Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából"

Átírás

1 Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es esztendő időjárása nagyon ellentmondásos volt a növénytermesztést illetően. Az első félévben alapvetően kedveztek a körülmények legtöbb növény fejlődésének. Bár voltak szélsőségek elsősorban tavasszal, főleg hőmérsékleti szempontból ezek azonban inkább gyorsították a növények növekedését, kárt nem okoztak. A második félév azonban sorozatos megpróbáltatásokat hozott. Bár a szárazság, az aszály gyakrabban okoz gondokat a vegetációs időszaknak ebben a részében, ben inkább a túl sok víz okozott problémákat, esetenként károkat. A nyár közepétől a rövid napos időszakok mellett gyakran volt szélsőségesen csapadékos időjárás, az ország nagy részén egyes északkeleti területek kivételével a nyár második felében és az első két őszi hónapban a több száz mm-rel több esett a sokévi átlagnál. Ez eleinte még segítette, gyorsította is a növények jelentős részének fejlődését, növekedését, később azonban különösen az érési időszakban káros folyamatok beindulásához vezetett, és az aktuális munkákat is nehezítette, sok esetben lehetetlenné is tette. Az alábbiakban részletesebben, de a teljesség igény nélkül áttekintjük a növények fejlődése szempontjából legfontosabb időjárási jellemzők alakulását hónapról hónapra. Enyhe tél, jelentősebb fagykárok nélkül Január A januári középhőmérséklet legtöbb helyen 1,0 fok (Baskó, Hidasnémeti, Zabar) és 4,3 fok (Pécs) között alakult, ami azt jelenti, hogy 3-5 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. A hónap nagy részét az átlagosnál enyhébb idő jellemezte, az utolsó héten volt annál hidegebb idő. A leghidegebb napokon az ország túlnyomó részén 7,0 fok (Körösszakál) és 17,4 fok (Sellye) közötti fagyot regisztráltak, ez komolyabb károkat nagy területen feltehetően nem okozott. A legenyhébb időszakokban, az északi, északkeleti területek kivételével, 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, a déli, délnyugati megyékben néhol a 15 fokot is meghaladta. Az ország nagy részén a sokévi átlagnál kevesebbet sütött a nap januárban. A napos órák havi összege 23 (Miskolc) és 70 (Sopron) között alakult. Átlagosnál naposabb területek főleg a Tiszántúlon és az északnyugati határszélen voltak. A havi csapadékösszeg 10,2 (Pápa) és 55,6 (Jósvafő) között alakult. Míg a legszárazabb, északnyugati területeken több mint 20 mmrel kevesebb, addig a legcsapadékosabb északkeleti tájakon közel 20 mm több esett a sokévi átlagnál. A csapadék nagy része eső formájában hullott, a hónap utolsó hetében alakult ki átmenetileg az ország nagy részén összefüggő hótakaró, vastagabb, cm közötti hó a déli megyékben fordult elő, ott a legerősebb fagyok idején sokfelé védte hótakaró az őszi vetéseket. Február A február az előző hónapokhoz hasonlóan igen enyhe volt, így nem meglepő, hogy a téli hónapok középhőmérséklete a hazai mérések kezdete óta a harmadik legmagasabbnak adódott. A februári középhőmérséklet legtöbb helyen 2,5 fok (Zabar) és 5,5 fok (Pécs) között alakult, 2-4 fokkal haladta meg a sokévi átlagot. Csupán az első napokat jellemezte az átlagosnál kissé hidegebb idő, az ország nagy részén, nagyobb károkat okozó fagy továbbra sem alakult ki, a leghidegebb hajnalokon, 3,2 (Szentlélek) és 15,3 (Vásárosnamény) fok közötti fagyot regisztráltak. A legmelegebb napokon országszerte 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, a délnyugati határszélen néhol a 19 fokot is elérte. A napos órák havi összege 82 (Miskolc) és 105 (Pécs) között alakult, ami legtöbb helyen 5-40 órával kevesebb a sokévi átlagnál. Az utolsó téli hónap a Dunántúlon és az Északi középhegységben az átlagosnál több csapadékot hozott. Délnyugaton esett legtöbb, a Nagykanizsán regisztrált 148,6 mm 116 mm-rel meghaladja a sokévi átlagot. Az Alföldön lényegesen szárazabb volt az időjárás, a Tiszántúl nagy részén 1-20 mm-rel a sokévi átlag alatt maradt a csapadékösszeg, Körösszakálon mindössze 7,7 mm-t mértek. A csapadék túlnyomó része eső formájában esett, vékony hótakaró, illetve hófoltok csak a hónap elején fordultak elő. A kiadós csapadék és a gyenge párolgás következtében a Dunántúlon és az Északi középhegység térségében a hónap utolsó napján nem volt számottevő vízhiány a felső 1 m-es talajrétegben. Az Alföld szárazabb részein, különösen a Tiszántúlon és a főváros környékén ugyanakkor még jelentős, mm közötti volt a vízhiány a tél végén. Meleg tavasz, kiadós májusi esőkkel Március A téli hónapokhoz hasonlóan a március is lényegesen, az ország túlnyomó részén 3-5 fokkal melegebb volt a sokévi átlagnál (1. ábra), mérések kezdete óta ebben az évben volt a legmelegebb ez a hónap. helyen 6,4 fok (Zabar) és 11,1 fok (Budapest, Lágymányos) között alakult (2. ábra). Szinte az egész hó- 34

2 napban az átlag fölött volt a hőmérséklet, a legmelegebb napokon, a hónap utolsó harmadában 18,4 fok (Baskó) és 23,1 fok (Szeged, belterület) közé emelkedett. A leghidegebb hajnalokon, az ország túlnyomó részén 2,6 fok (Budapest, Lágymányos) és 8,5 fok (Zabar) fok közé hűlt le a levegő. Nagyon sokat sütött a nap márciusban. A napos órák havi összege 193 (Szolnok) és 246 (Sopron) között alakult, ami órával több a sokévi átlagnál. Meglehetősen száraz volt a március. A havi csapadékösszeg 3,4 (Tápiószele) és 26,9 mm (Milota) között alakult, 5-35 mm-rel maradt a sokévi átlag alatt. A kevés csapadék miatt a talajfelszín meglehetősen kiszáradt a hónap végére, a felső 20 cm-es rétegben az ország túlnyomó részén 50, a legszárazabb területeken, Duna-Tisza köze egyes részein és a főváros környékén, 30 % alá csökkent a nedvesség tartalom. Mélyebben ugyanakkor sokkal több volt a nedvesség: az cm-es mélységben a Dunántúlon sokfelé telítettséghez közeli, de még a szárazabb keleti területeken is 60 % feletti volt a talajnedvesség. 1. ábra A márciusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól ( C) Április Áprilissal sem szakadt meg az átlagosnál enyhébb hónapok sorozata, a havi középhőmérséklet legtöbb helyen 10,1 fok (Zabar) és 14,0 fok (Budapest, Lágymányos) között alakult, ami azt jelenti, hogy 1-3 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. Csak a hónap közepén volt pár fokkal hidegebb idő az átlagosnál, a leghidegebb hajnalokon az ország túlnyomó részén 3,8 fok (Zabar) és +5,2 fok (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő, nagy területen, komolyabb fagykár nem keletkezett. A hónap legnagyobb részét az átlagosnál enyhébb idő jellemezte. A legmelegebb napokon, a hónap végén, 21,3 fok (Baskó) és 25,3 fok (Körösszakál) közé emelkedett a hőmérséklet. Az enyhe idő hatására a növények életfolyamatai sokfelé legalább 2-3 héttel korábban indultak be, mint átlagos időjárási körülmények között. 2. ábra Márciusi középhőmérséklet ( C) A napos órák havi összege 165 (Szolnok) és 202 (Szeged) között alakult, a kevésbé napos területeken, az Alföld középső részein, a sokévi átlagnál 20 órával kevesebbet, míg a legnaposabb nyugati és déli tájakon közel 30 órával többet sütött a nap. Áprilisban a havi csapadékösszeg 12,9 (Pátyod) és 88,4 mm (Rábagyarmat) között alakult, ami azt jelenti, hogy míg a legszárazabb területeken, a Nyírség nagy részén mm-rel kevesebb, addig a legcsapadékosabb tájakon mm-rel több esett a sokévi átlagnál. A szeszélyes csapadékeloszlás természetesen a talaj nedvességtartalmában is megmutatkozott. A felső 20 cm-es rétegben a csapadékosabb nyugati és déli területeken valamint az Alföld középső részein sokfelé 70 % fölé emelkedett, a legszárazabb vidékeken, a Nyírségben és a főváros környékén ugyanakkor több helyen 30 % alatt maradt a talajnedvesség. Mélyebb rétegek továbbra is sokkal nedvesebbek voltak: az cm-es mélységben a Dunántúlon sokfelé telítettséghez közeli, de még a szárazabb keleti területeken is jellemzően 60 % felett volt a nedvességtartalom. 35

3 Május 3. ábra Július csapadékösszege (mm) Májusban a havi középhőmérséklet legtöbb helyen 13,5 fok (Zabar) és 16,7 fok (Budapest, Szeged) között alakult, az ország nagy részén 1 foknál kisebb mértékben maradt a sokévi átlag alatt. A leghosszabb hideg időszak a hónap középső harmadában volt, de 5-e körül és a hónap végén is az átlag alá süllyedt a hőmérséklet. A leghidegebb hajnalokon, a 1,6 fok (Nyírlugos) és 7,3 fok (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő, nagy területen komolyabb kárt okozó, késő tavaszi fagy nem volt. A legmelegebb napokon 26,9 fok (Baskó) és 31,7 fok (Körösszakál) közé emelkedett a hőmérséklet. A napos órák havi összege 222 (Győr) és 289 (Debrecen) között alakult, ami az északnyugati területeken és az Alföld közepén sokfelé órával kevesebb, ugyanakkor az ország nagy részén órával több a sokévi átlagnál. A májusi csapadékösszeg tág határok: 48,9 (Milota) és 171,1 mm (Nagy-Hideg hegy) között alakult. Az ország nagy részén mm-rel több esett a sokévi átlagnál, szárazabb területek főleg a Tiszántúlon, illetve a Balaton környékén voltak. A nagy területi változékonyságot ezúttal is az okozta, hogy a csapadék meghatározó részét záporok, zivatarok adták. A szeszélyes csapadékeloszlás hatása természetesen a talajnedvesség alakulásában is megmutatkozott. A hónap közepén átvonult ciklon sokfelé kiadós csapadékot okozott, átmenetileg belvízfoltok alakultak ki többfelé, ezek azonban viszonylag gyorsan megszűntek. A hónap végén az ország nagy részén komolyabb vízhiány nem akadályozta a növényfejlődést, csak a Tiszántúl egyes részein, a főváros és a Balaton környékén csökkent néhol 50 % alá a nedvességtartalom a felső 50 cm-es rétegben. Száraz kora nyár után özönvízszerű esők, felhőszakadások Június Az első nyári hónap középhőmérséklete legtöbb helyen 16,8 fok (Zabar) és 21,2 fok (Budapest, Szeged) között alakult, az ország jelentős részén 1,5 foknál kisebb mértékben meghaladta a sokévi átlagot. A hónap első napjaiban és utolsó harmadában volt hidegebb idő az átlagosnál, a leghidegebb hajnalokon, a 3,1 fok (Zabar) és 12,9 fok (Budapest, A legmelegebb napok 10-e körül voltak, akkor 30,6 fok (Baskó) és 36,5 fok (Körösszakál) közé emelkedett a hőmérséklet. A napos órák havi összege 272 (Kékestető) és 352 (Debrecen) között alakult, legtöbb helyen lényegesen, órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A nyár első hónapja meglehetősen száraz időjárást hozott az ország nagy részén. A havi csapadékösszeg ezúttal is rendkívül tág határok: 5,7 (Vásárosnamény) és 93,3 mm (Zalaegerszeg) között alakult. Míg a legtöbb helyen mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál, addig a nyugati és déli megyékben voltak helyek, ahol 1-20 mm-rel többet regisztráltak. Mivel a havi csapadék döntő részét záporok, zivatarok adták, előfordult, hogy néhány 10 km-en belül mm különbség alakult ki a csapadékösszegben. A hevesebb zivatarokat felhőszakadás, jégeső kísérte. Az eltérő csapadékbevétel természetesen a talajnedvesség eloszlásában is megmutatkozott. A legszárazabb területeken, az északi megyékben és az Alföld nagy részén, a felső 50 cm-es talajrétegben jellemzően 50 % alatt volt a nedvességtartalom a hónap végén, a déli és nyugati megyékben ugyanakkor sokfelé meghaladta az 60, néhol a 70 %-ot. A mélyebb talajrétegekben csak a Tiszántúlon volt 50 % alatti nedvességtartalom. Július Meglehetősen meleg volt a július. helyen 19,5 fok (Zabar) és 23,7 fok (Budapest, belterület) között alakult, ami azt jelenti, hogy az ország túlnyomó részén 0,1-2,4 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. Az átlagosnál kissé hűvösebb idő a hónap első napjaiban és 10-e, 12-e körül volt, a leghidegebb hajnalokon a 6,3 fok (Zabar) és 14,8 fok (Budapest, A hónap nagy részén több fokkal melegebb idő volt az átlagosnál. A legmelegebb napon, 7-én, 30,8 fok (Nemeskisfalud) és 35,7 fok (Berettyóújfalu) közé emelkedett a hőmérséklet. Júliusban a napos órák havi összege 230 (Kékestető) és 310 (Szeged) 36

4 között alakult, ami a felhősebb területeken órával kevesebb, míg a naposabb tiszántúli és kisalföldi tájakon ugyanannyival több a sokévi átlagnál. Az ország túlnyomó részén rendkívül csapadékos volt ugyan a július, ugyanakkor nagyon szeszélyes volt a csapadék eloszlása (3. ábra). A havi csapadékösszeg 18,2 (Nagy- Hideg-hegy) és 269,2 mm (Budapest, Rákoscsaba) között alakult. Nem volt ritka, a néhány 10 km-en belül 50 mm-t meghaladó eltérés. A sok csapadék hatására a felső 1 m-es rétegben a hónap végén az ország túlnyomó részén 90 % fölé emelkedett a nedvességtartalom, csak a legszárazabb, nyírségi területeken maradt néhol 50 % alatt. Augusztus Az utolsó nyári hónap az ország nagy részén kissé hidegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet 17,2 fok (Zabar) és 21,7 fok (Szeged, belterület) között alakult. Átlagosnál kissé melegebb idő főleg a hónap első felében volt, a legmelegebb napokon, 2-a körül, 29,0 fok (Szentkirályszabadja) és 35,1 fok (Tuzsér) közé emelkedett a hőmérséklet. A leghidegebb hajnalokon, a 2,8 fok (Zabar) és 11,4 fok (Budapest, Augusztusban az ország nagy részén 1-50 órával kevesebbet, ugyanakkor az Alföldön sokfelé órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A napos órák havi összege 199 (Kékestető) és 295 (Szeged) között alakult. Az augusztus is rendkívül sok csapadékot hozott az ország túlnyomó részén, de a júliushoz hasonlóan ebben a hónapban is voltak szárazabb területek. Míg Szolnokon csupán 19,4 mm esett, addig Balatonakaliban 220,7 mm-t regisztráltak (4. ábra). Az átlagosnál szárazabb területek főleg az Alföldön, azon belül is inkább a Tiszántúlon voltak. A legcsapadékosabb területeken: a Balaton és a főváros környékén, az Alpok alján néhol a sokévi átlag háromszorosát is meghaladta a csapadékösszeg. Az ország nagy részén a rendkívül sok nyári csapadék hatására augusztus végén már a mélyebb talajrétegekben sem volt számottevő vízhiány. Csupán az Alföldön, főleg a Tiszántúlon voltak olyan területek, ahol az cm-es rétegben 50 % alatt volt a nedvességtartalom, a felsőbb talajrétegek azonban ott is nedvesebbek voltak. Ebben az évben nem a víz hiánya, hanem inkább a túl sok csapadék okozott gondot, helyenként komoly károkat. Kedvezett a növénybetegségek terjedésének, gátolta az érést, ártott a beérett terményeknek, akadályozta, gyakran lehetetlenné tette az aktuális munkákat. Csapadékos, de enyhe ősz Szeptember A szeptember az ország nagy részén hőmérsékleti szempontból nagyjából átlagos volt, a Tiszántúlon, és az Északi középhegységben volt sokfelé 1-2,5 fokkal melegebb. helyen 14,6 fok (Zabar) és 18,3 fok (Budapest, belterület) között alakult. Tartósabban hideg idő a hónap utolsó harmadában volt, 24-e körül, a leghidegebb hajnalokon, az Északi középhegység völgyeiben gyenge fagy is előfordult, akkor a 0,8 fok (Zabar) és 8,3 fok (Siófok) 4. ábra Augusztus csapadékösszege (mm) közé hűlt le a levegő. A hónap első harmadában, a legmelegebb napokon 25,1 fok (Baskó) és 32,1 fok (Sarkad) között tetőzött a hőmérséklet. Szeptemberben a napos órák havi összege 134 (Kékestető) és 173 (Budapest) között alakult, órával kevesebbet sütött a nap a sokévi átlagnál. Az első őszi hónap csapadéköszszege rendkívül tág határok: 12,0 mm (Fehérgyarmat) és 242,1 mm (Homokszentgyörgy) között alakult (5. ábra). Az ország túlnyomó részén mm-rel több esett a sokévi átlagnál, csak a Nyírség keleti részein volt az átlagosnál szárazabb idő. Az özönvízszerű esők sokfelé jelentős károkat okoztak. Az ország nagy részén a hónap első felében a földek átmenetileg járhatatlanná váltak, több helyen belvíz is kialakult, főleg a Dunántúl déli részén. Október Az októberi középhőmérséklet legtöbb helyen 9,5 fok (Zabar) és 13,9 fok (Budapest, belterület) között alakult, az ország nagy részén 0,2-3,0 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. A hónap jelentős részén az átlagosnál enyhébb, az utolsó héten azonban annál pár fokkal hidegebb idő volt. A leghidegebb hajnalokon, 28-a körül, az ország túlnyo- 37

5 5. ábra Szeptember csapadékösszege (mm) mó részén fagyott, a meteorológiai mérő állomásokon 6,8 fok (Nyírlugos) és +2,2 fok (Budapest, Lágymányos) közé csökken a hőmérséklet. A hónap második hetét ugyanakkor késő nyáriasan meleg idő jellemezte. A legmelegebb napokon, 13-a körül, 23,6 fok (Penc) és 28,0 (Sátorhely) közé melegedett a levegő. Októberben meglehetősen kevés, az átlagosnál 5-35 órával kevesebb napsütést regisztráltak az ország nagy részén, csak a Tiszántúl északi területein sütött néhol 5-10 órával többet a nap. A napos órák havi öszszege 109 (Miskolc) és 159 (Debrecen) között alakult. Az októberi csapadékösszeg igen tág határok 23,8 (Szentgotthárd) és 153,2 mm (Babócsa) között volt. Az ország nagy részén 10-40, a Dunántúl déli részén sokfelé mm-re több eső esett a sokévi átlagnál, csak az északnyugati megyékben, főként a nyugati határszélen, és a Börzsöny környékén volt szárazabb idő. A sokfelé rendkívül csapadékos időjárás miatt a talaj a hónap közepén a Dunántúl déli részén nagy területen még a talaj mélyebb, cm közötti rétegei is telítetté váltak, helyenként belvízfoltok is kialakultak. A felázott talaj nehezítette, vagy átmenetileg lehetetlenné tette a betakarítást, főként a kapás növények esetében, és a sok csapadék a betakarított termények minőségét is rontotta. A hónap második felében valamelyest javultak a viszonyok. November Az utolsó őszi hónap rendkívül enyhe volt. A havi középhőmérséklet 1,7-4,4 fokkal meghaladta a sokévi átlagot: legtöbb helyen 5,3 fok (Nyírlugos) és 8,9 fok (Pécs) között alakult. A hónap túlnyomó részén az átlag felett volt a hőmérséklet, a legmelegebb napokon, 4-e és 9-e között, 17,6 (Kompolt) és 24,6 (Fülöpháza) közé emelkedett. A hónap vége felé volt a legerősebb lehűlés, a leghidegebb hajnalokon ország túlnyomó részén fagyott, a meteorológiai mérő állomásokon 0,7 fok (Siófok) és 6,5 fok (Nyírlugos) közé hűlt le a levegő. Az ország nagy részén a sokévi átlagnál 1-22 órával kevesebbet, a Tiszántúlon és a nyugati megyékben ugyanakkor sokfelé 1-12 órával többet sütött a nap. A napos órák havi összege 49 (Budapest) és 91 (Sármellék) között alakult. Az átlagosnál szárazabb volt a november. A havi csapadékösszeg 5,5 mm (Milota) és 40,8 mm (Sopron) között alakult. A száraz idő hatására a talaj felső rétegeiben átmenetileg csökkent a nedvességtartalom, 20 cm-es mélységig az Alföld nagy részén tartósan 70 % alatt volt, ami azt is jelentette, hogy kevesebb helyen akadályozta sáros talaj az aktuális szántóföldi munkákat, többek között a nem egy helyen gyakran időjárási okokból erősen megkésett kukorica betakarítást. * Összegezve a 2014-es év időjárási viszonyait, megállapítható, hogy a kalászosok fejlődéséhez alapjában véve kedvezőek voltak a meteorológiai feltételek. A rendkívül enyhe tél nem okozott fagykárokat az őszi vetésekben és tartós vízhiány sem akadályozta fejlődésüket, amit a meleg tavaszi hónapok, különösen a március és az április tovább gyorsítottak. A június nagy részét jellemző napos, száraz, meleg idő kedvezett az érésnek. Az aratást ugyan már sokfelé megszakította, nehezítette, de tartósan nem akadályozta a változékonyabbra forduló, gyakran csapadékos időjárás. A nyár derekától szinte egymást érő csapadékos periódusok eleinte még segítették a fejlődésben lévő növények: kapások, zöldségfélék, gyümölcsfák, szőlő, stb. gyarapodását, az érési folyamatokat azonban már jelentősen gátolták, kedveztek a növénybetegségek terjedésének. Mindezeken túl az aktuális munkákat, a betakarítást is nagymértékben nehezítette a sok eső, akadályozta, helyenként főleg a délnyugati megyékben átmenetileg lehetetlenné is tette, mivel belvízzel elöntött területek is kialakultak. Legkevésbé a keleti, északkeleti megyékben jelentkeztek ezek a problémák. Az átlagosnál szárazabb novemberben kissé javultak a feltételek az említett okok miatt sokfelé jelentősen megkésett betakarítás, főként a kukorica szempontjából. Az ősz után az első téli hónap is rendívül csapadékos időjárással kezdődött, már az első napokban több eső esett sokfelé, pl. a főváros környékén, mint átlagos viszonyok között egész hónapban. Ennek megfelelően már a tél elején telített a talaj az ország nagy részén, az őszi vetések legtöbb helyen szépen fejlődnek, ami bíztató a jövő évi kilátások szempontjából. 38

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól

Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól 1. Országos meteorológiai áttekintés (az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján - www.met.hu - közzétett anyag alapján)

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sellye állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sellye állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2013 decemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 0 mm (a Dél-Délkelet-Alföld összefüggő területe) és 15 mm (Hegyeshalom) között

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

Összefoglaló. a villányi borvidék 2012. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól

Összefoglaló. a villányi borvidék 2012. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól Összefoglaló a villányi borvidék 2012. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól A 2012. év időjárása ugyanolyan szélsőséges elemekkel tarkított volt, mint a 2010. évé, azonban teljesen

Részletesebben

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Májer János-Németh Csaba -Knolmajerné Szigeti Gyöngyi NAIK SZBKI 2014-es év időjárása szélsőséges, drámai volt! Korábbi években is hozzászoktunk a szélsőségekhez,

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától

Részletesebben

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről a Kormány 277/2005. (XII. 20.) Korm. Rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról 2. (1) e) pontja

Részletesebben

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, mely csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A termék fenntarthatósága, társadalmi hasznossága

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében Dr. SZŐKE LAJOS főiskolai tanár A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében 37.Meteorológiai Tudományos Napok Az agrometeorológia kihívásai és helyzete Magyarországon

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET AEROBIOLÓGIAI MONITOROZÁSI OSZTÁLY

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET AEROBIOLÓGIAI MONITOROZÁSI OSZTÁLY POLLENSZEZON 2005 ÉS 2010 KÖZÖTT SZEGED Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007- ig (19 mérőállomás: Budapest-OKI, Budapest-Svábhegy,

Részletesebben

2015. nyári előrejelzési verseny 1. forduló. Sopron-Kurucdomb / 2015. július 5. / 12 UTC (13:40)

2015. nyári előrejelzési verseny 1. forduló. Sopron-Kurucdomb / 2015. július 5. / 12 UTC (13:40) 2015. nyári előrejelzési verseny 1. forduló SopronKurucdomb / 2015. július 5. / 12 UTC (13:40) Előrejelző Felhőzet Jelenség Takt Tmax Radmin P dd ff Csapadék Pontszám derült nincs 32 20 33 17 19 S gyenge

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához 1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu

Részletesebben

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése 2. melléklet A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése Összeállította: Szépszó Gabriella, Horányi András, Lakatos Mónika Országos

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó. 2015. évi tevékenységéről és gazdálkodásának alakulásáról

B E S Z Á M O L Ó. 2015. évi tevékenységéről és gazdálkodásának alakulásáról B E S Z Á M O L Ó a Nefela Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés 215. évi tevékenységéről és gazdálkodásának alakulásáról Egyesülésünk ebben az évben sikeresen végrehajtotta 25-dik jégesőelhárítási

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához!

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához! Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam Az iskola bélyegzője:

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2000 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 100 éves budapesti történelmi mérésekre

Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2000 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 100 éves budapesti történelmi mérésekre Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztály Éghajlati Osztály Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 1 éves budapesti történelmi

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Időjárás lexikon. gyerekeknek Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből

Részletesebben

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...2 a. Patakmeder-ág...2

Részletesebben

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: METEOROLÓGIA

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: METEOROLÓGIA 23 METEOROLÓGIA...2 23.1 ÖSSZEFOGLALÁS...2 23.2 BEVEZETÉS...2 23.3 AZ IDŐJÁRÁSSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK A JÁTÉKOK IDEJÉN...3 23.4 AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK IDŐZÍTÉSE...4 23.5 JELLEMZŐ ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Tiszán 9. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek)

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek) 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

A 2014. év agrometeorológiai áttekintése

A 2014. év agrometeorológiai áttekintése A 2014. év agrometeorológiai áttekintése 1. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) 1.1.Bevezető

Részletesebben

Aktuális pollenhelyzet

Aktuális pollenhelyzet Aktuális pollenhelyzet Budapest, 2016-02-04 Az átvonuló frontot kísérő esők csökkentették a levegőben lévő virágpor mennyiségét, ugyanakkor a csapadékos időszak elmúltával várhatóan ismét emelkedik a pollenkoncentráció.

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A hörcsög érzékelhető jelenléte csak Jászfelsőszentgyörgy-Pusztamonostor térségében figyelhető meg (1 kotorék/ha).

A hörcsög érzékelhető jelenléte csak Jászfelsőszentgyörgy-Pusztamonostor térségében figyelhető meg (1 kotorék/ha). Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép 2014. 09. 15. - 2014. 09.30. között Időjárás 2014. szeptember második felének időjárása változást hozott térségünkbe. A csapadékos periódus után

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK

Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK Belgium Antwerpen Karel de Grote Hogeschool - 2010 tavaszi félév Holobrádi Miklós, BGK Kiutazás Utazásra nagyjából négy lehetőség adódik. Autóval kimenni kényelmes, sok csomagot ki lehet vinni, egyedül

Részletesebben

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján

2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 2015. október TARTALOM 1. A levegőminőség

Részletesebben

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években 1 Nagy Z., 1 Pintér K., 2 Barcza Z., 3 Horváth L., 1 Balogh J., 1 Czóbel Sz., 2 Weidinger T., 1 Tuba, Z. 1 Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Szent

Részletesebben

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Egyszerű

Részletesebben

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője?

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? NÉMETH Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály MMT Nyíregyházi Csoport előadóülése Nyíregyháza, 2012.

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

2015. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval több

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK DUNKEL ZOLTÁN OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest POB 38, dunkel.z@met.hu Nincsenek öreg emberek,

Részletesebben