Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából"

Átírás

1 Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es esztendő időjárása nagyon ellentmondásos volt a növénytermesztést illetően. Az első félévben alapvetően kedveztek a körülmények legtöbb növény fejlődésének. Bár voltak szélsőségek elsősorban tavasszal, főleg hőmérsékleti szempontból ezek azonban inkább gyorsították a növények növekedését, kárt nem okoztak. A második félév azonban sorozatos megpróbáltatásokat hozott. Bár a szárazság, az aszály gyakrabban okoz gondokat a vegetációs időszaknak ebben a részében, ben inkább a túl sok víz okozott problémákat, esetenként károkat. A nyár közepétől a rövid napos időszakok mellett gyakran volt szélsőségesen csapadékos időjárás, az ország nagy részén egyes északkeleti területek kivételével a nyár második felében és az első két őszi hónapban a több száz mm-rel több esett a sokévi átlagnál. Ez eleinte még segítette, gyorsította is a növények jelentős részének fejlődését, növekedését, később azonban különösen az érési időszakban káros folyamatok beindulásához vezetett, és az aktuális munkákat is nehezítette, sok esetben lehetetlenné is tette. Az alábbiakban részletesebben, de a teljesség igény nélkül áttekintjük a növények fejlődése szempontjából legfontosabb időjárási jellemzők alakulását hónapról hónapra. Enyhe tél, jelentősebb fagykárok nélkül Január A januári középhőmérséklet legtöbb helyen 1,0 fok (Baskó, Hidasnémeti, Zabar) és 4,3 fok (Pécs) között alakult, ami azt jelenti, hogy 3-5 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. A hónap nagy részét az átlagosnál enyhébb idő jellemezte, az utolsó héten volt annál hidegebb idő. A leghidegebb napokon az ország túlnyomó részén 7,0 fok (Körösszakál) és 17,4 fok (Sellye) közötti fagyot regisztráltak, ez komolyabb károkat nagy területen feltehetően nem okozott. A legenyhébb időszakokban, az északi, északkeleti területek kivételével, 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, a déli, délnyugati megyékben néhol a 15 fokot is meghaladta. Az ország nagy részén a sokévi átlagnál kevesebbet sütött a nap januárban. A napos órák havi összege 23 (Miskolc) és 70 (Sopron) között alakult. Átlagosnál naposabb területek főleg a Tiszántúlon és az északnyugati határszélen voltak. A havi csapadékösszeg 10,2 (Pápa) és 55,6 (Jósvafő) között alakult. Míg a legszárazabb, északnyugati területeken több mint 20 mmrel kevesebb, addig a legcsapadékosabb északkeleti tájakon közel 20 mm több esett a sokévi átlagnál. A csapadék nagy része eső formájában hullott, a hónap utolsó hetében alakult ki átmenetileg az ország nagy részén összefüggő hótakaró, vastagabb, cm közötti hó a déli megyékben fordult elő, ott a legerősebb fagyok idején sokfelé védte hótakaró az őszi vetéseket. Február A február az előző hónapokhoz hasonlóan igen enyhe volt, így nem meglepő, hogy a téli hónapok középhőmérséklete a hazai mérések kezdete óta a harmadik legmagasabbnak adódott. A februári középhőmérséklet legtöbb helyen 2,5 fok (Zabar) és 5,5 fok (Pécs) között alakult, 2-4 fokkal haladta meg a sokévi átlagot. Csupán az első napokat jellemezte az átlagosnál kissé hidegebb idő, az ország nagy részén, nagyobb károkat okozó fagy továbbra sem alakult ki, a leghidegebb hajnalokon, 3,2 (Szentlélek) és 15,3 (Vásárosnamény) fok közötti fagyot regisztráltak. A legmelegebb napokon országszerte 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, a délnyugati határszélen néhol a 19 fokot is elérte. A napos órák havi összege 82 (Miskolc) és 105 (Pécs) között alakult, ami legtöbb helyen 5-40 órával kevesebb a sokévi átlagnál. Az utolsó téli hónap a Dunántúlon és az Északi középhegységben az átlagosnál több csapadékot hozott. Délnyugaton esett legtöbb, a Nagykanizsán regisztrált 148,6 mm 116 mm-rel meghaladja a sokévi átlagot. Az Alföldön lényegesen szárazabb volt az időjárás, a Tiszántúl nagy részén 1-20 mm-rel a sokévi átlag alatt maradt a csapadékösszeg, Körösszakálon mindössze 7,7 mm-t mértek. A csapadék túlnyomó része eső formájában esett, vékony hótakaró, illetve hófoltok csak a hónap elején fordultak elő. A kiadós csapadék és a gyenge párolgás következtében a Dunántúlon és az Északi középhegység térségében a hónap utolsó napján nem volt számottevő vízhiány a felső 1 m-es talajrétegben. Az Alföld szárazabb részein, különösen a Tiszántúlon és a főváros környékén ugyanakkor még jelentős, mm közötti volt a vízhiány a tél végén. Meleg tavasz, kiadós májusi esőkkel Március A téli hónapokhoz hasonlóan a március is lényegesen, az ország túlnyomó részén 3-5 fokkal melegebb volt a sokévi átlagnál (1. ábra), mérések kezdete óta ebben az évben volt a legmelegebb ez a hónap. helyen 6,4 fok (Zabar) és 11,1 fok (Budapest, Lágymányos) között alakult (2. ábra). Szinte az egész hó- 34

2 napban az átlag fölött volt a hőmérséklet, a legmelegebb napokon, a hónap utolsó harmadában 18,4 fok (Baskó) és 23,1 fok (Szeged, belterület) közé emelkedett. A leghidegebb hajnalokon, az ország túlnyomó részén 2,6 fok (Budapest, Lágymányos) és 8,5 fok (Zabar) fok közé hűlt le a levegő. Nagyon sokat sütött a nap márciusban. A napos órák havi összege 193 (Szolnok) és 246 (Sopron) között alakult, ami órával több a sokévi átlagnál. Meglehetősen száraz volt a március. A havi csapadékösszeg 3,4 (Tápiószele) és 26,9 mm (Milota) között alakult, 5-35 mm-rel maradt a sokévi átlag alatt. A kevés csapadék miatt a talajfelszín meglehetősen kiszáradt a hónap végére, a felső 20 cm-es rétegben az ország túlnyomó részén 50, a legszárazabb területeken, Duna-Tisza köze egyes részein és a főváros környékén, 30 % alá csökkent a nedvesség tartalom. Mélyebben ugyanakkor sokkal több volt a nedvesség: az cm-es mélységben a Dunántúlon sokfelé telítettséghez közeli, de még a szárazabb keleti területeken is 60 % feletti volt a talajnedvesség. 1. ábra A márciusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól ( C) Április Áprilissal sem szakadt meg az átlagosnál enyhébb hónapok sorozata, a havi középhőmérséklet legtöbb helyen 10,1 fok (Zabar) és 14,0 fok (Budapest, Lágymányos) között alakult, ami azt jelenti, hogy 1-3 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. Csak a hónap közepén volt pár fokkal hidegebb idő az átlagosnál, a leghidegebb hajnalokon az ország túlnyomó részén 3,8 fok (Zabar) és +5,2 fok (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő, nagy területen, komolyabb fagykár nem keletkezett. A hónap legnagyobb részét az átlagosnál enyhébb idő jellemezte. A legmelegebb napokon, a hónap végén, 21,3 fok (Baskó) és 25,3 fok (Körösszakál) közé emelkedett a hőmérséklet. Az enyhe idő hatására a növények életfolyamatai sokfelé legalább 2-3 héttel korábban indultak be, mint átlagos időjárási körülmények között. 2. ábra Márciusi középhőmérséklet ( C) A napos órák havi összege 165 (Szolnok) és 202 (Szeged) között alakult, a kevésbé napos területeken, az Alföld középső részein, a sokévi átlagnál 20 órával kevesebbet, míg a legnaposabb nyugati és déli tájakon közel 30 órával többet sütött a nap. Áprilisban a havi csapadékösszeg 12,9 (Pátyod) és 88,4 mm (Rábagyarmat) között alakult, ami azt jelenti, hogy míg a legszárazabb területeken, a Nyírség nagy részén mm-rel kevesebb, addig a legcsapadékosabb tájakon mm-rel több esett a sokévi átlagnál. A szeszélyes csapadékeloszlás természetesen a talaj nedvességtartalmában is megmutatkozott. A felső 20 cm-es rétegben a csapadékosabb nyugati és déli területeken valamint az Alföld középső részein sokfelé 70 % fölé emelkedett, a legszárazabb vidékeken, a Nyírségben és a főváros környékén ugyanakkor több helyen 30 % alatt maradt a talajnedvesség. Mélyebb rétegek továbbra is sokkal nedvesebbek voltak: az cm-es mélységben a Dunántúlon sokfelé telítettséghez közeli, de még a szárazabb keleti területeken is jellemzően 60 % felett volt a nedvességtartalom. 35

3 Május 3. ábra Július csapadékösszege (mm) Májusban a havi középhőmérséklet legtöbb helyen 13,5 fok (Zabar) és 16,7 fok (Budapest, Szeged) között alakult, az ország nagy részén 1 foknál kisebb mértékben maradt a sokévi átlag alatt. A leghosszabb hideg időszak a hónap középső harmadában volt, de 5-e körül és a hónap végén is az átlag alá süllyedt a hőmérséklet. A leghidegebb hajnalokon, a 1,6 fok (Nyírlugos) és 7,3 fok (Budapest, Lágymányos) közé hűlt le a levegő, nagy területen komolyabb kárt okozó, késő tavaszi fagy nem volt. A legmelegebb napokon 26,9 fok (Baskó) és 31,7 fok (Körösszakál) közé emelkedett a hőmérséklet. A napos órák havi összege 222 (Győr) és 289 (Debrecen) között alakult, ami az északnyugati területeken és az Alföld közepén sokfelé órával kevesebb, ugyanakkor az ország nagy részén órával több a sokévi átlagnál. A májusi csapadékösszeg tág határok: 48,9 (Milota) és 171,1 mm (Nagy-Hideg hegy) között alakult. Az ország nagy részén mm-rel több esett a sokévi átlagnál, szárazabb területek főleg a Tiszántúlon, illetve a Balaton környékén voltak. A nagy területi változékonyságot ezúttal is az okozta, hogy a csapadék meghatározó részét záporok, zivatarok adták. A szeszélyes csapadékeloszlás hatása természetesen a talajnedvesség alakulásában is megmutatkozott. A hónap közepén átvonult ciklon sokfelé kiadós csapadékot okozott, átmenetileg belvízfoltok alakultak ki többfelé, ezek azonban viszonylag gyorsan megszűntek. A hónap végén az ország nagy részén komolyabb vízhiány nem akadályozta a növényfejlődést, csak a Tiszántúl egyes részein, a főváros és a Balaton környékén csökkent néhol 50 % alá a nedvességtartalom a felső 50 cm-es rétegben. Száraz kora nyár után özönvízszerű esők, felhőszakadások Június Az első nyári hónap középhőmérséklete legtöbb helyen 16,8 fok (Zabar) és 21,2 fok (Budapest, Szeged) között alakult, az ország jelentős részén 1,5 foknál kisebb mértékben meghaladta a sokévi átlagot. A hónap első napjaiban és utolsó harmadában volt hidegebb idő az átlagosnál, a leghidegebb hajnalokon, a 3,1 fok (Zabar) és 12,9 fok (Budapest, A legmelegebb napok 10-e körül voltak, akkor 30,6 fok (Baskó) és 36,5 fok (Körösszakál) közé emelkedett a hőmérséklet. A napos órák havi összege 272 (Kékestető) és 352 (Debrecen) között alakult, legtöbb helyen lényegesen, órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A nyár első hónapja meglehetősen száraz időjárást hozott az ország nagy részén. A havi csapadékösszeg ezúttal is rendkívül tág határok: 5,7 (Vásárosnamény) és 93,3 mm (Zalaegerszeg) között alakult. Míg a legtöbb helyen mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál, addig a nyugati és déli megyékben voltak helyek, ahol 1-20 mm-rel többet regisztráltak. Mivel a havi csapadék döntő részét záporok, zivatarok adták, előfordult, hogy néhány 10 km-en belül mm különbség alakult ki a csapadékösszegben. A hevesebb zivatarokat felhőszakadás, jégeső kísérte. Az eltérő csapadékbevétel természetesen a talajnedvesség eloszlásában is megmutatkozott. A legszárazabb területeken, az északi megyékben és az Alföld nagy részén, a felső 50 cm-es talajrétegben jellemzően 50 % alatt volt a nedvességtartalom a hónap végén, a déli és nyugati megyékben ugyanakkor sokfelé meghaladta az 60, néhol a 70 %-ot. A mélyebb talajrétegekben csak a Tiszántúlon volt 50 % alatti nedvességtartalom. Július Meglehetősen meleg volt a július. helyen 19,5 fok (Zabar) és 23,7 fok (Budapest, belterület) között alakult, ami azt jelenti, hogy az ország túlnyomó részén 0,1-2,4 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. Az átlagosnál kissé hűvösebb idő a hónap első napjaiban és 10-e, 12-e körül volt, a leghidegebb hajnalokon a 6,3 fok (Zabar) és 14,8 fok (Budapest, A hónap nagy részén több fokkal melegebb idő volt az átlagosnál. A legmelegebb napon, 7-én, 30,8 fok (Nemeskisfalud) és 35,7 fok (Berettyóújfalu) közé emelkedett a hőmérséklet. Júliusban a napos órák havi összege 230 (Kékestető) és 310 (Szeged) 36

4 között alakult, ami a felhősebb területeken órával kevesebb, míg a naposabb tiszántúli és kisalföldi tájakon ugyanannyival több a sokévi átlagnál. Az ország túlnyomó részén rendkívül csapadékos volt ugyan a július, ugyanakkor nagyon szeszélyes volt a csapadék eloszlása (3. ábra). A havi csapadékösszeg 18,2 (Nagy- Hideg-hegy) és 269,2 mm (Budapest, Rákoscsaba) között alakult. Nem volt ritka, a néhány 10 km-en belül 50 mm-t meghaladó eltérés. A sok csapadék hatására a felső 1 m-es rétegben a hónap végén az ország túlnyomó részén 90 % fölé emelkedett a nedvességtartalom, csak a legszárazabb, nyírségi területeken maradt néhol 50 % alatt. Augusztus Az utolsó nyári hónap az ország nagy részén kissé hidegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet 17,2 fok (Zabar) és 21,7 fok (Szeged, belterület) között alakult. Átlagosnál kissé melegebb idő főleg a hónap első felében volt, a legmelegebb napokon, 2-a körül, 29,0 fok (Szentkirályszabadja) és 35,1 fok (Tuzsér) közé emelkedett a hőmérséklet. A leghidegebb hajnalokon, a 2,8 fok (Zabar) és 11,4 fok (Budapest, Augusztusban az ország nagy részén 1-50 órával kevesebbet, ugyanakkor az Alföldön sokfelé órával többet sütött a nap a sokévi átlagnál. A napos órák havi összege 199 (Kékestető) és 295 (Szeged) között alakult. Az augusztus is rendkívül sok csapadékot hozott az ország túlnyomó részén, de a júliushoz hasonlóan ebben a hónapban is voltak szárazabb területek. Míg Szolnokon csupán 19,4 mm esett, addig Balatonakaliban 220,7 mm-t regisztráltak (4. ábra). Az átlagosnál szárazabb területek főleg az Alföldön, azon belül is inkább a Tiszántúlon voltak. A legcsapadékosabb területeken: a Balaton és a főváros környékén, az Alpok alján néhol a sokévi átlag háromszorosát is meghaladta a csapadékösszeg. Az ország nagy részén a rendkívül sok nyári csapadék hatására augusztus végén már a mélyebb talajrétegekben sem volt számottevő vízhiány. Csupán az Alföldön, főleg a Tiszántúlon voltak olyan területek, ahol az cm-es rétegben 50 % alatt volt a nedvességtartalom, a felsőbb talajrétegek azonban ott is nedvesebbek voltak. Ebben az évben nem a víz hiánya, hanem inkább a túl sok csapadék okozott gondot, helyenként komoly károkat. Kedvezett a növénybetegségek terjedésének, gátolta az érést, ártott a beérett terményeknek, akadályozta, gyakran lehetetlenné tette az aktuális munkákat. Csapadékos, de enyhe ősz Szeptember A szeptember az ország nagy részén hőmérsékleti szempontból nagyjából átlagos volt, a Tiszántúlon, és az Északi középhegységben volt sokfelé 1-2,5 fokkal melegebb. helyen 14,6 fok (Zabar) és 18,3 fok (Budapest, belterület) között alakult. Tartósabban hideg idő a hónap utolsó harmadában volt, 24-e körül, a leghidegebb hajnalokon, az Északi középhegység völgyeiben gyenge fagy is előfordult, akkor a 0,8 fok (Zabar) és 8,3 fok (Siófok) 4. ábra Augusztus csapadékösszege (mm) közé hűlt le a levegő. A hónap első harmadában, a legmelegebb napokon 25,1 fok (Baskó) és 32,1 fok (Sarkad) között tetőzött a hőmérséklet. Szeptemberben a napos órák havi összege 134 (Kékestető) és 173 (Budapest) között alakult, órával kevesebbet sütött a nap a sokévi átlagnál. Az első őszi hónap csapadéköszszege rendkívül tág határok: 12,0 mm (Fehérgyarmat) és 242,1 mm (Homokszentgyörgy) között alakult (5. ábra). Az ország túlnyomó részén mm-rel több esett a sokévi átlagnál, csak a Nyírség keleti részein volt az átlagosnál szárazabb idő. Az özönvízszerű esők sokfelé jelentős károkat okoztak. Az ország nagy részén a hónap első felében a földek átmenetileg járhatatlanná váltak, több helyen belvíz is kialakult, főleg a Dunántúl déli részén. Október Az októberi középhőmérséklet legtöbb helyen 9,5 fok (Zabar) és 13,9 fok (Budapest, belterület) között alakult, az ország nagy részén 0,2-3,0 fokkal meghaladta a sokévi átlagot. A hónap jelentős részén az átlagosnál enyhébb, az utolsó héten azonban annál pár fokkal hidegebb idő volt. A leghidegebb hajnalokon, 28-a körül, az ország túlnyo- 37

5 5. ábra Szeptember csapadékösszege (mm) mó részén fagyott, a meteorológiai mérő állomásokon 6,8 fok (Nyírlugos) és +2,2 fok (Budapest, Lágymányos) közé csökken a hőmérséklet. A hónap második hetét ugyanakkor késő nyáriasan meleg idő jellemezte. A legmelegebb napokon, 13-a körül, 23,6 fok (Penc) és 28,0 (Sátorhely) közé melegedett a levegő. Októberben meglehetősen kevés, az átlagosnál 5-35 órával kevesebb napsütést regisztráltak az ország nagy részén, csak a Tiszántúl északi területein sütött néhol 5-10 órával többet a nap. A napos órák havi öszszege 109 (Miskolc) és 159 (Debrecen) között alakult. Az októberi csapadékösszeg igen tág határok 23,8 (Szentgotthárd) és 153,2 mm (Babócsa) között volt. Az ország nagy részén 10-40, a Dunántúl déli részén sokfelé mm-re több eső esett a sokévi átlagnál, csak az északnyugati megyékben, főként a nyugati határszélen, és a Börzsöny környékén volt szárazabb idő. A sokfelé rendkívül csapadékos időjárás miatt a talaj a hónap közepén a Dunántúl déli részén nagy területen még a talaj mélyebb, cm közötti rétegei is telítetté váltak, helyenként belvízfoltok is kialakultak. A felázott talaj nehezítette, vagy átmenetileg lehetetlenné tette a betakarítást, főként a kapás növények esetében, és a sok csapadék a betakarított termények minőségét is rontotta. A hónap második felében valamelyest javultak a viszonyok. November Az utolsó őszi hónap rendkívül enyhe volt. A havi középhőmérséklet 1,7-4,4 fokkal meghaladta a sokévi átlagot: legtöbb helyen 5,3 fok (Nyírlugos) és 8,9 fok (Pécs) között alakult. A hónap túlnyomó részén az átlag felett volt a hőmérséklet, a legmelegebb napokon, 4-e és 9-e között, 17,6 (Kompolt) és 24,6 (Fülöpháza) közé emelkedett. A hónap vége felé volt a legerősebb lehűlés, a leghidegebb hajnalokon ország túlnyomó részén fagyott, a meteorológiai mérő állomásokon 0,7 fok (Siófok) és 6,5 fok (Nyírlugos) közé hűlt le a levegő. Az ország nagy részén a sokévi átlagnál 1-22 órával kevesebbet, a Tiszántúlon és a nyugati megyékben ugyanakkor sokfelé 1-12 órával többet sütött a nap. A napos órák havi összege 49 (Budapest) és 91 (Sármellék) között alakult. Az átlagosnál szárazabb volt a november. A havi csapadékösszeg 5,5 mm (Milota) és 40,8 mm (Sopron) között alakult. A száraz idő hatására a talaj felső rétegeiben átmenetileg csökkent a nedvességtartalom, 20 cm-es mélységig az Alföld nagy részén tartósan 70 % alatt volt, ami azt is jelentette, hogy kevesebb helyen akadályozta sáros talaj az aktuális szántóföldi munkákat, többek között a nem egy helyen gyakran időjárási okokból erősen megkésett kukorica betakarítást. * Összegezve a 2014-es év időjárási viszonyait, megállapítható, hogy a kalászosok fejlődéséhez alapjában véve kedvezőek voltak a meteorológiai feltételek. A rendkívül enyhe tél nem okozott fagykárokat az őszi vetésekben és tartós vízhiány sem akadályozta fejlődésüket, amit a meleg tavaszi hónapok, különösen a március és az április tovább gyorsítottak. A június nagy részét jellemző napos, száraz, meleg idő kedvezett az érésnek. Az aratást ugyan már sokfelé megszakította, nehezítette, de tartósan nem akadályozta a változékonyabbra forduló, gyakran csapadékos időjárás. A nyár derekától szinte egymást érő csapadékos periódusok eleinte még segítették a fejlődésben lévő növények: kapások, zöldségfélék, gyümölcsfák, szőlő, stb. gyarapodását, az érési folyamatokat azonban már jelentősen gátolták, kedveztek a növénybetegségek terjedésének. Mindezeken túl az aktuális munkákat, a betakarítást is nagymértékben nehezítette a sok eső, akadályozta, helyenként főleg a délnyugati megyékben átmenetileg lehetetlenné is tette, mivel belvízzel elöntött területek is kialakultak. Legkevésbé a keleti, északkeleti megyékben jelentkeztek ezek a problémák. Az átlagosnál szárazabb novemberben kissé javultak a feltételek az említett okok miatt sokfelé jelentősen megkésett betakarítás, főként a kukorica szempontjából. Az ősz után az első téli hónap is rendívül csapadékos időjárással kezdődött, már az első napokban több eső esett sokfelé, pl. a főváros környékén, mint átlagos viszonyok között egész hónapban. Ennek megfelelően már a tél elején telített a talaj az ország nagy részén, az őszi vetések legtöbb helyen szépen fejlődnek, ami bíztató a jövő évi kilátások szempontjából. 38

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2014. október 2015. szeptember időszakban Kovács Tamás, Marton Annamária Országos Meteorológiai Szolgálat A 2014. október 2015. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a október szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2015. október 2016. szeptember időszakban Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea Országos Meteorológiai Szolgálat A 2015. október 2016. szeptember közötti időszakban nem voltak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. szeptember - kivonat Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, és a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat -

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat - INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS - kivonat - 2017. április Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2010. november - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2014/2015-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2014/2015-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. április - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól

Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól 1. Országos meteorológiai áttekintés (az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján - www.met.hu - közzétett anyag alapján)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2010. december - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2010. szeptember - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sellye állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a decemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sellye állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2013 decemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 0 mm (a Dél-Délkelet-Alföld összefüggő területe) és 15 mm (Hegyeshalom) között

Részletesebben

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 10:39 2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. július 7. A meteorológiai helyzet és várható alakulása (OMSZ) Az elmúlt napban a vízgyűjtőkön területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2010. június - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. január - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2012. január - kivonat - A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

Beszámoló év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről

Beszámoló év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Beszámoló 214. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről a Kormány 277/25. (XII. 2.) Korm. Rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról 2. (1) e) pontja

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2011. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az Alsó-Tisza

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. február - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése Készítette: Perlai Katalin Környezettan alapszakos, Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Dr. Weidinger Tamás 2012.06.20. Szakdolgozat

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

Beszámoló év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről

Beszámoló év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Beszámoló 2013. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről a Kormány 277/2005. (XII. 20.) Korm. Rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról 2. (1) e) pontja

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében

A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében Kalmár Elena 1 Németh Ákos 1, 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat; 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. 2 ME Természetföldrajz

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

Éves hidrometeorológiai tájékoztató Éves hidrometeorológiai tájékoztató 212 Hidrometeorológia: A 212-es év hasonlóan az előző évhez rendkívül száraz volt. Az országos átlaghőmérséklet mintegy 1,4 C-al haladta meg a sokéves átlagot. Az év

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől A Képviselő-testület 2015. november 26-án tartandó rendkívüli ülésére Tárgy: A települési adó Illetékes Bizottság: Pénzügyi Bizottság Döntési

Részletesebben