ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI"

Átírás

1 ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI

2 ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI Szerkesztette: Kovács Zsanett Dobos Anna PhD. EKF Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhely Eger, 2011

3 A tanulmánykötet megjelenését az Oktatásért Közalapítvány (NTP-OKA-XXII-026) támogatta Lektorálta: Ütőné dr. Visi Judit főiskolai docens A borítón látható fotókat Dobos Anna és Kovács Zsanett készítette. ISBN A kiadásért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora Kiadja: az EKF Környezettudományi Tanszék Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó és Kutató Műhelye Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában Igazgató: Kis-Tóth Lajos Felelős szerkesztő: Zimányi Árpád Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Borítóterv: Kormos Ágnes Megjelent: május Készítette: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdája Felelős vezető: Kérészy László

4

5 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS... 7 II. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS III. A TERÜLET TÖRTÉNETI, TÁJFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE III.1. A kutatási terület földrajzi helyzete III.2. Alapkőzet, geológiai felépítés III. 3. Domborzat, tájhasználat III. 4. Talaj adottságok III. 5. Vízrajzi adottságok III. 6. Éghajlati adottságok III. 7. Növény- és állatföldrajzi besorolás III. 8. Épített környezet, történeti áttekintés IV. KUTATÁSI MÓDSZEREK V. EREDMÉNYEK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE V.1. Az egyedi tájértékek bemutatása V.2. Az egyedi tájértékek értékelése VI. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK VII. ÖSSZEGZÉS VIII. IRODALOMJEGYZÉK

6

7 Minden ember számára fontos, hogy ismerje a történelmet, de nem csak a világ és hazája históriáját, hanem fontos az, hogy közvetlen környezete, lakóhelye történetét is. BENEDEK IMRE (2001) I. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS Az Iszkaszentgyörgy Története című könyv (NÉMETH GY. GOMBOSNÉ KIS E. 2001) elején található idézet aktualitását különösen fontosnak tartjuk egy olyan település esetében, amelynek kulturális életében nagy szerepet játszik a helyi kastély is. Napjainkban fontos, hogy az emberek ismerjék a helyi történelmet, s emellett fontos a helyi kulturális és természeti értékek feltárása, megismerése és megismertetése is a helyi lakosok, illetve a településre látogatók számára. Fontos, hogy az emberek tudják, milyen értékekre lehetnek büszkék, és hogy milyen történelmi események előzték meg az éppen aktuális állapotot. Fontos, hogy tudjuk, mit kell védenünk, melyik fa, fasor, kőzetkibukkanás stb. értékes számunkra és a természetet kutatók számára. Szerencsére napjainkban egyre többen figyelnek oda a körülöttük lévő élő és élettelen természeti, kulturális, tájképi és egyedi tájértékekre. A tapasztalatok szerint a kisebb városok és a kis falvak értékeire sokkal kevesebb figyelem irányul, mint a nagyvárosokra. A nagyvárosok lakói sokszor nem is tudják, menynyire közel van egy-egy esetlegesen kikapcsolódást nyújtó természetes terület. Sajnálatos módon sokszor a helyiek sem védik, óvják meg értékeiket a nemtörődömség, tudáshiány vagy a természet szeretetének hiányában. Fontos, hogy az emberek ne csak a híres, mindenki által ismert, sokak által látogatott természeti és kulturális értékeket ismerjék. Kiemelkedő tudományos és oktatási, nevelési feladatunk kell legyen, hogy egyre többen ismerjék meg és tudják értékelni a közvetlen környezetükben előforduló természeti és kulturális értékeket. A fent említett okok miatt végeztünk 2009-től folyamatos felméréseket és tudományos diákköri kutatómunkát az iszkaszentgyörgyi Amadé Bajzáth Pappenheim kastélynál és környezetében. Célunk a településen található kultúrtörténeti, természeti és tájképi egyedi tájértékek felvételezése, kataszterezése, a felvett értékek elemzése, illetve az eredmények felhasználhatóságának biztosítása volt a Kastélybirtok tanösvény kibővítéséhez. Mivel Iszkaszentgyörgy 7

8 településén számos új egyedi tájértéket találtunk, így a Kasténybirtok tanösvény bővítését szeretnénk javasolni és szorgalmazni! Érdemes lenne a tanösvény mentén fellelt újabb kultúrtörténeti értékeknél a tanösvényi megállópontok kiépítése is. Mivel a jelenlegi tanösvény főként kultúrtörténeti értékeket foglal magába, így kisebb kitérőkkel, új, a természeti értékeket is bemutató megállópontokkal lehetne kibővíteni, vagy létre lehetne hozni az eredeti mellett egy másik önálló tanösvényt a természeti és tájképi értékekre építve. Az emlegetett Kastélybirtok tanösvény -t az Iszkaszentgyörgyi Természetés Környezetvédő Egyesület létesítette 2009-ben a Kulturális Turizmus éve alkalmából. Ennek megvalósítását a ZÖLD IRÁNYTŰ ALAPÍTVÁNY támogatta. A tanösvény hivatalos átadása szeptember 5-én megtörtént. A tanösvény nem csupán a közvetlen kastélyparkot érinti, hanem az egykori földesúri birtok nagy részére is kiterjed. Érinti a kastély környezetében elterülő erdő egy nagyobb részét, illetve kiterjed az egykori falu területére is. Természetesen a grófok itt tartózkodása alatt és azok eltávozása után is a település folyamatosan bővült, így annak csak egy részét érinti a Kastélybirtok tanösvény. A tanösvény kiindulópontjánál térképpel ellátott részletes tájékoztató tábla található, amelyen a tanösvény nyomvonalán haladva elhelyezkedő kisebb tájékoztató táblák helyeit is feltüntették. A tanösvénynek tíz megállópontja van (1. ábra), természetesen ezeken a megállópontokon mindenhol megtaláljuk az aktuális értékről a legfontosabb tudnivalókat. A tíz megállópont a következő: 1. Kirándulásra hívjuk 2. Grófi sírboltkápolna 3. Amadé-, Bajzáth-, Pappenheim kastély 4. Istálló és kocsiház 5. Az angolpark 6. A kastélypark madárvilága 7. A kastélypark növényvilága 8. A kőpiramis 9. A francia kert 10. A selyem major 8

9 1. ábra: A Kastélybirtok tanösvény megállópontjai, Iszkaszentgyörgy Természetesen útközben több kisebb információs tábla segíti az érdeklődőt a tovább haladásban. Ezek visszafogott, de esztétikus kis táblácskák. A megállópontok tájékoztató táblái megfelelő vízvédő anyaggal ellátott fa táblák, melyek háttere egységesen egy címert ábrázol. A táblák megfelelően tájékoztatnak a történelmi vonatkozásokról, az egyes értékek keletkezéséről, és az illusztrációs képek korban oda illőek (2. ábra). A kutatás eredményeként a következők várhatók: A település különböző típusú tájértékekben gazdag terület, ezt bebizonyítja majd a felvételezésre kerülő objektumok és képződmények száma. A már meglévő tanösvény megállópontjain kívül még több, a község múltjához tartozó kultúrtörténeti érték felmerülhet. A természeti értékek közül jelentősebbek a földtudományi értékek lesznek. A tájképi egyedi tájértékek közé valószínűleg a kilátó lesz besorolható. A kultúrtörténeti egyedi tájértékek közül valószínűleg a településsel kapcsolatos egyedi tájértékek lesznek a dominánsabbak. A kutatómunka befejezésével természetesen nem zárul le az értékekkel kapcsolatos tevékenység, hiszen mint már azt említettük, a tanösvény bővítését és újabb tanösvény létrehozását kívánjuk javasolni, mely beépíthető a helyi Táj- és Természetvédelmi koncepciókba, a Településrendezési- és fejlesztési tervekbe és a Turizmusfejlesztési Tervekbe is. 9

10 2. ábra: A Kastélybirtok tanösvény egyik megállópontjának ismertetőtáblája II. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A kutatási terület topográfiai helyzetével és tájföldrajzi besorolásával több neves hazai szakember is foglalkozott. MAROSI SÁNDOR ÉS SOMOGYI SÁNDOR kistájkataszter beosztása (1990) szerint Iszkaszentgyörgy a Dunántúliközéphegység Bakonyi-vidékéhez, azon belül az Északi-Bakony, Keleti-Bakony kistájához tartozik. NÉMETH GYULA ÉS GOMBOSNÉ KIS EDIT (2001) szerint Iszkaszentgyörgy a Dunántúl területén, Fejér megyében, Székesfehérvártól északnyugati irányban, mintegy 10 km-re fekvő település (3. ábra). PÉCSI MÁR- TON (1967), illetve MAROSI SÁNDOR ÉS SOMOGYI SÁNDOR (1990) kistáj leírása szerint a Keleti-Bakony geomorfológiai képét a fennsíki peremek, a hegyközi medencék és a glacisok formacsoportjai határozzák meg. Területenként eltérő adottságokkal rendelkezik Iszkaszentgyörgy domborzata, így a mezőgazdaság számára is eltérően hasznosítható. Iszkaszentgyörgy domborzatának részletesebb elemzésénél a területre kiadott 1: topográfiai térképet használtuk fel. Iszkaszentgyörgy földtani felépítésével a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai az 1970-es évek végén foglakoztak, a területről 1: méretarányú geológiai térkép készült (RAINCSÁK GY. 1979), mely igen részletesen ábrázolja a területet felépítő kőzetek területi különbségeit. Később az egyes kőzetformációk litosztratigráfiai besorolását megváltoztatták, s egységes szabványt jelentettek meg Magyarország tekintetében (BUDAI T. 1993, BUDAI T. HAAS J. 1993, BUDAI T. HAAS J. 1997, CSÁSZÁR G. 1997, HAAS J. KOVÁCS S. - 10

11 ORAVECZ J. BUDAI T. 2010), amely már igen jól alkalmazható a korábban említett geológiai térkép esetében is. A talajtani adottságok általános leírásánál STEFANOVITS PÁL (1975), BORSY ZOLTÁN (1992) és SZENDREI G. (1998) szakkönyveit alkalmaztuk, amelyekben igen részletes információkat találhatunk Magyarország talajaira vonatkozóan. Iszkaszentgyörgy konkrét talajadottságait ugyanakkor MAROSI SÁNDOR és SO- MOGYI SÁNDOR (1990) Magyarország kistájkatasztere I II. alapján dolgoztuk fel. A település és az egyes természeti képződmények (geomorfológiai értékek) genetikai besorolását, részletesebb leírását BULLA BÉLA (1954), MAROSI SÁN- DOR SOMOGYI SÁNDOR (1990), BORSY ZOLTÁN (1992), illetve ZÁMBÓ LÁSZ- LÓ (1992) tankönyvei és részletes leírásai alapján dolgoztuk fel. Az említett tankönyvek pontosan adják meg az egyes formacsoportok keletkezését, genetikai besorolását és részletes információval szolgálnak a kutatási terület értéktípusaival kapcsolatosan is. A kistáj éghajlati adottságairól és vízrajzi viszonyairól részletesebb térképeket és adatokat Magyarország kistájkatasztere I II. (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990), illetve Magyarország Nemzeti Atlasza (PÉCSI M. 1989) közöl. NÉMETH GYULA ÉS GOMBOSNÉ KIS EDIT 2001-ben megállapította, hogy a település csapadékban szegény terület, a heves nyári záporok nagy kárt okozhatnak. A téli havazás általában széllel érkezik, ezért hófúvásokat okoz. A környék vízrajza változatos volt, de a bauxitbánya miatt a környék forrásai kiszáradtak. MAROSI SÁNDOR ÉS SOMOGYI SÁNDOR 1990-ben leírta, hogy a Keleti-Bakony mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz éghajlatú terület. Számottevő különbség van a Keleti-Bakony keleti és nyugati területeinek évi csapadékmennyisége között. A leggyakoribb szélirány az északi, illetve az északnyugati. A KÁRÁSZ IMRE ÉS VARGA JÁNOS (1990) munkájában megjelent ábrák alapján Magyarország flórabeosztása szerint ezt a területet, a Pannonicum flóratartományon belül a Bakonyicum (Dunántúli-középhegység) flóravidékhez sorolják. Ezen belül pedig a Vesprimensehez (Vértes, Bakony és Velencei-hg.) tartozik. Hazánk állatföldrajzi beosztása szerint Holarctikus faunabirodalom, Palearktikus faunaterület, Euroturáni faunavidék, Közép Dunai kerület, Ősmátra (Matricum) faunakörzet, Dunántúli-középhegység (Pilisicum) faunajárásához tartozik. SOÓ REZSŐ (1989) térképi ábrája szerint is a Pannonicum flóratartományon belül a Bakonyicum (Dunántúli-középhegység) flóravidékhez tartozik. Ezen belül pedig a Vesprimensehez (Vértes, Bakony és Velencei-hg.) tartozik. MÁNDY GYÖRGY (1989) térképi ábrája is alátámasztja, hogy a Hazánk állatföldrajzi beosztása szerint a területet a Holarctikus faunabirodalom, Palearktikus faunaterület, Euroturáni faunavidék, Közép Dunai kerület, Ősmátra (Matricum) faunakörzet, Dunántúli-középhegység (Pilisicum) faunajárásához sorolja. Ez utóbbi két térképet a PÉCSI MÁRTON (1989) által szerkesztett Magyarország Nemzeti Atlaszában találhatjuk meg. 11

12 NÉMETH GYULA ÉS GOMBOSNÉ KIS EDIT (2001) említést tesz arról, hogy az előkerült leletek bizonyítják, hogy már a honfoglalás előtt is lakott terület volt Iszkaszentgyörgy és környéke. A mai értelemben vett Iszkaszentgyörgy a középkorban még nem létezett. Helyén három falu, Iszka, Szentgyörgy és Atya állott. A legenda szerint Szent György vitéz legyőzte a sárkánykígyót, mely rettegésben tartotta a települést és környékét. Részletesen ismertetik, hogy az Amadé Bajzáth Pappenheim kastélyt a 17. században kezdték el építeni. Többször tulajdonosváltás történt. Legelőször 1735-ben Amadé Antal végrendeletében említik a kastélyt, mely szerint az akkori kastélyt ő építette. Ezt követően 1863-ban Bajzáth György, 1893-ban Bajzáth László és Kempelen Imre, 1897-ben Bajzáth László, 1911-ben Pappenheim Siegfried és Kempelen Imre örökösei, 1925-ben Pappenheim Siegfried, valamint 1935-ben Pappenheim Siegfried örökösei voltak a tulajdonosok. A grófok vallásos emberek voltak, ő idejükben épült a Római Katolikus templom. A MTA MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÓ INTÉZET (1998) munkájából tudjuk, a Római Katolikus plébánia templom klasszicista épület, melyet ban renováltak. Kutatásunk fő témakörét és célkitűzését az egyedi tájértékek felvételezése adja. Magyarországon az egyedi tájértékek fogalmát először az évi LIII. törvény említi meg. Ezt követően kezdődött meg az egyedi tájértékek felvételezésének módszertani kidolgozása (CSIMA P. TÖRÖK É. 1990; CSEMEZ A. 1996; CSIMA P. 1998; CSIMA P. MEZŐSI G. 1998; GALLÉ L. 1998; KERÉNYI A. 1998; MŰSZAKI IRÁNYELV MI ; MŰSZAKI IRÁNYELV MI ; MSZ 20381, 1999; DOBOS A. GASZTONYI É. KOZÁK M. PÜSPÖKI Z. SÜTŐ L. SZABÓ J. 2001; SZABÓ, J. SÜTŐ, L. 2002; CSORBA P. KIS G. NOVÁK T. 2003; DOBOS A. ILYÉS Z. 2005; SZABÓ J. SÜTŐ L. 2005; HOR- VÁTH G. 2005; CSIMA P. GERGELY A. KISS G. 2005; KÁRÁSZ I. 2005; HEVE- SI A. 2005; DÁVID L. 2005; MSZ 20381/2009; DOBOS, A. GALI, Z. 2010; DO- BOS A. GULYÁS G. 2010). A MAGYAR SZABVÁNY (20381:1999) megfogalmazta azt, hogy Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A Magyar Szabvány később kiadott változata (MSZ 20381:2009) ugyanakkor már 3 főtípust különít el: (1) M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték, (2) M4.2. Természeti egyedi tájérték és (3) M4.3. Tájképi egyedi tájérték. Iszkaszentgyörgy természetvédelmi szempontú egyedi tájértékeinek feltárását már 2009-ben megkezdtük, így kutatásunk során először az 1999-es majd a 2009-es Magyar Szabványt alkalmaztuk. Eredményeinket mindkét szabvány szerint csoportosítottuk és azokat összehasonlítottuk. 12

13 III. A TERÜLET TÖRTÉNETI, TÁJFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE III.1. A kutatási terület földrajzi helyzete Iszkaszentgyörgy területe a Dunántúli-középhegység Bakonyi-vidékéhez, azon belül az Északi-Bakony, Keleti-Bakony kistájához tartozik (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990). Iszkaszentgyörgy a Dunántúl területén, Fejér megyében, Székesfehérvártól északnyugati irányban fekszik mintegy 10 km-re. Határai északnyugatról a Bakony és a Kő-hegy, délről a Sárrét, északkeletről a Móri-árok. Átlagos tengerszint feletti magassága 144 méter (NÉMETH GY. GOMBOSNÉ KIS E. 2001). Iszkaszentgyörgyöt az alábbi települések határolják: északra helyezkedik el Kincsesbánya, északkeletre Sárkeresztes, délkeletre és délre Fejér-megye székhelye Székesfehérvár, délnyugatra Csór, nyugatra Kisiszka, északnyugatra pedig Isztimér. Iszkaszentgyörgy a Bakony keleti nyúlványainak rejtekén helyezkedik el. 3. ábra: Iszkaszentgyörgy földrajzi helyzete (DOBOS A. 2011) 13

14 A település korábbi központját képviselő Amadé Bajzáth Pappenheim kastély Iszkaszentgyörgy nyugati területén található (3. ábra). Határa északról a Kőhegy, keletről a település, azon belül is a faluközpont. Délkeletről a kastélypark, délről illetve délnyugatról a pincesorok, pincék határolják. A kastélytól délnyugatra a Piramita helyezkedik el. Az Iszka-hegy teteje kopár, oldalát szőlőültetvények borítják. A hegy keleti oldala északnak fordulva, majd keletre kanyarodva védelmezi a lábánál meghúzódó települést. A település földrajzi helyzete változatossá teszi felszínét. A terület tulajdonképpen a Bakony keleti kapujaként funkcionál. A halastavak után a Móri-árok kiszélesedik, egybeérve a Sárréttel. A középen feltörő savanyúvíz-forrás a mai Ágnes-forrás. A mellette található falu Moha, ezért az Ágnes-forrásból nyert és palackozott, a boltokban kapható forrásvíz a Mohai-Ágnes nevet kapta. A Móri-árok közepén a Székesfehérvár Komárom vasútvonal fut végig. Vele párhuzamosan fut a Gaja-patak. A patak a Bakonyból ered, mely az egykori falu, Atya keleti határában lép a Móri-árok területére (NÉMETH GY. GOMBOSNÉ KIS E. 2001). Az számú Iszkaszentgyörgy 1: méretarányú térkép alapján a következőket mondhatjuk el a kiválasztott mintaterületről: a kutatási területünk teljes területe Iszkaszentgyörgy belterületéhez tartozik. Az értékek nagy része a község lakott területén belül található. A kultúrtörténeti egyedi tájértékek általában a lakott területi részen helyezkednek el, ahol a területet épületek és veteményeskertek fedik le. A kivételt természetesen a legfontosabb kultúrtörténeti emlék az Amadé Bajzáth Pappenheim kastély jelenti, melynek közvetlen környezete díszkert, park, illetve nagyrészt erdős terület, mely szálerdő. A szálerdőkre jellemző, hogy a fák általános magassága 4 méter felett van. Ebben az erdőben található egy mesterségesen létrehozott vízelvezető árok is, mely régebben a település védelme érdekében jött létre. Az elmúlt időszakban nem volt jelentősége egészen a 2010-es évig, mikor ismét volt benne talajvíz, illetve esővíz. A kastély a település belterületének nyugati részén helyezkedik el. A többi kultúrtörténeti értékhez képest nyugatra, délnyugatra található. A település tengerszint feletti magassága 120 méter és 197,4 méter között van. 8 érték tengerszint feletti magassága 120 méter és 130 méter közé esik. A többi egyedi tájérték tengerszint feletti magassága 130 méter és 197,4 méter közé tehető. Az Amadé Bajzáth Pappenheim kastély és parkja Iszkaszentgyörgy egyik központi területe. Mint láthattuk, egykor a falu határában terült el ez a grófi terület, de mára már a jelenlegi község kinőtte egykori területét. A kastély már majdnem a falu központjában helyezkedik el (4. ábra). 14

15 4. ábra: Iszkaszentgyörgy és az Amadé Bajzáth Pappenheim Kastélypark elhelyezkedése. (forrás: ) III.2. Alapkőzet, geológiai felépítés A Magyar Állami Földtani Intézet által 1982-ben kiadott, és 1979-ben szerkesztett (RAINCSÁK GY.) A Bakony hegység földtani térképe (M = 1:20 000) alapján a következőket mondhatjuk el a kutatási terület geológiai felépítéséről (5. ábra): Triász és harmadidőszaki képződmények, kőzetek építik fel a területet. A területen dominál a diploporás dolomit, mely a középső-triász időszaka alatt keletkezett. A 273,2 méter magas Gomba-hegy területét teljes mértékben diploporás dolomit alkotja (5. ábra). A tőle délkeletre elhelyezkedő Leányvágó területén szintén van diploporás dolomit, de itt jelen van a kagylós mészkő is. A kagylós mészkő is a középső-triász időszakához tartozik, viszont idősebbnek számít a diploporás dolomitnál. A Leányvágó területén szerkezetet meghatározó, megállapított kőzetfeltolódás húzódik délnyugat északkeleti irányban, illetve a Leányvágó déli részénél véget ér a megállapított kőzetfeltolódás és feltételezett törésvonal indul délkeleti északnyugati irányban a Gomba-hegy délnyugati részét érintve. A Gomba-hegyet megközelítőleg a közepén kettévágja egy feltételezett képződményhatár. 15

16 Jelmagyarázat: 5. ábra: A Bakony hegység földtani térképe, Fedetlen földtani térkép a negyedidőszaki képződmények elhagyásával (forrás: RAINCSÁK GY.1979). 16

17 Ez a képződményhatár folytatódik a Leányvágó északkeleti részén. A Gomba-hegyen az egyes rétegek dőlésszöge: 35º. A Gomba-hegytől északkeletre fekvő Sas-völgy területén kőzetváltás történik, a diploporás dolomit helyett itt már édesvízi mészkőre bukkanunk, mely a harmadidőszakban a pliocénban keletkezett. Jelen van még kis foltokban bauxitos agyag is. A Sas-hegy déli, délkeleti területén ismét középső-triász korú diploporás mészkő jelenik meg. A hegy északi, északnyugati területét viszont felső-triász korú dolomit és dolomitmárga építi fel. A két kőzettípus között nemcsak időbeli határvonal van, hanem egy megállapított, jól kirajzolódó vető is húzódik. A diploporás dolomitos rétegek dőlésszöge 32º, a dolomitos, dolomitmárgás rétegek dőlése pedig 24º, 25º, és 26º. A Sas-hegyet teljesen körbeveszi a pliocén kori édesvízi mészkő. A Sas-völgytől délkeletre eső területen Diploporás dolomit található. Délkeletre fekszik a Valéria-erdő, mely egészen a Leányvágóig visszanyúlik. A Valéria-erdő területén húzódik tovább a Leányvágótól délnyugat, északkelet irányban induló, kimutatott feltolódás határfelülete. A területen döntően kagylós mészkő jelenik meg. Az erdőnek az északkeleti részén diploporás dolomitot találunk. A Valériaerdőtől délkeletre fekszik az Öreg-Iszka, melynek területén 45º-os rétegdőlésű megyehegyi dolomit található. A dolomit bánya területén szintén megyehegyi dolomit bukkan a felszínre, mely a középső-triászból származik. Itt viszont 48º és 60º-os rétegdőlésű a kőzet. A bánya előterében lemezes, bitumenes mészkő található egy kisebb kiterjedésű foltban. Ez a kőzet az alsó-triász időszakból származik. Ezt a területet három oldalról agyag és aleurit veszi körbe. A Piramita legmagasabb pontját, mely 200 méter magas kiemelkedés, Diploporás Dolomit Formáció alkotja. A Piramita nyugati területein diploporás dolomit és kagylós mészkő helyezkedik el. Ezeket a kőzeteket egy kimutatott feltolódás választja el a Piramita keleti felén található megyehegyi dolomittól. A Piramita és a Kő-hegy között a Sas-hegy körülötti édesvízi mészkő nyúlik be erre a területre. Az Amadé Bajzáth Pappenheim kastély megyehegyi dolomiton áll. A kastély park nyugati részén édesvízi mészkő, a keleti részén pedig agyag és aleurit található. A két kőzetréteg között egy feltételezett képződményhatár van. 17

18 Jelmagyarázat: 6. ábra: Iszkaszentgyörgy, A Bakony hegység földtani térképe, Fedett földtani térkép a negyedidőszaki képződmények feltüntetésével (forrás: RAINCSÁK GY. 1979). 18

19 A Kő-hegy területén döntően diploporás dolomit figyelhető meg. A délkeleti részén megtalálható még a kagylós mészkő is. A Kő-hegy mellett egy délnyugati, északkeleti irányban húzódó sávban 45º-os rétegdőlésű megyehegyi dolomit tárul fel. A területet a Kő-hegytől egy kimutatott feltolódás választja el. Iszkaszentgyörgy területén, a fedett geológiai térképet figyelembe véve (6. ábra) a Bak Bűz déli részén pleisztocén korú lejtőlösz és törmeléklösz, annak északi részén pedig holocén lejtőtörmelék jelenik meg. A kutatási terület középső részére a holocén ártér (alluvium) húzódik be. A Bak Bűztől északnyugatra fekvő területen holocén alluvium, és tőzeg, mésziszap, illetve lápföld mutatható ki. A Piramitától északkeletre holocén lejtőlösz és törmeléklösz építi fel a felszínt. Terepi kutatásunk alkalmával július 17-én 5 fúrást mélyítettünk a kastély parkjában, hogy részletesebben is kimutathassuk annak szedimentológiai felépítését. Az 5 fúrás mindegyike pleisztocén folyóvízi üledék lerakódását és pleisztocén lejtőlösz felhalmozódását igazolta a területen. A fúrások közül kettőt mutatunk be részletesen. A fúrásokban a feltáráskor több réteget is felvettünk, majd ezeket szedimentológiai és genetikai hasonlóságaik alapján összevontuk és már így jelenítettük meg a szelvényrajzokon. A leírásnál a részletesen begyűjtött üledékminták mélységi szintjeit és laboratóriumi szitálási eredményeit mutatjuk be. Az 1. fúrást az iszkaszentgyörgyi Iskola udvarában mélyítettük, az épülettől keletre található árok középvonalában, a bekötő úttól jobbra 8 m-rel. A szelvényben az alábbi rétegeket különíthetjük el: 0 17 cm: Sötétbarna színű iszapos agyag, rögös, morzsás szerkezet. Az anyagban fehér színű építési törmelék található. Az anyag 81,6041%-át finom szemű homok, iszap és agyag alkotja, a közép szemű homok (8,9668%) és a durva szemű homok (4,8881%) aránya elhanyagolható. A mintában kis mennyiségű kavics és murva is megtalálható. CaCO 3 -tartalma: 3 5% cm: Középbarna színű, iszapos agyag, rögös és morzsás szerkezet. Az anyagban 3 1,5 cm-es átmérőjű kavics, és több kicsi fehér mészdarab és építési törmelék mutatható ki. A minta anyagát nagyrészt 0,2 mm-nél kisebb átmérőjű anyagok alkotják (75,8572%), és a közép szemű homok aránya is jelentős (10,562%). A mintában kis mennyiségű kavics (2,7094%), murva (4,681%) és durva szemű homok (6,1904%) mutatható ki. CaCO 3 -tartalma nagyobb, mint 5%. 19

20 Az 1. fúrás szelvénye cm: Középbarna színű folyóvízi homokos, iszapos agyag. Morzsás, rögös szerkezet. Az anyagban kisebb fehér színű mészdarabok, építési törmelék látható, mely kavics és murva frakciót alkot a mintában. Az anyag 75,8572%-át apró, finom szemű homok, iszap és agyag alkotja. CaCO 3 - tartalom: > 5% cm: Sötétbarna színű homokos iszapos agyag. Rögös, diós és morzsás szerkezet. A mintában jelentősebb a kavics feldúsulása (14,2001%), de a minta nagy részét 0,2 mm-nél kisebb frakciók (74,16%) adják. CaCO 3 - tartalom: 3 5% cm: A minta kevert, középbarna és világos barna színű, rögös, diós és morzsás szerkezetű finom szemcsés agyag alkotja. Az anyag igen finom szemcséjű frakcióból áll, 89,5456%-a az apró, finom szemű homok, iszap és agyag frakcióba esik. CaCO 3 -tartalma a minta felső részében: 3-5%, alsó világosabb részében pedig nagyobb, mint 5% cm: A minta kevert, középbarna és sárgásbarna színű réteg. Rögös és diós szerkezetű, kötöttebb, finom szemcséjű homok (lösz?), iszapos agyag jelenik meg a rétegben. Szitálás után azt mondhatjuk, hogy a minta 95,5082%-a kisebb, mint 0,2 mm átmérőjű anyag. CaCO 3 -tartalom: > 5% cm: Sárgásbarna színű lösz, finom szemcséjű homok. Rögös, diós és morzsás szerkezetű, a minta 97-96%-a apró, finom szemű homok, iszap és agyag. Helyenként kavics feldúsulása is megfigyelhető. CaCO 3 -tartalom: > 5%. 20

21 cm: Világos barna színű lösz, morzsás és rögös szerkezettel. A minta 94-95%-a 0,2 mm-nél kisebb szemcséjű frakcióból áll. CaCO 3 -tartalom: > 5%. 172 cm: A fúrást abbahagytuk. A 2. fúrást a kastély parkjában, a keleti folyóvízi teraszszint alatti út mellett mélyítettük. Itt szintén pleisztocén folyóvízi üledéket és pleisztocén lejtőlöszt sikerült feltárnunk. A szelvényben az alábbi rétegeket különíthetjük el: 0 30 cm: Szürkésbarna színű, rögös és morzsás szerkezetű folyóvízi iszapos agyag. A minta 98,1796%-át az apró, finom szemű homok, iszap és agyag alkotja, a durvább szemcsék csak alárendelten jelennek meg. CaCO 3 -tartalma: >5% cm: Szürkésbarna színű réteg, morzsás és rögös szerkezettel. Homokos iszapos agyag. A minta 98,9511%-át a 0,2 mm-nél finomabb szemcséjű anyag alkotja. CaCO 3 -tartalma: >5% cm: Sárgásbarna színű réteg, rögös és morzsás szerkezettel. Anyaga finom homok, lösz. A mintában a finom szemcséjű (Ø< 0,2 mm) anyag dominál (92,0218%). CaCO 3 -tartalma: >5% cm: Sárgásbarna színű réteg. Rögös és diós szerkezet. Homokos lösz jelenik meg az anyagban, jelentősebb kvarctartalommal. A minta 95,2170%-a apró, finom szemű homok, iszap és agyag. CaCO 3 -tartalma: >5%. A 2. fúrás szelvénye 21

