TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM"

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM Környezeti nevelési program KÖRNYEZETVÉDELEM Környezeti nevelés = fenntarthatóság pedagógiája. A környezettudatos polgárrá nevelés, a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Célja Érezze és élje át az ember a teremtett világ megőrzéséért való egyéni felelősséget. Erősítse a társadalmi tudatosságot, alapot teremtsen a tanulók számára egy felvilágosult és aktív részvételen alapuló magatartás kialakítására a környezetvédelemben, a természetvédelemben, és a természeti erőforrások ésszerű és előrelátó felhasználásában. Környezet és természetvédelmi, valamint minden más nem szakirányú területen a diákok hiteles és korszerű környezet és természetvédelmi ismereteket és tudást szerezhessenek a környezetük állapotáról, megőrzésének lehetőségeiről, feladataikról, állampolgári kötelezettségeikről és cselekvési lehetőségeikről. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - környezettudatos, -és természetvédő szemléletmód, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - a természet állapotának mérési módszereivel szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - vitakészség, kritikus véleményalkotás;

2 - kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és tevőleges cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége. Irányelvek - A fenntartható fejlődés érdekében élményt nyújtó és szakmailag megalapozott környezeti nevelésben részesüljenek a diákjaink. - Tanulják meg a környezet minőségének megőrzését és azt, hogy fenntartása közös és egyéni kötelesség, mely az általános emberi egészségvédelem és ökológiai egyensúly fenntartásának része. - Ismerjék meg a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználásának lehetőségeit - környezetüket az emberiség közös örökségeként kezeljék. - A tanulók segítséget kapnak az ember és kultúrája, valamint a biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztéséhez. - Kiemelt szerepet kap a minőségbiztosítás jegyében, a tehetséggondozás, valamint a képzés, ismeretterjesztés, tájékoztatás, önálló tájékozódás, ismeretszerzés fejlesztése. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - Motivációk megteremtése ahhoz, hogy lehetőség szerint minden diák részt vehessen valamilyen környezetvédelmi akcióban. - A diákok legyenek képesek környezetükről felelősen gondolkodni, érezzék, hogy közük van az őket körülvevő közösséghez, helyi környezethez (természeti és humán adottságok, hagyományok, szokások, értékek stb.) - Biztosítjuk a környezet-, természet-és egészségvédelem területén tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, helyi, -területi, - regionális ökovetélkedőkön és ökoiskola találkozókon, zölddiákparlament -i üléseken, találkozókon stb. való részvételt, illetve azok szervezésében való jelenlétünket, mely hozzájárul a tanulók környezettudatos fogyasztási szokásainak kialakításához (energiatakarékos áram, -vízhasználat, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés stb.) - Megismertetjük az Európai Uniós értékrendnek megfelelően a biológiai diverzitás (sokféleség) megőrzésének, a kevésbé intenzív mezőgazdaság, megkímélt termőföldkincs, hulladék-és szennyvízkezelés, valamint a légszennyezés prevencióját, illetve a már okozott kár következményeit, kezelési lehetőségeit.

3 Egészségmegőrző környezet kialakítása Mind az iskolai, mind az otthoni, azaz a közvetlen és tágabb környezetünkre vonatkoztatva megismerhetik diákjaink az egészségünket megőrző mindennapi tevékenységek, cselekedetek elméleti és gyakorlati konkrét tevőleges lehetőségeit. Ezzel igyekszünk kialakítani a tanulóinkban az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő energiatakarékos (víz, -gáz, -áram) magatartás és életvitel, valamint a dohányzásra vonatkozó törvény betartása és betartatása az elsődleges feladataink közé tartozik. Fontos a kulturált körülmények biztosítása és annak megtartása az alapvető szükségletek kielégítése mellett. További alapelveink Biztosítsuk és hozzájáruljunk: - a fenntartható fejődéshez a környezettudatos magatartásra és életvitelre neveléssel; - a kölcsönös függőség (természet és az élőlények) ok-okozati összefüggéseinek megismertetéséhez; - a helyi és globális szintek kapcsolatainak, összefüggéseinek felismeréséhez környezetvédő módon biztosítva az alapvető emberi szükségleteket, emberi jogokat, a demokrácia működését; - az elővigyázatos, preventív magatartás alkalmazásával a biológiai és társadalmi sokféleség megőrzéséhez. Fontos, hogy a képzés során a diákok tudatában egy egységes rendszer képe (rendszerszemlélet, globális összefüggések megértetésével) alakuljon ki a bolygónkról és annak bioszféra egyensúlyáról, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást tanúsítva nap, mint nap. Az iskolánk környezeti nevelési szemlélete Ökoiskola lévén és a környezetvédelmi orientációjú osztályaink által a fentiekben leírt célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. A tanítási-tanulási folyamat során diákjaink szemléletét folyamatosan alakítjuk, formáljuk, a környezet- és természetszeretetüket erősítjük, megszilárdítjuk. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli program keretében törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a

4 természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladat. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már részben megvalósult az együttműködés. Tanórán vagy tanórán kívüli tevékenységeinkkel mélyebbre hatóan megismertetjük tanulóinkkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű és komplex természetvizsgálati módszereket. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, és kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a diákok majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. A tanórákon, jeles napok iskolai rendezvényein (pl. Állatok Világnapja, Takarítási Világnap, Autómentes nap, Víz Világnapja, a Föld Napja, a Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, stb.) az iskolai teljes diáklétszámmal való részvétellel, továbbá versenyeken, pályázati programokon való szerepléseinkkel, szakmai napok, előadások, programok látogatásával valósítjuk meg: - a természeti, és az épített környezetünk ismeretét, óvását a különböző környezetszennyezésektől, valamint a környezetünk fejlesztését, - a helyi értékek és problémák feltérképezését, - a tantestület tagjainak megnyerését a környezeti nevelési munkához, - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezését: témanap, Tömörkény nap, egészségnap - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítését a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre), - interaktív módszerek kipróbálását, alkalmazását (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok, tanulmányok, és újságcikkek elemzését), - tanórán kívüli szakórák szervezését, - környezet-, és természetvédelmi versenyekre felkészítést, - a multimédiás módszerek alkalmazását szakórákon, - a számítógép felhasználását a tanórákon, - az osztályfőnöki órák környezetvédelmi tartalmakkal való feltöltését, - a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtését, tananyagba építését. A környezetszennyezés csökkentését valósítjuk meg a kerékpáros, gyalogos és tömegközlekedés propagálásával, népszerűsítésével. Szorgalmazzuk ezt azzal is, hogy a kerékpárral a közlekedők, iskolába érkezők számára a biciklitárolók számát évről-évre növeljük az iskola udvarán.

5 A légszennyezés további csökkentését valósítjuk meg a zöldítési és virágosítási tevékenységünkkel az iskola körül és az iskolaudvaron. A növények gondozására és folyamatos pótlására is nagy figyelmet fordítunk mind az iskola épülete körül, mind az iskola területén belül. A kulturált, egészséges és tiszta környezetet szeméttárolók megfelelő számú kihelyezésével biztosítjuk mind az udvaron, mind az épület folyosóin, osztálytermeiben és egyéb helyiségeiben. A bejárati ajtóknál elhelyezett lábtörlők használatának fontosságára is felhívjuk a figyelmet. A szelektív hulladékgyűjtést, (papír, italos kartondoboz, olaj, fémdoboz, szárazelemgyűjtő edények kihelyezésével; műanyag PET-palack préselő gépet helyeztünk ki az iskolai büfénél) A témanapok és jeles napok programjainak alkalmával felvilágosító előadásokat tartunk az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről. Felhívjuk a figyelmet a gyakori szellőztetés jelentőségére. Tudatosítjuk a diákokban, hogy az utak sózása helyett ásványi őrlemény használata ajánlott. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak (elsősorban a természettudományi tantárgyak) közötti integráció, legalább néhány területen, ilyen a környezet-, és természetvédelem. Minden lehetőséget megragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Tanórán kívüli lehetőségek: - A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy az iskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. - A kiválasztott programok és az alkalmazott módszerek alkalmazásával rendszerezik, szelektálják, elmélyítik a már meglévő ismereteket. - Szintetizáljuk az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, rendszerszemléletre tanítunk. - Kritikus gondolkodást igyekszünk kialakítani a diákokban. - Fejlesztjük a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás, stb.) - Ösztönözzük a diákokat az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására. - Igyekszünk kialakítani a diákjainkban a környezeti érzékenységet, a helyes mindennapi, minél kevésbé környezetszennyező szokásokat, viselkedési normákat.

6 - Törekszünk a már jól bevált és működő, környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó, jeles napok megrendezését szolgáló, már hagyománnyá vált programjaink tiszteletére nevelni diákot és pedagógust egyaránt. - A környezetvédelmet és természettudományi tantárgyakat tanító és környezettudatos magatartást, életvitelt folytató tanáraink követendő minták átadására tanítják, nevelik diákjainkat. - A képzés során világossá tesszük a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, túlélésre, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. - A kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésére Kutatóiskolaprogramban való részvételre biztosítunk lehetőséget. - Tanulói feladatokként kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra, majd lehetőséget biztosítunk annak prezentálására (Power Point bemutató) az iskolában rendelkezésre álló multimédiás, interaktív táblával és projektorral felszerelt termekben. - A tanulók további motiválása kisebb-nagyobb (iskolai szintű, városi, területi, regionális, országos és nemzetközi szintű) versenyeken, rendezvényeken, témanapokon való megmérettetésekkel történik, a legjobb versenyzőink munkáinak különböző díjazásával. A születendő munka, produktum formája sokféle lehet: egy pályázat; egy jegyzőkönyv elkészítése; egy szakmai dolgozat, vagy pályázati esszé, mely később az egyetemi tanulmányok során szakdolgozati témába ültethető, átdolgozható, fejleszthető tovább; egy rajz; egy fotó; egy szakmai plakát, fotómontázs, film, interjú, irodalmi (novella, vers, stb.) alkotás, újrahasznosított anyagból készült termék, stb. - A már említett iskolai átfogó környezetvédelmi programokon, projekteken számos alkalommal megszerveztük és fényt derítettünk arra, hogy mennyire zöld az iskolánk, illetve mennyire zöld egy-egy osztályközösségünk. - További lehetőségek ezen programjaink keretein belül, hogy pl. a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék további kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, azok felhasznált mennyiségét mérhetik, a büfé és a menza zöldítési tervét is elkészíthetik, bővíthetik. Az effajta program rendkívül hatékony, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai dolgozót és vezetőséget egyaránt a környezettudatos szemléletformálás jegyében. - Ellátogathatunk kisebb-nagyobb diákcsoportokkal egy-egy tanösvényre, nemzeti parkba, természetvédelmi területre, vadasparkba, botanikus/füvészkertbe, múzeumba, üzembe, zöldparlamenti találkozókra stb. - A környezetvédelmi jeles napokon mindig a nap jellegének megfelelő vetélkedőket, akciókat, játékokat hirdetünk, bonyolítunk, melyek tovább bővíthetők kirándulás szervezésével, illetve további pályázatok kiírásával. A már szervezett és még beépíthető jeles napjaink:

7 Szeptember 16. Ózon Világnapja Szeptember 22. A takarítás világnapja Szeptember 23. Nemzetközi hulladékgyűjtő nap (Takarítási világnap) Október első hétvégéje: Európai madármegfigyelő nap ehhez kapcsolódóan madárvonulás megfigyelése, daruvonulás a Fehér-tavon. Március 6. Nemzetközi Energiahatékonysági Nap Március 22. A Víz Világnapja; Március 23. Meteorológiai Világnap Április 3. Csillagászati Világnap Április 7. Egészségügyi Világnap Április 22. Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja; Május 22. A biológiai sokféleség napja, Május 24. Az európai nemzeti parkok napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap - Iskolai zöld médiumok Az iskolai könyvtárban és a biológia-kémia-földrajz szertárban található számos környezeti, környezet-, és természetvédelem témakörökkel foglalkozó könyv, folyóirat és egyéb szakmai kiadványok, néhány videofilm és CD, ill. DVD-lemez. - Ezen kívül, az IKT-val felszerelt termeinkben biztosított a szakmai órákon ezek használata, ill. az internet segítségével minden szakmai online tartalom elérése, illetve annak lejátszása.

8 HELYI TANTERV TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM KÖRNYEZETVÉDELEM A évfolyamon a környezetvédelem tantárgyat heti 2 órában tanulják a diákok a környezetvédelmi orientációjú gimnáziumi osztályban, tömbösített óra keretében. A évfolyamon a tanulók a biológia tantárgyat kötelező tanórai foglalkozásként tanulják emelt óraszámban heti 4 órában. A környezeti nevelés a biológia és a szabadon választott természettudományos tantárgyak (kémia, földrajz, fizika) képzésébe integráltan folytatódik tovább, így segítve a sikeres továbbtanulást a felsőoktatásban évfolyam A környezetvédelem tantárgy tananyaga megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival, a környezetben és térben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági, biológiai, ökológiai és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei, azok következményei állnak. A környezetvédelem és természetvédelem szoros kapcsolatban áll a többi természettudomány-ággal, illetve tantárggyal (biológia, természet- és társadalomföldrajz, kémia, fizika), a regionális tudomány mellett számos földtudományágat képvisel a közoktatásban, integrálja a földtani, a légkörtani, a hidrológiai, a talajtani és a planetológiai tudást. A környezetvédelem tantárgy előzménye az alsó tagozatos környezetismeret és az 5 6. évfolyamos természetismeret, az általános iskola felső tagozatában tanított biológia, földrajz, fizika és kémia tantárgyak, így azok követelményrendszerére épül, amelyek eredményes elsajátítását feltételezi évfolyam során önálló szemléletű és egységes környezet-, és természetvédelmi tudásszerzésben gondolkodik. A tananyag elrendezési elve spirális, az életkori sajátosságok figyelembe vétele miatt. A évfolyamon a térbeli és környezeti intelligencia egyre táguló térben való fejlesztése, a környezet, a természet, az ember és a közöttük lévő kapcsolatrendszerek értelmezése és a tendenciák megfogalmazása jelentik a kiemelt fejlesztési szempontokat. A környezetvédelmi, természetvédelmi, ökológiai tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók környezettudatos gondolkodása, helyi, regionális és globális szemléleti szinten is. A környezetvédelem tantárgy integrálja a természettudományos tantárgyak, a földrajz, a biológia, a kémia, fizika ismereteit, és segíti az egységes természettudományi szemlélet alakítását. A tanulók megértik, és jobban átlátják, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Az oknyomozó tudásszerzés elvéből kiindulva a tananyag feldolgozása során a tényeket, jelenségeket és folyamatokat elsődlegesen térbeli, emellett időbeli változásukban, fejlődésükben ismertetik meg, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős környezettudatos magatartása, szemlélete a szűkebb és a tágabb természeti,

9 illetve társadalmi környezet iránt. A helyi és a regionális gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével és a globális folyamatok érzékelésével lehetővé válik, hogy megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti, társadalmi és környezeti problémákat. A tartalmak feldolgozása a szűkebb és a tágabb környezetre építve, a 9. évfolyamon a földrajz, a 10. évfolyamon a biológia környezetvédelmi vonatkozásaira épül. Elsődleges célja a környezettudatos intelligencia fejlesztése. Kiemelt része a Kárpát-medence földrajzibiológiai-környezeti jellemzőinek megismertetése, amely a hazához és a magyarsághoz való kötődés kialakulásának bázisa. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak környezetvédelmi eljárásaival, alkalmazott környezetkímélő technológiák megismerésével, a nyitott és befogadó környezettudatos polgári magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához igyekszünk hozzájárulni. Mindezt úgy valósítjuk meg, hogy közben elősegítjük a természeti és a kulturális értékek tiszteletét, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárulva a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmigazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás, ezért a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és az információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a tapasztalati és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tantárgy kiemelt célja olyan tanítási módszerek alkalmazása és gyakorlása, melyek a tanulók önálló, vagy csoportos munkája során az önálló ismeretszerzést, tananyagfeldolgozást segítik elő. A csoportmunka fejleszti a diákok együttműködési készségét, nyitottabbá, elfogadóbbá válásukat. A tantárgy lehetőséget ad a tudományos megismerési és vizsgálati módszerek elsajátítására, a természettudományos kutatások lépéseibe is betekintést nyerve. Aktualizáló tudományként oktatása során feladatunknak tekintjük a tanulók megismertetését környezetünk gyors változásával, ösztönözve őket ismereteik állandó frissítésére. A tanítási-tanulási folyamatban, a megismerés folyamatában nagy szerepet kapnak a medializált kommunikációs eszközök (nyomtatott sajtó, televízió, internet) révén szerzett információk. Tantárgyunk célkitűzése, hogy ösztönözze a források, a médiumokban közölt tartalmak kritikus elemzését, értelmezését. Megértesse a tanulókkal, hogy a világ médiumokban tapasztalt ábrázolása nem mindig azonos a tudomány által is alátámasztott tartalmakkal, a valósággal. Ismerjék fel a különbséget az alkotók által konstruált világ és a valóságos események, jelenségek között. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény felébresztése, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ természeti, környezeti jellemzőinek bemutatásával e tantárgy tanítása elősegíti a szociális és állampolgári kompetenciák fejlődését. Napjaink környezeti-társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és a közvetlen, ill. tágabb környezetüket védő, óvó vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a természettudományok világában, illetve felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az középiskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során.

10 A környezetvédelem tantárgy tematikus oktatási programja A környezetvédelem egy társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul. A környezetvédelem szerves része a természetvédelem, melynek célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása. Célok és feladatok A környezetvédelmi nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Messzebb tekintve a környezetvédelmi nevelés a bioszféra - s benne az ember - megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A nevelés célja ebben az esetben a diák vagy majd a felnőtt korú ember általános, és különleges adottságainak együttes fejlesztése. A környezetvédelmi nevelés kiterjed a természet rendszerszemléletű és a fenntarthatóság szempontjait is magában foglaló tanulmányozására, mint az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására, értelmezésére; amely kapcsolat nem a természetfeletti uralmat jelenti, hanem a felelősséget világunk épségének, szépségének megőrzéséért. A környezetvédelmi nevelés általánosan elterjedt mai értelmezésében ötvöződik az ökológia és a humánökológia, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve formálható az értékrend és az erkölcs, alakíthatók az életviteli értékek. A környezetvédelmi nevelés feladata továbbá annak a tudatosságnak a hangsúlyozása, hogy a modern világban a gazdasági, politikai és ökológiai tényezők összefüggenek egymással, és így fokozott felelősség terheli az egyes népeket, és szolidárisnak kell lenniük egymás iránt. Ez az előfeltétele annak, hogy globális méretekben megoldhassuk a súlyos környezeti problémákat. A környezeti nevelésnek holisztikusnak kell lennie, amely egyaránt vizsgálja a problémák ökológiai, társadalmi, kulturális és egyéb vonatkozásait. A vizsgált problémák ugyanakkor ismerősek kell, hogy legyenek a tanulók számára az otthoni környezetükből, a lakóközösségből vagy az országukból, mert csak így tudunk segíteni abban, hogy elsajátítsák azt a tudást és készséget, amelynek birtokában megoldhatják majd azokat. Fejlesztési követelmények - A tanulót jellemezze a nyitottság, mutasson érdeklődést a környezet élő és élettelen világa iránt! - Ismerje fel a környezeti problémákat lokális és globális szinten!

11 - Próbáljon megoldási javaslatokat tenni! - Környezetében végzett megfigyelései, vizsgálatai alapján törekedjen tapasztalatok megszerzésére! - Legyen képes az így szerzett tudását és az ismeretszerzés folyamatában fejlődő készségeit, képességeit alkalmazni a gyakorlatban! - Vegye észre és értékelje a természet szépségeit! - Ismerje fel az élő és élettelen világ legjellemzőbb összefüggéseit! - Legyen képes a környeztében lévő élőlények, jelenségek és folyamatok megfigyelésére! - Törekedjen a megfigyelések, vizsgálatok tapasztalatainak értelmezésére, ismerje fel az egyszerű, majd az összetettebb összefüggéseket is! - Legyen képes tanári segítséggel következtetéseket levonni, ítéleteket alkotni! - Tudja elmondani megfigyeléseit, vizsgálódásainak eredményeit kiselőadás formájában! - Csoportmunka során törekedjen feladatmegosztásra, felelősségteljes, közös munkavégzésre! - Igényelje az egészséges környezetet, aktívan vegyen részt minden a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos rendezvények, programok megszervezésében, lebonyolításában. - Ismerje fel környezetében a környezetszennyezést (levegő,- talaj,- vízszennyezés), mint veszélyforrást! - Törekedjen a prevencióra (megelőzésre) és a veszélyelhárításra az erre utaló magatartásával példát mutatva társainak, ill. közvetlen és tágabb környezetének is! - Erősödjék egyéni felelősségvállalása a jelen és a jövőbeni környezet iránt! Alkalmazott módszerek a kitűzött célok, feladatok megvalósításához A környezetvédelem tantárgy oktatása lehetővé teszi a sokszínű pedagógiai módszerek és szervezési munkaformák alkalmazását. Tanulói tevékenységek: - szakirányú tudományos szövegek, újságcikkek, tanulmányok, dokumentumok (pl. források, feldolgozások) elemzése, (egyéni vagy közös) feldolgozása, értelmezése; - az aktuális zöld hírek nyomon követése, szakórák eleji megbeszélése; - tankönyvi ábrák, képek megbeszélése, elemzése; - különféle tematikus térképek, atlaszok összehasonlítása, logikai térképolvasás gyakoroltatása, ábrázolási és számítási feladatok megoldása térképen; - irányított információk gyűjtése, elemzése adatsorokból, grafikonokból, térképekből; - példák, hivatkozások, esetek gyűjtése; - irányított információgyűjtés internetes forrásokból;

12 - információgyűjtés vizuális, akusztikus forrásokból; vizuális anyagok (pl. diaképek, fotók, videofilm) irányított feldolgozása, elemzése; - a számítógép és az IKT adta módszerek sokoldalú felhasználása a tanórákon és azon kívül is (pl. versenyekre, zöld programokra, pályázatokra való felkészülés) - adatok, tények alapján modellek készítése, rajzolása; rajz, illusztráció, sematikus ábra készítése; - tanulói kísérlet, mérés; - jegyzőkönyvek készítése (pl. mérési,- vizsgálati,- terepgyakorlati,- üzemlátogatási) - tanulói kiselőadás, tanulói prezentáció, önálló feladatmegoldásokkal, könyvtári és digitális gyűjtőmunkával; - játék, szimuláció, szerepjáték, drámajáték; - vita, disputa; - verseny, vetélkedő; - projekt. Szervezési és munkaformák: egyéni munka, pármunka, csoportmunka, gyakorlat Tanórán kívüli formák: terepgyakorlat, kirándulás, könyvtári óra, múzeumlátogatás, múzeumi óra, tanulmányi kirándulás, színházlátogatás, tematikus tábor, Tanári tevékenységek: közös, osztályszintű feldolgozás (megbeszélés, kérdve kifejtő módszer stb.), tanári magyarázat, előadás, prezentáció (Power Point bemutató, interaktív tábla, internet), tanári szemléltetés (pl. képek, irodalmi szövegek, videofilm segítségével), tanári kísérlet, tanári mintaadás, bemutatás (ének, testnevelés, életvitel stb.). Egyéb tevékenységeink, programjaink: A környezetvédelmi jeles napokon mindig a nap jellegének megfelelő vetélkedőket, akciókat, játékokat hirdetünk, bonyolítunk, melyek tovább bővíthetők kirándulás szervezésével, illetve további pályázatok kiírásával. - Október 4. Állatok Világnapja - Október első hétvégéje: Európai madármegfigyelő nap ehhez kapcsolódóan a madárvonulás megfigyelése, daruvonulás a Fehér-tavon. - Március 22. A Víz Világnapja; - Április 22. Föld Napja; - Május 10. Madarak és Fák Napja; - Június 5. Környezetvédelmi Világnap; - szemétgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtő programokon való részvétel (pl. italos kartondoboz gyűjtő verseny helyi és városi szinten); - látogatás a Regionális Hulladéklerakóba (jegyzőkönyv készítés); - meteorológiai állomásra látogatás, mérési gyakorlattal; - az SZTE TTIK-val való együttműködés különböző projektekben, kutatómunkákban; Kutatóiskola pályázaton való részvétel;

13 - Csillagvizsgálóba látogatás; - SZTE Ásvány- és Kőzettani Gyűjteményének megtekintése; - JGYPK Interaktív Tudástárba látogatás; - kapcsolattartás és szakmai programok a CSEMETE Egyesülettel; - kapcsolattartás és szakmai programok MME helyi csoportjával - madárvonulások megfigyelése ősszel, tavasszal; - a kiskundorozsmai tarka sáfrány virágzásának megtekintése; - a Zsombói láperdő kora tavaszi aszpektusának vizsgálata; - a KNP területén szakmai programokon való részvétel; - a Természetbúvár Klub tevékenységének megismerése, rendezvényeinek látogatása; - terepgyakorlat az Ásotthalmi Csodarétre, Csipak-semlyékre, ökoszisztémájuk tanulmányozása; - együttműködés a Mórahalmi Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskolával; - SZTE Füvészkertjébe látogatás; - Szegedi Vadasparkba látogatás és programjain való részvétel; - Szeged-környéki illegális szemét-lerakóhelyek felkutatása, fotózása, az illetékes hatóságok értesítése; - az ATIKÖVIZIG szakembereivel konzultáció, zajszint-mérés a forgalmas útkereszteződéseknél, CO-szint mérés; - a Szegedi Szennyvíztisztítóba látogatás a tisztított víz és a Tiszába ömlő szegedi tisztítatlan víz minőségének összehasonlítása, lehetőség szerint laboratóriumi gyakorlat az ATIKÖVIZIG környezetvédelmi laboratóriumában az ivóvíz és a Tisza vizének összehasonlítása; - látogatás a Paksi Atomerőműbe; - az SZTE környezetvédelmi, egészségvédelmi vonatkozású előadásainak meghallgatása, az egyetem nyílt programjain (pl. a Tudomány Hete, Agykutatás Hete, stb.) való részvétel; - környezetvédelmi zöld programokra látogatás (Dél-Alföldi Zöld Diákparlament, Regionális Ökoiskola találkozó, stb.); - természetvédelmi, környezetvédelmi témájú versenyekre felkészítés (Dél-Alföldi Ökoiskolák vetélkedője, Curie Környezetvédelmi Verseny, Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny, Avram Hershko Természettudományi Verseny, Integrált Természettudományos verseny, stb.); Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A tanulók értékelését szolgáló témazáró dolgozatok, felmérések az adott témakör alapvető ismereteire közvetlenül épülnek, valamint begyakorolt típusfeladatokat és olyan feladatokat is tartalmaznak, amelyek megoldása megfelelő nehézségű akadály elé állítja a tanulókat. Az írásbeli beszámolók formái lehetnek még a perces röpdolgozatok. Az értékelésnél figyelembe vesszük a diák önálló ismeretszerzési képességét, és annak alkalmazásával készült produktumait (kielőadás, terepgyakorlati, kísérleti jegyzőkönyv, Power Point-os prezentációk, versenyeken való szereplés, plakátok,- rajzok, fotók, pályázati esszék készítése), témanapokhoz kötött és egyéb zöld programokon való részvételének motiváltságát, azok szervezésében és lebonyolításában való aktív részvételét stb. Az értékelés alapelvei a következetesség, a humánum, a kölcsönös bizalom, mellyel az értékelés is megerősítheti a diák további előmenetelének pozitív motivációt.

14 Értékelési és vizsgaszabályzat környezetvédelem tantárgyból Osztályozó, pótló és különbözeti vizsga Időtartam: írásbeli rész: 45 perc Értékelés: szóbeli rész: kb. 15 perc (felkészülési idő: 25 perc) Írásbeli rész: 5-ös: % 4-es: % 3-as: % 2-es: % 1-es: 0 29% A végső osztályzatot az írásbeli és a szóbeli osztályzatok átlaga adja. Javító vizsga: Időtartam: írásbeli rész: 45 perc Értékelés: szóbeli rész: kb. 15 perc (Felkészülési idő: 25 perc) A javítóvizsgán a szabályzat szerint hármas osztályzatnál jobb nem adható. Írásbeli rész: 3-as: % 2-es: 50 79% (A szóbeli vizsga feltétele: 30 % elérése az írásbeli részből) 1-es: 0 29 % (Szóbeli vizsgát nem tehet!) A végső osztályzatot az írásbeli és a szóbeli osztályzatok átlaga adja. Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsgák anyaga megegyezik a tanmenet anyagával. Témazáró dolgozat: Értékelés: 5-ös: % 4-es: % 3-as: % 2-es: % 1-es: 0 34%

15 Környezetvédelem tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a környezetvédelem tantervhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Környezetvédelem évfolyam fejlesztési cél I. A környezetvédelem fogalmi rendszere Órakeret 10 óra II. Térképészeti ismeretek -A földi tér ábrázolása III. A Föld kozmikus környezete IV. A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai a geoszférák földrajza és azok környezetvédelmi vonatkozásai Órakeret 4 óra Órakeret 4 óra Órakeret 44 óra IV/1. A kőzetburok földrajza Órakeret 44/14 óra IV/2. A légkör földrajza IV/3. A vízburok földrajza IV/4. A talaj földrajza Órakeret 44/14 óra Órakeret 44/14 óra Órakeret 44/2 óra V. A földi szférák környezeti problémái Órakeret 6 óra VI. A földrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre Órakeret 4 óra 10. évfolyam Kapcsolatok az élő és élettelen között Órakeret fejlesztési cél 20 óra Ökológiai rendszerek, ökoszisztémák Órakeret

16 fejlesztési cél fejlesztési cél fejlesztési cél Másfélmillió lépés Magyarországon Természetvédelem 16 óra Órakeret 16 óra Órakeret 20 óra

17 9. évfolyam fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák I. A környezetvédelem fogalmi rendszere Órakeret 10 óra Az alsó tagozatos környezetismeret és az 5 6. évfolyamos természetismeret, az általános iskola felső tagozatában tanított biológia, földrajz, fizika és kémia tantárgyak fogalomrendszere. Így azok követelményrendszerére épül, a spirálisan bővített környezet,- és természetvédelmi speciális tartalmakkal, kulcsfogalmakkal. Személyi: szakirányú végzettségű tanár a szakmai órák és terepgyakorlat megtartásához. Tárgyi: számítógép internetes hozzáféréssel, projektor, vetítőfelület, Középiskolai Földrajzi Atlasz A motiváció megteremtése a tantárgy lelkes önfejlesztést is megvalósító tanulásához. A fogalmi alapok lerakása, és azoknak a mindennapi gyakorlatban való készségszintű használata. A környezet fogalma, elemei. Környezetvédelem, - természetvédelem, -tájvédelem fogalma, tevékenységi körei. Fenntartható fejlődés fogalma. Környezetegészségtan. Környezetgazdálkodás, környezettervezés, környezetfejlesztés. Ökológia fogalma, tevékenységi köre. Az ökológiai lábnyom jelentése és annak kiszámítása. Abiotikus környezeti tényezők. Tanári magyarázat. Ábrák, táblázatok, diagramok elemzése. Diaképek, fotók, filmrészletek elemzése. Újságcikkek, tanulmányok irányított feldolgozása, elemzése. Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok II. Térképészeti ismeretek -A földi tér ábrázolása Órakeret 4 óra A térkép és a földgömb fogalma, ábrázolása és méretaránya. Szemléleti térképolvasás. A földrajzi fokhálózat elemeinek használata, tájékozódás a fokhálózat segítségével. A logikai térképolvasás képességének kialakítása, gyakorlása;

18 A gyakorlottság kialakítása különböző környeztvédelmi, -és természetvédelmi, növényföldrajzi, éghajlati tematikus térképek, műholdfelvételek információforrásként való használatában (közölt információk felismerése, értelmezése, felhasználása). A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld, és a földrajz környezetvédelmi vonatkozásában, annak megismerésében és a gyakorlati célok megvalósításában. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A térkép A modern térképkészítés elvei, (műholdak). A földrajzi fokhálózat értelmezése és használata. A térképek csoportosítása méretarány és tartalom alapján. Tájékozódás a térképen és a térképpel. Távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok megoldása különböző méretarányú térképeken. Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a fokhálózat használatával. A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata, a térképi ismeretek alkalmazása mindennapi tájékozódási helyzetekben. A település változása az elmúlt évtizedekben térképi ábrázolás Távérzékelés és térinformatika A műholdak csoportosítása pályatípus és feladat alapján, földmegfigyelő műhold-családok; a műholdfelvételek típusai és alkalmazásuk lehetőségei, földi képződmények, környezeti jelenségek azonosítása műholdfelvételeken. A GPS működési elve és jelentősége; a földrajzi információs rendszer (GIS) fogalma, jelentőségének igazolása mai térbeli adatbázisok példáin. Példák gyűjtése a digitális térképi alkalmazások, illetve térinformatikai rendszerek mindennapi életben való sokoldalú felhasználhatóságára - A műholdfelvételek a környezetvédelem szolgálatában, pl. a veszély előrejelzése, környezet károsodásának felismerése vízszennyezés, vegetációváltozás, globális felmelegedés-klímaváltozás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Matematika: arányszámítás, mértékegységek. Informatika: adat, információ, adatbázis, digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Fizika: elektromágneses sugárzás, űrkutatás, mesterséges égitestek. A térképi jelrendszer, topográfiai és tematikus térkép, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság, szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés, műholdak, műholdfelvételek, urbanizáció. III. A Föld kozmikus környezete Órakeret 4 óra Előzetes tudás A Föld mint égitest jellemzői. A Föld mozgásai és azok következményei (napszakok, évszakok váltakozása, időszámítás). Alapvető tájékozottság a térbeli és az időbeli nagyságrendekben. A

19 Föld-típusú (kőzet-) és a Jupiter-típusú (gáz-) bolygók jellemzőinek összehasonlítása, a törpebolygó mint égitesttípus magyarázata, kisbolygók, üstökösök, meteorok, meteoritok. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok) nagyságrendjéről. Az elvont gondolkodás fejlesztése az egyedi és közös jellemzők felismertetésével a Föld és kőzetbolygó-szomszédainak példáján. A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésével. A Föld mozgásaiból adódó jelenségek törvényszerűségeinek felismertetése, bolygónk életére gyakorolt hatásának megértetése. A tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség megvilágítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján. A használaton kívüli műholdak űrszennyezési problémájának megértése, további veszélyek, következmények felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A csillagászati ismeretek fejlődése A Világegyetem Helyünk az Univerzumban, a Tejútrendszerben, a Naprendszerben - A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és méretei. A Világegyetem keletkezésével kapcsolatos legfontosabb elméletek bemutatása. A Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) kutatásának új eredményei. A Naprendszer tagjai, felépítésének törvényszerűségei, az égitestek osztályozása. A Hold jellemzése, mozgásai földi hatásainak, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásának magyarázata. A holdkutatás eredményeinek bemutatása internetről gyűjtött információk alapján (diák kiselőadás tanári kiegészítő magyarázattal). A naptevékenység földi hatásai példák alapján. Az űrkutatás a Föld szolgálatában a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás legfontosabb mérföldköveinek és eszközeinek; űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése. A műholdak gyakorlati jelentőségének példái. A Föld mint égitest - a tengely körüli forgás és Nap körüli keringés következményeinek összekapcsolása az ember életére gyakorolt hatásokkal. Az űr elszennyezésének problémája használaton kívüli műholdak, kilőtt hulladék. Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ó- és a középkor tudományos gondolkodása. Fizika: a bolygómozgás törvényei, tömegvonzás törvénye, forgómozgás, viszonyítási rendszer, a csillagok energiatermelése, elektromágneses sugárzás, részecskesugárzás, nyomás, hőmérséklet, erő-ellenerő, űrkutatás. Kémia: hidrogén, hélium, gázok. Matematika: logika, matematikai eszközhasználat.

20 A műholdfelvételek a környezetvédelem szolgálatában (pl. vízszennyezés, vegetációváltozás, globális felmelegedés klímaváltozás...) Biológia-egészségtan: az élet fogalma, fotoszintézis. Kulcsfogalmak/ fogalmak Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Világegyetem/Univerzum, Tejútrendszer, Naprendszer, csillagászati egység, kőzetbolygó (Föld-típusú bolygó), gázbolygó (Jupiter-típusú bolygó), tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordinátarendszer, helyi és zónaidő, holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás, asztronauta, űrszennyezés, műhold, hulladék, szemét, vegetációváltozás, globális felmelegedés, klímaváltozás Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai IV. A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai a geoszférák földrajza és azok környezetvédelmi vonatkozásai Órakeret 44 óra A Föld alakja, felépítésének egyszerű modellje. A szárazföldek és az óceánok elhelyezkedése. Elemi tájékozottság a földtörténet időrendjéről. Az alapvető domborzati és felszínformák felismerése, jellemzőik ismerete. A leggyakoribb hazai üledékes és vulkáni kőzetek. A kőzetbolygó mint összetett, törvényszerűségek alapján változó rendszer bemutatása. Az oksági gondolkodás erősítése anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselkedésének bemutatásával. Helyes időképzet kialakítása időnagyságrendek összevetése, az események sorrendiségének felismerése révén. A környezet iránti felelősségérzet növelése az ásványkincs-készletek véges hasznosíthatóságának példáján. Olyan képesség és környezettudatos szemléletmód kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés iránti igény kialakulásához. Ismeretek/fejlesztési követelmények IV/1. A kőzetburok földrajza A kőzetburok földrajza A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete és ásványtani összetétele A belső gömbhéjak fizikai jellemzői; a tulajdonságok változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása. Az egyes gömbhéjak fő geokémiai és ásványtani jellemzői. Kapcsolódási pontok Órakeret 44/14 óra Kémia: szerves és szervetlen vegyületek, keverék, ötvözet, ásványok, kőszén, szénhidrogén,

21 A kőzetlemezek és mozgásaik következményei A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és legfontosabb tulajdonságainak összehasonlítása. A közeledő, a távolodó és az elcsúszó kőzetlemez-szegélyek jellemző folyamatainak és következményeinek leírása konkrét példák alapján; folyamatábrák elemzése és készítése. A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének törvényszerűségei; a földrengések következményei, a cunami. A földrengések előrejelzésének lehetőségei és korlátai; a károk mérséklésének lehetőségei példák alapján, a társadalom felelős alkalmazkodása a földrengésveszélyes zónákban; a nemzetközi segítségnyújtás szerepének hangsúlyozása. A környezeti katasztrófák hatása, következményei. A vulkánok, mint a természetes levegőszennyezés egyik forrásai; A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása; a vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemez-szegélytípusokkal; magyarázó ábrák elemzése. Ásványkincsek A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése; a kőzetek csoportosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó főbb kőzettípusok jellemzése; kőzetvizsgálat, kőzetfelismerés. A kőzetek hasznosításának bemutatása példák alapján: közvetlen (pl. terméskő) és átalakítást követő használat (pl. cement, cserép). Magmás és üledékes ércképződés; az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján. Fosszilis nem megújuló energiahordozók: a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük változása. A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák és károsodások. A nagy tömegű kőzetátalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak, elégetésükből származó környezetszennyezés káros hatásai, - környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban. halmazállapotok. Biológia-egészségtan: élő anyag, evolúció, rendszertan. Matematika: térbeli mozgások elképzelése időegységek, időtartammérés. Fizika: úszás, sűrűség, nyomás, hőmérséklet, erőhatások, szilárd testek fizikai változásai, hullámterjedés. Magyar nyelv és irodalom: szövegelemek időrendjének felismerése, szövegértés. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek. Környezettudatos szemlélet és gondolkodás. A hulladéklerakó kialakításához megfelelő kőzetek A sugárzó veszélyes hulladékok tárolására alkalmas kőzetek (Bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló nukleáris hulladék tárolása) A savas esők hatása a kőzetekre Informatika: a digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.

22 A geotermikus energia fogalma, felhasználásának lehetőségei, elterjedési területei. Magyarország helyzete a geotermikus energia szempontjából. Kulcsfogalmak/ fogalmak Geoszféra, földköpeny, asztenoszféra, geotermikus gradiens, geotermikus energia, hőszivattyú, kőzetlemez-mozgás, hegységképződés, földrengés, vulkanizmus, természetes légszennyezés, savas eső, kénessav és kénsav, szerkezeti mozgás; kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, agyagásvány, geokémiai körforgás, környezetszennyezés, környezetkárosítás, rekultiváció; kormeghatározás, földtörténeti idő, időszak, kor. Topográfiai ismeretek Gondwana, Pangea, Tethys. Ősföldek (pajzsok) tanult példái. A Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer tanult tagjai. Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Mt. Pelée, Mount St. Helens. Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai IV/2. A légkör földrajza Órakeret 44/14 óra Időjárási elemek és jelenségek felismerése. A felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Az időjárási elemek térbeli és időbeli változásai. A Föld gömb alakjának következményei, az éghajlati övezetesség kialakulásának okai, az egyes éghajlatok előfordulásának területi példái. Éghajlati diagram. Az oksági gondolkodás fejlesztése a légköri folyamatokat alakító tényezők közötti kölcsönhatások alapján. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti szemléletmód, - gondolkodás, -és magatartásra az emberi tevékenység légköri folyamatokra gyakorolt hatásainak bemutatásával, a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetésével. A lokális és a globális kapcsolatának beláttatása a helyi károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példáján. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes és mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása. A klímaváltozást kiváltó okok felismerése, a nemzetközi összefogás szükségességének felismerése a már okozott károk helyreállítása, a továbbiak csökkentése, lehetőség esetén annak megszüntetése érdekében. Ismeretek/fejlesztési követelmények A légkör anyagai és szerkezete Az előzetes tudás és a földrajzórákon jelenleg, ill. újonnan megtanult tartalmak: (a légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok légköri folyamatokban betöltött szerepének megismerése. A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása, szerepük értékelése a földi élet és a gazdaság szempontjából). - Kapcsolódási pontok

23 Az előbbiekre építve, a légköri szennyezőanyagok és következményei az ózonpajzs szerepe, károsodása, elvékonyodása. A levegő felmelegedése Az előzetes tudás és a földrajzórákon jelenleg, ill. újonnan megtanult tartalmak: (A levegő felmelegedésének folyamata, törvényszerűségei; folyamatábra elemzése, hőmérséklet változásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása. A felmelegedést meghatározó és módosító tényezők, hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának példái). Az előbbiekre építve, a légköri szennyezőanyagok és következményei üvegházhatás, globális felmelegedés klímaváltozás. A légköri szennyezések globális és lokális volta nemzetközi egyezmények (klíma-konferenciák). Az El Nino és a La Nina jelenségek, és következményeik a bolygónkon. A felhő- és csapadékképződés Az előzetes tudás és a földrajzórákon jelenleg, ill. újonnan megtanult tartalmak: (A felhő- és csapadékképződés feltételei, összefüggései, és annak a folyamata. A levegő nedvességtartalmához és a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása. A talaj menti és a hulló csapadékok típusainak jellemzői, a csapadék gazdasági jelentőségének ismerete). Az előbbiekre építve, a légköri szennyezőanyagok és következményei savas eső és annak hatása a környezetre, bioszférára A levegő mozgása Az előzetes tudás és a földrajzórákon jelenleg, ill. újonnan megtanult tartalmak: (A légnyomás változásában szerepet játszó tényezők megnevezése; a légnyomás és a szél kialakulásának összefüggései. A nagy földi légkörzés rendszerének és a szélrendszerek jellemzése. A monszun szélrendszer kialakulásában szerepet játszó tényezők /mérséklet és a forró övezeti monszun összehasonlítása/; a jellegzetes helyi szelek és a mindennapi életre gyakorolt hatásuk példák alapján. A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük). - Az előbbiekre építve, a szélerőművek a szélenergia, mint megújuló energiaforrás és alkalmazási lehetőségei. Időjárás, időjárási frontok Az előzetes tudás és a földrajzórákon jelenleg, ill. újonnan megtanult tartalmak: (Az időjárás és a mindennapi élet kapcsolata. Szöveges és képi időjárás-előrejelzés értelmezése; következtetés-levonás időjárási adatokból. A hideg és a meleg front összehasonlítása, jellemző folyamataik, példák a mindennapi életet befolyásoló Kémia: gázok jellemzői, gáztörvények, a víz tulajdonságai, kémhatás, kémiai egyenletek, légnyomás, hőmérséklet, áramlások, savas eső. Fizika: gáztörvények, kicsapódás, légnyomás, hőmérséklet, sűrűség, áramlások, sebesség, üvegházhatás. Biológia-egészségtan: légzés, keringés, légúti betegségek, allergia. Matematika: százalékszámítás, matematikai eszköztudás alkalmazása. Informatika: digitális információforrások

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai: FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást

Részletesebben

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra)

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK * ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi

Részletesebben

Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival,

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

A Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda helyi Pedagógiai Programja

A Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda helyi Pedagógiai Programja A Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda helyi Pedagógiai Programja Budapest, 2015. augusztus 3. Buc-Horváth Gabriella óvodavezető 1 I. BEVEZETŐ 216/2011.(V.19.) ÖK. számú határozat alapján a 2011/2012. nevelési

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és

Részletesebben

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás "A tanulók életkori sajátosságainak és tudásszintjének megfelelően képes a technika történetiségének és rohamos fejlődésének

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára TANTÁRGYI CÉLOK, FELADATOK A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e tantárgy

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8.

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8. Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A változat (1,5+1,5) alapján A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 BIOLÓGIA 7-8. Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Bevezet I. Nevelési program II. Helyi tanterv Záradék

TARTALOMJEGYZÉK Bevezet I. Nevelési program II. Helyi tanterv Záradék TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 2 I. Nevelési program 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei 7 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok

TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot.

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához alapján készült A kémia tanításának célja és

Részletesebben

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret

2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv

INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv 1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT.

OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2. alapján 9-12. évfolyam 2 Az iskolai matematikatanítás célja, hogy

Részletesebben

3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 42.

3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 42. 3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 42. 2013 2 Pedagógiai Program Tartalom 1. Bevezetés... 5 1.1. Az iskola rövid története... 5 1.2. Az iskola arculata, öndefiníciója... 6 2. Az iskola nevelési programja...

Részletesebben

Szülőföldem-lakóhelyem

Szülőföldem-lakóhelyem Szülőföldem-lakóhelyem Sváb települések Dombóvár környékén HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT a dombóvári 516.sz. IPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM intézményében Projektfelelős: Herczeg Mária Tartalom: 1.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ BEVEZETŐ Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Program

Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Program Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Program 2013 Tartalom Az iskola rövid története... 3 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Az általános elvárások intézményi értelmezése

Az általános elvárások intézményi értelmezése Az intézményi dokumentumok: pedagógiai program SZMSZ 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Az általános elvárások intézményi értelmezése A pedagógus önértékelése A pedagógus önértékelésének területei

Részletesebben

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM

TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM Témakörök: órakeret: 1. Az anyagok világa 9 2. Élet a kertben 12 3. Állatok a házban és a ház körül 8 4. Tájékozódás a valóságban és a térképen 10 5. A Föld és a Világegyetem

Részletesebben

Szolnok Városi Óvodák pedagógiai programjának Gézengúz Óvoda tagóvodai programrésze

Szolnok Városi Óvodák pedagógiai programjának Gézengúz Óvoda tagóvodai programrésze Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák pedagógiai programjának Gézengúz Óvoda tagóvodai programrésze SZOLNOK 2013. A helyi nevelési programot benyújtó intézmény: SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK GÉZENGÚZ

Részletesebben

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.

Részletesebben

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. Tartalomjegyzék: 2. A VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 3 2.1. A választott kerettanterv... 3 2.1.1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások

Részletesebben

KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM

KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM Újfehértó, 2014 Tartalomjegyzék Az iskola küldetésnyilatkozata...4 Pedagógiai alapelveink...5 A pedagógiai program

Részletesebben

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015.

Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015. Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015. 0 Tartalom Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola. Helyi nevelési program

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola. Helyi nevelési program Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Helyi nevelési program 2. oldal Az iskola bemutatása Az iskola megnevezése: Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Székhelye: 1165 Budapest,

Részletesebben

Moduláris program A HELY, AHOL ÉLÜNK. Készítette: Polónyi Katalin 2010. június, Zagyvarékas Damjanich János Általános Iskola és Óvoda

Moduláris program A HELY, AHOL ÉLÜNK. Készítette: Polónyi Katalin 2010. június, Zagyvarékas Damjanich János Általános Iskola és Óvoda Moduláris program A HELY, AHOL ÉLÜNK Készítette: Polónyi Katalin 2010. június, Zagyvarékas Damjanich János Általános Iskola és Óvoda Tartalom Helyzetelemzés... 3 Szociális helyzet a településen... 3 Közszolgáltatások

Részletesebben

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

Részletesebben

Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában

Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában A fejlesztési területek nevelési ok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi

Részletesebben

J Á T É K V A R Á Z S

J Á T É K V A R Á Z S KÖLCSEY UTCAI ÉS LIGETI SORI ÓVODA J Á T É K V A R Á Z S PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Békéscsaba JÁTÉKVARÁZS Pedagógiai Program Tartalom Az Óvoda adatai 4. Törvényi szabályozások....6. Alapelveink....7. I.

Részletesebben

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...

Részletesebben

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai Kémia Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Részletesebben

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004. A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,

Részletesebben

,,Zöldike Ökoprogram

,,Zöldike Ökoprogram TÁMOP-3.1.4.-08/2-2009-0082 A kompetencia alapú oktatás, egyenl hozzáférés innovatív intézményekben cím konstrukció keretében a Szélrózsa elnevezés pályázata. Kedvezményezett: Veszprém Megyei Önkormányzat,

Részletesebben

A Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012.

A Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012. A Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2012. 1 A IMIP véleményezése, elfogadása 1. Az IMIP-ot iskola diákönkormányzata megismerte, véleményezte, elfogadásra javasolja.

Részletesebben

BGSZC Szent István Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma. Kollégiumi Pedagógiai Program 2015.

BGSZC Szent István Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma. Kollégiumi Pedagógiai Program 2015. BGSZC Szent István Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Kollégiumi Pedagógiai Program 2015. Tartalom 1. Az intézmény meghatározása... 4 2. Bevezető... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1.2 Értékeink...

Részletesebben

Margaréta Óvoda Szombathely TARTALOMJEGYZÉK

Margaréta Óvoda Szombathely TARTALOMJEGYZÉK Margaréta Óvoda Szombathely TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1.oldal Küldetésnyilatkozat 2. oldal Óvodánk bemutatása... 3-4. oldal Gyermekkép, óvodakép 5-6. oldal Óvodánk irányítási és szervezeti felépítése 6-7.

Részletesebben

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

Részletesebben

IV.2.7. EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET BEVEZETÉS Az Ember a természetben műveltségi terület tantárgyainak tanítása során érvényre jutó nevelési- és oktatási folyamatok a tanulók öntevékenységére

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal

TARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5. oldal 1. Általános elvek 5. oldal 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal 3. Az intézmény jogi státusza 6. oldal 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

Községi Általános Iskola Püspökhatvan. Helyi tanterve 2004.

Községi Általános Iskola Püspökhatvan. Helyi tanterve 2004. Községi Általános Iskola Püspökhatvan Helyi tanterve 2004. Általános célkitűzések A tanári munka eredményessége érdekében a tantervnek világos képet kell adnia arról, hogy milyen is legyen az a tudás,

Részletesebben

A Felsőtárkányi Óvoda Pedagógiai Programja 2013.

A Felsőtárkányi Óvoda Pedagógiai Programja 2013. A Felsőtárkányi Óvoda Pedagógiai Programja 2013. OM: 201938 3324 Felsőtárkány Ady E. út 59. Tartalomjegyzék I. A mi óvodánk II. Programunk küldetése filozófiája III. Gyermekkép, óvodakép IV. Az óvoda nevelési

Részletesebben

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit

Részletesebben

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív

Részletesebben

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M m ó d o s í t á s o k k a l e g y s é g e s s z e r k e z e t b e f o g l a l t

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M m ó d o s í t á s o k k a l e g y s é g e s s z e r k e z e t b e f o g l a l t 1074 Budapest, Alsóerdősor u. 14 16. OM: 100566 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M m ó d o s í t á s o k k a l e g y s é g e s s z e r k e z e t b e f o g l a l t Hatálya: A nevelőtestület elfogadta: 1998.

Részletesebben

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011.

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Az MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály

Az MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály Az MRE Hit- és erkölcstan kerettanterve és pedagógiai koncepciója az általános iskolás korosztály számára Bevezető a tantervhez Az általános iskolás korosztály számára készült hit- és erkölcstan tanterv

Részletesebben

Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV

Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4. évfolyam TARTALOM A MISKOLCI ÉLTES MÁTYÁS

Részletesebben

15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM

15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 Készítette: Sárköziné Kollárits Edit igazgató 0 Tartalom Á L T A L Á N O S A D A T O

Részletesebben

BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A nevelőtestület által elfogadva: 2015. március 10. Módosítva: 2015. augusztus 4-én és 2015. augusztus 24-én. Jóváhagyta: 1 Simonné Benkő Edit intézményvezető

Részletesebben

Az óvodák méltón kiérdemelt helyükre kerültek, amikor törvényileg szabályozott keretek között a közoktatás részévé váltak.

Az óvodák méltón kiérdemelt helyükre kerültek, amikor törvényileg szabályozott keretek között a közoktatás részévé váltak. SZÜLŐI ÉTEKEZLET Az óvodai kompetencia A magyar közoktatásban bekövetkezett társadalmi változások maguk után hozták az óvodai nevelés tartalmának változásait. Az óvodai nevelés dokumentumai -1953 Módszertani

Részletesebben

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta:. Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet fenntartó részéről Hatálybalépés dátuma:

Részletesebben

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

GYAKORLATI OKTATÓ. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:

GYAKORLATI OKTATÓ. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni: GYKORLTI OKTTÓ I. Általános irányelvek 1. képzés szabályozásának jogi háttere központi program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43 ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Ember és természet műveltségi terület

Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Ember és természet műveltségi terület Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola Helyi tanterv Ember és természet műveltségi terület V. Környezetismeret 1-4. évfolyam Természetismeret 5-6. évfolyam Fizika 7-8. évfolyam Kémia 7-8. évfolyam Biológia

Részletesebben

EGÉSZSÉG - KÖRNYEZET - HAGYOMÁNY

EGÉSZSÉG - KÖRNYEZET - HAGYOMÁNY A BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA EGÉSZSÉG - KÖRNYEZET - HAGYOMÁNY NEVELÉSI PROGRAM /RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT/ NEVELÉSÜNK ALAPJAI Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekekben

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1)

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam

Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,

Részletesebben

Küldetésnyilatkozat. / Szent - Györgyi Albert /

Küldetésnyilatkozat. / Szent - Györgyi Albert / PEDAGÓGIAI PROGRAM Küldetésnyilatkozat óvárosában mőködı iskolánk nagy hagyományokra, jeles elıdökre tekinthet vissza. Büszkék vagyunk elıdeink munkájára, akik tevékenységükkel megalapozták és fenntartották

Részletesebben

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE FELSŐ TAGOZAT FÖLDRAJZ 2015. FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet

Részletesebben

KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6.

KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6. KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6. 2016/2017-es tanévtől KAPOSVÁR 2016. TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. HELYZETELEMZÉS... 4 1.2. Az iskola

Részletesebben

Vaskúti Német Nemzetiségi Általános Iskola és Becsei Töttös Tagintézménye Pedagógiai program és helyi tanterv

Vaskúti Német Nemzetiségi Általános Iskola és Becsei Töttös Tagintézménye Pedagógiai program és helyi tanterv Vaskúti Német Nemzetiségi Általános Iskola és Becsei Töttös Tagintézménye Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.10. 1 Tartalom Helyzetelemzés 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munkaalapelvei, értékei,

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A

Részletesebben

A KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA 2015/16-os tanév

A KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA 2015/16-os tanév KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLA A KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA 2015/16-os tanév Tartalomjegyzék Fejezet Cím Oldalszám 1. A Kerek Világ Általános Iskola pedagógusainak száma, iskolai

Részletesebben

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Bevezető Az iskola jogi státusa TARTALOM I. Nevelési program 1. Alapelveink 7.o. 2. Képzési szakaszok,

Részletesebben

HELYI TANTERV. ANGOL NYELV Tantárgy 2013. 3-3 - 3-3. óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. Készítette:

HELYI TANTERV. ANGOL NYELV Tantárgy 2013. 3-3 - 3-3. óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. Készítette: HELYI TANTERV ANGOL NYELV Tantárgy 3-3 - 3-3 óraszámokra Készítette: Steinbachné Horváth Mária munkaközösség-vezető Ellenőrizte: Csajági Sándor közismereti igazgatóhelyettes Jóváhagyta: Szabó Béla igazgató

Részletesebben

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom BEKÖSZÖNŐ... 4 I.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 Pedagógiai alapelveink...

Részletesebben

Pedagógiai program. A dokumentumot készítette a nevelőtestület jóváhagyásával: Módosítva: 2009. augusztus. Frank Józsefné igazgatóhelyettes

Pedagógiai program. A dokumentumot készítette a nevelőtestület jóváhagyásával: Módosítva: 2009. augusztus. Frank Józsefné igazgatóhelyettes Pedagógiai program 2009 Székesfehérvár OM 030058 A dokumentumot készítette a nevelőtestület jóváhagyásával: Módosítva: 2009. augusztus Frank Józsefné igazgatóhelyettes 1 ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA Iskola

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 10-11. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıivel. Az általános iskola 7 8. évfolyamának

Részletesebben

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény Belvárosi Óvoda HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvoda adatai 4 Bevezető 5 1.1.Az óvoda bemutatása 6 Gyermekkép

Részletesebben

NEVELÉSI PROGRAM 2013

NEVELÉSI PROGRAM 2013 1 2 NEVELÉSI PROGRAM 2013 3 4 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember

Részletesebben