A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Átírás

1 A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 JANUÁR...4 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 4 VÍZJÁRÁS... 4 FEBRUÁR...6 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 6 VÍZJÁRÁS... 7 MÁRCIUS... 1 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 1 VÍZJÁRÁS... 1 ÁPRILIS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS MÁJUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚNIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚLIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS AUGUSZTUS... 2 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 2 VÍZJÁRÁS CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS... 41

3 TARTALOMJEGYZÉK 216. JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS VÍZÁLLÁSOK TISZA BODROG SAJÓ HERNÁD TARNA VÍZHOZAMOK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET ÁBRAJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 79

4 JANUÁR JANUÁR Január az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 1-15 % között volt. Időjárási helyzet 215 decemberének utolsó napjaiban egy hidegfront haladt át Közép-Európa felett. Nyomában lehűlt a levegő és január elején igazi téli időjárásban lehetett részünk. A nappali órákban általában fokig emelkedett a hőmérséklet, míg éjszaka nem volt ritka a C-os fagy. A hegyvidéki területeken előfordult olyan nap is (január 3-4.), amikor -1 C fok alatt maradt a maximum. Január 4-6 között sokfelé volt havazás és 5-1 cm-es hótakaró is kialakult, majd ez a síkvidéken nagyrészt elolvadt. A magasabb hegyvidékeken, a hegy-és dombvidékek északi fekvésű térségeiben, valamint a tartósabban ködös területeken a hótakaró megmaradt, legfeljebb a vastagsága csökkent. Január 9-től - három napon át - egy az Atlanti-óceán felett örvénylő hatalmas ciklon előoldali áramlási rendszere határozta meg hazánk időjárását. Egymást követték az egyre enyhébb és nagy nedvességtartalmú léghullámok, 3-4 mm-nyi, legnagyobbrészt folyékony halmazállapotú csapadékot okozva. Működési területünk síkvidéki térségeiben ez a csapadékmennyiség a január havi átlag, 1-15 %-nak felel meg. 1 Eleinte a viszonylag alacsony léghőmérsékletek miatt a korábban lehullott hó olvadása lassabban zajlott, a hótakaró pedig átmenetileg a lehulló eső egy részét is tározta, így a lefolyás üteme nem volt igazán gyors. A legerőteljesebb enyhülés január 11-én napközben és a délutáni órákban zajlott. Az addig még hótakarós északi és magasabb területeken is ütemes olvadás kezdődött, amelyet folyamatos mérsékelt intenzitású esőzés kísért. Ezután két enyhe nap következett, majd január 14-én egy hidegfront hatására lehűlt a levegő és az északkeleti országrészben az esőket ismét havazás váltotta fel. A Mátra és a Bükk környezetében 5-1 cm hótakaró is kialakult. A hőmérsékletek visszaestek és a hajnali -1 fok körüli értékek után, napközben is fagypont alatti maximumok voltak jellemzőek. Csapadék ekkor már csak kisebb mennyiségben hullott. A hónap utolsó dekádját fokozatos enyhülés, párás, borongós, olykor kisebb esőkkel tarkított időjárás jellemezte. A hótakaró lassan mindenütt elolvadt, csak a hegyvidékek legmagasabb régióiban mértek a hónap végén még néhány cm-es hóvastagságot. Vízjárás A hónap első napjaiban általában alacsony, vagy igen alacsony vízállások mellett, gyengén apadó vízmozgás volt jellemző. A hideg időben egyre több folyószakaszokon jelent meg a jég és néhány nap elteltével a Tiszát Tokaj felett, a Bodrogot, a Sajót Sajószentpéter felett, valamint a Hernád duzzasztott víztereit már számottevő vastagságú állójég borította. A hideg időszak nem sokáig tartott és a hónap első dekádjának végén az olvadás, valamint az esők árhullámokat indítottak el a vízfolyásokon. Január 9-én sokfelé volt csapadék a Tarna-patak vízgyűjtőjén. Ez eleinte ónos eső, fagyott eső formájában hullott, ill. a Mátra magasabb részein átmenetileg havazott is. Január 1-én és 11-én már mindenhol eső esett, de ez eleinte inkább csak a Mátra déli előterében váltott ki jelentősebb olvadást, míg a hegység belsejében és északi oldalán mérsékelt lefolyás volt jellemző. Ennek megfelelően a Mátra déli lejtőin lefutó, Tarnaméra alatt betorkolló patakok (Tarnóca, Bene, Gyöngyös) szállított a korábbiaktól számottevően nagyobb vízmennyiséget. Január 11-én a nappali órák gyorsan emelkedő hőmérséklet hatására a Parádi-Tarna addig hűvös, ködös vízgyűjtőin is felgyorsult az olvadás és erőteljes vízszintemelkedés kezdődött. A Siroknál még kétcsúcsú árhullám első maximumát a vízgyűjtőn 2-5 m közötti magasságban még megmaradt hó olvadása és azt kísérő eső, második maximumát pedig egy újabb csapadékhullám alakította ki. 1 Viszonyítási alap az közötti 3 éves időszak átlaga.

5 JANUÁR Verpelét alatt a két egymást gyorsan követő árhullám összeolvadt és egy csúcsot kialakítva vonult le. Mivel az árvizet kialakító csapadékrendszer elvonulását követően az enyhe idő folytatódott, ezért a lefolyás is mérsékeltebb ütemben csökkent. A Tarna felső folyásán a tetőzéseket eleinte gyors apadás követte, majd ennek üteme lassult, így Tarnaméránál csak 216. január 14-én az esti órákban süllyedt a vízállás az I. fokú (25 cm) készültségi szint alá. Az árhullámok kialakulását megelőzően a Tarnának és mellékvizeinek felszínét nagyrészt jég borította, amelynek vastagsága nagyobb hosszban elérte, vagy meghaladta a 1-12 cm-t. Ez a jégtakaró a vízszintek emelkedésekor megmozdult, majd összetöredezett és jelentős uszadékkal párosulva az árhullám alatt levonult a patakon. Útja közben több helyen képződhetett átmeneti jégtorlódás, vagy kisebb jégtorlasz, amely főképp a mederben kialakuló vízszinteket befolyásolhatta - rövid ideig akár jelentősebben is. 2 A Tarna mellett jelentősebb árhullám vonult le a Rima vízrendszerében is, de számottevően emelkedtek a folyók vízszintjei is. A legnagyobb árhullám a Felső-Tiszán alakult ki, ahol Vásárosnaménynál csaknem az I. fokú készültségi szintig emelkedett a vízállás. Az árhullámokat fokozatos apadás követte és a hónap harmadik dekádjának elejére már ismét kisvizes állapot volt jellemző. Az ekkor bekövetkezett lehűlés újabb jegesedést indított el és a hónap végén már ismét jégtakaró borította a vízfolyások nagy részének felszínét. 2 ÉMVIZIG árvízi összefoglaló

6 FEBRUÁR FEBRUÁR Február az átlagostól lényegesen melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 4-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 3-4 % között volt. Időjárási helyzet Február az átlagostól lényegesen melegebb időjárással kezdődött. A hónap első három napján a maximumok nagy területen 1 fok körül, vagy a felett alakultak és az éjszakák folyamán is csak kevés helyen hűlt a levegő hőmérséklete fagypont alá, sőt február 2-án és 3-án a Dunántúl déli részén minimumhőmérsékleti rekordok 3 is születettek. Február 3-án egy markáns hidegfront vetett véget az igen enyhe időnek. A fronton egy hullám képződött, így a Kárpát-medence nagy részén jelentős mm-nyi csapadék hullott. Ez alól kivétel volt az északkeleti országrész és a Felvidék, ahol általában 1 mm alatti értékek voltak jellemzőek. A csapadék egy része a magasabb területeken hó formájában hullott, így a Mátra és a Bükk csúcsain 1 cm-t megközelítő vastagságú hóréteg is kialakult. Ezt követően néhány szárazabb és hűvösebb, de messze nem télies hőmérsékletű nap következett, majd a hónap első dekádjának vége felé, egy több középpontú ciklonrendszer előoldalán, ismét enyhe és nedvesebb levegő érte el térségünket. Február 8-án és 9-én előbb a rendszer egyik hidegfrontja okozott (helyenként jelentős) esőket, majd 1-én egy lefűződő peremciklon hatására az északkeleti országrészben, Felvidéken és Kárpátalján hullott nagy mennyiségű, általában 2-4 mm közötti csapadék. Ettől is nagyobb 4-67 mm közötti mennyiségeket mértek a Bükkben 4 és a Sajó 5 felső vízrendszerében, valamint helyenként a Hernád 6 és a Bodrog vízgyűjtőjén is. A csapadék halmazállapota nagyrészt folyékony volt, de főképp a Sajó-Hernád vízgyűjtő magasabb területein (12 m felett) tartós havazás is előfordult. A jelentős csapadékot adó légörvény elvonulását követően rövid átmeneti csapadékszünet következett, majd mivel az időjárási alaphelyzet nem változott jelentősen és újabb peremhullámok képződtek ismét esősre fordult az idő. Február között működési területünkre a február havi átlagosnak megfelelő, a síkvidéken 2-35, a Mátra magasabb részein és a Bükkben 35-5 mm-nyi csapadék hullott. Ez továbbra is inkább eső volt, de a hegyvidékeken - és most már kevés helyen, a síkvidéken is - előfordult havas eső, havazás. Február 16-án és 17-én átmenetileg szárazabb idő volt, de 18-án és 19-én egy ciklon hatására beborult az ég és hazai területen újabb 1-2 mm-nyi eső hullott. Ettől lényegesen többet (29 mm-t) csak Jósvafő környékén mértek. A külföldi vízgyűjtők közül ezen a két napon a Sajó vízrendszerében észlelték a legmagasabb mm közötti értékeket. Február 2-án és 21-én előbb egy meleg, majd egy hidegfront érintette a vízgyűjtőket. Ez Magyarországon inkább csak az északkeleti határszélen okozott számottevő mennyiségű esőt, ugyanakkor a Bodrog és a Felső-Tisza vízgyűjtőin előfordultak 2-3 mm-es értékek is. A február 21-i csapadék, jelentős része hóban hullott és csak a következő, de már rendkívül enyhe 7 napon olvadt el. 1. ábra: A 216. február 23-a 6 órát megelőző 24 órában mért legma- gasabb léghőmérséklet 3 Február 2-án Tevelen 8,8, Pécs Árpádtetőn pedig mindössze 8,9 fokig süllyedt a hőmérséklet. ; Február 3-án a legmelegebbet, 1,9 fokot a tegnapra virradó éjjelhez hasonlóan ismét Pécs Árpádtetőn mértük. forrás: 4 Szentlélek 48 mm, Jávorkút 45 mm 5 Csetnek 66 mm, Dobsinai jégbarlang 67 mm forrás: 6 Ötösbánya 45 mm, Sároskőszeg 43 mm. Kassán az észlelések 1876-os kezdete óta, a 216. február 1-i 38 mm-es érték a legnagyobb 24 órás csapadék. Jellemző az érték nagyságára, hogy a 14 éves adatsorban nem találunk 3 mm-t meghaladó adatot és a 25 mm-t is csak 3 alkalommal lépte át az 1 nap alatt lehullott csapadék mennyisége február 22-én Budapesten megdőlt a melegrekord. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 19, fokot, Budapest belterületen, 1966-ben mérték. Ma Újpesten 19,1 fokig melegedett a levegő.

7 FEBRUÁR A rendkívüli meleg egy napig tartott, hiszen 23-án egy hidegfront lehűtötte a levegőt és számottevő 5-15 mm-nyi csapadékot is hozott, amelyből a Mátra és a Bükk csúcsain néhány cm-nyi hótakaró is kialakult. A hidegebb levegőben hajnalra keményebb fagyok is kialakultak, de napközben továbbra is 5-1 fok közötti maximumokat észleltek. Február 25-én újabb csapadék volt, eleinte havazás, havas eső, majd egyre inkább eső formájában. Ezután három csendesebb nap következett, de a hónap utolsó napján ismét egy mediterrán ciklon okozott sokfelé csapadékot. Keleten eső esett, míg a Dunántúlon többfelé volt havas eső, a Bakony magasabb részein havazás. A lehullott csapadék mennyisége az északkeleti országrészben 5-25 mm között volt, míg az eső által leginkább érintett szlovákiai vízgyűjtőn (Sajó) mm-t mértek. Vízjárás A csapadékos időjárás hatására februárban a Sajó és a Tarna, valamint a kisebb vízfolyások vízrendszerében 2-3, míg a Bodrogon és a Tiszán gyakorlatilag egy jelentősebb, készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le. A Sajó és a Takta legalsó, a Tisza visszaduzzasztása által befolyásolt szakaszán a felső folyások árhullámai lényegében egymásba olvadtak, így ott a befogadóhoz hasonló árhullámképet mutattak. Februárban az első jelentősebb vízszintemelkedés - a hónap első napjaiban Kárpátalján és Erdélyben hullott esők hatására - a Tisza és a Bodrog vízrendszerében következett be. A Felső-Tiszán még két kisebb árhullám vonult le, amelyek Kisköre térségében egyesültek és a korábbi 2-3 m 3 /s-os vízhozamot 1 m 3 /s-ra emelték. A február 1-i peremciklon jelentős esőit követően az előbbi két vízfolyáson is újabb árhullámok képződtek, de az igazán nagy vízszintemelkedések ekkor a Felvidéken és az Északi-középhegységben fakadó kisebb folyókon, patakokon jelentkeztek. Február 1-ről 11-ére virradóra intenzív áradás mellett III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám alakult ki a Sajón, a Taktán és a Tarnán, valamint jelentős áradást észleltek a Bódva felső szakaszán is. A Sajó vízgyűjtőterületére egy időben lehulló nagycsapadék hatására a Rima és a Sajó, valamint a kisebb mellékvizek árhullámai időben egyszerre érkeztek a Sajó szlovákiai alsó, ill. hazai felső szakaszára és egymást erősítve a korábbi várakozásokat meghaladó magasságú tetőzés kialakulásához vezettek. A Sajópüspöki vízmércén regisztrált cm-es tetőző vízállás ugyan 63 cm-rel elmaradt a 21. évben mért 416 cm-es LNV-től 9, ugyanakkor az 195-ben létesült vízmércén a 6. legmagasabb vízállásnak számít. 8 A későbbi adatfeldolgozás során a regisztrált és észlelt vízállások összehasonlításra kerülnek, így a tényleges tetőző vízszint néhány cm-t változhat. 9 LNV - legnagyobb víz, a vízmércén eddig előfordult legmagasabb vízállás.

8 FEBRUÁR 2. ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 195 és 215 között Az árhullám a hazai felső folyáson - a kevéssé telt medrek és a csekély hozzáfolyás ellenére - alig veszített erejéből és Sajószentpéternél 37 cm-es, igen tekintélyes magasságú vízállással (ez volt a vízmércén a 4. legmagasabb vízszint között) tetőzött. Lentebb Felsőzsolca és a torkolat között már nagyobb volt az árhullám ellapulása, hiszen a korábban üres medrek mellett sem a Bódva és a Hernád, sem pedig a Tisza vízmennyisége nem volt olyan számottevő, hogy igazán jelentősen befolyásolja az árvíz magasságát. A Sajópüspökinél 8 % fölötti, sőt Sajószentpéternél 9 %-ot is elérő mederteltség Felsőzsolcánál alig volt 7 % felett, Kesznyétennél pedig már a 6 %-ot sem érte el. Az első jelentős árhullám után - a csapadékos időben - további árhullámok képződtek, de a hazai felső folyószakaszon (Sajópüspöki-Sajószentpéter között) ezek közül már egyik magassága sem érte el az 216. február 1-i esőzésből kialakult első árvízét. Lentebb Felsőzsolca és Kesznyéten térségében már más volt a helyzet, hiszen itt az egymásra futó árhullámok, valamint a mellékvizek és a befogadó vízmennyisége jelentősen befolyásolta a vízszinteket és az újabb árhullámcsúcsok a korábbiakhoz hasonló, ill. azt kissé meghaladó vízállásokat eredményeztek. A Sajóval párhuzamosan a Bódván is jelentős magasságot elérő árhullámok alakultak ki. Ezek közül az első inkább a külföldi vízgyűjtőre hulló csapadékból táplálkozott, míg a többi árhullám vízmennyiségében egyre jelentősebb hányadot képviselt a hazai területről lefolyó víz. A szlovákiai vízrendszerben a geológiai viszonyokat jól tükröző árhullámképek alakultak ki. A karsztos vízgyűjtőjű Bódva- és Torna-patakon kisebb vízjáték mellett tartós bővízű állapot jelentkezett, míg a vízzáróbb kőzetű Idapataki vízgyűjtőn magas és jelentős víztömeget szállító árhullámok vonultak le. A patak hazai szakaszát is hasonló kettősség jellemezte. Az aggteleki karsztvidékről érkező jobb parti mellékvizek (pl. Jósva-patak) tartósabb nagyvizéhez, a bal parti patakok (és ezek közül is legfőképp a legnagyobb vízgyűjtőjű Rakaca) jól elkülönülő árhullámai társultak. 3. ábra: Vízállások a Bódván és legnagyobb hazai mellékvizein között A Rakaca-patak ár- hullámainak egy részét átmenetileg betározták, majd a téli üzemvízszint viszszaállításához szük- séges vízmennyiség - némi késleltetéssel - a víztározó fenékleürítőjén keresztül lebocsátásra került. A február 11. és március 17. között lebocsátott ~12,5 Mm 3 - es vízmennyiség a tározó teljes térfogatának mintegy két és félszerese. A gyakori csapadékhullás eredményeképp két nagyobb és több kisebb árhullám is képződött a Szerencs-patakon és így a Taktán is. A február 1-ei, majd a 15-ei esőt követően Taktaföldvárnál a III. fokú (3 cm) készültségi szintet

9 FEBRUÁR meghaladó vízállások alakultak ki, majd az árvízkapu bezáródását, ill. (a befogadó magas vízállásai miatt) későbbi nyitását követően is, egészen március közepéig tartósan magas vízszintek jellemezték a csatornát. A február 1-én hajnalban kezdődő esőzés a Mátra környezetében este 18 óráig tartott. 16 óra után Kékestetőn az esőt hó váltotta fel, de ekkora már a csapadék intenzitása csökkent. Érdekes módon a legtöbb csapadék nem a hegység magasabb régióiban hullott, hanem Parádon, ahol 6 mm-t megközelítő értéket mértek. A főképp 6-12 óra között hullott, 3-4 mm/órás eső hatására gyors vízszintemelkedés kezdődött a Parádi-Tarnán, valamint a Ceredi-Tarna alsó szakaszán és a Siroknál délután 16 órakor bekövetkező tetőzésig, több mint 2,5 méteres áradást figyelhettünk meg. Verpelétnél a reggeli 1,3 m 3 /s-os vízhozam az esti tetőzésig 35 m 3 /s-ra növekedett és ez a vízmennyiség a Kígyóspatak 1-2 m 3 /s-os vízhozamával kiegészülve már elég volt ahhoz, hogy Tarnaméránál 11-én reggel 6 órakor, jócskán a III. fokú (35 cm) készültségi szint fölötti tetőzés alakuljon ki. Ez a 427 cm-es tarnamérai maximum volt, az júliusi árvizek óta előfordult 2. legmagasabb vízállásérték a vízmércén (az első a 21. május 17-i 439 cm-es tetőzés). 4. ábra: A Tarna vízállásai 216 februárjában Ennél az első árhullámnál, összességében a patak főágához hasonló vízmennyiséget szállítottak a Tarnaméra alatt beölő mellékvizek is, így Tarnaörsén 6 m 3 /s-ot megközelítő tetőző vízhozam és kevéssel másodfok (4 cm) alatti vízállásmaximum alakult ki. Az ezt követő árhullámoknál fokozatosan csökkent a Tarnaméra feletti vízgyűjtőről érkező vízmennyiség és így a tarnamérai tetőző vízhozam-aránya is, a tarnaörsi tetőző vízhozamhoz képest. Ez az érték az első árhullámnál kialakult 56 %-ról, 37, majd 3, ill. 27 %-ra mérséklődött. Az enyhe időben a többszöri csapadékhullás a Tisza és a Bodrog forrásfolyóin is további árhullámokat generált, így a hónap folyamán a felső folyások pulzáló vízmozgása mellett a hazai Közép-Tisza szakaszon fokozatos áradást figyelhettünk meg. A tetőzésekre február utolsó napjaiban került sor, amikor a Bodrogon és a Sajó torkolat alatti Tisza szakaszon a II. fokú készültségi szintektől 3-4 cm-rel elmaradó maximumok alakultak ki.

10 MÁRCIUS MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és kissé csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 8-14 % között volt. Időjárási helyzet A február végén kialakult mediterrán ciklon nyomán, március első napján még sokfelé volt eső, de 1 mm-t meghaladó mennyiséget már csak helyenként mértek. Ezután átmenetileg csak a Kárpát-medence déli felét érintették a nedvesebb léghullámok, majd egy több középpontú ciklonrendszer hatására, március 6-án és 7-én ismét sokfelé volt eső, a Dunántúlon havas eső, havazás. Ezt követően kissé melegebb léghullámok érkeztek térségünkbe és a hónap első dekádjának végén, már 1 fölötti maximumok voltak jellemzőek, sőt március 11-én a keleti országrészben, nagy területen emelkedett a hőmérséklet fok közé. Ekkor egyre inkább egy nagy kiterjedésű anticiklon határozta meg Európa nyugati és középső részének időjárását, ugyanakkor a hónap közepén a magasnyomású zóna keleti peremén - észak felöl egy magassági hidegcsepp érintette a Kárpát-medencét. Hatására március 15-én átmenetileg erősen lehűlt a levegő és ismét többfelé volt számottevő csapadék, a hegyekben inkább havazás, míg az alacsonyabban fekvő területeken havazás, havas eső, ill. eső, egyaránt előfordult. A Mátra és a Bükk magasabb részein 1 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró is kialakult (március 16-án reggel, Kékestetőn 17 cm-t mértek). A légörvény elvonulása után, ismét az anticiklon vette át az időjárás alakítását. Emelkedett a nappali hőmérséklet, viszont az éjszakai órákban erősödött a lehűlés és sokfelé volt erős fagy. Március 19-én egy újabb hidegfront vonult át felettünk, amely csapadékot nem hozott ugyan, de felhőzete ezen a napon átmenetileg mérsékelte az éjszakai lehűlést. A beáramló, majd nyugalomba jutó hideg levegőben aztán másnap (március 2-án) reggelre ismét kemény fagyok alakultak ki, a leghidegebb Heves-Borsodi dombságban és a Nyírségben fok közötti értékeket is mértek. A hónap harmadik dekádját legnagyobb részben az átlagoshoz közeli, néha attól kissé elmaradó hőmérséklet és száraz időjárás jellemezte, majd 29-től jelentősen melegedett a levegő és a hónap utolsó napján már országszerte 2 C fok fölötti maximumokat mértek. Számottevő csapadék kisebb területen volt, 1 mm körüli értéket csak Délborsodban, a március 26-án kialakult záporokat követően észleltek. Vízjárás A februári végi tetőzéseket követően apadás kezdődött vízfolyásainkon, amelyet csak átmenetileg szakítottak meg a február 29-március 1-i, valamint a március 7-8-i esőkből képződött árhullámok. Ezek közül készültségi fokozatot elérő a Sajón és a Tarnán vonult le, de igazán magas vízszintek ekkor már nem alakultak ki. Ezt követően a szárazabbra fordult időben a hónap végéig apadó tendencia érvényesült és március végére - vízfolyásaink duzzasztástól mentes szakaszain - kisvizes állapot alakult ki.

