Az Északi-középhegység HEFOP

Átírás

1 Északi-középhegység

2 HEFOP

3

4 Az Északi-középhegység HEFOP

5

6 Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység csapásirányának (DNY ÉK) folytatása. Döntően harmadidőszaki vulkánosság révén keletkezett kőzetek építik fel (andezit, andezittufa, riolit, riolittufa). (mészkő). A hegyvidéket északról harmad-negyedkori határolják (Nógrádi-medence, Heves-Borsodidombság). HEFOP

7 Az Északi-középhegység II. Magyarország leghűvösebb éghajlatú nagytáj együttese: a januári középhőmérséklet: o C, a júliusi: o C. - A csapadék mennyiség mm/év. - A legerdősültebb táj barna erdőtalajok. - A déli lejtők kedvező mikroklimatikus adottságai történelmi borvidékek (pl.: Eger, Tokaj). - Változatos ásványkincs vagyon (barnakőszén, lignit, ércek, építőanyagok). HEFOP

8 A napfénytartalom megoszlása Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza

9 Csapadékviszonyok Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

10 Az évi középhőmérséklet Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza

11 A januári középhőmérséklet alakulása Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza

12 A júliusi középhőmérséklet alakulása Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza

13 Az Északi-középhegység III. Kőzettani felépítés alapján az Északiközéphegység tagjai: - a Visegrádi-hegység > andezit - a Börzsöny > andezit - a Cserhát > andezit, mészkő - a Mátra > andezit, riolittufa - a Bükk > mészkő, andezit, riolittufa - a Cserehát > agyag - az Aggteleki-karszt > mészkő - a Zempléni-hegység > andezit, riolit, riolittufa HEFOP

14 6. Északiközéphegyhegység 6.1. Visegrádi-hegység 6.2. Börzsöny 6.3. Cserhát 6.4. Mátra 6.5. Bükk 6.6. Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék 6.7. Tokaj Zempléni-hegyvidék 6.8. Észak Magyarországi-medencék

15

16

17 Az Északi-középhegység kőzetei

18

19 Az Északi-középhegység IV. A Visegrádi-hegység A Kárpátok vulkáni vonulatának tagja millió évvel ezelőtti vulkánosság hozta létre. A Duna bevágódása választotta el a Börzsönytől Dunakanyar! Legmagasabb pontja a Dobogókő (699 m). Természeti értékekben gazdag terület Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) - Esztergom HEFOP

20 6.1. Visegrádi-hegység Visegrádi-Dunakanyar Visegrádi-hegység

21

22

23

24

25 Dunakanyar

26 Kilátás a Dobogókőről

27 Rámszakadék

28 Rám-szakadék

29 Vadálló kövek

30 Vadálló kövek

31 A Visegrádi-hegység és a Börzsöny vulkanizmusa

32 6.2. Börzsöny Központi-Börzsöny Börzsönyi-kismedencék Börzsönyi-peremhegység

33 Az Északi-középhegység V. A Börzsöny Vulkáni eredetű hegység (andezit, tufa). Kitöréses (explóziós) beszakadásos vulkáni formák, kráterek jellemzik - kaldera (vulkáni üst). Közel 15 millió éves vulkánosság több oldalkráter. Legmagasabb csúcs: Csóványos (938 m). Szurdokerdők, patakvölgyek, sziklaerdők, bükkösök.

34

35 Börzsöny domborzata

36

37

38

39 Börzsöny csúcsai

40 Börzsöny és Cserhát Domborzata

41 Cserhát Különböző alapkőzetű és eredetű területek alkotják a mozaikos Cserhátvidéket. A terület nagyobb része dombsági táj. Vulkáni kistáj-egységek: Keleti-Cserhát, Északi-Cserhát, Karancsság A Karancs (720 m) miocén andezit legmagasabb pontja ( Palóc Olimposz ). HEFOP

42 Cserhát Alacsony középhegységi terület a Keleti (Központi) Cserhát egykor a Mátra vulkánosságának a tagja. Az Északi-Cserhát erősen tagolt harmadidőszaki dombsági táj. A területbe beékelődnek bazaltvulkánosság nyomai is (Medves, Salgó). Mészkőrögök (pl.: Naszály 652 m) Vác (DCM).

43 A Cserhát látképe Hollókőnél

44

45 6.3. Cserhátvidék Nyugat-Cserhát Kosdi-dombság Nézsa Csővári-dombság Keleti-Cserhát Központi-Cserhát Galga-völgy Ecskendi-dombság Cserhátalja Északi-Cserhát Tétényi-dombság Szécsényi-dombság Karancsság Karancs Litke Etesi-dombság Gödöllő Monoridombság Gödöllői-dombság Monori Irsai-dombság

46

47 A Mátra A Zagyva- (Ny) és Tarna- völgye (K) határolja millió éves vulkanizmus hozta létre a Mátra tömegét. Az egykori ősvulkán kürtőjének beszakadása óriás kaldera. Az ország legmagasabb pontja (Kékes 1014 m). Fő tömege andezit és riolittufa. Hidrotermális oldatok fémércek (ezüst, arany, réz). Északon a hegység dombsági területtel határos (Mátralába). Délen az Alföldet elérő lealacsonyodó felszín (Mátraalja) történelmi borvidék! HEFOP

48 6.4. Mátra-vidék Központi- Mátra Magas-Mátra Nyugati-Mátra Déli-Mátra Mátraalja Keleti- Mátraalja Nyugati- Mátraalja Mátra lába Parád Recskimedence

49

50 HEFOP

51

52 HEFOP

53

54 A BÜKK Tipikus középidei (triász) mészkő alapkőzetű tönkösödött (lepusztult) röghegység. Hazánk átlagban legmagasabb hegysége. Tipikus karsztformák.! A Bükk-fennsík m. átlagmagasságú, ebből emelkednek ki a kövek (mészkőcsúcsok) Istállós-kő (959 m), Bálvány (956 m), Tar-kő (950 m), Őr-kő, Peskő, Vörös-kő. HEFOP

55 Bükk Számos barlang is kialakult (ősember kultúrák) pl. Szeleta-barlang, Suba-lyuk Magas- (600 m felett) Közép- ( m), és Alacsony-Bükk (400 m alatt). Vasérc-, kő-, palabányászat vaskohók, építőipar. A D-i oldala (Bükkalja) dombság, kisebb vulkáni takarók! Bükki Nemzeti Park (1976) Eger

56 Bükk-hegység földtani szerkezete

57 Bükk-hegység földtani térképe

58 6.5. Bükk-vidék Központi-Bükk Bükk-fennsík Északi-Bükk Déli-Bükk Bükkalja Tárkányi-medence Egri-Bükkalja Miskolci-Bükkalja Bükk lába Tardonai-dombság Upponyi-hegység

59

60

61

62 Fátyol-vízesés HEFOP

63 Bükk-fennsík

64 Bükki mészkőszikla

65 Karsztbokorerdő

66 Bél-kő

67 Istállós-kői barlang

68 Kaptárkövek

69 Szarvaskő bazalt párnalávák

70 Gabbróbánya Tardos

71 Agyagpala gyűrődései a Bükkben

72 Karrmező

73 Az Aggteleki-karszt (Gömör-Tornai-karszt) Alapkőzete triász mészkő. Tipikus karsztformák. Legmagasabb pontja: Fertős-tető (604 m). Kiterjedt barlangrendszerek (Baradla 22 km). A legmélyebb töbrök és víznyelők. HEFOP

74 Aggteleki-karszt A vonulatok folytatódnak szlovák területen. A környező középhegységek (Szalonnai-, Rudabányai-hegység (vasércbányászat 1985-ig) és dombsági tájak (pl.: Galyaság) határolják. Számos természeti ritkaság Aggteleki Nemzeti Park (Jósvafő, 1985).

75 6.6. Aggtelek Rudabánya-hegyvidék Aggteleki-karszt Aggteleki-hegység Alsó-hegy Rudabánya Szalonnai-hegység Rudabányai-hegység Szalonnai-hegység Bódva-völgy Tornai-dombság

76 Aggteleki-hegység domborzata HEFOP

77

78

79

80 Baradla-barlang bejárata

81

82

83

84

85 Vörös-tó

86 Medve-szikla a Vörös-tó partján

87 Az A Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji hegyvidék) Tipikus vulkáni hegyvidék, szabályos kúp alakú hegyekkel (Sátor-hegység). Fő tömege andezit, utóvulkánosság: riolit, riolittufa, kaolin, perlit, kvarcit, számos ásvány (kalcedon, achát, jáspis, opálok). Utolsó aranybánya: Telkibánya (érctelérek). A leginkább kárpáti jellegű terület. Legmagasabb pontja: Nagy-Milic (894 m). A leghíresebb történelmi borvidék Tokaj (az aszú - hungaricum ). HEFOP

88 HEFOP

89 6.7. Tokaj Zempléni-hegyvidék Zempléni-hegység Központi-Zemplén Abaúji-Hegyalja Tokaj-Hegyalja Tokaji-hegy Szerencsi-dombság Hegyalja Hegyköz Hegyközi-dombság Vitányi-rögök

90

91

92 Füzéri Vár-hegy

93 Sátor-hegyek

94

95 6.8. Észak Magyarországi-medencék Ipoly-völgy és Nógrádi-medence Alsó-Ipoly-völgy Középső-Ipoly-völgy Nógrádi-medence

96 Felső Zagyva Tarna közi dombság Zagyva-völgy Medvesvidék Felső-Tarnaidombság Tarna-völgy

97 Gömöri Hevesidombság Ózd-Egercsehi-medence Pétervásári-dombság

98 Borsodi-dombság Sajó-völgy Putnoki-dombság

99 Cserehát Tipikus dombsági vidék a Bódva és a Hernád-völgye valamint az Aggteleki- karszt között. Az Északi-középhegység legfiatalabb tagja, pannon üledékkel fedett terület. A felszínen kisebb mészkőkibúvások rakacai márvány. Jelentősek a suvadásokkal felszabdalt felszínek - hepe tavak. Számos ritka növényegyüttes menedéke (pl.: zergeboglár, kockás liliom, magyar nőszirom). Előkészületben a Csereháti Tájvédelmi Körzet. HEFOP

100 Cserehát Szendrői-rögök Rakacaivölgymedence Keleti-Cserehát Nyugati-Cserehát

101 Hernád-völgymedence Hernád-völgy Szerencsköz

102