Helyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz
|
|
- Ilona Farkas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földrajz 250
2 5 6. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Általános fejlesztési feladatok A Kárpát-medence tájain jellemző természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok megismerése és összevetése. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek (pl. a család, a lakóközösség, az állam) szerepének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában. A személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségének felismerése. Annak felismerése, hogy a közvetlen környezetben élő emberek kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. A tanulók földrajzi-környezeti kíváncsiságának felébresztése. A tudás megszerzésére irányuló igény kifejlesztése. A kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapkészségek megalapozása. A szűkebb földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodáshoz szükséges technikák kialakítása. 2. Ismeretszerzés, tanulás A földrajzi-környezeti tartalmú közvetlen és közvetett információhordozók (a valóság, térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, szóbeli források, ábrák, képek, adatsorok stb.) kiválasztása közvetlen tanári segítséggel. Tájékozódás, válogatás tanári segítséggel az információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a könyvtárban, kiállításon és múzeumban). Egyszeri és rendszeres megfigyelések, mérések, valamint vizsgálódás és modellalkotás közvetlen tanári irányítással csoportmunkában és önállóan. A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában: lényeg kiemelése szövegből, hasonlóságok és különbségek észrevétele; adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, terepasztali modellen, tablón); egyszerű vázlat készítése információk alapján tanári irányítással; következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert egyszerű adatokból, tényekből; egyszerű gyűjtemény, tabló összeállítása közvetlen irányítással (pl. képek, kőzetek, nyersanyagok és késztermékek, termények); a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása egyszerű helyzetgyakorlatokban. Esemény, történet elmondása megfigyelés alapján és emlékezetből. A különféle tanulói nézetek megfogalmazása egy-egy földrajzi-környezeti jelenséggel kapcsolatban példák, tapasztalatok alapján. Az alapvető szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően. A környezetben megfigyelt spontán tapasztalatok, mindennapi ismeretek egyszerű megfogalmazása és természettudományos szemléletű magyarázata. Leírások készítése megfigyelésekről. A megfigyelések és vizsgálódások tapasztatainak, eredményeinek egyszerű magyarázata. Ismeretszerzés és -feldolgozás projektmódszerrel, közvetlen tanári irányítással egy természetföldrajzi témakörrel kapcsolatban (pl. a lakóhelyi környezet földrajzi jellemzőiről). 251
3 A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására irányuló igény megalapozása a tanulókban. 3. Tájékozódás a földrajzi térben Az ismert tér fokozatos kitágítása. Tájékozódás a lakóhelyen, valamint annak szűkebb és tágabb környékén. A térkép és a valóság kapcsolatának megláttatása. A valóságból szerzett információk azonosítása térképi információkkal. Felismerés, keresés, iránymeghatározás térképen. A keresőhálózat használata. A földrajzi fokhálózat ismerete. Távolságra vonatkozó becslések, egyenes vonal menti távolságok mérése. Az alapvető földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok térbeli rendjének felismerése hazai példák alapján. A közvetlen környezetben előforduló természetes és mesterséges elemek méretbeli nagyságrendjének becslése. Vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről. Eligazodás domborzati, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken. Elemi leolvasások térképekről tanári irányítással. A közvetlen földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön. A különböző tartalmú térképek közötti összefüggések felismertetése tanári irányítással 4. Tájékozódás az időben A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek érzékelése. A környezetben lezajló folyamatok időrendiségének felismerése (pl. az időjárás és az élővilág változásában, a felszínformálódásban, az életmódban és a termelő tevékenységben). Periodikus jelenségek felismerése (pl. a Föld mozgásaihoz kötődő változások). A rövidebb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése hazai példák alapján. 5. Tájékozódás a környezet anyagaiban A hazai gazdaságban leggyakrabban használt szerves és szervetlen anyagok megismerése, csoportosítása különböző szempontok szerint. A leggyakrabban előforduló ásványok, kőzetek, nyersanyagok és energiahordozók megismerése. A háztartásban használt energiahordozók és nyersanyagok jelentőségének megismerése. Az energia iránti igény és az energiatakarékosság fontosságának felismerése. Az energiatakarékos magatartás megalapozása. A lakóhely és környékének környezetét leginkább károsító anyagok és folyamatok, valamint a környezetkárosítás-csökkentés lehetőségeinek megismerése. 6. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásaiban A hazai tájak életközösségeinek ökológiai szemléletű jellemzése, az élőhelyek földrajzi sajátosságainak felismerése és kapcsolataikban való bemutatása. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása időjárási jelenségekkel. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése Kárpát-medencebeli példák alapján. A természeti környezet közvetlen hatásainak felismerése a társadalmi-gazdasági folyamatokban hazai és külföldi példák alapján. 252
4 A technikai fejlődés szerepének felismerése az életmód és a termelés átalakulásában a különböző földrajzi helyekről vett példákon. A földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások és az azokból adódó problémák felismerése, megoldási módok keresése. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok megismerése. 7. Tájékozódás hazai földrajzi-környezeti kérdésekben A tágabb lakókörnyezet, a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötődés kialakítása érdekében. Magyarország nemzetközi hírének megismerése és tudatosulása (pl. jelentős személyiségek, szellemi és gazdasági termékek, hungarikumok által). A társadalmi-gazdasági élet természeti adottságokkal való kapcsolatának érzékelése a lakóhelyről és annak környékéről vett példák alapján. Az életmód és a gazdálkodás változásainak bemutatása a Kárpát-medencében az eltérő jellegű földrajzi tájakról való példák alapján. A helyi környezet (iskola, település) természeti, társadalmi, környezeti értékeinek és problémáinak felismerése. 8. Tájékozódás regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben Természetföldrajzi és gazdasági jellemzők leolvasása a Föld különböző részeit ábrázoló térképekről. A különböző adottságú Kárpát-medencevidéki nagytájak eltérő természetföldrajzi és társadalmigazdasági jellemzőinek felismerése. Az életmódban, a szokásokban bekövetkezett változások érzékelése (pl. a táplálkozásban, a ruházkodásban, az építkezésben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a háztartásban). A magyarországi régiók földrajzi jellemzőinek felismerése. A magyarországi régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek felismerése. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának érzékelése a lakóhelyi környezetben és Magyarországon. Annak felismerése, hogy milyen hatással van a környező világ a hazai környezet állapotára. Annak észrevétele, hogy a különböző tájak és a társadalom egyes csoportjai eltérő mértékben járulnak hozzá a természeti környezet átalakulásához és károsodásához. A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján (pl. tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola). Annak felismertetése, hogy a környezet állapotáért és védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismertetése a lakóhelyen és környékén. Hazánk európai helyzetének megismertetése. Fejlesztési feladatok 7 8. évfolyam 1. Általános fejlesztési feladatok A kontinenseken és a hazánkban jellemző földi képződmények, a főbb természet- és társadalomföldrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése, értelmezése. 253
5 Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. A cselekvés lehetőségeinek felismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény kifejlesztése a tanulókban. A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek fejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése. 2. Ismeretszerzés, tanulás A földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak megfelelő, közvetett információhordozók (térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, folyóiratok, egyszerű statisztikai kiadványok, lexikonok, szóbeli források, ábrák, képek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet stb.) kiválasztása tanári irányítással. Eligazodás, válogatás tanári segítséggel a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a világhálón, a könyvtárban, kiállításon és múzeumban). Megfigyelések, vizsgálódások, mérések tanári irányítással csoportmunkában és önállóan. A legegyszerűbb eszközök, mérőműszerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata. A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában: lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, információk csoportosítása és rendszerezése; adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, maketten); egyszerű vázlat készítése információk alapján önállóan; következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert adatokból, tényekből; gyűjtemény, tabló összeállítása szaktudományos szempontok alapján (pl. kőzetek, termények, termékek, képek); a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban. Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés alapján és emlékezetből. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése. A különféle tanulói nézetek megfogalmazása, kifejtése esetelemzés, vita és egyszerű szerepjáték során. A szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően. A környezetben szerzett tapasztalatok, köznapi földrajzi-környezeti ismeretek megfogalmazása, valamint egyszerű természet- és társadalomtudományos szemléletű magyarázata. Leírások, beszámolók készítése megfigyelésekről, ismeretekről szóban és írásban a megfelelő segédeszközök használatával, tanári irányítással. Ismeretszerzés és -feldolgozás projektmódszerrel, közvetett tanári irányítással a különféle tájtípusokkal kapcsolatban. A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására irányuló igény kialakítása a tanulókban. Eligazodás domborzati, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken. Elemi leolvasások térképekről tanári irányítással. A közvetlen földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön. 3. Tájékozódás a földrajzi térben Az ismert tér fokozatos kitágítása. Tájékozódás a kontinenseken. A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása. 254
6 Keresztmetszetről és tömbszelvényről szerzett információk azonosítása térképi információkkal. Felismerés, keresés, egyszerű helymeghatározás különböző méretarányú térképeken. A földrajzi fokhálózat használata. Egyenes és görbe vonal menti távolságok mérése különböző méretarányú térképeken. A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése. A földi környezetelemek (pl. óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, gazdálkodás) méreteinek, számszerűen kifejezhető adataik nagyságrendjének érzékelése. Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Szemléleti térképolvasás önállóan, okfejtő térképolvasás tanári irányítással különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken. A különböző tematikus térképek tartalma közötti összefüggések indoklása. A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön. 4. Tájékozódás az időben Eligazodás a földtörténet időegységeiben. A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek tudatosulása. A kontinenseken megismert földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. Periodikus jelenségek leírása. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése példák alapján (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai). 5. Tájékozódás a környezet anyagaiban Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségük felismerése. A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése. Annak belátása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az energiatakarékos magatartás kialakítása. A környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok és forrásaik megismerése. A szennyezőanyagok károsító hatását mérséklő, megszüntető eljárások megismerése a kontinensekről vett példák alapján. 6. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásaiban Az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek értelmezése. Annak felismerése példákon keresztül, hogy az egyes népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági fejlődésüket, gondolkodásmódjukat. A földrajzi térben zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata a kontinensekről való példák alapján. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, egyszerű értelmezése. A társadalmi-gazdasági események egyes országok fejlődésére gyakorolt hatásainak felismerése. A változások felgyorsulásának az egyénre, az országokra, a világ egészére gyakorolt hatásainak felismertetése példákon. 255
7 A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások észrevétele. A termelő és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismertetése a környezetben regionális példákon. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékelése. 7. Tájékozódás hazai földrajzi-környezeti kérdésekben Magyarország földjének részletes megismerése kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötődés megerősítése érdekében. A magyarság, Magyarország és a magyar gazdaság helyének, kapcsolatrendszerének megismerése a Kárpát-medencében, Közép-Európában, földrészünkön és a világban különböző források felhasználásával. A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek felismerése tanári irányítással aktualitások alapján. Az egyes hazai országrészek, tájak hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése. A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek megismerése. Környezetünk problémáinak, azok hazai és regionális kapcsolataiknak a felismerése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének megismerése a Föld felfedezésében és megismerésében. 8. Tájékozódás regionális és globális földrajzi-környezeti A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának felismerése a természeti adottságokban a kontinensekről vett példákban. A természetföldrajzi adottságok gazdaságra gyakorolt hatásának bemutatása kontinensrészek, tájak és országok példáján. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a múlt és a jelen társadalmigazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján. Európa és országai földrajzi jellemzőinek megismerése, különös tekintettel a Magyarországgal szomszédos országokra és az Európai Unió tagállamaira. A földrészek, azok nagytájai, a tipikus tájak és az országok regionális sajátosságainak, valamint hasonlóságaiknak és különbségeiknek a felismerése. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának érzékelése a különböző földrészekről származó példákban. Annak felismerése, hogy napjainkban a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok egy része világméretekben zajlik. Annak tudatosulása a tanulókban, hogy az egyes országok eltérő mértékben járulnak hozzá a földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz. A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismerése. Annak megértése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekről, illetve a társadalomra háruló felelősségről a természetes és egészséges környezet megőrzésében, regionális példák alapján. Az aktív és felelős döntések meghozatalára képes állampolgárrá válás iránti igény kialakítása a tanulókban 256
8 Időkeret: Évfolyam Heti óraszám 1 1 1,5 1,5 Évi óraszám
9 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Tájékozódás a térképen és a természetben Időjárás és éghajlat Folyóvizek és a tavak A földfelszín változása A lakóhely megismerése Környezetvédelmi gyakorlatok időkeret: 7 óra időkeret: 5 óra időkeret: 6 óra időkeret: 12 óra időkeret: 4 óra időkeret: 3 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Tájékozódás a térképen és a természetben Tájékozódás képességének fejlesztése földrajzi tárgyú ismeretterjesztő könyvek használatában. lexikonok, Térképolvasási képesség fejlesztése Logikus gondolkodás A szaktárgyhoz kapcsolódó tanulási módszerek elsajátítása Memóriafejlesztés TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA A térképészet rövid története. Térképészeti alapismeretek. A térkép méretaránya, a vonalas mérték. A domborzat ábrázolása a térképen. Magasság meghatározása a térképen. A leggyakoribb térképjelek értelmezése. Irány és távolság meghatározása térképen. Keresőhálózat, kilométer-hálózat használata. Tájékozódás a mindennapokban használatos térképeken (települési, autós, turistatérképen). Tájékozódás a természetben iránytű nélkül és iránytűvel. A térkép betájolása. Tájékozódási gyakorlatok. A tematikus térképek. A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI A gyakoribb térképjelek ismerete, elemi térképhasználat. Egyszerű térképvázlat készítése. Egyszerű mérések végzése vonalas mértékkel. Világtájak megnevezése információ leolvasása egyszerű tematikus térképről. ELVÁRHATÓ MAXIMUM Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és felszíni Lakóhelyhez közeli kirándulóhely megnevezése leírása. vizeit. és Időjárás éghajlat és Megfigyelő képesség fejlesztése Környezettudatos gondolkodásmód kialakítása Szaknyelvi kommunikáció A levegő és a légkör. A meteorológia jelentősége a társadalmi-gazdasági életben. Az időjárás és az éghajlat. Az időjárás és az éghajlat elemei. A napsugárzás. A napsugárzás, mint fontos megújuló energiaforrás. A hőmérséklet, a napi, havi és évi középhőmérséklet kiszámítása. Az évi közepes hőingás a napi hőingás. Ismerje a legfontosabb légköri jelenségeket. Ismerje az időjárást alakító tényezőket. Tudja a tényezőket megfigyelni, mérni és napi középhőmérsékle tet valamint hőingást kiszámítani. Ismerje a levegőbe kerülő legfontosabb szennyező anyagokat. 258
10 Földrajzi összefüggések felismerése Globális problémák iránti érzékenység kialakítása Folyóvizek és a tavak ) Szövegértés, szövegalkotás, hatékony önálló tanulás A földfelszín változása Matematikai kompetencia fejlesztése (időtartam nagyságrendi különbségek érzékelése) Nyitottság, érdeklődés, fogékonyság Döntésekkel járó kockázatvállalás az emberi tevékenységekben A lakóhely megismerése A szél keletkezése, iránya. A szélenergia. A csapadék keletkezése. A csapadékformák. A víz körforgása. Az üvegházhatás és következményei. Az időjárás megfigyelése régen és ma. Időjárás-megfigyelési gyakorlat A szélsőséges időjárás okozta katasztrófák. Az éghajlati elemek alakulása hazánk éghajlatában. A Föld felszíni vízkészletének csoportosítása. A folyóvizek. Főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, a folyók vízjárása, esése. Hazánk legnagyobb folyója a Duna. A tavak - keletkezésük és pusztulásuk. Legnagyobb tavunk a Balaton. A vizek szennyezése és annak következménye az ember életére. A földfelszín állandó változása. A belső erők. A hegységek kialakulása gyűrődés, vetődés, vulkanizmus. A földrengések. A kőzetek és a felszín formakincse. Kőzetvizsgálati gyakorlatok (a leggyakoribb hazai kőzetek). A külső erők felszínformáló hatása. A hőingás felszínformáló hatása aprózódás, fagyaprózódás. A szél építő és pusztító munkája. A víz felszínformáló munkája. A víz munkája a hegységek belsejében (mészkőhegységek). A jég és a felszín formakincse. A belső és a külső erők munkájának eredménye: a síkságok kialakulása. A talaj keletkezése, jellemzői. A talaj védelme. Az ember felszínformáló tevékenysége. Tájékozódás a lakóhely térképén. A lakóhely természeti viszonyai. Domborzati elemek és formák a Ismerje a vizek típusait. Ismerjék a külső és a belső erők felszínformáló hatását. Ismerjék a legfontosabb kőzeteket, a talajok kialakulásának folyamatát. Tudjanak példát mondani talajféleségekre. Ismerjék meg Magyarországon belül lakóhelyünk elhelyezkedését. Ismerjék a vízbe kerülő legfontosabb szennyezési forrásokat és a vízgazdálkodás feladatait és a vízvédelem fontosságát. Tudják, hogy a felszín állandóan változik és az emberi tevékenység is hozzájárul a táj alakulásához. Legyen ismeretük az éghajlat a vizek, az élővilág és a talaj kapcsolatáról. Becsüljék környezetük értékeit. 259
11 Természettudományos kompetencia fejlesztése (az emberi tevékenység okozta változások megértése, felismerése) Kulturális értékeink, hagyományaink tisztelete, megőrzése lakóhely környékén. Éghajlati jellemzők időjárásmegfigyelés évszakonként. Életközösségek a lakóhely környékén. Védelem alatt álló területek. A település és lakói. A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata. A lakóhely múltja, híres szülöttei. Hagyományok. Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent. Ismerje lakóhelyének természeti jellemzőit. Környezetvédelmi gyakorlatok Lényegkiemelő képesség fejlesztése a mindennapi híradások szelektálása közben A lakóhely környezeti állapotának felmérése. A levegő, víz és talajszennyezés vizsgálata egyszerű módszerekkel. Ismerjék fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Ismerjék fel, hogy felelősek a természet jövőjének fenntarthatóságáért. Tudatos fogyasztói gondolkodás 6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Tájékozódás a térképen és a földgömbön A Föld éghajlata Hazánk, Magyarország Az ember és környezete időkeret: 7 óra időkeret: 6 óra időkeret: 18 óra időkeret: 6 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Tájékozódás a térképen és a földgömbön Megfigyelő képesség fejlesztése TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA A földgömb. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján szélességi és hosszúsági körök. Kontinensek, óceánok elhelyezkedése a földgömbön. A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Tudjanak tájékozódni a földgömbön. Tudjanak tájékozódni elemi szinten a térképen. ELVÁRHATÓ MAXIMUM Ismerjék a földrajzi fokhálózatot. Ismerjék hazánk helyét és jelentőségét Európában. 260
12 A szaktárgyhoz kapcsolódó tanulási módszerek fejlesztése Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön. Térképolvasási képesség fejlesztése A Föld éghajlata Matematikai kompetencia fejlesztése (grafikonok elemzése) Környezettudatos gondolkodásmód kialakítása Szaknyelvi kommunikáció Hazánk, Magyarország Természettudományos kompetencia fejlesztése (felelősség a fenntartható fejlődés formálásáért) Közös, felelősségteljes szemléletmód kialakítása (Európai azonosságtudat ) Nemzeti identitás kialakítása Az ember és környezete Egyéni és közösségi felelősségteljes gondolkodás a környezet átalakításáért Kulturális és nemzeti hagyományaink értékeinek Az éghajlati övezetek kialakulása. Az éghajlati övezetek leíró jellemzése. Az éghajlatot kialakító és módosító tényezők. Az éghajlat vízszintes és függőleges változása. Az éghajlatot kialakító tényezők érvényesülése Európában. Az éghajlatot kialakító tényezők érvényesülése a Kárpát-medencében és hazánkban. A Kárpát-medence leíró jellemzése és az ott élő népek. Magyarország földrajzi helyzete. Magyarország nagytájainak kialakulása. A nagytájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése leíró jellemzése jellemző felszínformái, a táj arculata, éghajlati jellemzők, természetes vizek, természetes növényzet, környezeti értékek, települések, gazdasági jellemzők. A nagytájak életközösségeinek földrajzi jellemzése. A magyarországi régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzői. Budapest természeti és társadalmigazdasági jellemzői. A környezet átalakítása. A természeti katasztrófák és az emberi tevékenység összefüggése. Hazánk környezeti állapota. A természet- és környezetvédelem Magyarországon. környezetvédelem, természetvédelem, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület. A táj arculatának a védelme. Ismerjék a fő éghajlati öveket. Hazánk nagytájainak egyszerű jellemzése illetve felismerése. Ismerje fel a természetvédelem jelentőségét és fontosságát. Legfontosabb jellemzőiket ismerjék. Ismerjék a nagytájak jellemző erőforrásait és tudjanak példát mondani hasznosításukra. Ismerjék a természeti adottságok és a gazdasági lehetőségek kapcsolatait. Ismerjék meg az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatokat azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit. 261
13 megőrzése Fenntartható fejlődés fenntartható fogyasztás alapelvének kialakítása és Hazánk nemzeti parkjai. Felelős magatartás embertársainkkal és a környezetünkkel szemben. Éves óraszám: 55 óra 7. ÉVFOLYAM Földtörténet Az Európán kívüli földrészek Észak-, Nyugat- és Dél-Európa természetés társadalomföldrajza időkeret: 6 óra időkeret: 30 óra időkeret: 19 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Földtörténet Kritikus gondolkodás Memóriafejlesztés Analizálószintetizáló képesség fejlesztése Digitális kompetencia (lényegkiemelő képesség fejlesztése az elektronikus információk szelektálása közben Az Európán kívüli földrészek Topográfiai ismeretszerzés Földrajzi összefüggések logikai folyamatának meglátása Globális látásmód kialakítása TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Tájékozódás az időben. A jelenségek és az idő kapcsolata. A földtörténeti események időbelisége és térbelisége. A történelmi és a földtörténeti időbeosztás nagyságrendjének eltérése. Eligazodás a földtörténeti időbeosztás főbb egységeiben. A föld felszínének alakulása a földtörténet során. A kőzetlemezek és a lemeztektonika. Az ásvány- és kőzetképződés folyamata. Az egyes kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Földrajzi övezetesség a kontinenseken. A kontinensek tipikus tájainak, országcsoportjainak, országainak természet és társadalomgazdaságföldrajzi jellemzői. Jelentősebb magyar utazók, felfedezők szerepe a Föld és népeinek megismerésében. Afrika A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Ismerjék a földtörténeti korok sorrendjét. Ismerjék a föld nagy szerkezeti egységeit azok kialakulását. A kőzetelemek fő mozgásfolyamatát. Ismerjék a tanulók az egyes kontinensek általános természetföldrajzi jellemzőit. Tudják, hogy az országok földrajzi fekvését, helyzetét, hogyan hat társadalmigazdasági életükre, fejlettségükre. Ismerjék legfontosabb országok alapvető természeti. Társadalmi, ELVÁRHATÓ MAXIMUM Ismerjék a földtörténeti időszámítás alapjait, a korok főbb eseményeit. Ismerjék a lemeztektonika lényeges jellemzőit. Ismerjék fel a kontinensek legjobban sérült területeit. Legyen ismeretük a magyar földrajzi utazók munkásságáról, amellyel hozzájárultak a föld és népeinek megismeréséhez. 262
14 Kritikus és kíváncsi attitűd kialakítása Természet- és gazdaságföldrajz közötti összefüggés felismerése Etikai kérdések iránti érdeklődés Biztonság és a fenntarthatóság tisztelete A tudományos és technikai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész földre gyakorolt hatásának felismerése IST-eszközök és az interaktív média kritikus, felelősségteljes, magabiztos használata Észak-, Nyugat- és Dél-Európa természet- és társadalomföldrajza Európai azonosságtudat, nyitottság elfogadás kialakulásának megalapozása. és A sivatagok és oázisok, mint tipikus tájak, az éhségövezet. Trópusi-Afrika természeti viszonyai, társadalmi-gazdasági problémák. A földrész jellemző országai és térségei: Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, az arab világ Ausztrália és Óceánia Kiemelten: Ausztrál Államszövetség, Új-Zéland. Sarkvidékek Az Északi- és a Déli-sarkvidék közötti földrajzi különbségek Életlehetőségek a sarkvidékeken. Amerika Észak-, Közép- és Dél-Amerika eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe. Az eltérő adottságok és az egyes országok tipikus társadalmi-gazdasági fejlődése. Tipikus tájak: ültetvény, farmvidék, technológiai park, agglomerációs zóna. Kiemelt országok: Észak- Amerika: USA, Kanada, Közép-Amerika: Mexikó, Dél- Amerika: Brazília. Ázsia Tipikus tájak: tajga, monszunvidék, magashegység, öntözéses gazdálkodás Kiemelt országai és térségei: Kína, India, Japán, Délnyugat- Ázsia, Délkelet-Ázsia. Európa általános természet- és társadalom-földrajzi képe. Földrajzi övezetesség a kontinensen. A földrész tipikus tájainak, országcsoportjainak, országainak természet és társadalomgazdaságföldrajzi jellemzői, különös tekintettel az Európai Unió tagországaira és a hazánkkal gazdasági, földrajzi jellemzőit. Ismerjék fel a tipikus tájakat, tudják kialakulásuk okait és legfontosabb jellemzőit. Ismerjék a földrajzi térképen való biztos tájékozódáshoz szükséges topográfiai ismeretanyagot. Ismerjék Európa természetföldrajzi jellemzőit. Ismerjék Európa felszínét, éghajlatát, legfontosabb vízföldrajzi jellemzőit. Ismerjék az Európai Unió létrehozásának okait és gazdasági jellemzőit. Ismerjék észak, nyugat, dél Tudják értelmezni a főbb országok gazdasági fejlettségét, lássák az eltéréseket, annak alapvető okait. Ismerjék a nemzetközi gazdasági együttműködés 263
15 Hatékony tanulás Nyitottság, érdeklődés, fogékonyság önálló Gazdasági észszerűség kockázatértékelés és Problémakezelés és problémamegoldás Felkészülés a felnőttlét szerepeire: élethosszig tartó tanulásra való képesség, Pályaorientáció szomszédos országokra. Az Európai Unió általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia közös és egyedi földrajzi vonásai. Nyugat-Európa A történelmi múlt hatása a mai gazdasági életre. Átalakuló ipari körzetek. Kiemelt országok: Nagy- Britannia, Franciaország, Benelux Államok. Dél-Európa Tipikus tájak: mediterrán táj, üdülőövezet, kikötői övezet Kiemelt országok: Olaszország, Spanyolország, Görögország, Horvátország, Szerbia és Montenegró. Európa legfontosabb országait. Ismerje ezek alapvető természeti, társadalmi, gazdasági, földrajzi jellemzőit. formáit. 8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55 óra Kelet- és Közép-Európa A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza Magyarország természeti és társadalmi viszonyai Magyarország tájai időkeret: 18 óra időkeret: 3 óra időkeret: 14 óra időkeret: 20 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Kelet- és Közép- Európa Topográfiai ismeretszerzés Konfliktuskezelő képesség TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Kelet-Európa természeti viszonyai. A térség országainak jellegzetes társadalom-földrajzi vonásai, különös tekintettel az utóbbi évek változásaira. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna. Közép-Európa általános földrajzi A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Tudják elemezni Kelet- és Közép Európa országainak természeti és társadalmi jellemzőit. Megadott szempontok alapján ELVÁRHATÓ MAXIMUM Tudják értelmezni a főbb országok gazdasági fejlettségét. Lássák az eltéréseket annak alapvető okait. 264
16 Másság elfogadása Együttműködés képessége, tolerancia Életképes piacgazdaság megteremtése lehetőségeinek felismerése Környezettudatos magatartás fejlesztése képe. A különböző típusú közép-európai tájak (alföldek, rögvidék, magashegységek) természeti adottságai és gazdasági feltételei. A közép-európai tipikus tájak bemutatása: mediterrán táj, középhegység, feltöltött alföld, bányavidék, ipari körzet, üdülőövezet, kikötői övezet. A térség országainak közös és eltérő földrajzi vonásai. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok természeti adottságai. A gazdasági fejlettség különbségei, azok okai. Az alpi országok (Ausztria, Svájc, Szlovénia) és a kárpáti országok (Szlovákia, Románia) földrajzi jellemzése. tudják bemutatni az egyes országokat. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza Az emberi jogok, az egyenlőség és a demokrácia tisztelete A Kárpát-medence kialakulása és természetföldrajzi képe. Változások a térség társadalmigazdasági életében. A társadalmi-gazdasági élet mai földrajzi vonásai. A magyarság a Kárpát-medencében. Ismerjék a Kárpátmedence főbb domborzati típusait, kialakító tényezőit. Tudják megmagyarázni a Kárpát-medence kialakulását. A vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése Magyarország természeti társadalmi viszonyai és Az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését fontosnak érző aktív állampolgárrá válás megalapozása. Tudatos fogyasztóvá Hazánk felszínének kialakulása, legjellemzőbb kőzetei. Az ország természeti viszonyai (felszín éghajlat, vízrajz, természetes növényzet), természeti erőforrásaink. Hazánk társadalmi-gazdasági jellemzői. A népesség alakulása, és annak magyarázata. A nemzetiségek helyzete. Településeink. Az ipar és a mezőgazdaság jellemzése, kihívásai. Magyarország vezető Tudják jellemezni Magyarország földrajzi környezetét, természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Ismerjék hazánk környezeti értékeit. Tematikus térképek segítségével főbb gazdasági, földrajzi összefüggések felismerése. 265
17 válás megalapozása Rugalmasság, kreativitás, újításra való beállítódás Kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Magyarország tájai Tudatosság a közvetlen környezet károsítás-mentes átalakításában Az emberi tevékenység okozta változások megértése és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség Hatékony tanulás önálló gazdasági ága a szolgáltatás. A gazdasági élet telepítő tényezői, általános vonásai és területi különbségei, annak okai. A gazdaság szerkezetének átalakulása. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Az Európai Unió és hazánk kapcsolata. Az uniós csatlakozás lehetőségei. A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi gazdaságtörténeti értékek. A hazai tájak földrajzi jellemzése Az egyes tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi, valamint társadalmi-gazdasági jellemzőik. A gazdasági élet ágazatai a tájakon. A természeti és társadalmigazdasági környezet kapcsolatai a tájakon. Jellemző életmódok. A tájak környezeti állapota, védelme, környezeti, idegenforgalmi értékei. Budapest földrajza, szerepe az ország életében. Régiók földrajza, különös tekintettel a saját régióra. Tudják bemutatni hazánk jellemző tájtípusainak természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőit különböző mintaformációk felhasználásával. térképi Ismerjék a témakörökhöz tartozó topográfiai fogalmakat. Ismerjék természeti értékeinket és alakuljon ki a tanulókban a védelmük iránti elkötelezettségük. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. Az értékelés formái: felelés szóban és írásban grafikonok, szövegek elemzésének, térképen való tájékozódás ellenőrzése munkafüzet ellenőrzése önálló beszámoló, kiselőadás, helyes könyvtárhasználat ellenőrzése tanári szöveges, jeggyel és osztályzattal történő értékelés önértékelés diáktárs értékelése versenyre való felkészülés értékelése. 266
L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Földrajz 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES
L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Földrajz 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES Célok és feladatok FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-12/13. 9. (előkészítő) évfolyam A természetismeret
HELYI TANTERV FÖLDRAJZ
HELYI TANTERV FÖLDRAJZ 7.-8. OSZTÁLY 2008 FÖLDRAJZ 7-8. évfolyam Célok és feladatok: A Földünk-környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági
Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:
FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást
TERMÉSZETISMERET MOZAIK. 5-6. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003. változat. Készítette: Makádi Mariann
MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT 2003 TERMÉSZETISMERET 5-6. évfolyam C változat Készítette: Makádi Mariann A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ
HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM
HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb földrajzi környezetük természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőit, folyamatait. Ismerjék
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Földrajz 7 8. évfolyama számára Alapelvek, célok A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági
TANMENERTJAVASLAT. a földrajz tantárgy tanításához a 7. évfolyam számára
TANMENERTJAVASLAT a földrajz tantárgy tanításához a 7. évfolyam számára Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet valamint Szentirmainé Brecsok Mária és alapján. Irányadó kerettanterv: módosított 34/2014.
FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra)
FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben
HELYI TANTERV. Földrajz
HELYI TANTERV Földrajz 9. nyelvi előkészítő évfolyam Heti: 1 óra keret Európa földrajza 4 Magyarország földrajza 10 Társadadlmi folyamatok a 21. század elején 2 Helyünk a világegyetemben 1 A Föld szerkezete
FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam
FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,
HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam
HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik
Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit, Fekéné Tóth Judit Molnárné Kiss Éva, Martinek Ágnes MISKOLC 2013 A, Összesített óraterv Évfolyam
FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam
FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,
TANÉV VÉGI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNKBŐL
9. évfolyam belker tagozat (2012/13.tanév) I. TÉRKÉPÉSZET ÉS CSILLAGÁSZAT 1 A térképi ábrázolás 2. Mérések a térképen 3. Naprendszer helye, a Nap 4. Naprendszer bolygói 5. Föld mint égitest, a Föld mozgásai
BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok
BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,
HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM
HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Felfrissíteni és rendszerbe foglalni az alsóbb évfolyamokban megismert élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket.
Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai
Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni
Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013.
Természetismeret tantárgy 5-6. évfolyam 2013. Bevezetés A természetismeret tantárgy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által összeállított tanterve a természetismeret kerettantervével szerves egységet
Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára
Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások
FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2)
FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való
Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK
Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági
FÖLDRAJZ. 7 8. évfolyam
FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben való tájékozódást, eligazodást
Nemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET
ALAPELVEK, CÉLOK A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton
Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára
Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival,
Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a
Biológia - Egészségtan helyi tanterv
Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.10 Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára. 7 8.
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.10 Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet
A változat (1,5+1,5 óra)
Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában
Biológia 7 8. évfolyam számára
Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és
Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika
TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás
BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE
Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság
Környezetismeret. 3-4. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények
Környezetismeret 3-4. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet
Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.
Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció
EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN. 7.-8. évfolyam
H E L Y I T A N T E R V BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Kőnigné Ferencz Zsuzsanna Az Érdi Batthyány Sportiskolai
Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama
EMMI KERETTANTERV51/2012. (XII. 21.) EMMI RENDELET 3. SZ. MELLÉKLET 3.2.10. Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára
FÖLDRAJZ 7-8. EMMI KERETTANTERV51/2012. (XII. 21.) EMMI RENDELET 3. SZ. MELLÉKLET 3.2.10. Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb
FÖLDRAJZ. 7 8. évfolyam
FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben való tájékozódást, eligazodást
Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,
TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok
TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot.
MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás
MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8.
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet
A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
MATEMATIKA 1-2.osztály
MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani
HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam
HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,
Matematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1
Matematika Alapelvek, célok: Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.
TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM
TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM Témakörök: órakeret: 1. Az anyagok világa 9 2. Élet a kertben 12 3. Állatok a házban és a ház körül 8 4. Tájékozódás a valóságban és a térképen 10 5. A Föld és a Világegyetem
Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Célnyelvi Civilizáció Helyi tanterv 9-2.évfolyam Budapest, 20. május. TARTALOMJEGYZÉK. A tantárgy tanulásának célja 2.. Követelmények. Ellenőrzés,
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza
TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam
TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,
INFORMATIKA 5-8. évfolyam
INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon
A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék
FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon
5. évfolyam. Gondolkodási módszerek. Számelmélet, algebra 65. Függvények, analízis 12. Geometria 47. Statisztika, valószínűség 5
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 10-11. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıivel. Az általános iskola 7 8. évfolyamának
Célnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam
I. Bevezetés Célnyelvi civilizáció tantárgy (német nyelv) 5.-8. évfolyam Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,
Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára
Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói
HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok
HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,
MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK
MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.
Nemzeti alaptanterv 2012 MATEMATIKA
ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07
Módosítás a 2013. január 31-én közzétett változathoz képest Ebben a helyi tantervi ajánlásunkban a korábban megjelenthez képest két témakört átcsoportosítottunk az egyes évfolyamok között, melyben tükröződnek
TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK
TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK I. Óraszámok: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám 5. 2 74 6. 2 74 II. Célok és feladatok Az 5 6. évfolyamon történő társadalomismeret-oktatás céljai sokrétűek.
5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára
5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.
CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM
CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM 1 Civilizáció 5-8. évfolyam I. Célja, feladata: Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,
Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok
Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,
részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek
SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA
SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.
SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA,,B változat. 9. évfolyam. 10. évfolyam. GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK 9 10.
2003/43/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 157 SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA,,B változat 9. évfolyam Gépészeti szakmai alapozó ismeretek 111 óra Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok 74 óra
HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1-4. évfolyam
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1-4. évfolyam Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek
ELTE Tanító- és Óvóképző Kar. Tematikus terv
ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Tematikus terv A víz mint élettelen környezeti tényező a 6 12 éves korosztályban folyó természetismereti nevelő-oktató munkában Természetismeret műveltségterület 2. osztály
5.20 Kémia a 7 8. évfolyama számára
5.20 az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan
FÖLDRAJZ. Heti 1,5 óra. Évi 54 óra
FÖLDRAJZ HETEDIK ÉVFOLYAM Heti 1,5 óra Évi 54 óra A 7. évfolyam ismeretanyagának beosztása témakörök szerint Év eleji ismétlés: 1 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél A szilárd Föld anyagai és folyamatai
Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály
Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi
Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:
A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai
Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8.
Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A változat (1,5+1,5) alapján A biológia tantárgy tanításának céljai
Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1
BIOLÓGIA 7-8. Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia
Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. felhasználói dokumentáció értelmezéséhez
Oktatási Hivatal Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Szerző: Vizy Zsolt A szakmai munka koordinátora:
Matematika. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Matematika tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről
különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják
Helyi tanterv matematika általános iskola 5-8. évf. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,
INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Fizika tantárgy 7-8. évfolyam 2013. EMBER ÉS TERMÉSZET Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret,
Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai
képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam
Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK
5.27 Technika, életvitel és gyakorlat az 5-7. évfolyam számára
5.27 A Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 7. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a mindennapi életvitel szempontjából
Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,
Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam
Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam
MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.
Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1.
Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1 Az óraszámok megadásánál 36 tanítási héttel számoltunk. Bevezető Az informatikaórákon
FÖLDRAJZ. 7 8. évfolyam
FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben való tájékozódást, eligazodást
HELYI TANTERV BIOLÓGIA
HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán