A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Átírás

1 A 218. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 218 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 4 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 4 VÍZJÁRÁS... 4 FEBRUÁR... 6 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 6 VÍZJÁRÁS... 8 MÁRCIUS... 9 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 9 VÍZJÁRÁS... 1 ÁPRILIS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS... 3 VÍZÁLLÁSOK TISZA BODROG SAJÓ HERNÁD TARNA VÍZHOZAMOK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON... 6

3 TARTALOMJEGYZÉK 3 MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET ÁBRAJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 68

4 JANUÁR Január az átlagosnál lényegesen melegebb 1 és kissé szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 3, - 4, fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 6-1 % között volt. Időjárási helyzet Az év első dekádjában folytatódott az évszakhoz képest enyhe, de változékony időjárás. Az éjszakai gyenge fagyokat követően napközben általában 5-1 C közé emelkedett a hőmérséklet, sőt január 7-én és 8-án 8-12 C közötti maximumokat mértek. Ebben az időszakban sokszor és sokfelé volt csapadék, ami nagyrészt eső formájában hullott, kisebb havazások csak a Mátra és a Bükk magasabb területein fordultak elő. A hónap közepén átmeneti lehűlés volt. Ekkor néhány napig egy Északkelet-Európa feletti középpontú anticiklon határozta meg időjárásunkat. Éjszakánként már keményebb fagyok voltak és napközben is alig emelkedett C fölé a hőmérséklet. Január 15-e és 16-a voltak a hónap leghidegebb napjai, amikor C fok közötti legmagasabb hőmérsékleteket mértek. A hideg időszak folyamán 13-án és 16-án is hullott számottevő csapadék, ekkor nagyrészt hó formájában. Január 17-től megenyhült az idő, a hó elolvadt, csak a hegyvidékeken maradt kisebb mennyiségben. A hónap harmadik dekádja lehűléssel és havazással kezdődött, de igazán hideg idő nem alakult ki. A nappali hőmérsékletek továbbra is kevéssel fagypont felett voltak és csak a dekád első napjaiban volt erőteljes az éjszakai lehűlés. Január között ismét nagyon enyhe napokat élhettünk, 1 C feletti maximumokkal. A hónap utolsó napján lehűlt a levegő, de a napi középhőmérséklet továbbra is az átlagos felett maradt. Vízjárás A hónap folyamán vízfolyásainkat nagyrészt apadó vízmozgás jellemezte. A Tiszán és a Bodrogon folytatódott a decemberben kialakult árhullámok levonulása, utóbbi folyó 2 vízszintje csaknem a hónapközepéig az I. fokú szint felett volt. A többi vízfolyáson kisvizes állapot volt jellemző, az első dekád csapadékainak és olvadásának hatása leginkább a Sajó vízszintjeiben okozott számottevő változást. 1. ábra: Vízállások a Tiszán és a Bodrogon 1 Országosan a 6. legmelegebb január volt az 191-től tekintett rangsorban. webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat i megtekintés. 2 Felsőberecki esetében ez azt jelentette, hogy az 55 cm-es I. fokú küszöbszintet elérő, vagy meghaladó vízállású napok száma elérte a 3- at. Az év óta észlelt vízmérce történetében ez volt a hetedik olyan árhullám, amely hossza elérte, vagy meghaladta ezt az értéket. Érdekesség és tanúság, hogy az ilyen hosszú árhullámok közül 6 esemény, 1998-at követően alakult ki.

5 JANUÁR 5 2. ábra: Árhullámok és töltésterhelés, Bodrog-Felsőberecki 3. ábra: Vízállások Sajópüspökinél A hónap végére a vízfolyások többsége kisvizes állapotot mutatott és a hónap elejéhez képest a Tiszán és a Bodrogon is 2,5-3 méteres apadás volt tapasztalható.

6 FEBRUÁR 6 FEBRUÁR Februárban működési területünk keleti részén átlagos, míg nyugatabbra és különösen a hegyvidékek térségében a megszokottól néhány fokkal hidegebb idő volt. A hónap nedves időjárással telt el, helyenként az átlag háromszorosát is elérte a csapadék mennyisége. A havi középhőmérsékletekben +,5 - -3, fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 9-3 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban az átlagostól lényegesen melegebb idő volt. A csúcshőmérsékletek általában 3-1 C között alakultak. Február 2-án és 3-án egy hullámzó frontzóna mentén, sokfelé hullott nagyobb mennyiségű eső, majd havas eső, hó is. Ezen a két napon működési területünk síkvidéki térségeinek nagy részén a február havi átlagot elérő, vagy meghaladó csapadékmennyiséget mértek és jelentős 2-6 mm közötti értékeket jelentettek a külföldi vízgyűjtőkről is. 4. ábra: Csapadék a vízgyűjtőkön A frontrendszer elvonulását követően lehűlt a levegő, így az átlagosnak megfelelő hőmérsékletek alakultak ki. Csapadék továbbra is előfordult, eleinte egy a Kárpátmedencétől északra kialakuló magassági hidegörvény, majd egy mediterrán ciklon hatására. A csapadék halmazállapota a síkvidéken vegyes volt, míg a hegyekben inkább hó hullott. A hónap első dekádjának végére kissé csendesebb idő köszöntött be, gyenge csapadékhajlammal és némileg erősödő éjszakai lehűléssel. Február 12-től ismét mozgalmasabbá vált időjárásunk. Először egy okklúziós front, majd egy mediterrán ciklon okozott általában csapadékot. 13-án jelentős havazás volt a Mátrában és a Bükkben, ahol helyenként 3-4 cm-nyi friss hó hullott. Február 16-án és 17-én egy újabb hullámzó frontrendszer helyeződött Közép-Európa fölé. A hőmérsékletekben nem sok változás történt, viszont ismét beborult és nagyobb területen hullott számottevő mennyiségű eső, havas eső, a hegyvidékeken hó. Két nap szünet után február 2-án dél felől egy mediterrán ciklon áramlási rendszerében - ismét nedves levegő érkezett fölénk és ekkor főképp működési területünk délnyugati felén volt jelentős havazás. Ezután a ciklon déli irányba távolodott térségünktől és megerősödő északi áramlással egyre hidegebb levegő áramlott Európa középső térségei felé. Február 24-én reggel már többfelé - 1 C alatti minimumokat mértek, napközben pedig fagypont közelében maradt a hőmérséklet. Az ezt követő napokban folytatódott a hideg levegő beáramlása, olyannyira, hogy február 27-én -1 C közelében volt a legmagasabb hőmérséklet. 3 Országos Vízjelző Szolgálat,

7 FEBRUÁR 7 5. ábra: A legmagasabb nappali hőmérsékletek 218. február 27-én 4 A hidegbeáramlás első napjaiban száraz levegő volt felettünk, majd február 26-án és 27-én egy mediterrán ciklon hatására megnövekedett a felhőzet és sokfelé volt havazás. A csapadék mennyisége főképp a déli határ mentén volt jelentős, de helyenként a Bükk és a Mátra keleti oldalain torlódó nedvességből is számottevő mennyiséget mértek. Érdekes és ritkán látható jelenség volt megfigyelhető Miskolcon és a Keleti-Bükkben. A kelet felől áramló igen hideg és nedves levegőben viszonylag alacsonyan zajlott a csapadék képződése, így a várost nyugati irányból határoló Bükk erős akadályt jelentett a nedves légtömegek számára. A hegység, emelkedésre és így nedvességének elveszítésére késztette a levegőt, így igen erőteljes domborzat okozta csapadéktöbblet jött létre a város nyugati részén és főképp Bükkszentkereszt környékén. Míg Miskolc keletei felén 1-2 cm hó hullott, addig a város nyugati térségeiben 35-4 cm-es friss réteg alakult ki, így a meteorológiai tél utolsó napjának reggelére Miskolc-Berekalját 6-65 cm-es, Bükkszentkeresztet pedig közel 1 m-es hóréteg borította. Különleges volt a rendkívüli hidegben hullott hó állaga is, hiszen csekély sűrűsége miatt áttetsző, madártollra emlékeztető jelleget öltött. A mérések alapján a lehullott 35-4 cm-es hóréteg, mindössze 1-15 mm körüli vízmennyiséget tartalmazott. 6. ábra: A 218. február 28-i napfelkelte Berekalján 5 4 Országos Vízjelző Szolgálat, 5 forrás:

8 FEBRUÁR 8 Vízjárás A hónap első napjaiban hullott jelentősebb esők és az olvadás együttes hatására árhullámok alakultak ki a vízfolyásokon. A kisvízfolyások esetében ezek nem voltak igazán jelentős nagyságúak (általában,5-1,5 m közötti áradást okoztak), ugyanakkor a Bodrogon és a Tiszán 2-4 méteres vízszintemelkedést regisztrálhattunk. 7. ábra: Vízállások a Tiszán, Tiszalöknél Ez utóbbi két nagyobb folyón egy árhullámcsúcs alakult ki, míg a kisebb vizeken a február 2-3., majd a 7-8. között hullott csapadék hatása külön jelentkezett. Az időjárás hidegebbre fordulásával az árhullámok vízutánpótlása csökkent és a hónap végéig csaknem minden vízfolyásunkon apadó tendencia érvényesült. A csapadékos időben a vízgyűjtők egészén a hóban tárolt vízkészletek folyamatos gyarapodása volt megfigyelhető. 8. ábra: A hóban tárolt vízkészlet változás a Tisza-Szegedig tartó vízgyűjtőjén

