A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN"

Átírás

1 A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja a Déli-Bükkhöz keskeny, néhol megszakított óharmadidőszaki üledéksávval (késő-eocén mészkő, márga, oligocén agyag, homokos agyag) csatlakozik; déli, Borsodi-Mezőségre ereszkedő harmada helyenként lösszel fedett késő-miocén kora-pannon tengeri homokból-agyagból áll. Javát, széles, közbenső részét a kora miocéntól 3 szakaszban képződött laza, vagy többé-kevésbé összesült riolit-riodácit tufák (ignimbritek), illetve ezek áthalmozott anyagai építik fel (Hevesi 2002). A Bükkalja kőzeteinek döntő többségét miocén vulkáni képződmények adják. A vulkáni működés fő időszaka a miocén ottnangi korszakától a pannóniai korszak elejéig abszolút korban kifejezve millió évig tartott, a tűzhányótevékenység azonban nem volt folyamatos, a kitörések között kisebb-nagyobb nyugalmi szakaszok voltak, a kitörések erőssége, az anyagszolgáltatás mennyisége és minősége is változott (Pentelényi 2002). A vulkáni működés három szakasza közül az első volt a leghatalmasabb, mely a miocén eggenburgi-ottnangi korszakának határán a legnagyobb kiterjedésű tufaösszletet, a Gyulakeszi Riolittufa Formációt eredményezte (Alsó Riolittufa). A formáció rétegzetlen, vastagpados, kemény, horzsaköves, biotitos kőzetei ártufa-jellegűek (Hámor 1998). Az ártufák, ezen belül az összesült - összeolvadt változatok aránya azonban sehol nem éri el az 50 % -ot (Pentelényi 2002). A formáció m vastag, Kisgyőr környékén több km széles sávban a felszínen megjelenő összesült, obszidián-fiammés ignimbritjei (1. kép) alkotják a Kisgyőri Tagozatot (Gyalog-Budai 2002). 1. kép: Közepesen összesült riolittufa (Gyulakeszi Riolittufa Formáció, Kisgyőr déli határa) A kárpáti korszak végén a felújult törésvonalak mentén kirobbant hamufelhőből keletkezett az országosan elterjedt Tari Dácittufa Formáció (Középső Riolittufa). Képződményei világosszürke, szürkésfehér, biotitos-horzsaköves ignimbritesedett dácittufák és riodácittufák (Hámor 1998) (2. kép). A Bükkalja területén átlagosan 30 méteres vastagságban kifejlődött formáció kőteteinek kémiai összetétele a riodácitostól az andezitodácitosig (SiO 2 tartalom %) változik (Gyalog-Budai 2002). 1

2 A formáció felépítésében 90 %-ban különböző mértékben összesült ártufák, ingimbritek vesznek részt. A vulkáni tevékenység zömében szárazföldön felhalmozódott dácitignimbrit összletet eredményezett, alárendelten hullott és áthalmozott dácittufát is tartalmaz (Pentelényi 2002). A három riolittufa-szint közül a Tari Dácittufa Formáció kőzetei a legkeményebbek, a leginkább összesültek, ezért az erózióval szemben is ezek a képződmények a leginkább ellenállók. E tulajdonságaiknak köszönhetően jelentős szerepük van a hegylábfelszín völgyhálózatának kialakulásában. 2. kép: Erősen összesült riolittufa (Tari Dácittufa Formáció, Kisgyőr déli határa) A bádeni korszakban újraindult tűzhányótevékenység során egy erőteljes explózió eredményeként, légi úton szállított finomszemű termékekből jött létre a Harsányi Riolittufa Formáció (Felső Riolittufa). Kőzetei világosszürke, biotitos, horzsaköves, jól rétegzett tufák, tufitok (Hámor 1998) (3. kép). A 140 méteres legnagyobb vastagságban kifejlődött formáció elsősorban hullott, lavina, és áthalmozott riolittufa, tufit változatokat tartalmaz. A kőzetek SiO 2 tartalma 70 % feletti, de alárendelten andezit- és dácittufitos betelepülések is kimutathatók benne, melyek mennyisége ÉK felé haladva növekszik (Gyalog-Budai 2002). Az Alsó- és Középső Riolittufától eltérően ebből a formációból hiányoznak, vagy csak elvétve fordulnak elő ártufaterítések. Összesült-összeolvadt ignimbrit változatok nincsenek (Pentelényi 2002). 3. kép: Nagyon kis mértékben összesült riolittufa (Harsányi Riolittufa Formáció, Kisgyőr déli határa) 2