22 cm: Sárgásbarna színű réteg, rögös és morzsás szerkezettel. Anyaga lösz, 97,2096%-a a kisebb, mint 0,2 mm-es szemcsetartományba esik. CaCO 3 -tartalma: >5% cm: Világos sárgásbarna szint, morzsás és rögös szerkezettel. Anyaga finom homok, lösz. A minta 97%-a itt is a kisebb, mint 0,2 mm-es frakcióba esik. CaCO 3 -tartalma: 3 5% cm: Világos sárgásbarna színű réteg, morzsás és rögös szerkezettel. A mintában lösz (agyag) mutatható ki. A minta 97,873%-a az apró, finom szemű homok, iszap és agyag kategóriájába tartozik. CaCO 3 -tartalma: 3 5% cm: Világos sárgásbarna színű réteg. A mintát jelentős kvarctartalmú lösz és agyag építi fel. A minta 97,9681%-át kisebb, mint 0,2 mm szemcseátmérőjű frakció alkotja. CaCO 3 -tartalma: >5% cm: Világos sárgásbarna színű réteg, amelyben finom szemcséjű lösz és agyag dominál. A minta anyagának 98%-át az apró, finom szemű homok, iszap és agyag alkotja. CaCO 3 -tartalma: >5%. 188 cm: A fúrást abbahagytuk. Mindkét fúrás esetében idősebb pleisztocén időszaki folyóvízi teraszfelszínt vizsgáltunk, ahol markánsan jelent meg cm mélyen a pleisztocén lejtőlösz, illetve az erre települt folyóvízi eredetű iszapos és homokos agyag. Ezekkel a fúrás szelvényekkel sikerült igazolnunk, hogy a Bajzáth Amadé Pappenheim kastélyt idősebb, pleisztocén időszaki folyóvízi teraszokon építették. III. 3. Domborzat, tájhasználat A Keleti-Bakony fennsíkjának tengerszint feletti magassága 500 m fölé emelkedik. E terület felszínfejlődése során különböző hatásoknak volt kitéve. A fennsíkját süllyedékek, szerkezeti árkok veszik körül. Szeizmikusan érzékeny terület, főleg a földrengések miatt, de a vetődések, törések nagy száma is ezt támasztják alá. Domborzatán megfigyelhetőek vízszintes és függőleges elmozdulások, árok-sasbérces szerkezetek, alátolódások, pikkelyeződések megjelenése (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990). A Keleti-Bakony geomorfológiai képét meghatározzák a fennsíki peremek, a hegyközi medencék és a glacisok formacsoportjai. Területenként eltérő adottságokkal rendelkezik a domborzat, így a mezőgazdaság számára is eltérően hasznosítható. A kistáj domborzata uralkodóan mezozóos karbonátos kőzetekre épült (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990). A terepi bejárás és a 1: méretarányú topográfiai térkép (7. ábra) alapján a következőket mondhatjuk el Iszkaszentgyörgy domborzatáról: 22

23 7. ábra: Iszkaszentgyörgy topográfiai térképe (forrás: Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Földművelési és Távérzékelési Intézet, Budapest) Iszkaszentgyörgy település belterületének nagy része a holocén ártéren (alluviumon) terül el. A faluközpontban végighaladó, az Amadé Bajzáth Pappenheim kastélynál északnyugati irányba forduló, majd a Guttamási irányába tartó főút vonalától délre eső terület holocén alluviumi térszín. Az út egyfajta választóvonalként jelenik itt meg. A másik, nyugati felén már pleisztocén korú folyóvízi teraszokkal jellemezhető területet találunk. Ezt főleg a Református és Katolikus templomnál figyelhetjük meg. 23

24 8. ábra: Iszkaszentgyörgy digitális domborzatmodellje és Ny-K-i irányú keresztmetszeti ábrája (DOBOS A. 2011) A két templomot egy-egy pleisztocén korú folyóvízi teraszra építették. Az Amadé Bajzáth Pappenheim kastély szintén egy pleisztocén folyóvízi teraszra épült (3., 7. és 8. ábra). A kastélyparkban az épített környezet területén három terasz figyelhető meg. Ezeknek a határaiban kőkerítések vannak, amelyek az egyes teraszokat jól elkülönítik. Ezeknek a kerítéseknek térelválasztó szerepe volt, jelenleg segítségükkel a térképen jól kitűnik az egyes teraszok határa. A Piramitán, hegylábfelszínen (glacison) építették ki a kilátót. A Piramita és a Kőhegy területén erdő húzódik. A Piramita Csillag-hegy részén erdei fenyves (Pinus sylvestris) található. Az Amadé Bajzáth Pappenheim kastély körüli erdőben nagyon változatos a növényzet. A kastély park és a veszprémi erdészet hatásköre alatt álló erdőrész között mintegy határvonalként húzódik végig a mesterségesen kialakított vizes-árok. Az árok mesterséges mivolta a kőhidak jelenlétében és markáns, egyenes nyomvonalában jelenik meg. Az eredeti felszíne már nem látszik, a növényzet teljesen benőtte. A kastély közvetlen környezetében füves területek, illetve díszkerti területek vannak. Ezeken a területeken facsoportok helyezkednek el. A 24

25 Piramitától északnyugatra, illetve északra egészen a Kő-hegyig füves területek, illetve szántóföldek helyezkednek el (7. ábra). A Kő-hegy déli részénél a helyi temető található. Az északi oldalánál pedig a Nyugati Somos Mál területén füves, majd szőlőterületek vannak. A Nyugati Somos Máltól keletre húzódik a Kincsesbányára vezető út, melyet végig vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor kísér. Az út keleti oldalán található a György-major. Területén füves részek vannak, majd ez fokozatosan átmegy sűrű bozótosba, melyen facsoportok is találhatóak. Keletre továbbhaladva a Tó-hegyet találjuk, melyet füves vegetáció borít. A település lakott részén veteményeskertek vannak a lakóépületek körül. Délen, egészen a Bak Bűz területét is beleértve szántóterületek alakultak ki. A Bak Bűztől nyugatra helyezkedik el a Dolomit-bánya. A kettő között Kisiszka nyúlik be, mely főleg szőlőterületekkel és sűrű bozótossal borított. Itt főleg hétvégi házak, szőlőtelkek vannak, de egyre többen kiköltöznek ezekre a részekre. III. 4. Talaj adottságok A kutatott kistáj területének 64%-át mészkövön és dolomiton keletkezett rendzina talajok fedik. A Gaja-völgy réti talajainak aránya elhanyagolható (1%). A Keleti-Bakony területének 37%-át füves, 60%-át erdős vegetáció fedi le. 27%-ban agyagbemosódásos barna erdőtalaj jellemzi a kistáj területét, mely termékenység szempontjából a VI. kategóriájú talajok közé sorolható (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990). Iszkaszentgyörgyön a terület adottságaiból adódóan többféle talajtípus is előfordul. Az ártéreken (ez főleg a virág nevű utcákat, a Szabadság utcát és a Márványkertet érinti) holocén alluviális üledéken képződött öntés réti talaj van. A kastély környékén, illetve a templomok környékén (azok magasságában) réti talaj található, ezek a folyóvízi teraszokat borítják. A temető és a bástya környékén a löszös alapkőzeten csernozjom barna erdőtalaj alakult ki. A dolomitos területeken rendzina található. A Piramitán rendzina és agyagbemosódásos barna erdőtalaj mutatható ki. Az egyedi tájértékek felvételezésekor a kutatási terület érdekes talajszelvényeit is sikerült megtalálni és felvételezni. Az alábbiakban Iszkaszentgyörgy legfontosabb talajtípusait mutatjuk be: 1) Az öntés réti talajoknál egyszerre jelenik meg az öntéstalajok hordalékanyagának rétegzettsége és a réti talajok jellemző humuszképződése. Az öntés réti talajok gyengén szemcsés szerkezetűek, melyeknek szerkezete nem alakult ki teljesen. Az agyagos és a homokos rétegek egymást váltják, csak kisebb mészerek és rozsdafoltok fordulhatnak elő az egyes rétegekben. Az erős dinamikát adó jellegzetességek hiányoznak. Ezeknek a talajoknak a vízgazdálkodása függ a talajvíz felszínhez való közelségétől. Ha nincs túl közel a felszínhez, akkor a nyári nedves időszak nem tart sokáig (STEFANOVITS P. 1975). 25

26 2) A kutatási területen csernozjom barna erdőtalajok is kimutathatók. A csernozjomképződés meghatározott éghajlati és növényzeti feltételek között megy végbe. A csapadék maximum a nyár elején szükséges, az átlag csapadékmennyiség mm között a megfelelő. A csernozjomképződés leginkább átmeneti területeken megy végbe, ahol a száraz és a nedves közötti az éghajlat. Szükséges a hosszú hideg tél is. Ezeken a területeken nagy mennyiségű humusz képződik, mivel a hideg miatt a mikroorganizmusok tevékenysége lassabb, de a humuszanyagok felépítése közben megtörténik. A talajfauna viszont igen aktív a mikroorganizmusokkal szemben. Ennek köszönhetően a talajszintek között aktív nyersanyag átkeveredés van. A szárazabb időszakokban a talajban oldott állapotban lévő anyagok felfelé haladnak, felgyülemlenek a felső szintekben, és kristályos formában kiválik a CaCO 3. A talaj B-szintjén előfordul, hogy konkréciók válnak ki. A csapadékosabb időszakokban, illetve tél végén a talajvíz feloldja a CaCO 3 -ot, s akár cm-re is bemoshatja. Ilyenkor a növényzet a kedvező feltételek miatt gyors fejlődésbe kezd. Viszont amikor a növényzet kezd elpusztulni, a talaj jól szellőzötté válik, a víztartalma csökken. A huminsavak lebontását megakadályozza, hogy a huminsavak agyagásványokkal komplexet képeznek (BORSY Z. 1992). A csernozjom barna erdőtalajok növényzete tatárjuharos lösztölgyes vagy csepleszmeggyes cserjés. Hegy- és dombvidékeken jellemző talajtípus. Földtani tényező szempontjából megemlíthető, hogy talajképző kőzete lösz, löszös agyag, vagy egyéb szénsavas meszet tartalmazó üledékes kőzet. Uralkodó folyamata a kilúgzódás és a humuszképződés, de jellemző az agyagosodás is. Humusztartalma 2,4%, mely több mint a többi barna erdőtalajnál, kevéssé savanyú talaj, ph-ja nagyobb, mint 6,5. Vízgazdálkodása kedvező, jó víztartó és közepes vízvezető képességű. Tápanyag ellátottsága kedvező, a nitrogén (N), kálium (K), és foszfor (P) ellátottsága jó. Előfordulása barna erdőtalajok és csernozjom talajok határán, domb- és hegyvidékek lábánál figyelhető meg. Magyarországon a Dunántúli-középhegységre is jellemző. A kilúgzás következtében a talaj A-szintjében megtalálható mésztartalom (CaCO 3 ) és sók, a sok csapadék hatására bemosódnak a B-szintbe. Ezt a folyamatot nevezzük kilúgzásnak. A csernozjom barna erdőtalajok felvételezésekor e két folyamat, a humuszosodás és a kilúgzás nyomai fedezhetőek fel. Ezt a talajtípust a jelentős humuszosodás a csernozjom talajokhoz, a vasas agyagosodás pedig a barna erdőtalajokhoz köti. Ezért ez átmenetet képez a két főtípus között. Ezek a talajok általában a csernozjom és a barna erdőtalajok határában találhatóak. A talajszelvényre jellemző a mélyen kialakult humuszos szint. Szerkezete szemcsés, de a mély rétegekben diós vagy hasábos szerkezetű is lehet. Feltalajuk feketésbarna, sötétbarna színű. Az egyes szintekben az agyagtartalomban nincs különbség, viszont a humusztartalom lefelé haladva csökken. Jó víztartó képességük és közepes vízát- 26

27 eresztő képességük miatt jó a vízgazdálkodásuk (STEFANOVITS P. 1975, BORSY Z. 1992, SZENDREI G. 1998). 3) A rendzina talaj a domb- és hegyvidéki tájakra jellemző. Rendzina elsősorban mészkövön, dolomiton (triász diplopórás mészkő) és tömör márgán található meg. A rendzina talajokon előforduló növényzet dolomit vagy mészkő sztyepprét, dolomit sziklagyep, gyertyánok, kocsánytalan vagy cserszömörcés molyhos, mészkedvelő cseres tölgyes, melegkedvelő cseres tölgyes, hársas kőrises, szurdok-erdő. Földtani tényezőként a tömör meszes talajképző kőzet (mészkő, dolomit) említhető meg. Képződésekor nem jellemző az erős kilúgzás, viszont erőteljes humuszosodás jellemzi. Jellemző tulajdonságai a nagy humusztartalom (2,61%) és a sekély termőréteg kialakulása. Kevés vizet képes tárolni, tápanyag ellátottsága kedvezőtlen. Hasznosítása esetenként szántóföld. Előfordulása elszórtan, hegy- és dombvidékek lejtőin (STEFANOVITS P. 1975, SZENDREI G. 1998) figyelhető meg. 4) Az agyagbemosódásos barna erdőtalaj szintjei jól elkülönülnek, mivel a felhalmozódás szintjén sötétebb színű, a kilúgzás szintjén fakó színű és szárazon poros vagy leveles. Ezeknek a talajoknak a talajszelvényeiben az A- szint szervesanyag-tartalma 5 8%, ez a szint általában cm vastagságú. A humuszosodás és a kilúgzás mellett ebben a talajtípusban közepes mértékű savanyodás és az agyagos rész vándorlása is jelen van. Az agyagbemosódást felismerhetjük a felhalmozódási szinten a sötétebb színű és viaszfényű agyaghártyákról. A felhalmozódási szintben találhatunk vaskiválásokat, ezek a vasvegyületek mozgásának jelei. Ezeknek a talajoknak a vízgazdálkodása kedvező, víztartó képességük jó, vízvezető képességük pedig általában megfelelő. Viszont szántóföldi művelés hatására elporosodhatnak. Ezeknek a talajoknak a nitrogéntartalmuk függ a humuszképződéstől, ezért szegényes, foszfáttartalmuk közepes. Tápanyag-gazdálkodásuk közepesnek tekinthető. 5) A réti talajokat másképpen típusos réti talajoknak nevezzük. Réti talajok keletkezésekor az időszakos túlnedvesedés fontos tényező. Ekkor levegőtlenség áll be, mely az ásványi anyagok redukciójához vezet, illetve szervesanyag-képződés megy végbe. Ezek a folyamatok a talaj humuszos szintjét feketére színezik. Jellemző folyamatok: humuszosodás, kilúgzás, vasmozgás, sófelhalmozódás. Attól függően, hogy milyen talajképző kőzeten alakul ki, a kémhatása igen változatos. Ha eltekintünk a tavaszi túlságosan nedves időszaktól, a talaj vízgazdálkodása kedvezőnek tekinthető. 27

28 III. 5. Vízrajzi adottságok A település területe csapadékban szegény. Általános jelenség, hogy a nagyobb esők tönkreteszik a termést. A magasabb térszínekről túl gyorsan távozik, míg az alluviális részeken túl sokáig áll a víz. A heves nyári záporok nagy károkat okozhatnak a szántóföldeken, vízfolyások alakulnak ki különösen a somosmáli szőlőskertekben. A téli havazás általában széllel érkezik. Ebből adódóan hófúvások okozta forgalmi akadályok keletkeznek az Iszkaszentgyörgyöt Mohával és Székesfehérvárral összekötő utakon. Erre a 2009-es évben is volt példa, mikor két teljes napig el volt zárva a település a külvilágtól. A környék vízrajza igen változatos volt, a település különböző pontjain kutak, egy tó és a belőle folyó patak is a vízellátást szolgálta. Sajnos a bauxitbányászat során kiszáradtak a környék forrásai. A tó vize a sziklaaljból előtörő forrásból származott, emellett számtalan kisebb hideg forrás volt a környékén. A kapuskői szikla alatt szintén forrás táplálta a Kapuskői-tó vizét. A két tavat egy patak kötötte össze. A patakot közben a káposztáskertek öntözését is megoldotta. Mint a középkori települések általában, Iszkaszentgyörgy is ezen vizek mentén alakult ki. Atya a mai Iszkaszentgyörgy területén volt. Atya egyik forrása a Forrófő nevű forrás volt, ma már csak a tó helye jelzi az egykori hőforrást. A hőforrások másik központja a grófok által is kedvelt Duzzogó-forrás volt. A Duzzogóforrás érdemli meg a legtöbb figyelmet. A falu földbirtokosa, Pappenheim Siegfried gróf a maga számára egzotikus környezetű fürdő helyéül az atyai út melletti árnyas erdő közepét választotta ki (NÉMETH GY. GOMBOSNÉ KIS E. 2001). Ez egy több forrásból összeálló forrásrendszer volt. Ez a két hőforrás (28 ºC) értékes ásványi sókat tartalmazó vízzel látta el a környéket egészen a 20. század elejéig. A karsztos rendszer kiegyenlítő hatása jól érvényesül. A kisebb vizek jellemzőek ősszel, illetve kisebb árvizek jellemzőek tavasszal a Keleti-Bakony területeire. A vizek keleti része a Gajához folyik le, melynek nagyrészt vízhiánya van. Sajnos a Keleti-Bakony vízminősége csak III. osztályú az iparvidék miatt. A település határában három természetes tó található, melyek összes kiterjedése nem haladja meg a 4 ha-t sem, de a vízfelület eléri a 90 ha-t is az Iszkaszentgyörgy melletti három halastóval együtt. A víz keménysége a Gaja-völgyben 25nkº, szulfáttartalma 300 mg/l (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990). III. 6. Éghajlati adottságok A település éghajlatát sajátos domborzata határozza meg. A település uralkodó széljárása az északnyugati, így legtöbbször ebből az irányból érkezik a csapadék. Az Iszka-hegy mögül csak port kavaró szél érkezik. Az északnyugati szél 28

29 ellen a települést nyugatról Iszka és a kastélydomb, északról a Köves-hegy és a templomdomb védelmezi (NÉMETH GY. GOMBOSNÉ KIS E. 2001). A Keleti-Bakony mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz éghajlatú terület óra az évi átlagos napsütés. Keleten 183 fagymentes napra lehet számítani, ez nagy valószínűséggel április 20-a és október 20-a közé esik. Évi átlag hőmérséklete 9,0 ºC körül van ig a legmagasabb nyári hőmérséklet 32,0 ºC, a legalacsonyabb 14 ºC körüli volt. Azóta a nyári legmagasabb hőmérséklet 36 ºC, illetve 38 ºC körül is előfordult. Számottevő különbség van a Keleti-Bakony keleti és nyugati területeinek évi csapadékmennyisége között. Míg nyugaton mm, addig keleten mm az évi csapadékmennyiség. A hóborította nap átlagosan 50 55, maximális hótakaró vastagság cm. Sajnos az utóbbi években egyre kevesebb a havas napok száma (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990). Legtöbbször a földet érő hó azonnal elolvad. De előfordul, hogy hirtelen sok hó esik (Erre példa a 2009-es év, amikor a hirtelen leesett sok hó miatt két napra el volt zárva Iszkaszentgyörgy a külvilágtól). A leggyakoribb szélirány az északi, illetve az északnyugati. III. 7. Növény- és állatföldrajzi besorolás Magyarország flórabeosztása szerint ez a terület, a Pannonicum flóratartományon belül a Bakonyicum (Dunántúli-középhegység) flóravidékhez tartozik. Ezen belül pedig a Vesprimensehez (Vértes, Bakony és Velencei-hg.) tartozik. Hazánk állatföldrajzi beosztása szerint Iszkaszentgyörgy Holarctikus faunabirodalom, Palearktikus faunaterület, Euroturáni faunavidék, Közép Dunai kerület, Ősmátra (Matricum) faunakörzet, a Dunántúli-középhegység (Pilisicum) faunajárásához tartozik (SOÓ R. 1989, MÁNDY GY. 1989, KÁRÁSZ I. VARGA J. 1990). III. 8. Épített környezet, történeti áttekintés Az előkerülő régészeti leletek bizonyítják azt a feltételezést, miszerint már a honfoglalás előtt is lakott terület volt a mai Iszkaszentgyörgy és környéke. E területek valószínűleg a kedvező adottságok miatt folyamatosan lakott helyek voltak (NÉMETH GY. GOMBOSNÉ KIS E. 2001). A mai értelemben vett Iszkaszentgyörgy a középkorban még nem létezett. Mint korábban már utaltunk rá, helyén három falu, Iszka, Szentgyörgy és Atya helyezkedett el (NÉMETH GY. GOMBOSNÉ KIS E. 2001). A mostani település ennek a három falunak a helyén áll, mely a legenda szerint Szent György vitéz lovagról kapta nevét, aki legyőzte a sárkánykígyót, mely rettegésben tartotta a települést és annak környékét. Ekkor Iszka és Szentgyörgy létezett, e két falu nevéből lett később Iszkaszentgyörgy. Szent György lovag valójában soha nem járt országunkban, a legenda valószínűleg a Székesfehérvárra tartó pogány csoport leverésének emlékét őrzi. A pogány csoport legyőzése valóban a település körüli szántókon történhetett, ahol ma ennek emlékét a kápolna oszloppal őrzik a 29

30 legenda formájában. Az évi összeírás szerint a Székesfehérvár elleni török csaták egyike a szentgyörgyi mezőn történt 1601-ben, Mercoeur itt várta meg ellenfeleit. A török sereg visszavonult, de az akkori település teljesen elpusztult ból van legközelebb írásos emlék a faluról. Ekkor létező település már a mai Iszkaszentgyörgy elődje, határai a török időkben alakultak ki, innentől fogva a Szentgyörgy névből Iszkaszentgyörgy lett. A harmadik egykori falu elpusztult. Az emberek eltűnéséről, az épületek elpusztulásáról vannak találgatások és különféle elméletek, de nem lehet tudni mi történt valójában (NÉMETH GY. GOMBOSNÉ KIS E. 2001). A település természeti adottságai mellett az Amadé Bajzáth Pappenheim kastély sem elhanyagolható. A 17. században kezdték el építeni a régi kastélyt, mely a jelenlegi kastély középső része. A kastély jól elkülöníthető három különböző korú és stílusú részre osztható. Amadé Antal végrendeletében az áll, hogy ő építtette. Előtte nem volt semmilyen épület a területén. Ez egészen pontosan február 25-ről fennmaradt írásos említése a kastélynak. Amadé László örökölte, aki neves költő volt ban báró Bajzáth József veszprémi püspök megvette a területet. Bajzáth György az 1820-as évektől épített hozzá az épülethez. Saját gyártású téglákat és cserepeket használtak (9. ábra). A főépülethez hozzáépítettek mindkét oldalához, gondosan figyeltek a szimmetrikusságára. Ez az épületrész jelenleg nem látogatható veszélyessége miatt, de kívülről nemrég újították fel. Bajzáth György hagyatékában fennmaradt az akkori kastély helyiségeinek a részletes leírása: A kastély földszintjén e szerint biliárdszoba, a biliárdszoba melletti szoba, vendégszoba, kasznárszoba, három cselédszoba és folyosó, az emeleten három vendégszoba, ebédlő, folyosó és levéltár volt (NÉ- METH GY. GOMBOSNÉ KIS E. 2001). 9. ábra: Az Amadé Bajzáth Pappenheim kastély Bajzát György által építtetett egyik része 30

31 György halála után egy rövid ideig Bajzáth László, majd testvére Valéria volt a tulajdonos. Valéria hozzáment gróf Pappenheim Sándorhoz, így került a Pappenheim család tulajdonába a birtok. A kastélyt jelentősen átépítette Pappenheim Siegfried, aki gróf Pappenheim Sándor fia volt. Siegfried felesége gróf Károlyi Mihály nővére Károlyi Erzsébet volt. Az ő hozományából finanszírozták a nyugati szárnynak nagy jelentőségű átépítését. Az építkezéshez Gabriel Seidl építészt kérték fel. Ekkor bontották el a nyugati mellékszárny oszlopos részét, s helyette épült a gazdagon díszített neobarokk épületrész. A nyugati végéhez egy emeletes oszlopos folyosó kapcsolódott, mely egy kör alakú épületrészben végződött. Ezt a részt használták társalgóként. Később ennek a folyosónak az oldalait beépítették, mindkét oldalát ablakok sora tarkítja. Ennek a résznek a felső emeletén napjainkban Vörös terem a neve, a padló vörös kőburkolata miatt (10. ábra). 10. ábra: Az Amadé Bajzáth Pappenheim kastély vörös termes része A Gabriel Seidl által tervezett új kastély Magyarországon egyedülálló épület. A müncheni eklektika jellegzetességei a meghatározóak. A tervezésben nagy valószínűséggel Pappenheim Siegfried is részt vett, mivel róla tudjuk, hogy érdeklődött az építészet iránt. A birtokon található francia porta házát is nagy valószínűséggel ő tervezte (A francia porta napjainkban már nem látható, csak a kastély fő bejáratának kapuja maradt meg). 31

32 11. ábra: A kastély főbejárata A főkapu négy oszlopos árkádos építmény, kővázákkal és a Pappenheimek címerével. Sajnos az utóbbi időben a sasok feje és szárnyai a természeti hatások miatt letöredeztek és eltűntek (11. ábra). Az új kastély 1906-ban készült el, ekkor már az istálló alapjait is kiásták, melyet 1907-ben fejeztek be (Az istállóban az itatók ugyanabból a márványból készültek, mint amiből az új kastélyban az ablakpárkányok) A díszítő munkák további két évet vettek igénybe. A kastély értékét nem csak a gazdag díszítettsége, hanem a kastélyban található gazdag műgyűjtemény is emelte ban meghalt Gróf Pappenheim Siegfried. Mint elődjei, ő is a grófi kriptába lett eltemetve. Az ide temetett grófok neveit kis márványtáblákon tüntették fel. A kripta jelenleg a közösség kezelésében van. A grófok 1944-ig maradtak a településen. Amikor jött a front összeszedelőzködtek és elmentek nyugatra. A háború alatt sajnos eltűntek az itt maradt értékes tárgyak ben államosították a kastély épületét, az uradalmakból 300 holdat hagytak meg, s a többit szétosztotta a földosztó bizottság. A második világháború után a szovjet csapatok kórháznak rendezték be az épületet. Miután ismét üresen maradt, ideiglenesen görög menekültek, főleg gyerekek menedékéül szolgált. Később üdülőhelyi funkciót kapott a Beszkart cég vezetésével. A Bauxit-bánya megerősödésekor ismét tulajdonosváltás következett be. Az 1950-es években munkásszállónak rendezték be az épületet. Az 1960-as évektől a községi tanács kezelésébe került, innentől többféle szerepet is betölt a település életében. Az épületben kapott helyet a rendőrőrs, a posta, a gyógyszertár, a mozi, a könyvtár, a tanácsi hivatal, stb. Ezek után sem maradt üresen az épület, főként különböző szolgálati lakásként funkcionált ben az 32

33 Önkormányzati Hivatal kiköltözött az épületből. A felújított barokk szárny a Kincstári Vagyonkezelő Intézet kezelésébe került. Az években történt felújítás során a kastélyt iskolai funkcióknak megfelelően korszerűsítették. Az Iszkaszentgyörgyi Általános Iskola jelenleg is a kastély épületében működik. Az intézmény tornaterme és a Művelődési Ház is itt található. IV. KUTATÁSI MÓDSZEREK A kutatás első szakaszában a területhez kapcsolódó szakirodalmak és a különböző térképek összegyűjtése történt meg. A terület bejárása előtt beszereztük Iszkaszentgyörgy 1: méretarányú topográfiai térképét, geológiai térképét (RAINCSÁK GY. 1979), illetve az egyes természeti adottságokat bemutató térképsorozatokat (PÉCSI M. 1967, 1989). A kutatás fő irányvonalát Iszkaszentgyörgy egyedi tájértékeinek kataszterezése, felvételezése adta. Mint korábban említettük: Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van (MSZ 20381:1999, CSIMA P. TÖRÖK É. 1990, CSIMA P. MEZŐSI G. 1998). Az egyedi tájértékek viszonylag kis kiterjedésű értékek. A településeket változatosabbá, értékesebbé teszik. Sajnos ezen tájértékek nagy része nincs nyilvántartásba véve. Az értékek kataszterezésére vonatkozó első hazai szabvány az MI :1992 Műszaki Irányelv volt, s ennek továbbfejlesztett változata az ben közzétett MSZ 20381:1999 szabvány. Ezt követően 2009-ben módosították az egyes tájérték kategóriákat (MSZ 20381:2009). Kutatásunk során a felvételezéseket még a MSZ 20381:1999 szabvány értékkategóriái alapján kezdtük el. A kutatás és kataszterezés során minden egyes értékről külön felvételezési adatlapot töltöttünk ki. Az adatlapon előre megadott szempontok szerint tüntetjük fel az adott érték adatait, jellemzőit. Az adatlapon az alábbi adatok szerepelnek: a település neve, a jelzet vagy sorszám, az egyedi tájérték megnevezése, típusa, pontos helyszíne, helyrajzi száma, a tulajdonos és kezelő neve, az egyedi tájérték főbb jellemzői, kora és keletkezési időpontja, állapotminősítése, veszélyeztetettsége, az önkormányzat állásfoglalása, a szükségesnek ítélt intézkedések, az adatfelvevő neve, az adatok forrása, az adatfelvétel időpontja, és az egyedi tájérték minősítése. Az egyedi tájérték kategóriák 2009-ben történt módosítása miatt a felvételezett értékeket újra besoroltuk az új kategóriáknak megfelelően (MSZ 20381:2009). Az áttekinthetőség és az összevethetőség miatt itt közöljük az egyes Magyar Szabványok által megadott egyedi tájértékek főtípusait, altípusait és fajtáit: 33

34 IV. 1. Az MSZ 20381: szerinti egyedi tájértékek főtípusai, altípusai és fajtái I. Kultúrtörténeti egyedi tájérték 1.1. Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Épület, építmény, képzőművészeti alkotás Kúria Vámház Csárda Fogadó Szobor Lakóház Régi iskolaépület Vallás Kápolna Kálvária Harangláb Feszület Védőszentek szobrai Birtokjel, határjel Határdomb Határárok Határkő Határmezsgye Temetkezés Sírkő Kopjafa Régi temető Síremlék Védelemmel kapcsolatos egyedi tájérték Erőd Várfal Vizesárok Sánc Földmérés Szintezési alappont Forrásfoglalás, kút Kertépítészet kastélykert, kúriakert Tájkert Néppark Vadaskert Emlékliget Jellemző településszerkezet, településképet őrző utca, tér 34

35 1.2. Közlekedéssel kapcsolatos egyedi tájérték Út Hadiút Postaút Hajóvontató út Sóút Híd, alagút, viadukt, rév, komp, kikötő Vasút, vasútállomás, őrház, lóvasút, erdei vasút Mélyút Útmenti fasor Kötélpálya, sikló, energiavezeték 1.3. Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték Agrártörténeti egyedi tájérték Majorság Pince, pincesor, pincetelep, présház, borház Magtár Istálló, ól, csűr, pajta, itatóhely Gémeskút Csordakút Verem Zsizsikelő Hídmérleg Öntözőmű Halastó Teraszírozás Tűzvigyázó torony Határjelző kőrakások, csőszkunyhók Ipartörténeti egyedi tájérték Malom, malomárok, malomtó Műhely, üzemépület Erőmű Bányászat Táró Horpa Külszíni fejtés Fúrótorony, aknatorony Szállítópálya, dúsító, őrlő, törők Vízgazdálkodás Csatorna, zsilip, tározó, áteresz, gát, szivattyútelep Erdészház, csúszda, vadászház, vadászles, erdőhatárt jelző fasor 35

36 1.4. Történelmi eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Ütk0özet, illetve csatahely, táborhely, tanácskozóhely Sírmező, tömegsír Emlékmű Emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Híres emberekkel kapcsolatos emlékhely Történelmi népmondai emlékhely Harcászati földmű vagy építmény 2. Természeti képződmények: 2.1. Biológiai egyedi tájérték Fák Nyílt területen álló magányos fa Facsoport, nevezetes idős fa, egyéb fásítás Bokros, sövény Gyep, gyepsáv Gyepfolt Gyepsáv Fészkelőhely, táplálkozóhely, migrációs útvonal, mesterségesen kialakított élőhely 2.2. Földtudományi egyedi tájérték Földtani képződmény Felszíni előfordulás Sajátos felszíni kőzet előfordulása Ezen kőzetetek lepusztulásának formái Földtani alakzat A bányászat természeti értékei Geológiai folyamat felszíni bélyegei Felszínközeli előfordulás Ásványok előfordulása, kőzetfeltárás Ősmaradványok előfordulása Kőzetek előfordulása Rétegsor feltárás Morfológiai képződmény Endogén eredetű formákhoz kapcsolódó egyedi tájérték Intrúziós formák Monoklinális formák Gyűrt formák Vetődéses és töréses formák Vulkáni formák Exogén eredetű formákhoz kapcsolódó egyedi tájérték Gravitációs és kifagyási folyamatokhoz kapcsolódó egyedi tájérték Folyóvízi folyamatokkal kialakult formák Deflációs folyamatokkal kialakult formák 36

37 Mozgó homokbucka Dombtető, gerinc Vízrajzi egyedi tájérték Folyóvízhez kapcsolódó egyedi tájérték Morotvák, meander Övzátonysor Kaptúra Gázló Vízesés Magaspart Ártér, hullámtér Szurdokvölgy Talajvízhez kapcsolódó egyedi tájérték Szénsavas ásványvíz Állóvízhez kapcsolódó egyedi tájérték Dolinató Morotvató Sós tó Csuszamlásos folyamatokkal kialakult tó Mesterséges tó Mocsár Fertő Talajtani egyedi tájérték Felszíni a régió talaját jellemző felszíni bélyeg Szik, szikes padka Szél és vízeróziós bélyeg Sajátos talajtani folyamatok jegyei Felszín alatti egyedi tájérték Természetes feltárások Mesterséges feltárások Tó, holtág, morotva, vizes mélyedések, árkok, kutak 2.3. Esztétikai tájértékek Kilátópontok Egyedi látványképek Községi bel- és külterületi, jellegzetes, vagy egyedi falukép 37

38 IV. 2. Az MSZ 20381: szerinti egyedi tájértékek főtípusai, altípusai és fajtái (új besorolás az egyes fajtáknál további kategorizálást alkalmaztunk az értékek jobb áttekinthetősége miatt). M4.1. KULTÚRTÖRTÉNETI EGYEDI TÁJÉRTÉKEK M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek: M Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (művészeti) alkotás M Településszerkezet M Utcakép M Közintézmény épülete M Kastély, kúria M Lakóépület, épületrész, udvar M Tájház M Köztéri szobor M Parasztfürdő M Mosóhely, mosóház M Kapu M Pad M Birtokjel, mosóház M Határdomb, határhalom M Határkő M Határjelző kőrakás M Határárok M Határmezsgye M Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín M Templom, imaház M Kolostor, monostor M Kápolna M Remetelak, remetebarlang M Kálvária, kálváriadomb M Harangtorony M Harangláb M Feszület M Képesfa M Szentek szobra M Szentháromság-szobor M Pestis-oszlop M Fülkés szikla, kaptárkő M Jeleskő, szerkő M Temetkezéssel kapcsolatos építmény, művészeti alkotás M Temető M Ravatalozó M Sírkő M Síremlék M Fejfa, kopjafa 38

39 M Védelemmel kapcsolatos létesítmény M Erőd, vár M Várfal, vártorony, bástya M Városfal, városkapu, őrtorony M Sánc, árok M Bunker M Tűzvigyázó torony m Tűzoltólaktanya, tűzoltószertár M Földméréssel kapcsolatos létesítmény M Földmérési alapponthoz kapcsolódó létesítmény M Nevezetes földrajzi ponthoz kapcsolódó jelzés M Zöldfelületi létesítmény, objektum M Park M Vadaspark M Közintézmény kertje M Kastélykert, kúriakert M Gyűjteményes kert M Faegyed, jelesfa M Fasor M Fásítás M Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos egyedi tájértékek: M Út, útvonal vagy annak részlete M Hadi út M Postaút M Kereskedelmi út M Zarándokút M Csordaút, hajcsárút M Mélyút M Vasút M Erdei vasút M Lóvasút m Hajóvontató út M Kötélpálya M Sikló M Útvonalakat összekötő létesítmény M Híd M Alagút M Viadukt M Rév M Komp M Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos építmény, épület, létesítmény M Vasútállomás M Őrház, bakterház M Vámház M Kikötő M Útkaparóház 39

40 40 M Termeléssel kapcsolatos egyedi tájértékek: M Erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték M Erdészház, vadászház, erdei kunyhó M Csúszda, rakodó M Vadászles M Erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos emlékhely M Agrártörténeti egyedi tájérték M Majorság M Tanya M Pince, pincesor, pincetelep, pincefalu M Présház, borház M Istálló, ól, pajta M Terménytároló, magtár, csűr M Verem M Hídmérleg M Öntözőmű M Halastó M Csőszkunyhó M Kemence, aszaló, füstölő M Fokgazdálkodás létesítményei M Művelési szerkezet M Fás legelő M Ipartörténeti egyedi tájérték M Műhely, üzemépület M Erőmű M Vashámor, vaskohó M Huta M Szénégető M Mészégető M Malom, malomárok, malomtó M Kenderáztató M Bányászattal kapcsolatos egyedi tájérték M Külszíni fejtés, anyagnyerő hely M Horpa M Fúrótorony, aknatorony M Táró, ereszke M Szállítópálya, sikló, vasút M Rakodó M Dúsító, őrlő, törő M Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték M Csatorna M Zsilip M Gát M Tározótó M Áteresz M Szivattyútelep

41 M Víztorony M Forrásfoglalás M Kút M Tóka M Közterületi csap M Falikút, vízköpő M Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájérték: M Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájérték M Ütközet-, illetve csatahely, táborhely, tanácskozóhely M Honvédsír, katonasír, sírmező M Emlékmű, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla M Emlékház M Emlékfa, emlékfasor, emlékfásítás M Emlékligetek, emlékkert, emlékpark M Híres személlyel kapcsolatos emlékhely M Történelmi, népmondai emlékhely M Ideiglenes jelleggel létesített, kulturális eseménnyel kapcsolatos építmény vagy terepalakulat M Jeleskő M Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájérték M Turistaház, kulcsosház M Kiépített turistaút M Pihenőhely M Kilátótorony M Természetjáráshoz kapcsolódó emlékhely, jeles hely M Vendéglátáshoz kapcsolódó egyedi tájérték M Csárda M Fogadó M Panzió M Szálloda M4.2. TERMÉSZETI EGYEDI TÁJÉRTÉKEK M Földtudományi egyedi tájértékek M Geológiai egyedi tájérték M Mélységi magmás kőzet feltárása, előfordulása M Vulkáni kőzet feltárása, előfordulása M Üledékes kőzet feltárása, előfordulása m Metamorf kőzet feltárása, előfordulása M Ásvány-előfordulás, lelőhely M Ősmaradvány előfordulása, lelőhelye M Rétegtani jelentőségű feltárás, képződmény M Törés, vetődés feltárása, előfordulása M Gyűrődés feltárása, előfordulása 41

42 M Geomorfológiai egyedi tájérték M Intrúziós (benyomulásos) domborzati forma M Vulkáni eredetű domborzati forma M Gyűrt domborzati forma M Töréses-vetődéses domborzati forma M Tömegmozgások által létrehozott felszínforma M Folyóvíz munkája által létrehozott felszínforma M Szél munkája által létrehozott felszínforma M Karsztforma M Sajátos kőzetminőséghez kötődő felszínforma M Komplex eredetű felszínforma M Sajátos keletkezésű mikroforma M Talajtani egyedi tájérték M Talajszelvény M Talajmintázat M Talajtani folyamatok felszíni bélyegei M Víztani egyedi tájérték M Forrás M Folyóvízhez kapcsolódó képződmény M Állóvízhez kapcsolódó képződmény M Biológiai egyedi tájértékek: M Növényegyed, növénycsoport M Erdőrészlet, erdőmaradvány, erdőszegély M Erdősáv vagy erdősáv maradványa M Facsoport, fasor M Fa, jellegfa M Cserjecsoport, cserjesáv M Mezsgye M Élőhely M Hínárnövényzet M Mocsarak, mocsárrétek M Lápok, láprétek M Hegyvidéki gyepek M Szikesek M Homoki gyepek M Sziklagyepek, lejtősztyeppek M Löszgyepek M Pionír élőhelyek, zátony, löszfal, szakadópart, sziklafal M Cserjések, erdő- és cserjés szegélyek M Erdő-gyep mozaikok M Láp- és ligeterdők M Üde lomboserdők M Sziklás erdők, bokorerdők M Fenyőerdők M Felhagyott gyümölcsösök, szőlők 42

43 M Állatok tartózkodására szolgáló hely M Fészek, fészektelep M Táplálkozóhely M4.3. Tájképi egyedi értékek: M Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel M Kilátópont, látókő M Kilátótorony M Vonalas jellegű kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel M Panorámaút M Panoráma sétaút Az egyes egyedi tájértékek részletes felvételezésével párhuzamosan, kibővítettük a Kastélybirtok tanösvény nyomvonalát, az egyes értékek topográfiai helyzetét összesítő térképen tüntettük fel, illetve az egyes értékeket a Magyar Szabvány értékelési rendszerének megfelelően minősítettük. A korábbi kultúrtörténeti kategóriák mellett új, természeti és esztétikai értékeket is felvételeztünk. V. EREDMÉNYEK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE Kutatásunk fő célkitűzése Iszkaszentgyörgy természeti és kultúrtörténeti egyedi tájértékeinek teljes körű felvételezése, kataszterezése és értékelése volt. A terepi felvételezést október 17-én és július án végeztük el. A felvételezés eredményeképpen Iszkaszentgyörgyön összesen 44 értéket vettünk fel, azok topográfiai helyzetét a 12. ábrán jelöltük be. A térképen jól követhető, hogy felvételezéseink a település teljes területére kiterjedtek, s a korábbi Kasténybirtok tanösvény mentén (vastag vonallal jelzett útvonal) és közelében is felvételeztünk új képződményeket, objektumokat, épületeket és műalkotásokat (pontsorral jelzett útvonal). Új tájértékeket találtunk a település északnyugati és délnyugati részén, amelyek később még beilleszthetők egy átfogóbb fejlesztési koncepcióba. Terepi kiszállásainkon nyilvánvalóvá vált, hogy a település mind Kultúrtörténeti, mind Természeti és Esztétikai tájértékekben igen gazdag. A továbbiakban terepi felvételezésünk eredményeit mutatjuk be. 43

44 12. ábra: A felvételezett egyedi tájértékek topográfiai helyzete, Iszkaszentgyörgy (Kovács Zs. Dobos A. 2011) Jelmagyarázat: 1 Fasor (Móricz Zsigmond utca), 2 Maradványfal (Petőfi Sándor utca), 3 Feszület (Móricz Zsigmond és Petőfi Sándor utcai kereszteződéssel szemben), 4 I.-II. Világháborús emlékoszlop (Kossuth-tér), 5 Tájkert (Kossuth tér), október 23-ai emlékoszlop (Kossuth-tér), 7 Európa-fa, Emlékfa (Kossuth-tér), 8 Nepomuki Szent János Kápolna (Kossuth-tér), 9 Szökőkút (Kossuth-tér), 10 Református templom, 11 Bástya, Várfal (Műemléki terület, Védett), 12 Megyehegyi dolomit kibukkanás (Kőasztal), 13 Kőasztal, 14 Kilátó (Csillaghegy), 15 Mesefa (Piramita), 16 Vízelvezető árok, csatorna (vizesárok), 17 Szabadságkút (Szabadság utca), 18 Barlangfal, kőzetfeltárás, 19 Felszín alatti képződmény (Barlang), 20 Kifagyásos törmelék (barlang), 21 Felhagyott bányaterület (Kő-hegy), 22 Karsztos formák (Felhagyott bányaterület), 23 Repedéskarrok (Felhagyott bányaterület, Kő-hegy, Karsztos folyamat), 24 Gyökérkarrok (Felhagyott bányaterület, Kő-hegy, Karsztos formák), 25 Kifagyásos folyamatok (Felhagyott bányaterület, Kő-hegy), 26 Triász Megyehegyi Dolomit (Felhagyott bányaterület, Kő-hegy), 27 Katolikus templom (Rákóczi utca), 28 Árok sasbérc szerkezet (Tó-hegy), 29 Antecedens völgy (Tó-hegy), 30 Üveghordó (Pince, pincesor), 31 Rétegsor (Tó-hegy), 32 Gyűrődés (Tó-hegy), 33 Inszolációs, kifagyásos aprózódás törmelékei (Tó-hegy), 34 Vető, 35 Törmelékkúpok, 36 44

45 Rétegsor feltárás, 37 Vadgesztenye fasor, 38 Kókuszdió- fasor Vad Amerikai dió-fasor, 39 Török-ház, 40 Orosz emlékmű, 41 Krumplispince, 42 Imre-major, 43 György-major, 44 Sándor-major. V.1. Az egyedi tájértékek bemutatása (a MSZ 20381/2009. alapján) Terepi felvételezéseink során minden egyes felvett egyedi tájértékről részletes Adatlapot töltöttünk ki, meghatároztuk az egyes értékek Főtípusát, Típusát, Altípusát és fajtáját; jelzetszámmal láttuk el őket, s az értékekről fotódokumentációkat készítettünk. Az alábbiakban az értékek jelentősebb tulajdonságait és jellemzését adjuk meg. 1) Egyedi tájérték megnevezése: Fasor (Móricz Zsigmond utca) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Zöldfelületi létesítmény, objektum Fajta (fajták): Fasor GPS-koordináták: é. sz. 47,24184, k. h. 018,30408 Tengerszint feletti magasság: 116 méter A tölgyfasor az egykori grófi vendégbejáró mentén lett ültetve (13. ábra). A grófi család vendégei csak ezen az úton közelíthették meg a kastélyt. Jelenleg a Móricz Zsigmond és az Ady Endre utcák mentén található. A fák sajnos az idő multával sorra kipusztulnak, helyükre kerülnek ugyan fák, de nem mindenhol van faji megegyezés. 13. ábra: Tölgyfasor a Móricz Zsigmond utcán 14. ábra: Maradványfal 2) Egyedi tájérték megnevezése: Maradványfal (Petőfi Sándor utca) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek 45

46 Altípus(ok): M Birtokjel, határjel Fajta (fajták): Határkő GPS-koordináták: é. sz. 47,24277, k. h. 018,30479 Tengerszint feletti magasság: 133 méter A maradványfal az egykori grófi vendégbejáró őrházikójának kerítése lehetett (14. ábra). Napjainkban privát területhatár. A fal kőzetanyaga dolomit. Jelenleg romos állapotban van, rendbetétele nélkül az idő múlásával egyre valószínűbb a teljes megsemmisülése. 3) Egyedi tájérték megnevezése: Feszület (Móricz Zsigmond és Petőfi Sándor utcai kereszteződéssel szemben) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Fajta (fajták): Feszület GPS-koordináták: é. sz. 47,24286, k. h. 018,30519 Tengerszint feletti magasság: 134 méter 15. ábra: Feszület 16. ábra: I.-II. Világháborús emlékoszlop Kőkereszt, mely Jézust ábrázolja (15. ábra). Vallási eredetű tájérték. Környezete három oldalról autóút, így a közlekedés okozta szennyeződés jól látszik 46

47 rajta. Mindig van műanyag virág vagy koszorú Jézus lábánál. Nemrégiben kicsit hátrébb helyezték, mert több baleset miatt is megsérült, forgalmas helyen található. 4) Egyedi tájérték megnevezése: I.-II. Világháborús emlékoszlop (Kossuthtér) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájérték Altípus(ok): M Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Fajta (fajták): Emlékoszlop GPS-koordináták: é. sz. 47,24336, k. h. 018,30069 Tengerszint feletti magasság: 134 méter Körülbelül 3 5 méter magas műkő oszlop (16. ábra). Oldalán az I. és a II. világháború áldozatai vannak felsorolva. Kisebb háromszög alakú területen található, melyet sövény vesz körbe. Teteje letört rész, melyet egy vasrúd tart. Nem lehet tudni, hogy eredetileg is ilyen volt-e, vagy az idő múlása során tört le. 5) Egyedi tájérték megnevezése: Tájkert (Kossuth tér) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájérték Altípus(ok): M Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Fajta (fajták): Emlékliget, emlékkert, emlékpark GPS-koordináták: é. sz. 47,24330, k. h. 018,30087 Tengerszint feletti magasság: 118 méter A tájkert a faluközpontban fekszik, az önkormányzattal szemben (17. ábra). A területen fiatal fák vannak. Itt található az Európa fa és az október 23-ai emlékmű. A tájkert mesterségen kialakított, füves terület, térköves járdával. 47

48 17. ábra: Tájkert (Kossuth-tér) 18. ábra: október 23. emlékoszlop 6) Egyedi tájérték megnevezés: október 23-ai emlékoszlop (Kossuthtér) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájértékek Altípus(ok): M Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Fajta (fajták): Emlékoszlop GPS-koordináták: é. sz. 47,24302, k. h.018,30054 Tengerszint feletti magasság: 117 méter Az emlékmű 3-4 méter magas faragott faoszlop (18. ábra), amelyet október 23-a emlékére állítottak. Faragott motívumok mellett Iszkaszentgyörgy címere is az oszlopra van vésve. A vastartó, melyben áll az oszlop, nem tűnik ki a környezetéből, nem zavarja az összképet. Az időjárás okozta károk látszanak rajta, a külső hatások miatt az oszlop kettérepedt. 48

49 7) Egyedi tájérték megnevezése: Európa-fa, Emlékfa (Kossuth-tér) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájértékek Altípus(ok): M Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Fajta (fajták): Emlékfa GPS-koordináták: é. sz. 47,24302, k. h. 018,30054 Tengerszint feletti magasság: 117 méter Az Európa-fát a Magyar Francia Ifjúsági Csereprogram résztvevői ültették 2008-ban (19. ábra). A tájkertben helyezkedik el. Tábla tájékoztat arról, hogy kik ültették és mikor. Francia vendégek minden évben érkeznek a településre, és az őket befogadókat ők is elszállásolják, amikor az itt lakók mennek hozzájuk. Rendszerint egy hetet tölt egymásnál a két csoport. 19. ábra: Európa fa 20. ábra: Nepomuki Szent János Kápolna 8) Egyedi tájérték megnevezése: Nepomuki Szent János Kápolna (Kossuthtér) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Fajta (fajták): Szentek szobra GPS-koordináták: é. sz. 47,24316, k. h. 018,29979 Tengerszint feletti magasság: 120 méter 49

50 Nepomuki Szent János emlékére felállított emlékhely (20. ábra). Eredetileg az árokparton egy régi híd szélén állt. Jelenlegi környezete egy falba épített vakablak, mely mesterségesen meg van világítva. Közvetlen előtte egy kisebb emelvény látható, melyet díszbokrok díszítenek. A szobrot üvegfallal védik a rongálásoktól és a környezeti ártalmaktól. A Kastély birtok tanösvény második megállópontja. 9) Egyedi tájérték megnevezése: Szökőkút (Kossuth-tér) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték Típus(ok): M Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték Altípus(ok): M Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Fajta (fajták): Falikút, vízköpő GPS-koordináták: é. sz. 42,24325, k. h. 010,30034 Tengerszint feletti magasság: 121 méter Nagy kövekből álló emelvény (21. ábra). Sóderes környezetű, beton szegélyű emlékhely, a szoborcsoport kőzetanyaga dolomit. A település központjában az Önkormányzat előtt helyezkedik el. Nyáron szökőkútként funkcionál. 21. ábra: Szökőkút 22. ábra: Református templom 10) Egyedi tájérték megnevezése: Református templom Főtípus: M4.1. Kulturális egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Fajta (fajták): Templom GPS-koordináták: é. sz. 47,24224, k. h. 018,29591 Tengerszint feletti magasság: 131 méter 50

51 A református vallásnak megfelelően, egyszerű, fényűzésmentes, neogótikus stílusban épült épület (22. ábra). Vallási jelképként csillag van a templomtorony tetején. A templom műemléki jellege miatt a Műemlék Felügyelőség nem engedi az oldalajtó kicserélését, ezért annak állaga egyre rosszabb. A padok nemrég lettek kicserélve, de a karzatokban még a régi padok vannak meg. Az orgonasípok már csak díszként funkcionálnak, elektronikus orgona működik jelenleg. Az iszkaszentgyörgyi gyülekezet a templomot 1947-ben építette újjá a Magyar Kommunista Párt budapesti VII. kerület falujárói összefogásával. Írásos formában legelőször 1392-ben jelenik meg, de van okunk feltételezni, hogy már korábban is volt a településen templom. 11) Egyedi tájérték megnevezése: Bástya, Várfal (Műemléki terület, Védett) Főtípus: M4.1. Kulturális egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Védelemmel kapcsolatos létesítmény Fajta (fajták): Bástya GPS-koordináták: é. sz. 47,24081, k. h. 018,29296 Tengerszint feletti magasság: 152 méter 23. ábra: Bástya 24. ábra: Megyehegyi dolomit kibukkanás A bástya a kastély lépcsős oldalbejáratát védi, a kastélyt körülvevő kőfal része (23. ábra). Viszonylag épségben megmaradt, de teteje romos, és jelenleg elhagyatott. Az alapanyag elöregedése és az időjárási tényezők hatására idővel tönkremehet. Nagyrészt borostyán nőtte be, a növény lassan, de folyamatosan elősegíti a pusztulását. Kőzetanyaga középső-triász korú megyehegyi dolomit. 51

52 12) Egyedi tájérték megnevezése: Megyehegyi dolomit kibukkanás (Kőasztalnál) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Üledékes kőzet előfordulása GPS-koordináták: é. sz. 47,23682, k. h. 018,28540 Tengerszint feletti magasság: 184 méter A megyehegyi dolomit középső-triász korú platform eredetű, világosszürke, sárgásszürke vagy piszkosfehér, ősmaradványokban gazdag, vastagpados dolomit (24. ábra). A Kőasztal környezetében kisebb kibukkanásai figyelhetőek meg, ahol os rétegdőlésű. A kibukkanó szálban álló kőzet jól karsztosodik, repedés karrok tarkítják felszínét. A karrok karsztos mikroformák, amelyek a dolomit oldódása során keletkeznek. A karrok kialakulását befolyásoló tényezők változatossága miatt sokféle mikroformája alakulhat ki (ZÁMBÓ L.1992). 13) Egyedi tájérték megnevezése: Kőasztal és környezete Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Zöldfelületi létesítmény, objektum Fajta (fajták): Kastélykert GPS-koordináták: é. sz. 47,23682, k. h. 018,28540 Tengerszint feletti magasság: 184 méter Három kőlapból (középső-triász korú megyehegyi dolomit) álló asztal, mely tekintélyes méretű (25. ábra). Egy kisebb gyerekcsoport kényelmesen elfér rajta. Gróf Pappenheim Siegfried állíttatta fel, olyan meggondolásból, hogy mikor sétálgatnak a kastélyhoz tartozó tekintélyes méretű erdőben, akkor meg tudjanak pihenni, esetleg piknikezni tudjanak rajta (KOVÁTS GY. 2006). 25. ábra: Kőasztal 26. ábra: Kilátó a fenyőfák között 52

53 14) Egyedi tájérték megnevezése: Kilátó (Csillaghegy) Főtípus: M4.3. Tájképi egyedi tájérték Típus(ok): M Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Altípus(ok): Fajta (fajták): Kilátótorony GPS-koordináták: é. sz. 47,23659, k. h. 18,28512 Tengerszint feletti magasság: 197 méter A kilátó a Piramita csúcsra épült (26. ábra) 2008-ban a Honvédelmi Minisztérium megbízásából. A Veszprémi Erdészet felügyelete alá tartozik. A kilátó egy általuk véghezvitt újítás része, az erdészethez tartozó területeken kilátókat hoztak létre. Sajnálatos módon előre legyártott kilátókat helyeztek el mindenhova, ami azért nem túl szerencsés, mert így figyelmen kívül hagyták az egyes területek sajátosságait. Iszkaszentgyörgyön a kilátó túl alacsonynak bizonyult, mivel a fenyőfák itt különösen magasak. A kilátóból csillag alakban az utak mentén lehet kilátni. Eredetileg a Sárrét teljes egészére és Székesfehérvárra lett volna kilátás, viszont így csak részleteiben tekinthetjük meg a tájat. A kilátót csillag alakban megközelítő utak mentén kiláthatunk a kastély irányába, illetve a fenyves kimagasló fáiban gyönyörködhetünk. A másik útvonal mentén főleg az oda vezető utunkra tekinthetünk vissza. Illetve ritkán, de a megfelelően csendes és figyelmes látogató megpillanthatja kicsit távolabb az erdő szélénél elfutó őzeket is. 15) Egyedi tájérték megnevezése: Mesefa (Piramita) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Zöldfelületi létesítmény, objektum Fajta (fajták): Faegyed GPS-koordináták: é. sz. 47,23475, k. h. 018,28446 Tengerszint feletti magasság: 193 méter Nyílt területen álló magányos fa (27. ábra). A népnyelv szerint Gróf Pappenheim Siegfried hozatta ide külföldről. A Gróf szenvedélyes növénygyűjtő volt, a kastélypark telis tele volt különleges fákkal, növényekkel. Valójában egy egyszerű fekete fenyő (Pinus Nigra), amelynek formáját a szél alakította ki. Gróf Pappenheim Siegfried idejében valóban megvolt a fa, melyet a helyben található tájékoztató táblán lévő fénykép igazol. A gróf gyűjtötte a növényeket, de ez a fa egy egyszerű fenyő és nem a gyűjteményének egy egyede. 53

54 27. ábra: Mesefa 28. ábra: Vízelvezető árok 16) Egyedi tájérték megnevezése: Vízelvezető árok, csatorna (vizesárok) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték Típus(ok): M Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték Altípus(ok): M Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Fajta (fajták): Csatorna GPS-koordináták: é. sz. 47,23845, k. h. 018,28978 Tengerszint feletti magasság: 139 méter A vízelvezető csatornát a kastély környezetében a nagyobb esőzések során fellépő víztömegek elvezetésére hozták létre, a falu megóvása érdekében (28. ábra). Területén zsilip szabályozta az átfolyó vízmennyiséget. Mára az árok oldalán teljesen eluralkodott a növényzet. Jelenleg vízelvezető funkciója megszűnt, a csapadékot teljes mértékben a növényzet hasznosítja. Felette kőhidak biztosítják a biztonságos átkelést. Az árok a Kastélyparkban, az erdőben található meg. 17) Egyedi tájérték megnevezése: Szabadság-kút (Szabadság utca) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték Típus(ok): M Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték Altípus(ok): M Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Fajta (fajták): Kút GPS-koordináták: é. sz. 47,24077, k. h. 018,29934 Tengerszint feletti magasság: 124 méter A Szabadság-kút eredetileg a helyben feltörő víz köré volt építve a mostani helyével szemben, az út másik oldalán (29. ábra). De az út javításakor, a járda 54

55 létrehozásakor a már amúgy sem működő kutat áthelyezték a jelenlegi helyére. Jelenleg nem működik, de megőrizték a víz fölé épített beton kutat. A kút aljában volt egy márvány tál, amelyből a kastélyban többet is ismerünk. Ez a tál sajnos az idő során eltört, darabjai elkallódtak. 29. ábra: Szabadságkút 30. ábra: Barlangfal, kőzetfeltárás 18) Egyedi tájérték megnevezése: Barlangfal, kőzetfeltárás Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájérték Altípus(ok): M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Üledékes kőzet feltárása, előfordulása GPS-koordináták: é. sz. 47,23899, k. h. 018,28960 Tengerszint feletti magasság: 142 méter A vizes árok oldalából nyílik a kastélykertben az a barlang, mely eredetileg valamilyen állat lakhelye lehetett, főleg rókák jöhetnek szóba (30., 31. ábra). Ugyanakkor látszik a barlang végében, hogy később kőzetfeltárás is lehetett. Sem természeti, sem antropogén eredetű veszélynek nincs kitéve. A felette haladó ösvénynek háttal van a bejárata, így nem látszik onnan. Környezete is kedvező, igen eldugott helyen van, és viszonylag jól elrejti természetes környezete. A barlang falában triász korú dolomit tárul fel, amelyben mint kőzetfeltárásban gyűrődési nyomok is tanulmányozhatók. A barlangban több értéktípus is leírható, ezzel magyarázható a egyedi tájérték besorolása. 55

56 19) Egyedi tájérték megnevezése: Felszín alatti képződmény (Barlang) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geomorfológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): karsztforma barlang GPS-koordináták: é. sz. 47,23899, k. h. 018,28960 Tengerszint feletti magasság: 142 méter A barlangfal, kőzetfeltárás nevű egyedi tájértékkel azonos, de másik típushoz tartozik. Természetesen az előzőnél inkább a tájérték kőzetanyagát és szerkezetét vizsgálva sorolhatjuk be, mint egyedi tájérték, itt pedig a barlang, mint formaképződmény szempontjából (31. ábra). Környezeti adottságai megegyeznek, mivel egy adott értékről van szó, csak két különböző megvilágításban. A barlang falában mikrokarrok tanulmányozhatók. 31. ábra: Felszín alatti képződmény, mikrokarrok 32. ábra: Periglaciális formák (kifagyásos törmelék) 20) Egyedi tájérték megnevezése: Periglaciális formák (kifagyásos törmelék (barlang) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Periglaciális törmelék (Geomorfológiai egyedi tájérték) Fajta (fajták:) kifagyásos törmelék, kisebb periglaciális akkumulációs formák GPS-koordináták: é. sz. 47,23899, k. h. 018,28960 Tengerszint feletti magasság: 142 méter 56

57 A vizes árok falában talált barlangot dolomit építi fel. Itt, a barlangfalában a kőzetben keletkezett repedésekbe befolyik a víz, s amikor a hőmérséklet a víz fagypontját eléri, a víz elkezd megfagyni. A víz fagyásakor a térfogata megnő (9%-kal) és a keletkező jég megrepeszti a kőzetet, az ekkor keletkező törmeléket nevezik kifagyásos törmeléknek (32. ábra). A barlangban talált fagy okozta aprózódással keletkezett törmelékanyag mindenképpen a hidegebb téli periódusok formaképző hatását tükrözi. 21) Egyedi tájérték megnevezése: Felhagyott bányaterület (Kő-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták:) Üledékes kőzet feltárása, előfordulása GPS-koordináták é. sz. 47,24351, k. h. 018,29764 Tengerszint feletti magasság: 111 méter A helyi katolikus templom mögötti területen egy viszonylag kis kiterjedésű, felhagyott bányaterület (33. ábra) található. Itt szintén több egyedi tájérték kategória jelölhető ki ( tájérték). A korábbi bányászati kitermelés hagyatékaként a bányafalában üledékes rétegsorok feltárása látszik, illetve a középsőtriász korú Megyehegyi Dolomit Formáció kőzete tanulmányozható a terepen. Helyenként kisebb vetődések és gyűrődések is megfigyelhetőek. A feltárás előterében aljnövényzet látható, karsztos területre jellemző növények az uralkodóak. 33. ábra: Felhagyott bányaterület, Kő-hegy 34. ábra: Karsztos formák 57

58 22) Egyedi tájérték megnevezése: Karsztos formák (Felhagyott bányaterület, Kő-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geomorfológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Karsztforma GPS-koordináták: é. sz. 47,24351, k. h. 018,29764 Tengerszint feletti magasság: 111 méter A Kő-hegy felhagyott bányaterületén a megyehegyi dolomit a repedéshálózatába kerülő csapadékvíz hatására a melegebb és csapadékosabb időszakokban oldódik. Ez a folyamat a karsztosodás, a létrejött formák a karsztos formák (karrok). A mikrokarrok, karsztos formák (34. ábra) a felhagyott bányaterületen találhatók meg. Mivel a felhagyott bánya területe sem túl nagy, így ezek a karsztos folyamatok kisebb területen figyelhetőek meg, főleg repedéskarrok, hasadékkarrok és gyökérkarrok vizsgálhatók a területen. 23) Egyedi tájérték megnevezése: Repedéskarrok (Felhagyott bányaterület, Kő-hegy, Karsztos folyamat) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geomorfológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): karsztforma (mikrokarrok) GPS-koordináták: é. sz. 47,24351, k. h. 018,29764 Tengerszint feletti magasság: 111 méter A karrok karsztos mikroformák, karsztosodó kőzetek (mészkő és dolomit) felszínén figyelhetőek meg. A kőzet oldódásának formai megnyilvánulásai. A hasadékkarrok egyik, vagy mindkét vége más karrba torkollik. Ez a hasadékkar nyílt változata. Ha a hasadékkarr vége a befogadó szerkezeti repedésben végződik, akkor az a zárt változata a hasadékkarrnak. A repedéskarrok a kisméretű mikrotörések, erek vonalán kifejlődött karrok. A repedéskarrok (35. ábra) jellegzetességei, hogy éles, hegyes, szögletes, töredezett alakzatúak, hegyes szögben záródnak. Karsztos folyamatok révén jönnek létre (ZÁMBÓ L.1992, BORSY Z. 1992). 58

59 35. ábra: Repedéskarrok, vetők és kibillent rétegsorok a Kő-hegyen 36. ábra: Gyökérkarrok 24) Egyedi tájérték megnevezése: Gyökérkarrok (Felhagyott bányaterület, Kő-hegy, Karsztos formák) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geomorfológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Karsztformák GPS-koordináták: é. sz. 47,24351, k. h. 018,29764 Tengerszint feletti magasság: 111 méter A Kő-hegy feltárásaiban újabb mikrokarrok gyökérkarrok ismerhetőek fel. A karrok karsztos mikroformák, karsztosodó kőzetek felszínén találhatóak. a kőzet oldódásának formai megnyilvánulásai. A karrok kialakulását befolyásoló tényezők változatossága miatt sokféle forma alakulhat ki. Ezek a tényezők a következők: domborzat, hőmérséklet, aprózódás mállás, a kőzet szerkezete, rétegzettsége, CO 2 -tartalmú levegő, kőzet szövete stb. A gyökérkarrok (36. ábra) gyökérsavak hatására keletkező, különböző vastagságú, csőszerű formák. A mohák, harasztok, fák stb. gyökerei körül nagy jelentőségű mészagresszivitás alakul ki. Ennek oka az anyagcsere, a gyökérlégzés, és a baktériumok élettevékenysége. Ezeket a gyökérsavak által kialakított formákat JAKUCS PÁL (1961) nevezte el gyökérkarroknak (ZÁMBÓ L.1992). 25) Egyedi tájérték megnevezése: Kifagyásos folyamatok (Felhagyott bányaterület, Kő-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Kifagyásos formák (kifagyásos törmelék) GPS-koordináták: é. sz. 47,24351, k. h. 018,29764 Tengerszint feletti magasság: 111 méter 59

60 A Kő-hegy hajdani bányaterülete, melyben a kifagyásos folyamatok felfedezhetőek, kisebb kiterjedésű felhagyott terület. Előterében aljnövényzet figyelhető meg. A bányában a középső-triász korú megyehegyi dolomit tárul fel, szép rétegsorok figyelhetők itt meg. A kibillent helyzetű réteglapok rétegfejei könynyen aprózódnak a fagy okozta aprózódás hatására, s ennek eredményeként kifagyásos törmelék fedezhető fel a feltárás meredek falának előterében (37. ábra). Ezek a kifagyásos formák a hidegebb téli időszak hagyatékai a tájban. Hasonló, de nagyobb intenzitású folyamatok mehettek végbe a pleisztocén glaciális periódusaiban, a Bakony magasabb középhegységi területein. 37. ábra: A kifagyásos folyamatok bizonyítéka: a poligonális alakú, sarkos törmelék megjelenése 38. ábra: A középső-triász korú Megyehegyi Dolomit feltárása 26) Egyedi tájérték megnevezése: Triász Megyehegyi Dolomit (Felhagyott bányaterület, Kő-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Üledékes kőzet feltárás, előfordulás GPS-koordináták: é. sz. 47,24351, k. h. 018,29764 Tengerszint feletti magasság: 111 méter A Kő-hegy felhagyott bányájában, mint üledékes kőzet előfordulás, a középső-triász korú megyehegyi dolomit feltárásai figyelhetők meg. A rétegsorban helyenként vetődések és kibillent helyzetű dolomit rétegek is tanulmányozhatóak (38. ábra). A Megyehegyi Dolomit Formáció a középhegységi triász sorozat legidősebb platform-karbonátja fokozatosan fejlődik ki a fekü iszkahegyi mészkőből (BUDAI T. 1993). 27) Egyedi tájérték megnevezése: Katolikus templom (Rákóczi utca) Főtípus: M4.1. Kulturális egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek 60

61 Altípus(ok): M Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Fajta (fajták): Templom GPS-koordináták: é. sz. 47,24312, k. h. 018,29711 Tengerszint feletti magasság: 153 méter A Római Katolikus plébániatemplom (39. ábra) a falut szegélyező egyik pleisztocén korú folyóvízi teraszon elhelyezkedő klasszicista épület, melyet ban renováltak. Egyhajós, kereszthajós, homlokzati tornyos templom. A hosszhajó 3 szakaszos, csehsüveg boltozatos, a középső szakaszában kereszthajó található. A torony alatt előcsarnok figyelhető meg 2 dór oszloppal. A mennyezeti freskók Krisztus életéből merített jeleneteket ábrázolnak. A főoltár oltárképe a Szentháromság. A bal mellékoltár festménye Szt. Györgyöt ábrázolja. Az épület jó állapotban van. A templom titulusa a Szentháromság (MTA MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÓ INTÉZET 1998). 39. ábra: Katolikus templom 40. ábra: Árok sasbérc szerkezet, Tó-hegy 28) Egyedi tájérték megnevezése: Árok sasbérc szerkezet (Tó-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Töréses-vetődés feltárása, előfordulása Az árokrészben mért adatok: GPS-koordináták: é. sz. 47,24693, k. h. 018,30214 Tengerszint feletti magasság: 144 méter Csúcson mért adatok: GPS-koordináták: é. sz. 47,24722, k. h. 018,30221 Tengerszint feletti magasság: 156 méter A település északi részén, a Tó-hegy területén látható feltárásban kibillent helyzetben figyelhetjük meg a középső-triász korú megyehegyi dolomit rétegeit 61

62 (39. ábra). A feltárás falában vetődések és töréses szerkezetek mutathatók ki. Egymással párhuzamos, vagy közel párhuzamos vetődések alakultak ki. A vetődések mentén nagyobb kőzettestek az előtérben bezökkentek, a kőzettest fennmaradó része ugyanakkor az úttest szintjéből kiemelkedik. Itt tanulmányozható az említett rétegsor is. 29) Egyedi tájérték megnevezése: Antecedens völgy (Tó-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Víztani egyedi tájérték Fajta (fajták): Folyóvízhez kapcsolódó képződmény GPS-koordináták: é. sz. 47,24693, k. h. 018,30214 Tengerszint feletti magasság: 144 méter A Tó-hegy területén egy korábbi antecedens völgy képződési hagyatéka tárul fel. Az antecedens völgy (41.a/b. ábra) esetében az adott területen korábban már létezett egy felszíni vízfolyás, amelynek medre jól tanulmányozható terepen is. A terület egy része tektonikus hatások következtében kiemelkedik, s megindul a völgy bevágódása, mely a hegység kiemelkedésével együtt folytatódik. Ezt a tektonikus mozgással járó völgyfejlődést antecedens völgyfejlődésnek nevezzük (BULLA B. 1954). A Tó-hegy területén ennek a mozgásnak és felszínforma képződésnek a következtében egy meredek falú, kisebb szurdok tárul elénk nyugatról a település felé tekintve. 41.a. ábra: Antecedens völgy kialakulása (Cholnoky után, BULLA B ) 62

63 41.b. ábra: Antecedens völgy (Tó-hegy) 42. ábra: Üveghordó 30) Egyedi tájérték megnevezése: Üveghordó (Pince, pincesor) Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték Típus(ok): M Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték Altípus(ok): M Agrártörténeti egyedi tájérték Fajta (fajták): Présház, borház GPS-koordináták: é. sz. 47,23636, k. h. 018,29296 Tengerszint feletti magasság: 157 méter Az üveghordó (42. ábra) a valamikori grófok pincészetéhez tartozott. Belseje csempe, kivéve az aljzata. Méretei nem mindennapiak, egy 120 literes hordó a fényképeken kis tejeskannának tűnik mellette. Ez tulajdonképpen egy 4 x 4 méteres alapterületű, 2 méter magas hordó. Kívülről csak egy oldala szabad, teljesen bele illeszkedik a pince terébe. Maga a hordó belülről leginkább felül négy sarkon lekerekített oldalú téglalapra hasonlít. A belsejében a mennyezeten körben színes csempék vannak, ennek jelentőségét nem tudjuk. Kívülről a két felső sarokban egy-egy szőlőfürtöket ábrázoló kör alakú motívum díszíti. Középen egy címer található melyen a harcokra, vitézségre utaló kard motívumok és páncélsapkák vannak megjelenítve. Ezen kívül jelen vannak a korona és a jellegzetes szalag motívumok. 31) Egyedi tájérték megnevezése: Rétegsor (Tó-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Rétegtani jelentőségű feltárás, képződmény GPS-koordináták: é. sz. 47,24693, k. h. 018,30214 Tengerszint feletti magasság: 144 méter 63

64 43. ábra: Rétegsor (Tó-hegy) 44. ábra: Gyűrődési nyomok a Megyehegyi Dolomitban, Tó-hegy A Tó-hegy területén a középső-triász korú, Anizusi emelet megyehegyi dolomit rétegsora tárul fel, a rétegek dőlése: (43., 44.b. ábra). A rétegsorban platform eredetű világosszürke, sárgásszürke vagy piszkos fehér, ősmaradványokban kevésbé bővelkedő vastagpados dolomit jelenik meg. A formáció vastagsága méterig terjedhet (BUDAI T. HAAS J. 1993, 1997). A Megyehegyi Dolomit Formáció a Tethys üledéksorát őrzi, melyben helyenként kékzöld algák megjelenése mutatható ki. 64

65 44.b. ábra: A triász rétegtani alapegységei (forrás: Haas J. Kovács S. Oravecz J. Budai T., ). 65

66 32) Egyedi tájérték megnevezése: Gyűrődés (Tó-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Gyűrődés feltárása, előfordulása GPS-koordináták: é. sz. 47,24693, k. h. 018,30214 Tengerszint feletti magasság: 144 méter Bizonyos plasztikus kőzetek összenyomás hatására törés helyett gyűrődnek. Ekkor keletkeznek a redők, melyek a gyűrődés szerkezeti alapformái. Ezek a redők lehetnek álló, fekvő, vagy ferde redők. A gyűrődést okozó erők sokszor olyan mértékben hatnak az adott terület kőzetére, hogy az több km-re eredeti helyétől egy ott lévő kőzet tetejére kerülhet (áttolt redő). A Tó-hegy területén gyűrt rétegsorok figyelhetők meg a középső-triász korú megyehegyi dolomit összletben (44.b. ábra). A gyűrődés jelentős oldalirányú erők hatására utal, amely a terület korábbi jelentősebb tektonikus formálódásának bizonyítékát adja (BORSY Z. 1992). 33) Egyedi tájérték megnevezése: Inszolációs, kifagyásos aprózódás törmelékei (Tó-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájérték Altípus(ok): M Geomorfológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): GPS-koordináták: é. sz. 47,24693, k. h. 018,30214 Tengerszint feletti magasság: 144 méter A Tó-hegy területén a megyehegyi dolomit feltárásban a rétegek dőlése: Ezen a területen az egyes rétegek rétegfejei a vetődések és gyűrődések hatására erőteljesen összetöredeztek, így könnyen áldozatul esnek az inszolációs aprózódásnak és a fagy okozta aprózódásnak. A keletkező törmelék szilánkos megjelenésű és 0,5 5 cm átmérőjű (45. ábra). Inszolációs aprózódásnak (hőingadozás okozta aprózódás) nevezzük a hőmérséklet ingadozásával az egyes kőzetekben térfogatváltozás során bekövetkező aprózódást, ami a kőzet széteséséhez vezet. Fagy okozta aprózódás: a kőzetrepedéseibe bejutó víz megfagyásával fellépő feszítő erők hatására a kőzettest aprózódik, szétesik. 66

67 45. ábra: Inszolációs és kifagyásos aprózódás törmeléke 46. ábra: Vető 34) Egyedi tájérték megnevezése: Vető (Tó-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Törés, vetődés feltárása, előfordulása GPS-koordináták: é. sz. 47,24693, k. h. 018,30214 Tengerszint feletti magasság: 144 méter A Tó-hegy területén, a megyehegyi dolomit os rétegdőlésű rétegeiben elmozdulási síkok, vetők (46. ábra) fedezhetők fel, amelyek egy korábbi jelentősebb tektonikus mozgásra utalnak a területen. A vetők olyan törések, ahol az egyes kőzettestek egy vetősík mentén elmozdulnak egymáshoz képest. Ez az elmozdulás lehet néhány centiméter hosszúságú, de elérheti a több száz kilométer hosszúságot is. 35) Egyedi tájérték megnevezése: Törmelékkúpok Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geomorfológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Periglaciális formák (a MSZ 20381/2009 szerint nem besorolható formák) GPS-koordináták: é. sz. 47,24693, k. h. 018,30214 Tengerszint feletti magasság: 144 méter A Tó-hegynél a megyehegyi dolomit os rétegdőlést mutat, a feltárás falának előterében helyenként leszakadt kőzettömbök láthatók. A kőzettömb a hidegebb, kifagyásos (periglaciális) időszakok hatására jelentősen pusztul, előterében törmelékkúpok (47. ábra) keletkeznek. 67

68 Törmelékkúp: A lejtőt pusztító eróziós folyamatok által lepusztított és a lejtők lábánál legyező alakban felhalmozódó felaprózott törmelék. 47. ábra: Periglaciális formák (Tó-hegy) 48. ábra: Rétegsor feltárás (Kő-hegy) 36) Egyedi tájérték megnevezése: Rétegsor feltárás (Kő-hegy) Főtípus: M4.2. Természeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Földtudományi egyedi tájértékek Altípus(ok): M Geológiai egyedi tájérték Fajta (fajták): Rétegtani jelentőségű feltárás, képződmény GPS-koordináták: é. sz. 47,24351, k. h. 018,29764 Tengerszint feletti magasság: 111 méter A Kő-hegyen a középső-triász korú megyehegyi dolomit rétegtani feltárása (48. ábra) figyelhető meg és tanulmányozható. A rétegsorok jól elkülönülnek, könnyen megállapíthatóak az egyes rétegsorok határvonalai (lsd. 31. egyedi tájérték leírása). 37) Egyedi tájérték megnevezése: Vadgesztenye fasor Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Zöldfelületi létesítmény, objektum Fajta (fajták): Fasor Első egyed: GPS-koordináták: é. sz. 47,24708, k. h. 018,29496 Tengerszint feletti magasság: 138 méter Utolsó egyed: GPS-koordináták: é. sz. 47,24986, k. h. 018,29029 Tengerszint feletti magasság: 138 méter 68

69 A település északi részén található vadgesztenye fasor (Aesculus hippocastanum), 2010-ben furcsa módon egyszerre virágzott és hozott termést (49. ábra). Idős példányokból álló fasor. A faj homokos és agyagos talajokon is megél, lombhullató. A faluban több helyen is előfordul vadgesztenye, de csak egyegy példányban. Itt viszont a közút mentén végig két oldalon szabályosan követik egymást ezek a fák. Értékük a korukban és a szépségükben rejlik. 49. ábra: Gesztenye-fasor 50. ábra: Amerikai dió fasor 38) Egyedi tájérték megnevezése: Kókuszdió-fasor Amerikai dió-fasor Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Zöldfelületi létesítmény, objektum Fajta (fajták): Fasor Első egyed: GPS-koordináták: é. sz. 47,24657, k. h. 018,29332 Tengerszint feletti magasság: 144 méter Utolsó egyed: GPS-koordináták: é. sz. 47,24786, k. h. 018,29279 Tengerszint feletti magasság: 136 méter Gróf Pappenheim Siegfried hozatta ezeket a fákat a településre, hogy az általa épített Duzzogó fürdőhöz vezető útja során gyönyörködhessen bennük (50. ábra). Kis szakaszon találhatóak meg, de jó állapotban lévő példányok. A helyiek között kókuszdió fasor néven ismertebb. Példányai igen nagyra megnőttek. 39) Egyedi tájérték megnevezése: Török-ház Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (művészeti) alkotás 69

70 Fajta (fajták): Lakóépület, épületrész GPS-koordináták: é. sz. 47,24625, k. h. 018,30347 Tengerszint feletti magasság: 135 méter A török időből fent maradt Török-ház (51. ábra), egy vályogház, nádtetővel. A törökök kivonulása után üresen maradt, jelenleg romos állapotban van, összedőlés fenyegeti. A közeljövőben foglalkozni kellene vele a felújítása érdekében. 51. ábra: Török ház 52. ábra: Orosz emlékmű 40) Egyedi tájérték megnevezése: Orosz emlékmű Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Típus(ok): M Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek Altípus(ok): M Temetkezéssel kapcsolatos építmény, művészeti alkotás Fajta (fajták): Síremlék GPS-koordináták: é. sz. 47,23902, k. h. 018,29524 Tengerszint feletti magasság: 144 méter Az oroszemlékmű orosz katonák emlékére állított síremlék, melynek kőzetanyaga dolomit, alul betonréteg védi (52. ábra). Egykor a falu szélére helyezték, de mára már a község határai túlnőtték ezt a területet. A görög alkotásokat kedvelő osztrák Grófok Kastélyparkjába stílusilag egyáltalán nem odaillő, viszont viszonylag félreeső helyen található. 70

71 41) Egyedi tájérték megnevezése: Krumplispince Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték Típus(ok): M Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték Altípus(ok): M Agrártörténeti egyedi tájérték Fajta (fajták): Pince GPS-koordináták: é. sz. 47,24091, k. h. 018,29254 Tengerszint feletti magasság: 153 méter A krumplis pince eldugott részen van, a fák és cserjék elég jól eltakarják. Iszkaszentgyörgyről az Isztimérre vezető út mentén található, a Bástyától méterre. Bejáratát rácsos vasajtó védi (53. ábra), melyet jelenleg csak a levél halomtól, illetve az oda bemosódott talajtól nem lehet elmozdítani. Amíg a grófok a településen tartózkodtak, addig krumpli és egyéb alapanyagok tárolására használták ezt a pincét. A grófok egyik alkalmazottja volt a felelős, neki kellett felvinni a konyhára az itt tárolt alapanyagokat. 53. ábra: Krumplispince bejárata 71

72 42) Egyedi tájérték megnevezése: Imre-major Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték Típus(ok): M Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték Altípus(ok): M Agrártörténeti egyedi tájérték Fajta (fajták): Majorság Az Imre-major jelenleg fel van osztva kisebb parcellákra, már csak a terület neve maradt fenn. Napjainkban Iszkaszentgyörgy ipartelep része található ezen a területen. Gróf Pappenheim Siegfried fiának, Imrének adományozta birtoka ezen részét, ezért hívják Imre-majornak. 43) Egyedi tájérték megnevezése: György-major Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték Típus(ok): M Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték Altípus(ok): M Agrártörténeti egyedi tájérték Fajta (fajták): Majorság Gróf Pappenheim Siegfried György nevű fiának adományozta birtoka ezen részét, ezért hívják György-majornak. Tulajdonképpen szántóföldek, szőlős területek vannak ezen a részen. Itt található a káposztáskertek nevű terület, mely a káposzta termesztés miatt kapta a nevét. Jelenleg inkább állattartás folyik itt a káposztatermesztés helyett. 44) Egyedi tájérték megnevezése: Sándor-major Főtípus: M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték Típus(ok): M Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték Altípus(ok): M Agrártörténeti egyedi tájérték Fajta (fajták): Majorság Iszkaszentgyörgyről Kincsesbánya felé haladva juthatunk el erre a területre. Természetesen ez a terület is Pappenheim Siegfried egyik fiának, Imrének a területe volt. V.2. Az egyedi tájértékek értékelése Iszkaszentgyörgyön, amikor megkezdtük kutatómunkánkat még az MSZ 20381:1999 szabvány volt érvényben. Miközben az értékek jellemzését és értékelését végeztük, 2009-ben kiadták az új, módosított MSZ 20381:2009-es szabványt. Emiatt az értékeket újra besoroltuk a 2009-es szabvány alapján is, és ez alapján a besorolás alapján is kiértékeltük az eredményeket. Az egyedi tájértékek kataszterezése során a MSZ 20381: 1999 szabvány két fő típust különített el: 72

73 (1) Kultúrtörténeti egyedi tájérték és (2) Természeti képződmény. A szabvány több szintű osztályozást használ. Tehát a két főtípusnak vannak altípusai és még azokon belül is vannak különböző típusai. Ezen típusokat használva a MSZ 20381:1999 szabványt alkalmazva a következő megállapításokat tehetjük: Iszkaszentgyörgyön összesen 44 db. egyedi tájértéket felvételeztünk, ebből 23 db. Kulturális egyedi tájérték és 20 db. Természeti képződmény kategóriába tartozik. Előfordult, hogy egy objektumnál több értékkategóriát is ki tudtunk jelölni. Az értékelésünket a két fő típuson belül a kisebb fő kategóriákkal is elvégeztük. Viszont a további kategóriák sokféleségük miatt nem használhatóak összehasonlításra. A kutatási területünkön összesen 3 közlekedéssel kapcsolatos (13%), 11 településsel kapcsolatos (48%), 5 termeléssel kapcsolatos (22%), és 2 történelmi eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos egyedi tájértéket (8%) felvételeztünk a Kultúrtörténeti egyedi tájértékeken belül. A Természeti képződmények keretein belül pedig 1 biológiai (5%), 18 földtudományi (90%) és 1 esztétikai egyedi tájértéket (5%) katasztereztünk (54. és 55. ábra, 1. táblázat). A Természeti képződmények többségét, 90%-át a földtudományi egyedi tájértékek adták a területen. 54.ábra: Iszkaszentgyörgy kultúrtörténeti egyedi tájértékeinek megoszlása (MSZ 20381:1999. alapján) 73

74 55. ábra: Iszkaszentgyörgy természeti képződményeinek megoszlása (MSZ 20381:1999. alapján) Az értékek kataszterezésére vonatkozó MSZ 20381:1999 szabványt közben átdolgozták és a jelenleg érvényes MSZ 20381:2009 szabványt 2009-ben adták ki. A 1999-es szabvány alapján már besorolt értékeinket a 2009-es szabvány alapján ismét kategorizáltuk. Ez a szabvány 3 főtípust különít el: (1) M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékeket, (2) M4.2. Természeti egyedi tájértékeket és (3) M4.3. Tájképi egyedi tájértékeket. Ezeken belül típusokba soroltuk az értékeket, melyeknek altípusait, majd fajtáit is meghatároztuk. Az MSZ 20381:2009 szabvány alapján a következő megállapításokra juthatunk: Iszkaszentgyörgyön összesen 44 db. egyedi tájértéket felvételeztünk, ebből 25 db. kultúrtörténeti egyedi tájérték, 18 db. természeti egyedi tájérték és 1 db. tájképi egyedi tájérték volt. A kultúrtörténeti egyedi tájértékek (57%) közül 13 db. településsel kapcsolatos egyedi tájérték, 8 db. termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték és 4 db. egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolatos egyedi tájérték volt. A természeti egyedi tájértékek közül mindegyik felvételezett érték (18 db., 41%) a földtudományi egyedi tájérték típusba sorolható. A tájképi egyedi tájértékek főtípuson belül a kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel típusba 1 db. érték tartozik (2%). A 44 db. felvételezett érték között nincs biológiai egyedi tájérték és vonalas jellegű kilátópont egyedi tájérték (56. és 57. ábra, 1. táblázat). 74

75 56. ábra: Az egyedi tájértékek főtípusok szerinti megoszlása Iszkaszentgyörgyön (MSZ 20381:2009. alapján) 57. ábra: Egyedi tájértékek megoszlása Iszkaszentgyörgyön típusok szerint (MSZ 20381:2009. alapján) 75

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Kőzethatású Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban (9 főtípus, 39 talajtípus)

Részletesebben

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Bevezető 2 1.1. Előzmények 2 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Tájrendezés és tájvédelem 3.

Tájrendezés és tájvédelem 3. Tájrendezés és tájvédelem 3. A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Tájrendezés és tájvédelem 3.: A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Lektor: Dr. Szalai, Tamás Ez a

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

Varsány község Településrendezési Tervéhez

Varsány község Településrendezési Tervéhez MŰSZAKI LEÍRÁS Varsány község Településrendezési Tervéhez BEVEZETŐ: Varsány község településrendezési terve a teljes igazgatási területre készült. A településrendezés általános célját és várható hatását

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

Felsőörs környezetvédelmi programja

Felsőörs környezetvédelmi programja 2016 Felsőörs környezetvédelmi programja Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet Felsőörs környezetvédelmi programja Készítette: Arany Diána Mónika, Berecz Veronika, Németh Péter, Zóka Dániel

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják.

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. Az élettanilag hatékony környezeti tényezõk összessége az ökológiai környezetet alkotják. Fény, hõ, víz, oxigén, széndioxid, ásványi

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program Siófok Budapest 2005. november 2006. július Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A)

1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A) Talajtan Az itt látható tematika sajnos még nem véglegesített, az oldal teljes feltöltésére jelenleg nincs lehetőségünk. Amennyiben rendelkezel olyan anyaggal, amelyet megosztanál másokkal is, küldd el

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV TÁRSASHÁZ TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Gyál településen társasház tervezéséhez talajvizsgálati

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai III.3. KELET VÁROSRÉSZ Területi határai Keleten és délen Eger MJV közigazgatási határa, északon a Vécseyvölgyi utca, nyugaton a Gárdonyi, Bástya, Mekcsey, Kertész, Hadnagy, Deák Ferenc, Sas és Kistályai

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1. Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyűjtő alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY

BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY A Nemzeti Vízstratégia (környezetvédő) civil szemmel BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY Készítő: Ökoton Bt. 2013. december A tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA 2013 2376 E számú pályázata biztosította

Részletesebben

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011. Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat

Részletesebben

Mogyoród Környezetvédelmi Programja 1 BEVEZETÉS

Mogyoród Környezetvédelmi Programja 1 BEVEZETÉS 1 BEVEZETÉS Az egész világon megfigyelhető tendencia, hogy a városok népessége egyre nő, ugyanakkor a vidéki élet is egyre urbanizáltabbá válik, a lakott területek egyre inkább koncentrálódnak. A háztartások

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés. Nitrogénművek Zrt. Biztonsági jelentés. készült

NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés. Nitrogénművek Zrt. Biztonsági jelentés. készült NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés Nitrogénművek Zrt. készült a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján Nyilvános változat

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kohán Balázs

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kohán Balázs DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kohán Balázs Budapest, 2014 GIS-alapú vizsgálat a Duna Tisza közi homokhátság szárazodásának témakörében Kohán Balázs Témavezető: Dr. Papp Sándor CSc, nyugalmazott egyetemi docens Konzulensek:

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnikai Tanszék TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól A talajvizsgálati

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba 7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Mátraszentimre Környezetvédelmi Program

Mátraszentimre Környezetvédelmi Program Mátraszentimre Környezetvédelmi Program 2011 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 1. Jogi alapok... 2 2. Tervelőzmények... 2 3. Főbb célkitűzések és várt eredmények... 2 II. Állapotfeltárás... 2 1. A település

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési

Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közútfejlesztő-, közútkezelő szakmérnöki ágazatok Tantárgy: Közutak üzemeltetése 1. előadó: Dr. Szakos Pál Közutak fenntartása 1.,2. Útüzemeltetés

Részletesebben

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

polgármester városi főépítész

polgármester városi főépítész Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Lautner Emőke városi főépítész Tájékoztató a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének döntés előkészítő koncepciótervének tervezetéről

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj és védelme Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj nagyon fontos természeti erőforrása az emberiségnek, és a nemzeteknek is. Bosznia

Részletesebben

Szivárgási vizsgálatok oszlopmodell kísérletekkel. Szakdolgozat

Szivárgási vizsgálatok oszlopmodell kísérletekkel. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Szivárgási vizsgálatok oszlopmodell kísérletekkel Szakdolgozat A dolgozatot készítette: Bernát Mária Geokörnyezetmérnöki

Részletesebben

MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN

MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN 2015 MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN Szerkesztette: Dr. Primusz Péter Témavezető: Dr. Péterfalvi József Lektorálta:

Részletesebben

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN

Részletesebben

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN TANULMÁNY.: Táj- és Környezetvédelmi Tervezés c. tantárgyhoz

Részletesebben

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024

Részletesebben

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig.

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-8 tervezési alegység

Részletesebben