1. feladatsor megoldása

Save this PDF as:

WORD PNG TXT JPG

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. feladatsor megoldása"

Csaba Dezső Biró
3 évvel ezelőtt
Látták:

Átírás

1 megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók 1. Linz A: Duna 2. Bécs 3. Krakkó B: Visztula 4. Varsó 6 pont b) vaskohászat Összesen: 7 pont 3. feladat a) termőkörzet város 1. Mezőföld A: Székesfehérvár 2. Maros Körös köze/körös Maros köze B: Békéscsaba 3. Nagykunság C: Szolnok 4. Hajdúság D: Debrecen 8 pont b) lösz alapkőzet mezőségi talaj/feketeföld/csernozjom Összesen: 10 pont a) A malomipar telepítő tényezői közül ebben az esetben a gabonatermesztő terület a meghatározó. 147

Varsó 6 pont b) vaskohászat Összesen: 7 pont 3. feladat a) termőkörzet város 1. Mezőföld A: Székesfehérvár 2. Maros Körös köze/körös Maros köze B: Békéscsaba 3.

2 Megoldások b) Valamennyi termőkörzetnek a felszíni kőzetanyaga a lösz. A löszön a valódi mérsékelt öv szárazföldi területein humuszban, tápanyagban gazdag, morzsás szerkezetű, jó vízvezető-képességű és átszellőzésű mezőségi talajok keletkeznek. Tényezők: a lösz porózus szerkezete, gyorsabban málló mésztartalmú kötőanyaga kedvező a talajképződés számára; évente elhaló, rengeteg lágy szárú növény sok humusz; viszonylag kevés csapadék, lágyszárúak sűrű gyökérhálózata jól szellőzött, morzsalékos talaj. II. Atlasz használatával 1. feladat a) Budapesthez képest Pekingnek +7 időzóna-eltérése van, így 13 óra 8 percet mutatott Budapesten a zónaidő szerint az óra. 2 pont b) Peking és Budapest 97 távolságban vannak egymástól. A helyi időben 97 4 perc = 388 perc = 6 óra 28 perc különbség van közöttük. c) 1. I 2. H 3. I 4. H a) Az óráink (a napóra kivételével) a zónaidőt mutatják, a zónaidő meghatározása az atlasz Időzónák lapjának használatával történik. (Számítással is lehet, de ekkor megvan a tévedés lehetősége az alább majd említett zónaidősávok sajátosságai miatt.) b) A napi időszámításnak a Nap két egymást követő delelése között eltelt idő az alapja: időtartamát pontosan 24 órának tekintjük (elméleti középnapidő). Az Északisark felől szemlélve a Föld nyugatról keletre forog, és a földfelszín egyes pontjainak a szögsebessége mindenütt azonos: 24 óra = óra = 15 4 perc = 1 148

Tényezők: a lösz porózus szerkezete, gyorsabban málló mésztartalmú kötőanyaga kedvező a talajképződés számára; évente elhaló, rengeteg lágy szárú növény sok humusz; viszonylag kevés csapadék,

3 A Nap delelése az észlelő tartózkodási helyének földrajzi hosszúságától függ. Peking és Budapest 97 távolságban vannak egymástól, így a helyi időben 97 4 perc = 388 perc = 6 óra 28 perc különbség van közöttük. (Helyi idő szerint ennyivel delel korábban a Nap Pekingben Budapesthez képest.) c) Egy-egy hosszúsági körön (délkörön) a Nap delelése azonos időpontban következik be, tehát ugyanazon a délkörön lévő észlelőknek azonos a helyi ideje. Más-más délkörön viszont a Nap más időpontban delel, ezért a helyi idejük is más. A helyi idő használata nagyon nehézkes lenne, ezért vezették be a zónaidőt. A Földet 24 időzónára (15 foknyi területsávokra) osztották fel, és megállapodtak abban, hogy egy-egy zónában az órák az időzóna közepén húzódó hosszúsági kör helyi idejét mutatják. A valóságban az időzónák határainak kijelölése nem mindig követi a délkörök vonalát: az országhatárok, vagy helyi időt használó országok módosíthatják azokat, és egy-egy zóna 15 foknál nagyobb kiterjedésű területsávot is lefedhet (pl. nagy területű országok vagy Európa esetén). Így ugyanazon a hosszúsági körön a zónaidőben lehetnek eltérések. 2. feladat a) A méretarány alapján a térképen 1 cm a valóságban cm-nek felel meg. 12 cm cm = 1,2 km 15 cm cm = 1,5 km Az ültetvény kerülete: 2 (1,2 km + 1,5 km) = 5,4 km b) Az elsődleges energiahordozók csoportján belül megújuló energiahordozó. Összesen: 5 pont 3. feladat a) A: óceáni szárazföldi B: szárazföldi szárazföldi b) A: Pacifikus-hegységrendszer B: Eurázsiai-hegységrendszer c) 1. A 2. A 3. B Összesen: 7 pont 149

(Helyi idő szerint ennyivel delel korábban a Nap Pekingben Budapesthez képest.

4 Megoldások c) A Pacifikus-hegységrendszer tipikus példája az óceáni és szárazföldi kőzetlemez ütközésekor keletkező hegységképződésnek. Ekkor a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a vastagabb, kisebb sűrűségű szárazföldi lemez alá bukik. Az alábukó és megolvadó kőzetlemez erőteljes vulkanizmust eredményez, így a magmás kőzetek és magmás ércek a meghatározóak ennek a hegységrendszernek a tagjaiban, az üledékes kőzetek és ásványkincsek alárendelt szerepet játszanak. A Földön a földrengések 80%-a a Csendes-óceán medencéjének peremén, így leginkább a Pacifikus-hegységrendszer vonalában pattan ki. A szárazföldi kőzetlemezek ütközésével keletkező Eurázsiai-hegységrendszer a hegységképződés befejező szakaszának példája. A kőzettani felépítésben a közbezárt tenger meggyűrődő üledékeiből keletkező üledékes kőzeteknek és az egykori tengeröblökben keletkezett üledékes eredetű ásványkincseknek van meghatározó szerepe. 4. feladat a) A: V alakú keresztmetszet B: U (parabola) alakú keresztmetszet b) A: folyóvíz B: gleccserjég/jégár c) 1. B 2. B 3. A 4. A 5. B Összesen: 9 pont b) A külső erő megnevezésénél pontosságra kell törekedni. Hiszen a víznek és a jégnek is számos megjelenési formája van, amelyek felszínalakító hatása különböző formakincset eredményez (pl. csapadékvíz, tenger, karsztvíz, illetve belföldi jégtakaró, gleccser). c) A folyóvíz felszínformáló munkája a meder környékére összpontosul, a gleccser viszont az egész általa kitöltött völgykeresztmetszetet alakítja. A bevágódó (felső) szakaszjellegű folyóvölgy alakja nagy változatosságot mutat. A tipikus V alak mellett kialakulhatnak szurdok-, hasadék-, sikátorvölgyek, kanyonok; és ebben a tektonikai mozgások mellett a kőzettani felépítésnek is nagy szerepe van. A folyóvíz az áramlási sebességnek megfelelően, hordalékát az egyre kisebb szemcsenagyság szerint osztályozva rakja le (kavics homok iszap). 150

Az alábukó és megolvadó kőzetlemez erőteljes vulkanizmust eredményez, így a magmás kőzetek és magmás ércek a meghatározóak ennek a hegységrendszernek a tagjaiban, az üledékes kőzetek és ásványkincsek

5 5. feladat A gleccserjég hordalékát morénának nevezzük, ez teljesen osztályozatlan, benne a lisztfinomságú kőzetportól a hatalmas kőtömbig minden megtalálható. A fjord olyan gleccser által továbbmélyített, U keresztmetszetűvé tágított völgy, amelynek alsó szakaszába a gleccserjég elolvadása után benyomult a tenger (pl. Norvégia partvonala). a) Az éghajlat neve Az éghajlati klímadiagram betűjele Természetes növénytakaró Jellemző talajtípus Tundra éghajlat D tundra (moha, zuzmó, törpecserje) tundratalaj Tajga éghajlat A tűlevelű erdő (tajga) szürke erdőtalaj (podzol) Nedves kontinentális C lombhullató erdő /erdős puszta barna erdőtalaj Száraz kontinentális B füves puszta (sztyep) feketeföld (csernozjom) vagy gesztenyebarna talaj A feladat megoldásához sok segítséget nyújtanak az atlasz tematikus térképlapjai! 6. feladat a) foglalkozási szerkezet: Az aktív keresőknek, vagyis a munkaerő ténylegesen dolgozó részének a gazdaság fő szektorai közötti megoszlása. b) 3. A 2. C 1. B c) Kvaterner, negyedik szektor. Ide a tudásorientált, magas szintű szellemi tevékenységet végzőket sorolják: pl. szoftverkészítők, felsőoktatásban dolgozók, K+F (kutatás és fejlesztés ) területén dolgozók. Összesen: 6 pont 151

a) Az éghajlat neve Az éghajlati klímadiagram betűjele Természetes növénytakaró Jellemző talajtípus Tundra éghajlat D tundra (moha, zuzmó, törpecserje) tundratalaj Tajga éghajlat A tűlevelű erdő

Hasonló dokumentumok

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és