A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Átírás

1 A 218. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 218 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 4 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 4 VÍZJÁRÁS... 4 FEBRUÁR... 6 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 6 VÍZJÁRÁS... 8 MÁRCIUS... 9 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 9 VÍZJÁRÁS... 1 ÁPRILIS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS MÁJUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS... 2 JÚNIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚLIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS AUGUSZTUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS SZEPTEMBER IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER... 45

3 TARTALOMJEGYZÉK 3 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK TISZA BODROG SAJÓ HERNÁD TARNA VÍZHOZAMOK TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET ÁBRAJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 12

4 JANUÁR Január az átlagosnál lényegesen melegebb 1 és kissé szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 3, - 4, fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 6-1 % között volt. Időjárási helyzet Az év első dekádjában folytatódott az évszakhoz képest enyhe, de változékony időjárás. Az éjszakai gyenge fagyokat követően napközben általában 5-1 C közé emelkedett a hőmérséklet, sőt január 7-én és 8-án 8-12 C közötti maximumokat mértek. Ebben az időszakban sokszor és sokfelé volt csapadék, ami nagyrészt eső formájában hullott, kisebb havazások csak a Mátra és a Bükk magasabb területein fordultak elő. A hónap közepén átmeneti lehűlés volt. Ekkor néhány napig egy Északkelet-Európa feletti középpontú anticiklon határozta meg időjárásunkat. Éjszakánként már keményebb fagyok voltak és napközben is alig emelkedett C fölé a hőmérséklet. Január 15-e és 16-a voltak a hónap leghidegebb napjai, amikor C fok közötti legmagasabb hőmérsékleteket mértek. A hideg időszak folyamán 13-án és 16-án is hullott számottevő csapadék, ekkor nagyrészt hó formájában. Január 17-től megenyhült az idő, a hó elolvadt, csak a hegyvidékeken maradt kisebb mennyiségben. A hónap harmadik dekádja lehűléssel és havazással kezdődött, de igazán hideg idő nem alakult ki. A nappali hőmérsékletek továbbra is kevéssel fagypont felett voltak és csak a dekád első napjaiban volt erőteljes az éjszakai lehűlés. Január között ismét nagyon enyhe napokat élhettünk, 1 C feletti maximumokkal. A hónap utolsó napján lehűlt a levegő, de a napi középhőmérséklet továbbra is az átlagos felett maradt. Vízjárás A hónap folyamán vízfolyásainkat nagyrészt apadó vízmozgás jellemezte. A Tiszán és a Bodrogon folytatódott a decemberben kialakult árhullámok levonulása, utóbbi folyó 2 vízszintje csaknem a hónapközepéig az I. fokú szint felett volt. A többi vízfolyáson kisvizes állapot volt jellemző, az első dekád csapadékainak és olvadásának hatása leginkább a Sajó vízszintjeiben okozott számottevő változást. 1. ábra: Vízállások a Tiszán és a Bodrogon 1 Országosan a 6. legmelegebb január volt az 191-től tekintett rangsorban. webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat i megtekintés. 2 Felsőberecki esetében ez azt jelentette, hogy az 55 cm-es I. fokú küszöbszintet elérő, vagy meghaladó vízállású napok száma elérte a 3- at. Az év óta észlelt vízmérce történetében ez volt a hetedik olyan árhullám, amely hossza elérte, vagy meghaladta ezt az értéket. Érdekesség és tanúság, hogy az ilyen hosszú árhullámok közül 6 esemény, 1998-at követően alakult ki.

5 JANUÁR 5 2. ábra: Árhullámok és töltésterhelés, Bodrog-Felsőberecki 3. ábra: Vízállások Sajópüspökinél A hónap végére a vízfolyások többsége kisvizes állapotot mutatott és a hónap elejéhez képest a Tiszán és a Bodrogon is 2,5-3 méteres apadás volt tapasztalható.

6 FEBRUÁR 6 FEBRUÁR Februárban működési területünk keleti részén átlagos, míg nyugatabbra és különösen a hegyvidékek térségében a megszokottól néhány fokkal hidegebb idő volt. A hónap nedves időjárással telt el, helyenként az átlag háromszorosát is elérte a csapadék mennyisége. A havi középhőmérsékletekben +,5 - -3, fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 9-3 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban az átlagostól lényegesen melegebb idő volt. A csúcshőmérsékletek általában 3-1 C között alakultak. Február 2-án és 3-án egy hullámzó frontzóna mentén, sokfelé hullott nagyobb mennyiségű eső, majd havas eső, hó is. Ezen a két napon működési területünk síkvidéki térségeinek nagy részén a február havi átlagot elérő, vagy meghaladó csapadékmennyiséget mértek és jelentős 2-6 mm közötti értékeket jelentettek a külföldi vízgyűjtőkről is. 4. ábra: Csapadék a vízgyűjtőkön A frontrendszer elvonulását követően lehűlt a levegő, így az átlagosnak megfelelő hőmérsékletek alakultak ki. Csapadék továbbra is előfordult, eleinte egy a Kárpátmedencétől északra kialakuló magassági hidegörvény, majd egy mediterrán ciklon hatására. A csapadék halmazállapota a síkvidéken vegyes volt, míg a hegyekben inkább hó hullott. A hónap első dekádjának végére kissé csendesebb idő köszöntött be, gyenge csapadékhajlammal és némileg erősödő éjszakai lehűléssel. Február 12-től ismét mozgalmasabbá vált időjárásunk. Először egy okklúziós front, majd egy mediterrán ciklon okozott általában csapadékot. 13-án jelentős havazás volt a Mátrában és a Bükkben, ahol helyenként 3-4 cm-nyi friss hó hullott. Február 16-án és 17-én egy újabb hullámzó frontrendszer helyeződött Közép-Európa fölé. A hőmérsékletekben nem sok változás történt, viszont ismét beborult és nagyobb területen hullott számottevő mennyiségű eső, havas eső, a hegyvidékeken hó. Két nap szünet után február 2-án dél felől egy mediterrán ciklon áramlási rendszerében - ismét nedves levegő érkezett fölénk és ekkor főképp működési területünk délnyugati felén volt jelentős havazás. Ezután a ciklon déli irányba távolodott térségünktől és megerősödő északi áramlással egyre hidegebb levegő áramlott Európa középső térségei felé. Február 24-én reggel már többfelé - 1 C alatti minimumokat mértek, napközben pedig fagypont közelében maradt a hőmérséklet. Az ezt követő napokban folytatódott a hideg levegő beáramlása, olyannyira, hogy február 27-én -1 C közelében volt a legmagasabb hőmérséklet. 3 Országos Vízjelző Szolgálat,

7 FEBRUÁR 7 5. ábra: A legmagasabb nappali hőmérsékletek 218. február 27-én 4 A hidegbeáramlás első napjaiban száraz levegő volt felettünk, majd február 26-án és 27-én egy mediterrán ciklon hatására megnövekedett a felhőzet és sokfelé volt havazás. A csapadék mennyisége főképp a déli határ mentén volt jelentős, de helyenként a Bükk és a Mátra keleti oldalain torlódó nedvességből is számottevő mennyiséget mértek. Érdekes és ritkán látható jelenség volt megfigyelhető Miskolcon és a Keleti-Bükkben. A kelet felől áramló igen hideg és nedves levegőben viszonylag alacsonyan zajlott a csapadék képződése, így a várost nyugati irányból határoló Bükk erős akadályt jelentett a nedves légtömegek számára. A hegység, emelkedésre és így nedvességének elveszítésére késztette a levegőt, így igen erőteljes domborzat okozta csapadéktöbblet jött létre a város nyugati részén és főképp Bükkszentkereszt környékén. Míg Miskolc keletei felén 1-2 cm hó hullott, addig a város nyugati térségeiben 35-4 cm-es friss réteg alakult ki, így a meteorológiai tél utolsó napjának reggelére Miskolc-Berekalját 6-65 cm-es, Bükkszentkeresztet pedig közel 1 m-es hóréteg borította. Különleges volt a rendkívüli hidegben hullott hó állaga is, hiszen csekély sűrűsége miatt áttetsző, madártollra emlékeztető jelleget öltött. A mérések alapján a lehullott 35-4 cm-es hóréteg, mindössze 1-15 mm körüli vízmennyiséget tartalmazott. 6. ábra: A 218. február 28-i napfelkelte Berekalján 5 4 Országos Vízjelző Szolgálat, 5 forrás:

8 FEBRUÁR 8 Vízjárás A hónap első napjaiban hullott jelentősebb esők és az olvadás együttes hatására árhullámok alakultak ki a vízfolyásokon. A kisvízfolyások esetében ezek nem voltak igazán jelentős nagyságúak (általában,5-1,5 m közötti áradást okoztak), ugyanakkor a Bodrogon és a Tiszán 2-4 méteres vízszintemelkedést regisztrálhattunk. 7. ábra: Vízállások a Tiszán, Tiszalöknél Ez utóbbi két nagyobb folyón egy árhullámcsúcs alakult ki, míg a kisebb vizeken a február 2-3., majd a 7-8. között hullott csapadék hatása külön jelentkezett. Az időjárás hidegebbre fordulásával az árhullámok vízutánpótlása csökkent és a hónap végéig csaknem minden vízfolyásunkon apadó tendencia érvényesült. A csapadékos időben a vízgyűjtők egészén a hóban tárolt vízkészletek folyamatos gyarapodása volt megfigyelhető. 8. ábra: A hóban tárolt vízkészlet változás a Tisza-Szegedig tartó vízgyűjtőjén 6 6 Országos Vízjelző Szolgálat,

9 MÁRCIUS 9 MÁRCIUS Március az átlagostól hidegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 8-2 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban rendkívül hideg volt. A február végén bekövetkező hidegbeáramlás nyomán február 26. és március 1. között a téli félév legzordabb időszaka alakult ki. Március 1-én reggel C közötti minimumokat mértek és napközben , a hegyvidékeken C-ig emelkedett a hőmérséklet. Március 2-án enyhülés kezdődött, amely sokfelé járt havazással, 2-7 cm-nyi friss hóréteg kialakulásával. Ekkor a Bükkben és a Mátrában sokfelé 4-9 cm-es hóvastagságot mértek, de a két hegység környezetében az alacsonyabban fekvő területeket is 1-3 cm-es hótakaró fedte. 9. ábra: A háztetőkre rakódott 7-9 cm-es hóréteg Miskolc-Ómassán, 218. március 2-án. A hó víztartalma 9-1 mm között volt. Az enyhülés eleinte nem volt jelentős, majd március 5- től 1-2 nap alatt az átlagos közelébe, néhány nap múlva pedig 8-1 fokkal a megszokott érték fölé emelkedett a hőmérséklet. Március 1 és 12. között volt olyan területe az országnak, ahol a 4 C fokot is meghaladta a periódus abszolút minimum-és maximum hőmérsékletének különbsége. Az enyhülés csapadékot is hozott, amely legnagyobbrészt eső volt, sokfelé 1-2 mm közötti mennyiségben. Március 13-tól előbb az átlagos közelébe, majd március 17-től ismét lényegesen az ilyenkor megszokott értékek alá süllyedt a hőmérséklet. Utóbbi napon az ország jó részén esőzés kezdődött, amelyet aztán csaknem mindenhol havazás váltott fel 7. Az erős északi szél sokfelé okozott hófúvást. A hóvihar elvonulása után, az ország síkvidéki területeinek egy részén 2-1 cm-es hótakaró képződött és a Mátrában, valamint a Bükkben is újra 25-4 cm-re hízott a hóréteg. A hazai területek mellett jelentős csapadék (25-5 mm) volt Kárpátalján és Erdély egy részén is, ahol az alacsonyabb fekvésű területeken eső, a hegyvidéken hó hullott. Az erőteljes lehűlést okozó frontrendszer továbbvonulását követően néhány nap alatt megnyugodott időjárásunk, s szórványos csapadék mellett a hőmérsékletek lassan (csaknem 1 nap alatt) az átlagos értékek közelébe emelkedtek. 7 Az Alföld északi vidékein többfelé dörgés, villámlás is kísérte az intenzív havazást.

10 MÁRCIUS 1 A hónap utolsó napjaiban egy Nyugat- és Közép-Európa felett örvénylő több középpontú ciklon határozta meg időjárásunkat, amelynek áramlási rendszerében enyhe és nagy nedvességtartalmú léghullámok érkezetek a Kárpátok térségébe. Eleinte csak kisebb esők voltak, majd a hónap utolsó napján ismét kiadós 1-3 mm csapadék hullott. Az eső mellett már megjelentek a nyárias záporok is, sőt elvétve 1-1 zivatar is előfordult. 1. ábra: A lehullott csapadék mennyisége 218. március 31-én 8 Vízjárás A hónap elején bekövetkező enyhülés és esők több vízfolyáson is árhullámokat alakítottak ki. Ezek közül a Tisza, a Bodrog és a Sajó árhulláma csaknem elérte az I. fokú készültségi szinteket, míg a Hernádé 5-1 cm-rel elmaradt attól. A kisebb vízfolyások közül főképp a Mátra és a Bükk környezetében eredőkön volt tapasztalható számottevő vízszintemelkedés és az egyik legjelentősebb kisvizünkön - a Tarnán - egy mérsékelt nagyságú árhullám is levonult. Az árhullámokat megelőzően a Tarnán viszonylag bővizű állapot volt jellemző. A február eleji esőket követően Tarnaméránál I. fokot (25 cm) elérő vízállás is kialakult és a vízszint csak lassan tért vissza, az igazán kisvízi tartományba. A 218. március 7-i esővel párhuzamosan az olvadás is megindult és ennek hatására gyors vízszintemelkedések zajlottak le a Tarna felső szakaszán. Ezt követően az eső elállt és március 11-ig csak a változó intenzitású (1-én délelőttig mérsékelt ütemű) olvadás táplálta az árhullámot. 8 Országos Vízjelző Szolgálat,

11 MÁRCIUS 11 Március 1-én a Mátra magasabb régióiban is 1 C közelébe emelkedett a hőmérséklet és ez intenzívebb olvadást idézett elő. Ennek nyomán főképp a Tarna parádi ága áradt jelentősebben, míg a ceredi ágon csak csekély vízszintemelkedés volt tapasztalható. Március 11-én a kisebb esők és a magas hőmérsékletek, március 12-én pedig az igen magas hőmérsékletek nyomán volt jelentősebb a lefolyás növekedése. Ezt követően a hóban tárolt vízkészletek már nem voltak elegendőek az árhullám vízutánpótlásának biztosításához és a száraz, de továbbra is enyhe időben megindult az apadás. 11. ábra: Vízállások a Tarnán, Tarnaméra felett Tarnaméra alatt a Tarna, a Mátra déli oldalán eredő patakok (Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Ágói) vizével bővül. Mivel a hegység déli oldalán és előterében csekély volt a hóban tárolt vízkészlet, így ezek a vízfolyások csak mérsékelt mennyiségű vizet szállítottak. 12. ábra: Vízállások a Gyöngyös-patakon, valamint a Tarnán, Tarnaméra alatt

12 MÁRCIUS 12 Ennek köszönhető, hogy bár a tarnörsi árhullám görbéje kisimultabb, mint a tarnamérai, karakterisztikájában mégis hasonló képet mutat ahhoz. Az árhullám levonulásának ideje alatt - a három jelentősebb mellékág közül - a Gyöngyöspatakon érkezett a legnagyobb vízmennyiség a befogadóba, míg a Tarnócán, de főképp a Benén szinte alig éreztette hatását a hóolvadásból származó lefolyás. A természetes folyamatok mellett a víztározók üzemeltetése is befolyásolta a lefolyó víz mennyiségét, így pl. a Gyöngyös-patak vízrendszeréhez tartozó Csórréti-víztározóból 218. március 12-én és 13-án történt a legnagyobb (2-3 m 3 /s-os) vízlebocsátás.

13 ÁPRILIS 13 ÁPRILIS Április az átlagostól lényegesen melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 5,-6, fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 4-8 % között mozgott, ugyanakkor a Mátrában és környezetében, valamint helyenként Délborsodban és Délhevesben is, mindössze a megszokott értékek 1-4 %-át mérték. Időjárási helyzet Április elsején még egy kelet felé távolodóban lévő ciklonrendszer határozta meg időjárásunkat. Sokfelé volt kiadós csapadék, amely legnagyobbrészt eső formájában hullott, de a Mátra és a Bükk 8-9 m feletti térségeiben jégdara, majd havas eső, havazás is kialakult. Működési területünkön Heves megyében volt kevesebb eső, ott általában 1 mm alatti értékeket mértek, mindössze a Bükk nyugati területein fordult elő ettől nagyobb csapadék. A Bükktől keletre és északra általában 1-2 mm közötti mennyiségek voltak jellemzőek. A léghőmérsékletek lényegesen elmaradtak az ilyenkor megszokottól, a síkvidéken 1, a hegyekben 3-7 C kö- zötti csúcsértékek alakultak ki, április 2-án reggel pedig többfelé fagyott. Ez az első két nap volt a hónap leghidegebb időszaka. 13. ábra: A 218. április 1-én mért maximumhőmérsékletek 9 Április 3-tól erőteljes felmelegedés indult meg és a hőmérséklet két kisebb visszaesésétől eltekintve a hónap végéig az átlagostól lényegesen melegebb időben lehetett részünk. Az első lehűlés egy Skandináviai felett örvénylő ciklon hidegfrontjának volt köszönhető, amely április 5-én érte el a Kárpát-medencét. Ezt követően a hónap utolsó dekádjában, április 26-án közelítette meg egy frontrendszer térségünket. Mindkét esetben az átlagosra süllyedt a hőmérséklet, igazán hűvös idő egyik lehűlési időszakban sem alakult ki. Ezek a markáns változások nem jártak jelentős csapadékkal, mint ahogy a meleg időszakok sem bővelkedtek esőben. Működési területünkön a hónap csapadékának zöme április 1-én hullott. Ekkor általában a teljes havi mennyiség 3-5, helyenként 5-7%-át mérték. 9 Országos Vízjelző Szolgálat,

14 ÁPRILIS 14 A száraz idő ugyanakkor rendkívüli meleggel párosult. A hónap első dekádjában április 7-ig 2 C fok alatti maximumokat mértek, majd 9-én már 25 fok is előfordult. Az éjszakai lehűlés fokozatosan mérséklődött, a hónap közepétől többnyire 8-1 fok felett alakultak a minimumok, sőt egy-két napon C-os legalacsonyabb hőmérsékleteket is mértek. A hónap második és harmadik dekádjában több minimumhőmérsékleti 1 rekord is megdőlt, de rekord meleget mértek például április 12-én a délután órákban is, amikor Pakson 27,8 C-ig emelkedett a hőmérséklet. A hónap utolsó dekádjában bekövetkező lehűlést követően, április 29-én és 3-án már ismét rendkívüli meleg volt, olyannyira, hogy az Alföld délidélkeleti területein 1-2 hőségnap (max 3, C) is előfordult ábra: Maximumhőmérsékletek 218. április 29-én április 13-án Szeged belterületén csupán 15,5 fokig csökkent a hőmérséklet. Ezen a napon eddig a legenyhébb éjszakát Sárospatakon (1972), illetve Pannonhalmán (196) mérték, ekkor kereken 15, fokot mutattak a hőmérők. forrás: május 16-i megtekintés április 15-én Pécsi Tudományegyetem területén működő meteorológiai állomáson csupán 16,7 fokig csökkent a hőmérséklet. A korábbi legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekord 14,9 fok volt, ezt 1952-ben regisztrálták Farkasgyepű állomáson. forrás: május 16-i megtekintés április 16-án Tatabánya, és Bugyi Ürbőpuszta meteorológiai állomásokon csupán 17,3 fokig csökkent a hőmérséklet. Ezen a napon eddig a legenyhébb éjszakát Tatabányán mérték 1952-ben, ekkor 15,6 fokot mutattak a hőmérők. A Budapest Lágymányos állomásán is csak 17,3 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimumhőmérséklet rekord 13,7 fok volt, ezt 215-ben regisztrálták Budapest János-hegy állomáson belterületén. forrás: május 16-i megtekintés április 18-án Budapest Lágymányos állomásán csupán 16,2 fokig csökkent a hőmérséklet. A korábbi legmagasabb napi minimumhőmérséklet rekord 15,6 fok volt, ezt 2-ben regisztrálták Pécs Árpádtetőn. Természetesen ez egyben új fővárosi rekord is. A korábbi rekord 15, fok volt, ezt 1948-ban regisztrálták Budapest Gellérthegy állomáson. forrás: május 16-i megtekintés április 23-án Kab-hegy meteorológiai állomásokon csupán 18,2 fokig csökkent a hőmérséklet. Ezen a napon eddig a legenyhébb éjszakát Pannonhalmán mérték 1968-ban, ekkor 17,4 fokot mutattak a hőmérők. forrás: május 16-i megtekintés. A fölénk áramló meleg levegő és a több helyen felhős idő hatására igen enyhe volt az éjszaka. Április 29-én, a Szeged melletti Sándorfalván csupán 18,7 Celsius fokig csökkent a hőmérséklet (ez várhatóan estig már nem változik), és ezzel megdőlt a legalacsonyabb hőmérséklet napi rekordja, amelyet 1966-tól mindeddig Budapest Országút és Eger állomás tartott 17,4 fokkal. forrás: május 16-i megtekintés. 11 Április 29-én új országos melegrekordot ünnepelhetünk. A 212-ben Győrben és Nyíregyházán mért 3,6 fokot ráadásul nem egy, hanem mindjárt tizennyolc mérőállomáson is meghaladta a napi maximum-hőmérséklet. Ezek közül a legmagasabb értéket Kelebián és Sátorhelyen regisztráltuk, ahol 31,4 fokig melegedett fel délután a levegő. Mától így ez az új országos napi csúcs. forrás: május 16-i megtekintés. 12 Országos Vízjelző Szolgálat,

15 ÁPRILIS 15 Összességében elmondható, hogy 218 áprilisa 191 óta a legmelegebb április volt. Figyelemreméltó, hogy a havi rekordlista első 3 helyezettje az elmúlt 2 év valamelyike. (2-ik 29; 3-ik 2). Szintén rendkívüli, hogy a télies márciust követően 1-2 hét alatt nyár lett és ez az időjárási helyzet nem egy rövid idejű erőteljes anomália volt, hanem tartósnak bizonyult. A hónap első napjaiban még sokfelé belvíz borította a vetéseket, míg a hónap végén már aszályról beszélhettünk és az alföldi hőségnapok a legmelegebb nyári időszakokat idézték. Vízjárás A hónap vízjárását a március utolsó és április első napján hullott jelentős csapadék, majd a külföldi vízgyűjtők magasabb hegyvidékein felhalmozódott hó olvadása, valamint a későbbi tartósan meleg és száraz időjárás határozták meg. Ennek megfelelően a kisebb vízfolyásokon a hónap első napjaiban számottevő vízszintemelkedések alakultak ki, majd gyors és tartós apadás következett be. A nagyobb vízfolyások közül a Tiszán és a Bodrogon jelentősebb (készültségi szintet elérő), míg a Sajón és a Hernádon közepes nagyságú árhullám vonult le. Az olvadás miatt az apadás elhúzódott, csak a hónap végére alakult ki kisvizes állapot. A Bodrog vízgyűjtőjén főképp a december közepéig lehullott csapadék okozott jelentős felszíni vízbevételt, ugyanakkor ezzel párhuzamosan számottevő hófelhalmozódás is volt. December második felében már főképp a mérsékelt ütemű, de csaknem folyamatos olvadás dominált, az újabb kisebb, a hóvízkészletet fenntartó csapadék mellett. Januárban nem sokat változott a helyzet, majd február elején jelentősebb havazások voltak és a hideg időben a hó nagy része megmaradt. Március elején lassan enyhült az idő és számottevő olvadás is volt, majd a hónap közepén bekövetkező hidegbetörés hosszabb időre megállította az olvadást és az akkor kialakult havazások kissé tovább növelték a vízkészleteket, amelyek a hűvös időben szinte változatlanul, egészen március utolsó napjaiig fennmaradtak. Az április 3-tól bekövetkező jelentős enyhülés aztán gyors olvadáshoz vezetett és a hónap első dekádjának végére már csak a vízgyűjtő legmagasabb területein maradt mérsékelt mennyiségű hó. 15. ábra: A Bodrog vízgyűjtőjén hó formájában tározódott víz mennyisége Országos Vízjelző Szolgálat,

16 ÁPRILIS 16 Hasonló volt a helyzet a Felső-Tisza vízgyűjtőjén is, az olvadás itt is szokatlanul hosszú ideig kitolódott. 16. ábra: A Tisza, Tiszabecs feletti vízgyűjtőjén hó formájában tározódott víz mennyisége 14 Április elején, a Bodrogon és a Tiszán - a márciusi olvadás és esők nyomán kialakult kisebb árhullámok miatt még bővizű állapot volt jellemző. A március végi enyhülés hatására a hónap utolsó napján a Bodrog apadása megszűnt (a völgyelés március 31-én következett be, Felsőbereckinél és Sárospataknál is egyaránt 4 cm körüli értékkel) és a folyó a jelentős esőzés időszakában már áradó állapotot mutatott. A nagyobb csapadék hatására bekövetkező első jelentősebb vízszintemelkedések az Ondava és a Laborc vízrendszerében jöttek létre, ahol az érkező vízhozam mindkét nagyobb tározó (Nagydomása, Sirava) vízszintjét a maximális üzemvízszint fölé emelte. Az árvíz első időszakában, előbbi víztározóban mintegy 1, utóbbiban nagyjából 27 Mm 3 -nyi vízmennyiséget tartottak vissza. A felső vízfolyásszakaszok apadását követően a tározókban tárolt vízmennyiséget Nagydomásán egy, Siraván két és fél hét alatt az árvizet megelőző szintre csökkentették. 17. ábra: Vízállások a Bodrog mellékvizein, 218. márciusáprilis 14 Országos Vízjelző Szolgálat,

17 ÁPRILIS ábra: A Nagydomásai víztározó jellemző adatai, 218. márciusáprilis A Nagydomásai víztározóban visszatartott vízmennyiség mellett, jelentős víztömeg érkezett az Ondavába a tározó alatti vízgyűjtőről, valamint a Tapolyról, így a folyó alsó szakaszán Hórnál 3 m 3 /s körüli tetőző vízhozam alakult ki. Ez a vízmennyiség elsőként érve a főfolyóba, gyors áradást okozott a Bodrogon. Ezt követően (alig észrevehetően) átmenetileg kissé csökkent az áradás üteme, majd az Ung vizének megérkezése után újabb intenzívebb áradási szakasz következett. A másik kárpátaljai mellékvíz a Latorca vízgyűjtője lényegesen kevesebb csapadékot (2-3 mm) kapott, mint a nyugatabbra eső vízrendszerek, ezért árhulláma nem szállított igazán jelentős víztömeget, ugyanakkor a későbbi olvadás miatt apadása igencsak lassúnak bizonyult. Ez az elhúzódó olvadás, a víztározók ürítése, valamint a Tisza visszaduzzasztó hatása volt az okozója annak, hogy a Bodrog tetőzése csaknem egy héttel az árhullámot kiváltó csapadékesemény után következett be. 19. ábra: A Siravai víztározó jellemző adatai, 218. március-április

18 ÁPRILIS ábra: Vízállások a Bodrogon és a Tiszán 218. március-április Az olvadás okozta pulzáló vízmozgás a Tisza kárpátaljai és szabolcsi szakaszán is jelen volt, olyannyira, hogy Vásárosnaménynál az április 3-i 49 cm tetőzést követően (I. fok 6 cm), csak 1 nap múlva csökkent a vízszint 3 cm alá. Az innen tartósan érkező számottevő vízmennyiség, valamint a Bodrog és a Sajó vízhozama már elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a Közép-Tiszán is I. fokhoz közeli vízszintek alakuljanak ki.

19 MÁJUS 19 MÁJUS Május az átlagosnál lényegesen melegebb és működési területünk legnagyobb részén a megszokottól szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben +3, +4,5 fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 5-8 % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására 8-14 % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap elején folytatódott az átlagostól lényegesen melegebb, nyárra emlékeztető olykor már-már kánikulainak nevezhető időjárás. Május 2-4. között a legmagasabb nappali hőmérsékletek nagy területen elérték, vagy meghaladták a 3 C-t. A meleg csúcspontja 4-e volt, amikor több mint 7 éves melegrekord 15 dőlt meg. Május 5-én egy mediterrán ciklon okozott csapadékot a Dunántúl délnyugati felén, miközben a keleti országrészbe egy tőlünk északra elhelyezkedő anticiklon peremén már szárazabb és a korábbiaknál néhány fokkal hűvösebb levegő érkezett. A nappali csúcshőmérsékletek fokozatosan 25 C közelébe süllyedtek, és éjszakánként sem volt ritka a 1 fok alatti minimum, sőt május 7-én hajnalban a Sajó-völgyében és az Északiközéphegység fagyzugos területein 2-5 C közötti legalacsonyabb hőmérsékleteket mértek. 21. ábra: A 218. május 7-e 6 órát megelőző 24 óra legalacsonyabb hőmérsékletei 16 Május 8-án, de főképp 9-én - némileg nedvesebbé és labilisabbá váló levegőben többfelé alakult zápor, zivatar, de 1 mm-t meghaladó csapadék csak elvétve 17 fordult elő. A kissé csapadékosabb idő ellenére a hőmérsékletek emelkedtek, 9-én és 1-én általában C-os maximumok voltak jellemzőek. A hónap elő dekádja hazai területen és a külföldi vízgyűjtőkön egyaránt igen száraznak bizonyult, mindössze egy-egy zivatargóc felhőszakadásos környezetében érhette el a csapadék mennyisége az átlagosat. Ebben az időjárási helyzetben egészen május 14-ig nem történt lényeges változás május 4-én megdőlt az országos melegrekord. Az eddigi országos rekord 32, fok volt, amelyet 1946-ban Kaposváron mértek. Az új rekordot mostantól kezdve Edelény tartja, ahol 32,3 fokig emelkedett a hőmérséklet. Már május 4-ére virradóan igen enyhe volt az éjszaka, s megdőlt a minimumhőmérséklet rekord is. A Pécs Egyetem meteorológiai állomáson csak 19,6 fokig hűlt le a levegő. Ez 1,3 fokkal magasabb az eddigi 18,3 fokos rekordnál, amelyet 1934-ben Budapest Gellérthegyen mértek. forrás: május 31-i megtekintés. 16 Országos Vízjelző Szolgálat, május 9-én Terpesen 25 mm-t mértek. forrás: június 2-i megtekintés.

20 MÁJUS 2 A hónap közepén a Kárpát-medencétől északkeletre és délnyugatra is egy-egy magassági hidegörvény határozta meg az időjárást, így Ukrajnában és a mediterrán térségben is változékony, az ilyenkor megszokottól hűvösebb idő volt május 15- től a délnyugati hidegcsepp és a hozzá kapcsolódó ciklonális mező közelebb került a vízgyűjtőkhöz, majd átvonult felettünk és jelentősen átalakította időjárásunkat. 22. ábra: Időjárási helyzet Európában 217. május 14. ( UTC) 18 Május között a korábbiaknál hűvösebb, változékony, csapadékos időszakot élhettünk. A nappali legmagasabb hőmérsékletek nem, vagy csak kevéssé lépték át a 2 C-t és sokfelé volt eső, záporeső, zivatar, összességében nagyrészt 15-4, lokálisan 4-7 mm-nyi csapadékkal. Működési területünk legnagyobb részén (de igaz ez a külföldi vízgyűjtőkre is) a hónap csapadékának 5-7, helyenként 8-9 %-a ezekben a napokban hullott. A ciklonális mező távolodását követően fokozatosan emelkedett a hőmérséklet és május 25-e kivételével, amikor borongós, esős idő volt lassan ismét a nyáriasan meleg időjárás vált uralkodóvá. Május 25-ig szórványosan, majd 28-ig elvétve alakultak ki lokális nagycsapadékok. Az erősebb zivatargócokban előfordult 3-4 mm-es esőmennyiség és kisebb jégeső is. Az záporos időszak zárásaként 217. május 27-én a Bükk nyugati részén alakult ki egy helyét alig változtató kisebb zivatarcella, amely Bánkút térségében mintegy másfél óra leforgása alatt 82,4 mm-nyi esőt adott, borsó és rövid ideig cseresznye nagyságú jég kíséretében. Május utolsó napjaiban megszűntek a hűsítő záporok és nyáriasan meleg 3 C körüli nappali legmagasabb hőmérsékletekkel búcsúzott a tavasz utolsó hónapja. Azé a tavaszé, amely 191 óta a 3. legmelegebb tavasz volt ( ; 2. 27), úgy, hogy március -2,1 C-os anomáliával zárult. Vízjárás A hónap első felében többnyire apadó vízmozgás mellett, általában kisvizes állapot jellemezte vízfolyásainkat. A május közepén jelentkező csapadékos időszakban több vízfolyáson is kialakult 1-2 mérséklet nagyságú árhullám, de az általában,5-1, m alatt maradó vízszintemelkedéseket gyors apadás követte. A hónap utolsó dekádjában a Mátrában és környezetében lehullott 2-5 mm-nyi eső hatására a Tarnán és mellékvizein is kisebb árhullámok képződtek, de ezek nagysága is 1 m alatt maradt. 18 forrás: június 2-i megtekintés.

21 JÚNIUS 21 JÚNIUS Június az átlagostól több fokkal melegebb és területünk nagy részén a megszokottól csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 8-15 % között volt, ugyanakkor a Bükk és a Mátra térségében helyenként az átlag két-háromszorosát mérték. Időjárási helyzet A hónap elején folytatódott a nyárias idő, de a napsütés korántsem volt zavartalan. A meleg, labilis levegőben, a délutáni órákban sokfelé alakult ki záporeső, zivatar, szórványosan nagyobb mennyiségű csapadékkal. Június 3-án Mezőkövesd, Szihalom és Tiszavalk környezetében mértek mm-nyi esőt, majd 8-án a Tarna alsó szakaszán fordultak elő 3-4 mm-es csapadékot hullató zivatarok. A hónap első dekádjában a nappali legmagasabb hőmérsékletek általában 25-3 C között alakultak, mindössze egy-két olyan nap volt, amikor csúcshőmérséklet néhány fokkal elmaradt a 25 C-tól. Június 11-én hajnalban egy gyenge hidegfront érintette az északkeleti országrészt. Érkezése komoly lehűlést nem hozott, ugyanakkor a front mentén képződő zivatarok ismét sokfelé okoztak jelentős, 3-5 mm-nyi esőt. Különleges helyzet alakult ki a Bükk északnyugati-, északi oldalán, ahol már 1-én napközben is intenzívebb zivatarok törtek ki, majd 11-én 1:45-4:45 között pedig szinte folyamatos zivatarképződés zajlott, és 2 óra alatt hatalmas mennyiségű eső zúdult le. A zivatarok által leginkább érintett térség a Bélapátfalva-Szilvásvárad-Nagyvisnyó-Szentlélek- Jávorkút-Bánkút települések által körbehatárolható terület volt, ahol a június 11-én 7 óráig lehullott 24 órás csapadékösszeg 6-12, Bánkút-Szilvásvárad térségében mm környezetében alakult (Szilvásvárad-Szalajkavölgy 181,6 mm). A csapadék maximális intenzitása Bánkúton a hajnali órákban rövid időre elérte a 2 mm/h-t. Az előző napi zivatarok becsült 3-4 mm-es hozamát figyelembe véve, a hajnali kétórás csapadék Bánkúton és Szilvásváradon elérhette a mm-t. A gyenge front átvonulását követően, továbbra is fennmaradtak a feltételei a délutáni záporok, zivatarok kialakulásának, sőt június 13-tól egy sekély ciklon is a Kárpát-medence fölé helyeződött, így június között ismét sokfelé hullott jelentős csapadék. Hazai területen általában 1-3 mm közötti értékeket mértek, míg a külföldi vízgyűjtőkön 3-6, sőt a Hernád felső szakaszán lokálisan 8-13 mm is előfordult. Június 15-től átmenetileg hűvösebbre és nyugodtabbra fordult időjárásunk. Eső inkább csak elszórtan hullott és az sem számottevő mennyiségben, a csúcshőmérsékletek pedig általában 25 fok környékén, vagy az alatt maradtak. A hónap második dekájának végére ismét meleg léghullámok árasztották el térségünket és átmenetileg visszatértek a 3 C-os csúcshőmérsékletek. 19 Az észlelők beszámolói alapján a Hellmann-rendszerű csapadékmérők megtelt gyűjtőedényéből (ebbe kb. 9 mm-nyi csapadék fér) kifolyó víz csaknem megtöltötte a csapadékmérő alsó részét, ahol kb. újabb 1 mm esővíz tárolódhat.

22 JÚNIUS ábra: A hőmérséklet csúcsértéke 218. június 21-én és 22-én 2 Június 21-én egy hidegfront közelítette meg, majd érte el az országot. A hőmérséklet jelentősen visszaesett és sokfelé volt eső, zápor, zivatar. Ezt követően a hónap utolsó dekádját mérsékelten meleg, változékony időjárás jellemezte, többszöri csapadékhullással. Ismét előfordultak nagyobb hozamú záporok és mind a hazai területen, mind a külföldi vízgyűjtőkön jelentős mennyiségeket mértek. Főképp a június 11-én mért hatalmas csapadék hatására a Bükkben 2-3 mm közötti havi összegek is előfordultak, a legnagyobb értéket 339,1 mm-t Bánkút jelentette. Ez utóbbi állomáson a megfigyelések kezdete óta (1999) a legnagyobb (naptári) havi csapadékértéket mérték és az első félév csapadékösszege csaknem elérte a rekord csapadékos 21- és 213. évi első félév összegét. Vízjárás A nedves időjárás hatására vízfolyásaink legtöbbjén több árhullám is kialakult. A lokális nagycsapadékok miatt igazán jelentős vízszintemelkedések leginkább a kisvízfolyásokon voltak, de a nagyobb folyókon is előfordult,5-1,5 méteres áradás. Utóbbiak közül a Hernád árhullámai voltak a legmagasabbak. A folyón a hónap közepén 1, a hónap végén 1,5 méteres vízszintemelkedés alakult ki. A kisvízfolyások közül magasságával kiemelkedett a Szalajka- és a Bán-patak 218. június 11-i áradása. A Bán-patakon Dédestapolcsánynál a 218. június 11-i hajnali csapadékot követően már reggel 6 órakor számottevő vízszintemelkedés volt tapasztalható és én 9:3-kor a patak tetőzésére is sor került 28 cm-es (korábbi LNV 2 cm ) vízállással. A Bán-és a Csernely-patak által táplált Lázbérci-víztározóban is gyors és csaknem 1 méteres áradást okozott a rendkívüli csapadék, úgy, hogy utóbbi patakon csak jelentéktelen árhullám alakult ki. A víztározó az érkező, közel 3 m 3 /s-os vízmennyiség legnagyobb részét átmenetileg visszatartotta, a Bán-patak alsó szakaszát nem veszélyeztette az árvíz. 2 Országos Vízjelző Szolgálat,

23 JÚNIUS ábra: vízállások és lebocsátott vízmennyiség Lázbércen

24 JÚLIUS 24 JÚLIUS Július az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,-3, fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 5-9 % között volt, ugyanakkor kisebb területen előfordultak 3-5, ill % közötti értékek is. Időjárási helyzet A hónap hűvös időjárással kezdődött. Július 1-én a nappali legmagasabb hőmérséklet 2 C körül alakult, 2-án reggelre pedig 5-1 fok közé hűlt a levegő. Ez az időszak volt a hónap leghidegebb periódusa. 25. ábra: A 218. július 2-i hideg hajnal léghőmérsékleti eloszlása 21 Július 2-án délután már néhány fokkal magasabban alakultak a maximumok, mint egy nappal korábban és a megkezdődött felmelegedési folyamat ezt követően is folytatódott. A hónap első dekádjának közepére a léghőmérsékletek elérték az ilyenkor megszokottat, nappal 3 C körüli csúcshőmérsékletekkel és 15 C-ot meghaladó minimumokkal. Csapadék ebben az időszakban alig volt, csak elszórtan alakultak ki kisebb esők, záporok. Július 6-tól fokozatosan nedvesebb és labilis légtömegek érkeztek a Kárpát-medence fölé. Az átlagosnak megfelelő hőmérsékletek mellett, eleinte szórványosan, majd egyre többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, helyenként 3-4 mm-nyi csapadékot hullatva. A változékony idő július 11-ig tartott, majd néhány napig egy Nyugat- Európai középpontú anticiklon határozta meg az időjárást. Hatására átmenetileg csökkent a csapadékhajlam, ugyanakkor a hőmérsékletekben lényeges változás nem volt. A hónap közepén egy tőlünk északkeletre örvénylő hidegcsepp és a helyi hatások alakították időjárásunkat. Növekedett a záporok, zivatarok kialakulásának esélye, sőt 1-2 napon tartósabban borongós idő is előfordult. Ezzel együtt komoly lehűlés nem volt, csak a felhős vidékeken maradt 25 C közelében a nappali csúcshőmérséklet. 21 Országos Vízjelző Szolgálat,

25 JÚLIUS 25 A külföldi vízgyűjtők közül Szlovákia északi részein az Ondava és a Laborc felső vízrendszerében július között sokfelé volt jelentősebb (5-7 mm) csapadék, de az igazán nagy értékeket a Magas-Tátra keleti oldalán, az észak felé futó Poprád 22 vízgyűjtőjén mérték. A hónap harmadik dekájának elején, még 2-3 napig viszonylag változékonyan alakult az időjárás, majd a frontok pályája tőlünk távolabbra helyeződött és fokozatosan a délről áramló egyre melegebb és nagyobbrészt száraz levegő vette át az irányítást. A legmagasabb hőmérsékletek fokozatosan 3 C fok közelébe emelkedtek, majd 26-tól néhány fokkal meghaladták azt. Az éjszakák is egyre kevésbé hoztak felüdülést, a korábbi C-t követően a hónap legvégén fok közötti minimumokat mértek. Csapadék csak kevés volt ebben az időszakban, ugyanakkor az elszórt helyi zivatarok közül egy-egy 5 mm-hez közeli 23 esőt is hullatott. Július utolsó 6 napja a kánikula jegyében telt el, az átlagostól 2-4 fokkal magasabb napi középhőmérsékletekkel és tartós napsütéssel. A hónap utolsó napján ismét többfelé alakult ki konvektív 24 csapadék, de jelentős mennyiséget csak elszórtan mértek. Vízjárás A hónap vízjárása eléggé egyhangúra sikeredett. A vízállás idősorok monotonságát csak a júniusi árhullámok apadó ága és kisebb pulzálások (amelyeket a lokális nagycsapadékok okoztak) törték meg. Ezeken a rövid átmeneti vízmozgásokon felül a hónap legnagyobb részében apadó, vagy stagnáló tendencia érvényesült. A nagyobb folyók közül mindössze a Bodrogon okozott kisebb áradást a hónap közepi csapadékosabb periódus, a kisvízfolyások közül pedig főképp a Ceredi-Tarnán és az Eger-Rima vízrendszerben mértek 3-5 cm-es vízszintemelkedéseket. 22 Javorina (július között) 231,8 mm, július között 445,7 mm. forrás: i megtekintés 23 Miskolc-Diósgyőrben 218. július 27-én 46, mm-t mértek. 24 Konvekció: A különböző magasságban levő légrétegek keveredését és egyben a hő, illetve vízgőz függőleges irányú átvitelét eredményező mozgások esetén konvekcióról beszélünk. Szűkebb értelemben a magasra törő gomolyfelhők, zivatarfelhők jelenségét nevezzük konvekciónak, ebben a kontextusban használjuk legtöbbször a fogalmat. A konvektív mozgásokat leginkább a levegő sűrűség különbségeiből fakadó instabilitások eredményezik. Napsütéses időben szinte mindig kialakulnak ilyen jellegű fel és leszálló, ezáltal átkeveredést biztosító légmozgások. A felszín irányából a környezethez képest kissé magasabb hőmérsékletű légbuborékok (termikek) indulnak el fölfelé, amelyek, ha magasra jutva kellően lehűlnek, akkor gomolyfelhők képződnek. A gomolyfelhőkből továbbfejlődve zivatarfelhők alakulhatnak ki. forrás: i megtekintés.

26 AUGUSZTUS 26 AUGUSZTUS Augusztus az átlagostól számottevően melegebb és területünk legnagyobb részén a megszokottól szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 3,-4, fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége - szeszélyes területi eloszlással - általában az átlagos értékek 3-8 % között mozgott, ugyanakkor foltokban akadtak területek, ahol 3 % alatti, ill % közötti érték is előfordult. Időjárási helyzet Augusztus elején folytatódott a meleg, olykor kánikulai időjárás. A csúcshőmérsékletek a hónap első dekádjában többnyire 3-33 C között alakultak, de egy-két napon fok is előfordult. Enyhülést az éjszakák sem hoztak, a minimumok általában C fok között mozogtak. Csapadék csak elszórtan volt és a záporokból, zivatarokból csak egy-két helyen hullott igazán jelentős 3-4 mm-nyi eső. Augusztus 1-én hidegfront érte el térségünket, amely kisebb csapadékot és néhány fokos lehűlést okozott, ugyanakkor a hőmérséklet visszaesése is inkább csak ott volt érzékelhető, ahol borús, csapadékos időjárás alakult ki. A hűvösebb idő 1-2 napig tartott, majd ismét 3 fok fölé emelkedtek a maximumok. Augusztus 15-én egy a Kárpát-medence környezetében feloszló hidegfront labilizálta a levegőt fölöttünk. Hatására ismét többfelé alakult ki zápor, zivatar és főképp működési területünk nyugati felén jelentősebb csapadék is hullott. A levegő némileg felfrissült, de az 5 nappal korábbihoz hasonló igazán számottevő enyhülés nem következett be. Augusztus 17-én a koradélutáni órákban már ismét 3 C fölé emelkedett a hőmérséklet és a meleg, száraz időjárás 24-ig kitartott. Augusztus 24-én egy Nyugat-Európa felett örvénylő ciklon frontrendszere érte el Magyarországot. A front mentén és mögött az itt lévőnél lényegesen hidegebb levegő haladt kelet felé, így előbb 25-én a Dunántúlon, majd 26-án az ország többi részén is számottevően (1-12 fokkal) visszaesett a hőmérséklet. A front mentén augusztus között sokfelé hullott jelentős mennyiségű eső, területünk legnagyobb részén a havai csapadék zömét ezekben a napokban mérték. A hideg levegő beáramlását követően erősödött az éjszakai lehűlés, augusztus 27-én hajnaltól 2-3 napig a 1 C-hoz közeli minimumok voltak jellemzőek. Eközben nappali legmagasabb hőmérsékletek emelkedésnek indultak és a hónap utolsó napján már ismét 3 C-hoz közeli értékeket mértek. Vízjárás A meleg és többnyire száraz időben a vízjárást is nagyrészt az eseménytelenség jellemezte. A kisvizes állapotot mindössze a Mátra és a Bükk környezetében eredő patakok némelyikén szakította meg egy-egy rövid árhullám, amelyek okozói a helyi záporok, zivatarok voltak. Az egyik ilyen jelentősebb zivatar, vagy zivatarsorozat augusztus 15-én alakult ki Felnémet térségében, ahol a lezúduló (becslések szerint 5 mm-hez közelítő mennyiségű) eső, méteres vízszintemelkedést okozott a Tárkánypatakon, valamint az Eger-patak alsó szakaszán. Eközben augusztus második dekádjának elejére a Sajó több vízmércéjén is az eddig legkisebb vízszinteket 6-15 cm-re megközelítő vízállások alakultak ki és a többi nagyobb vízfolyáson is lassan tovább csökkent a lefolyó vízmennyiség.

27 SZEPTEMBER 27 SZEPTEMBER Szeptember az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2,-3, fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 2-8 % között volt, de helyenként (egy-egy zivatargócban) a megszokott értékek 8-15 %-át is elérte. Időjárási helyzet Magyarország keleti felén, igazi meleg nyári idővel kezdődött szeptember. A hónap első napjaiban, egy Olaszország északi része feletti középpontú magassági hidegcsepp hatására a Dunántúlon sokfelé, keleten elszórtan hullott jelentősebb eső. A borús, csapadékos nyugati vidékeken 2, míg keleten 3 fok körül alakult a hőmérséklet napi maximuma. Szeptember 3-án a Hernád, a Sajó és a Bódva külföldi vízgyűjtőjén többfelé alakult ki intenzív zápor, zivatar, helyenként rövid idő alatt igen jelentős mennyiségű csapadékot hullatva. 25 Szeptember 4-én átmenetileg keleten is hűvösebb volt, de másnap már ismét nyárias csúcshőmérsékleteket mértek és a csapadékhajlam is fokozatosan csökkent, így 6-tól újra száraz és meleg időjárás alakult ki. Ebben a helyzetben egészen szeptember 16-ig nem történt lényeges változás. Ekkor egy hidegfront érte el térségünket, amely kisebb esőket és néhány fokos hőmérséklet visszaesést okozott. A lehűlés csak átmeneti volt, hiszen 17-én már ismét 25 fok feletti maximumokat mértek és a hónap utolsó dekádjának legelején C-ot mutattak a hőmérők a kora délutáni órákban. Szeptember 21-én és 23-án évszakváltó hidegfrontok érkeztek, amelyek mögött több hullámban a korábbiaknál lényegesen hidegebb levegő áramlott a Kárpát-medence térségébe. A nappali csúcshőmérsékletek első lépésben 2 C közelébe mérséklődtek, majd a hideg periódus leghűvösebb napján szeptember 25-én C között maradtak. A hideg levegő nyugalomba jutását követően az éjszakák már igazi őszi hőmérsékleteket hoztak, többfelé fagypont közeli, helyenként kissé az alatti minimumokkal. Szeptember között sokfelé volt csapadék, de igazán jelentős mennyiség csak elvétve fordult elő. 26. ábra: Minimumhőmérsékletek 218. szeptember 27-én reggel Dobšinská Ľadová Jaskyňa (Dobsinai jégbarlang-hernád) 5,7 mm; Muránska Huta (Murányhuta-Sajó/Murány) 52,2 mm; Gemerská Poloma (Veszverés-Sajó) 69, mm; Buzica (Buzita-Bódva/Ida) 87,2 mm. 26 Országos Vízjelző Szolgálat,

28 SZEPTEMBER 28 Szeptember 27-én és 28-án egy Észak-Európa felett örvénylő ciklon hidegfrontja előtt, enyhébb levegő áramlott fölénk, majd a front árvonulását követően, újabb erőteljes lehűlés következett be. A hónap utolsó napjaiban hűvös, szeles, ugyanakkor napsütésben gazdag időben lehetett részünk - a hőmérsékletek némileg elmaradtak az ilyenkor megszokottól. Vízjárás A száraz időben nagyobb folyóink vízjárásában kevés említésre méltó változás történt. A szeptember 3-i esők következményeképp a Sajón és a Hernádon alakult ki kisebb vízszintemelkedés, de a vízállások a kisvizes tartományban maradtak. A kisebb vízfolyások közül a Meszes-és az Eger-patakon éreztették hatásukat a szeptember eleji lokális felhőszakadások,,5-1, méteres áradásokat okozva. A száraz időjárás hatására a hónap második felében egyre kisebb vízállások voltak jellemzőek, helyenként LKV közeli vízszintekkel. A Sajó határszakaszán Sajópüspökinél - a Szlovák oldali vízerőmű működésének következtében szeptember 27-én az esti órákban új legkisebb vízállás rekord is születhetett, 27 hiszen a vízszint rövid időre az eddigi 13 cm-es LKV szintje alá süllyedt. 27. ábra: Távjelzett vízállások Sajópüspökinél, 218. szeptember között 27 Az új LKV szintjének elfogadása, véglegesítése, csak a rendelkezésre álló adatok felülvizsgálatát és feldolgozását követően lehetséges.

29 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 218. január 28. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 29. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

30 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 3 3. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 31. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

31 CSAPADÉKTÉRKÉPEK február 32. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 33. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

32 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 35. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

33 CSAPADÉKTÉRKÉPEK március 36. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 37. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

34 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 39. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

35 CSAPADÉKTÉRKÉPEK április 4. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 41. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

36 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 43. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

37 CSAPADÉKTÉRKÉPEK május 44. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 45. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

38 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 47. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

39 CSAPADÉKTÉRKÉPEK június 48. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 49. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

40 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 4 5. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 51. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

41 CSAPADÉKTÉRKÉPEK július 52. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 53. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

42 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 55. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

43 CSAPADÉKTÉRKÉPEK augusztus 56. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 29 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

44 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól 31 3 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 31 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

45 CSAPADÉKTÉRKÉPEK szeptember 6. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 33 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

46 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 35 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

47 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 218. január 64. ábra: A 218. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 37 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

48 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK február 66. ábra: A 218. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 39 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

49 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK március 68. ábra: A 218. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása 41 4 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 41 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

50 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK április 7. ábra: A 218. április havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 43 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

51 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK május 72. ábra: A 218. május havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 45 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

52 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK június 74. ábra: A 218. június havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 47 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

53 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK július 76. ábra: A 218. július havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 49 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

54 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK augusztus 78. ábra: A 218. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása 51 5 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 51 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

55 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK szeptember 8. ábra: A 218. szeptember havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 218. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 53 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

56 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Tisza Vízmérce adatai: Tokaj Vízfolyás Tisza Szelvény 543,79 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,33 mbf LKV -184 cm Időpontja LNV 928 cm Időpontja I. fok 65 cm II. fok 7 cm III. fok 8 cm "" pont 218. I. fok II. fok III. fok LKV Tokaj 218 Tokaj napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tokaj napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tokaj napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 82. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál

57 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK LKV (Tiszalök-alsó) Tiszalök-felső 218 Tiszalök-alsó 218 Tiszalök-alsó napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszalök-alsó napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszalök-felső napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszalök-felső napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV (Tiszalök-felső) Vízmérce adatai: Tiszalök-felső Vízfolyás Tisza Szelvény 518,2 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,34 mbf LKV -232 cm Időpontja LNV 831 cm Időpontja Vízmérce adatai: Tiszalök-alsó Vízfolyás Tisza Szelvény 518,1 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,34 mbf LKV -372 cm Időpontja LNV 831 cm Időpontja ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

58 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK I. fok II. fok III. fok Tiszapalkonya LKV Tiszapalkonya 218 Tiszapalkonya napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszapalkonya napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszapalkonya napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszapalkonya LNV 84. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál Vízmérce adatai: Tiszapalkonya Vízfolyás Tisza Szelvény 484,7 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 87,28 mbf LKV -66 cm Időpontja LNV 86 cm Időpontja I. fok 5 cm II. fok 6 cm III. fok 65 cm

59 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Vízmérce adatai: Tiszakeszi Vízfolyás Tisza Szelvény 464,26 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 86,16mBf LKV -212 cm Időpontja LNV 811 cm Időpontja I. fok 5 cm II. fok 6 cm III. fok 65 cm I. fok II. fok III. fok Tiszakeszi LKV Tiszakeszi 218 Tiszakeszi LNV 85. ábra: A Tisza vízállása Tiszakeszinél

60 vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Tiszabecs Tivadar Vásárosnamény Záhony Dombrád Tiszabercel Tokaj Tiszalök-felső Tiszalök-alsó Tiszapalkonya Tiszakeszi Tiszafüred Kisköre-felsö Kisköre-alsó Szolnok Csongrád Szeged ábra: Vízszintek a Tiszán

61 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 61 Bodrog Vízmérce adatai: Felsőberecki Vízfolyás Bodrog Szelvény 47,74 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 92,16 mbf LKV 13 cm Időpontja LNV 795 cm Időpontja I. fok 55 cm II. fok 65 cm III. fok 7 cm III. fok II. fok I. fok LKV Felsőberecki 218 Felsőberecki napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőberecki napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőberecki napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 87. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél

62 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Vízmérce adatai: Sárospatak Vízfolyás Bodrog Szelvény 37,3 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 91,8 mbf LKV -2 cm Időpontja LNV 74 cm 91.8 Időpontja I. fok 5 cm II. fok 6 cm III. fok 65 cm III. fok 218. II. fok I. fok LKV Sárospatak 218 Sárospatak napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sárospatak napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sárospatak napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 88. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

63 vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Ung-Ungvár Ung-Lékárd Laborc- Nagymihály Laborc-Iske Latorca-Munkács Latorca- Nagykapos Ondava-Hór Bodrog- Felsőberecki Bodrog- Sárospatak Tokaj ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

64 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 64 Sajó Vízmérce adatai: Sajópüspöki Vízfolyás Sajó Szelvény 123,5 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 148,38 mbf LKV 13 cm Időpontja LNV 416 cm Időpontja I. fok 2 cm II. fok 25 cm III. fok 3 cm III. fok 218. II. fok I. fok LKV Sajópüspöki 218 Sajópüspöki napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajópüspöki napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajópüspöki napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 9. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél

65 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Vízmérce adatai: Sajószentpéter Vízfolyás Sajó Szelvény 76,5 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 121,82 mbf LKV 29 cm Időpontja LNV 46 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm III. fok II. fok I. fok LKV Sajószentpéter 218 Sajószentpéter napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajószentpéter napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajószentpéter napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 91. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

66 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Vízmérce adatai: Felsőzsolca Vízfolyás Sajó Szelvény 49,38 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 17,2 mbf LKV -13 cm Időpontja LNV 512 cm Időpontja I. fok 3 cm II. fok 35 cm III. fok 4 cm III. fok 218. II. fok I. fok LKV Felsőzsolca 218 Felsőzsolca napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőzsolca napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőzsolca napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 92. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

67 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 67 Hernád Vízmérce adatai: Hidasnémeti Vízfolyás Hernád Szelvény 97,4 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 151,26 mbf LKV -139 cm Időpontja LNV 53 cm Időpontja I. fok 2 cm II. fok 25 cm III. fok 3 cm III. fok II. fok I. fok LKV Hidasnémeti 218 Hidasnémeti napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Hidasnémeti napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Hidasnémeti napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 93. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél

68 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Vízmérce adatai: Gesztely Vízfolyás Hernád Szelvény 24,4 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 18,13 mbf LKV -26 cm Időpontja LNV 517 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm I. fok 218. II. fok III. fok LKV Gesztely 218 Gesztely napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Gesztely napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Gesztely napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 94. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

69 vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 69 Tarna ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tarnaméra 218 Vízmérce adatai: Tarnaméra Vízfolyás Tarna Szelvény 24,3 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 99,27 mbf LKV 16 cm Időpontja LNV 5 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm

70 vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tarnaörs 218 Vízmérce adatai: Tarnaörs Vízfolyás Tarna Szelvény 11,855 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 91,41 mbf LKV 65 cm Időpontja LNV 565 cm Időpontja I. fok 35 cm II. fok 4 cm III. fok 45 cm

71 vízszint (mbf.) Bódva- Hídvégardó Hernád- Hidasnémeti Sajó- Sajópüspöki Bódva-Szendrő Sajó- Sajószentpéter Hernád- Gesztely Sajó- Felsőzsolca Bodrog- Felsőberecki Bodrog- Sárospatak Tisza-Tokaj ábra: Az éves vízállások idősora az ÉMVIZIG jelentősebb vízmércéin Tisza- Tiszapalkonya

72 vízhozam (m 3 /s) VÍZHOZAMOK Tiszabecs Vásárosnamény Tiszadob Kisköre-alsó Szeged 98. ábra: Vízhozamok a Tiszán

73 vízhozam (m 3 /s) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Felsőberecki Ondava-Hór Ung-Lékárd Laborc-Homonna 99. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

74 vízhőmérséklet ( C) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 74 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Tiszabecs Tokaj Tiszapalkonya Szolnok Szeged 1. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán

75 vízhőmérséklet ( C) VÍZÁLLÁSOK, VÍZHOZAMOK, VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Bodrog-Felsőberecki Hernád-Hidasnémeti Sajó-Sajópüspöki Bódva-Hídvégardó 11. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

76 TALAJVÍZSZINTEK 218. január 12. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a 218. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 55 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

77 TALAJVÍZSZINTEK február 14. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a 218. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 57 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

78 TALAJVÍZSZINTEK március 16. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a 218. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 59 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

79 TALAJVÍZSZINTEK április 18. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. április havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak április havi átlagos és a 218.április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 61 6 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 61 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

80 TALAJVÍZSZINTEK május 11. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. május havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak május havi átlagos és a 218.május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 63 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

81 TALAJVÍZSZINTEK június 112. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. június havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak június havi átlagos és a 218.június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 65 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

82 TALAJVÍZSZINTEK július 114. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. július havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak július havi átlagos és a 218.július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 67 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

83 TALAJVÍZSZINTEK augusztus 116. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. augusztus havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak augusztus havi átlagos és a 218.augusztus havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 69 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

84 TALAJVÍZSZINTEK szeptember 118. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 218. szeptember havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak szeptember havi átlagos és a 218.szeptember havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 71 7 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 71 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

85 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 12. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén

86 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) 91,59 Terepmagasság 4397 Ároktő - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (21-6, 28-14) Besenyőtelek - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,56 Terepmagasság Cigánd - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Eger - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (25-214) ,1 Terepmagasság ,52 Terepmagasság Egerfarmos - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) Jászárokszállás - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,15 Terepmagasság ,17 Terepmagasság Jászdózsa - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszintek (22-214) Karcsa - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) ,79 Terepmagasság ,88 Terepmagasság

87 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI Karos - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Kistokaj - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,7 Terepmagasság ,66 Terepmagasság ,48 Terepmagasság 4396 Ludas - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (23-214) ,18 Terepmagasság 1817 Mezőcsát - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Mezőkeresztes - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszinz ( ) Mezőkövesd - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,2 Terepmagasság ,42 Terepmagasság Miskolc - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) Nemesbikk - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,53 Terepmagasság ,8 Terepmagasság

88 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI Olaszliszka - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Pácin - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,91 Terepmagasság ,61 Terepmagasság Poroszló-Nagyállás - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Sajóörös - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,93 Terepmagasság ,89 Terepmagasság Sárospatak-Baksa-tanya - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (2-214) Sárospatak-Baksa-tanya 2. - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) ,68 Terepmagasság ,2 Terepmagasság Sárospatak-Várhomok - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Szentistván - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,66 Terepmagasság ,91 Terepmagasság

89 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI Szihalom - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) Szikszó - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagois havi talajvízszint (22-214) ,91 Terepmagasság ,87 Terepmagasság Taktaharkány - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tarnaméra - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszinz (22-214) ,56 Terepmagasság ,78 Terepmagasság Tarnaörs - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,81 Terepmagasság 1835 Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,76 Terepmagasság Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) ,12 Terepmagasság ,4 Terepmagasság

90 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI Tiszakarád - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tiszakarád - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) ,74 Terepmagasság ,45 Terepmagasság Tiszalúc - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tolcsva - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (23-214) ,61 Terepmagasság ,69 Terepmagasság ,54 Terepmagasság 4169 Viss - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,49 Terepmagasság 4173 Zaránk - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( )

91 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON évi meteorológiai adatok: Miskolc-Diósgyőr napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 121. ábra: 218. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr Adatforrás: OMSZ

92 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon évi meteorológiai adatok: Kékestető napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 122. ábra: 218. évi mérési adatok: Kékestető Adatforrás: OMSZ

93 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon évi meteorológiai adatok: Eger napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 123. ábra: 218. évi mérési adatok: Eger Adatforrás: OMSZ

94 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon évi meteorológiai adatok: Jósvafő napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 124. ábra: 218. évi mérési adatok: Jósvafő Adatforrás: OMSZ

95 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 125. ábra: Tetőzések a Bodrogon 217. december-218. január 2. sz. melléklet 126. ábra: Tetőzések a Tarnán és a Gyöngyösön 218 márciusában 3. sz. melléklet