A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Átírás

1 A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 4 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 4 VÍZJÁRÁS... 5 FEBRUÁR... 7 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 7 VÍZJÁRÁS... 7 MÁRCIUS... 9 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 9 VÍZJÁRÁS ÁPRILIS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS MÁJUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚNIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS VÍZÁLLÁSOK TISZA BODROG SAJÓ HERNÁD... 43

3 TARTALOMJEGYZÉK 3 TARNA VÍZHOZAMOK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT MELLÉKLETEK ÁBRAJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 67

4 JANUÁR 4 JANUÁR Január az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet Az év hideg, téli időjárással kezdődött, napközben is fagypont alatti hőmérsékletekkel. Január 2-án egy hidegfront érintette térségünket. Nyomában sokfelé alakult ki kisebb ónos eső, vagy eső és a megerősödő szél átkeverő hatása megszűntette a medencében kialakult hideg légpárnát, így jelentősen enyhült az idő. 3- án estétől a síkvidéken eleinte ismét eső esett, majd éjszaka egyre inkább havazás váltotta azt fel. Január 5-én reggelre a Mátra és a Bükk magasabb területeit csaknem összefüggő hótakaró borította, amelynek vastagsága 1-10 cm között mozgott. Január 7-9. között, egy nagyobbrészt térségünktől keletre elvonuló hideg léghullám okozott zord időjárást. A 8-án és 9-én a hóval borított hegyvidéki területeken nem volt ritka a -15 C körüli minimum, de a Bükk-fennsíkon C-ot is mértek és napközben is csak Cig emelkedett a hőmérséklet 1. Az addig is változékony időben január 10-én egy újabb drasztikus változás, enyhülés következett. Ausztriában és Magyarország nyugati részén napi maximum rekordot mértek - Fertőrákoson 19,7 C-ig melegedett a levegő. 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet 2 Miközben a vízgyűjtők legnagyobb részén tavasziasan enyhe idő volt, addig Kárpátalján és Erdélyben maradt a megszokotthoz közeli hőmérséklet, valamint több napon volt számottevő csapadék, a hegyvidéki területeken jelentős havazás is kialakult. Január második dekádjának elején már ez utóbbi területeken is enyhült az erős fagy, de csak az alacsonyabb fekvésű térségekben volt számottevő olvadás. Január közepére - a délnyugati áramlásnak köszönhetően egyre enyhébb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, de ezzel együtt növekedett a ködhajlam is. Azokon a területeken, ahol kisütött a nap enyhe tavaszias idő volt, míg a ködös vidékeken csak kevéssel emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé. Ez az időjárási helyzet olykor rendkívül nagy hőmérsékleti különbségeket generált az egyes országrészek között. 1 A Kárpátok magasabban fekvő területein nem volt ritka a -25 C körüli minimum. Január 7-én Erzsébetváros -26,3 C, Január 8-án Brassó -33,3 C, Gyergyóalfalu -26,8 C, Erzsébetváros -25,7 C Január 9-én Brassó -33,1 C 2 Forrás: OVSZ,

5 JANUÁR 5 Január 17-től erősödött a csapadékhajlam és 25-ig minden nap hullott kisebb-nagyobb eső, havas eső, ritkábban havazás is előfordult. Január 29-én egy mély ciklon közelítette meg térségünket, majd át is vonult a Kárpátmedencén. Csapadékrendszeréből nagy területen volt jelentős eső, havas eső, a magasabb hegyvidéki területeken havazás. A január 30-án lehullott mm-nyi csapadékmennyiség nagyjából megfelel az egész hónapra várható csapadékösszegnek. A hónap utolsó napjának reggelén az északkeleti országrészben még sokfelé havazott (néhol rendkívül intenzíven), majd mindenütt megszűnt a csapadék. Vízjárás A hónap legnagyobb részét a decemberihez hasonló, kisvizes állapot jellemezte. A mederteltségek igen alacsonyak voltak. Január 11-ét követően egy kisebb árhullám alakult ki a Felső-Tiszán és a Szamoson, amelyet a hónap első dekádjában hullott hó olvadása és kisebb esők okoztak. Ennek a Vásárosnaménynál, mintegy 2,5 m-es vízszintemelkedést okozó árhullámnak köszönhetően, az év első napjaiban kialakult és január első dekádjában némileg megerősödött tiszai jégtakaró a hónap közepétől vékonyodni, gyengülni kezdett, majd január harmadik dekádjának elején az álló jég megindult és átmeneti rövid erős zajlással le is vonult. 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Ezt követően a vízfolyásokon igen alacsony, vagy alacsony mederteltség mellett, általában apadó tendencia érvényesült, majd a hónap végén átvonuló ciklon okozta esőzések nyomán, újabb árhullámok jöttek létre, amelyek néhány vízfolyáson (Sajó, Tarna, Takta) készültségi szintek feletti vízállások kialakulásához vezettek. A kialakuló maximumok nem voltak igazán jelentősek, mindössze a Tarna tarnamérai és a Takta taktaföldvári vízmércéjén értek el, ill. haladták meg rövid ideig a III. fokot.