9 MÁRCIUS 9 MÁRCIUS Március az átlagostól hidegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 8-2 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban rendkívül hideg volt. A február végén bekövetkező hidegbeáramlás nyomán február 26. és március 1. között a téli félév legzordabb időszaka alakult ki. Március 1-én reggel C közötti minimumokat mértek és napközben , a hegyvidékeken C-ig emelkedett a hőmérséklet. Március 2-án enyhülés kezdődött, amely sokfelé járt havazással, 2-7 cm-nyi friss hóréteg kialakulásával. Ekkor a Bükkben és a Mátrában sokfelé 4-9 cm-es hóvastagságot mértek, de a két hegység környezetében az alacsonyabban fekvő területeket is 1-3 cm-es hótakaró fedte. 9. ábra: A háztetőkre rakódott 7-9 cm-es hóréteg Miskolc-Ómassán, 218. március 2-án. A hó víztartalma 9-1 mm között volt. Az enyhülés eleinte nem volt jelentős, majd március 5- től 1-2 nap alatt az átlagos közelébe, néhány nap múlva pedig 8-1 fokkal a megszokott érték fölé emelkedett a hőmérséklet. Március 1 és 12. között volt olyan területe az országnak, ahol a 4 C fokot is meghaladta a periódus abszolút minimum-és maximum hőmérsékletének különbsége. Az enyhülés csapadékot is hozott, amely legnagyobbrészt eső volt, sokfelé 1-2 mm közötti mennyiségben. Március 13-tól előbb az átlagos közelébe, majd március 17-től ismét lényegesen az ilyenkor megszokott értékek alá süllyedt a hőmérséklet. Utóbbi napon az ország jó részén esőzés kezdődött, amelyet aztán csaknem mindenhol havazás váltott fel 6. Az erős északi szél sokfelé okozott hófúvást. A hóvihar elvonulása után, az ország síkvidéki területeinek egy részén 2-1 cm-es hótakaró képződött és a Mátrában, valamint a Bükkben is újra 25-4 cm-re hízott a hóréteg. A hazai területek mellett jelentős csapadék (25-5 mm) volt Kárpátalján és Erdély egy részén is, ahol az alacsonyabb fekvésű területeken eső, a hegyvidéken hó hullott. Az erőteljes lehűlést okozó frontrendszer továbbvonulását követően néhány nap alatt megnyugodott időjárásunk, s szórványos csapadék mellett a hőmérsékletek lassan (csaknem 1 nap alatt) az átlagos értékek közelébe emelkedtek. 6 Az Alföld északi vidékein többfelé dörgés, villámlás is kísérte az intenzív havazást.

10 MÁRCIUS 1 A hónap utolsó napjaiban egy Nyugat- és Közép-Európa felett örvénylő több középpontú ciklon határozta meg időjárásunkat, amelynek áramlási rendszerében enyhe és nagy nedvességtartalmú léghullámok érkezetek a Kárpátok térségébe. Eleinte csak kisebb esők voltak, majd a hónap utolsó napján ismét kiadós 1-3 mm csapadék hullott. Az eső mellett már megjelentek a nyárias záporok is, sőt elvétve 1-1 zivatar is előfordult. 1. ábra: A lehullott csapadék mennyisége 218. március 31-én Vízjárás A hónap elején bekövetkező enyhülés és esők több vízfolyáson is árhullámokat alakítottak ki. Ezek közül a Tisza, a Bodrog és a Sajó árhulláma csaknem elérte az I. fokú készültségi szinteket, míg a Hernádé 5-1 cm-rel elmaradt attól. A kisebb vízfolyások közül főképp a Mátra és a Bükk környezetében eredőkön volt tapasztalható számottevő vízszintemelkedés és az egyik legjelentősebb kisvizünkön - a Tarnán - egy mérsékelt nagyságú árhullám is levonult. Az árhullámokat megelőzően a Tarnán viszonylag bővizű állapot volt jellemző. A február eleji esőket követően Tarnaméránál I. fokot (25 cm) elérő vízállás is kialakult és a vízszint csak lassan tért vissza, az igazán kisvízi tartományba. A 218. március 7-i esővel párhuzamosan az olvadás is megindult és ennek hatására gyors vízszintemelkedések zajlottak le a Tarna felső szakaszán. Ezt követően az eső elállt és március 11-ig csak a változó intenzitású (1-én délelőttig mérsékelt ütemű) olvadás táplálta az árhullámot. Március 1-én a Mátra magasabb régióiban is 1 C közelébe emelkedett a hőmérséklet és ez intenzívebb olvadást idézett elő. Ennek nyomán főképp a Tarna parádi ága áradt jelentősebben, míg a ceredi ágon csak csekély vízszintemelkedés volt tapasztalható.

11 MÁRCIUS 11 Március 11-én a kisebb esők és a magas hőmérsékletek, március 12-én pedig az igen magas hőmérsékletek nyomán volt jelentősebb a lefolyás növekedése. Ezt követően a hóban tárolt vízkészletek már nem voltak elegendőek az árhullám vízutánpótlásának biztosításához és a száraz, de továbbra is enyhe időben megindult az apadás. 11. ábra: Vízállások a Tarnán, Tarnaméra felett Tarnaméra alatt a Tarna, a Mátra déli oldalán eredő patakok (Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Ágói) vizével bővül. Mivel a hegység déli oldalán és előterében csekély volt a hóban tárolt vízkészlet, így ezek a vízfolyások csak mérsékelt mennyiségű vizet szállítottak. 12. ábra: Vízállások a Gyöngyös-patakon, valamint a Tarnán, Tarnaméra alatt

12 MÁRCIUS 12 Ennek köszönhető, hogy bár a tarnörsi árhullám görbéje kisimultabb, mint a tarnamérai, karakterisztikájában mégis hasonló képet mutat ahhoz. Az árhullám levonulásának ideje alatt - a három jelentősebb mellékág közül - a Gyöngyöspatakon érkezett a legnagyobb vízmennyiség a befogadóba, míg a Tarnócán, de főképp a Benén szinte alig éreztette hatását a hóolvadásból származó lefolyás. A természetes folyamatok mellett a víztározók üzemeltetése is befolyásolta a lefolyó víz mennyiségét, így pl. a Gyöngyös-patak vízrendszeréhez tartozó Csórréti-víztározóból 218. március 12-én és 13-án történt a legnagyobb (2-3 m 3 /s-os) vízlebocsátás.

13 ÁPRILIS 13 ÁPRILIS Április az átlagostól lényegesen melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 5,-6, fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 4-8 % között mozgott, ugyanakkor a Mátrában és környezetében, valamint helyenként Délborsodban és Délhevesben is, mindössze a megszokott értékek 1-4 %-át mérték. Időjárási helyzet Április elsején még egy kelet felé távolodóban lévő ciklonrendszer határozta meg időjárásunkat. Sokfelé volt kiadós csapadék, amely legnagyobbrészt eső formájában hullott, de a Mátra és a Bükk 8-9 m feletti térségeiben jégdara, majd havas eső, havazás is kialakult. Működési területünkön Heves megyében volt kevesebb eső, ott általában 1 mm alatti értékeket mértek, mindössze a Bükk nyugati területein fordult elő ettől nagyobb csapadék. A Bükktől keletre és északra általában 1-2 mm közötti mennyiségek voltak jellemzőek. A léghőmérsékletek lényegesen elmaradtak az ilyenkor megszokottól, a síkvidéken 1, a hegyekben 3-7 C kö- zötti csúcsértékek alakultak ki, április 2-án reggel pedig többfelé fagyott. Ez az első két nap volt a hónap leghidegebb időszaka. 13. ábra: A 218. április 1-én mért maximumhőmérsékletek Április 3-tól erőteljes felmelegedés indult meg és a hőmérséklet két kisebb visszaesésétől eltekintve a hónap végéig az átlagostól lényegesen melegebb időben lehetett részünk. Az első lehűlés egy Skandináviai felett örvénylő ciklon hidegfrontjának volt köszönhető, amely április 5-én érte el a Kárpát-medencét. Ezt követően a hónap utolsó dekádjában, április 26-án közelítette meg egy frontrendszer térségünket. Mindkét esetben az átlagosra süllyedt a hőmérséklet, igazán hűvös idő egyik lehűlési időszakban sem alakult ki. Ezek a markáns változások nem jártak jelentős csapadékkal, mint ahogy a meleg időszakok sem bővelkedtek esőben. Működési területünkön a hónap csapadékának zöme április 1-én hullott. Ekkor általában a teljes havi mennyiség 3-5, helyenként 5-7%-át mérték.

14 ÁPRILIS 14 A száraz idő ugyanakkor rendkívüli meleggel párosult. A hónap első dekádjában április 7-ig 2 C fok alatti maximumokat mértek, majd 9-én már 25 fok is előfordult. Az éjszakai lehűlés fokozatosan mérséklődött, a hónap közepétől többnyire 8-1 fok felett alakultak a minimumok, sőt egy-két napon C-os legalacsonyabb hőmérsékleteket is mértek. A hónap második és harmadik dekádjában több minimumhőmérsékleti 7 rekord is megdőlt, de rekord meleget mértek például április 12-én a délután órákban is, amikor Pakson 27,8 C-ig emelkedett a hőmérséklet. A hónap utolsó dekádjában bekövetkező lehűlést követően, április 29-én és 3-án már ismét rendkívüli meleg volt, olyannyira, hogy az Alföld délidélkeleti területein 1-2 hőségnap (max 3, C) is előfordult ábra: Maximumhőmérsékletek 218. április 29-én április 13-án Szeged belterületén csupán 15,5 fokig csökkent a hőmérséklet. Ezen a napon eddig a legenyhébb éjszakát Sárospatakon (1972), illetve Pannonhalmán (196) mérték, ekkor kereken 15, fokot mutattak a hőmérők. forrás: május 16-i megtekintés április 15-én Pécsi Tudományegyetem területén működő meteorológiai állomáson csupán 16,7 fokig csökkent a hőmérséklet. A korábbi legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekord 14,9 fok volt, ezt 1952-ben regisztrálták Farkasgyepű állomáson. forrás: május 16-i megtekintés április 16-án Tatabánya, és Bugyi Ürbőpuszta meteorológiai állomásokon csupán 17,3 fokig csökkent a hőmérséklet. Ezen a napon eddig a legenyhébb éjszakát Tatabányán mérték 1952-ben, ekkor 15,6 fokot mutattak a hőmérők. A Budapest Lágymányos állomásán is csak 17,3 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimumhőmérséklet rekord 13,7 fok volt, ezt 215-ben regisztrálták Budapest János-hegy állomáson belterületén. forrás: május 16-i megtekintés április 18-án Budapest Lágymányos állomásán csupán 16,2 fokig csökkent a hőmérséklet. A korábbi legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekord 15,6 fok volt, ezt 2-ben regisztrálták Pécs Árpádtetőn. Természetesen ez egyben új fővárosi rekord is. A korábbi rekord 15, fok volt, ezt 1948-ban regisztrálták Budapest Gellérthegy állomáson. forrás: május 16-i megtekintés április 23-án Kab-hegy meteorológiai állomásokon csupán 18,2 fokig csökkent a hőmérséklet. Ezen a napon eddig a legenyhébb éjszakát Pannonhalmán mérték 1968-ban, ekkor 17,4 fokot mutattak a hőmérők. forrás: május 16-i megtekintés. A fölénk áramló meleg levegő és a több helyen felhős idő hatására igen enyhe volt az éjszaka. Április 29-én, a Szeged melletti Sándorfalván csupán 18,7 Celsius fokig csökkent a hőmérséklet (ez várhatóan estig már nem változik), és ezzel megdőlt a legalacsonyabb hőmérséklet napi rekordja, amelyet 1966-tól mindeddig Budapest Országút és Eger állomás tartott 17,4 fokkal. forrás: május 16-i megtekintés. 8 Április 29-én új országos melegrekordot ünnepelhetünk. A 212-ben Győrben és Nyíregyházán mért 3,6 fokot ráadásul nem egy, hanem mindjárt tizennyolc mérőállomáson is meghaladta a napi maximum-hőmérséklet. Ezek közül a legmagasabb értéket Kelebián és Sátorhelyen regisztráltuk, ahol 31,4 fokig melegedett fel délután a levegő. Mától így ez az új országos napi csúcs. forrás: május 16-i megtekintés.

15 ÁPRILIS 15 Összességében elmondható, hogy 218 áprilisa 191 óta a legmelegebb április volt. Figyelemreméltó, hogy a havi rekordlista első 3 helyezettje az elmúlt 2 év valamelyike. (2-ik 29; 3-ik 2). Szintén rendkívüli, hogy a télies márciust követően 1-2 hét alatt nyár lett és ez az időjárási helyzet nem egy rövid idejű erőteljes anomália volt, hanem tartósnak bizonyult. A hónap első napjaiban még sokfelé belvíz borította a vetéseket, míg a hónap végén már aszályról beszélhettünk és az alföldi hőségnapok a legmelegebb nyári időszakokat idézték. Vízjárás A hónap vízjárását a március utolsó és április első napján hullott jelentős csapadék, majd a külföldi vízgyűjtők magasabb hegyvidékein felhalmozódott hó olvadása, valamint a későbbi tartósan meleg és száraz időjárás határozták meg. Ennek megfelelően a kisebb vízfolyásokon a hónap első napjaiban számottevő vízszintemelkedések alakultak ki, majd gyors és tartós apadás következett be. A nagyobb vízfolyások közül a Tiszán és a Bodrogon jelentősebb (készültségi szintet elérő), míg a Sajón és a Hernádon közepes nagyságú árhullám vonult le. Az olvadás miatt az apadás elhúzódott, csak a hónap végére alakult ki kisvizes állapot. A Bodrog vízgyűjtőjén főképp a december közepéig lehullott csapadék okozott jelentős felszíni vízbevételt, ugyanakkor ezzel párhuzamosan számottevő hófelhalmozódás is volt. December második felében már főképp a mérsékelt ütemű, de csaknem folyamatos olvadás dominált, az újabb kisebb, a hóvízkészletet fenntartó csapadék mellett. Januárban nem sokat változott a helyzet, majd február elején jelentősebb havazások voltak és a hideg időben a hó nagy része megmaradt. Március elején lassan enyhült az idő és számottevő olvadás is volt, majd a hónap közepén bekövetkező hidegbetörés hosszabb időre megállította az olvadást és az akkor kialakult havazások kissé tovább növelték a vízkészleteket, amelyek a hűvös időben szinte változatlanul, egészen március utolsó napjaiig fennmaradtak. Az április 3-tól bekövetkező jelentős enyhülés aztán gyors olvadáshoz vezetett és a hónap első dekádjának végére már csak a vízgyűjtő legmagasabb területein maradt mérsékelt mennyiségű hó. 15. ábra: A Bodrog vízgyűjtőjén hó formájában tározódott víz mennyisége

16 ÁPRILIS 16 Hasonló volt a helyzet a Felső-Tisza vízgyűjtőjén is, az olvadás itt is szokatlanul hosszú ideig kitolódott. 16. ábra: A Tisza, Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén hó formájában tározódott víz mennyisége Április elején, a Bodrogon és a Tiszán - a márciusi olvadás és esők nyomán kialakult kisebb árhullámok miatt még bővizű állapot volt jellemző. A március végi enyhülés hatására a hónap utolsó napján a Bodrog apadása megszűnt (a völgyelés március 31-én következett be, Felsőbereckinél és Sárospataknál is egyaránt 4 cm körüli értékkel) és a folyó a jelentős esőzés időszakában már áradó állapotot mutatott. A nagyobb csapadék hatására bekövetkező első jelentősebb vízszintemelkedések az Ondava és a Laborc vízrendszerében jöttek létre, ahol az érkező vízhozam mindkét nagyobb tározó (Nagydomása, Sirava) vízszintjét a maximális üzemvízszint fölé emelte. Az árvíz első időszakában, előbbi víztározóban mintegy 1, utóbbiban nagyjából 27 Mm 3 -nyi vízmennyiséget tartottak vissza. A felső vízfolyásszakaszok apadását követően a tározókban tárolt vízmennyiséget Nagydomásán egy, Siraván két és fél hét alatt az árvizet megelőző szintre csökkentették. 17. ábra: Vízállások a Bodrog mellékvizein, 218. márciusáprilis

17 ÁPRILIS ábra: A Nagydomásai víztározó jellemző adatai, 218. márciusáprilis A Nagydomásai víztározóban visszatartott vízmennyiség mellett, jelentős víztömeg érkezett az Ondavába a tározó alatti vízgyűjtőről, valamint a Tapolyról, így a folyó alsó szakaszán Hórnál 3 m 3 /s körüli tetőző vízhozam alakult ki. Ez a vízmennyiség elsőként érve a főfolyóba, gyors áradást okozott a Bodrogon. Ezt követően (alig észrevehetően) átmenetileg kissé csökkent az áradás üteme, majd az Ung vizének megérkezése után újabb intenzívebb áradási szakasz következett. A másik kárpátaljai mellékvíz a Latorca vízgyűjtője lényegesen kevesebb csapadékot (2-3 mm) kapott, mint a nyugatabbra eső vízrendszerek, ezért árhulláma nem szállított igazán jelentős víztömeget, ugyanakkor a későbbi olvadás miatt apadása igencsak lassúnak bizonyult. Ez az elhúzódó olvadás, a víztározók ürítése, valamint a Tisza visszaduzzasztó hatása volt az okozója annak, hogy a Bodrog tetőzése csaknem egy héttel az árhullámot kiváltó csapadékesemény után következett be. 19. ábra: A Siravai víztározó jellemző adatai, 218. március-április

18 ÁPRILIS ábra: Vízállások a Bodrogon és a Tiszán 218. március-április Az olvadás okozta pulzáló vízmozgás a Tisza kárpátaljai és szabolcsi szakaszán is jelen volt, olyannyira, hogy Vásárosnaménynál az április 3-i 49 cm tetőzést követően (I. fok 6 cm), csak 1 nap múlva csökkent a vízszint 3 cm alá. Az innen tartósan érkező számottevő vízmennyiség, valamint a Bodrog és a Sajó vízhozama már elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a Közép-Tiszán is I. fokhoz közeli vízszintek alakuljanak ki.

19 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 218. január 21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 22. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

20 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 23. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 24. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

21 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 218. február 25. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 26. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

22 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 27. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 28. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

23 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 218. március 29. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 3. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

24 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 31. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 32. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

25 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 218. április 33. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól 1 9 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 1 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

26 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 35. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 12 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

27 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 218. január 37. ábra: A 218. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 14 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

28 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 218. február 39. ábra: A 218. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 16 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

29 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 218. március 41. ábra: A 218. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 18 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

30 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 218. április 43. ábra: A 218. április havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása 2 19 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 2 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

31 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Tisza Vízmérce adatai: Tokaj Vízfolyás Tisza Szelvény 543,79 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,33 mbf LKV -184 cm Időpontja LNV 928 cm Időpontja I. fok 65 cm II. fok 7 cm III. fok 8 cm "" pont 218. I. fok II. fok III. fok LKV Tokaj 218 Tokaj napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tokaj napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tokaj napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 45. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál

32 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK LKV (Tiszalök-alsó) Tiszalök-felső 218 Tiszalök-alsó 218 Tiszalök-alsó napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszalök-alsó napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszalök-felső napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszalök-felső napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV (Tiszalök-felső) Vízmérce adatai: Tiszalök-felső Vízfolyás Tisza Szelvény 518,2 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,34 mbf LKV -232 cm Időpontja LNV 831 cm Időpontja Vízmérce adatai: Tiszalök-alsó Vízfolyás Tisza Szelvény 518,1 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,34 mbf LKV -372 cm Időpontja LNV 831 cm Időpontja ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

33 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK I. fok II. fok III. fok Tiszapalkonya LKV Tiszapalkonya 218 Tiszapalkonya napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszapalkonya napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszapalkonya napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszapalkonya LNV Vízmérce adatai: Tiszapalkonya Vízfolyás Tisza Szelvény 484,7 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 87,28 mbf LKV -66 cm Időpontja LNV 86 cm Időpontja I. fok 5 cm II. fok 6 cm III. fok 65 cm 47. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál

34 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Vízmérce adatai: Tiszakeszi Vízfolyás Tisza Szelvény 464,26 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 86,16mBf LKV -212 cm Időpontja LNV 811 cm Időpontja I. fok 5 cm II. fok 6 cm III. fok 65 cm I. fok II. fok III. fok Tiszakeszi LKV Tiszakeszi 218 Tiszakeszi LNV 48. ábra: A Tisza vízállása Tiszakeszinél

35 vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Tiszabecs Tivadar Vásárosnamény Záhony Dombrád Tiszabercel Tokaj Tiszalök-felső Tiszalök-alsó Tiszapalkonya Tiszakeszi Tiszafüred Kisköre-felsö Kisköre-alsó Szolnok Csongrád Szeged ábra: Vízszintek a Tiszán

36 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK 36 Bodrog Vízmérce adatai: Felsőberecki Vízfolyás Bodrog Szelvény 47,74 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 92,16 mbf LKV 13 cm Időpontja LNV 795 cm Időpontja I. fok 55 cm II. fok 65 cm III. fok 7 cm III. fok II. fok I. fok LKV Felsőberecki 218 Felsőberecki napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőberecki napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőberecki napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 5. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél

37 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Vízmérce adatai: Sárospatak Vízfolyás Bodrog Szelvény 37,3 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 91,8 mbf LKV -2 cm Időpontja LNV 74 cm 91.8 Időpontja I. fok 5 cm II. fok 6 cm III. fok 65 cm III. fok 218. II. fok I. fok LKV Sárospatak 218 Sárospatak napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sárospatak napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sárospatak napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 51. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

38 vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Ung-Ungvár Ung-Lékárd Laborc- Nagymihály Laborc-Iske Latorca-Munkács Latorca- Nagykapos Ondava-Hór Bodrog- Felsőberecki Bodrog- Sárospatak Tokaj ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

39 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK 39 Sajó Vízmérce adatai: Sajópüspöki Vízfolyás Sajó Szelvény 123,5 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 148,38 mbf LKV 13 cm Időpontja LNV 416 cm Időpontja I. fok 2 cm II. fok 25 cm III. fok 3 cm III. fok 218. II. fok I. fok LKV Sajópüspöki 218 Sajópüspöki napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajópüspöki napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajópüspöki napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 53. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél

40 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Vízmérce adatai: Sajószentpéter Vízfolyás Sajó Szelvény 76,5 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 121,82 mbf LKV 29 cm Időpontja LNV 46 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm III. fok II. fok I. fok LKV Sajószentpéter 218 Sajószentpéter napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajószentpéter napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajószentpéter napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 54. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

41 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Vízmérce adatai: Felsőzsolca Vízfolyás Sajó Szelvény 49,38 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 17,2 mbf LKV -13 cm Időpontja LNV 512 cm Időpontja I. fok 3 cm II. fok 35 cm III. fok 4 cm III. fok 218. II. fok I. fok LKV Felsőzsolca 218 Felsőzsolca napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőzsolca napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőzsolca napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 55. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

42 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK 42 Hernád Vízmérce adatai: Hidasnémeti Vízfolyás Hernád Szelvény 97,4 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 151,26 mbf LKV -139 cm Időpontja LNV 53 cm Időpontja I. fok 2 cm II. fok 25 cm III. fok 3 cm II. fok I. fok "" pont LKV Hidasnémeti 218 Hidasnémeti napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Hidasnémeti napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Hidasnémeti napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 56. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél

43 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Vízmérce adatai: Gesztely Vízfolyás Hernád Szelvény 24,4 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 18,13 mbf LKV -26 cm Időpontja LNV 517 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm I. fok 218. II. fok III. fok LKV Gesztely 218 Gesztely napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Gesztely napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Gesztely napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 57. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

44 vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK 44 Tarna ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tarnaméra 218 Vízmérce adatai: Tarnaméra Vízfolyás Tarna Szelvény 24,3 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 99,27 mbf LKV 16 cm Időpontja LNV 5 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm

45 vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tarnaörs 218 Vízmérce adatai: Tarnaörs Vízfolyás Tarna Szelvény 11,855 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 91,41 mbf LKV 65 cm Időpontja LNV 565 cm Időpontja I. fok 35 cm II. fok 4 cm III. fok 45 cm

46 vízhozam (m 3 /s) VÍZHOZAMOK 46 VÍZHOZAMOK Tiszabecs Vásárosnamény Tiszadob Kisköre-alsó Szeged 6. ábra: Vízhozamok a Tiszán

47 vízhozam (m 3 /s) VÍZHOZAMOK Felsőberecki Ondava-Hór Ung-Lékárd Laborc-Homonna 61. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

48 vízhőmérséklet ( C) VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 48 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Tisza-Tiszabecs Tisza-Tokaj Tisza-Tiszapalkonya 62. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán

49 vízhőmérséklet ( C) VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Bodrog-Felsőberecki Hernád-Hidasnémeti Sajó-Sajópüspöki 63. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

50 TALAJVÍZSZINTEK 218. január 64. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a 218. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 22 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

51 TALAJVÍZSZINTEK 218. február 66. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a 218. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 24 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

52 TALAJVÍZSZINTEK 218. március 68. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a 218. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 26 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

53 TALAJVÍZSZINTEK 218. április 7. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. április havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak április havi átlagos és a 218.április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 28 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

54 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 72. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén

55 talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) 91,59 Terepmagasság 4397 Ároktő - Átlagos havi talajvízszint (21-6, 28-14) Besenyőtelek - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,56 Terepmagasság Cigánd - Átlagos havi talajvízszint ( ) Eger - Átlagos havi talajvízszint (25-214) ,1 Terepmagasság ,52 Terepmagasság Egerfarmos - Átlagos havi talajvízszint ( ; ) Jászárokszállás - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,15 Terepmagasság ,17 Terepmagasság Jászdózsa - Átlagos havi talajvízszintek (22-214) Karcsa - Átlagos havi talajvízszint ( ; ) ,79 Terepmagasság ,88 Terepmagasság

56 talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 4168 Karos - Átlagos havi talajvízszint ( ) Kistokaj - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,7 Terepmagasság ,66 Terepmagasság ,48 Terepmagasság 4396 Ludas - Átlagos havi talajvízszint (23-214) ,18 Terepmagasság 1817 Mezőcsát - Átlagos havi talajvízszint ( ) Mezőkeresztes - Átlagos havi talajvízszinz ( ) Mezőkövesd - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,2 Terepmagasság ,42 Terepmagasság Miskolc - Átlagos havi talajvízszint (22-214) Nemesbikk - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,53 Terepmagasság ,8 Terepmagasság

57 talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 4167 Olaszliszka - Átlagos havi talajvízszint ( ) Pácin - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,91 Terepmagasság ,61 Terepmagasság Poroszló-Nagyállás - Átlagos havi talajvízszint ( ) Sajóörös - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,93 Terepmagasság ,89 Terepmagasság Sárospatak-Baksa-tanya - Átlagos havi talajvízszint (2-214) Sárospatak-Baksa-tanya 2. - Átlagos havi talajvízszint (22-214) ,68 Terepmagasság ,2 Terepmagasság Sárospatak-Várhomok - Átlagos havi talajvízszint ( ) Szentistván - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,66 Terepmagasság ,91 Terepmagasság

58 talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 4395 Szihalom - Átlagos havi talajvízszint (22-214) Szikszó - Átlagois havi talajvízszint (22-214) ,91 Terepmagasság ,87 Terepmagasság Taktaharkány - Átlagos havi talajvízszint ( ) Tarnaméra - Átlagos havi talajvízszinz (22-214) ,56 Terepmagasság ,78 Terepmagasság Tarnaörs - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,81 Terepmagasság 1835 Tiszadorogma - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,76 Terepmagasság Tiszadorogma - Átlagos havi talajvízszint ( ) Tiszadorogma - Átlagos havi talajvízszint (22-214) ,12 Terepmagasság ,4 Terepmagasság

59 talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) talajvízállás (cm) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 3822 Tiszakarád - Átlagos havi talajvízszint ( ) Tiszakarád - Átlagos havi talajvízszint ( ; ) ,74 Terepmagasság ,45 Terepmagasság Tiszalúc - Átlagos havi talajvízszint ( ) Tolcsva - Átlagos havi talajvízszint (23-214) ,61 Terepmagasság ,69 Terepmagasság ,54 Terepmagasság 4169 Viss - Átlagos havi talajvízszint ( ) ,49 Terepmagasság 4173 Zaránk - Átlagos havi talajvízszint ( )

60 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON évi meteorológiai adatok: Miskolc-Diósgyőr napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 73. ábra: 218. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr Adatforrás: OMSZ

61 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon évi meteorológiai adatok: Kékestető napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 74. ábra: 218. évi mérési adatok: Kékestető 3 3 Adatforrás: OMSZ

62 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon évi meteorológiai adatok: Eger napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 75. ábra: 218. évi mérési adatok: Eger Adatforrás: OMSZ

63 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon évi meteorológiai adatok: Jósvafő napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 76. ábra: 218. évi mérési adatok: Jósvafő Adatforrás: OMSZ

64 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 77. ábra: Tetőzések a Bodrogon 217. december-218. január 2. sz. melléklet 78. ábra: Tetőzések a Tarnán és a Gyöngyösön 218 márciusában