3 2. A völgyhálózat kialakulását befolyásoló tényezők A Bükk forrásaiból táplálkozó patakok így a bükkaljai patakok is a Tisza vízgyűjtő területéhez tartoznak, és a hegység középső része felől DK-i irányba a Heves-Borsodi- Mezőség felé igyekeznek. A vízfolyások egy része nagy hozamú, karsztos, langyos vízfőkből ered (Kácsi-, Latorúti-patak, Hejő), más részük a Déli-Bükk belsejében fakadó forrásokból táplálkozik. A Bükkalját észak felől átszelő jelentős vízfolyások vízgyűjtőterülete a Kulcsárvölgyi-patak, a Csincse, a Hór-, a Laskó- és a Tárkányi-patakot befogadó Eger-patak kivételével csak kis részben (pl.: Ostoros-, Kánya-patak), vagy egyáltalán nem terjed rá az alaphegységi kőzetekre (pl.: Geszti-patak) (Hevesi 2002). A Déli-Bükkből kilépő patakokat a nagyobb ellenállóképességű kőzetek alkotta réteglépcsők (ignimbritvonulatok) a legtöbb helyen eltorlaszolják, irányváltoztatásra és több kisebb patakkal való egyesülésre kényszerítik. Így az összeterelődés miatt csak egy-egy nagyobb patak lépi keresztül a riolit- és dácitignimbritekből felépülő kőzetsávot, pl.: Kánya-, Kácsi- és Csincse-patak (Láng 1954). Néhány patak völgyének, vagy a völgyek egy egy szakaszának kialakulásában szerkezeti vonalak, illetve az azok mentén bekövetkező süllyedések (pl.: Bogács-Cserépfaluimedence) is szerepet játszottak. Az Alföld pliocén kora-pleisztocén kori lezökkenését követő felgyorsult bevágódással lehet magyarázni a Déli-Bükköt vízgyűjtő területükkel alig, vagy el sem érő patakvölgyek kialakulását (Hevesi 1986). Az ignimbritvonulatoktól délre az egymással párhuzamosan elnyúló völgyek többségében ma is állandó vizű patak folyik, sőt a mai szárazvölgyek egy részét is formájuk alapján vízfolyás alakította ki (Pinczés Martonné Erdős - Dobos 1993). A hegylábfelszín déli, puhább kőzetekkel fedett részén a patakok völgyei kiszélesednek. A legidősebb patakok völgyei a legszélesebbek ( m) és esésük is kiegyenlítettebb, a fiatalabb völgyek esésgörbéje kevésbe kiegyenlített, a völgytalpuk a puhább kőzettel borított szakaszokon is keskenyebb (Martonné Erdős 2002). A Bükkalja patakjai a Heves-Borsodi-ártérre kijutva korábban rossz lefolyású mocsarakban csincsésekben vesztek el, vizüket most - a Hejőt kivéve - a Csincsecsatorna vezeti az Eger-patakba (Hevesi 1997) Szerkezeti vonalak A Bükkalja szerkezetét főleg pliocén pleisztocén kori ÉK-DNy-i irányú törések határozzák meg. A terület Ny-i felén ezekre merőlegesen ÉNy-DK-i irányú törések is kialakultak. A bükkaljai völgyhálózat és a szerkezeti vonalak összevetésével megállapítható, hogy a pliocén pleisztocén kori törésvonalak főként a terület Ny-i részén befolyásolták a fővölgyek futásirányát. Az ÉNy-DK-i irányban elhelyezkedő Eger-patak völgye, az Ostoros-patak Kis- Eged hegy (302 m) közelében és Ostoros település déli határában húzódó szakasza, a Kányapatak völgyének Szomolyánál lévő szakasza, és a Bogács-Cserépfalui-medence legnagyobb vízfolyásának, a Hór-pataknak Cserépfalutól északra, valamint Bogácstól délre eső szakasza szerkezetileg előrejelzett. Az oldalvölgyek futásirányának meghatározásában azonban a szerkezeti vonalak nem játszanak ennyire határozott szerepet. Kivételt csupán az Ostoros- és a Novaji-patak néhány oldalvölgye, valamint a Hór bal oldali mellékvizének, a Mész-pataknak a völgye képez (1. ábra). 3

4 1. ábra: A Bükkalja szerkezeti térképvázlata Miocén kori vulkanitok A Bükkalja felszínének jelentős részét hordozó három riolittufa szint közül a Tari Dácittufa Formációt (Középső Riolittufa) alkotó kőzetek összesültsége a legnagyobb, így ezek a legkeményebbek, az erózióval szemben leginkább ellenállóak, ezért a völgyhálózat kialakulásában e formáció kőzetei bírnak a legnagyobb jelentőséggel. A Bükkalja ÉK-i részén folyamatos, jól követhető a teljes miocén rétegsor ÉNy-ról DK felé, az idősebbtől a fiatalabbig. A Kács - Tibolddaróc vonaltól DNy-ra azonban elmozdulás történt DK-i irányba, így a felszínen kétszeres rétegismétlődés figyelhető meg (Pentelényi 2002) (2. ábra). Az északi vonulatból a Nyomó-hegy, a déli vonulat tagjai közül Kőkötő-hegy, Mangó-tető és a Karud-hegy a legismertebb. ÉK-en, Kisgyőr térségében a táj képét széles, részaránytalan, fennsíkszerű ignimbrit hátak határozzák meg, DNy-on azonban az ignimbritek a felszínen csupán viszonylag keskeny ÉK-DNy-i csapású vonulatok (Pentelényi 2002). A pliocén folyamán elkezdődött felboltozódás (Moldvay 1969) hatására az ignimbrit hátak É-i peremének viszonylagos magassága nőtt, így gátként útját állták a Déli-Bükkből és a Bükkalja északi szegélyéről érkező vízfolyásoknak. A pliocén kori felboltozódást megelőzően, illetve azokon a területeken, ahol az összesült tufák, ignimbritek (tűzárkövek) még nem voltak a felszínen, a patakok irányváltoztatás nélkül egyenesen folytatták útjukat DK-i irányban az Alföld felé. 4

5 2. ábra: A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményeinek felszíni elhelyezkedése Talán a legszebb példa erre a Kánya-patak Noszvaj és Szomolya közötti szakasza, ahol a patak a Pipis-hegy és a Kőkötő-hegy előtt folyásirányának megváltoztatására kényszerült. Egykori medrét elhagyva Ny-ra fordul, és a Sárosd-völgyi-patak vizének felvételével már képes áttörni az ignimbritsávot, és folytatja útját DNy-i irányban (3. ábra). 3. ábra: A Kánya-patak irányváltoztatása a pipis-hegy előterében 5

6 Másik példa erre a Tardi-patak irányváltoztatása a Szaduszka-tető előtt, ahol a patak felső folyásának egykori iránya az ignimbritből felépülő hegytől keletre DNy-i irányban feltételezhető. A Kánya- és Tardi-patak irányváltoztatásának okát Pinczés (1955) hátravágódás hatására kialakult pataklefejezéssel magyarázza. A fővölgyekkel párhuzamosan induló mellékvölgyek a tűzárkősávok előtt szintén folyásirányuk megváltoztatásra kényszerülnek és K-re, vagy Ny-ra fordulva néhol csaknem derékszögben csatlakoznak a fővölgyekbe. Ez a jelenség figyelhető meg a Sályi-patak völgyének és a Tarizsa-völgynek egyesülésénél Sály északi határában a Tarizsa-hegy (235m) hatására, vagy a Novaji-patak és bal oldali völgyeinek találkozásánál a Pipis-tető, illetve az Ispán-hegy hatására Szomolya északi határában (4. ábra). 4. ábra: A Novaji-patak és bal oldali mellékvizeinek összefolyása Az északról dél felé tartó vízfolyások az előttük magasodó ignimbritsávokat gyakran keskeny szorosokkal, szurdokokkal törik át. Ilyen szurdok pl. a Tardi-patak Alsó- és Felsőszorosa és a Lator-patak Vár-hegy alatti szakasza. Különösen látványos a Kő-völgynek is nevezett Felső-szoros, melyet 4-5 m magas, m széles hasábos elválású riolittűzárkőtömbök szegélyeznek. -Az áttörések kialakulásának egyik oka az állandó vagy időszakos vizek összefolyása. A tűzárkősávok előtt ( fölött ) összeterelődött vízfolyások ugyanis együttes erővel már képesek átjutni a keskeny tűzárkősávokon (pl.: Szoros-patak és Hór-patak, vagy a Kánya-patak és a Sárosd-völgy egyesülése). -Az áttörések kialakulását az előtér süllyedése is előidézhette. A Bogács-Cserépfaluisüllyedék létrejöttének hatására egyesült a Hór-patak és a Cseresznyés-patak, illetve részben ezzel magyarázható a Szoros-patak egyesülése a Hórral. A Mezőkövesd és Mezőkeresztes térségében kialakult süllyedékek összpontosították a Hór- és a Kánya, illetve a Tardi- és Kácsi-patakot, amelyek süllyedés okozta egyesülésük hatására áttörhették a tűzárkősávokat. 6

7 -Az áttörések kialakulásának harmadik lehetséges oka a vízfolyások hátravágódása lehet. A vízfolyások erőteljes hátravágódása más patakok vizének elhódítását, pataklefejezéseket (kaptúrákat) eredményezhet. Fontos megjegyezni, hogy a felsorolt három tényező közül egyszerre több (legalább 2, de lehet, hogy 3) is szerepet játszhatott az áttörések kialakulásában. 3. A Bükkalja völgyhálózatának elemzése Az ignimbritvonulatokon átjutva a patakok széles völgyközi hátakra tagolják a Bükkalja felszínét. A hátakat felépítő pannon- pleisztocén üledékek dél felé egyre fiatalodnak és annak ellenére, hogy az északi rész miocén kori képződményeinél főleg az erősen összesült-összeolvadt ignimbriteknél lényegesen puhábbak, jóval ritkább völgyhálózat alakult ki rajtuk. A völgyközi hátakon megfigyelhető völgyek (főleg deráziós völgyek), völgykezdemények általában annyira laposak, hogy azok a felszín tagolása szempontjából nem jelentősek. A Bükkalja völgyhálózata a felszínt felépítő kőzetek (elsősorban az erősen összesült tufák, illetve azok településviszonyai) következtében két különböző sűrűségű és elrendeződésű rajzolattípusra osztható. A hegylábfelszín északi részén a riolit- és dácittűzárkövek területén az ignimbrit réteglépcsőszerű felszínformái hatására kissé szabálytalanul ugyan, de jól felismerhetően sűrű, lugasos rajzolat fejlődött ki. A Bükkalja déli részén melyet fiatal pannon pleisztocén üledékek borítanak ritka, párhuzamosszerű rajzolat figyelhető meg (Gábris 1986). A bükkaljai ignimbritvonulatoktól északra eső, illetve az azok közötti területen a keményebb, ellenállóbb kőzetek völgyösszpontosító hatása eredményeként sűrűbb völgyhálózat alakult ki, mint az ignimbritvonulatoktól délre fekvő területeken. E fenti megállapítás alátámasztására kiszámítottam a két eltérő alakrajzi sajátságú terület (a déli ignimbritsávtól északra, illetve délre eső terület) völgysűrűségi értékét. A számítások elvégzése során csak a hegylábfelszín Ostoros pataktól keletre fekvő részét (573 km 2 ) vizsgáltam, mivel az összesült-összeolvadt ignimbritek túlnyomó része ezen a területen fordul elő a felszínen. A patak völgyétől nyugatra az ignimbritsávok nem terjednek át, csupán néhány kisebb, nem összefüggő foltban figyelhetők meg. A völgysűrűség-értékek meghatározásához 1:10000 méretarányú topográfiai térképeket használtam. A völgyek digitalizálása az ún. szintvonal-értékelő módszer alkalmazásával, a szintvonalak megtörésének értékelésével történt. A völgyhálózat megrajzolása után a sűrűség-értékek kiszámításához km 2 -es beosztású négyzetrács-hálót szerkesztettem, majd lemértem az egyes négyzetekben (km 2 -ben) található völgyek hosszát. Ezt követően az egyes négyzetkilométerekhez tartozó völgysűrűség-értékekből völgysűrűség-térképet szerkesztettem (5. ábra). A térkép (az elemzés egyszerűbbsége miatt a négyzetrács-hálóhoz igazítva) az ignimbritsávok felszíni megjelenésének déli határát is ábrázolja, északi és déli részre bontva ezzel a területet. A Bükkalja általam vizsgált teljes területén a völgyhálózat összhossza 993,2 km, az átlagos völgysűrűség értéke pedig 1,73 km/km 2. A Bükkalja északi és déli részén a maximális és minimális völgysűrűség-értékek között nincs számottevő különbség; északon a legnagyobb völgysűrűség értéke 5,42 km/km 2, a legkisebb 0,26 km/km 2 ; az ignimbritektől délre a legnagyobb érték 4,67 km/km 2, míg a legkisebb 0,13 km/km 2. Lényegesen nagyobb az eltérés az átlagos völgysűrűség-értékek között: a hegylábfelszín ignimbritvonulat(ok)tól északra fekvő területén a völgyek hossza 466,9 km; az átlagos völgysűrűség-érték 2,52 km/km 2. A déli, pannon-pleisztocén üledékekkel fedett 7

8 részén a teljes völgyhossz 528,7 km; a völgysűrűség értékek átlaga 1,36 km/km 2. A völgysűrűség-térkép elemzése során kapott értékek tehát számszerűen is igazolják, hogy a Bükkalja északi részén sűrűbb völgyhálózat alakult ki, mint a kemény kőzetsávoktól délre fekvő területen. 5. ábra: A Bükkalja Ostoros-pataktól keletre fekvő részének völgysűrűség térképe 4. Összegzés A Bükkalja kőzeteinek döntő többségét a miocén ottnangi korszakától a pannóniai korszak elejéig három nagy szakaszban keletkezett vulkáni képződmények adják. A három riolittufa-szint összesültségének mértéke különböző. A Tari Dácittufa Formáció kőzetei a legkeményebbek, az erózióval szemben a leginkább ellenállóbbak. A formáció 90%-át adó erősen összesült ignimbritek a Bükkalja északi részén ÉK-DNy-i csapású sávban jelennek meg a felszínen. A bükkaljai völgyhálózat mai képének kialakulásában elsősorban ezek az ignimbritvonulatok játszanak szerepet. A patakokat a réteglépcsők a legtöbb helyen irányváltoztatásra és több kisebb patakkal való egyesülésre kényszerítik. Így csak egy-egy nagyobb patak lépi keresztül a riolit- és dácitignimbritekből felépülő kőzetsávot. A 8

9 fővölgyekkel párhuzamosan induló oldalvölgyek a keményebb kőzetsávokat elérve keletre vagy nyugatra fordulva a fővölgyekbe csatlakoztak. Ennek következtében a Bükkalja ignimbritvonulataitól északra fekvő, valamint a vonulatok közötti területen sűrű (2,52 km/km 2 ), lugasos rajzolatú völgyhálózat alakult ki, a tűzárkősávoktól délre kisebb völgysűrűségű (1,36 km/km 2 ), párhuzamos völgyhálózat jött létre. Irodalomjegyzék Gábris Gy.: A vízhálózat geomorfológiai célú elemzése. Kandidátusi értekezés. Kézirat. pp Gyalog L.-Budai T.: Javaslatok Magyarország földtani képződményeinek litosztratigráfiai tagolására. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2002 (2004). pp Hámor G.: A magyarországi miocén rétegtana. In: Magyarország geológiai képződményeinek Rétegtana. Szerk.: Bérczi I. - Jámbor Á. A MOL Rt. És a MÁFI kiadványa. Budapest. pp Hevesi A.: Gondolatok dr. Tóth Géza A Központi-Bükk és geomorfológiai körzetei c. tanulmányáról. Földrajzi Értesítő XXXV pp Hevesi A.: A Bükk. In: Pannon Enciklopédia. Magyarország földje. Szerk.: Karátson D. Kertek Budapest. pp Hevesi A.: Felszínalaktani jellemzés, karsztformakincs. In: A Bükki Nemzeti Park. Szerk.: Baráz Cs. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger. pp Láng S.: Hidrológiai és morfológiai megfigyelések a Bükkben. Hidrológiai Közlemények 34. pp Martonné Erdős K.: A Bükkvidék. Moldvay L.: A neotektonikus felszínalakulás jelenségei a magyarországi középhegységekben. MÁFI Évi Jelentése az évről. pp Pentelényi L.: A Bükkalja I. Földtani vázlat. In: A Bükki Nemzeti Park. Szerk.: Baráz Cs. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger. pp Pinczés Z.: Morfológiai megfigyelések a Hór völgyében. Földrajzi Értesítő IV. pp Pinczés Z. Martonné Erdős K. - Dobos A.: Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében. Földrajzi Közlemények CXVII. 3. pp

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

A BÜKKALJA VÖLGYHÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSA ÉS JELLEMZÉSE

A BÜKKALJA VÖLGYHÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSA ÉS JELLEMZÉSE A BÜKKALJA VÖLGYHÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSA ÉS JELLEMZÉSE VÁGÓ JÁNOS 1 Bevezetés A Bükkalja völgyhálózatának vizsgálata során elsősorban a terület földtani felépítésével, völgyhálózatának kialakulásával, a

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Egyházasdengeleg község településszerkezeti tervének műszaki leírásához

TARTALOMJEGYZÉK. Egyházasdengeleg község településszerkezeti tervének műszaki leírásához R E G I O N Á L Tervező és Fővállalkozó Kft. Salgótarján, Mártírok útja 1. Msz.: T-675/2004. TARTALOMJEGYZÉK Egyházasdengeleg község településszerkezeti tervének műszaki leírásához I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÓ

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

polgármester városi főépítész Tárgy:

polgármester városi főépítész Tárgy: Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Lautner Emőke városi főépítész Javaslat a Kazincbarcika városközpontjában elhelyezkedő Völgy park és Liget park fejlesztésére és fedett rendezvény

Részletesebben

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA

ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA TERVTANCSI EGYEZTETÉSI ANYAG 2009. AUGUSZTUS. Tartalomjegyzék JSZ : 6/2009 Ordacsehi község Településrendezési Tervének M1 jelő felülvizsgálatához Terviratok

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET

1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET 1 1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET Görcsönydoboka Baranya megye keleti részén található. Távolsága a megyeszékhely Pécstől jelentős. A legközelebbi városok Pécsvárad és Mohács. Ezek közül egyértelműen

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyandó munkarész ELFOGADVA: 2011. FEBRUÁR 23. 1 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

2007. november egyeztetési anyag

2007. november egyeztetési anyag BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MÓDOSÍTÁS 2007. november egyeztetési anyag Alátámasztó munkarész Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezet Archeo-Art Bt. 2119 Pécel, Csíktarcsa u. 8. - E-mail:

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007 2014 M U N K A T E R V E Z á r a d é k: Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2007-2014. évi Gazdasági Programját a

Részletesebben

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 2. melléklet a 161/2013. (VII.3.) képviselő-testületi határozathoz 1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 1.1 Térségi szerepkör Páty Község alapfokú, térségi szerepköre nem változott,

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Munkaerő-piaci elemző tanulmány Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Dréncső távolság meghatározása 33.lecke A mezőgazdasági területek vízkezelése szempontjából

Részletesebben

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN

[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN VOFKORI LÁSZLÓ A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN Az urbanizáció hatását az Udvarhelyi-medence falvainak szerkezeti átalakulásaira a szociálgeográfiai módszer segítségével

Részletesebben

2008. évben mindössze három munkáltató részér l érkezett igény értékteremt projektekre, de ezeket mind támogathatónak ítélte meg a kirendeltség.

2008. évben mindössze három munkáltató részér l érkezett igény értékteremt projektekre, de ezeket mind támogathatónak ítélte meg a kirendeltség. Értékteremt, értékmeg rz közhasznú projektek az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségei illetékességi területéhez tartózó önkormányzatoknál. 2008. évben Miskolc, 2009. - 1 - Több

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

LOVAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

LOVAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA LOVAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Megrendelő: Lovas község Önkormányzata 8228 Lovas, Fő út 8. Megrendelő képviselője: Ferenczy Gáborné Polgármester Kéri Katalin Telpülési főépítész

Részletesebben

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a A MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a TMB Hungary Kft. MEZİKÖVESD, 2007. JÚNIUS Tartalomjegyzék 1 VEZETİI

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései

Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései A tározó általános ismertetése A Magyar Állam tulajdonában, a FETIVIZIG kezelésében van a Nyírség legfiatalabb tározója, a Harangodi víztározó, mely

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 40. MELLÉKLET : - TÁRGY: Településrendezési terv módosításának programja E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2010. március 10-i

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Rétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének. 3/2007. (II.16.) rendelete

Rétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének. 3/2007. (II.16.) rendelete Rétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének 3/2007. (II.16.) rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról Rétság Város Önkormányzat Képvisel

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 523-801 E-mail:papj@bekescsaba.hu Ikt. sz.: VI.-2836/2004 NYILVÁNOS

Részletesebben

RENDELET-TERVEZET /A 314/2012. XI. 8.) Korm. rendelet 38. -a szerinti véleményezési szakasz/

RENDELET-TERVEZET /A 314/2012. XI. 8.) Korm. rendelet 38. -a szerinti véleményezési szakasz/ EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A DK-I VÁROSRÉSZ TIHAMÉRI SZŐLŐK TERÜLETRÉSZEN, A VOLT KŐBÁNYA - BOLYKI PINCÉSZET TERÜLETÉRE ÉS KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN RENDELET-TERVEZET /A 314/2012.

Részletesebben

13/2007. (XII.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT. Nógrád község településrendezési tervéhez

13/2007. (XII.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT. Nógrád község településrendezési tervéhez 13/2007. (XII.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Nógrád község településrendezési tervéhez Egységes szerkezetben 9/2009.(IX.19.) módosítással, 3/2010.(III.27.) módosítással, 6/2014.(X.07.)

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE

A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE Mérnökgeológia-K zetmechanika 2010 (Szerk: Török Á.. & Vásárhelyi B.) oldal: A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE Wolf Ákos Geoplan Kft., wolf@geoplan.hu ÖSSZEFOGLALÁS: Magyarország déli részén,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. rész 1. FELADAT 1. Skandináv-hegység 2. Svédország

Részletesebben

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. MOSONI-DUNA 17,76; RÁBA 12,20; MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM EGYEZTETÉSI TERV 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. (EGYEZTETÉSI TERV) FELTERJESZTŐ

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika

Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika Matematika Anya esti iskolába jár. Tanítási napokon autóbusszal és gyalogosan megy az iskolába. Az órák után apa gépkocsival hozza haza. A grafikon alapján válaszolja a következ kérdésekre: (8 pont) 1.

Részletesebben

Megemlékez. Nyugat-dun. Engi Zsuzsanna Somogyi Katalin

Megemlékez. Nyugat-dun. Engi Zsuzsanna Somogyi Katalin Megemlékez kezés s az 1965. évi árvízről l a kisvízfoly zfolyások mentén Nyugat-dun dunántúli Vízügyi V Igazgatóság Engi Zsuzsanna Somogyi Katalin Sárvár, r, 2015. április 14. oaz országos védvonalakon

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadása

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadása Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. december 20. napján megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 72/2012. (XII. 20.) határozata

Részletesebben

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton.

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton. KÖZLEKEDÉS A tervezési terület a község keleti részén fekszik, az 5605 j. összekötõ út északi oldali teleksora fölött. Megközelítése az Árpád utcából nyíló földúton nehézkes lenne, ezért új, megfelelõ

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

1. Hazugságvizsgálat: a mikromotoros vizsgálóeljárás lényege, avagy mit kell tudni a grafométerrıl?

1. Hazugságvizsgálat: a mikromotoros vizsgálóeljárás lényege, avagy mit kell tudni a grafométerrıl? FARKAS LÁSZLÓ A TUDOMÁNYOS GRAFOLÓGIA NÉHÁNY TERÜLETE 1. Hazugságvizsgálat: a mikromotoros vizsgálóeljárás lényege, avagy mit kell tudni a grafométerrıl? A világon egyedülálló technikai és grafológiai

Részletesebben

Mezıcsát Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve

Mezıcsát Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve Mezıcsát Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Terve 1. Bevezetı... 4 2. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép... 6 2.1. A környezeti elemek állapota... 6 2.1.1. Levegı... 6 2.1.2. Vizek...

Részletesebben

RUDABÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

RUDABÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu RUDABÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

CSŐVEZETÉK SZAKASZ KIVÁLTÁS,

CSŐVEZETÉK SZAKASZ KIVÁLTÁS, MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VEGYIPARI GÉPEK TANSZÉKE CSŐVEZETÉK SZAKASZ KIVÁLTÁS, SZILÁRDSÁGI ELLENŐRZÉS KÉSZÍTETTE: Szerafi Máté TERVEZÉSVEZETŐ: Bokros István mérnöktanár KONZULENS:

Részletesebben

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Frisnyák Sándor 1 Az őskörnyezet első használói és átalakítói A hazánk ősföldrajzával foglakozó tanulmányok rendre megemlítik, hogy a holocénban az endogén

Részletesebben

Tarsoly Péter. Gyapjúzsákbarlangok a Velencei-hegységben

Tarsoly Péter. Gyapjúzsákbarlangok a Velencei-hegységben Tarsoly Péter Gyapjúzsákbarlangok a Velencei-hegységben A Dunántúl középső részén, a Velencei-tó szomszédságában van Magyarország legkisebb, de egyben legidősebb hegysége, a Velencei-hegység. Területe

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. : Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZOCIÁLIS

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZOCIÁLIS AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZOCIÁLIS HELYZETELEMZÉSE 2004 FEBRUÁR-OKTÓBER KÉSZÍTETTÉK: CS ATÓ ZSUZS A, DE ÁK N É BENKE JUDI T, GELSEI S ÁN DO R, G OLDM AN N RÓBERT, G YŐ RI ILDI KÓ, LENKEI AI D A, OR

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐ K KOMBINÁLT VÍZMÉRŐ K HE 6/3-2004

HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐ K KOMBINÁLT VÍZMÉRŐ K HE 6/3-2004 HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐ K KOMBINÁLT VÍZMÉRŐ K HE 6/3-2004 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata Az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ

A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet, 33-45. A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ Összefoglalás A Bükk-hegységi

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET

TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. -a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az országos

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján * Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland

Részletesebben

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú e 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás

Részletesebben

NME Közleményei, Miskolc, 1980.1. So rozat, Bányászat, 28(3-4) Azet, 231-239. 231

NME Közleményei, Miskolc, 1980.1. So rozat, Bányászat, 28(3-4) Azet, 231-239. 231 AZ ÉSZAK-NYUGATI GERECSE BARLANGJAI KUBASSEK JÁNOS MÓGA JANOS A hegység részletes, s a barlangokat központba állító kataszteri feldolgozása még nem készült el. E nagy munka els ő lépcsőfokaként írtuk le

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Kutatási jelentés Füzér felsővár, ciszterna

Kutatási jelentés Füzér felsővár, ciszterna Kutatási jelentés Füzér felsővár, ciszterna 2009. szeptember A füzéri felsővár ciszternájának 2005-ben megkezdett, majd megszakadt kutatási munkáinak folytatását tűztük ki célul, a 2009. szeptember utolsó

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

Budaörsi víziközmű rendszer leírása

Budaörsi víziközmű rendszer leírása Budaörsi víziközmű rendszer leírása A víziközmű rendszer megnevezése Budaörsi szennyvízrendszer Jele: TV-SZV Azonosító kód: 21-23278-1-001-00-06 Működési engedély kiadásának dátuma: 2015. július 28. Határozat

Részletesebben

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK A Káloz-kút száraz gödre a peremartoni erdőben, az északi szélesség 47 fok 07' és a keleti hosszúság 18 fok 5' közelében található. A vilonyai dombokon felszínen lévő dolomit karszt

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben