L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Földrajz Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES

Átírás

1 L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Földrajz Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES

2

3 Célok és feladatok FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-12/ (előkészítő) évfolyam A természetismeret tantárgyon belül a földrajz megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. A ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. Ezt a szemléletformáló szerepét az életkori sajátságoknak megfelelően a 7 8. évfolyamon a regionális földrajzi ismeretanyag feldolgozásán keresztül is megvalósítja. Kialakítja a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerző módszereknek (a különböző jellegű földrajzi információhordozók gyakorlati használatának, különböző földrajzi modellek és esettanulmányok elemzésének, önálló és kiscsoportos feladatmegoldásoknak, érveléseknek és vitáknak) kell előtérbe kerülniük. A jövő kihívásai amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie alapvetően földrajzi problémákból indulnak ki. Ezért a földrajz tantárgy feladata, hogy alakítsa a tanulók környezet iránti érzékenységét, felismertesse velük a helyi, a regionális és a globális problémákat, a környezetre és az emberre veszélyes folyamatok mérséklésének, megakadályozásának szükségességét, lehetséges módjait. Tudatosítja a tanulókkal, hogy az életet társadalmi és természeti katasztrófák veszélyeztetik. Ilyen helyzetekben a segítő szervek irányításával mindenkinek aktívan részt kell venni az élet védelmében. A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a tantárgy fontos szerepére napjaink földrajzi-környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük a közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális- és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakításához, a hazához való kötődéshez. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, ezzel segítse elő a környezettudatos életmód kialakulásának megalapozását. Megláttassa a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. 3. oldal

4 Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Értesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget. A többi évfolyamon az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azok kölcsönhatásait. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a tananyag az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és kölcsönhatások feltárásával, valósítja meg szemléletformáló szerepét. A földrajztanítás célja, hogy a tanulók értelmezzék az élettelen és az élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a környezetre. Legyenek képesek általánosítani és szintetizálni, tudják a jelenségeket és folyamatokat egymással összefüggő rendszerként értelmezni. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmigazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Ismertesse meg az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben, Ismertesse fel a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő, sokféle és kölcsönös függőséget. Értesse meg a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Fejlődjön ki a tanulókban az aktív részvétel készsége közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. Fejlesztési követelmények A 9-12/13. évfolyamon a tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természetföldrajzi és a regionális 4. oldal

5 társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. A tanulók úgy érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és a társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak eredményeit. Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi és gazdasági környezet tényezőiről. Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmigazdasági életét, és ismerjék a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. El kell érni, hogy a tanulók tudják értelmezni az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit. Ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek (pl. óceánok, kontinensek, hegységek, népesség, termelés) méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Értsék, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való kötődés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. Ugyanakkor a tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék meg a környezetet károsító folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség. A tanulók tudjanak példákat mondani a megoldási lehetőségekre. Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, a nemzeti parkjainkat és a világörökségként számon tartott értékeinket. A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az általános iskola befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Alakuljon ki bennük a földrajzi információhordozók (térképek, földgömb, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, egyéb információhordozók) kiválasztására és használatára való képesség. Tudjanak eligazodni, tájékozódni a különböző jellegű információs anyagokban és tanári segítséggel ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is. A földrajz tantárgy tanítása során az általános képességek fejlesztése is szükséges. El kell érni, hogy a tanulók pontos megfigyelésekre legyenek képesek. Ennek érdekében vizsgálódjanak a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd fokozatosan, egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően, szakkifejezések használatával tudják elmondani, vagy rajzban és írásban rögzíteni, grafikusan és egyszerű térképeken ábrázolni. Legyenek képesek elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Általános fejlesztési feladatok 2. Ismeretszerzés, tanulás 3. Tájékozottság a földrajzi térben 5. oldal

6 4. Tájékozottság az időben 5. Tájékozottság a környezet anyagaiban 6. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban 7. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben 8. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben Fejlesztési feladatok 1. Általános fejlesztési feladatok 9. (előkészítő) évfolyam 9 12/13. évfolyam A kontinenseken és a hazánkban jellemző földi Az általánosítás és a szintetizálás annak képződmények, a főbb természet- és társadalom-földrajzi, érdekében, hogy a tanulók átfogó rendszerként környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések értelmezzék a természetföldrajzi és a felismerése. társadalomföldrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. Annak felismerése, hogy az egyes jelenségek, folyamatok értékelése során szubjektív vélemények is megfogalmazódnak az eltérő Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. A cselekvés lehetőségeinek felismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény kifejlesztése a tanulókban. A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek fejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése. értékek és érdekek következtében. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén, mint példán keresztül annak megértése, hogy minden beavatkozás következményekkel jár. Ezért fontos a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek lehetőség szerinti összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódóuniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására, frissítésére, valamint a tudatos gazdasági és környezeti szerepvállalásra való igény kialakítása a tanulókban. Az életvezetési képességek fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók lehetőségeikhez mérten érvényesítsék ismereteiket cselekedeteikben és döntéseikben felnőtt életük során. A kulcskompetenciákkal kapcsolatos szakmai alapkészségek továbbfejlesztése. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének továbbfejlesztése. 6. oldal

7 2. Ismeretszerzés, tanulás 9. (előkészítő) évfolyam 9 12/13. évfolyam A földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak Az adott téma feldolgozását leginkább segítő megfelelő, közvetett információhordozók (térképek, földrajzi-környezeti tartalmú ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, információhordozók (térképek, ismeretterjesztő folyóiratok, egyszerű statisztikai kiadványok, lexikonok, szóbeli források, ábrák, képek, CD-ROM, és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, tömegkommunikációs források, internet stb.) kiválasztása albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, tanári irányítással. statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források stb.) Eligazodás, válogatás tanári segítséggel a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a világhálón, a könyvtárban, kiállításon, múzeumban). Megfigyelések, vizsgálódások, mérések tanári irányítással csoportmunkában és önállóan. A legegyszerűbb eszközök, mérőműszerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata. A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában: Lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, információk csoportosítása és rendszerezése; Adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; Tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, maketten); Egyszerű vázlat készítése információk alapján önállóan; Következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert adatokból, tényekből; Gyűjtemény, tabló összeállítása szaktudományos szempontok alapján (pl. kőzetek, termények, termékek, képek); A környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban. kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a világhálón, könyvtárban, kiállításon, múzeumban) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, önállóan vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek elsajátítása. Az eszközök és a mérőműszerek gyakorlati alkalmazása, balesetmentes használata. A földrajzi-környezeti tartalmú információk önálló értelmezése, értékelése és feldolgozása egyéni és csoportmunkában: lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, az információk csoportosítása és rendszerezése különböző szempontok szerint; adatok, adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, egyszerű térképen, különböző típusú rajzokon, diagramokon, modelleken, maketteken, számítógépes program segítségével); vázlat és jegyzet készítése információk alapján önállóan; egyszerű természeti, gazdasági és környezeti folyamatokat bemutató modellek értelmezése és alkotása tanári irányítással; megalapozott következtetések levonása, elemzések készítése készen kapott, számítással nyert és önállóan gyűjtött adatokból, tényekből; 7. oldal

8 Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés alapján és emlékezetből. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése. A különféle tanulói nézetek megfogalmazása, kifejtése esetelemzés, vita és egyszerű szerepjáték során. A szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően. A környezetben szerzett tapasztalatok, köznapi földrajzikörnyezeti ismeretek megfogalmazása, valamint egyszerű természet- és társadalomtudományos szemléletű magyarázata. Leírások, beszámolók készítése megfigyelésekről, ismeretekről szóban és írásban a megfelelő segédeszközök használatával, tanári irányítással. Ismeretszerzés és - feldolgozás projektmódszerrel, közvetett tanári irányítással a különféle tájtípusokkal kapcsolatban. A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzikörnyezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására irányuló igény kialakítása a tanulókban. gyűjtemény, tabló készítése különböző szaktudományos szempontok alapján (pl. kőzetek, talajok, termények, termékek, képek); a számítástechnika által nyújtott lehetőségek alkalmazása a tanulói beszámolók, kiselőadások összeállítása során; a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban. Folyamat, jelenség, történet elmondása megfigyelés vagy híranyag alapján emlékezetből. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése, értékelése és véleményezése. A különféle tanulói nézetek kifejtése esetelemzés során és felszólalásban, a vélemények megvédése érvekkel vitában, szerepjáték során. A szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően. Logikusan felépített kiselőadások, írásbeli beszámolók, bizonyítások és cáfolatok készítése a földrajzi-környezeti megfigyelésekről, ismeretekről a megfelelő segédeszközök használatával, önállóan. Ismeretszerzés és feldolgozás projektmódszerrel, tanári útmutatással (pl. a geoszférák földrajzikörnyezeti kölcsönhatásairól). A hétköznapi életben felhasználható (praktikus) földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, valamint ezek folyamatos gyarapítására és elmélyítésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban. 3. Tájékozottság a földrajzi térben 9. (előkészítő) évfolyam 9 12/13. évfolyam Az ismert tér fokozatos kitágítása. Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak Tájékozódás a kontinenseken. érzékelése. Alapvető tájékozódás a Földön, a világban, a A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása. Keresztmetszetről és tömbszelvényről szerzett információk azonosítása térképi információkkal. Felismerés, keresés, egyszerű helymeghatározás különböző méretarányú térképeken. Naprendszerben és az Univerzumban. A térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítása, a térképi ábrázolás korlátainak értékelése. Keresztmetszetről, tömbszelvényről, légi fotóról és műholdfelvételről szerzett információk azonosítása térképi információkkal. Felismerés, keresés, helymeghatározás és 8. oldal

9 A földrajzi fokhálózat használata. Egyenes és görbe vonal menti távolságok mérése különböző méretarányú térképeken. A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése. A földi környezetelemek (pl. óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, gazdálkodás) méreteinek, számszerűen kifejezhető adataik nagyságrendjének érzékelése. Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Szemléleti térképolvasás önállóan, okfejtő térképolvasás tanári irányítással különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken. A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, földgömbön. távolságmérés különböző méretarányú és tartalmú térképeken. A földrajzi tér különbségeinek és időbeli változásainak leolvasása térképekről, térképvázlatokról. Helymeghatározások, távolságmérések és egyszerű számítások a térkép segítségével. A Naprendszer tagjai térbeli elhelyezkedésének, mozgásainak és azok földi következményeinek ismerete. A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismerése. A kozmikus és a földi környezetelemek (pl. Naprendszer, nagyszerkezeti egységek, óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, települések, gazdálkodás, termelés, pénzvilág) méreteinek érzékelése. Az egyes földrajzi és gazdasági mutatók nagyságrendi összevetése. Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Okfejtő térképolvasás különféle méretarányú, különböző ábrázolásmódú és tartalmú térképeken önállóan. A földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmak felismerése és megnevezése térképen, körvonalas (kontúr) térképen és földgömbön, valamint elhelyezkedésük és tartalmuk megfogalmazása. 4. Tájékozottság az időben 9.(előkészítő) évfolyam Eligazodás a földtörténet időegységeiben. A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek tudatosulása. 9 12/13. évfolyam Eligazodás a földtörténet időegységeiben. A földtörténet jelentősebb szakaszainak megismerése, az egyes folyamatok és képződmények elhelyezése azokban. Az evolúciós szemlélet fejlesztése. A földtörténeti, a természetföldrajzi, a társadalmi-gazdasági folyamatok, történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek értelmezése. Az alapvető hazai és nemzetközi társadalmigazdasági, környezeti változások elhelyezése az időben. 9. oldal

10 A kontinenseken megismert földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. Periodikus jelenségek leírása. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése példák alapján (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai). A földtörténeti, földrajzi-környezeti események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. Periodikus jelenségek értelmezése. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok elemzése (pl. a természeti és társadalmi környezet változásai). Az időszámítás csillagászati alapjainak felismerése és alkalmazása a gyakorlatban (pl. helyi idő és zónaidő értelmezése, számítása). 5. Tájékozottság a környezet anyagaiban 9.(előkészítő) évfolyam Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségük felismerése. A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése. Annak belátása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az energiatakarékos magatartás kialakítása. A környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok és forrásaik megismerése. A szennyezőanyagok károsító hatását mérséklő, megszüntető eljárások megismerése a kontinensekről vett példák alapján. 9 12/13. évfolyam Az élő és az élettelen anyagok rendszerezése, valamint a természeti és társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségük felismerése. A levegő, a víz és a kőzetek szerepének felismerése a földi élet kialakulásában és a különböző földrajzi környezetekben való fennmaradásában. Egyszerű ásvány-, kőzet- és talajvizsgálatok. A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, valamint nyersanyagok, energiahordozók, talajtípusok felismerése, jellemzése. Annak megértése, hogy a legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az emberiség energiaigénye és a fenntartható fejlődés ellentmondásainak, az energiatakarékosság jelentőségének felismerése. Az alternatív energiaforrások használatának mint lehetséges megoldásnak a bemutatása. A környezetet károsító leggyakoribb anyagoknak és azok forrásainak a megismerése. A szennyezőanyagok kibocsátásának, valamint károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló lehetőségek bemutatása. 6. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban 9. (előkészítő) évfolyam 9 12/13. évfolyam Az egyes tájak, országok, földrészek természeti és Az egyes ország csoportok, régiók, a Föld társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek természeti és társadalmi jellemzőinek, azok értelmezése. összefüggéseinek, kölcsönhatásainak Annak felismerése példákon keresztül, hogy az egyes népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan értelmezése. befolyásolhatják gazdasági fejlődésüket, Annak megértése, hogy a népek természeti és gondolkodásmódjukat. gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági helyzetüket, 10. oldal

11 A földrajzi térben zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata a kontinensekről való példák alapján. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, egyszerű értelmezése. A társadalmi-gazdasági események egyes országok fejlődésére gyakorolt hatásainak felismerése. A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások észrevétele. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékelése. gondolkodásmódjukat, világszemléletüket. Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepének felismerése példákban, különböző helyzetekben. Geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban ország csoportok, országok példáján. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, értelmezése és értékelése. A gazdaság alapvető törvényszerűségeinek felismerése. A társadalmi-gazdasági események egyes térségek fejlődésére gyakorolt hatásainak értelmezése. A környezetben lezajló változások értékelése. A változások ismeretében egyszerű előrejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben előforduló prognózisok értelmezése. A termelő és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismerése a természeti és a társadalmi környezetben. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékelése, valamint annak felismerése, hogy megvalósításuk során gazdasági és társadalmi érdekek ütközhetnek. 7. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben 9. (előkészítő) évfolyam 9 12/13. évfolyam Magyarország földjének részletes megismerése kitekintéssel A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági a Kárpát-medence egészére. A hazai tájak természeti és értékeinek megismerése a hazához való kötődés társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához kialakítása és a reális alapokon nyugvó való kötődés megerősítése érdekében. A magyarság, Magyarország és a magyar gazdaság helyének, kapcsolatrendszerének megismerése a Kárpátmedencében, Közép-Európában, földrészünkön és a világban különböző források felhasználásával. A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi nemzettudat erősítése érdekében. A magyarság és Magyarország jelentőségének, a magyar gazdaság szerepének felismerése a Kárpát-medencében, Közép-Európában, földrészünkön és a világban különböző források elemzésével. A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi 11. oldal

12 jellegzetességeinek felismerése tanári irányítással aktualitások alapján. Az egyes hazai országrészek, tájak hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése. A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek megismerése. Környezetünk problémáinak, azok hazai és regionális kapcsolataiknak a felismerése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének megismerése a Föld felfedezésében és megismerésében. jellegzetességeinek összefüggéseikben való felismerése a mindennapi élet eseményeiben, folyamataiban. Az egyes hazai régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismerése. A magyarországi védett természeti, kulturális és gazdaságtörténeti értékekkel kapcsolatos ismeretek mélyítése. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének tudatosulása a Föld felfedezésében és megismerésében. A környezet értékeinek és problémáinak ismerete, valamint ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak felismerése, egyszerű értelmezése. 8. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben 9. (előkészítő) évfolyam 9 12/13. évfolyam A földrajzi övezetesség megnyilvánulásának felismerése a A vízszintes és a függőleges földrajzi természeti adottságokban a kontinensekről vett példákban. övezetesség rendszerének értelmezése. A A természetföldrajzi adottságok gazdaságra gyakorolt földrajzi övezetesség megnyilvánulásának hatásának bemutatása kontinensrészek, tájak és országok példáján. felismerése a természeti adottságokban kontinensekről vett példákban. A természetföldrajzi övezetesség társadalmigazdasági életben való megnyilvánulásainak A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismerése a múlt és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján. Európa és országai földrajzi jellemzőinek megismerése, különös tekintettel a Magyarországgal szomszédos országokra és az Európai Unió tagállamaira. A földrészek, azok nagytájai, a tipikus tájak és az országok regionális sajátosságainak, valamint hasonlóságaiknak és különbségeiknek a felismerése. felismerése. A természeti tényezők földrajzi összefüggéseinek és hatásainak magyarázata a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében. A regionális társadalmi, gazdasági, környezeti együttműködések szükségességének alátámasztása példákkal a Kárpát-medencében. Az európai országok földrajzi jellemzőinek összehasonlítása. Az európai népek, nemzetek egymásra utaltságának megértése. Az integrációk lényegének, az országok együttműködési lehetőségeinek és módjainak megismerése. A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő régiók, ország csoportok, országok megkülönböztetése és jellemzése földrajzi szempontok alapján. A regionális fejlettségi különbségek felismerése és magyarázata. A kontinensekről, az országokról és a tipikus 12. oldal

13 A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának érzékelése a különböző földrészekről származó példákban. Annak felismerése, hogy napjainkban a társadalmigazdasági és környezeti folyamatok egy része világméretekben zajlik. Annak tudatosulása a tanulókban, hogy az egyes országok eltérő mértékben járulnak hozzá a földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz. A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismerése. Annak megértése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekről, illetve a társadalomra háruló felelősségről a természetes és egészséges környezet megőrzésében, regionális példák alapján. tájakról szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése. A napjainkban világméretekben zajló társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok értelmezése. A világgazdaság működése alapvető összefüggéseinek és folyamatainak, a mindennapi életre gyakorolt hatásainak felismerése. A helyi, a regionális és a globális érdekek olykor szükségszerű ütközésének megértése. Annak belátása, hogy az egységes földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életminőséggel, sőt, a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életminőség romlását idézi elő, végső soron földi létünket veszélyezteti. A természet- és környezetvédelem céljainak, közös és sajátos feladatainak megfogalmazása, a tevékenységeit nehezítő tényezők felismerése. Annak megértése, hogy a természet- és környezetvédelem nem csupán állami és intézményi feladat, hanem mindannyiunk folyamatos és aktív közreműködését igényli, továbbá, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekről, az emberiségre háruló felelősségről, illetve a természetes és egészséges környezet megőrzésében, a fenntartható fejlődés globális méretű megszervezésében. Annak megismerése, hogy az egyén miként járulhat hozzá e célok megvalósulásához helyi és regionális szinten. 13. oldal

14 TARTALOM ÓRASZÁM hatosztályos képzés négyosztályos képzés heti 2 óra Általános természetföldrajz 9. évfolyam heti 2 óra Általános természetföldrajz 10. évfolyam heti 1, 5 + 0, 5 óra társadalomismeret modul heti 1, 5 + 0, 5 óra társadalomismeret modul Társadalomföldrajz ötosztályos képzés heti 1 óra (ebből heti 0, 5 földrajz) Természetismeret heti 1, 5 óra Általános természetföldrajz Társadalomföldrajz 11. évfolyam - - heti 1, 5 + 0,5 óra társadalomismeret modul Társadalomföldrajz Megjegyzések: A tananyag és a követelményrendszer minden tagozaton ugyanaz. A német nemzetiségi tagozaton az oktatás német nyelven, bontott csoportokban folyik. Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértendők az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák száma is. Hatosztályos képzést a 2004/2005-ös tanévben indítunk utoljára. Az ötosztályos évfolyamon természetismeret tantárgy földrajzi ismereteket is hordoz (környezetvédelem, globális problémák stb.). Külön tantervben szerepel. (A biológia, kémia, fizika és földrajz munkaközösség közösen dolgozta ki.) Fontosnak tartjuk a Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek kultúrájának, földrajzi környezetének megismerését. A német nemzetiségi tagozaton erre külön figyelmet fordítunk. A 10/11. évfolyam tananyagába beépítettük a társadalomismeret tantárgy gazdasági ismeretek című részét. Itt modulként jelenik meg. Részletes tanmenete, követelményei és az értékelése a Társadalomismeret tantárgy tantárgyi programjában szerepel, itt már a társadalomföldrajz témaköreivel összedolgozva található. A kétszintű érettségire (12/13. évfolyamon) felkészítő csoportokat indítunk (maximum 25 fő). A középszintű vizsga teljesítéséhez is (!) erre az óraszámok csökkenése és a követelményrendszer miatt feltétlenül szükség van. A csoportok indításának a lehetőségét 8 jelentkezőnél kisebb létszám esetén is kérjük biztosítani. A 7. és 8. osztályok tananyaga a kétszintű érettségi követelményeiben szerepel. A tanterv nem tartalmazza a kétszintű érettségire felkészítő csoportok tanmenetét, ezeket a követelményeknek megfelelően a munkaközösség, ill. a szaktanár dolgozza ki. Az előrehozott érettségi vizsgára lehetőséget adunk. Hangsúlyt fektetünk az Európai Uniós ismeretekre is, különösen az általános társadalomföldrajz és a kontinensek földrajzának tanítása során. A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, Lóczy L. Országos Földrajzverseny, Földtani Örökségünk pályázat) való felkészítéseket tartunk. Részt veszünk tantárgyhoz kapcsolódó iskolai rendezvények szervezésében, pl. Föld Napja, Víz világnapja, környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok, EU 14. oldal

15 rendezvények, stb. Az Oktatási Minisztérium által kiadott tanterv alapján készült. (7-8. évfolyamon Ütő, a évfolyamokon Visi J. által írottak.). A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes. A mellékletben a Kiss Árpád Vizsgafejlesztő Központ által kiadott érettségi követelmények szerepelnek. Az évfolyamokra lebontott tanmenetekhez a munkaközösség által használt tankönyvek mellékelt tanmeneteit is felhasználtuk. Módosítva, átdolgozva: október- november. Bereginé Simon Ágnes. Értékelés Formái a. szóbeli kérdésekre adott válaszok egy rövidebb téma szóbeli kifejtése szóbeli felelet kiegészítése fogalommagyarázat topográfiai felelet ábra, kép, tematikus térkép elemzése összehasonlítás kiselõadások riportok készítése videofilm kommentálása b. írásbeli vázlat,feleletterv készítése kontúrtérkép, vaktérkép kiegészítése folyamatábra rajzolása grafikon,diagramm készítése tesztek,munkalapok kitöltése pályázatok készítése c. gyakorlati jellegű kőzetek, talajfajták felismerése kísérletek végzése térképi mérések idõjárási megfigyelések számítások: középhõmérséklet, közepes hőingás, zónaidõ, helyiidõ gyûjtõmunka riportok,leírások készítése sajtófigyelõ a TV, rádió mûsorainak figyelése esettanulmányok Szempontjai - Ismeri-e a tanuló a fontosabb tényeket, jelenségeket, folyamatokat? - Felismeri-e és tudja példákkal bizonyítani az oksági összefüggéseket? - Tudja-e rugalmasan használni ismereteit a különbözõ földrajzi rendszerekben, csoportosításokban, - Hogyan tájékozódik a térképen? - Rendelkezik-e megfelelõ jártassággal az adekvát információhordozók kiválasztásában és alkalmazásában? - Részévé vált e személyiségének a környezettudatos magatartás? 15. oldal

16 A szempontok megegyeznek a Pedagógiai Program általános részében leírtakkal. Negyedévente min. a heti óraszámának megfelelõ osztályzata legyen a tanulónak. Egy félévben az egyik jegye szóbeli feleletbõl származzon. Minden témából témazáró jegyet kell szereznie tanulónak. Elégtelen témazáró esetén javító dolgozatot kell íratni. A témazárók jegyei döntõen befolyásolják a félévi és év végi osztályzatokat. A társadalomismeret tantárgy a 10/11. évfolyamokon modulként épül be a földrajz tantárgyba (heti 0, 5 órában). A tanulók az osztályzatok helyett "dicséretes /jól megfelelt /megfelelt " minősítést kapnak. A megfeleltnél gyengébb teljesítményt nyújtók esetében meg kell találni azokat a fejlesztési módszereket, melyekkel a feltételek teljesíthetők. Iskolaváltoztatás esetén ezek a kategóriák átválthatók osztályzatokra. Az értékelés alapelvei - legyen folyamatos, rendszeres, változatos - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat - terjedjen ki a nevelési - oktatási- képzési folyamat minden mozzanatára, a személyiségfejlesztés valamennyi területérõl szerezzen sokoldalú információt a tanulóról - ne csak a teljesítményeket, hanem az ismeretek alkalmazásának készségét is vizsgálja - legyen objektív, hűen tükrözze a tanuló eredményeit és hiányosságait - legyen konstruktív, nevelõ jellegű, de ne legyen ítélkező és osztályzat központú - az egyes témáknál leírt követelményszintet tekintjük minimumszintnek (elégséges) - a jeles szintet az érettségi vizsgaszabályzathoz igazítjuk - a középszintű szóbeli érettségi tételeit a munkaközösség közösen dolgozza ki, a középszintű írásbeli feladatok javítását a szaktanár végzi a munkaközösség segítségével. 16. oldal

17 Feltételek földrajz szakos egyetemi végzettségû tanár földrajz szaktanterem szertári alapkészlet szakkönyvek (iskolai könyvtár) térképek természet és gazdaságföldrajzi,valamint tematikus térképek továbbképzési lehetőségek Javasolt eszközszükséglet: sötétíthetõ terem táblával diavetítõ írásvetítõ videólejátszó televízió térképtartó állvány térképtároló kontúrtérképek tellúrium( Tanért 1985) indukciós földgömb (Tanért 1982) Naprendszert bemutató falitérkép(calderoni 1992) transzparens sorozatok diasorozatok: UNIVERZUM diasorozat (OOK,1987),diasorozat a középiskolák számára, videofilmek oktatótáblák kõzetgyûjtemény talajminták meteorológiai eszközök iránytûk õsmaradvány gyûjtemény világatlasz számítógép, Internet hozzáférhetőség, Egyéb segédletek: Tankönyvek, munkafüzetek, földrajzi atlasz, tanári segédkönyvek, módszertani folyóiratok, szakfolyóiratok (pl. Földgömb, National Geographik, HVG, stb.) A munkaközösség által használt tankönyvek az egyes évfolyamokon: (A tankönyvek minden évfolyamon tagozatra való tekintet nélkül egységesek. A német nemzetiségi osztályok számára e tankönyvek fordításait állnak rendelkezésre.) 9/10. évf.: Földrajz 9. (Mozaik Kiadó) 10/11. évf.: Földrajz 10. (Mozaik Kiadó) 12/13. évf.: Az előbb felsorolt tankönyvek, egyéb segédletek pl. Középiskolai Földrajzi feladatgyűjtemény (NT, Mozaik Kiadó) folyóiratok cikkei, Internet, statisztikai zsebkönyvek, stb. Középiskolai Földrajzi Atlasz (CARTOGRAPHIA) 17. oldal

18 Kétszintű érettségi vizsga földrajzból (12/13. évfolyam) A Földünk és környezetünk tantárgy vizsgamodellje több szempontból is lényegesen különbözik a korábbi földrajzi érettségitől. A középszintű érettségi vizsgán az eddigiektől eltérően a szóbeli vizsga mellett írásban is számot kell adnia a jelöltnek a felkészültségéről. Mindkét szint írásbeli vizsgáján a hagyományos feladatok kiegészülnek újszerű, az ismeretek alkalmazását jobban igénylő feladattípusokkal. A vizsgán a jelöltnek a földrajzi-környezeti ismeretein kívül számot kell adnia az alábbi földrajzi kompetenciák - adott vizsgaszintnek megfelelő - elsajátításáról is: földrajzi- környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése földrajzi- környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében különböző típusú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése kontúrtérképes feladatok megoldása egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása földrajzi- környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, különböző típusú ábrák (folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok) és térképvázlatok készítése szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan földrajzi- környezeti szemlélet- és gondolkodásmód Tartalmi szempontból is vannak új vonásai a vizsgának. A kerettantervben a korábbiakhoz képest nagyobb teret kap az új társadalom földrajzi szemlélet. Ennek megfelelően a feladatok között szerepelhetnek a napi gazdasági folyamatokkal, a társadalmi-gazdasági élettel kapcsolatos kérdések is. A Földünk és környezetünk (földrajz) tantárgy közép- és emeltszintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszintű vizsgán a jelölt az általános földrajzi, környezeti műveltségéről ad számot. A vizsga feladatai az anyagban való általános tájékozottságot, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét várják el a jelölttől. Ezzel szemben az emelt szintű vizsgán az összefüggések felismerését, a földrajzikörnyezeti gondolkodás és az ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól a különböző földrajzi-környezeti feladatok megoldása során. Fontos kiemelni, hogy a földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nem került külön felsorolásra a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, ebből a szempontból a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. A követelményrendszer az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki, 18. oldal

19 ahol az eltér a korábban megszokott gyakorlattól. A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban, az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is. Továbbjutás feltétele: Megfelelés a kétszintű érettségi követelményeinek. Részletes tanterv évfolyamokra lebontva 9. (előkészítő) évfolyam Az előkészítő évfolyam természetismeret tantárgyának tanmenetét a biológia, fizika, kémia és földrajz munkaközösségek közösen alakították ki. A tárgyat a biológia, fizika és kémia szakos tanárok tanítják. 17 tanítási órát visz a földrajz tantárgy, heti 0,5 órában. Belépő tevékenységek Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszerű térképi ábrázolások készítése. Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. Különböző típusú műholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témához kapcsolódóan. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. Tanulói kiselőadás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő és szakirodalom felhasználásával. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Témakörök Térképi ismeretek 2 óra Kozmikus környezetünk Tartalmak A térkép jelrendszere, fajtái Tájékozódás a térképen Csillagászat fejlődése, történeti áttekintés A Nap 19. oldal

20 8 óra A globális problémák földrajzi vonatkozásai 7 óra A továbbhaladás feltételei A földtípusú bolygók A jupiter típusú bolygók A Föld Időszámítás, a Hold Kisbolygók, üstökösök, meteorok Csillagok csillagrendszerek, űrkutatás A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei, hatása az élet minőségére. A különböző geoszférákat ért, regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. Globális környezeti problémák. Környezeti problémák lakóhelyünk környékén. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Ismerje a csillagászati fogalmakat, a világegyetem kutatásának történetét. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Belépő tevékenységek 9/10. évfolyam Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszerű térképi ábrázolások készítése. Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájakhoz. Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése a földtörténet fő eseményeivel kapcsolatban. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témához kapcsolódóan. 20. oldal

21 Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a népesedéssel kapcsolatban. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése, egyszerű időjárási prognózis készítése adatok alapján. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Tanulói kiselőadás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő és szakirodalom felhasználásával. Az egyes települések fejlődését befolyásoló tényezők bemutatása esetelemzés alapján. Különféle társadalmi-gazdasági folyamatokat és környezeti problémákat bemutató tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. Témakörök Tartalmak Bevezetés, ismétlés Térkép, tájékozódás 1 óra A geoszférák földrajza A kőzetburok földrajza 16 (14) óra 50 (45) óra Földünk gömbhéjas szerkezete, a belső gömbhéjak jellemzői. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza 15 (12) óra A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza 12 (9) óra A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. A világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, kapcsolataik, gazdasági jelentőségük. A vízgazdálkodás. A szárazföldi jég. A talaj földrajza 2 óra A talaj kialakulása, összetétele, szerkezete, a Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. A Föld felszínformái 3 óra A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes Földtörténet 2 óra A földrajzi övezetesség 10 (7) óra felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. Tájékozódás a földtörténeti időben: geológiai, éghajlati, viszonyok a különböző időkben és korokban, az élővilág változásai. Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzői. 21. oldal