, amely 10 mm-rel (18 %-kal) volt kevesebb az augusztusi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén elmaradt az augusztusi átlagtól. A legnagyobb csapadékhiány (30-40 mm) a Dél-Dunántúlon és a Közép- Tisza vidéken fordult el. Síkvidéken jelents kiterjedés, összefügg területet érint csapadéktöbblet (1-55 mm) az ország északkeleti peremén, valamint a Kisalföld és az Alföld egyes körzeteiben fordult el. Országos áttekintésben az augusztusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (40 mm) Sellye, a legnagyobb csapadéktöbblet (55 mm) Cigánd állomáson fordult el. A augusztus havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása A következ szövegközi ábrán a január-augusztus idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. 2

3 eltérés, % A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése (%) a január-augusztus idszakban I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Az alábbiakban a január-augusztus idszakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A január-augusztus havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása A nyolchavi csapadék-összeg 200 mm (Tiszaalpár III/9.) és 730 mm (Iklódbördöce) [Zala m.] között alakult, az országos területi átlagérték 355 mm volt, amely 29 mm-rel (8 %-kal) maradt el az idszakos átlagtól. Síkvidéken a január-augusztus idszakban lehullott csapadék mennyisége a Kisalföld kivételével fleg a csapadékszegény április-május és július-augusztus következtében elmaradt az idszakos átlagtól. Országos áttekintésben az idszakos átlaghoz viszonyított legnagyobb nyolchavi csapadékhiány ( mm) a Hortobágy és a Hajdúhát északi részén, valamint a Duna- Tisza köze déli részén fordult el, ugyanakkor a Dunántúl délnyugati peremén mm közötti idszakos csapadéktöbblet alakult ki. 3

4 Az átlaghoz viszonyított legnagyobb idszakos csapadékhiány (156 mm) Tiszaalpár III/9., a legnagyobb nyolchavi csapadéktöbblet (219 mm) Iklódbördce [Zala m.] állomáson fordult el. Léghmérséklet A havi középhmérséklet 16,8 C (Kékestet) és 23,4 C (Szolnok-Szandaszls) között alakult, az országos területi átlagérték 21,4 C volt, ami 1,5 C-kal volt magasabb az átlagnál. A havi középhmérséklet az ország egész területén az augusztusi átlag felett alakult, a viszonyítási idszak átlagától való legnagyobb eltérés (2,7 C) Tarcal állomáson fordult el. A augusztus havi középhmérséklet ( C) területi eloszlása Az alábbi ábrán a havi középhmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 4,0 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi ( ) átlagtól való eltérése ( C) a január-augusztus idszakban 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 0,0-1,0 3,8 0,3 0,3 1,0-0,9-0,1 1,5 1,5-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 4

5 Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el augusztus 31-én síkvidékeink túlnyomó részén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest általában magasabb volt, a jellemz telítettségi értéke a Kisalföldön % között, az Alföldön % között alakultak, de fleg az Alföld középs részén és egyes északabbra es körzetekben csak % között telítettség volt jellemz. A cm-es talajréteg nedvességtartalma augusztusban számotteven csökkent. A hónap utolsó napján a síkvidékek területi átlagában az % közötti telítettségi értékek voltak jellemzk. Az cm-es talajréteg nedvességtartalmát augusztus végén számottev területi különbségek nélkül a Kisalföldön az % közötti, az Alföld területén a % közötti telítettségi értékek jellemezték. Talajvíz Augusztusban a síkvidékek legnagyobb részén csökkent a talajvízkészlet. Az elz hónaphoz képest a különbség többnyire kisebb 25 cm-nél, azonban egyes körzetekben a Kiskörei-tározó térségében és a Szigetközben nagyobb eltérések is elfordultak. Talajvízszint-emelkedés alakult ki a Hanság, a Mosoni- és a Kapuvári-sík területén, a Duna völgyében (Uszód és Mohács térségében), illetve a Dráva-menti síkság keleti peremterületén Az közötti idszak augusztus havi átlagértékéhez viszonyítva 200 cm-t meghaladó talajvízszint-süllyedés mutatkozott a Duna-Tisza közén a Hátság északi és déli részterületén valamint a Mátra elterében. A Hátság jelents részén, a Tiszántúl és a Mezföld egyes körzeteiben cm közötti, a Duna-Tisza köze peremterületein, a Jászság északi részén, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén, a Dél-Mezföldön, a Dráva-menti síkság középs részén néhány körzetben, és az Alsó-Szigetközben cmes eltérés alakult ki. A Nagykunság délnyugati részén 100 cm-nél nagyobb, a Szatmári-síkság területén, a Hajdúság déli részén, a Maros hordalékkúpján, a Kisalföld nyugati felén és a Marcalmedencében többnyire 50 cm-nél kisebb emelkedések alakultak ki. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában augusztusban az közötti idszak augusztus havi átlagértékénél ~55 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2009 augusztusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 77,77 millió m 3 volt, amely 14,04 millió m 3 -rel (15,3 %-kal) maradt el az elz havi mennyiségtl. Az augusztus havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés nem volt. 5

6 A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az elz havi értékhez képest 6,51 millió m 3 -rel (9 %-kal) csökkent. Idjárás-elrejelzés 2. ELREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat augusztus 29-én kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint a szeptember az átlagosnál melegebb és az átlagosan csapadékos, az október az átlagosnál kissé melegebb és átlagosan csapadékos, míg a november az átlagosnál melegebb és az átlagosnál kissé csapadékosabb lesz. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) szeptember 15,7 17,2 (15,6) (52) október 9,6 11,6 (10,3) (47) november 4,7 7,4 (4,2) (53) Az OMSZ szeptember 4-én kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napos idszak els két napján egy átvonuló markáns hidegfront hatására igen változékony, az eddiginél C-kal hvösebb idre lehet számítani. Többfelé várható csapadék, amelynek mennyisége területi átlagban elérheti a mm/nap értéket, de az intenzív zivatargócokban kisebb körzetekben ennél lényegesen nagyobb mennyiség is elfordulhat. Vasárnaptól a csapadékhajlam csökken és az idszak végéig számottev újabb csapadék nem valószín. A hétvégi ers lehlést követen a hmérséklet fokozatos emelkedésére lehet számítani. A kánikula nem tér vissza, de a jöv hét közepétl ismét az idszakos átlagot meghaladó napi középhmérsékletek várhatók. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) szeptemberre elrejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) jellemzéséhez összehasonlítási célból meghatároztuk a GVM augusztusi és augusztusi értékeibl számított arányszámot, melynek országos átlaga 0,977. Ezek szerint 2009 augusztusában országosan hozzávetleg olyan volt a vízháztartási helyzet, mint 2008 augusztusában. A szeptemberre elrejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ oldai. ábrán mutatjuk be. A GVM szeptemberre elrejelzett értékei majdnem minden állomáson mindhárom változatban alatta maradnak a sokévi szeptemberi átlagnak. A területi eloszlás tekintetében az Alföldön és a Dunántúl keleti részein jóval szárazabb vízháztartási helyzet várható, mint az ország többi részén. Az A-változatban az Alföld nagy részén 0,6 alatti értékek is elfordulhatnak. 1,0 feletti értéket Nagykanizsa kivételével a B-változatban sem kaptunk, 6

7 ilyenek több helyen csak a kifejezetten csapadékosabb szeptemberi idjárást feltételez C-változatban adódtak. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) szeptemberre elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény szeptemberi idjárás esetén) GVM B-változat (átlagosan csapadékos szeptemberi idjárás esetén) C-változat (átlagosnál csapadékosabb szeptemberi idjárás esetén) Elzetes aszályértékelés Az idei aszályhelyzetet az átlagosnál jóval melegebb és szárazabb tavasz és nagy hséggel párosuló viszonylag száraz nyár jellemezte, de a nyári csapadékösszeg nem sokkal maradt el a sokévi átlagtól és a leghosszabb csapadékmentes idszak sem nyúlt túl hosszúra. Az 7

8 aszályindex (PAI) 2009-re elzetesen számított értékei és területi eloszlása azt mutatják, hogy a Dunántúl nyugati fele és az ország északi peremvidéke kivételével legalább enyhe aszály mindenütt kialakult, vagyis a PAI 5,0-nál nagyobb értéket ért el. Az Alföldet mérsékelt (PAI=6-8), helyenként például a Hortobágyon, a Hajdúságban és a Dél-Alföld egyes körzeteiben - közepes aszály (PAI=8-10) jellemezte. Az index legnagyobb (9 fölötti) értékei a Hortobágyon és Szentes térségében alakultak ki. A PAI országos átlaga 68 állomás adataiból számolva 6,0 C/100mm, ami jóval elmarad a évi aszályra jellemz 8,9-es országos átlagtól. Az aszályindex (PAI) 2009-re számított értékeinek területi eloszlása PAI ( C/100 mm) 8