11 ÁPRILIS ÁPRILIS Április az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,5-2,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 4-8 % között alakult, ugyanakkor a Hernád völgyétől keletre nagy területen csak a megszokott mennyiség %-át mérték. Időjárási helyzet A hónap már első napján megmutatta szeszélyességét, hiszen április 1-én a 2 fok feletti maximumokat 1 követően a délutáni órákban egy markáns hidegfront okozott lehűlést és 2-án reggel már ismét előfordultak gyenge fagyok. Csapadék csak kevés helyen volt és az is csekély mennyiségben. A hűvösebb idő nem tartott sokáig, 4-én délután már országszerte 2-25 fokot mutattak a hőmérők, sőt, április 6- án, keleten nyárias C-os csúcshőmérsékleteket mértek. 7-től egy a Földközi-tenger felett kimélyült ciklon felhőrendszere érte el a vízgyűjtőket és északkelet felé haladva 1-i g többfelé okozott kisebb esőt, záport. A lehullott csapadék mennyisége csaknem mindenhol 1 mm alatt maradt, de 9-én - a Kárpátalján kialakult zivatarok környezetében - 5 mm-t meghaladó érték is előfordult. 5. ábra: Árvíz a Sipot-patakon, a kárpátaljai Forráspatak településen (szolyvai járás) 216. április 9-én 11 A ciklon átvonulása után egy-két hűvösebb nap következett, de aztán április második dekádjában ismét kellemesen meleg tavaszi időjárás alakult ki. Annak ellenére, hogy több nedves léghullám is átvonult térségünk felett viszonylag kevés csapadék hullott, hazai területen április 14-én mértek jelentősebb 5-15 mm-es értékeket. A hónap harmadik dekádjának elején egy az 5-ik szélességi kör közelében húzódó frontzóna vágta ketté Európát, amelytől északra hűvös, már-már hideg, míg délre kellemesen meleg tavaszias időjárás uralkodott. Az észak felől áramló hideg levegő egy ciklont hozott létre Közép-Európában, amely április 24-én és 25-én sokfelé okozott esőt, záport, hegyvidéki területeken (4-5 m felett) havazást, hózáport. Kékestetőn 24-én délutántól fagypont alá süllyedt a hőmérséklet és csak 26-án délelőtt érte el ismét a pozitív tartományt, miközben 2-3 cm-es hótakaró is képződött. A ciklon elvonulását követően egy újabb hidegfront érintette térségünket, majd ismét a Földközi-tenger felett alakult egy mediterrán légörvény, így a hónap utolsó napjai hűvös, változékony, olykor kisebb csapadékkal tarkított időjárással teltek el. A derült éjszakákon erős volt a lehűlés, így sokfelé volt fagy, vagy fagypont közeli minimum. Április utolsó napján egy újabb ciklon előoldalán sokat melegedett a levegő és a nappali legmagasabb hőmérsékletek ismét megközelítették a 2 C fokot. Vízjárás A száraz időjárás következményeképp a hónap vízjárása (áprilisra nem jellemzően) nagyon egyhangúra sikeredett. A márciusi második felében is uralkodó apadó tendencia április 1-ig érvényesült, majd a 9-ei és 14-ei esőzések egyegy kisebb árhullámot alakítottak ki, amelyek néhány vízfolyáson dm-es nagyságrendű vízszintemelkedést okoztak április 1-én Budapesten megdőlt a melegrekord: Újpesten és a II. kerületi OMSZ központban 23, fokig melegedett a levegő. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 22,8 fokot, Budapest belterületen, 1994-ben mérték

12 ÁPRILIS Jelentősebb vízmozgás mindössze a Tiszán volt, ahol a Felső-Tisza és a Szamos kisebb árhullámai 1 m-hez közeli áradást idéztek elő. Ezeket a kisebb árhullámokat a hónap utolsó dekádjában ismét tartósabb apadás követte, így április végére vízfolyásaink duzzasztásmentes szakaszain, igen alacsony mederteltség 12 vált uralkodóvá. 12 Mederteltség: a pillanatnyi vízállásnak a vízjáték százalékában kifejezett értéke. Vízjáték: a vízfolyás vagy tó meghatározott szelvényében valamely időszakban előfordult legmagasabb és legalacsonyabb vízállás különbsége. A mederteltség értékének jellemző tartományai és megnevezésük: -2 % igen alacsony, 21-4 % alacsony, 41-6 % közepes, 61-8 % magas, 81-1 % igen magas.

13 MÁJUS MÁJUS Május működési területünk legnagyobb részén az átlagosnál kissé melegebb és némileg szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5 +1, fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 5-1 % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására 1-14 % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap első dekádját kevéssé változékony, általában kellemesen meleg tavaszi időjárás jellemezte. A nem túl erős éjszakai lehűlés mellett, a délutáni órákban nagyrészt 2 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A hónap első napjaiban a mediterrán térség felett egy ciklon vonult keleti irányba, amelynek felhőzetéből többfelé hullott eső, zápor, de nagyobb területre kiterjedő jelentősebb eső csak a Dunántúlon volt. Az északkeleti országrészben általában 5 mm alatt maradt a csapadék mennyisége, mindössze május 2-án a Bodrogközben kialakult zivatarok környezetében mértek 1-19 mm közötti értékeket. Május második dekádjának legelején változékonyabbra fordult az idő. 11-én egy Franciaország feletti középponttal örvénylő ciklon felhőrendszere közelítette meg a Kárpát-medencét, majd 12-én a ciklon okklúziós 13 frontja át is haladt az ország felett. Hatására sokfelé hullott jelentős mennyiségű, mm-nyi eső. Ezután napokig egy több középpontú ciklonrendszer alakította Közép-Európa időjárást. Sokfelé volt újabb eső, zápor, helyenként egy- egy zivatar, de a 12-eihez hasonló nagycsapadék már nem volt. Az észak felől áramló hidegebb levegő nyugalomba jutását köve- tően erősödött az éjszakai lehűlés és május 17-én 14 többfelé volt gyenge talajmenti fagy. 6. ábra: Az elmúlt 24 órában léghő- UTC mért legalacsonyabb mérséklet A hűvösebb napok után május 2-tól vissza- tért a meleg, olyannyira, hogy a hónap utolsó dekádjában már nyárias hőmérsékletek voltak jellemzők. Május 28-án és 29- én 3 fokhoz közeli maximumokat mérhettünk és az éjszakai órákat is kellemesen meleg, 15 fok körüli, vagy azt meghaladó hőmérsékletek jellemezték. A csapadék ismét lényegesen elmaradt a megszokottól, mindössze a zivatarok környezetében lokálisan fordultak elő nagyobb értékek. Május 24-én egy ilyen a Sajó völgyében kialakult zivatar okozott felhőszakadást Múcsony 15 térségében, ahol a dombokról lefolyó víz és sár néhány épületet is veszélyeztetett. 13 A ciklon fejlődési folyamatának befejező szakaszában a melegfronttal fokozatosan összeolvad az azt utolérő hidegfront. A folyamatot okklúziónak, az összeolvadt frontot okklúziós frontnak nevezzük. A két front közötti meleg légtömeg (melegszektor) kiszorul a felszín közeléből, és ezzel együtt feláramlásra kényszerül, ami felhő- és csapadékképződéssel jár. A hidegfront mögötti és a melegfront előtti hideg légtömegek összekapcsolódnak. Az okklúziós frontokat általában vastag felhőzet és tartós csapadék jellemzi Zabaron a hajnali, kora reggeli órákra -1,2 fokig süllyedt a hőmérséklet, megdöntve ezzel Fügöd korábbi, 1973-ban mért -1, fokos hőmérsékleti minimum rekordját Az ÉMVIZIG múcsonyi állomásán ezen a napon 43, mm esőt mértek.

14 MÁJUS Május 3-án egy hidegfront érintette térségünket, amely mentén ismét kialakultak záporok, zivatarok, s amelyekből a Taktaköz és Délborsod egy részén 1-3 mm-nyi eső hullott. A hidegfrontot nem követte erős lehűlés, továbbra is az átlagoshoz közeli, vagy azt kissé meghaladó hőmérsékleteket mértek. Vízjárás A csapadék hónapon belüli eloszlásának megfelelően alakult folyóink vízjárása is. Május első és harmadik dekádjában általában igen alacsony vízszintek mellett, többnyire apadó-stagnáló tendencia érvényesült. A május 12-én érkező okklúziós front, majd az azt követő napok csapadéka csaknem minden vízfolyáson árhullám kialakulásához vezetett. Ezek az árhullámok messze elmaradtak a készültségi szintektől (a Felső-Tiszán volt ismét a legjelentősebb, Vásárosnaménynél csaknem 3 m-es vízszintemelkedés) és a tetőzéseket általában gyors és jelentős apadás követte. A hónap végére a duzzasztásmentes szakaszok mederteltsége ismét az igen alacsony tartományban mozgott.

15 JÚNIUS JÚNIUS Június az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-2,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 3-9 % között volt, ugyanakkor kisebb területen 9-13 %-ot elérő értékek is előfordultak. A Bükk nyugati-északnyugati felén és tőle északra a Sajó völgyében, valamint a Heves-Borsodi dombság északkeleti részén rendkívül száraz időjárás uralkodott, ezeken a területeken mindössze az ilyenkor megszokott csapadékértékek 5-25 %-át mérték. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban egy alacsony légnyomású zóna és egy magassági hideg légörvény 16 határozta meg térségünk időjárását. Hatására sokfelé alakult ki eső, zápor, zivatar, főképp a külföldi vízgyűjtőkön területi átlagban is jelentősebb (15-2 mm) csapadékkal. Hazai területen a szórványosan előforduló zivatarokból hullott jelentősebb 5-15 mmnyi eső, és mindössze egy helyen 17 mértek 3 mm-hez közeli értéket. Június 4-től egyre inkább anticiklonális hatások érvényesültek. Sok volt a napsütés és csak elvétve fordult elő egyegy zápor, zivatar. A nappali legmagasabb hőmérsékletek általában C között alakultak, a reggeli órákban pedig általában 1-15 fokot mértek. Június 8-án és 9-én hajnalban ettől kissé jobban lehűlt a levegő és az Északi- középhegységben, valamint a Nyírség- ben 2-4 C fokos minimumok is előfordul- tak. 7. ábra: A hőmérséklet minimuma 216. június 8-án. Június első dekádjának végéhez közeledve ismét mozgalmasabbá vált időjárásunk. Előbb egy hidegfront érin- tette térségünket, majd több napon ke- resztül a Kárpát-medence környezetében húzódott a hideg és meleg levegő keveredési zónája, ahol adottak voltak a feltételek a délutáni konvektív csapadékok 18 kialakulásához. Június 9-e és 15-e között sokfelé volt zápor, zivatar, de ismét csak lokálisan hullott jelentősebb csapadék. 9-én a Bükk keleti oldalán, Bükkszentkereszt térségében egy óra alatt 4 mm körüli eső zúdult le, amelyet jégeső is kísért. 14-én ugyanitt fél óra alatt hullott 3 mm, ugyanakkor néhány km-rel nyugatabbra ebben az időszakban alig volt mérhető 19 csapadék. Június 16-tól egy nyugat-európai ciklonrendszer előoldalán - dél felől egyre melegebb levegő áramlott Európa középső térségei fölé. A nappali legmagasabb hőmérsékletek ekkor már elérték, vagy meghaladták a 3 C fokot, éjszakánként pedig 15-2 fokos minimumok 2 váltak jellemzővé. Eleinte még sokfelé előfordult zápor, zivatar 21, majd csökkent a csapadékhajlam és a hónap harmadik dekádjának legnagyobb részében száraz és meleg, 22-e és 26-a Szenna-tanya (Nagyégés, Bodrogköz) 28,8 mm. 18 Az erős feláramlás hatására, általában a nyári félévben kialakuló csapadék. 19 Június között Jávorkúton mindössze 3,2 mm eső hullott. 2 Június 17-én megdőlt a minimum hőmérséklet országos rekordja. Sándorfalva állomásunkon csupán 24,3 fokig csökkent a hőmérséklet. A korábbi rekord 22,6 fok volt, amelyet 1991-ben mértek Pécs Árpádtető városrészében. [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés.] 21 Június 21-én reggel a Nyírségben és Kárpátalján sokfelé volt jégesővel kísért zivatar, helyenként tojás nagyságú jéggel.

16 JÚNIUS között pedig igazi kánikulai időjárásban lehetett részünk. 3 C foktól számottevően elmaradó (25 fok alatti) csúcshőmérséklet csak 1 napon volt, a legmelegebb időszakban pedig C-os maximumokat 22 mértek. A meleg időben egy, június 27-én érkező és másnap távozó hidegfront hozott átmeneti felfrissülést. A front mentén többfelé alakult ki heves zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás és jégeső kíséretében. Kárpátalján egy-egy zivatargócban igen jelentős 8-9 mm-nyi eső is lehullott. A front átvonulását követően ismét a meleg és száraz levegő hatása érvényesült, így a hónap végére visszatért a kánikula és június utolsó 2 napján, már sehol sem hullott említést érdemlő eső. Vízjárás A Nyírség és Kárpátalja kivételével a vízgyűjtők legnagyobb részén az átlagostól kevesebb csapadék hullott júniusban, így a vízállások is ennek megfelelően alacsony, vagy igen alacsony tartományban mozogtak, ill. - a Tisza kivételével - ha kisebb árhullámokkal tarkítottan is, de nagyrészt apadó tendencia érvényesült. A záporos, zivataros időszakokban a vízfolyások, valamint mellékvizeik felső szakaszain több - általában 23 - kisebb árhullám is kialakult, de a nagyobb folyókon ez már nem okozott igazán jelentős vízszintemelkedést. A legnagyobb vízmozgás a Tisza és a Szamos-Kraszna vízrendszerben volt, ahol a hónap második felében 1-2 méteres árhullámok vonultak le. 8. ábra: Vízállások a Tiszán Vásárosnaménynál A hazai kisvízfolyások közül a június 11-i esőket követően a Rima-patak alsó szakaszán, majd a 26-i zivatarok nyomán, a Tarnán alakult ki 3-5 cm-es vízszintemelkedés. 22 Az év leghosszabb nappalainak időszakában hőség jellemzi időjárásunkat. Június 24-én Budapest Újpesten 35,2 C-ig melegedett fel a levegő. A korábbi rekord is 35,2 C volt, amelyet 22-ben regisztráltunk szintén Újpesten. [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés.] Ma tetőzött a kánikula, ismét megdőlt a budapesti melegrekord. Az eddigi legmagasabb értéket 27-ben, 33.3 fokot Budapest Pestszentlőrincen mérték. Ma ennél több mint 2 fokkal melegebbet, 35,9 fokot mértek Újpesten. [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés.] 23 Egy-egy nagyobb felhőszakadás helyenként jelentősebb, készültségi szintet megközelítő árhullám kialakulását is eredményezte, így pl. a június 26-án - a Láposmezőn hullott 9 mm-es esőt követően - a Fehér-Tiszán mértek I. fok feletti vízállást.

17 JÚLIUS JÚLIUS Július az átlagostól melegebb és nedvesebb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,5-2, fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, de foltokban előfordultak 25 35% közötti területek is. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban kánikulai meleg, de szórványosan záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás volt jellemző. Az erősebb viharok környezetében 3-6 mm-nyi csapadék is lehullott, de nagy területre kiterjedő, igazán jelentős eső nem volt. Július 3-án egy hidegfront érintette térségünket, amely nyomán a hónap első dekádjának végéig tartó enyhülés érkezett és főképp hazai területen szárazabbra fordult az idő. A külföldi vízgyűjtőket július 5-1. között még két front érintette, amelyek közül utóbbi működési területünk északi-északkeleti területein is jelentősebb csapadékkal hullatott. 24 Július között egy Nyugat-Európa felett örvénylő ciklon előoldalán egyre melegebb levegő áramlott a Kárpátmedencébe és a nappali csúcshőmérsékletek ismét meghaladták a 3 C fokot, a hajnali órákban pedig 2 fokhoz közeli hőmérsékleteket mértek. Július 13-án aztán a ciklon, hullámzó frontrendszerének hidegfrontja megközelítette térségünket és sokfelé alakult ki zápor, zivatar, felhőszakadás 25 és helyenként jégeső kíséretében. A front átvonulását követően 14-én délutántól egy rövid nyugodtabb periódus következett, majd a frontrendszer déli oldalán kialakuló légörvény hatására 15-én délutántól ismét megnövekedett a felhőzet és délkelet felől újabb jelentős esőzés kezdődött. Mivel a hideg légörvény a következő két napon nem igazán változtatta helyzetét és csak lassan gyengült, ezért a záporos, zivataros idő július 16-án és 17-én is folytatódott, többfelé a havi átlagot megközelítő kétnapos csapadékkal. Az esős időben őszies hőmérsékletek alakultak ki, így pl. 16-án csak 15 fok körüli maximumokat mérhettünk. Július 18-tól aztán jelentősen csökkent a csapadékhajlam és erősödött a nappali felmelegedés, de a 3 fok körüli csúcshőmérsékletekre július 22-ig várni kellett. rásban meleg, feltéte- közül eset- esőt is A hónap utolsó dekájában nyáriasan meleg időjálehetett részünk, ugyanakkor a dél felől áramló nedves levegőben 5-6 napon is adottak voltak a lek záporok, zivatarok kialakulásához, amelyek néhányat felhőszakadás kísért. A zivatarok sok ben nem, vagy csak igen csekély mértékben helyeződtek át, így lokálisan igen nagy mennyiségű hullathattak. 9. ábra: Múcsonyi utcán hömpölygő víz 26 Mú- Július 28-án egy ilyen zivatar képződött csony felett, ahol a 9 mm-t elérő csapadékmennyiség villámárvizet 27 idézett elő. 24 A Bodrogközben ezen a két napon területi átlagban 23,2 mm eső hullott. 25 Július 13-án Poroszlón 138,5 mm csapadékot mértek, sokfelé pedig 3-7 mm között volt a 24 órás összeg. 26 webhely:borsodonline/ fotó Lesinszki Lukács; i megtekintés. 27 Villámárvíz (flash flood): általában a kisvízfolyásokon rendkívül gyorsan, akár percek alatt kialakuló árvíz, amelynek okozója legnagyobbrészt a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék. Ritkábban gátszakadás, vagy uszadék torlódása is kiválthatja. Levonulási ideje általában 6 óránál rövidebb.

18 JÚLIUS Másnap délután a Sajó szlovákiai vízgyűjtőjén törtek ki intenzív zivatarok. Nagyrőce (Revúca) térségében a szinte ugyanott kipattanó viharok egymást követve hatalmas esőmennyiséget zúdítottak a városra. Július 29-én óra között 13 mm kevéssel meghaladó értéket mértek (ebből óra között 6 mm esett), s eközben 2 cm-es átmérőjű jég is hullott a település egyes részein. 1. ábra: Nagyrőce (Revúca) szürkületben a felhőszakadás alatt ábra: A vihar által elpusztított kukorica Nagyrőce környékén 29 Július között hazai területen főképp a hegyvidékek környezetében hullott jelentős csapadék. A Bükk-fennsíkon és a közeli völgyekben, napról-napra szinte menetrendszerűen alakultak ki zivatarok, Jávorkúton és Ómassán ebben az időszakban összességében 133 mm esőt mértek. A havi csapadék ezen a két állomáson megközelített a 3 mm-t 3, ami új júliusi rekordnak számít 31. Miközben hazai területen is nagy mennyiségű csapadékot adó zivatarok tomboltak, addig július 27-én Szlovákiában, a Trencsén melletti Bércesen (Dolná Poruba; Vág vízgyűjtő) megdőlt a 3 perc alatt hullott eső szlovákiai rekordja. A 2-5 éves előfordulási idejű 91, mm-es felhőszakadás Közép-Európában ritkaságnak számít. 32 A hónap utolsó napjaiban maradt a nyárias meleg, de csapadékot már kevés helyről jelentettek. Július 31-én ugyan egy hidegfront érintett az országot, de működési területünkön csak kevés helyen (északi határszél) hullott számottevő eső. Vízjárás Júliusban változékonyság jellemezte kisvízfolyásaink és folyóink vízjárását. A szórványosan kialakuló nagycsapadékok többszöri áradáshoz vezettek, a Sajó és a Hernád esetében 1-1,5 méteres vízszintemelkedéssel. A Bodrogon és a Tiszán a vízgyűjtő nagyobb kiterjedése és így a területi átlagban csapadék miatt, kiegyenlítettebb volt a vízjárás, általában alacsony mederteltséggel. A kisvízfolyások közül főképp a Mátra és a Bükk környezetében eredők áradtak többször, akár nagyobb mértékben is. 1-2 méteres vízszintemelkedést regisztráltak az Eger-patak alsó (Rima) szakaszán és készültségi szintet elérő árhullám képződött a Tarna felső szakaszán is, amelynek jellemzői az alábbiak voltak: A 216. július 25-től gyakoribbá váló csapadéktevékenység, ismételt árhullámokat váltott ki a Tarnán és mellékvizein. Ezek az árhullámok eleinte kisebbek voltak és a váltakozva érintett vízgyűjtőterület miatt nem egy időben terhelték a Tarna felső és alsó szakaszát fotó: Ifka Faklová 29 fotó: Michal Dzurík 3 Jávorkút 277,9 mm, Miskolc-Ómassa 298,6 mm. 31 Jávorkúton 1937 októberétől - egy hosszabb megszakítással ( ) - mérik a csapadékot és az idei júliusnál mindössze három hónap (1958. június: 281 mm; október: 278 mm; 21. május: 34 mm) volt csapadékosabb. Jávorkúton idén februárban is rekorddöntő 158,3 mm-es értéket mértek. 32 Extrémny krátkodobý dážď v Dolnej Porube webhely: Slovenský hydrometeorologický ústav, / ; i megtekintés.

19 JÚLIUS Július 28-án a késő délelőtti órákban a Mátra keleti része fölé húzódó zivatar és a hozzá társuló egy óra alatt lehulló 3 mm körüli eső, elsősorban a Parádi-Tarna vízrendszerében vezetett erőteljes lefolyás növekedéshez, de a korábbiaknál nagyobb vízszintemelkedéseket tapasztaltak a Tarnóca- és Bene-patakon is. 12. ábra: Vízállások a Tarnán és a Gyöngyös-patakon A parádi ág árhulláma - a 1-11 óra között kialakult zivatart követően - Siroknál 16, Verpelétnél 18 órakor tetőzött, majd Verpelét alatt mozgása lelassult. A lassulást a meder benőttsége okozta, amely egyben az árhullám jelentős ellapulását is eredményezte. Tarnaméránál - a verpelétihez képest órával később következett be a tetőzés, amely a két vízmérce közötti 27 km-es távolságot és mintegy 33 méternyi esést tekintve viszonylag hosszú időnek mondható (216 januárjában 1 óra körüli volt a tetőzések időkülönbsége). A fentebb említett két mellékág árhullámai közül a Bene-pataké megelőzte a Tarna felső ágáét, így Tarnaörsnél már korábban megemelte kissé a vízszintet, ugyanakkor a Felső-Tarna árhullámának érkezésekor a Bene már javában apadt. Ezzel párhuzamosan a Gyöngyös-patak kisebb árhullám 6-12 órával a tarnaörsi tetőzést követően érkezett a Tarnába, s így (a Benééhez hasonlóan) csekély vízmennyiséggel járult hozzá az árhullám csúcsának növeléséhez. A hónap utolsó napjaiban már általában apadás és kisvizes állapot jellemezte vízfolyásainkat, ugyanakkor a július 31- én az északi határszélt érintő hidegfront zivatarai nyomán, a Bódván néhány dm-es, a Rakaca-patakon pedig méteres vízszintemelkedés volt.

20 AUGUSZTUS AUGUSZTUS Augusztus átlagos hőmérsékletű, de a megszokottól kissé nedvesebb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5- +,5 fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége - szeszélyes területi eloszlással - általában az átlagos értékek 5-15 % között mozgott, de akadtak területek ahol a megszokott érték %-át mérték. Időjárási helyzet A július utolsó napján érkező hidegfront, még augusztus 1-én is meghatározta az időjárásunkat. Hatására némileg csökkent a nappali felmelegedés és többfelé alakult ki kisebb eső, zápor, zivatar. Egy-egy erősebb zivatargócban ismét előfordult rövid ideig tartó felhőszakadás, de ezek területi kiterjedése csekély volt. A hónap második napjától erősödött a nappali felmelegedés és 4-én már ismét 3 fok körüli csúcshőmérsékleteket regisztráltak. Augusztus 5-én nyugat felől egy hidegfront közelítette meg a Kárpát-medencét, amely hazánk felett sokat gyengült, majd gyakorlatilag feloszlott. Hatására eleinte főképp a Dunántúlon enyhült a meleg és arrafelé jelentősebb csapadék is hullott, míg keletebbre csak elvétve, főképp másnap a Bükk környezetében és a hegységtől északra mértek nagyobb mennyiséget. Ekkor (augusztus 6-án) a déli óráktól a Bükk és az Észak-Borsodi domb- ság felett egymást követve törtek ki a zivatarok és délnyugatról északkelet felé haladva a hegység keleti oldalán, valamint a Sajó völgyének határközeli térségeiben többször is intenzív záporok áztatták a földet. A legtöbb esőt Sajópüspökiben mérték, ahol valamivel több, mint 3 óra alatt 58 mm hul- lott, de jelentős 2-51 mm csapadékot mértek a Miskolc-Diósgyőr és Ómassa közötti 33 térségben is. A front feloszlását követően néhány napig száraz, nyáriasan meleg idő volt, majd augusztus 1-én egy újabb, Európát hosszan kettészelő front- rendszer okozott csapadékot. A záporok mellett, az erősebb zivatargócok- ban nagyobb átmérőjű jég 34 is hullott és ismét előfordult felhőszakadás 35 méretű eső. 13. ábra: Legyesbényei utcakép a jégverés után 36 Ez a frontátvonulás már lényegesen erősebb lehűléssel járt, mint az 5 nappal korábbi, hiszen augusztus 11-én, a síkvidéken 18-2, míg a hegyekben fokos maximumokat mértek, másnap reggel pedig fok közé hűlt a levegő. Ezután lassú melegedés következett, majd 15-én menetrendszerű pontossággal érkezett a következő időjárási front, amely újra lehűléssel és csapadékkal járt. Ekkor a nagyobb zivatarok leginkább a Bodrogközt 38 érintették, de az ismétlődő záporok a Mátra és a Bükk térségébe is 15-3 mm-nyi esőt szállítottak. 33 Ómassa 51, mm, Bükkszentkereszt 41,3 mm, Jávorkút 27, mm, Felsőhámor 26, mm. 34 Szerencsen és tőle nyugatra (Bekecs, Legyesbénye) régen látott nagy jégverés volt, helyenként dió nagyságú, ill. attól is nagyobb jéggel, de komoly jégverést jeleztek Gesztely és Olaszliszka térségéből is. 35 Gesztely 49, mm, Törökér 44,5 mm. 36 Felhőszakadás, jégeső webhely: ; i megtekintés augusztus 13-án is megdőlt a hidegrekord, Zabar településen 4, fokig süllyed a hőmérséklet. Ez az érték az 1912-ben, Kecskemét Miklóstelepen mért 4,2 fokot küldte a második helyre. webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés. A Bükk töbreiben -1-2 C fokos fagyok is előfordultak. 38 Felsőberecki 45,8 mm. Sátoraljaújhely 32,2 mm.

21 AUGUSZTUS Működési területünkön a hónap közepéig lehullott csapadék mennyisége igencsak tág határok, 17 és 11 mm között mozgott, így pl. 17-ig Tokajban a havi átlag alig több mint 3 %-át mérték, ugyanekkor Jósvafőn már a megszokott érték másfélszeresét is túllépte az augusztusi összeg. Néhány csendesebb nap után, augusztus 21-én egy Nyugat-Európa felett örvénylő, majd a Balti-tenger felé helyeződő ciklon frontrendszere érte el térségünket. Hatására ismét beborult és sokfelé hullott jelentős eső, helyenként felhőszakadás méretű csapadékkal. Működési területünk Heves-megyei térségében kevesebb volt az eső, ott általában 5-2 mm közötti értékek domináltak, míg Borsodban 15-3 mm-t mértek, ugyanakkor pl. a Hernád völgyében, a Bodrog- és a Taktaközben többfelé előfordult 3 mm-t jócskán meghaladó 39 mennyiség is. A front mentén délnyugat felől északkelet felé haladó egymást követő záporok, zivatarok a hazainál is jelentősebb esőzést okoztak Szlovákia keleti felén. A Sajó és a Hernád, valamint a Bodrog érintett vízrendszerében nagy területen észleltek 4-5 mm-t meghaladó csapadékot, a Felső-Hernád mentén és a Laborc alsó folyásán 7 mm-es gócokkal. Vízjárás Augusztusban a szórványosan előforduló nagycsapadékok hatása, leginkább a kisvízfolyások vízjárásában jelentkezett. Az egy-egy kisebb vízgyűjtőt érintő intenzívebb esők nyomán, több patakon is előfordult,5-1, m-es vízszintemelkedés. A nagyobb vízfolyások közül - a 21-ei nagy esőzést követően - a Sajón és Hernádon alakult ki kisebb árhullám, de az áradás mértéke - a kisvízfolyásokhoz hasonlóan nagyrészt 1 m alatt maradt. A többszöri - olykor jelentősebb - csapadékhullás eredményeképp a vízállások sehol sem süllyedtek a legkisebb vízszintek közelébe, ugyanakkor a mederteltségek leginkább az igen alacsony tartományban mozogtak. A Bodrogon és a Tiszán alig volt változás a vízszintekben. A Szlovákia keleti részén 3-7 mm-nyi eső hullató, augusztus 21-i frontrendszer elvonulását követően kialakult kisebb árhullámok, a hazai folyószakaszon mindössze 2-3 cm-es vízszintemelkedést okoztak állomáson mértek 3 mm-t meghaladó csapadékot, a maximális értéket 52,2 mm-t, Felsőbereckiben észlelték.

22 CSAPADÉKTÉRKÉPEK CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. január 14. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 15. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

23 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 16. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 17. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

24 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. február 18. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 19. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

25 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 2. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 21. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

26 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. március 22. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 23. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

27 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 24. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 25. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

28 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. április 26. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 27. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

29 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 28. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 29. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

30 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. május 3. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 31. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

31 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 32. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 33. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

32 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. június 34. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 35. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

33 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 36. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 37. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

34 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. július 38. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 39. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

35 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 4. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 41. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

36 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. augusztus 42. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 41 4 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot. 41 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot.

37 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. január 44. ábra: A 216. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 43 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

38 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. február 46. ábra: A 216. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 45 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

39 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. március 48. ábra: A 216. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 47 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

40 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. április 5. ábra: A 216. április havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 49 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

41 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. május 52. ábra: A 216. május havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása 51 5 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 51 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

42 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. június 54. ábra: A 216. június havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 53 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

43 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. július 56. ábra: A 216. július havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 55 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

44 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. augusztus 58. ábra: A 216. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 57 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

45 vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK VÍZÁLLÁSOK Tisza ábra: A Tisza vízállása Tokajnál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tokaj Vízmérce adatai: Tokaj Vízfolyás Tisza Szelvény 543,79 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,33 mbf LKV -184 cm Időpontja LNV 928 cm Időpontja I. fok 65 cm II. fok 7 cm III. fok 8 cm LNV LKV Tiszalök-felső Tiszalök-alsó 61. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél Vízmérce adatai: Tiszalök-felső Vízfolyás Tisza Szelvény 518,2 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,34 mbf LKV -232 cm Időpontja LNV 831 cm Időpontja Vízmérce adatai: Tiszalök-alsó Vízfolyás Tisza Szelvény 518,1 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,34 mbf LKV -372 cm Időpontja LNV 831 cm Időpontja

46 vízszint (mbf.) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK Vízmérce adatai: Tiszapalkonya Vízfolyás Tisza 45 Szelvény 484,7 fkm 4 Helye jobb part Vízmérce nullpont 87,28 mbf 35 LKV -66 cm 3 Időpontja LNV 86 cm 25 Időpontja I. fok 5 cm 2 II. fok 6 cm 15 III. fok 65 cm 1 Vízmérce adatai: Tiszakeszi 5 Vízfolyás Tisza Szelvény 464,26 fkm Helye jobb part -5 Vízmérce nullpont 86,7mBf -1 LKV -212 cm Időpontja LNV 811 cm -2 Időpontja I. fok 5 cm -25 II. fok 6 cm -3 III. fok 65 cm I. fok II. fok III. fok Tiszapalkonya LNV Tiszapalkonya LKV Tiszapalkonya Tiszakeszi Tiszakeszi LNV Tiszakeszi LKV 62. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél Tiszabecs Tivadar Vásárosnamén y Záhony Dombrád Tiszabercel Tokaj Tiszalök-felső Tiszalök-alsó Tiszapalkonya Tiszakeszi Tiszafüred Kisköre-felsö Kisköre-alsó Szolnok Csongrád Szeged ábra: Vízszintek a Tiszán

47 vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK Bodrog ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Felsőberecki Vízmérce adatai: Felsőberecki Vízfolyás Bodrog Szelvény 47,74 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 92,15 mbf LKV 13 cm Időpontja LNV 795 cm Időpontja I. fok 55 cm II. fok 65 cm III. fok 7 cm ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sárospatak Vízmérce adatai: Sárospatak Vízfolyás Bodrog Szelvény 37,3 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 91,8 mbf LKV -2 cm Időpontja LNV 74 cm Időpontja I. fok 5 cm II. fok 6 cm III. fok 65 cm

48 vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Ung-Ungvár Ung-Lékárd Laborc- Nagymihály Laborc-Iske Latorca-Munkács Latorca- Nagykapos Ondava-Hór Bodrog- Felsőberecki Bodrog- Sárospatak Tokaj ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

49 vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK Sajó ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sajópüspöki Vízmérce adatai: Sajópüspöki Vízfolyás Sajó Szelvény 123,5 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 148,36 mbf LKV 13 cm Időpontja LNV 416 cm Időpontja I. fok 2 cm II. fok 25 cm III. fok 3 cm ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sajószentpéter Vízmérce adatai: Sajószentpéter Vízfolyás Sajó Szelvény 76,5 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 121,82 mbf LKV 29 cm Időpontja LNV 46 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm

50 vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Felsőzsolca Vízmérce adatai: Felsőzsolca Vízfolyás Sajó Szelvény 49,38 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 17,21 mbf LKV -13 cm Időpontja LNV 512 cm Időpontja I. fok 3 cm II. fok 35 cm III. fok 4 cm

51 vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK Hernád ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Hidasnémeti Vízmérce adatai: Hidasnémeti Vízfolyás Hernád Szelvény 97,4 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 151,29 mbf LKV -13 cm Időpontja LNV 53 cm Időpontja I. fok 2 cm II. fok 25 cm III. fok 3 cm ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Gesztely Vízmérce adatai: Hidasnémeti Vízfolyás Hernád Szelvény 97,4 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 151,29 mbf LKV -26 cm Időpontja LNV 517 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm

52 vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK Tarna ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tarnaméra Vízmérce adatai: Tarnaméra Vízfolyás Tarna Szelvény 24,3 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 99,27 mbf LKV 16 cm Időpontja LNV 5 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tarnaörs Vízmérce adatai: Tarnaörs Vízfolyás Tarna Szelvény 11,855 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 91,41 mbf LKV 65 cm Időpontja LNV 565 cm Időpontja I. fok 35 cm II. fok 4 cm III. fok 45 cm

53 vízhozam (m 3 /s) vízhozam (m 3 /s) VÍZHOZAMOK VÍZHOZAMOK Tiszabecs Vásárosnamény Tiszadob Kisköre-alsó Szeged 74. ábra: Vízhozamok a Tiszán Felsőberecki Ondava-Hór Ung-Lékárd Laborc-Homonna 75. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

54 vízhőmérséklet ( C) vízhőmérséklet ( C) VÍZHŐMÉRSÉKLETEK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Tisza-Tiszabecs Tisza-Tokaj Tisza-Tiszapalkonya 76. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán Bodrog-Felsőberecki Hernád-Hidasnémeti Sajó-Sajópüspöki 77. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

55 TALAJVÍZSZINTEK TALAJVÍZSZINTEK 216. január 78. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a 216. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 59 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

56 TALAJVÍZSZINTEK 216. február 8. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a 216. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 61 6 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 61 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

57 TALAJVÍZSZINTEK 216. március 82. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a 216. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 63 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

58 TALAJVÍZSZINTEK 216. április 84. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. április havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak április havi átlagos és a 216.április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 65 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

59 TALAJVÍZSZINTEK 216. május 86. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. május havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak május havi átlagos és a 216.május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 67 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

60 TALAJVÍZSZINTEK 216. június 88. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. június havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak június havi átlagos és a 216.június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 69 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

61 TALAJVÍZSZINTEK 216. július 9. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. július havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak július havi átlagos és a 216.július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 71 7 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 71 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

62 TALAJVÍZSZINTEK 216. augusztus 92. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. augusztus havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak augusztus havi átlagos és a 216.augusztus havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 73 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

63 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 94. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén 91,59 Terepmagasság 4397 Ároktő - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (21-6, 28-14) Besenyőtelek - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,56 Terepmagasság

64 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 3946 Cigánd - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Eger - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (25-214) ,1 Terepmagasság ,52 Terepmagasság Egerfarmos - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) Jászárokszállás - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,15 Terepmagasság ,17 Terepmagasság Jászdózsa - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszintek (22-214) Karcsa - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) ,79 Terepmagasság ,88 Terepmagasság Karos - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Kistokaj - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,7 Terepmagasság ,66 Terepmagasság

65 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 116,48 Terepmagasság 4396 Ludas - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (23-214) ,18 Terepmagasság 1817 Mezőcsát - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Mezőkeresztes - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszinz ( ) Mezőkövesd - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,2 Terepmagasság ,42 Terepmagasság Miskolc - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) Nemesbikk - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,53 Terepmagasság ,8 Terepmagasság Olaszliszka - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Pácin - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,91 Terepmagasság ,61 Terepmagasság

66 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 4176 Poroszló-Nagyállás - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Sajóörös - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,93 Terepmagasság ,89 Terepmagasság Sárospatak-Baksa-tanya - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (2-214) Sárospatak-Baksa-tanya 2. - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) ,68 Terepmagasság ,2 Terepmagasság Sárospatak-Várhomok - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Szentistván - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,66 Terepmagasság ,91 Terepmagasság Szihalom - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) Szikszó - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagois havi talajvízszint (22-214) ,91 Terepmagasság ,87 Terepmagasság

67 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 1796 Taktaharkány - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tarnaméra - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszinz (22-214) ,56 Terepmagasság ,78 Terepmagasság Tarnaörs - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,81 Terepmagasság 1835 Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,76 Terepmagasság Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) ,12 Terepmagasság ,4 Terepmagasság Tiszakarád - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tiszakarád - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) ,74 Terepmagasság ,45 Terepmagasság

68 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 4239 Tiszalúc - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tolcsva - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (23-214) ,61 Terepmagasság ,69 Terepmagasság Viss - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Zaránk - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,54 Terepmagasság ,49 Terepmagasság

69 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON 95. ábra: 216. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ábra: 216. évi mérési adatok: Kékestető Adatforrás: OMSZ 75 Adatforrás: OMSZ

70 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon 97. ábra: 216. évi mérési adatok: Eger ábra: 216. évi mérési adatok: Jósvafő Adatforrás: OMSZ 77 Adatforrás: OMSZ (a távmérő üzemzavara miatt, az adatsorok októbertől hiányosak)

71 MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet

72 2. sz. melléklet MELLÉKLETEK

73 MELLÉKLETEK

74 MELLÉKLETEK 3. sz. melléklet