Éves hidrometeorológiai értékelés

Átírás

1 Éves hidrometeorológiai értékelés Csapadék január hónapjában az átlagosnál némileg több csapadék áztatta a KÖTIVIZIG működési területét. A sokéves, januári csapadékátlag 29,2 mm, ezzel szemben a januári területi átlagcsapadék 32,5 mm volt. Megjegyzendő, hogy ez gyakorlatilag egy nap alatt esett le egy ciklon hatására a hónap 13. napján. A lehullott csapadék része hóban tárolt vízkészletként jelent meg a területünkön. Februárban a sokéves, februári átlaghoz közeli csapadék hullott. A sokéves februári átlag 28,9 mm, 2017-es februári átlag csapadék 29,6 mm volt. A csapadék nagy része a hónap elején hullott, a hónap többi részében elszórtam voltak kisebb mennyiségek. Márciusban átlagosan egy hét alatt 20,3 mm csapadék esett igazgatóságunk területére. Ez 9,2 mm-rel (31%) kevesebb, mint a sokéves, márciusi átlag. Áprilisban a sokéves átlaghoz képest 45%-kal több csapadék hullott. Ebben a hónapban a csapadék mennyisége 53,7 mm volt, ami a sokéves átlaghoz képes 16,6 mm-rel több. A csapadék nagy része a hónap közepén, két nap alatt hullott le. Májusban a sokéves átlaggal közel azonos mennyiségű csapadék hullott. Az igazgatóság területén átlagban 53,9 mm eső volt (sokéves átlag 52,5 mm). A legtöbb csapadék Jászberényben hullott (86,9 mm), míg a legkevesebb Kunhegyesen (27,7 mm). A csapadék nagy része 6 napon hullott le. Június elején főként száraz időjárás volt jellemző, csupán kisebb záporok, zivatarok fordultak elő, mivel hazánk egy nyugat-európai anticiklon hatása alatt állt. Június 6-án egy markáns hidegfront átvonulása erős széllökéssel kísért intenzív zivatarokkal járt. A front után a délnyugati áramlással érkező meleg és száraz légtömegek hatására több napig nem esett jelentősebb mennyiségű csapadék. Majd június közepén egy hidegfront és egy magassági hidegcsepp kedvezett lokális zivatarok kialakulásának. A hónap utolsó harmadában az erősödő nappali felmelegedés mellett két hullámban alapvetően csapadékban gazdag periódus jelentkezett. A KÖTIVIZIG területén június hónapban a sokéves átlaghoz képest 14%-kal kevesebb csapadék hullott, számszerűsítve 57,7 mm, ezzel szemben a hosszú idejű csapadékátlag 66,8 mm. Júliusban a sokéves átlaghoz képest kevesebb 45,1 mm csapadék hullott, mely csupán 77 %- a a július havi sokéves átlagnak. A kevesebb csapadék miatt a halmozott havi igazgatósági átlag 9,7 mm-rel elmaradt a halmozott havi sokéves átlaghoz képest. Ebben a hónapban a legtöbb csapadék - 68,5 mm - Kiskörén és a legkevesebb - 21,1 mm - Szolnokon volt. Augusztusban igazgatóságunk területén 41,8 mm csapadék hullott, mely a sokéves átlag (53,3 mm) 78 %-a. A csapadék eloszlása a hónapban nem volt egyenletes, 4 csapadékos nap volt a hónapban, a többi nap szinte csapadékmentes volt. Szeptemberben a csapadék átlagos mennyisége 93,9 mm, ami a szeptemberi átlagos csapadékmennyiség (42,1 mm) 223 %-a, a legtöbb csapadék 121,9 mm Kisújszálláson, míg a legkevesebb 75,9 mm Kunhegyesen esett. A hónap legcsapadékosabb napja szeptember 20-án volt, amikor 24 óra alatt Karcagon 40,0 mm eső esett. Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály - 1 -

2 Októberben 47,0 mm csapadék hullott területi átlagban, a sokéves igazgatósági októberi átlagcsapadék 33,7 mm. Az eső időbeli eloszlása rendkívül egyenlőtlen volt ebben a hónapban: 21-ig területi átlagban csupán 1,2 mm csapadék hullott, ezt követően azonban egy csapadékosabb időszak következett. A legtöbb csapadék Jászberényben esett (61,0 mm), míg a legkevesebb Karcag térségében (36,7 mm). Novemberben az évszaknak megfelelően változékony, szeszélyes időjárás volt jellemző a térségünkre. A változó nedvességtartalmú légtömegekből az igazgatóság területén 36,7 mm csapadék hullott le területi átlagban, ezzel szemben a sokéves, novemberi igazgatósági átlagcsapadék 41,3 mm. A legtöbb csapadékot Jászberény (44,4 mm) térségében regisztráltuk, míg a legkevesebbet Jászkisérről (31,3mm) jelentették. Decemberben a lehullott csapadék mennyisége (79,5 mm) 39,0 mm-rel haladta meg a sokéves átlagot. Ez egy hét alatt, december második hetében hullott. A legtöbb csapadék Kisújszállás térségében hullott, 110,4 mm, a legkevesebbet pedig 59,4 mm Jászberény területén észleltük. Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály - 2 -

3 2017. január 1. december 31. közötti csapadékeloszlás az OMSZ-KÖTIVIZIG csapadékmérő állomásai alapján Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály - 3 -

4 Vízgyűjtők Januárban a vízgyűjtők mindegyikén a csapadékmennyiség alatta maradt a sokéves átlagnak. Arányaiban a legtöbb csapadék a Zagyva-Tarna vízgyűjtőn esett, ahol a sokéves csapadékátlag 99%-a hullott le (31,4 mm). A legkevesebb csapadékot százalékosan a Szamos- Kraszna vízgyűjtőjén észlelték (16,6 mm, ami a sok éves átlag 50%-át sem éri el). Februárban a Felső-Tisza vízgyűjtőn százalékosan a legtöbb csapadék hullott, ami 196% (119,5 mm) a sokéves átlaghoz képest. A legkevesebb százalékosan Sajó-Hernád vízgyűjtőjén esett 76%-kal (23mm). A vízgyűjtők mindegyikén a hónap első 6 napjában hullott a csapadékmennyiség nagy része. Márciusban a legtöbb csapadék a Szamos-Kraszna vízgyűjtőjére esett, 38,4 mm, mely a sokéves átlag 83%. Kicsivel marad csak el a Felső-Tisza ettől, ahol a sokéves átlag 81%-a hullott, 67 mm. A Zagyva-Tarna, valamint a Bodrog vízgyűjtőjére is közel azonos mennyiség hullott a sokéves átlaghoz képest (Zagyva-Tarna: 78% - 34,7 mm, Bodrog: 77% - 42 mm). Körösök vízgyűjtőjére 40,9 mm esett, 63%-a a sokéves átlagnak. A Sajó-Hernád és a Maros vízgyűjtőjén a sokéves átlag 50%-a hullott le, mindkettőre 32,2 mm. Áprilisban a legtöbb csapadék a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjén esett, 62,4 mm, amely a sokéves átlag 144%-a. A Szamos-Kraszna, illetve a Sajó-Hernád vízgyűjtőjén is meghaladta a csapadék mennyisége a sokéves átlagot. A legkevesebb csapadék a Maros vízgyűjtőjén esett, 40,0 mm, ez a sok éves átlag 86%-a. A Felső-Tiszán a csapadék mennyisége sokéves átlag közeli, 62,1 mm. Májusban a vízgyűjtőkre esett csapadék egy vízgyűjtő kivételével mindenhol elérte, vagy meg is haladta a sokéves átlagos csapadékmennyiséget. A legtöbb területi átlagban a Felső- Tisza vízgyűjtőjére esett, 103,9 mm, amely a sokéves átlag 119 %-a. A legkevesebb csapadék a Körösök vízgyűjtőjére esett, ahol a 46,6 mm csapadék a sokéves átlag 67 %-a. A Szamos- Kraszna, a Sajó-Hernád, valamint a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjére a sokéves átlag 104, 101, illetve 119%-a hullt le (72,3 mm; 78,2 mm és 80,8 mm). A Maros és a Bodrog vízgyűjtőjére 60,7 mm és 72,5 mm hullt, mely a sokéves területi átlag 92 és 95 %-a. Júniusban a legtöbb csapadék a Felső-Tisza vízgyűjtőjén esett, 137,5 mm, amely a sokéves átlag közel másfélszerese. (148%). Ezt követi a Bodrog vízgyűjtője 95,2 mm (125%). Az összes többi jelentősebb vízgyűjtőterületen elmaradt a sokévi átlagos értékektől a lehullott csapadék mennyisége, mely rendre a következő: Szamos- Kraszna 76,8 mm (89%), Zagyva- Tarna 48,9 mm (76%), Körösök 63,7 mm (76%), Sajó-Hernád 59,8 (70%), Maros 52,1 mm (63%). Júliusban a vízgyűjtőkre esett csapadék három térség kivételével nem érte el és haladta meg a sokéves átlagos csapadékmennyiséget. A legtöbb csapadék területi átlagban a Bodrog vízgyűjtőjére esett, 101,4 mm, amely a sokéves átlag 108%-a. A legkevesebb csapadék a Körösök vízgyűjtőjére esett, ahol a 44,9 mm csapadék a sokéves átlag 61%-a. A Szamos- Kraszna, a Sajó-Hernád vízgyűjtőjére a sokéves átlag 102, illetve 101%-a hullt le (78,7 mm és 89,0 mm). A Zagyva-Tarna, Maros és a Felső-Tisza vízgyűjtőjére 55,0 mm, 57,7 mm és 98,5 mm hullt, mely a sokéves területi átlag 75, 79 és 98%-a. Augusztusban a vízgyűjtőkre esett csapadék mennyisége sehol sem érte el vagy haladta meg a sokéves havi átlagot. A hónapban a legtöbb csapadék a Bodrog vízgyűjtőjére esett, ott 63,6 mm esett, mely a sokéves havi átlag (68,1 mm) 93%-a. A legkevesebb csapadék a Maros vízgyűjtőjére esett 37,6 mm, mely a sokéves átlag (62,9 mm) 60%-a. A Körösök vízgyűjtőjére Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály - 4 -

5 esett a második legtöbb csapadék, ami 57 mm-t jelentett, mely százalékban 89, a sokéves átlaghoz (63,8 mm) viszonyítva. A többi vízgyűjtőn % közötti csapadék hullott a sokéves átlaghoz viszonyítva. Szeptemberben minden vízgyűjtőn meghaladta a lehullott csapadék mennyisége a sokéves havi átlagot. A hónapban a legtöbb csapadék a Felső-Tisza vízgyűjtőjére esett, ott 137,9 mm esett, mely a sokéves havi átlag (76,1 mm) 181%-a. A legkevesebb csapadék a Maros vízgyűjtőjére esett 63,9 mm, mely a sokéves átlag (49,1 mm) 130 %-a. A Zagyva-Tarna vízgyűjtőjére esett a második legtöbb csapadék, ami 99,1 mm-t jelentett, mely százalékban 202 %, a sokéves átlaghoz (49,0 mm) viszonyítva. A többi vízgyűjtőn is % közötti csapadék hullott a sokéves átlaghoz viszonyítva. Október hónapban a Tisza több részvízgyűjtőjén is meghaladta a lehullott csapadék mennyisége a sokéves havi átlagot. A legtöbb csapadék területi átlagban a Felső-Tisza vízgyűjtőjére esett, 89,7 mm, amely a sokéves átlag 124 %-a. A legkevesebb csapadék a Körösök vízgyűjtőjére esett, ahol a 40,3 mm csapadék a sokéves átlag 87 %-a. A Szamos- Kraszna, a Sajó-Hernád, valamint a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjére a sokéves átlag 92, 94, illetve 129 %-a hullott le (41,9 mm; 44,0 mm és 59,1 mm). A Maros és a Bodrog vízgyűjtőjére 45,0 mm és 62,2 mm esett, mely a sokéves területi átlag 105 és 109 %-a. November hónapban a Tisza részvízgyűjtőire lehullott csapadék összege meghaladta a sokéves területi átlagokat. A legtöbb csapadék a Bodrog vízgyűjtőjére eset 83,1 mm, amely a sokéves novemberi átlag 150 %-a. A legkevesebb a Körösök vízgyűjtőjére 51,5 mm,ami a sokéves átlag 109%-ának felel meg. A Felső-Tisza vízgyűjtőjére 104,4 mm esett, ami a sokéves havi átlag 138%-a, Szamos-Krasznán 56,2 mm, ami a sokéves havi átlag 130%-a, Sajó-Hernádon 49,4 mm esett, ami a sokéves havi átlag 118 %-a, Zagyva-Tarnán 58,7 mm, ami a sokéves havi átlag 134%-a, végül a Maros felső folyását 45,5 mm áztatta, ami a sokéves havi átlag 134 %-a. Decemberben a vízgyűjtőkre esett csapadék mennyisége mindenhol meghaladta a sokéves átlagot. Legtöbb csapadék a Bodrog vízgyűjtőjére esett, 126,3 mm, mely a sokéves átlag 225%-a. A Felső-Tiszára 178,4 mm hullott, mely 212 %-a a sokéves átlagnak. A Körösök vízgyűjtőjére 85,1 mm eső hullott, mely 178% a sokéves átlagnak. 74,6 mm hullott a Szamos- Kraszna vízgyűjtőjére, ami a sokéves átlag 167%-a. Sajó-Hernád vízgyűjtőjére hullott csapadék szintén meghaladta a sokéves átlagot, 44,0 mm esett, amely a sokéves értékekhez képest 140%-al több. A Zagyva-Tarna, valamint a Maros vízgyűjtőjére közel azonos mennyiségű csapadék esett a sokéves idősor tekintetében. Míg előbbire 47,3 mm, mely 129%- a a sokéves átlagnak, addig utóbbira 42,0 mm, mely 123 %-a a sokéves értéknek. Hőmérséklet év végéig 74 db fagyos nap 1, 30 db téli nap 2, 18 db zord nap 3, 96 db nyári nap 4, 40 db hőség nap 5, 10 db forró nap 6 fordult elő. 1 Fagyos nap: napi minimum léghőmérséklet kisebb 0 C-nál 2 Téli nap: napi maximum léghőmérséklet kisebb 0 C-nál 3 Zord nap: napi minimum léghőmérséklet kisebb -10 C-nál 4 Nyári nap: napi maximum léghőmérséklet nagyobb 25 C-nál 5 Hőség nap: napi maximum léghőmérséklet nagyobb 30 C-nál 6 Forró nap: napi maximum léghőmérséklet nagyobb 35 C-nál Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály - 5 -

6 A év januárja kifejezetten zordnak tekinthető, amely számokban is jól kimutatható. Az átlaghőmérsékletek az igazgatóság területén lényegesen elmaradtak a sokéves, januári átlaghoz képest. Az átlaghőmérséklet -6,8 C volt, amely 5,4 C alatta marad a sokéves átlagnak, amely -1,4 C. A minimális hőmérsékletet január 8-án regisztrálták, értéke -20,2 C volt. A napi átlaghőmérséklet a szolnoki állomás adatai alapján 30 napon keresztül nem haladta meg a 0 C-ot, 24 napon keresztül a napi maximális hőmérséklet fagypont alatt maradt, és 18 olyan napunk volt, amikor a napi minimum -10 C alatt maradt! Február hónapban az átlagosnál kicsivel enyhébb időjárás volt megfigyelhető. Az átlaghőmérséklet februárban 2,6 C volt. A minimális hőmérsékletet február 13-án regisztrálták Szolnokon, értéke -5,3 C volt, ez a hőmérséklet a sokéves átlaghoz képest 4,6 C-kal magasabb volt. A legmagasabb hőmérséklet a hónap utolsó napján volt, ami 19,3 C ez a sokéves átlagnál 4,6 C-kal magasabb. Márciusban az átlaghőmérséklet 9,5 C volt, mely a sokéves átlag hőmérséklettől 4 C-kal melegebb. A minimumot a hónap közepén, 15-én mérték, -1,0 C, mely szintén melegebb a sokéves átlaghoz képest, mely -15,8 C. A legmelegebbet március 22-én 23,9 C-ot mértek, amely -2,1 C-kal hűvösebb a sokéves átlaghoz képest. Áprilisban az átlaghőmérséklet 11,0 C volt, mely a sokéves átlag hőmérséklettől 0,2 C-kal kevesebb. A minimumot a hónap vége felé, 21-én mérték, 0,4 C, mely jóval több a sokéves átlaghoz képest, amely -5,3 C. A legmelegebbet a hónap elején, 3-án 23,8 C-ot mértek, amely 6,1 C hűvösebb a sokéves átlaghoz képest. Májusban a mért hőmérsékleteket tekintve az átlaghőmérséklet 16,7 C volt, 0,2 C több mint a sokéves átlag. A legalacsonyabb hőmérséklet 2,9 C volt, amely 2,8 C-kal melegebb a sokéves májusi havi minimumnál. 29,2 C volt a legmagasabb hőmérséklet, amely 4,8 C-kal volt hűvösebb a sokéves május havi maximumhoz képest. Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály - 6 -

7 Június hónapban az átlaghőmérséklet az igazgatóság területén mért adatok alapján 22,0 C volt, amely a sokévi júniusi átlaghoz képest 2,2 C-kal magasabb. A hónapban a legalacsonyabb hőmérséklet 11,2 C, míg a legmagasabb 33,5 C-ra adódott. A hónapban mért összes napfénytartam 292,4 óra volt a szolnoki meteorológiai állomás adatai alapján. Július hónapban az átlaghőmérséklet 22,7 C volt, mely a sokéves átlag hőmérséklettől 1,1 C-al volt több. A minimumot a hónap közepén, 14-én mérték, 10,9 C-t, mely több a sokéves átlaghoz képest, amely 7,3 C. A legmelegebbet a hónap egyharmadában, 10-én 35,9 C-ot mértek, amely 4,9 C-kal hűvösebb a sokéves átlaghoz képest. Augusztusban az átlaghőmérsékletet 23,7 C volt, mely a sokéves havi átlagot 2,1 C-kal haladta meg. A legalacsonyabb hőmérséklet 9,2 C volt, melyet a hónap második felében regisztráltunk. Ez egy hidegfrontnak volt köszönhető, mely hosszabb ideig az ország felett tartózkodott, így egy hozva egy tartósabb enyhülést a meleg napok után. A maximum 38,7 C volt a hónap elején, egész pontosan 4-én, ez a sokéves átlagtól 0,2 C-kal kevesebb. Szeptemberben az átlaghőmérséklet az igazgatóság területén mért adatok alapján 16,2 C volt, amely a sokévi szeptemberi átlaghoz képest 0,1 C-kal magasabb. A hónapban a legalacsonyabb hőmérséklet 5,1 C (sokéves minimum -1,7 C), míg a legmagasabb 33,6 C (sokéves maximum 36,9 C). Októberben az átlaghőmérséklet 11,6 C volt, amely a sokévi szeptemberi átlaghoz képest 1,0 C al magasabb. A hónapban a legalacsonyabb hőmérséklet 1,7 C (sokéves minimum - 8,2 C), míg a legmagasabb 25,6 C (sokéves maximum 28,9 C). Novemberben az átlaghőmérséklet 5,8 C volt, amely a sokéves novemberi átlaghoz képest 1,0 C-kal magasabb. A hónapban mért legalacsonyabb hőmérséklet -4,4 C (sokéves minimum -19,7 C), míg a legmagasabb 14,5 C (sokéves maximum 23,1 C). Decemberben 2,6 C volt a havi átlaghőmérséklet, mely a sokéves átlaghoz képest 2,3 C-kal melegebb volt. A minimum hőmérséklet a hónapban -6,8 C, mely a sokéves átlagtól 16,6 Ckal melegebb, a legmelegebb a hónapban 12,7 C, mely 5,3 C-kal volt hűvösebb a sokévi átlaghoz képest. Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály - 7 -

8 A következő ábra a Szolnokon mért léghőmérséklet és a sokéves átlag viszonyát mutatja: Folyók vízjárása Tisza: Január: Szolnokon a maximális vízhozam 268 m 3 /s, Kiskörén 229 m 3 /s volt. A minimális vízhozam Szolnokon 188 m 3 /s, Kiskörén 110,0 m 3 /s volt. Az átlagos vízhozam Szolnokon 226 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 596 m 3 /s) Kiskörén pedig 184 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 579 m 3 /s). Szolnokon a maximális vízállás -82 cm volt, ami január 21-én fordult elő. A legkisebb vízállás Szolnokon -164 cm volt, ami január 10-én fordult elő. Kiskörén a maximális vízállás -110 cm volt, ami január 21-én fordult elő. A legkisebb vízállás Kiskörén pedig -213 cm volt, ami január 5-én fordult elő. Az átlagos vízállás Kiskörén -156 cm (20 éves évi átlag 157 cm), Szolnokon az átlagos vízállás -118 cm volt (a sok éves évi vízállás 188 cm). Február: A hónap első napjaiban egy ciklonrendszer előoldalán délies áramlással kifejezetten enyhe levegő áramlott a Kárpát-medence fölé. Ennek az enyhe időjárásának köszönhetően a Tisza felső vízgyűjtőin jelentős, 50 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék hullott, amely hatására a felső vízgyűjtőkön a felhalmozódott hóvízkészlet is olvadásnak indult. E kettős hatás következtében a Tisza felső szakaszán intenzív vízszintemelkedések alakultak ki, amelyek felszakították a folyó felszínén kialakult jégpáncélt, helyenként 1,5 méteres torlódások is keletkeztek. Az árhullámok levonulását a folyókon kialakult jelentős mennyiségű jég lényegesen befolyásolta. Március első néhány napjában a Tiszán folytatódott az apadó tendencia, melyet egy rövid vízszintemelkedés követett, majd ismét apadás, amely március 21.-ig tartott. Ezután ismét egy kisebb vízszintemelkedés következett, de ez már nem volt annyira jelentős, és időben sem tartott sokáig. Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály - 8 -

9 A hónapban a maximális vízállás Szolnoknál 571 cm volt március 12-én (sokéves márciusi átlag: 384 cm), melyet 1220 m 3 /s vízhozam előzött meg 11.-én (sokéves átlag vízhozam: 901 m 3 /s). A legkisebb vízállás 197 cm, ehhez 545 m 3 /s vízhozam kapcsolódott. Kisköre-alsón a legnagyobb vízállás 11.-én volt, 577 cm-el (sokéves átlag: 362 cm), melyhez ugyan ezen a napon 1320 m 3 /s vízhozam tartozott (sokéves átlag: 925 m 3 /s). A legkisebb vízállás ugyan itt 132 cm volt, 444 m 3 /s vízhozammal, mely értékek március utolsó napján voltak mérhetőek. Április Kiskörén a maximális vízhozam 383 m 3 /s, Szolnokon 505 m 3 /s volt. A minimális vízhozam Kiskörén 256 m 3 /s, Szolnokon 383 m 3 /s volt, mind a kettő április 5-én lett regisztrálva. Az átlagos vízhozam Kiskörén 310 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 1033 m 3 /s), Szolnokon pedig 431 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 1016 m 3 /s). Kiskörén a maximális vízállás 96 cm, a legkisebb vízállás 6cm volt. Szolnokon a maximális vízállás 162 cm volt a hónap első napján. A legkisebb vízállás Szolnokon 46 cm volt. Az átlagos vízállás ebbe a hónapban Kiskörén 52 cm (20 éves évi átlag 419 cm), Szolnokon az átlagos vízállás 84 cm (a sok éves évi vízállás 447 cm). Májusban az Igazgatóság folyói igen változatos vízállásokat produkáltak. Kiskörénél a maximális vízállás május 17.-én 289 cm volt, ehhez tartozott a legnagyobb vízhozam is, 767 m 3 /s-al. Szolnoknál a legnagyobb vízállás május 18-án 299 cm volt, a legnagyobb vízhozamot pedig május 17.-én regisztráltuk 736 m 3 /s-al. Kiskörén a legkisebb vízállás május 25-én volt, -66 cm-el, melyhez 202 m 3 /s vízhozam tartozott. A szolnoki szelvényben ugyan ez a paraméter szintén 25-én volt 15 cm-el, ekkor a vízhozam 324 m 3 /s volt. Az átlagos vízállás eddig a hónapban Kiskörén 110 cm (20 éves évi átlag 231 cm), Szolnokon az átlagos vízállás 149 cm (a sokéves vízállás 280 cm). Az átlagos vízhozam Kiskörén 465 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 664 m 3 /s), Szolnokon pedig 509 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 688 m 3 /s). Júniusban a hónap elején hullott jelentősebb csapadék hatására kisebb árhullám alakult ki a Tiszán, melynek hatására 1,5 2,0 m-es vízszintemelkedések alakultak ki az Igazgatóság működési területéhez tartozó tiszai állomásokon. Kiskörén a maximális vízhozam 538 m 3 /s, Szolnokon 504 m 3 /s volt. A minimális vízhozam Kiskörén 131 m 3 /s, Szolnokon 175 m 3 /s volt. Az átlagos vízhozam Kiskörén 251 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 534 m 3 /s), Szolnokon pedig 296 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 547 m 3 /s). Július hónap elején és végén kisebb áradás volt tapasztalható a köztes időszakot apadás jellemezte. Kiskörén a maximális vízhozam 363 m 3 /s, Szolnokon 323 m 3 /s volt. A minimális vízhozam Kiskörén 101 m 3 /s, Szolnokon 127 m 3 /s volt. Az átlagos vízhozam Kiskörén 185 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 1033 m 3 /s), Szolnokon pedig 213 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 1016 m 3 /s). Kiskörén a maximális vízállás -48 cm, a legkisebb vízállás -255 cm volt. Szolnokon a maximális vízállás -24 cm volt. A legkisebb vízállás Szolnokon -216 cm volt. Az átlagos vízállás ebbe a hónapban Kiskörén -160 cm (20 éves évi átlag 419 cm), Szolnokon az átlagos vízállás -121 cm (a sok éves évi vízállás 447 cm). Augusztusban a magasabb hőmérsékletnek köszönhetően, valamint a csapadékhiány miatt a folyók vízszintje a júliusi kisvizes időszakot tovább folytatva augusztusban is alacsonyak voltak. Kisköre-felsőn a 735±5 cm vízszint tartása mellett továbbra is biztosított volt a Tiszató megfelelő vízszintje. A hónapban a maximális vízállás Szolnoknál -219 cm volt a hónap első napján (sokéves augusztusi átlag: -25 cm), melyhez 210 m 3 /s vízhozam tartozott, szintén 1.-én (sokéves átlag vízhozam: 361 m 3 /s). A legkisebb vízállás -246 cm, ehhez 213 m 3 /s vízhozam kapcsolódott, Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály - 9 -

10 melyet több napon is észleltünk. Kisköre-alsón a legnagyobb vízállás szintén augusztus 1.-én. volt -166 cm (sokéves átlag: -63 cm), melyhez ugyan ezen a napon 174 m 3 /s vízhozam tartozott (sokéves átlag: 360 m 3 /s). A legkisebb vízállás két napon volt megfigyelhető, -290 cm-el és 83 m 3 /s vízhozammal, mely adatok szintén többször fordultak elő augusztus hónapban. Szeptemberben a Tisza vízszintje folytatta az augusztusi kisvizes időszakot továbbra is alacsony volt a vízállás. A Felső-Tisza vízgyűjtőjén és mellékfolyóin területi átlagban leesett mm csapadék hatására Kiskörénél kisebb vízszintemelkedést (40 cm) tapasztaltunk szeptember 9-én ezt apadó tendencia követte, majd a szeptember i csapadékos időszakot követően (területi átlagban a Tisza felső vízgyűjtőin mm eső esett) vízszintemelkedés kezdődött a folyón, mely 27-ig tartott, kiskörénél 16 cm-el tetőzött. Azóta apadó tendenciát figyelhetünk meg. Kisköre-felsőn a 735±5 cm vízszint tartása mellett szeptemberben is biztosított volt a Tisza-tó megfelelő vízszintje. A legalacsonyabb vízállás cm (szeptember 5.) volt, míg a legmagasabb érték 16 cm (szeptember 27.). A legkevesebb vízhozam szeptember 5-én reggel volt 83,0 m 3 /s-mal, míg a legmagasabb vízhozam 382 m 3 /s volt szeptember 27-én. Szolnoknál az elmúlt hónapot vizsgálva a vízállás Kisköre-alsóhoz hasonlóan változott. A legalacsonyabb vízállás -249 cm (szeptember 6.) volt, míg a legmagasabb érték 40 cm (szeptember 27.). A legnagyobb vízhozam 393 m 3 /s volt szeptember 27-én, a legkisebb vízhozam 95,6 m 3 /s volt szeptember 6-án. Októberben a hónap eleji hosszabb csapadékhiányos időszak miatt a Tisza vízszintje továbbra is alacsony volt. A hónap végén lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására az utolsó pár napban voltak vízszintemelkedések tapasztalhatóak a vízmércéinknél. Kiskörefelsőn október hónap második hetében történt az emelt nyári vízszintről (735±5 cm) való átállás a normál nyári vízszintre (725±5 cm). Kiskörén a legkisebb vízállás október 5-én volt, -254 cm-el, melyhez 91,3 m 3 /s vízhozam tartozott. A szolnoki szelvényben ugyan ez a paraméter október 15-én volt -208 cm-el, ekkor a vízhozam 136 m 3 /s volt. Kiskörénél a maximális vízállás október 31-én -89 cm volt, ehhez tartozott a legnagyobb vízhozam is, 301 m 3 /s-al. Szolnoknál a legnagyobb vízállás október 1- én volt -73 cm-el, a legnagyobb vízhozamot ugyanezen a napon regisztráltuk 240 m 3 /s-al. Az átlagos vízállás eddig a hónapban Kiskörén -207 cm (20 éves évi átlag -48 cm), Szolnokon az átlagos vízállás -163 cm (a sokéves vízállás -21 cm). Az átlagos vízhozam Kiskörén 145 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 341 m 3 /s), Szolnokon pedig 171 m 3 /s volt (a 20 éves havi átlag 310 m 3 /s). Novemberben a hónap eleji csapadékhiányos időszak miatt a Tisza vízszintje továbbra is alacsony volt, viszont a hónap végén már emelkedő vízállásokat regisztráltunk a felső vízgyűjtőkre hullott nagyobb mennyiségű csapadékból kialakult kisebb árhullám miatt. Kisköre- alsónál a legkisebb vízállás -2 cm volt, amihez 360 m 3 /s tartozott (a sokéves átlagos 482 m 3 /s), a legnagyobb 255 cm, amihez 684 m 3 /s vízhozam tartozott. Szolnokon a legnagyobb vízállás 267 cm volt, az ehhez tartozó vízhozam 704 m 3 /s (a sokéves átlagos 449 m 3 /s), a legkisebb vízállás -33 cm volt, az ehhez tartozó vízhozam 339 m 3 /s. Decemberben a vízgyűjtőkre lehullott csapadék hatására a Tisza folyón közepes árhullám vonult le. A Kisköre alatti folyószakaszon I. fokú árvízvédelmi szintet kellett elrendelni, amely 20-án reggel 8-kor kezdődött és december 28-án, 16:00-kor, a Kisköre-alsó vízmércén lévő vízállás figyelembe vételével szüntették meg. Kisköre-feslőn a duzzasztás megszüntetésével segítették az árvíz levonulását, majd az apadás kezdetekor a duzzasztás visszaállításával a Tisza-tó téli vízszintjét újra beállították. Kisköre-alsónál a tetőzés 652 cmel következett be december 26-án, melyhez 1540 m 3 /s vízhozam tartozott. A sokéves átlag 65 cm és 473 m 3 /s. Szolnokon a vízállás nem érte el az elsőfokú készültséget, a maximum Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály

11 vízállás a hónapban 628 cm, melyet 28-án regisztráltunk, melyet 27-én 1370 m 3 /s vízhozam előzött meg. A sokéves átlag ennél az állomásnál 90 cm és 460 m 3 /s. Az átlag vízállás a hónapban Kisköre-alsón 417 cm, 1020 m 3 /s vízhozam, Szolnoknál pedig 414 cm és 966 m 3 /s vízhozam. A Tisza kiskörei szelvényében 2017 évben mért vízállásokat az alábbi grafikon szemlélteti: A Tisza szolnoki szelvényében 2017 évben mért vízállásokat az alábbi grafikon szemlélteti: Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály

12 Zagyva: Januárban a Zagyva-Tarna vízgyűjtőn közel a sokéves átlagos csapadékmennyiség hullott. (31,1 mm, sokéves átlag 31,4 mm). Ennek eredményeképpen a vízállások a sokéves átlagos vízállás körül vagy kevéssel alatta változtak. A Zagyván Jászteleknél az átlagos vízhozam ebben a hónapban 2,09 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 6,51 m 3 /s). Az átlagos vízállás 129 cm (a 20 éves havi átlag 169 cm) volt. Februárban, a hónap elején, a nagyobb csapadéknak köszönhetően másodfokot kismértékben meghaladó árhullám alakult ki a zagyván. Az árhullám Jászteleknél, 8-án tetőzött 452 cm-rel (II.fok- 450cm). Jászteleknél, az átlag vízállás 253cm (a 20 éves havi átlag 169 cm) volt. Az átlagos vízhozam ebben a hónapban 13,82 m 3 /s (a 20 éves havi átlag 6,51 m 3 /s). Márciusban a Zagyván nem fordultak elő nagyobb vízszintingadozások. A legkisebb vízállás 157 cm volt a hónap utolsó napján, melyhez 3,73 m 3 /s vízhozam tartozott (sokéves átlag 212 cm és 10,84 m 3 /s). A legnagyobb vízállás 215 cm volt, ezt március 9.-én regisztráltuk, melyhez szintén ezen a napon tartozott 7,62 m 3 /s vízhozam. Április első felében a Zagyva folyamatosan apadó tendenciát mutatott. Április 20-től a sok esőzésnek köszönhetően a zagyva vízszintje emelkedni kezdett. A legkisebb vízállás 139 cm volt, a legkisebb vízhozam 2,64 m 3 /s. (sokéves átlag 212 cm és 10,84 m 3 /s). A legnagyobb vízállás 280 cm volt, a legnagyobb vízhozam 13,0 m 3 /s volt. Májusban a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjére hullott csapadéknak köszönhetően a folyón első fokot meghaladó árhullám alakult ki május 15.-én, mely maximális vízállása 429 cm volt. Ez azonban csak három napig tartott, hiszen a csapadék-utánpótlás elmaradt, így a folyó apadásnak indult. Az első fokot május 18.-án kor szüntették meg. A folyó sokéves átlagos május havi vízállása 180 cm, idén májusban ez 270 cm volt. A legalacsonyabb vízállás 162 cm volt május 31-én, a legnagyobb vízhozam pedig 41,1 m 3 /s, mely a sokéves havi átlagnál több, mely 7,32 m 3 /s. Júniusban a Zagyván folyamatosan apadó vízállásokat regisztráltunk, amely a vízgyűjtőre hullott, átlagostól kevesebb csapadékmennyiség determinált. A hónapra jellemző átlagos értéktől több dm-rel elmaradtak a jásztelki vízmércén észlelt vízállások. A legkisebb vízállás 109 cm volt, a legkisebb vízhozam 1,03 m 3 /s. (sokéves átlag 178 cm és 8,28 m 3 /s). A legnagyobb vízállás 167 cm volt, a havi legnagyobb vízhozam pedig 4,17 m 3 /s adódott. Július hónapban a Zagyvát kisebb vízszintemelkedések jellemezték, de ennek ellenére a kialakult legnagyobb vízállás és vízhozam nem érte el a sokéves átlag értékét. A legkisebb vízállás 93 cm volt 23-án, melyhez 0,31 m 3 /s vízhozam tartozott (sokéves átlag 212 cm és 10,84 m 3 /s). A legnagyobb vízállás 125 cm volt, ezt július 3.-án regisztráltuk, melyhez szintén ezen a napon tartozott 1,86 m 3 /s vízhozam. Augusztusban a Zagyva vízszintjén is éreztette hatását a csapadékmentes, meleg időjárás. Jászteleknél a legalacsonyabb vízállás augusztusban 97 cm volt a hónap elején, 4.-én, melyhez 0,452 m 3 /s vízhozam tartozott (sokéves átlag 142 cm és 3,79 m 3 /s). A legnagyobb vízállás 115 cm volt, nagyjából egy héttel később augusztus 10.-én, melyhez szintén ezen a napon tartozott 1,34 m 3 /s vízhozam. Szeptember hónapban a Zagyva Jászteleknél szeptember 3-ig stagnált, ez után köszönhetően szeptember 2 és 3-i 22,1 illetve 14,5 mm Zagyva-Tarna rendszer területi Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály

13 csapadéknak vízszintemelkedés volt tapasztalható. Szeptember 7-től apadó tendencia figyelhető meg a vízállásban. A Zagyva-Tarna rendszeren szeptember 16-án, majd 20 illetve 21-én lehullott 19,7 mm illetve 18,3 és 11,9 mm területi csapadék hatására újból kismértékű vízszintemelkedések voltak tapasztalhatóak, ezt követően a csapadékmentes időjárásnak köszönhetően apadó tendencia figyelhető meg. Az elmúlt egy hónapban a legalacsonyabb vízállás 95 cm volt szeptember 1-én, míg a legmagasabb vízállás 139 cm szeptember 25-én. A legnagyobb vízhozam 2,64 m 3 /s volt szeptember 25-én, a legkisebb vízhozam 0,36 m 3 /s volt szeptember 1-án. Október hónapban a Zagyva Jászteleknél október 21-ig stagnált, ez után köszönhetően az október i 32,5 mm-es Zagyva-Tarna rendszer területi csapadéknak vízszintemelkedés volt tapasztalható. Az elmúlt egy hónapban a legalacsonyabb vízállás 111 cm volt október 11- én, míg a legmagasabb vízállás 160 cm október 27-én. A legnagyobb vízhozam 3,93 m 3 /s volt október 27-én, a legkisebb vízhozam 1,13 m 3 /s volt október 11-én. Az október havi átlagos vízállás Jászteleknél 124 cm volt November hónapban a Zagyva folyó jászteleki mércéjén intenzív vízszintváltozást nem mutatott. A vízállások a sokéves átlagos érték körül alakultak (142 cm). A hónapban az átlagos mederteltség 10% volt. A mért legkisebb vízállás 129 cm volt, az ehhez tartozó vízhozam 2,08 m 3 /s, a legmagasabb vízállás 153 cm volt, az ehhez tartozó vízhozam 3,48 m 3 /s. Decemberben a Zagyván az esőzéseknek köszönhetően szintén vízszintemelkedés volt tapasztalható, de ennek értéke nem érte el az első fokú készültség szintjét. A maximális vízállás 220 cm volt 19-én, melyhez 7,96 m 3 /s vízhozam tartozott. A sokéves átlag értékek 159 cm és 5,88 m 3 /s. A Zagyva jásztelki szelvényében mért vízállásokat az alábbi grafikon szemlélteti: Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály

14 Hármas-Körös: Januárban a Körösök vízgyűjtőjén lehullott csapadékmennyiség az ilyenkor megszokottnál lényegesen kevesebb volt, mindössze a sokéves átlag 1/3-a hullott a területre. Ennek következménye, hogy a Körösök vízrendszerében január végéig apadó vízállásokat észleltek. Az átlagos vízállás 167 cm volt. (a 20 éves havi átlag 245 cm) Februárban, a Körösök vízgyűjtőjén lehullott csapadék miatt egy kisebb árhullám alakult ki. Szarvasnál 12-én tetőzött 544 cm-rel (I.fok-600cm). A hónap második felében lassú apadás volt megfigyelhető. Márciusban A Hármas-Körösön a hónap eleji alacsonyabb vízálláshoz képest egy vízszintemelkedés kezdődött meg, mely a hónap közepéig tartott, majd egy apadás és ismételt vízszintemelkedés folytatott. A legalacsonyabb vízállás 365 cm volt március 3.-án, a legmagasabb vízállás pedig 30.-án volt 468 cm. Április hónapban a folyó vízjárása stagnált. Szarvasnál a legnagyobb vízállás 472 cm volt, a legkisebb vízállás 455cm volt. Az átlag vízállás 466 cm ami a sok éves havi átlaghoz (525 cm) képes alacsonyabb. Május hónapban a folyón kisebb vízszintváltozások voltak tapasztalhatóak. Szarvasnál a legnagyobb vízállás 480 cm volt, a legkisebb vízállás 429 cm volt. Az átlag vízállás 465 cm, ami a sok éves havi átlaghoz (495 cm) képes alacsonyabb. Június hónapban a folyó vízjárása a Békésszentandrási duzzasztó hatása miatt alig változott. Szarvasnál a legnagyobb vízállás 481 cm volt, a legkisebb vízállás 470 cm volt. Az átlag vízállás 477 cm, ami a sok éves havi átlaghoz képes alacsonyabb (517 cm). Július hónapban a folyó vízjárása stagnált. Szarvasnál a legnagyobb vízállás 481 cm volt, a legkisebb vízállás 458cm volt. Az átlag vízállás 475 cm ami a sok éves havi átlaghoz képes alacsonyabb (525cm). Augusztusban a Hármas-Körösön nem volt jelentősebb vízszint-ingadozás. Szarvasnál a legalacsonyabb vízállás 471 cm volt augusztus 25-én, a legmagasabb vízállás pedig két napon is mérhető volt, 481 cm. Szeptemberben a Hármas-Körösön nem volt jelentősebb vízszint-ingadozás. Szarvasnál a legalacsonyabb vízállás 455 cm volt szeptember 26-án, a legmagasabb vízállás pedig három napon is mérhető volt, 481 cm. Az átlagos vízállás a hónapban 470 cm volt (sokéves átlag 465 cm). Októberben sem volt a Hármas-Körösön jelentősebb vízszint-ingadozás. Szarvasnál a legalacsonyabb vízállás 450 cm volt október 31-én, a legmagasabb vízállás pedig kettő napon is mérhető volt, 478 cm. Az átlagos vízállás a hónapban 470 cm volt (sokéves átlag 460 cm). November hónapban a Békésszentandrási duzzasztás csökkentése miatt intenzív apadó, majd stagnáló vízállásokat mértek a szarvasi vízmércén egészen a hónap utolsó napjaiig, amikor is a Békésszentandrási duzzasztónál ismét felvízszintet emeltek amely a vízállások emelkedését vonta maga után. Szarvasnál a legmagasabb vízállás 433 cm volt november 1-én, a legalacsonyabb 310 cm november 19-én volt. Az átlagos vízállás a hónapban 343 cm volt (sokéves átlag 394 cm). Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály

15 Decemberben a folyón szintén észlelni lehetett egy kisebb vízszintemelkedést, de ennek értéke sem érte el a készültségi fokozatot (600 cm Szarvas). Az állomáson a hónapban a legmagasabb vízállás 561 cm volt 22-én. Ezután a vízszint csökkent. A Hármas-Körös szarvasi vízmércéjén mért vízállásokat a lenti grafikon ábrázolja: Hortobágy-Berettyó: Januárban a viszonylag csapadékmentes, hideg időjárás miatt a Hortobágy-Berettyó vízrendszerében is átlag alatti vízállásokat alakultak ki. Az átlagos vízállás 143 cm volt. (a 20 éves havi átlag 168 cm) Februárban a jelentős csapadék hatására egy kisebb árhullám alakult ki. Borznál a legnagyobb vízállás 244 cm volt, ami az I. fokozatot sem éri el. Márciusban Borznál 147 cm és 193 cm közötti vízállások voltak jellemzőek, bár itt is megfigyelhető egy apadó, kissé áradó majd ismét apadó tendencia. Áprilisban nagyobb vízszint-változások nem voltak megfigyelhetők. A vízállás 159 cm és 134 cm között mozgott. Májusban a Hortobágy-Berettyót sem jellemezte kirívó vízszintmozgás. A legmagasabb vízállást Borznál 172 cm-t május 11.-én, míg a legalacsonyabbat, 126 cm-t május 31-én rögzítettük. A sokéves átlag vízállás május hónapban Borznál 186 cm, ehhez képest alacsonyabb az érték, 148 cm. Júniusban a sokéves havi átlaghoz (190 cm) képest alacsonyabb vízállásokat regisztráltunk. Borznál a legnagyobb vízállás 168 cm, a legkisebb vízállás 122 cm volt. Az átlagos júniusi vízállás 145 cm-re adódott. Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály

16 Július hónap első felét apadás jellemezte, majd az utolsó harmadban áradás volt tapasztalható. A legmagasabb vízállást Borznál 175 cm-t július 2.-án, míg a legalacsonyabbat, 115 cm-t július 22.-én rögzítettük. Az átlag vízállás július hónapban Borznál 148 cm volt. Augusztusban Borznál 115 cm és 169 cm közötti vízállások voltak jellemzőek. Az átlag vízállás július hónapban Borznál 150 cm volt. Szeptemberben Borznál a én hullott csapadékig alacsony vízállások voltak jellemzőek, azóta kisebb vízszintemelkedés tapasztalható. Az átlag vízállás szeptember hónapban Borznál 172 cm volt (sokéves átlag 165 cm). Októberben a Hortobágy-Berettyón a vízállás alig változott. A legmagasabb vízállást Borznál 207 cm-t október 1-én, míg a legalacsonyabbat, 180 cm-t október 23-én rögzítettük. A sokéves átlag vízállás október hónapban Borznál 181 cm, idén az átlagos érték 196 cm volt ebben a hónapban. Novemberben a Hortobágy-Berettyó vízállása jellemzően apadó volt. A legmagasabb vízállás Borznál 197 cm volt november 5-én, a legalacsonyabb 134 cm november 26-án. Az átlagos vízállás november hónapban 164 cm volt, a sokéves átlagos pedig 155 cm. Decemberben szintén kisebb vízszintemelkedés volt megfigyelhető a folyón, legmagasabb vízállást 23-án regisztráltuk, 275 cm-el. Az érték átlépte az első fokot (250 cm), ennek ellenére nem lépett fokozatba az állomás. Az átlag vízállás a hónapban 204 cm, a sokéves átlag 180 cm. A Hortobágy-Berettyó borzi szelvényében mért vízállásokat az alábbi grafikon szemlélteti: Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály

17 Talajvízállás Januárban változatos képet mutattak a talajvízviszonyok az igazgatóság területén. A legnagyobb növekedés mértéke 44 cm volt, ami Csépa térségében fordult elő. Helyenként kismértékű, átmeneti süllyedést is megfigyelhettünk. Mezőtúr térségében a csökkenés mértéke -39 cm volt. A talajvízszintek a következőképpen alakultak a hónap során: a Kiskörei Szakaszmérnökség területén cm, a karcagi szakaszmérnökség területén cm, a szolnoki szakaszmérnökség területén cm illetve a mezőtúri szakaszmérnökség területén 155 és 502 cm között változtak a kútperem szintjétől számítva. Februárban a talajvízszintek a legtöbb helyen növekedtek. A legnagyobb növekedés mértéke 79 cm volt, ami Karcag térségében fordult elő. Helyenként kismértékű, átmeneti süllyedést is megfigyelhettünk. Csépa térségében a csökkenés mértéke 10 cm volt. Január közepétől folyamatos talajvízszint emelkedéseket regisztráltunk. Február 28.-án a Kiskörei Szakaszmérnökség területén a terep alatti talajvízszintek 189 és 343 cm között változnak, Karcagon 99 és 330 cm között, Szolnokon 123 és 648 cm között, Mezőtúron pedig 101 és 490 cm között vannak. Márciusban a legnagyobb növekedés mértéke 14 cm volt, ami Karcagi Szakaszmérnökség térségében, Kunhegyes településnél fordult elő. Csépa térségében a csökkenés mértéke -21 cm volt. Március 31-én a Kiskörei Szakaszmérnökség területén a terep alatti talajvízszintek 193 és 342 cm között változnak, Karcagon 161 és 325 cm között, Szolnokon 132 és 641 cm között, Mezőtúron pedig 113 és 495 cm között vannak. Áprilisban a legnagyobb növekedés mértéke 16 cm volt, ami Szolnoki Szakaszmérnökség térségében, Abony településnél fordult elő. A legnagyobb csökkenés -19 cm volt a Karcagi Szakaszmérnökség területén, Kunhegyes településnél. A Kiskörei Szakaszmérnökség területén a terep alatti talajvízszintek 184 és 339 cm között változnak, Karcagon 158 és 317 cm között, Szolnokon 118 és 632 cm között, Mezőtúron pedig 106 és 473 cm között vannak. Májusban a legnagyobb növekedés mértéke 15 cm volt, ami Szolnoki Szakaszmérnökség térségében, Jászberény településnél fordult elő. A Mezőtúri Szakaszmérnökség területén, Mesterszállás térségében volt a legnagyobb a talajvíz csökkenés mértéke, -9 cm. Május 15-ig Kiskörei Szakaszmérnökség területén a terep alatti talajvízszintek 185 és 341 cm között változnak, Karcagon 161 és 311 cm között, Szolnokon 115 és 627 cm között, Mezőtúron pedig 111 és 477 cm között vannak. Júniusban a legnagyobb növekedés mértéke 14 cm volt, ami Szolnoki Szakaszmérnökség térségében, Cegléd településnél fordult elő. A legnagyobb csökkenés -24 cm volt a Karcagi Szakaszmérnökség területén, Kisújszállás településnél regisztráltak a monitoring kutak. Kiskörei Szakaszmérnökség területén a terep alatti talajvízszintek 181 és 343 cm között változnak, Karcagon 156 és 306 cm között, Szolnokon 117 és 643 cm között, Mezőtúron pedig 114 és 481 cm között alakultak. Júliusban a talajvízszintek csökkenő tendenciát mutatnak. A legnagyobb csökkenés -63 cm volt a Karcag település térségében. Kiskörei Szakaszmérnökség területén a terep alatti talajvízszintek 200 és 364 cm között változnak, Karcagon 257 és 383 cm között, Szolnokon 178 és 647 cm között, Mezőtúron pedig 181 és 519 cm között vannak. Augusztusban igazgatóságunk területén a talajvizek továbbra is csökkenő tendenciát mutattak. A legnagyobb csökkenés a hónapban -60 cm volt, melyet Karcag térségében mértek. A Kiskörei Szakaszmérnökség területén 218 és 302 cm között változtak a talajvíz Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály

18 kutak vízállásai, terep alatt. A Karcagi Szakaszmérnökségen 276 és 410 cm között mozgott, a Szolnoki Szakaszmérnökség területén pedig 229 és 660 cm között, míg Mezőtúri Szakaszmérnökségi területeken 198 és 528 cm között alakultak a talajvíz kutak adatai a hónap harmadik hetében. Szeptemberben a talajvizek inkább csökkentek, mint emelkedtek. A legnagyobb csökkenés a héten -19 cm volt, melyet Karcag térségében mértek. A legnagyobb emelkedés Újszász térségében volt +38 cm-el. A Kiskörei Szakaszmérnökség területén 226 és 296 cm között változtak a talajvíz kutak vízállásai, terep alatt. A Karcagi Szakaszmérnökségen 270 és 403 cm között mozgott, a Szolnoki Szakaszmérnökség területén pedig 181 és 665 cm között, míg Mezőtúri Szakaszmérnökségi területeken 183 és 515 cm között alakultak a talajvíz kutak adatai a hónapban. Októberban a talajvizek továbbra is inkább csökkenő tendenciát mutattak. A legnagyobb csökkenés a hónapban -16 cm volt, melyet Kenderes térségében mértek. A legnagyobb emelkedés pedig Karcag térségében volt 13 cm-el. A Kiskörei Szakaszmérnökség területén 242 és 329 cm között változtak a talajvíz kutak vízállásai, terep alatt. A Karcagi Szakaszmérnökségen 261 és 413 cm között mozgott, a Szolnoki Szakaszmérnökség területén pedig 166 és 623 cm között, míg Mezőtúri Szakaszmérnökségi területeken 183 és 530 cm között alakultak a talajvíz kutak adatai terep alatt a hónapban. Novemberben a talajvíztükör szintek területileg eltérő, az októberi hónaphoz képest csak kis mértékben változtak. A legnagyobb csökkenés a hónapban -14 cm volt Karcagon, a legnagyobb növekedés 16 cm Tarnaszentmiklósnál. A Kiskörei Szakaszmérnökség területén cm között változtak a talajvíz kutak vízállásai a terep alatt. A Karcagi Szakaszmérnökségen cm között mozgott,a Szolnoki Szakaszmérnökségen cm között a Mezőtúri Szakaszmérnökségen között alakultak a talajvíz kutak adatai terep alatt a hónapban. Decemberben a talajvízvíz emelkedő tendenciát mutatott az Igazgatóság egész területén, a lehullott csapadékmennyiségnek köszönhetően. A legnagyobb növekedés 94 cm Karcag térségében volt. A Kiskörei Szakaszmérnökség területén 221 cm és 315 cm között változtak a talajvíz kutak vízállásai a terep alatt. A Karcagi Szakaszmérnökségen 250 cm és 367 cm között mozgott, A Szolnoki Szakaszmérnökségen 96 cm és 627 cm között, a Mezőtúri Szakaszmérnökség területén pedig 129 cm és 520 cm között alakultak a talajvíz kutak adatai terep alatt december hónapban. Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály

19 Talajvízviszonyok terep alatt a KÖTIVIZIG területén december 31-én Szolnok, Összeállította: Vízrajzi Osztály Készítette: KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztály