Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert"

Átírás

1 Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

2 Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Készítse elő és alapozza meg a többi természettudomány tanítását is. Vezesse be a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. A mechanikai, hőtani, elektromosságtani és fénytani ismeretekkel alapozza meg korszerű fizikai szemléletmódjukat, segítse hozzá őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez. Tanítsa meg a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Ismertesse meg őket az SI és SI-n belüli mértékegységek szabatos használatával. Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával tegye képessé őket a csoportmunkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. Fejlessze megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. Nevelje őket problémalátó és problémamegoldó emberekké. Alapozza meg környezetbarát szemléletüket, járuljon hozzá környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A művelődési anyag feldolgozása során alakítsa ki a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási- és alkalmazási- képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző szakkönyveket, lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségnek megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Legyen jártas az anyagoknak tanult tulajdonságaik alapján való csoportosításában. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják.

3 Feltételek Szükséges feltételek: egyetemet végzett fizika szakos tanár; nyomtatott taneszközök: a kerettantervhez készült tankönyvek: Bonifertné Halász Kövesdi Molnárné Sós: Fizika 7. osztályosoknak. Mozaik Kiadó Fizika 8. osztályosoknak. Mozaik Kiadó tanulókísérleti eszközök: mechanikai-, hőtani-, elektromosságtani- és optikai tanuló-kísérleti egységcsomag; tanári demonstrációs eszközök: a taneszköz jegyzékben szereplő eszközök, különös fontossággal: hőforrás (gázégő vagy borszeszégő) négyütemű motor keresztmetszeti modellje optikai pad tartozékokkal elektrovaria tartozékokkal hálózati tápegység szétszedhető iskolai transzformátor karosmérleg, mérőtömegekkel rugós erőmérő demonstrációs hőmérő egyenáramú- és váltóáramú demonstrációs mérőműszer mágnesrúd-készlet Ajánlott segédanyagok: nyomtatott taneszköz: a tankönyvhöz készült munkafüzetek, feladatlapok, tudásszintmérő feladatlapok; feladatgyűjtemények: Bonifertné Miskolcziné Molnárné: Fizikai feladatok gyűjteménye éveseknek. Mozaik Kiadó Bonifertné Miskolcziné Molnárné: Hogyan oldjunk meg fizikai feladatokat? Mozaik Kiadó Bonifertné Halász Kövesdi Miskolcziné Molnárné: Fizikai kísérletek és feladatok. Mozaik Kiadó nevelői segédletek: módszertani kiadványok, szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok (pl. A fizika tanítása); nyomtatott grafikai taneszközök: fali táblázatok a fizikai mennyiségek jeléről, mértékegységeiről, a különböző anyagállandókról; vizuális és audiovizuális információhordozók és eszközök: diaképek, fóliák, írásvetítő, diavetítő, TV, videomagnó, számítógép, CD-k, vetítővászon, modellek. Előzmények: Matematika, környezetismeret, természetismeret, technika majd később a biológia, kémia tantárgy keretében megszerzett ismeretek, jártasságok és készségek.

4 7. OSZTÁLY 2 óra/hét I. Az anyag néhány tulajdonsága 5 óra II. Testek mozgása 7 óra III. Dinamika alapjai 12 óra IV. Energia, munka 11 óra V. A nyomás 9 óra VI. Hőtan 14 óra Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 9 óra Összefoglalás, rendszerezés 5 óra Tartalék 2 óra Összesen 74 óra Ajánlás: I. Az anyag és néhány tulajdonsága Ebben a fejezetben minden ismeretszerzési folyamat három kiemelkedően fontos célt szolgál: A kölcsönhatás fogalmának és jellemzőinek beépítését a gyerekek gondolkodásába. Annak tudatosítását, hogy az anyagnak két fajtája van (mező, korpuszkula). Annak felismerését, hogy a testek és folyamatok tulajdonságai jellemezhetőek mennyiségekkel is. Cél: Néhány egyszerű változási folyamat megfigyelése, vizsgálata. Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a környezet hatására kölcsönhatás közben jöhet létre. Az eddig jártasság szinten végzett méréseket (hosszúság, hőmérséklet, idő) készség szintre emelni. Tudatosítani, hogy az anyagnak két fajtája van, a részecskeszerkezet és a mező. Az 5. tanévinél megalapozottabb, szemléletes képet kialakítani a részecskeszerkezetű anyagokról különféle halmazállapotában. Modellek használata a megismerésben. Megmutatni a mérés jelentőségét és a tulajdonságok jellemzését mennyiségekkel. Követelmény: A tanulók: ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; tudják, hogy mi a jellemző a termikus-, a mechanikai-, a mágneses-, az elektromos-, a gravitációs kölcsönhatásokra; legyenek tisztában azzal, hogy változás csak környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre; tudják, hogy az anyagnak két fajtája van: a részecskeszerkezet és a mező; értsék meg, hogy a testeknek, anyagoknak van közös tulajdonságuk (pl. kiterjedés, hőmérséklet), amelyekben különbözhetnek egymástól. Az ilyen tulajdonságokat mennyiségekkel is lehet jellemezni; tudják a részecskemodell alapján a különböző halmazállapotokat jellemezni; legyenek képesek irányítással egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket elvégezni, következtetéseket levonni, azokat megfogalmazni és feljegyzéseket végezni; készség szinten tudjanak hosszúságot, hőmérsékletet és időt mérni. Tartalom: Az anyag és a test fogalma. Az anyag belső szerkezete. A testek néhány mérhető tulajdonsága és jellemző mennyiségeik. A testek állapotváltozásai. A környezet védelme. A mechanikai-, termikus-, mágneses-, elektromos- és gravitációs kölcsönhatások.

5 Cél: II. A testek mozgása Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá tenni a transzlációs mozgás köznapi ismereteit, és kialakítani a sebesség mennyiségi fogalmát. Megmutatni a kapcsolatot és a különbséget a jelenség és annak mennyiségi jellemzése között. Erősíteni a grafikonok elemzését és alkalmazását. Megalapozni és alkalmazni a viszonylagos fogalmát, és ezzel is fejleszteni az ítéletalkotás képességét, a döntés tudatosságát, a gondolkodás tervezését. Bemutatni és kísérletekkel vizsgálni a haladó mozgásokat. Fejleszteni a kapcsolatok felismerését (pl. s és t között), a következtetések önállóságát, az absztrakciós képességet. Felhívni a figyelmet megállapításaink érvényességi határaira (pl. szabadesés). Követelmény: A tanulók: ismerjék fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben; értsék és tudják alkalmazni a hely és a mozgások vizsgálatánál a viszonylagos fogalmát; kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemezzék az egyenletes és a változó haladó mozgást kvalitatív módon; ismerjék és tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, valamint az átlagsebességnek a meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; legyenek képesek felismeréseikről, méréseikről, tudásukról szóban és írásban, valamint grafikonok, táblázatok készítésével beszámolni; tudjanak különbséget tenni a vizsgált jelenség szempontjából meghatározó, illetve elhanyagolható hatások között (pl. a szabadesésnél), értsék az elhanyagolt hatások és megállapítások érvényességi határai között lévő kapcsolatokat; tudjanak megoldani egyszerűbb feladatokat a sebességgel kapcsolatban. Tartalom: A mozgás viszonylagossága. Pálya, út, elmozdulás. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma. A sebesség, az út és az idő kiszámítása. Az egyenletes mozgás grafikonjai. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. Az átlag- és pillanatnyi sebesség fogalma. A gyorsulás. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata és jellemzése. A nehézségi gyorsulás fogalma. Cél: III. A dinamika alapjai A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások ismeretének kísérleti vizsgálata. Mechanikai kölcsönhatások mélyítése és mennyiségi jellemzése; az ok-okozati kapcsolatok felismertetése és viszonylagosságuk tudatosítása (pl. a hatás-ellenhatás elnevezésnél); az összehasonlító, megkülönböztető, felismerő, lényegkiemelő képessége; az ítéletalkotás erősítése. A mozgás és a mozgásállapot különbözőségének tudatosítása. Lehetőséget biztosítani az egyszerű köznapi jelenségek (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. Megmutatni, hogy az egyensúly a mozgásállapot egy kivételes esete, a statika a dinamika speciális része. Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek elvégzésében (pl. a sűrűség fogalmának és kiszámításának a tömeg és térfogatmérésre alapozott bevezetése révén); az önállóságot a következtetésekben, valamint az absztrakciós képességet (pl. a rugó által kifejtett erőhatás és az erőhatást jellemző erő értelmezésével). Követelmény: A tanulók: tudjanak különbséget tenni a mozgás és a mozgásállapot között; egyszerű esetekben ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat és a bennük megnyilvánuló két hatást, valamint azt a két partnert, amely ezeket a hatásokat kifejti; tudják dinamikailag értelmezni a tömeg és az erő fogalmát, valamint bevezetni azok mértékegységeit statikai módon; tudjanak e témakörben egyszerű feladatokat következtetéssel és sűrűségnél képlet alkalmazásával is megoldani; értsék, hogy az erő miért iránymennyiség, és tudják ábrázolni; tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő és a súly között;

6 ismerjék a különféle erőhatásokat, azok legegyszerűbb következményeit, és értsék meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyik mozgásállapot-változást hoz létre; ismerjék Galilei, Newton és Eötvös Loránd munkásságát. Tartalom: A tehetetlenség fogalma. A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer. A tömeg fogalma és mérése. A sűrűség fogalma és kiszámítása. Az erőhatás fizikai értelmezése. Az erő fogalma és ábrázolása vektorokkal. Az erő mérése. Rugóerő. Erőfajták: gravitációs erő, a súly, a súrlódás és közegellenállás. Az erő-ellenerő, Newton III. törvénye. Az egy testet érő erőhatások együttes eredménye. Az egyensúly fogalma. A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata és kiszámítása. Cél: IV. Energia, munka Alkalmazni képes tudássá formálni az energia és az energiaváltozás fogalmát, illetve szerepét az állapot- és állapotváltozás mennyiségi jellemzésében. A munka, mint energiaváltozás fizikai fogalmának értelmezése, kialakítása és kiszámítása a legegyszerűbb esetben. Egyszerű példákon keresztül megmutatni az energia megmaradását, kiemelni a megmaradó mennyiségek jelentőségét és kapcsolatát a kölcsönhatással (pl. az egyszerű gépeknél); Felhívni a figyelmet az energiatakarékosság környezetvédő szerepére, ezen keresztül kiemelni a környezetvédelem fontosságát és lehetőségeit. Erősíteni a felelősséget a tanulókban önmaguk, embertársaik és a természet iránt. Tudatosítani a teljesítmény és hatásfok alapvető szerepét az energiatakarékosságban. Az erőhatás forgás- és mozgásállapot-változtató képességének felismertetése és mennyiségi jellemzése. Az egyensúly fogalmának bővítése az egyszerű gépeknél. Követelmény: A tanulók: tudják a testek állapotát és állapotváltozását az energiával, ill. energiaváltozással jellemezni; ismerjék az energia, munka, teljesítmény, hatásfok, forgatónyomaték, erőkar fogalmát, jelét, kiszámítási módját; tudják kiszámolni a W = F s, M = F k összefüggés alapján bármelyik két mennyiség ismeretében a harmadikat; szerezzenek jártasságot az emelési munka, a teljesítmény és a hatásfok kiszámításában; tudják megfogalmazni az emelő típusú egyszerű gépek egyensúlyának feltételét, és legyenek képesek egyszerű feladatokban ezt alkalmazni; tudják megfogalmazni, mennyiben könnyíti meg a munkánkat az egyszerű gépek használata; legyenek tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelentőségével; ismerjék fel a gyakorlatban használatos egyszerű gépeket; ismerjék Joule és Watt munkásságát. Tartalom: Az energia fogalma. A munka fogalma és kiszámítása. Az emelési munka. A mechanikai energia fajtái. Az energia megmaradásának tudatosítása kvalitatív szintű egyszerű példákon. A teljesítmény fogalma és kiszámítása. Energiatakarékosság és a környezetvédelem. A hatásfok és kiszámolása. Az emelő típusú egyszerű gépek. A lejtő típusú egyszerű gépek. Egyszerű gépek a gyakorlatban.

7 Cél: V. A nyomás Az eddig megismert erőfogalom bővítése (nyomóerő, felhajtóerő). Az ok és okozati kapcsolatok vizsgálata a nyomás fogalmának kialakításában. A folyadékokkal és a gázokkal kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok magyarázata anyagszerkezeti ismeretekkel. Arkhimédész törvényének kísérletekre történő megalapozása és logikai úton történő magyarázata a felhajtóerő nagyságának különböző módon történő kiszámítására. A rendszerben történő gondolkodás erősítése. A testet érő erőhatásokról tanultak mélyítésével és annak tudatosításával, hogy a test helyzetét a folyadékban a testet érő erőhatások együttesen határozzák meg. Úszás, merülés, lebegés; a folyadék és a test sűrűségviszonyának elemzése. Kapcsolatok a biológiában és a földrajzban tanultakkal, és a környezetvédelemmel. Ismerjék fel a fizikai törvények érvényességi hatását a közlekedőedények és a hajszálcsövek összehasonlítása alapján. Követelmény: A tanulók: ismerjék a nyomás fogalmát, függését a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, kiszámítási módját, mértékegységét és gyakorlati alkalmazásait; tudják Pascal törvényét, és értsék ennek gyakorlati vonatkozásait; tudják a felhajtóerő létrejöttének okait és a nagyságát befolyásoló tényezőket; kísérletek alapján ismerjék fel és fogalmazzák meg Arkhimédész törvényét; az úszás, lebegés, merülés feltételeit, és legyenek képesek mindezeket egyszerű feladatok megoldásánál alkalmazni; tudják, hogy a levegőnek is van súlya, és ebből származik a légnyomás; ismerjék a légnyomás értékeit és hogy mitől függ a légnyomás nagysága, illetve milyen eszközzel mérjük; tudják értelmezni a gázok nyomását zárt térben a gázok részecskeszerkezete alapján; ismerjék a legfontosabb nyomáskülönbségeken alapuló eszköz működési elvét és gyakorlati alkalmazását; ismerjék fel a közlekedőedényeket és a hajszálcsöveket, illetve tudják az eszközökre vonatkozó törvényszerűségeket és ezek környezetvédelmi vonatkozásait. Tartalom: A nyomás fogalma és kiszámítása. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. Pascal törvénye és gyakorlati vonatkozásai. A gázok nyomása. A légnyomás. A gázok nyomása zárt térben. A nyomáskülönbségeken alapuló eszközök. A közlekedőedények. Hajszálcsövek. Környezetvédelem. A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Arkhimédész törvénye. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Cél: VI. Hőtan A hőjelenségek kísérleti vizsgálata, értelmezése. Az energia és energiaváltozás fogalmának kiterjesztése a hőjelenségekre, alkalmazása az állapot és az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében. A belső energia fogalmának bevezetése. A kísérletező, mérő, megfigyelő, összehasonlító képesség erősítése. Kiemelni a megmaradó mennyiségek fontosságát a kölcsönhatások során. Felhívni a figyelmet arra, hogy egy test állapota egyszerre több szempontból is megváltozhat, ill. többfajta kölcsönhatásban vehet részt egyszerre a test. A rendszerszemlélet erősítése. Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító hatására (égés, savas eső). A tudatos és aktív környezetvédelem iránti igény erősítése. Felhívni a figyelmet a környezetvédelmi lehetőségekre, pl. az energiatakarékosság kapcsán. Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (szél keletkezése, halmazállapotváltozások). Kapcsolat a földrajzban, biológiában, kémiában tanultakkal.

8 Követelmény: A tanulók: tudják értelmezni és használni a belsőenergia fogalmát; tudják, hogy az energiaváltozásnak két alapvető módja van, a termikus kölcsönhatás és a munkavégzés; a munka és a hő kiszámításában legyenek jártasak, ismerjék az ehhez szükséges fizikai mennyiségeket (pl. olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő, égéshő, fajhő); tudják alkalmazni az energia-megmaradás törvényét a hőtani feladatoknál; ismerjék a természetben lejátszódó fontosabb hőtani folyamatokat. Ismerjék és tudatosan alkalmazzák az általuk is megvalósítható környezetvédelmi lehetőségeket; ismerjék a hőerőgépek működésének alapelvét. Tartalom: A hőtágulás jelensége szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotú testeknél. A hőtágulás gyakorlati jelentősége. A hőterjedés fajtái (hővezetés, hősugárzás, hőterjedés). A belső energia fogalma és növelése súrlódási munkával és termikus kölcsönhatás közben. A fajhő, a hőmennyiség és az égéshő fogalma és meghatározása. Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, párolgáshő, forráshő. A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. Az energia-megmaradás. Hőerőgépek.

9 8. OSZTÁLY A változat (1,5 óra/hét) A változat I. Elektromos alapjelenségek. 10 Áramerősség. Feszültség. II. Elektromos ellenállás. 12 Ohm törvénye. Az elektromos áram hatásai. III. Elektromágneses indukció. 8 Váltakozó áram. IV. Fénytan 8 Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 12 Összefoglalás, rendszerezés 3 Tartalék 2 Összesen 55 Cél: I. Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség Szemléletes kép kialakítása a tanulókban az atomok szerkezetéről, az elektromos tulajdonságú részecskék létezéséről, kapcsolatteremtés a kémiában tanultakkal. Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező anyag és ezért kölcsönhatásra képes; az elektromos vonzás és taszítás értelmezése. Az absztrakciós képesség fejlesztése azzal, hogy megmutatjuk, hogyan lehet érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhető jelenségekre a látható körülmények alapján magyarázatot adni és szabályszerűséget megállapítani. A szükséges és elégséges feltételek tudatosításai; pl. tartós elektromos áram létesítésénél. Bővíteni a kölcsönhatás fogalmát annak felismertetésével, hogy az elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgását az elektromos mező hozza létre. A logikus gondolkodás, az összehasonlítás és az ítéletalkotó képesség fejlesztése; pl. a részecskék rendezett és rendezetlen mozgásának értelmezésével, vagy az elektromos mező munkájának összehasonlítása különböző körülmények között. Az anyagok tulajdonságainak és a folyamatok jellemzőinek mennyiségi meghatározása; pl. az elektromos állapot elektromos töltés, az elektromos áram áramerősség, az elektromos mező munkája a feszültség. Jártasság kialakítása elektromos kísérletek elvégzésében, mérésekben, fizikai témájú grafikonok elemzésében; függő és független változók, ok és okozati összefüggések pl. Q, I között. A történeti vonatkozások megismerésével a kísérletezés, a kutatás fontosságának hangsúlyozása (Galvani, Volta, Ampére munkássága). Követelmény: A tanulók: ismerjék az atom szerkezetét, teremtsenek kapcsolatot a kémiában tanultakkal, tudják értelmezni a testek elektromos állapotát: elektrontöbblet, elektronhiány; tudják, hogy az elektromos állapotú testek körül hatásai alapján felismerhető elektromos mező van; legyenek képesek elvégezni és megmagyarázni egyszerű elektrosztatikai kísérleteket; értsék, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője; ismerjék az elektromos töltés alapján az áramerősség fogalmát, kiszámítási módját és mértékegységét; tudjanak különbséget tenni az elektromos vezető és szigetelő anyagok között; tudjanak kapcsolási rajzzal megadni és összeállítani egyszerű áramköröket és áramerősséget mérni; kísérletek alapján ismerjék fel, hogy az elektromos mező munkavégzésre képes; tudják értelmezni a feszültséget, mint az elektromos mező két pontja közötti munkavégzés szempontjából jellemző mennyiséget; rendelkezzenek megfelelő jártassággal a feszültségmérésben;

10 tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség és a feszültség témakörében; ismerjék az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat és azokat tudatosan alkalmazzák; ismerjék a villám keletkezésének okait, veszélyes voltát, a villámhárító lényegét és a balesetvédelmi szabályokat. Tartalom: A testek részecskéinek szerkezete: elektron, proton, neutron, ion. Elektrosztatikai alapjelenségek. A testek elektromos állapota: vonzás, taszítás, elektrontöbblet, elektronhiány. Elektromos töltés. Vezetők, szigetelők. Az elektromos áram. Az áramerősség. Az elektromos áramkör és részei. Egyszerű áramkörök összeállítása. Az áramerősség mérése. Az elektromos mező munkája. A feszültség és mérése. Cél: II. Elektromos ellenállás. Ohm törvénye. Az elektromos áram hatásai Megértetni a tanulókkal, hogy a fémes vezető helyhez kötött részecskéi akadályozzák a szabad elektronokat egyirányú mozgásukban. Felismertetni, hogy egy szóval vagy kifejezéssel (elektromos ellenállás) több fogalmat is megnevezhetünk. Erősíteni a logikus gondolkodást, a jártasságot a kapcsolatok felismerésében, a kísérletezésben, a mérésekben, Ohm törvényének (I~U) kísérleteken alapuló vizsgálata által. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának tudatosítása Ohm munkásságának bemutatásával. A kombinatív képesség fejlesztése a fogyasztók kapcsolásának megvalósítása és elemzése által. Az önálló gondolkodás erősítése. Tudatosítani az ok-okozati kapcsolatok láncolatát és ezek érvényesülését az észlelt jelenségekben. A kísérletező, megfigyelő, kapcsolatokat felismerő, rendszerben gondolkozó képesség fejlesztése az elektromos áram hatásainak felismerése, kísérleti vizsgálata és elemzése által. Az elektromos áram hatásain alapuló közismert gyakorlati alkalmazások fizikai értelmezése. A balesetvédelmi és megelőzési szabályok értelmi alapon történő elfogadtatása. A környezetvédelem és az energiatakarékosság jelentőségének megértetése. Követelmény: A tanulók: a részecskeszerkezet alapján tudják értelmezni a fogyasztók elektromos ellenállását; értsék és jól alkalmazzák az elektromos ellenállás kifejezést mindhárom változatban; tudjanak különbséget tenni a jelenségek és azok matematikai leírása között; ismerjék az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét, kiszámítási módját és mértékegységét; legyenek jártasak az Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos egyszerű feladatok megoldásában, tudják értelmezni, hogy a fogyasztó milyen adataitól függ elektromos ellenállása; tudjanak ábrázolni kapcsolási jelek alkalmazásával, létrehozni különféle áramköröket, sorosan és párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében nevezzék meg a feszültségek, áramerősségek és ellenállások kapcsolatait, ismerjék a helyettesítő ellenállás fogalmát; legyenek jártasak az áramerősség és feszültség mérésében különféle egyszerű áramkörök esetén; ismerjék fel és nevezzék meg az iskolai eszközöknél és közvetlen környezetükben az elektromos áram hatásait, azok következményét, hasznát és esetleges veszélyét; ismerjék és tudják alkalmazni a baleset-megelőzési szabályokat; tudjanak elektromos munkát és teljesítményt számolni, értsék, mit mutat a villanyóra, milyen mennyiség mértékegysége a kwh, tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az elektromos teljesítmény témakörében; tudják, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal. Tartalom: Az elektromos fogyasztók ellenállása. Ohm törvénye. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Elektromos vezetők ellenállását meghatározó tényezők. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok.

11 Az elektromos áram hőhatása és a hőhatásokon alapuló elektromos eszközök. Az elektromos áram kémiai és élettani hatása. Baleset-megelőzés. Az elektromos áram mágneses hatása. A mágneses hatáson alapuló eszközök. Az elektromos folyamatok teljesítménye. Az elektromos berendezések fogyasztása. Cél: III. Elektromágneses indukció. Váltakozó áram Az anyag fogalmának bővítése a mágneses és az elektromos mező kölcsönhatásának vizsgálatával. Az energiamegmaradás értelmezésének bővítése az elektromágneses indukció kapcsán. Annak szemléltetése, hogy a megismerés egy folyamat, ami közelítés a valóság felé. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának bemutatása Faraday, valamint Bláthy, Déri, Zipernovszky munkássága alapján. A magyar fizikusok és mérnökök munkásságának ismertetése. A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyénre és a társadalomra. Az elektromos áramforrások összehasonlítása környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból. Követelmény: A tanulók: ismerjék fel a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót, és nevezzék meg a folyamat résztvevőit; tudják, hogy az indukált elektromos mező elektromos áramot hozhat létre, ha megvannak a szükséges feltételek; sorolják fel az olyan technikai megoldások elvét, amelyekkel váltakozó áramot lehet létrehozni; tudják kvalitatív módon jellemezni az indukált feszültséget és a váltakozó áramot; nevezzék meg a váltakozó áram hatásait, előnyeit, és tudják a különbségeket az egyen- és a váltakozó áram között; sorolják fel az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait; ismerjék a transzformátor felépítését, működését és szerepét a távvezeték-rendszerben; tudják a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti kapcsolatot, és tudjanak egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből; ismerjék az elektromos áram szerepét a környezetvédelemben; ismerjék és tudatosan alkalmazzák a baleset-megelőzési szabályokat; ismerjék a magyar fizikusok és mérnökök (Jedlik, Kandó, Déri, Bláthy, Zipernovszky, Bródy) munkásságát. Tartalom: Az elektromágneses indukció. Az indukált feszültség és áram. A váltakozó áram létrehozása, jellemzői és hatásai. A transzformátor és gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat. Elektromos energiaellátás. Az energiatakarékosság gyakorlati megvalósítása. Környezetvédelem. Cél: IV. Fénytan Annak tudatosítása, hogy a fény anyag, mely kölcsönhatásra képes. Alkalmazni kész tudás biztosítása a fény terjedési törvényeiről, különböző közegekkel való kölcsönhatásairól, terjedési irányának változásairól, optikai eszközök működéséről. A látás fizikájának értelmezése és a testek színeinek magyarázata. Felhívni a figyelmet a szem védelmére. Követelmény: A tanulók: ismerjék a fény anyagi természetét, terjedési tulajdonságait, fényáteresztő és át nem eresztő anyagokkal való kölcsönhatásait, az árnyék keletkezését. Tudjanak magyarázatot adni a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségeire;

12 egyszerű kísérletek alapján tudják értelmezni a fénytörés és fényvisszaverődés jelenségeit, törvényeit és ezek megvalósulását különféle optikai eszközökben; ismerjék a síktükör, a domború és homorú tükör, a gyújtópont, a gyújtótávolság, a valódi és látszólagos kép, a domború és homorú lencse, a prizma fogalmát. Legyenek jártasak a képszerkesztésben, a nevezetes sugármenetek alkalmazásában; ismerjék a legegyszerűbb optikai eszközök működését; tudják, hogy a tárgyakat mikor és miért látjuk, hogyan lehet és kell védeni a szemet, a szemhibák korrekcióját, a dioptria fogalmát; legyenek tájékozottak a fehér fény összetett voltáról, a színek fizikájáról elemi szinten. Tartalom: Fényforrások. A fény és tulajdonságai. A fény egyenes vonalú terjedése, a fény sebessége, árnyék jelenség. A fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása, gyakorlati alkalmazásai. A fénytörés kísérleti vizsgálata. Fénytörés törvényei. Fénytörés prizmán. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. A lencsék gyakorlati alkalmazása. Optikai eszközök működése. A látás fizikája. A fehér fény színekre bontása. Testek színe. A fizika ezen tantervébe beágyazzuk a technika tanterv egy részét is, a következők szerint TECHNIKA TANTERV 5-8. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. A Technika tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A technika értelmezése jelentősen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika azonban már korántsem csak kézműves intelligenciát igényel. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be a technika okozta környezeti

13 károk megszüntetésére. Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. A Technika tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be A TANTÁRGY FELADATAI AZ 5-8. ÉVFOLYAMOKON A technikai rendszer fogalmának megismerése, használata; technikai rendszerek (gépek, géprendszerek, rugalmas gyártórendszerek, hálózatok) és folyamatok (információszerzés és információfeldolgozás, konkrét gyártási technológiák) elemzése. Számítógépes folyamatirányítás ismerete. A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése szóban és folyamatábrán. Nagy feltalálók és találmányaik sorsának bemutatása, különös tekintettel a magyarokra. Az energia, a nyersanyag és az információ termelésének ill. előállítási módjainak továbbá felhasználásuk területeinek, folyamatainak, és azok összefüggéseinek ismertetése. Az anyag-, energia- és információáramlás, a társadalom életében, a gazdálkodásban és a természetátalakításban játszott szerepének tanulmányozása. A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag- és energiaforrások bemutatása, és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. A modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetése a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. A lakóhely vizsgálata funkció célszerűség, esztétikum és forma összefüggései szerint. Az anyagok kiválasztása az adott funkcióra, tulajdonságaik, szerkezetük alapján. Fejlesztési követelmények Feladatok és tevékenységformák A szükségletek és lehetőségek fölismerése A tervezési és technológiai tevékenységek szükségességének, lehetőségeinek felismerése az otthoni, az iskolai, a közösségi, a szabadidős az üzleti élet, az ipari és mezőgazdasági tevékenységek tanulmányozásával. Tervezés Részletes (gyártás és gyártmány) tervek elkészítése, az ehhez szükséges elméleti alapok átgondolása és ezek alapján reális, megfelelő és megvalósítható terv kidolgozása. A munka megszervezése és kivitelezése Munkavégzés tervek alapján. Környezet-átalakítás, egyszerű tárgyak, szerkezetek berendezések létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezése. A szükséges források, és folyamatok ismerete és gyakorlott használata. Értékelés Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése. A terv és a munkadarab értékelése. Más korokból vagy kultúrákból származó rendszerek működésének összehasonlósága, a közös jellemzők felismerése és esetleges felhasználása a tervezésnél.

14 Készségek fejlesztése A technika tantárgy tanítása a cél és feladat megfogalmazásával, a tevékenységi és munkafázisok megtervezésével valamint a végrehajtás és az eredmény (munkadarab, működés) együttes értékelésével nagymértékben javítja a tanulók beszéd- és kifejezőkészségét. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség gyarapszik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók képolvasási, logikai és rajzolási készségét, a tervezés a számolási készséget, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti. Képességek fejlesztése A szükségletek és lehetőségek fölismerése, a tervezés folyamata, a részletes tervek elkészítése és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. Az értékelés segít a kritikus önértékelés és mások helyes megítélésének képességét kiformálni és rászoktat az ellenőrzés igénylésére

15 7. osztály BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Az ember és környezete Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról.. Eszközhasználat Az állatok és az ember eszközhasználatának összehasonlítása. A technikai környezet. Egyszerű rendszerfogalom helyes használata, példák fölsorolása technikai rendszerekre. A kommunikáció eszközei és módjai A hír, a jel és az információ fogalmak megkülönböztetése és használata. A tömegkommunikációs eszközök, pl. televízió, rádió, telefon használata. Anyagok és átalakításuk Az építészet fejlődésén keresztül a fa és a kő szerepének bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek alkalmazása, tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól. Konkrét tárgy vagy technikai rendszer vizsgálata rendeltetés, célszerűség, szerkezet, tulajdonság és forma szempontjából. Megfigyelések, alapján szerzett ismeretek összegyűjtése, leírása, rendszerezése. Tervezés, építés Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése. Adott terv megvalósítása rajz alapján. Algoritmusok alkalmazása. Egyszerű, megvalósítható tervek készítése a gyakorlati tevékenységekhez. Mérés. Mérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények följegyzése. TARTALOM Természetes és mesterséges környezet. Az állatok alkalmazkodása környezetükhöz. Az ember védekezése a környezet hatásai ellen. Az állatok eszközhasználata. Az ősemberek és természeti népek egyszerű eszközei. Az ember környezet átalakító tevékenysége. A mesterséges környezet. A telefon. A rádiózás, televíziózás és fejlődésük. Korszerű információs és kommunikációs rendszerek. Az anyagok csoportosítása Természetes anyagok. pl. fa, az agyag, a kő. Feldolgozott (átalakított) anyagok, pl. a textil, az üveg, a fémek, a műanyagok. Az anyagok érzékelhető tulajdonságai, az egyszerű anyagi tulajdonságok megismerése. Az anyagok formálhatósága, alakíthatósága, felhasználása. A tervezés folyamata. A funkció, forma és esztétikum szerinti tervezés. A mérés és a méretek pontosságának szerepe a technikában. A méretmegadás elemei, becslés, mérés, méretjelölés Műszaki ábrázolás Méretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzokról. A műszaki rajz, jelképei, rajzjelek. Az elrendezés szabályai.

16 Épített tér és környezet Egyszerű tárgyak, szerkezetek megalkotásának tervszerű előkészítése és kivitelezése. A környezet esztétikus kialakításának és a környezetkímélő lakásépítésnek bemutatása, pl. kiskert tervezésével. A kertek, a parkok és a szobanövények szerepének bemutatása, pl. egy háznak és udvarának berendezésével. A textíliák lakásban betöltött funkcióinak felsorolása. A technikai rendszerek működése A technikai rendszerek működésének értelmezése. Vizsgálatok adott szempontok szerint, pl. egy gépkocsi a biztonságos működés szempontjából. Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet A természeti folyamatok megfigyelése, pl. mozgás, változás, élet és pusztulás. Szobanövények nevelése vagy kertművelés A környezet rendszeres tisztántartása. Hulladékgyűjtés. Az energia A rendszerfogalom és a rendszerek működésének fokozatos megértése. Példák fölsorolása, (természetes vagy mesterséges) rendszerek működésére. Kommunikációs rendszerek A hír, a jel, a jelrendszer és az információ fogalmak használata. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek megismerése, gyakorlati működtetésük. Logikus, algoritmikus gondolkodás használata. ANYAGOK ÉS ÁTALAKÍTÁSUK Újabb tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól. A fémek vizsgálata, pl. hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység szempontjából. Az anyagok feldolgozása Anyagkiválasztás tulajdonság és funkció összefüggéseinek alapján, az előnyök és a hátrányok mérlegelése. Az anyagok A természetes és az emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményei. A harmónia és az esztétikus környezet kialakítása. A lakóházak jellemzői, építési módok változása. A falu és a város. A lakóhely. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. Helyes magatartásformák veszélyhelyzetben. A rendszerek működéséhez energiára van szükség. A közlekedési eszközök kialakulásának történeti áttekintése és működésük modellezése. A természetes rendszerek és folyamataik, a természet törvényei. Az ember védekezése a környezet kellemetlen hatásai ellen. A technikai környezet körültekintő, gondos felhasználása. Változtatás a legkisebb környezeti kár okozásával. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Változás és változtatás. A jelek világa. Jelrendszer és információ. Elektromos áram. Alapáramkörök. Az elektromos áram veszélyei. Logikai áramkörök. A számítógép részei. Számítógépes kapcsolatok. Az anyagok fizikai vizsgálata. A technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigénye. A technológia fogalma. Nyersanyag és alapanyag. Ásványi és más energiahordozók.

17 helyettesíthetősége. Gazdaságos, környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában. Az anyagok megmunkálása A kerékpár, mint technikai rendszer elemzése. Vezérlés és szabályozás modellezése. Egyszerű rendszerek készítése az irányítási formák bemutatására. Tervezés, építés Technikai összefüggések meglátása az ábrából. Munkaterv készítése segítséggel. Gépek és részrendszereik modellezése. Mérés A méretmegadás helyes alkalmazása. Tárgyak különböző méretarányban való rajzolása. Műszaki ábrázolás A vetületi ábrák értelmezése, tárgyak fölismerése vetületek alapján. Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algoritmus betartásával. Épített tér és környezet Makett és modell szerepének megismerése a környezetformálásban. Lakás modellezése, makett készítése. Anyag, forma, stabilitás, egyensúly és elrendezés, mint lakberendezési szempontok alkalmazás egy lakás berendezésének példájában. Munkaszervezés A háztartási munkafolyamat megfigyelése, elemzése. A munka beosztása. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés feltételeiről és lehetőségeiről. A bányászat és hatásai a környezetre. A környezetszennyezés megelőzése, környezetkímélő technológiák. Hulladék és melléktermék A gép, mint technikai rendszer. Gépsorok, géprendszerek. A gépek irányítása. Vezérlés és szabályozás. A szabvány szerepe a technikában. Tervezés és vázlatrajz készítése. A feladat megoldásának algoritmusa a tervezéstől a megvalósulásig. A mérés pontossága, méretarányok. A mérési pontosság jelentősége a technikában Rajzok értelmezése, műszaki rajz készítése. Műszaki rajzi szabványok. Vetületi ábrázolás, axonometria. A lakás jellemzői, funkciói, belső terei, a részek kapcsolatai. A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások. A háztartási munkák fajtái. Háztartási munkamegosztás. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. Fogalmak Az ember és környezete alkalmazkodás a környezethez, eszközhasználat, környezet, mesterséges környezet, rendszer, technikai rendszer. anyag, energia, információ, környezeti kár, természeti erőforrások, változás, változtatás, zavar. A kommunikáció eszközei és módjai adat, hír, információ, információs rendszer, jel, kód, kódolás, tömegkommunikáció áramkör, bit, igaz-hamis állítás, jelrendszer, kapcsolatok, számítógép.

18 Anyagok és átalakításuk. algoritmus, feldogozott (átalakított) anyagok, fémek, forma, funkció, műanyagok, műveletsor, természetes anyagok. a rendszer bemenete, a rendszer kimenete, gép, gépsor, hulladék, ipari választék, kiindulási anyag, környezetszennyezés, melléktermék, munkaterv, nedvesség, nyersanyag, szelektív hulladékgyűjtés, technológia, tervezés, választék. Tervezés, építés a mérés pontossága, balesetvédelem, célszerűség, értékelési szempontok, esztétikus környezet, harmónia, környezetkímélő tervezés, környezetszennyezés, mérés milliméter pontossággal, műszaki rajz, műveleti algoritmus, szerkezet, szerszámhasználati alapfogalmak, technikai rendszer működése, vázlatrajz. A továbbhaladás feltételei Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. Alapáramkörök és logikai áramkörök megkülönböztetés jelképes rajz alapján. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításukhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Egyszerű szerkezetek szerelése. Egyszerű műszaki rajzok használata. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Egyszerű, mindennapi technikai rendszerek azonosítása. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának okaival és szükségességével. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok leolvasása (méret, elrendezés).

19 8. osztály BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK Az egyszerű érzékelők ismerete és használata. A jel és a kód fogalmának alkalmazása. Rádióadás-vétel, telefonhasználat, levélírás és levél olvasása, idegen szöveg fordítása gyakorlatban. ANYAG ÉS ENERGIA Nyersanyag és energiahordozók A bányaművelési módok (pl. külszíni fejtés) vázlatos megismerése. Állapotváltoztató- és megóvó technológiák Néhány konkrét gyártási technológia vagy vertikum bemutatása és összehasonlítása. A korrózió elleni védelem néhány lehetséges módjai. Energiatermelő technológiák Az erőművek működésének összehasonlítása. Az alternatív energiahasznosítás egy formájának bemutatása, pl. egyszerű napkollektor (naptó) összeállítása vízmelegítésre. Az anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok Anyagkiválasztás. az összetétel, tulajdonság és funkció alapján. A helyettesíthetőség és cserélhetőség szempontjainak megállapítása az anyag tulajdonságainak és a kívánt funkciónak megfelelően. TARTALOM Információszerzés-és feldolgozás. Információs rendszer. Információforrás. Kódolás. Információs csatorna. Információtárolás. A forrás kódoló csatorna dekódoló nyelő lánc bemutatása. A hasonlóság, mint az információszerzés egyik lehetséges formája. Ércek és építőipari ásványi anyagok és bányászatuk. Az energiahordozó ásványok bányászata.. A gyártás folyamata. Alapanyag, termék, hulladék, melléktermék, tervszerű megelőző karbantartás, korrózió elleni védelem. Az erőművek működése. Hulladékégetők. Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásai Az üvegházhatás és az ózonlyuk változásainak föltételezett okai. Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és alternatív energiaforrások. A napenergia, a szélenergia, a földkéreg melege és a biomassza, mint energiaforrás. Az anyag szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata. A műanyagok alapanyagai, előállításuk és tulajdonságaik. A műanyagok alkalmazásai. Az anyagok helyettesíthetősége, cserélhetősége. A környezetet szennyező anyagok újrahasznosítása.

20 KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK Az elektroakusztikus átalakítók (mikrofon, hangszórók) működtetése.. A hanghordozó és lejátszó eszközök (magnetofon, lemezjátszó, CD lejátszó) használata. ANYAG ÉS ENERGIA A villamos energia Az elektromos áram útjának bemutatása az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek helyes használata. Távirányítás, távvezérlés. Elektromágneses hullámok. Korszerű érzékelők. Az információs rendszerek működése. Világméretű információs hálózatok. Villamos energia rendszerek. A lakás elektromos hálózata. Villamos berendezések a lakásban. A fogyasztók és névleges teljesítményük. Teendők áramütéskor és elektromos tűz esetén. A villanyvilágítás története. A jövő energiaforrásai energiaforrásai Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása. Kísérletek környezetkímélő energiaforrásokkal a közlekedésben. Beszámolók ismeretterjesztő filmek az űrállomásokról. A modern építészet anyagai A fa, a vályog, az agyag és a kő a hagyományos építkezésben betöltött szerepének fölismerése. A hagyományos építőanyagok fölhasználási határainak felvázolása. Korszerű épületek Véleményalkotás az építészeti, esztétikai környezetszennyezésről. A különféle, lakókörnyezetek előnyeinek és hátrányainak bemutatása. A természet kizsákmányolása és a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Kísérletek a napenergia közvetlen fölhasználására. Üzemanyagcellák, mint az űreszközök. Építőanyagok: a vályog, a kő, a cement és a beton. Szerkezeti anyagok: a fa, az acél, és a kompozit anyagok. Magyar népi építészeti jellegzetességek bemutatása. A családi ház, a társasház és a lakótelep építésének összehasonlítása. Lakó és irodaházak összehasonlítása. Az épített környezet és az életvitel. TERVEZÉS, ÉPÍTÉS Vezérlések és szabályozások a gyakorlatban A vezérlés fogalmának elmélyítése programkapcsolós áramkörök tervezésével, pl. automata mosógép program modellezésével. Jelfogós áramkör építése. A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése. A szabályozás és a visszacsatolás lényegének bemutatása, pl. a hűtőgép működésének modellezésével. Számítógéppel vezérelt rendszerek. CNC, robotok, rugalmas gyártórendszerek, elektronikus piactér.

21 Közművek Különböző korok vízvezetékrendszerei és fűtésrendszereinek összehasonlítása. A csáposkutak, a víztározók és a víztornyok funkciójának ismertetése. A csatornahálózat jelentőségének bemutatása. Egyedi, központi és távfűtés. Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. A települések és a lakások vízvezeték és csatornahálózata. Nagyüzemi szennyvíztisztítás. Fogalmak Kommunikációs rendszerek adathordozó, elem, információs rendszerek, memória, rendszer, részrendszer, számítógép vezérelt rendszerek. elektromágneses hullám, távirányítás, világháló. Anyag és energia alternatív energiaforrás, cserélhetőség, energiahordozó, erőmű, fémek, fosszilis energiahordozó, földgáz, helyettesíthetőség, hulladékégető, hulladékgazdálkodás, kerámiák, kőolaj, környezetkímélő energiaforrások, lignit, megújuló energia, műanyagok, nyersanyag, ózonlyuk, résztechnológia, savas eső, technológia, termelés, újrahasznosítás, uránérc, üvegházhatás. biztosíték, érintésvédelem, fázisvezeték, fogyasztó, fosszilis energiahordozók, földelés és védőföldelés, környezetkímélő energiaforrások, környezetszennyezés, kompozit anyag, központi energiaelosztó, nagyfeszültség, napelem, névleges teljesítmény, nullavezeték, szállítás, szerkezeti anyag, szigetelés, kettős szigetelés, törpefeszültség, távvezeték, transzformátor, űrállomás, üzemanyag cella, villamos energia, villamos energia hálózat, villanyáram. Tervezés, építés belsőégésű motorok, gépek, gépelemek, géprendszerek, gőzgép, robot, rugalmas gyártósor. CNC (computer numerical control), csáposkút, fűtőerőmű, fűtőmű, hőközpont, közmű, rugalmas gyártórendszer, elektronikus piactér, szabályozás, vezérlés, visszacsatolás, víztározó, víztorony. A továbbhaladás feltételei Információs rendszerek és csatornák, ill. egyszerű érzékelők működésének megismerése konkrét példákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása vázlatrajzon. Az egyszerű háztartási gépek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Az infrastruktúra elemeinek fölismerése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálok azonosítása. Otthon és az iskolában található audiovizuális eszközök biztonságos, szakszerű, önálló kezelése. A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelemi ismeretek Vezérlések, szabályozások működésének megismerése, áramkörök készítése. A szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének és szükségszerűségének megismerése. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése.

Fizika 7. 8. évfolyam

Fizika 7. 8. évfolyam Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10

Részletesebben

7. é v f o l y a m. Összesen: 54. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret. A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 óra

7. é v f o l y a m. Összesen: 54. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret. A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 óra 7. é v f o l y a m Témakörök Órakeret A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 Hőmérséklet, halmazállapot. 14 A hang, hullámmozgás a természetben. 5 Az energia. 11 A járművek mozgásának jellemzése.

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

Koordinációs lehetőségek. Természetismeret. Biológia: mikroszkóp, diffúzió a természetben, vizek szennyezése, légszennyezés.

Koordinációs lehetőségek. Természetismeret. Biológia: mikroszkóp, diffúzió a természetben, vizek szennyezése, légszennyezés. I. Tömb 1-3. Bevezető óra: Miért tanulunk fizikát? 1./1/I. MODUL Időkeret (1 x 15 perc) Az egyenes vonalú egyenletes mozgás szakszókincs, definíciók nyelvi jellemzői Az anyag belső szerkezete. Korpuszkula,

Részletesebben

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 BIOLÓGIA 7-8. Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia

Részletesebben

5.19 Fizika a 7 8. évfolyama számára

5.19 Fizika a 7 8. évfolyama számára 5.19 az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.09.2 (B) változatához A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni

Részletesebben

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8.

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8. Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A változat (1,5+1,5) alapján A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

FIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján.

FIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. FIZIKA tantárgy helyi programja Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. 2013 Alapóraszámú FIZIKA helyi tanterv a szakközépiskolák számára

Részletesebben

Ember és természet. műveltségterület. Fizika. 7-8. évfolyam

Ember és természet. műveltségterület. Fizika. 7-8. évfolyam Ember és természet műveltségterület Fizika 7-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 Ajánlás A fizika tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és

Részletesebben

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő) 12. évfolyam Az középszintű érettségi előkészítő elsődleges célja az előzőleg elsajátított tananyag rendszerező ismétlése, a középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek figyelembevételével. Tematikai

Részletesebben

MATEMATIKA. 5 8. évfolyam

MATEMATIKA. 5 8. évfolyam MATEMATIKA 5 8. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Fizikából a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak 2 egyszerű

Részletesebben

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 285 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy célja, hogy felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetıségére, azaz fejlessze

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához alapján készült A kémia tanításának célja és

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok

TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot.

Részletesebben

Fizika. Fejlesztési feladatok

Fizika. Fejlesztési feladatok Fizika Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai Kémia Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Részletesebben

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra)

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK * ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi

Részletesebben

Szakmai program 2015

Szakmai program 2015 2015 Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) 11. évfolyam Az emelt szintű érettségi előkészítő első évében az alapoktatásból kimaradt, de az emelt szintű érettségi követelmények

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Matematika. 5-8. évfolyam

Matematika. 5-8. évfolyam Matematika 5-8. évfolyam Matematika 5-8. évfolyam 1. Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam

Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,

Részletesebben

FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján)

FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján) FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján) Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet

Részletesebben

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai: FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást

Részletesebben

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy

HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy 3 2 2 0 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2. alapján 9-12. évfolyam 2 Az iskolai matematikatanítás célja, hogy

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV OM azonosító: 038551 Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája TANTERV A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához 11. évfolyam: MECHANIKA 38 óra Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kinematikája Egyenes vonalú

Részletesebben

hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban

hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013.

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013. Természetismeret tantárgy 5-6. évfolyam 2013. Bevezetés A természetismeret tantárgy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által összeállított tanterve a természetismeret kerettantervével szerves egységet

Részletesebben

Matematika. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013.

Matematika. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013. Matematika tantárgy 1-4. évfolyam 2013. Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási,

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

SZAKMAI EL ÓKÉSZÍTÉS AZ AGRÁR ÉS A GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI SZAKTERÜLETRE,,B változat

SZAKMAI EL ÓKÉSZÍTÉS AZ AGRÁR ÉS A GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI SZAKTERÜLETRE,,B változat 2001/28/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 537 SZAKMAI EL ÓKÉSZÍTÉS AZ AGRÁR ÉS A GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI SZAKTERÜLETRE,,B változat 9. évfolyam Szakmai el ókészít ó ismeretek Szakmai el ókészít ó gyakorlatok

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport

KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA 7-8. évfolyam 9-11. évfolyam valamint a 11-12. évfolyam emelt szintű csoport A tanterv készítésekor a fejlesztett kompetenciákat az oktatási célok közül vastag

Részletesebben

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatához Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Tantárgyi struktúra

Részletesebben

Az általános elvárások intézményi értelmezése

Az általános elvárások intézményi értelmezése Az intézményi dokumentumok: pedagógiai program SZMSZ 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Az általános elvárások intézményi értelmezése A pedagógus önértékelése A pedagógus önértékelésének területei

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

IV.2.7. EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET BEVEZETÉS Az Ember a természetben műveltségi terület tantárgyainak tanítása során érvényre jutó nevelési- és oktatási folyamatok a tanulók öntevékenységére

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára TANTÁRGYI CÉLOK, FELADATOK A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e tantárgy

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy

Részletesebben

Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Fizika tantárgy 7-8. évfolyam 2013. EMBER ÉS TERMÉSZET Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret,

Részletesebben

HÉTVÉGI HÁZI FELADAT SZABÁLYAI, ISKOLAI DOLGOZATOK

HÉTVÉGI HÁZI FELADAT SZABÁLYAI, ISKOLAI DOLGOZATOK HÉTVÉGI HÁZI FELADAT SZABÁLYAI, ISKOLAI DOLGOZATOK SZABÁLYAI AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 1 Magyar nyelv és irodalom Írásbeli beszámoltatások Rendszeres,

Részletesebben

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá

Részletesebben

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

Részletesebben

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok:

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET 5-6. HELYI TANTERV - 2013. TERMÉSZETISMERET 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS. Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS. Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS Tantárgyak és heti óraszámaik a 9. 12. évfolyamon TANTÁRGY 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM 11. ÉVFOLYAM 12. ÉVFOLYAM Szakmacsoportos alapozó ismeret Mőszaki

Részletesebben

Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy

Részletesebben

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013.

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás "A tanulók életkori sajátosságainak és tudásszintjének megfelelően képes a technika történetiségének és rohamos fejlődésének

Részletesebben

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon

Részletesebben

F Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 3.

F Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 3. F Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 2. A TA N U L Ó K É R TÉ K E L É SÉ N E K K R ITÉ R IU M R E N D SZ E R E 3. Ó R A TE R

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Pedagógiai Program Helyi tanterv

Pedagógiai Program Helyi tanterv Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola OM: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5. Pedagógiai Program Helyi tanterv 2015 1 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 4030

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fizika

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fizika Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen..hu 7 8. évfolyam A

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

SAKK-LOGIKA 1 4. évfolyam

SAKK-LOGIKA 1 4. évfolyam SAKK-LOGIKA 1 4. évfolyam A Sakk-logika oktatási program célja, hogy tanulási-tanítási tervet kínáljon az általános iskola alsó tagozatán tanító pedagógusok számára. A tanterv tantárgyi határokon is átívelő

Részletesebben

III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve

III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve Tartalomjegyzék 1. Az iskola 1-4 évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és szabadon választható tanórai foglalkozások, az előírt tananyag és követelményei...

Részletesebben

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat Reál osztály Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános

Részletesebben

Öko-technika. 5-8. évfolyam. Célok és feladatok. A tantárgy feladatai az 5-8. évfolyamokon. Szűcs Sándor Általános Iskola

Öko-technika. 5-8. évfolyam. Célok és feladatok. A tantárgy feladatai az 5-8. évfolyamokon. Szűcs Sándor Általános Iskola Öko-technika Az öko-technika integrált tantárgy, mely a technika és életvitel tárgyat veszi alapul, meghagyva ennek teljes követelményrendszerét kiegészítve a környezeti nevelés egy- egy kapcsolódó részterületével.

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai

Részletesebben

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként

Részletesebben

MATEMATIKA A és B variáció

MATEMATIKA A és B variáció MATEMATIKA A és B variáció A Híd 2. programban olyan fiatalok vesznek részt, akik legalább elégséges érdemjegyet kaptak matematikából a hatodik évfolyam végén. Ezzel együtt az adatok azt mutatják, hogy

Részletesebben

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes

Részletesebben

HARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS. 1. Bevezetés

HARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS. 1. Bevezetés HARGITAI LAJOS A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELİKÉSZÍTİ KÉPZÉS KÖZÉPISKOLAI PROGRAMJÁRÓL 1. Bevezetés A Belügyminisztérium Oktatási Fıigazgatósága közremőködésével és támogatásával 2005-tıl választható

Részletesebben

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...

Részletesebben

Pedagógiai program. IX. kötet

Pedagógiai program. IX. kötet 1 Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program IX. kötet Értelmi fogyatékos tanulók 9-10. évfolyam

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7.

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7. BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Heti és éves óraterv: A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra 7. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai

Részletesebben

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004. A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,

Részletesebben

Kerettanterv a két tanítási gimnáziumi német célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához

Kerettanterv a két tanítási gimnáziumi német célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához Kerettanterv a két tanítási gimnáziumi német célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika 3.2.08.1 a 2+2+2 9. évfolyam E szakasz legfőbb pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció

VIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez

Részletesebben

P E D A G ÓGIAI P ROG R A M J A

P E D A G ÓGIAI P ROG R A M J A Zichy Mihály kezében az ecset beszél, dalol, világít (Jókai Mór) A Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium P E D A G ÓGIAI P ROG R A M J A Részei: NEVELÉSI PROGRAM HELYI TANTERV

Részletesebben

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának

Részletesebben

TINÓDI SEBESTYÉN GIMNÁZIUM ÉS IDEGENFORGALMI, VENDÉGLÁTÓI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Pedagógiai program Hatályba lépés ideje: 2013. szeptember 1. Tartalom Nevelési program...5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

MATEMATIKA TANTERV Bevezetés Összesen: 432 óra Célok és feladatok

MATEMATIKA TANTERV Bevezetés Összesen: 432 óra Célok és feladatok MATEMATIKA TANTERV Bevezetés A matematika tanítását minden szakmacsoportban és minden évfolyamon egységesen heti három órában tervezzük Az elsı évfolyamon mindhárom órát osztálybontásban tartjuk, segítve

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

a(z) XVI. ÉPÍTŐIPARI ágazathoz tartozó 54 582 02 HÍDÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

a(z) XVI. ÉPÍTŐIPARI ágazathoz tartozó 54 582 02 HÍDÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) XVI. ÉPÍTŐIPARI ágazathoz tartozó 54 582 02 HÍDÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) XVI. ÉPÍTŐIPARI ágazathoz az alábbi szakképesítések

Részletesebben

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben