Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Átírás

1 Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es esztendő időjárása nagyon ellentmondásos volt a növénytermesztést illetően. Az első félévben alapvetően kedveztek a körülmények legtöbb növény fejlődésének. Bár voltak szélsőségek elsősorban tavasszal, főleg hőmérsékleti szempontból ezek azonban inkább gyorsították a növények növekedését, kárt nem okoztak. A második félév azonban sorozatos megpróbáltatásokat hozott. Bár a szárazság, az aszály gyakrabban okoz gondokat a vegetációs időszaknak ebben a részében, ben inkább a túl sok víz okozott problémákat, esetenként károkat. A nyár közepétől a rövid napos időszakok mellett gyakran volt szélsőségesen csapadékos időjárás, az ország nagy részén egyes északkeleti területek kivételével a nyár második felében és az első két őszi hónapban a több száz mm-rel több esett a sokévi átlagnál. Ez eleinte még segítette, gyorsította is a növények jelentős részének fejlődését, növekedését, később azonban különösen az érési időszakban káros folyamatok beindulásához vezetett, és az aktuális munkákat is nehezítette, sok esetben lehetetlenné is tette. Az alábbiakban részletesebben, de a teljesség igény nélkül áttekintjük a növények fejlődése szempontjából legfontosabb időjárási jellemzők alakulását hónapról hónapra. Enyhe tél, jelentősebb fagykárok nélkül Január A januári középhőmérséklet legtöbb helyen 1,0 fok (Baskó, Hidasnémeti, Zabar) és 4,3 fok (Pécs) között alakult, ami azt jelenti, hogy 3-5 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. A hónap nagy részét az átlagosnál enyhébb idő jellemezte, az utolsó héten volt annál hidegebb idő. A leghidegebb napokon az ország túlnyomó részén 7,0 fok (Körösszakál) és 17,4 fok (Sellye) közötti fagyot regisztráltak, ez komolyabb károkat nagy területen feltehetően nem okozott. A legenyhébb időszakokban, az északi, északkeleti területek kivételével, 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, a déli, délnyugati megyékben néhol a 15 fokot is meghaladta. Az ország nagy részén a sokévi átlagnál kevesebbet sütött a nap januárban. A napos órák havi összege 23 (Miskolc) és 70 (Sopron) között alakult. Átlagosnál naposabb területek főleg a Tiszántúlon és az északnyugati határszélen voltak. A havi csapadékösszeg 10,2 (Pápa) és 55,6 (Jósvafő) között alakult. Míg a legszárazabb, északnyugati területeken több mint 20 mmrel kevesebb, addig a legcsapadékosabb északkeleti tájakon közel 20 mm több esett a sokévi átlagnál. A csapadék nagy része eső formájában hullott, a hónap utolsó hetében alakult ki átmenetileg az ország nagy részén összefüggő hótakaró, vastagabb, cm közötti hó a déli megyékben fordult elő, ott a legerősebb fagyok idején sokfelé védte hótakaró az őszi vetéseket. Február A február az előző hónapokhoz hasonlóan igen enyhe volt, így nem meglepő, hogy a téli hónapok középhőmérséklete a hazai mérések kezdete óta a harmadik legmagasabbnak adódott. A februári középhőmérséklet legtöbb helyen 2,5 fok (Zabar) és 5,5 fok (Pécs) között alakult, 2-4 fokkal haladta meg a sokévi átlagot. Csupán az első napokat jellemezte az átlagosnál kissé hidegebb idő, az ország nagy részén, nagyobb károkat okozó fagy továbbra sem alakult ki, a leghidegebb hajnalokon, 3,2 (Szentlélek) és 15,3 (Vásárosnamény) fok közötti fagyot regisztráltak. A legmelegebb napokon országszerte 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, a délnyugati határszélen néhol a 19 fokot is elérte. A napos órák havi összege 82 (Miskolc) és 105 (Pécs) között alakult, ami legtöbb helyen 5-40 órával kevesebb a sokévi átlagnál. Az utolsó téli hónap a Dunántúlon és az Északi középhegységben az átlagosnál több csapadékot hozott. Délnyugaton esett legtöbb, a Nagykanizsán regisztrált 148,6 mm 116 mm-rel meghaladja a sokévi átlagot. Az Alföldön lényegesen szárazabb volt az időjárás, a Tiszántúl nagy részén 1-20 mm-rel a sokévi átlag alatt maradt a csapadékösszeg, Körösszakálon mindössze 7,7 mm-t mértek. A csapadék túlnyomó része eső formájában esett, vékony hótakaró, illetve hófoltok csak a hónap elején fordultak elő. A kiadós csapadék és a gyenge párolgás következtében a Dunántúlon és az Északi középhegység térségében a hónap utolsó napján nem volt számottevő vízhiány a felső 1 m-es talajrétegben. Az Alföld szárazabb részein, különösen a Tiszántúlon és a főváros környékén ugyanakkor még jelentős, mm közötti volt a vízhiány a tél végén. Meleg tavasz, kiadós májusi esőkkel Március A téli hónapokhoz hasonlóan a március is lényegesen, az ország túlnyomó részén 3-5 fokkal melegebb volt a sokévi átlagnál (1. ábra), mérések kezdete óta ebben az évben volt a legmelegebb ez a hónap. helyen 6,4 fok (Zabar) és 11,1 fok (Budapest, Lágymányos) között alakult (2. ábra). Szinte az egész hó- 34

2 napban az átlag fölött volt a hőmérséklet, a legmelegebb napokon, a hónap utolsó harmadában 18,4 fok (Baskó) és 23,1 fok (Szeged, belterület) közé emelkedett. A leghidegebb hajnalokon, az ország túlnyomó részén 2,6 fok (Budapest, Lágymányos) és 8,5 fok (Zabar) fok közé hűlt le a levegő. Nagyon sokat sütött a nap márciusban. A napos órák havi összege 193 (Szolnok) és 246 (Sopron) között alakult, ami órával több a sokévi átlagnál. Meglehetősen száraz volt a március. A havi csapadékösszeg 3,4 (Tápiószele) és 26,9 mm (Milota) között alakult, 5-35 mm-rel maradt a sokévi átlag alatt. A kevés csapadék miatt a talajfelszín meglehetősen kiszáradt a hónap végére, a felső 20 cm-es rétegben az ország túlnyomó részén 50, a legszárazabb területeken, Duna-Tisza köze egyes részein és a főváros környékén, 30 % alá csökkent a nedvesség tartalom. Mélyebben ugyanakkor sokkal több volt a nedvesség: az cm-es mélységben a Dunántúlon sokfelé telítettséghez közeli, de még a szárazabb keleti területeken is 60 % feletti volt a talajnedvesség. 1. ábra A márciusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól ( C) Április Áprilissal sem szakadt meg az átlagosnál enyhébb hónapok sorozata, a havi középhőmérséklet legtöbb helyen 10,1 fok (Zabar) és 14,0 fok (Budapest, Lágymányos) között alakult, ami azt jelenti, hogy 1-3 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. Csak a hónap közepén volt pár fokkal hidegebb idő az átlagosnál, a leghidegebb hajnalokon az ország túlnyomó részén 3,8 fok (Zabar) és +5,2 fok (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő, nagy területen, komolyabb fagykár nem keletkezett. A hónap legnagyobb részét az átlagosnál enyhébb idő jellemezte. A legmelegebb napokon, a hónap végén, 21,3 fok (Baskó) és 25,3 fok (Körösszakál) közé emelkedett a hőmérséklet. Az enyhe idő hatására a növények életfolyamatai sokfelé legalább 2-3 héttel korábban indultak be, mint átlagos időjárási körülmények között. 2. ábra Márciusi középhőmérséklet ( C) A napos órák havi összege 165 (Szolnok) és 202 (Szeged) között alakult, a kevésbé napos területeken, az Alföld középső részein, a sokévi átlagnál 20 órával kevesebbet, míg a legnaposabb nyugati és déli tájakon közel 30 órával többet sütött a nap. Áprilisban a havi csapadékösszeg 12,9 (Pátyod) és 88,4 mm (Rábagyarmat) között alakult, ami azt jelenti, hogy míg a legszárazabb területeken, a Nyírség nagy részén mm-rel kevesebb, addig a legcsapadékosabb tájakon mm-rel több esett a sokévi átlagnál. A szeszélyes csapadékeloszlás természetesen a talaj nedvességtartalmában is megmutatkozott. A felső 20 cm-es rétegben a csapadékosabb nyugati és déli területeken valamint az Alföld középső részein sokfelé 70 % fölé emelkedett, a legszárazabb vidékeken, a Nyírségben és a főváros környékén ugyanakkor több helyen 30 % alatt maradt a talajnedvesség. Mélyebb rétegek továbbra is sokkal nedvesebbek voltak: az cm-es mélységben a Dunántúlon sokfelé telítettséghez közeli, de még a szárazabb keleti területeken is jellemzően 60 % felett volt a nedvességtartalom. 35

3 Május 3. ábra Július csapadékösszege (mm) Májusban a havi középhőmérséklet legtöbb helyen 13,5 fok (Zabar) és 16,7 fok (Budapest, Szeged) között alakult, az ország nagy részén 1 foknál kisebb mértékben maradt a sokévi átlag alatt. A leghosszabb hideg időszak a hónap középső harmadában volt, de 5-e körül és a hónap végén is az átlag alá süllyedt a hőmérséklet. A leghidegebb hajnalokon, a 1,6 fok (Nyírlugos) és 7,3 fok (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő, nagy területen komolyabb kárt okozó, késő tavaszi fagy nem volt. A legmelegebb napokon 26,9 fok (Baskó) és 31,7 fok (Körösszakál) közé emelkedett a hőmérséklet. A napos órák havi összege 222 (Győr) és 289 (Debrecen) között alakult, ami az északnyugati területeken és az Alföld közepén sokfelé órával kevesebb, ugyanakkor az ország nagy részén órával több a sokévi átlagnál. A májusi csapadékösszeg tág határok: 48,9 (Milota) és 171,1 mm (Nagy-Hideg hegy) között alakult. Az ország nagy részén mm-rel több esett a sokévi átlagnál, szárazabb területek főleg a Tiszántúlon, illetve a Balaton környékén voltak. A nagy területi változékonyságot ezúttal is az okozta, hogy a csapadék meghatározó részét záporok, zivatarok adták. A szeszélyes csapadékeloszlás hatása természetesen a talajnedvesség alakulásában is megmutatkozott. A hónap közepén átvonult ciklon sokfelé kiadós csapadékot okozott, átmenetileg belvízfoltok alakultak ki többfelé, ezek azonban viszonylag gyorsan megszűntek. A hónap végén az ország nagy részén komolyabb vízhiány nem akadályozta a növényfejlődést, csak a Tiszántúl egyes részein, a főváros és a Balaton környékén csökkent néhol 50 % alá a nedvességtartalom a felső 50 cm-es rétegben. Száraz kora nyár után özönvízszerű esők, felhőszakadások Június Az első nyári hónap középhőmérséklete legtöbb helyen 16,8 fok (Zabar) és 21,2 fok (Budapest, Szeged) között alakult, az ország jelentős részén 1,5 foknál kisebb mértékben meghaladta a sokévi átlagot. A hónap első napjaiban és utolsó harmadában volt hidegebb idő az átlagosnál, a leghidegebb hajnalokon, a 3,1 fok (Zabar) és 12,9 fok (Budapest, A legmelegebb napok 10-e körül voltak, akkor 30,6 fok (Baskó) és 36,5 fok (Körösszakál) közé emelkedett a hőmérséklet. A napos órák havi összege 272 (Kékestető) és 352 (Debrecen) között alakult, legtöbb helyen lényegesen, órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A nyár első hónapja meglehetősen száraz időjárást hozott az ország nagy részén. A havi csapadékösszeg ezúttal is rendkívül tág határok: 5,7 (Vásárosnamény) és 93,3 mm (Zalaegerszeg) között alakult. Míg a legtöbb helyen mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál, addig a nyugati és déli megyékben voltak helyek, ahol 1-20 mm-rel többet regisztráltak. Mivel a havi csapadék döntő részét záporok, zivatarok adták, előfordult, hogy néhány 10 km-en belül mm különbség alakult ki a csapadékösszegben. A hevesebb zivatarokat felhőszakadás, jégeső kísérte. Az eltérő csapadékbevétel természetesen a talajnedvesség eloszlásában is megmutatkozott. A legszárazabb területeken, az északi megyékben és az Alföld nagy részén, a felső 50 cm-es talajrétegben jellemzően 50 % alatt volt a nedvességtartalom a hónap végén, a déli és nyugati megyékben ugyanakkor sokfelé meghaladta az 60, néhol a 70 %-ot. A mélyebb talajrétegekben csak a Tiszántúlon volt 50 % alatti nedvességtartalom. Július Meglehetősen meleg volt a július. helyen 19,5 fok (Zabar) és 23,7 fok (Budapest, belterület) között alakult, ami azt jelenti, hogy az ország túlnyomó részén 0,1-2,4 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. Az átlagosnál kissé hűvösebb idő a hónap első napjaiban és 10-e, 12-e körül volt, a leghidegebb hajnalokon a 6,3 fok (Zabar) és 14,8 fok (Budapest, A hónap nagy részén több fokkal melegebb idő volt az átlagosnál. A legmelegebb napon, 7-én, 30,8 fok (Nemeskisfalud) és 35,7 fok (Berettyóújfalu) közé emelkedett a hőmérséklet. Júliusban a napos órák havi összege 230 (Kékestető) és 310 (Szeged) 36

4 között alakult, ami a felhősebb területeken órával kevesebb, míg a naposabb tiszántúli és kisalföldi tájakon ugyanannyival több a sokévi átlagnál. Az ország túlnyomó részén rendkívül csapadékos volt ugyan a július, ugyanakkor nagyon szeszélyes volt a csapadék eloszlása (3. ábra). A havi csapadékösszeg 18,2 (Nagy- Hideg-hegy) és 269,2 mm (Budapest, Rákoscsaba) között alakult. Nem volt ritka, a néhány 10 km-en belül 50 mm-t meghaladó eltérés. A sok csapadék hatására a felső 1 m-es rétegben a hónap végén az ország túlnyomó részén 90 % fölé emelkedett a nedvességtartalom, csak a legszárazabb, nyírségi területeken maradt néhol 50 % alatt. Augusztus Az utolsó nyári hónap az ország nagy részén kissé hidegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet 17,2 fok (Zabar) és 21,7 fok (Szeged, belterület) között alakult. Átlagosnál kissé melegebb idő főleg a hónap első felében volt, a legmelegebb napokon, 2-a körül, 29,0 fok (Szentkirályszabadja) és 35,1 fok (Tuzsér) közé emelkedett a hőmérséklet. A leghidegebb hajnalokon, a 2,8 fok (Zabar) és 11,4 fok (Budapest, Augusztusban az ország nagy részén 1-50 órával kevesebbet, ugyanakkor az Alföldön sokfelé órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A napos órák havi összege 199 (Kékestető) és 295 (Szeged) között alakult. Az augusztus is rendkívül sok csapadékot hozott az ország túlnyomó részén, de a júliushoz hasonlóan ebben a hónapban is voltak szárazabb területek. Míg Szolnokon csupán 19,4 mm esett, addig Balatonakaliban 220,7 mm-t regisztráltak (4. ábra). Az átlagosnál szárazabb területek főleg az Alföldön, azon belül is inkább a Tiszántúlon voltak. A legcsapadékosabb területeken: a Balaton és a főváros környékén, az Alpok alján néhol a sokévi átlag háromszorosát is meghaladta a csapadékösszeg. Az ország nagy részén a rendkívül sok nyári csapadék hatására augusztus végén már a mélyebb talajrétegekben sem volt számottevő vízhiány. Csupán az Alföldön, főleg a Tiszántúlon voltak olyan területek, ahol az cm-es rétegben 50 % alatt volt a nedvességtartalom, a felsőbb talajrétegek azonban ott is nedvesebbek voltak. Ebben az évben nem a víz hiánya, hanem inkább a túl sok csapadék okozott gondot, helyenként komoly károkat. Kedvezett a növénybetegségek terjedésének, gátolta az érést, ártott a beérett terményeknek, akadályozta, gyakran lehetetlenné tette az aktuális munkákat. Csapadékos, de enyhe ősz Szeptember A szeptember az ország nagy részén hőmérsékleti szempontból nagyjából átlagos volt, a Tiszántúlon, és az Északi középhegységben volt sokfelé 1-2,5 fokkal melegebb. helyen 14,6 fok (Zabar) és 18,3 fok (Budapest, belterület) között alakult. Tartósabban hideg idő a hónap utolsó harmadában volt, 24-e körül, a leghidegebb hajnalokon, az Északi középhegység völgyeiben gyenge fagy is előfordult, akkor a 0,8 fok (Zabar) és 8,3 fok (Siófok) 4. ábra Augusztus csapadékösszege (mm) közé hűlt le a levegő. A hónap első harmadában, a legmelegebb napokon 25,1 fok (Baskó) és 32,1 fok (Sarkad) között tetőzött a hőmérséklet. Szeptemberben a napos órák havi összege 134 (Kékestető) és 173 (Budapest) között alakult, órával kevesebbet sütött a nap a sokévi átlagnál. Az első őszi hónap csapadéköszszege rendkívül tág határok: 12,0 mm (Fehérgyarmat) és 242,1 mm (Homokszentgyörgy) között alakult (5. ábra). Az ország túlnyomó részén mm-rel több esett a sokévi átlagnál, csak a Nyírség keleti részein volt az átlagosnál szárazabb idő. Az özönvízszerű esők sokfelé jelentős károkat okoztak. Az ország nagy részén a hónap első felében a földek átmenetileg járhatatlanná váltak, több helyen belvíz is kialakult, főleg a Dunántúl déli részén. Október Az októberi középhőmérséklet legtöbb helyen 9,5 fok (Zabar) és 13,9 fok (Budapest, belterület) között alakult, az ország nagy részén 0,2-3,0 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. A hónap jelentős részén az átlagosnál enyhébb, az utolsó héten azonban annál pár fokkal hidegebb idő volt. A leghidegebb hajnalokon, 28-a körül, az ország túlnyo- 37

5 5. ábra Szeptember csapadékösszege (mm) mó részén fagyott, a meteorológiai mérő állomásokon 6,8 fok (Nyírlugos) és +2,2 fok (Budapest, Lágymányos) közé csökken a hőmérséklet. A hónap második hetét ugyanakkor késő nyáriasan meleg idő jellemezte. A legmelegebb napokon, 13-a körül, 23,6 fok (Penc) és 28,0 (Sátorhely) közé melegedett a levegő. Októberben meglehetősen kevés, az átlagosnál 5-35 órával kevesebb napsütést regisztráltak az ország nagy részén, csak a Tiszántúl északi területein sütött néhol 5-10 órával többet a nap. A napos órák havi öszszege 109 (Miskolc) és 159 (Debrecen) között alakult. Az októberi csapadékösszeg igen tág határok 23,8 (Szentgotthárd) és 153,2 mm (Babócsa) között volt. Az ország nagy részén 10-40, a Dunántúl déli részén sokfelé mm-re több eső esett a sokévi átlagnál, csak az északnyugati megyékben, főként a nyugati határszélen, és a Börzsöny környékén volt szárazabb idő. A sokfelé rendkívül csapadékos időjárás miatt a talaj a hónap közepén a Dunántúl déli részén nagy területen még a talaj mélyebb, cm közötti rétegei is telítetté váltak, helyenként belvízfoltok is kialakultak. A felázott talaj nehezítette, vagy átmenetileg lehetetlenné tette a betakarítást, főként a kapás növények esetében, és a sok csapadék a betakarított termények minőségét is rontotta. A hónap második felében valamelyest javultak a viszonyok. November Az utolsó őszi hónap rendkívül enyhe volt. A havi középhőmérséklet 1,7-4,4 fokkal meghaladta a sokévi átlagot: legtöbb helyen 5,3 fok (Nyírlugos) és 8,9 fok (Pécs) között alakult. A hónap túlnyomó részén az átlag felett volt a hőmérséklet, a legmelegebb napokon, 4-e és 9-e között, 17,6 (Kompolt) és 24,6 (Fülöpháza) közé emelkedett. A hónap vége felé volt a legerősebb lehűlés, a leghidegebb hajnalokon ország túlnyomó részén fagyott, a meteorológiai mérő állomásokon 0,7 fok (Siófok) és 6,5 fok (Nyírlugos) közé hűlt le a levegő. Az ország nagy részén a sokévi átlagnál 1-22 órával kevesebbet, a Tiszántúlon és a nyugati megyékben ugyanakkor sokfelé 1-12 órával többet sütött a nap. A napos órák havi összege 49 (Budapest) és 91 (Sármellék) között alakult. Az átlagosnál szárazabb volt a november. A havi csapadékösszeg 5,5 mm (Milota) és 40,8 mm (Sopron) között alakult. A száraz idő hatására a talaj felső rétegeiben átmenetileg csökkent a nedvességtartalom, 20 cm-es mélységig az Alföld nagy részén tartósan 70 % alatt volt, ami azt is jelentette, hogy kevesebb helyen akadályozta sáros talaj az aktuális szántóföldi munkákat, többek között a nem egy helyen gyakran időjárási okokból erősen megkésett kukorica betakarítást. * Összegezve a 2014-es év időjárási viszonyait, megállapítható, hogy a kalászosok fejlődéséhez alapjában véve kedvezőek voltak a meteorológiai feltételek. A rendkívül enyhe tél nem okozott fagykárokat az őszi vetésekben és tartós vízhiány sem akadályozta fejlődésüket, amit a meleg tavaszi hónapok, különösen a március és az április tovább gyorsítottak. A június nagy részét jellemző napos, száraz, meleg idő kedvezett az érésnek. Az aratást ugyan már sokfelé megszakította, nehezítette, de tartósan nem akadályozta a változékonyabbra forduló, gyakran csapadékos időjárás. A nyár derekától szinte egymást érő csapadékos periódusok eleinte még segítették a fejlődésben lévő növények: kapások, zöldségfélék, gyümölcsfák, szőlő, stb. gyarapodását, az érési folyamatokat azonban már jelentősen gátolták, kedveztek a növénybetegségek terjedésének. Mindezeken túl az aktuális munkákat, a betakarítást is nagymértékben nehezítette a sok eső, akadályozta, helyenként főleg a délnyugati megyékben átmenetileg lehetetlenné is tette, mivel belvízzel elöntött területek is kialakultak. Legkevésbé a keleti, északkeleti megyékben jelentkeztek ezek a problémák. Az átlagosnál szárazabb novemberben kissé javultak a feltételek az említett okok miatt sokfelé jelentősen megkésett betakarítás, főként a kukorica szempontjából. Az ősz után az első téli hónap is rendívül csapadékos időjárással kezdődött, már az első napokban több eső esett sokfelé, pl. a főváros környékén, mint átlagos viszonyok között egész hónapban. Ennek megfelelően már a tél elején telített a talaj az ország nagy részén, az őszi vetések legtöbb helyen szépen fejlődnek, ami bíztató a jövő évi kilátások szempontjából. 38