6 JANUÁR 6 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február) 4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. januárfebruár) A ciklon átvonulása után hidegebbre forduló időben ezeknek az árhullámoknak a vízutánpótlása gyorsan csökkent és a tetőzéseket követően ütemes apadás kezdődött az érintett vízfolyásokon.

7 FEBRUÁR 7 FEBRUÁR Február az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban az évszakos átlagnak megfelelő hőmérsékletű időjárás uralkodott. A fagypont alatti minimumok mellett, napközben kevéssel 0 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Február 4-én egy nedvesebb léghullám hatására, nagyobb területen volt havazás, hózápor és átmenetileg a síkvidéken is kialakult néhány cm-es hóréteg. Ezután csendes az évszaknak megfelelő hőmérsékletű napok következtek, 0 fokot alig meghaladó maximumokkal és erősebb fagyokkal, majd a hónap első dekádjának végén megenyhült az idő, s ott ahol a nap is kisütött a délutáni órákra 5-10 C fok közé emelkedett a hőmérséklet. A reggel fagyos, de a nappali órákban kora tavasziasan enyhe időjárás február 16-ig tartott. Ekkor egy térségünktől keletre vonuló hidegfront okozott átmeneti lehűlést, amelynek hatására a napi maximum hőmérsékletek némileg visszaestek és a reggeli órákban ismét kemény fagyok alakultak ki. 5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet 3 A hidegfront elvonulása után fokozatos enyhülés kezdődött, de ezzel együtt nőtt a csapadékhajlam is, így a hónap utolsó hete kora tavasziasan enyhe és kisebb esőkkel tarkított időjárással telt el. A nappali legmagasabb hőmérsékletek nagy területen elérték, vagy meghaladták a 10 C-t és a hajnali órákra is inkább csak a fagyzugos területeken csökkent nulla fok alá a hőmérséklet. Vízjárás A január utolsó napjaiban kialakult árhullámokat követően, az érintett vízfolyások legnagyobb részén ütemes apadás kezdődött és február első dekádjának végére már nagyobbrészt ismét kisvizes állapot volt jellemző. A Bodrogon ez a folyamat némileg tovább tartott, de február második felében már itt is alacsony vízállásokat mértek. 3 Forrás: OVSZ,

8 FEBRUÁR 8 A hegyvidéki területeken január utolsó napjaiban lehullott hó, február első dekádjában mérsékelt ütemben gyarapodott. A hónap első dekádjának végére a Sajó-Hernád vízrendszerben a megszokottól némileg több, míg máshol attól lényegesen elmaradó volt a hóban tárolt vízkészletet nagysága. Szokatlan módon a legkevesebb hó a Felső-Tisza Tiszabecsig tartó vízrendszerében halmozódott fel. 6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke 4 Ez a hómennyiség a hónap utolsó hetére némileg csökkent, majd az enyhülő időben ütemesebb olvadás kezdődött. Az olvadás és a kisebb esők ismét árhullámokat alakítottak ki a vízfolyásokon, de ezek magassága nem ért el készültségi szintet. Az áradás mértéke a nagyobb vízfolyásokon (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád) 1-1,5 méteres tartományban mozgott. 4 Forrás: OVSZ,

9 MÁRCIUS 9 MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és működési területünk legnagyobb részén szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, ugyanakkor kisebb körzetekben (a Bükkben és a Heves-Borsodi-dombság egyes részein) az átlagoshoz közeli, ill. kissé azt meghaladó ( % között) csapadék hullott. Időjárási helyzet Március első napjaiban folytatódott az enyhe időjárás, de kisebb esők továbbra is kialakultak. A nappali órákban továbbra is 10 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, ugyanakkor hajnalban még viszonylag erős fagyokkal számolhattunk. Az általában nyugati, délnyugati irányból érkező léghullámok, főképp a Kárpátok mentén okoztak jelentősebb csapadékot, nagyrészt esőt, míg hazai területen - március 5-ig - mindössze 1-7 mm-t mértek. Ezután a hónap első dekádjának közepétől ez a gyenge csapadékhajlam is csökkent és száraz, lassan melegedő időjárás köszöntött be. A nappali maximumok március között nagy területen elérték, vagy meghaladták a 15 fokot, de hajnalban továbbra is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Március 12-én egy kelet felől érkező ciklon okozott lehűlést, felhőzónájából pedig nagy területen hullott eső, a magasabb hegyvidékeken hó. A legtöbb csapadék a Bükk-fennsíkon volt, ahol cm-es hóréteg alakult ki. 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkúton március 13-án reggel 5 Ezt az átmeneti lehűlést gyors felmelegedés követte, olyannyira, hogy 16-án és 17-én már ismét 15 C fok feletti maximumok voltak jellemzők. A hónap második felében, hőmérsékletben kissé változékony, de továbbra is tavaszias időjárásban lehetett részünk. Néhány kisebb lehűlés ugyan tarkította az általában enyhe időszakot, így a hűvösebb napokon 10, a melegebb periódusokban C fokos csúcshőmérsékletek alakultak ki. Az éjszakák még többször fagyosak voltak, de a melegebb napokon már előfordult 5-10 fok közötti reggeli hőmérséklet is. Csapadék március között csak elvétve hullott, majd a hónap utolsó napjaiban ismét esősebbre fordult az idő. Ekkor a Kárpátmedence felett vonuló frontokat gyakran kísérte eső, záporeső, sőt többfelé zivatar is kialakult (kevés helyről jégesőt is jelentettek), ill. a hidegebb levegőben a magasabb hegyvidékeken hózápor, havazás is előfordult. A csapadék mennyisége hazai területen mérsékelt volt, március között mindössze a Bükk magasabb régióiban érte el a mm-t, ugyanak- 5 Forrás:

10 MÁRCIUS 10 kor a külföldi vízgyűjtők közül a Bodrog és a Felső-Tisza vízrendszerében sokfelé észleltek mm közötti mennyiséget, lokálisan pedig 100 mm-t közelítő érték is előfordult. A hónap utolsó két napján a külföldi hegyvidéki területeken jelentősen süllyedt a 0 fok határa, így a csapadék egy része a vízgyűjtő elhelyezkedésétől függően m-es magasság fölött - hó formájában hullott és halmozódott fel. 8. ábra: Zápor átvonulása Miskolc felett március 30-án 6 Vízjárás A március eleji esők hatására a Felső-Tiszán és a Szamoson képződött árhullám, amely az említett folyószakaszokon 2-3 m-es vízszintemelkedést okozott. A kisebb áradást fokozatos apadás követte és a hónap közepére, már minden vízfolyáson a kisvízi tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második felének nagy részében is száraz maradt az idő, így a fokozatos lassú apadás tovább folytatódott, majd a hónap legvégén az újabb, részben folyékony csapadék hatására néhány vízfolyáson - ismét kisebb árhullám alakult ki. 9. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Igazán jelentős vízszintemelkedés sehol sem volt, csak a Bodrog szlovákiai vízrendszerében és a Felső-Tisza egy-két jobb oldali mellékvizén észleltek méteres nagyságrendű áradást. 6 Forrás:

11 ÁPRILIS 11 ÁPRILIS Április - működési területünk legnagyobb részén - az átlagoshoz közeli hőmérsékletű, de a megszokottól lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 - +1,0 fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet A hónap első hetében változékony, szeles és többször csapadékos időjárásban lehetett részünk. Ekkor általában északi, északnyugati irányból érkeztek a légtömegek a Kárpát-medence fölé, az átlagosnál hűvösebb, olykor késő télies jelleget mutatva. A hajnali órákban még többször fagypont alá csökkent a hőmérséklet és napközben is csak megközelítette a 10 C fokot. 10. ábra: Hózáporok és zivatarok átvonulása Budapest felett április 3-án Az időszak folyamán többször volt hózápor (sőt helyenként hózivatar is előfordult) és a magasabb hegyekben átmenetileg vékony hótakaró is kialakult. Április 8-tól fokozatos melegedés kezdődött és a hónap második dekádjának elején már 20 C fok feletti maximumok voltak jellemzőek, ugyanakkor az éjszakai órákban még ekkor is sokfelé volt gyenge fagy. Április 13-én már többfelé a 25 fokot is megközelítette a hőmérséklet, de 14-én egy hidegfront hatására 6-8 fokos visszaesés volt tapasztalható. A front alig hozott csapadékot, mindössze néhány helyen alakult kisebb zápor. Ezt az átmeneti (mindössze egy napos) lehűlést gyors melegedés követte, - olyannyira, hogy április 16-án megdőlt az országos és valószínűleg több helyi maximum hőmérsékleti rekord is. Az 1952-ben Szarvason észlelt 27,6 C-ot, a Győr-Moson-Sopron megyei Osliban mért 29,2 C fokos érték adta át a múltnak, ugyanakkor a korábbi rekordot az ország több pontján is meghaladta a hőmérséklet. A nyáron is melegnek számító nap után újabb lehűlés következett. Az április 17-én és 18-án észak felől érkező hidegfront a korábbiknál fokkal hűvösebb levegőt szállított a Kárpát-medencébe, s így drasztikusan visszaesett a hőmérséklet. 18-án, a síkvidéken 10-13, a Bükkben és a Mátrában 5-8 C fokos maximumokat mértek, a hajnali órákban pedig többfelé volt - többnyire - gyenge fagy. 7 Forrás:

12 ÁPRILIS 12 Az időjárási frontok okozta változékonyság ellenére hazai területen - csapadék csak kevés hullott, mindössze működési területünk Tiszához közeli délborsodi és délhevesi térségében érte el mennyisége az 5-10 mm-t. A külföldi vízgyűjtőkön már némileg több csapadék volt, de igazán jelentős (20-30 mm) mennyiségek inkább csak Kárpátalja keleti területein és Erdély északi részén hullottak. 11. ábra: Az április 17-én hullott csapadék 8 Az erőteljes lehűlés miatt a hegyvidékeken a csapadék egy része ismét hó formájában érkezett, de vastagabb hótakaró csak a legmagasabb területeken alakulhatott ki. Az erőteljes lehűlést lassú, fokozatos felmelegedés követte, de az egyre magasabb maximumok ellenére a hónap harmadik dekádjának elején a hajnali órákban még többfelé előfordult gyenge fagy. Április 22-től már ismét 20 fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, megszűntek az éjszakai fagyok és igazán kellemes késő tavaszi-kora nyári időjárás alakult ki. Április 25-től frontok közelítették meg térségünket. Hatásukra növekedett a csapadékhajlam, de nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. 28-án egy hidegfront haladt át a Kárpát-medence felett, amely mentén többfelé volt zápor, zivatar, egy-két helyen 5-15 mm-t elérő esővel. A front mögött lehűlt a levegő és a hónap utolsó napjának hajnalán ismét sokfelé 0 fok közelébe süllyedt a hőmérséklet, de gyenge fagy csak kisebb területen volt. Vízjárás A március végi, április elejei csapadék hatására főképp a Felső-Tisza és a Bodrog vízrendszerében voltak mérsékelt vízszintemelkedések, amelyek összességében a Tisza duzzasztásmentes szakaszain 1-3 m-es, míg a Bodrogon 1 m körüli áradást okoztak. A kisebb vízfolyásokon dm-es nagyságrendű árhullámok vonultak le, amelyeket ütemes apadás követett. A Tisza tó vízszintjének márciusban kezdődött nyári vízszintre történő emelése április elején is folytatódott és így a hónap első felében a kiskörei felvízi vízmércén, már általában a cm közötti tartományban mozogtak a vízállások. 8 Forrás: OVSZ,

13 ÁPRILIS 13 A hónap második dekádjában bekövetkezett erőteljes felmelegedés hatására a Kárpátok magasabb régióiban az április elején hullott hó olvadása is megkezdődött, és ez a Felső-Tiszán fokozatos cm-es vízszintemelkedést okozott, ugyanakkor a mederteltségek továbbra is alacsonyak maradtak. Április 17-én az átvonuló hidegfront a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében többfelé okozott számottevő esőt, amelynek hatására egy kisebb árhullám képződött az érintett vízfolyásokon. A Tisza hazai szakaszán Vásárosnaménynál ekkor mintegy 2 métert emelkedett a vízszint, amely még így is az alacsony tartományban maradt. Április 20-ára Kisköre-felső vízállása elérte a 730 cm-es nyári duzzasztási szintet. Ennek a vízszintemelésnek és a levonuló kisebb árhullámnak köszönhetően m 3 /s-os vízhozam mellett rövid ideig, a Tiszalök alatti duzzasztott szakaszon is közepes mederteltségek alakultak ki. A hónap második felében is folytatódott a száraz időjárás, így ezt a kisebb árhullámot fokozatos apadás követte, s a hónap végére a Tisza duzzasztásmentes szakaszain hasonlóan a többi vízfolyáshoz ismét kisvizes állapot volt jellemző. 12. ábra: A vízjárás jellemzői április 29-én 9 9 Forrás: OVSZ,

14 MÁJUS 14 MÁJUS Május az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól összességében kissé szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 +0,5 fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap első napjai változékony, mérsékelten csapadékos és az évszaknak megfelelőnél kissé hűvösebb időjárással teltek el. Május 4-ig a hajnali órákban 5-10 C fok közötti értékeket mértek és a délutáni órákban is csak kevés helyen emelkedett fok fölé a hőmérséklet. Május 1-4. között sokfelé hullott számottevő csapadék, amelynek mennyisége hazai területen általában 5-15 mm között mozgott, csak a Bükk és a Mátra magasabb területein érte el a mm-t. A külföldi vízgyűjtők legnagyobb részén is hasonló volt a helyzet, de a Bodrog és a Felső- Tisza kárpátaljai vízrendszerében, valamint a Szamos és a Kraszna erdélyi vízgyűjtőin előfordultak mm-es értékek is. Május 5-én mérsékelt, majd 6-án erőteljes felmelegedés volt, nyárias fokos maximumokkal, majd 6-án este egy hidegfront érte el a Kárpátmedencét és némileg lehűlt a levegő. A front sokfelé okozott esőt, záport, zivatart, sőt helyenként felhőszakadás és jégeső is előfordult. 13. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek ( ) 10 A lehullott csapadék mennyisége általában nem volt igazán nagy, csak az erősebb zápor-zivatargócokban haladta meg a mm-t. A külföldi vízgyűjtők közül leginkább a Hernád keleti és északi (Tárca), valamint a Bodrog nyugati és északi (Tapoly, Ondava, Laborc) vízrendszerét érintette jelentősebb csapadékkal a front, ahol többfelé mértek mm-es értékeket. A front elvonulása után mérsékelten meleg maradt az idő, a csapadékhajlam átmenetileg csökkent, de azért egy-egy kisebb zápor továbbra is előfordult. A hónap első dekádjának végén egy sekély ciklon volt kisebb hatással időjárásunkra. A nappali órákban erőteljes gomolyfelhő képződés mellett, záporok, zivatarok alakultak ki, amelyekből helyenként mm-t elérő eső hullott. A ciklon hátoldalán hűvösebb levegő érkezett, így a nappali némileg felmelegedés csökkent. 10 Forrás: OVSZ,

15 MÁJUS 15 Május 12-én és 13-án, egy hullámzó frontzóna előtt ismét erőteljes melegedés zajlott le, majd 14-én a front átvonult térségünk felett és csaknem 10 fokkal visszaesett a hőmérséklet. Sokfelé volt csapadék, de nagyobb területre kiterjedő jelentős eső csak Kárpátalján volt, míg hazai területen általában 3-8 mm-t mértek. (Ezekben a napokban hőmérsékleti kontinens rekord dőlt meg, hiszen május 14-én Spanyolország több pontján 40 fok fölötti maximumot jegyezhettek fel. Az új májusi rekord 42,9 C, amelyet Valenciától délre mértek. Igazi különlegessé az, hogy bár a városban és környékén nem szokatlan a 40 fokhoz közeli maximum ilyen korai időpontban még soha nem fordult elő ennyire meleg, sőt az ottani észlelések 146 éves történetében is csak 2 napon észleltek ettől magasabb hőmérsékletet.) 11 A hidegfront átvonulása után lassú melegedés kezdődött és néhány nap elteltével ismét nyárias magasságokba emelkedett a hőmérséklet. Május 20-án egy hullámzó frontzóna közelítette meg a Kárpát-medencét, amely mentén sokfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Ezen a napon, hazai területen is, de főképp Közép-Szlovákiában többfelé mértek mm-es csapadékot, sőt az Alacsony- és a Magas-Tátra térségében mm-es értékek voltak jellemzők. Május 21-én a frontrendszer Magyarország fölé helyeződött, jelentős hőmérsékleti különbséget generálva a nyugati és keleti országrészek között. Míg a nyugati határszélen és a Bakonyban 10 fok körüli, addig a Tiszántúlon 30 fokhoz közeli maximumok alakultak ki. Ezzel párhuzamosan a frontrendszer déli részén egy mediterrán ciklon alakult ki, amely aztán kelet-északkelet felé vonulva és fokozatosan töltődve egészen május 27-ig meghatározta időjárásunkat. Áramlási rendszerében előbb főképp a Dunántúlra érkezett jelentős csapadék, majd a ciklonális mező keletebbre helyeződésével (május 25-én és 26-án) az ország északkeleti részén, valamint a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is nagy területen alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadással és komoly jégveréssel kísérve. A lehullott eső mennyisége tág határok között mozgott, de általában elérte a mm, míg a felhőszakadások környezetében (pl. a Túr és a Kraszna vízrendszerében) ettől lényegesen nagyobb mm-es értékek is előfordultak. 14. ábra: A május 25-én és 26-án hullott csapadék 12 A sokszor borongós, csapadékos idő ellenére a hőmérsékletek az átlagoshoz közeliek voltak, de pl. május 27-én, a ciklon hátoldalán érkező hidegebb levegő komolyabban is éreztette hatását és ekkor a nappali legmagasabb hőmérsékletek alig haladták meg a 10 fokot, a Bükkben és a Mátrában pedig 6-8 fokos maximumokat mértek. Ezt követően fokozatos melegedés kezdődött és a nagyrészt száraz időben visszatértek a nyárias hőmérsékletek. 11 forrás: 12 Forrás: OVSZ,

16 MÁJUS 16 Vízjárás A hónap elején hullott esőket követően a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében alakult ki 0,5-1,0 m-es vízszintemelkedés, amelynek hatására a hazai folyószakaszon is kisebb árhullám képződött. A többi vízfolyáson továbbra is stagnáló, alig változó vízmozgás volt jellemző, igen alacsony mederteltségekkel. A május 10-én és 14-én hullott esők újabb kisebb vízszintemelkedéseket okoztak a Tisza felső szakaszán, de jelentős hatásuk a vízjárásra nem volt. A május 20-án fölénk helyeződő frontzóna hatására előbb a Sajó és a Hernád felső vízgyűjtőin hullott rövid idő alatt jelentősebb csapadék, így a szlovákiai felső szakaszokon tűszerű kisebb árhullámok alakultak ki. Az ezt követően kialakuló mediterrán ciklon nagyobb területre kiterjedő csapadéka már inkább a Bodrog és a Felső-Tisza, valamint a Szamos és a Kraszna vízrendszerét érintette, így ezeken a vízfolyásokon alakultak ki, különböző nagyságrendű vízszintemelkedések. A Bodrognak főképp a kárpátaljai vízrendszeréből származott jelentősebb vízmennyiség, míg a felvidéki forrásfolyók mérsékelt árhullámait a víztározók tovább csökkentették. A hazai folyószakaszon május 27-én reggeltől 28-án estig, mintegy 1,5 m-es emelkedés volt tapasztalható, majd ütemes apadás kezdődött. A Felső-Tiszán, a Túron és a Szamos-Kraszna vízrendszer hazai szakaszán általában 1,5-3 m közötti volt az áradás mértéke, de készültségi szintet elérő vízállások csak a Krasznán alakultak ki. A hónap utolsó napján Tiszalöknél a vízhozam rövid ideig megközelítette az 1000 m 3 /s-ot, de a vízutánpótlás gyors csökkenését mutatta, hogy két nap múlva ennek már csak a felét mérték. A többi vízfolyáson nem okozott jelentősebb változást az átmenetileg csapadékosabb időjárás, mindössze a Hernádon vonult le két kisebb, cm-es vízszintemelkedést okozó árhullám.

17 JÚNIUS 17 JÚNIUS Június az átlagostól melegebb és lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, ugyanakkor lokálisan %-ot elérő értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap eleje igazi nyári időjárással kezdődött. A nappali legmagasabb hőmérsékletek fok között alakultak, míg éjszaka általában fok közé hűlt a levegő. Június első dekádjának végéhez közeledve lassan tovább emelkedett a hőmérséklet és a száraz napok után szórványosan (az északkeleti országrészben csak elszórtan) előfordult zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Az ország középső sávjában több helyen a júniusi átlagot megközelítő csapadék hullott néhány óra alatt. Június között hőségriasztásra 13 is sor került, hiszen az országban csaknem mindenütt (a magasabb hegyvidékek kivételével) C közötti maximumokat mértek. A kánikulának egy hidegfront vetett véget június 15-én, amelynek hatására mintegy fokot esett vissza a csúcshőmérséklet és sokfelé volt zápor, zivatar, ugyanakkor nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. Némileg más volt a helyzet a külföldi vízgyűjtőkön, így pl. a Felvidéken, ahol a Hernád és a Bodrog vízrendszerében 20-40, sőt helyenként mm esőt mértek. 15. ábra: A június 15-én hullott csapadék 14 Ezután kevésbé változékony, eleinte az évszakos átlaghoz közeli hőmérsékletű napok következtek és néha kisebb esők kísérték a Kárpát-medencét érintő gyenge frontok vonulását. Június második dekádjának végén újabb hidegfront érte el a vízgyűjtőket, amelyet követően néhány napra a megszokottól hűvösebb időjárás alakult ki. A front mentén az északi országrészben ismét sokfelé hullott eső, zápor, de hazai területen jelentősebb csapadék most is inkább csak lokálisan volt. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza vízrendszere részesült nagyobb csapadékban, ahol nagyobb területen mértek mm-t. A fölénk áramló hűvösebb levegő hatására június 20-án és 21-én - a nappali órákban 20 fok közeli maximumokat észleltek, de a borongósabb hegyvidéki területeken csak fok volt. Egy melegebb nap után június 23-án ismét hidegfront érkezett, amelynek mentén 24-én sokfelé volt eső, zápor, de - működési területünkön - 10 mm-t meghaladó mennyiséget csak a 13 Hőségriasztás Országos Meteorológiai Szolgálat Hőség (25, illetve 27 fokos napi középhőmérséklet) A magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 25 és 27 fok között várható egy vagy két napig. Második szintű figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen tartósan (legalább 3 egymást követő napon) 25 és 27 fok között várható, vagy ha a napi középhőmérséklet egy vagy két napon egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 27 fok fölött várható. A hőségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhőmérséklet tartósabban legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább 3 egymást követő napon) 27 fok fölött várható. 14 Forrás: OVSZ,

18 JÚNIUS 18 Bükkben és néhány erősebb záporgócban észleltek. A front átvonulását követően a Kárpátok délkeleti része felett egy magassági hideg örvény alakult ki, így ott jelentősebb, helyenként mm-nyi eső hullott. A légörvény felhőzete még június 25-én is meghatározta az ország keleti felének időjárását, borongós és a Tiszántúlon kifejezetten kellemetlenül hűvös időjárást okozva. 16. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek ( UTC) 15 Ezt követően lassú melegedési folyamat indult meg, de a hőmérsékletek a hónap végéig kissé az átlagos értékek alatt, vagy annak közelében alakultak. Június 29-én egy nedvesebb léghullám érintette a Kárpát-medencét, amely főképp Magyarország északi részén és a Felvidéken okozott többfelé jelentősebb csapadékot, lokálisan mm-t meghaladó mennyiségekkel. Vízjárás A május végén kialakult kisebb Tisza és Bodrog árhullámot követően, június első napjaiban még viszonylagos bővizűség jellemezte a két folyót, majd a száraz, meleg időben gyors apadás indult meg és június első dekádjának végére már ismét kisvizes állapot uralkodott. A többi vízfolyáson folytatódott a lassú apadás, továbbra is igen alacsony mederteltségekkel. A vízhőmérsékletek a június elejei C-ról, 10-re szinte mindenütt C közé emelkedtek. A csapadékszegény időjárás miatt a hónap közepére a Sajó, a Bódva és a Hernád egyes szakaszain már 5-6 %-ra csökkent a mederteltség, majd a 15-én érkező hidegfront csapadékát követően néhány dm-es árhullámok képződtek, sőt a Hernád határmenti szakaszán (a Szekcső és a Tárca készültségi szintet elérő árhullámának hatására) csaknem egy métert emelkedett a vízszint. 17. ábra: Vízállások a Hernád szlovákiai mellékvizein 16 A Kárpátalját érintő június 20-i jelentősebb esőket követően a Tisza felső szakaszán is méteres vízszintemelkedés következett be, de ez a kisebb árhullám a hazai folyószakaszon gyorsan ellapult és a közép-tiszai duzzasztott vízterekben már csak jelentéktelen áradást észlelhettünk. A június utolsó dekádjában uralkodó hűvös és 15 Forrás: OVSZ, 16 Forrás:

19 JÚNIUS 19 olykor csapadékos időben a folyó vízutánpótlása nem csökkent, így június végéig a 200 m 3 /shoz közeli vízhozamok voltak jellemzőek. A többi vízfolyáson nem volt jelentős változás, a duzzasztásmentes szakaszokon általában igen alacsony mederteltség volt jellemző.

20 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 20 CSAPADÉKTÉRKÉPEK január 18. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 19. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

21 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

22 CSAPADÉKTÉRKÉPEK február 21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 22. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

23 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

24 CSAPADÉKTÉRKÉPEK március 24. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 25. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

25 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

26 CSAPADÉKTÉRKÉPEK április 27. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 28. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

27 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 30. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

28 CSAPADÉKTÉRKÉPEK május 31. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 18 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

29 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 29

30 CSAPADÉKTÉRKÉPEK június 33. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 20 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

31 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 31 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK január 35. ábra: A január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A január havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 22 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

32 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK február 37. ábra: A február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A február havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 24 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

33 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK március 39. ábra: A március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A március havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 26 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

34 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK április 41. ábra: A április havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A április havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 28 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

35 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK május 43. ábra: A május havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A május havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 30 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

36 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK június 45. ábra: A június havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A június havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 32 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

37 VÍZÁLLÁSOK 37 VÍZÁLLÁSOK Tisza 47. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál 48. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

38 VÍZÁLLÁSOK ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél 50. ábra: Vízszintek a Tiszán

39 VÍZÁLLÁSOK 39 Bodrog 51. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél 52. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

40 VÍZÁLLÁSOK ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

41 VÍZÁLLÁSOK 41 Sajó 54. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél 55. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

42 VÍZÁLLÁSOK ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

43 VÍZÁLLÁSOK 43 Hernád 57. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél 58. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

44 VÍZÁLLÁSOK 44 Tarna 59. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál 60. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél

45 VÍZHOZAMOK 45 VÍZHOZAMOK 61. ábra: Vízhozamok a Tiszán 62. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

46 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 46 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 63. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán 64. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

47 TALAJVÍZSZINTEK 47 TALAJVÍZSZINTEK január 65. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 34 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

48 TALAJVÍZSZINTEK február 67. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 36 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

49 TALAJVÍZSZINTEK március 69. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 38 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

50 TALAJVÍZSZINTEK április 71. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a április havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak április havi átlagos és a április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 40 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

51 TALAJVÍZSZINTEK május 73. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a május havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak május havi átlagos és a május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 42 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

52 TALAJVÍZSZINTEK június 75. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a június havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak június havi átlagos és a június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 44 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

53 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 53 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 77. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén

54 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 54

55 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 55

56 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 56

57 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 57

58 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 58 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 78. ábra: évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ábra: évi mérési adatok: Kékestető Adatforrás: OMSZ 46 Adatforrás: OMSZ

59 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT ábra: évi mérési adatok: Eger ábra: évi mérési adatok:jósvafő Adatforrás: OMSZ 48 Adatforrás: OMSZ

60 MELLÉKLETEK 60 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Forrás: OVSZ;

61 MELLÉKLETEK sz. melléklet

62 MELLÉKLETEK sz. melléklet Forrás:

63 ÁBRAJEGYZÉK 63 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február) ábra: Vízállások a Tarnán (2015. január-február) ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet ábra: A hótakaró vízegyenértéke ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkú-ton március 13-án reggel ábra: Zápor átvonulása Miskolc felett március 30-án ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) ábra: Hózáporok és zivatarok átvonulása Budapest felett április 3-án ábra: Az április 17-én hullott csapadék ábra: A vízjárás jellemzői április 29-én ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek ( ) ábra: A május 25-én és 26-án hullott csapadék ábra: A június 15-én hullott csapadék ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek ( UTC) ábra: Vízállások a Hernád szlovákiai mellékvizein ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól... 24

64 ÁBRAJEGYZÉK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A január havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása ábra: A február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A február havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása ábra: A március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A március havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása ábra: A április havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A április havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása ábra: A május havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A május havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása ábra: A június havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A június havi középhőmérséklet átlagtól ( ) való eltérésének területi eloszlása ábra: A Tisza vízállása Tokajnál ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél... 38

65 ÁBRAJEGYZÉK ábra: Vízszintek a Tiszán ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél ábra: Vízhozamok a Tiszán ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a április havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak április havi átlagos és a április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a május havi középértékek alapján... 51

66 ÁBRAJEGYZÉK ábra: Az közötti időszak május havi átlagos és a május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a június havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak június havi átlagos és a június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén ábra: évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ábra: évi mérési adatok: Kékestető ábra: évi mérési adatok: Eger ábra: évi mérési adatok:jósvafő... 59

67 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK 67 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK 0 pont a vízmérce nullapontja JNV jeges nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb jeges vízállás L a torkolattól mért távolság JLNV legnagyobb jeges víz. Az eddig észlelt legmagasabb jeges vízállás LKV JLKV F vízgyűjtőterület KQ kisvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legkisebb vízhozam KV JKV KKV legkisebb víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb vízállás legkisebb jeges víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb jeges vízállás kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb vízállás jeges kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb jeges vízállás közepes kisvíz. Valamely időszak kisvizeinek számtani közepe KKQ közepes kisvízhozam. Valamely időszak kisvizhozamainak számtani közepe KÖQ KNQ NQ ΣQ közepes vízhozam. Valamely időszak napi középvízhozamai-nak számtani közepe közepes nagyvízhozam. Valamely időszak nagyvízhozamainak számtani közepe nagyvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legnagyobb vízhozam meghatározott szelvényen egy év alatt átfolyt vízmennyiség KÖV KNV NV középvízállás. Valamely vízállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe közepes nagyvíz. Valamely időszak nagyvizeinek számtani közepe nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb vízállás Kq KQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 - ére számított értéke KÖq KÖQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 - ére számított értéke Nq NQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 - ére számított értéke LNV legnagyobb víz. Az eddig előfordult legmagasabb vízállás mbf. a Balti-tenger feletti magasság ÉMVIZIG Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat ATIVIZIG Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság OVSZ Országos Vízjelző Szolgálat VHTE Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság