Éves hidrometeorológiai tájékoztató

Átírás

1 Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2014 Hidrometeorológia: A tavalyi év a szokásosnál lényegesen melegebb volt. A nyári hónapokban többé kevésbé az évszaknak megfelelően alakultak a havi átlaghőmérsékletek, de a többi évszak havi átlaghőmérsékletei jelentősen magasabbak voltak az átlagosnál. Az éves átlaghőmérséklet 1,8 C-al volt magasabb az átlagnál. Csapadék szempontjából sem volt átlagosnak mondható a tavalyi év. A legtöbb állomásunkon harmadával több csapadék hullott le, mint egy átlagos évben. Néhány állomásunkon 1000 mm-t meghaladó csapadékmennyiséget is észleltek észlelőink. A csapadék nagy része a nyár végén és ősszel hullott le. A legtöbb csapadékot Máza állomásunkon (1148 mm), míg a legkevesebbet pedig Kátolyon (764 mm) mértük. Az Igazgatóság területén mért évi csapadékösszegek:

2 Az Igazgatóság kezelésében lévő állomások havi csapadékösszegei:

3

4 Felszíni vizek. Az év legjelentősebb hidrológiai eseménye az elmúlt 40 év legnagyobb árhulláma a Dráván. A Mura-Dráva vízrendszer vízgyűjtőire augusztus végén - szeptember elején területi átlagban mm közötti csapadék esett. A lehullott csapadék érdekessége, hogy a Dráva felső osztrák vízgyűjtő nyugati területein szerencsére viszonylag kevesebb eső esett, míg a szlovén és horvát, magyar vízgyűjtők nagyon csapadékosak voltak. Szeptember 10-től további jelentős eső esett. Összesen augusztus 31-től szeptember 24 ig a Dráva folyó vízgyűjtőjén jelentős mm területi átlag csapadék hullott le. Vízgyűjtő Csapadék területi átlag [mm] szept. 9- szept. 10 szept szept. 11. szept szept. 12. szept szept. 13. szept szept. 14. szept szept. 15. szept szept. 16. szept szept. 17 szept szept. 17. Mura Felső-Dráva Alsó-Dráva

5 A szeptember közepén kialakult árhullámra meghatározó hatással volt a hónap elején, a Murán III. fok közeli, a Dráván II. fokot elérő árhullámok. Ezek az árhullámok még nem vonultak le teljesen a folyókon, amikor az 50 % feletti mederteltségű medrekre érkezett a hónap közepén kialakuló újabb csapadékból a következő árhullám. E két tényező hatására alakult ki az utóbbi 40 év legnagyobb árhulláma a Dráván. A vízrendszeren lévő vízrajzi állomásokon az alábbi tetőzések alakultak ki: Állomásnév tetőző vízállás [cm] Dátum Idő LNV cm "0" pont [mbf.] Mura - Letenye : ,86 Dráva - Őrtilos : ,94 Dráva - Vízvár-Heresznye :00 új állomás 101,195 Dráva - Barcs : ,14 Dráva - Szentborbás : ,74 Dráva - Drávaszabolcs : ,76 Fekete-víz - Kémes : ,46 Az alábbi táblázatban láthatóak az elmúlt évszázad legnagyobb maximumai Barcson 1901-től, Szentborbáson 1934-től. Drávaszabolcson 1936-tól működő észlelésről számítva. Sárga alapon a évi tetőzések láthatóak. Drávaszabolcson a 2. Barcson és Szentborbáson a 6. legnagyobb értékeket adta a tavalyi árhullám. állomás Dátum Vízállás állomás Dátum Vízállás állomás Dátum Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Barcs Szentborbás Barcs Szentborbás

6 A Dráván 2014-be n árvízvédelmi készültségek: év nagy részében Dráva vízjárása az átlag felett volt. Csak az év elején januárban és év végén decemberben fordultak elő kisvizes időszakok. Nagy vizek februárban hóolvadás miatt és szeptemberben a rendkívüli csapadékok miatt alakultak ki. Vízhozamok alakulása a Dráva barcsi szelvényében között: Max: 3090 m 3 /s Min: 114 m 3 /s Átlag: 519 m 3 /s 2014év: Max: 2320 m 3 /s Min: 306 m 3 /s Átlag: 756 m 3 /s A Dráván a magyar szakaszon között az árvízi készültségek I. fokozattól - III. fokozatig kerültek elrendelésre. Duna vízjárása az átlag alatt volt. Szélsőséges vízállások az év során nem alakultak ki.

7 Vízhozamok alakulása a Duna mohácsi szelvényében között: Max: 8330m 3 /s Min: 600m 3/ s Átlag: 2349m 3 /s év: Max: 4570m 3 /s Min: 1440m 3 /s Átlag: 2240m 3 /s A Dunán 2014-ben nem volt árvízvédelmi készültség. Vízfolyások, patakok vízjárásának jellemzése: A kisvízfolyásokon is jelentkeztek a évben jelentős csapadékok. A medrek teltsége az év során gyakran magas 50% feletti volt. Intenzív csapadék tevékenységek, a dombvidéki területekről hirtelen lejutó víztömegek a síkabb területeken helyi vízkárokhoz vezettek. Középvízhozamok a vízfolyásainkon a sokéves átlag felett alakultak. Vízfolyás Állomás Középvízhozamok Sokéves Qm3/s Qm3/s Qm3/s Kapos Fészerlak 1,91 2,19 1,7 Baranya Csikóstöttös 1,78 2,04 1,48 Karasica Villány 1,99 2,47 1,38 Bükkösdi víz Szentlőrinc 0,522 0,428 0,339 Nagy-Koppány Törökkoppány 0,521 0,667 0,583 Egyesült- Gyöngyös Kétújfalu 1,14 1,74 1,26 Villány-pogány Villány 0,343 0,673 0,435 Surján Szentbalázs 0,234 0,344 0,239 Vízfő forrás Orfű 0,127 0,101 0,079 Keleti Bozót Pamuk 0,604 0,513 0,313

8 Belvíz Az év rendkívül csapadékai miatt nem csak az árvízzel, de a belvízi problémával is kellet szembesülni. A drávai árhullámmal egy időben a Balaton parti szivattyútelepeken is el kellett kezdeni a belvíz átemelését. A Balaton magas vízállása miatt a védekezés nagyon elhúzódott, másfél hónapig tartott. A belvízvédekezés szempontjából az ősz volt még jelentős időszak. Nyár végétől, gyakorlatilag folyamatosan üzemeltek a Balaton parti telepeink az év végéig. A működési területünkre hullott jelentős csapadék és a Balaton magas vízállása tette szükségessé a belvízvédekezés fenntartását évben az igazgatóság ezer m 3 vizet emelt át a belvízvédekezés során. Az év 365 napjából közel 180 napon keresztül történt védekezés, általában párhuzamosan több telepen is. Felszín közeli vizek alakulása A év az átlagosnál csapadékosabban alakult, és az így jelentkezett többlet hatására a talajvízkutakban számottevő vízszintemelkedés következett be. Az alábbi táblázatban és diagramban igazgatóágunk működési területét lefedő néhány talajvízkút év eleji, illetve év végi vízszintadatait, valamint ezek változásait mutatjuk be. Az adatokból megállapítható, hogy a feltüntetett kutak mindegyikében több kút esetében az egy métert is meghaladóan emelkedett a vízszint. A legnagyobb mértékű emelkedés Potony térségében volt megfigyelhető (160 cm), míg legkevésbé Karád területén (32 cm) nőtt a talajvízszint. Ssz. Törzszám A kút neve január eleje Vízszint [cm] december vége Vízszint [cm] Eltérés Vízszint [cm] Ádánd Berzence Drávafok Drávaszabolcs Karád Kaposvár Textiles Lad-Gyöngyöspuszta Marcali Mike Potony Rádfalva Vejti

9 A két szélsőértékű kút (Karád, Potony) évi vízjárásának szemléletesebb bemutatása érdekében, az adatokat részletes grafikonokon ábrázolva is megjelenítjük. Mindkét grafikon jól szemlélteti az év során bekövetkezett vízszintváltozásokat, valamint a talajvíztükör mélységi elhelyezkedését.

10 A karádi kútban egész évben magasan, a felső tartományban helyezkedett el a vízszint, 74 és 208 cm közötti ingadozással. Az év eleji téli, valamint az őszi hónapokban a 0 50 cm-es értékhatáron belül a terepszintet is megközelítette a talajvíztükör. A potonyi kútban tágabb értékhatárok, 122 és 342 cm között ingadozott a vízszint a kút középső tartományában. A tartósan magasabb értékek jellemzően az őszi-téli hónapokban fordultak elő. Az adatsorokhoz felvett trendvonalak egyértelműen emelkedő tendenciát mutatnak.

11 Igazgatóságunk egy-egy jellemző területén Dráva-menti síkság (Drávaszabolcs, Potony), illetve Belső-Somogy (Lad-Gyöngyöspuszta, Mike) elhelyezkedő talajvízkutak év közbeni vízszintváltozásait az alábbi ábrákon grafikus formában is bemutatásra kerülnek.

12 Vízrajzi és Adattári Osztály