Fizika évfolyam

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fizika 7. 8. évfolyam"

Átírás

1 Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10 Összesen 55,5 Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 8. évfolyam Óraszám Ismétlő rendszerezés 3 Elektromos alapjelenségek, egyenáram 13 Az elektromos áram hatásai 10 Az elektromágneses indukció 10 Fénytan 10 Összefoglalás, ellenőrzés 10 Összesen 55,5 Célok és A fizikatanítás és -tanulás alapvető célja a 7 8. évfolyamon a tanulók megismertetése az alapvető mechanikai, hőtani, elektromosságtani és fénytani tényekkel, jelenségekkel, összefüggésekkel, törvényekkel. Ennek érdekében a következő megvalósítása szükséges: Annak tudatosítása a tananyag feldolgozása során, hogy a fizika része a természettudományoknak; s eredményeivel jelentősen hozzájárult a természet megismeréséhez, más tudományágak fejlődéséhez, a közlekedés, a hírközlés, az űrkutatás és sok más eredmény eléréséhez. A tananyag feldolgozása során szükséges figyelembe venni a tanulók többségére érvényes életkori sajátosságokat, a fejlődéslélektan kutatási eredményeit. A tanulók gondolkodása ebben a korban még erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, de egyre több területen képesek az elvont (absztrakt, formális) gondolkodásra is. A fizika oktatása során ezért segítenünk kell a tanulókat gondolkodásuk fejlődésében. Ezzel összhangban, a fizika tanítása-tanulása során szükséges biztosítani a korábbi, konkrét iskolában és iskolán kívül szerzett tapasztalatok, előismeretek számbavételét, felfrissítését; a tapasztalatok kiegészítését kísérletekkel, mérésekkel. Célszerű minél több tanulói kísérletezést is beiktatni, biztosítva ezzel a közvetlen tapasztalatszerzést. A tanári kísérletek, mérések eredményeinek elemzésébe is szükséges a tanulók bevonása. A tananyag feldolgozása során célszerű elsődlegesen a konkrét tényekből, tapasztalatokból, kísérleti, mérési eredményekből kiindulva, fokozatosan haladni az általánosított, absztrakt fogalmak felé. Ehhez segítséget jelenthet a tanulók számára a kísérleti, mérési tapasztalatok táblázatba foglalása, elemzése és a vázlatrajzok, kapcsolási rajzok alkalmazása. A tanulók számos olyan elképzeléssel, részáltalánosítással is rendelkeznek, amelyek ellentmondásban vannak (vagy csak részben felelnek meg) a későbbi fizikai tanulmányaikkal 172

2 (például: a tehetetlenséggel, a súrlódással vagy a testek úszásával kapcsolatosan). A tanítás során nemcsak az új fizikai ismeretek megértéséről, megerősítéséről kell gondoskodnunk, hanem a téves elképzelések helyesbítéséről is. A tanítás egyik módszere lehet éppen ezeknek az előzetes elképzeléseknek az összegyűjtése (a tanulók elmarasztalása nélkül!), majd az állítások megvitatása, kísérletekkel való fokozatos alakítása. A tanulók fizikai ismereteinek bővítésével párhuzamosan gondoskodnunk kell képességeik fejlesztéséről is. Ennek érdekében célszerű a tanítást a tanulói tevékenységekre építeni; a hasonló jellegű fogalmakat, összefüggéseket (például a hányadosjellegű fizikai mennyiségeket) azonos vagy hasonló módon ajánlatos kialakítani, megerősíteni; az alapvető fizikai fogalmakat a kapcsolódó összefüggések tanításakor szükséges ismételten megerősíteni; az ismeretek alkalmazását, megerősítését szolgáló at célszerű úgy megválasztani, hogy azok különféle módon szolgálják az egyes képességek fejlesztését (gyakorlati jellegű kérdések; számításos ; problémamegoldás stb.). Segíteni kell a tanulókat abban, hogy elsajátítsák a hatékony tanulás módszereit, az önálló ismeretszerzést az audiovizuális eszközökből, az ismeretterjesztő könyvekből, a szakirodalomból, az internetről és más forrásokból. A fizikatanulmányok keretében e források felhasználásával a tanulók aktív közreműködésével szükséges tájékoztatást kapniuk a tanulóknak a fizika korszerű gyakorlati alkalmazásairól. A fizika oktatásának hozzá kell járulnia a környezetvédelem és az energiatakarékosság célszerű és ésszerű megoldásainak a megismeréséhez, s annak a meggyőződésnek a kialakításához, hogy mindenkinek a maga lehetőségéhez képest szükséges segítenie az ezzel járó problémák megoldását. Követelmények 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről. A tanuló tudja összekapcsolni a tudományos eredményeket az adott társadalmi kérdésekkel. Ismerje meg a természet egységét kifejező, átfogó tudásrendszereket, általános fogalmakat és törvényeket. Tudja elhelyezni a tudományt a megismerési folyamatban. Legyen ismerete a világról alkotott tudományos és nem tudományos modellekről és lássa a tudományos fejlődést, a tudományos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát. Ismerje meg a természettudomány néhány jeles képviselőjének életét és munkásságát. 2. Természettudományos megismerés Alakuljon ki benne a tudományos ismeretszerzés iránti igény. Tudjon önállóan és csoportmunkában megfigyeléseket, méréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni. Ismerje és balesetmentesen tudja használni a mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. Tudja használni tantárgyi ismeretszerzésre a számítógépet, illetve multimédiás eszközöket, önállóan és csoportmunkában. Legyen képes adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerint információkat kigyűjteni. Kapcsolódjon be a kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok által megszerzett ismereteket tudja nyelvtanilag helyesen megfogalmazni szóban vagy írásban, vázlatrajzban, ábrán, grafikonon, táblázatban rögzíteni. Legyen képes a különféle módon megszerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, elemezni. Legyen képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a mért értékek közötti eltérések felismerésére és magyarázatára. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag A részecskeszemlélet továbbfejlesztése. A szerkezet és tulajdonság között fennálló okokozati (logikai) kapcsolat felfedezése. A reakciótípusok anyagszerkezeti hátterének felderítése. Energia Ismerje a természet energiaátalakító folyamatait részletes fizikai folyamatok ismeretével. 173

3 Információ A tér Ismerje és tudatosan használja fel az internetes információáramlás lehetőségeit. Használja a különböző mérőeszközöket. Idő és a mozgás. Ismerjen meg a fizikával kapcsolatos néhány érdekes jelenséget. Ismerje a Föld történetét és a fizikai evolúció lépéseit. Rendszer Szedje rendszerbe az anyagokra jellemző tulajdonságokat és ezzel kapcsolatos jelenségeket. A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, rajzon) rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismeretei alapján a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Az ismeretek más szempontok szerint történő rendszerezése. A tanult ismeretek felfedezése a mindennapokban. Az alkalmazó szintű tudás kialakítása. Az előzetes ismeretek feltárása, felülbírálása. A módszerek változatos alkalmazásának éppen az a célja, hogy az ismeretek aktív tudássá váljanak. Az ismeretanyaghoz hasonlóan a követelmény is differenciált, testre szabott : Témákhoz és érdeklődéshez (pályaorientációhoz) rendelt tudásszintek kialakítása (tájékozottság, reproduktív tudás, alkalmazás, felülbírálás). A minimális ismeret nem bizonyos számú fogalmak, törvények halmaza, hanem a differenciált tudásszint mellett is egy rendszerezett tudás ( tudásrendszer, világkép ) kialakítása, kialakulása. A kapcsolódást a műveltségi terület feladataihoz az alábbi számok jelölik: 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudományról és a tudomány megismerésének természetéről 2. A természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről 3.1. Az anyag 3.2. Energia 3.3. Információ 3.4. A tér 3.5. Idő és mozgás 3.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum 3.7. Rendszer 3.8. Élet Tartalmak 174

4 7. évfolyam Kulcskompetenciák, Narratív Tudományos megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata. Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. A számítógép, illetve multimédiás eszközök információforrásként való felhasználása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopé- Szemelvényekből diák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények öszszevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével. Szabálykövető 1. A testek A rugalmasság határa. néhány tulajdonsága A térfogat jele: V, mértékegységei: cm 3, dm 3, m 3. A 1.1 Rugalmas és rugalmatlan térfogat mérése. anyagok. A szilárd, a folyékony és a 1.2 A testek légnemű halmazállapot. térfogata. A testek halmazállapota. A tömeg jele: m, mértékegységei: g, kg, t. A tömeg mérése. 1.3 A testek A mért mennyiségek rendezett tömege. feljegyzése (pl. táblá- A tömeg és a zatban). arányosság térfogat közötti A sűrűség és kiszámítási össze- függés. módja. A sűrűség jele: ρ. 1.4 A sűrűség. Rugalmas és rugalmatlan anyagok vizsgálata megkülönböztetése. A folyékony és szilárd testek térfogatának mérése mérőhengerrel. Azonos tömegű, különböző anyagú testek térfogatának mérése. A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot megkülönböztetése alakjuk és térfogatuk állandósága, illetve változósága alapján. A tömeg mérése digitális mérleggel vagy karos mérleggel. Azonos térfogatú, különböző anyagú testek tömegének mérése. A sűrűség értelmezése konkrét példákon. A sűrűség, a tömeg és a térfogat kiszámítása. Kémia Matematika

5 Együttműködési 2. A testek mozgása 2.1 Az út és az idő mérése. 2.2 A sebesség. 2.3 A változó mozgás. 2.4 Az átlagés pillanatnyi sebesség. A szabadesés. Az út jele: s, mértékegységei: cm, m, km. Az idő jele: t, mértékegységei: s, min, h. A mért mennyiségek rendezett feljegyzése. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. A sebesség és kiszámítási módja. A sebesség jele: v. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. A gyorsulás kvalitatív szintű értelmezése. Galilei munkássága. Megkülönböztetés pl. a lejtőn leguruló test és a közlekedési eszközök példáin. A szabadesés értelmezése. Különböző testek (pl. játék autó) által megtett út mérése. Különböző időtartamok (pl. a pulzus mérése, a mozgó test által megtett út idejének) mérése stopperórával. A sebesség értelmezése konkrét példákon. Út-idő grafikon készítése és elemzése. A sebesség, a megtett út és a menetidő kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálatának értelmezése (pl. a lejtőn leguruló játék autó sebességváltozásának elemzése). Az átlag- és pillanatnyi sebesség értelmezése konkrét példákon. Gyűjtőmunka. A szabadesés egyszerű kísérleti vizsgálatának értelmezése (pl. ejtőzsinórral végzett kísérlet alapján). Technika 3.3, 176

6 Együttműködési Döntési képesség 3. A dinamika alapjai 3.1 A testek tehetetlensége. 3.2 Az erő és a mozgásállapot megváltozása. Az erő és mérése. Erő ellenerő. 3.3 A gravitációs erő és a súly. 3.4 A súrlódási erő és a közegellenállási erő. Két erő együttes hatása. 3.5 A munka. 3.6 Az energia. 3.7 Egyensúly a lejtőn. 3.8 A forgatónyomaték A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapot-változás értelmezése. Az erő kvalitatív értelmezése. Összefüggés az erő és a mozgásállapot-változás között. Az erő és ellenerő egyenlő nagyságú és ellentétes irányú. Az erő jele: F, mértékegysége: N. A kétféle erő megkülönböztetése konkrét példákon. Newton és Eötvös Loránd munkássága. A két erő szerepe a közlekedésben. Balesetmegelőzés, súrlódási erő, közeg-ellenállási erő Az egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegezése. Erő iránya, nagysága, eredő erő. A munka értelmezése és kiszámítási módja. A munka jele: W, mértékegysége: J, kj. Joule munkássága. Az energia elemi fogalma. Mechanikai energiafajták: rugalmas energia mozgási energia, magassági energia. A szél energiájának hasznosítása. Az energia jele: E. Az egyensúly feltétele a lejtőn. Az erő és a mozgásállapot-változás közötti összefüggés értelmezése konkrét példákon. Az erő és a mozgásállapot-változás közötti összefüggés értelmezése konkrét példákon. Erőmérés. Az erő ábrázolása. A gravitációs erő és a súly ábrázolása. Konkrét gyakorlati példák elemzése. Olvasmány a modern autókban alkalmazott blokkolásgátlóról (ABS-ről). Az egy testre ható erők együttes hatásának felismerése gyakorlati példákon. Az egyensúly felismerése konkrét példákon. A munka felismerése konkrét példákon. A munka, az erő és az elmozdulás kiszámítása.. Mechanikai energiafajták felismerése természeti és gyakorlati példákon. Olvasmány tanulmányozása a szélenergia hasznosításáról. A lejtőn levő test egyensúlyban tartásához szükséges erő mérése. A lejtő gyakorlati alkalmazásainak felismerése. Gyakorlati példák a forgatónyomatékra (pl. a csavar meglazítása). A forgatónyomaték kiszámítása. Az erő és erőkar kiszámítása. Az emelő és a lejtő gyakorlati alkalmazásainak felismerése. Informatika Biológiai mozgások Technika 3.3, A forgatónyomaték sztatikai értelmezése, kiszámítási módja. Jele: M, mértékegysége: N m. Egyensúly az emelőn. Az egyensúly feltétele az emelőn 177

7 Együttműködési Döntési képesség 4. A nyomás 4.2 A légnyomás. 4.3 A nyomáskülönbségen alapuló eszközök. Arkhimédész törvénye. 4.4 A testek úszása. A nyomás értelmezése, kiszámítási módja. A nyomás jele: p, mértékegysége: Pa, kpa. Pascal munkássága. A hidraulikus sajtó. Nyomóerő, nyomás A hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. A közlekedőedények gyakorla- 4.1 A szilárd testek nyomása. Pascal törvénye. A hidrosztatikai nyomás; a közlekedőedényekti alkalmazásai. Folyadékoszlop, sűrűség. A levegő súlyából származó nyomás. Az átlagos légnyomás nagysága. A légnyomást befolyásoló tényezők. Torricelli A pumpa, az orvosi fecskendő és más, gyakorlatban használt eszközök működése. Hidrosztatikai nyomás. A felhajtóerő. Összefüggés a felhajtóerő és a kiszorított folyadék súlya között. Arkhimédész munkássága. Az úszás, lemerülés, lebegés feltételei. Sűrűség. A nyomás hatásainak kísérleti vizsgálata. A nyomás értelmezése konkrét gyakorlati példákon. A nyomás, a nyomóerő és a nyomott felület kiszámítása. Egyszerű kísérletek Pascal törvényére. A hidrosztatikai nyomás összehasonlítása különböző feltételek mellett. Torricelli kísérletének értelmezése. A nyomáskülönbségen alapuló, gyakorlatban alkalmazott eszközök működésének magyarázata. Egyszerű kísérletek a felhajtóerő érzékeltetésére. Arkhimédész törvényének értelmezése gyakorlati példákon. Gyakorlati példák elemzése az úszásra, lebegésre, elmerülésre a test és a folyadék sűrűségének öszszehasonlítása alapján. Történelem Informatika Biológia, vízi életmód , 178

8 Együttműködési Döntési képesség Lényegkiemelő Életvezetési Kritikai képesség 5. Hőtan Szabálykövető 5.1 A testek felmelegítése munkavégzéssel. Energiaváltozások; az energia megmaradása. A testek felmelegítése tüzelőanyag elégetésével. A termikus kölcsönhatás. 5.2 A fajhő. Az anyag részecskeszerke zete. 5.3 Az olvadás és a fagyás. 5.4 A párolgás, a forrás és a lecsapódás. 5.5 A hőerőgépek működése. 5.6 A teljesítmény. A hatásfok. A hőmérséklet jele: T, mértékegysége: C. A testek melegítése munkavégzéssel. hőmennyiség jele: Q, mértékegysége: J, kj. A mechanikai és termikus energiafajták áttekintése. Az égéshő értelmezése. Az égéskor fejlődő hőmennyiség. A hőmérséklet-csökkenés és -emelkedés összehasonlítása. A leadott és a felvett hő összehasonlítása. A különféle anyagok felmelegedésének összehasonlítása. A fajhő értelmezése. A légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok Az olvadás, fagyás jellemzése. Összefüggés a hőmérséklet és a halmazállapot között. Az olvadáspont (fagyáspont) és az olvadáshő (fagyáshő). Magyarázat a részecskeszerkezettel. A párolgás, forrás, lecsapódás jellemzése. A forráspont és a forráshő. Magyarázat a részecskeszerkezettel. A gőzgépek és a belső égésű motorok működésének fizikai alapjai. A teljesítmény értelmezése, kiszámítási módja. A teljesítmény jele: P, mértékegysége: W, kw. A hatásfok értelmezése, kiszámítási módja. Jele: η. Az energiamegmaradás és a hatásfok. A hőmérséklet mérése. A hőmérséklet-változás ábrázolása grafikonon. Konkrét példák elemzése az energiaátalakulásra és az energia megmaradására. Olvasmány tanulmányozása a napenergia hasznosításáról. Az égéskor fejlődő hő kiszámítása. A termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata különböző feltételek mellett. A hőmérséklet-változás grafikus ábrázolása. Egyszerű kísérletek az anyagok részecskeszerkezetének a belátásához. Az olvadás, fagyás jelenségének felismerése hétköznapi példákon. Olvadás, fagyás közben bekövetkező energiaváltozás kiszámítása. A grafikus ábrázolás elemzése. A párolgás, forrás, lecsapódás jelenségének felismerése hétköznapi példákon. A bekövetkező energiaváltozás kiszámítása, grafikon elemzése. A hőerőgépek működésének értelmezése. A régi és modern hőerőgépekkel kapcsolatos, megadott irodalom tanulmányozása. A teljesítmény értelmezése konkrét példákon. A teljesítmény kiszámítása. A hatásfok értelmezése konkrét példákon. A hatásfok kiszámítása. Biológia Kémia Matematika Földrajz , 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 179

9 Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeket és azok mértékegységeit. Ismerje fel az erő és mozgásállapot-változás közötti kapcsolatot konkrét példákon. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben. Legyen tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelentőségével. Ismerje és értse az úszás, lebegés jelenségét. 8. évfolyam Kulcskompetenciák, Tudományos megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) 1. Ismétlő, rendszerezés Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata. Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. A számítógép, illetve multimédiás eszközök információforrásként való felhasználása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopé- Szemelvényekből diák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában Ismeretek (magasabb szintű) rendszerré fejlesztése Az elemi részektől a kristályokig Az anyagi világ egységes felépítése Tájékozódás a sokféleség világában, rendszerezése szempont szerint sokféle meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények öszszevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével. Információk gyűjtése a Földön kívüli anyagok tulajdonságairól. Tömeg, súly, sűrűség. Az anyag szerveződése. A természetben és otthon előforduló jelenségek. 3.7, 180

10 Kommunikáció Szabálykövető Kritikai Döntési 2. Elektromos alapjelenségek; az egyenáram 2.1 Elektrosztatikai kísérletek. 2.2 Az elektromos áram. Áramkörök összeállítása. 2.3 A feszültség és mérése. 2.4 Az áramerősség mérése. és 2.5 Ohm törvénye; az ellenállás. A vezetékek elektromos ellenállása. Változtatható ellenállás az áramkörben. 2.6 A fogyasztók soros kapcsolása. A fogyasztók párhuzamos kapcsolása. A pozitív és negatív töltés. Az elektron és a proton. A semleges test. Az elektromos áram értelmezése fémekben. Szabad elektron, áramforrás. Az elektromos áramkör részei. A fontosabb áramköri jelek ismerete. áramforrás, fogyasztó, vezeték, kapcsoló A feszültség mérésének módja. A feszültség jele: U, mértékegysége: V. A sorosan és párhuzamosan kapcsolt elemek (telepek) feszültsége. Galvani és Volta munkássága. Az áramerősség mérésének módja. Az áramerősség jele: I, mértékegysége: A, ma. Ampère munkássága. Összefüggés a feszültség és az áramerősség között. Az ellenállás értelmezése, kiszámítási módja. Az ellenállás jele: R, mértékegysége: Ω. Ohm munkássága. A vezeték ellenállását meghatározó tényezők. Áramkör összeállítása változtatható ellenállással. Áramerősség- és feszültségmérés az ellenállás változtatása közben. A fogyasztók áramkörbe iktatása a vezeték elágaztatása nélkül. Az eredő ellenállás. A fogyasztók áramkörbe iktatása a vezetékek elágaztatásával. Az eredő ellenállás. Az elektrosztatikai kísérletek elemzése. Az elektromos töltés felismerése. Olvasmány: Fénymásolók és lézernyomtatók (elektrosztatika). Az elektromos áram érzékelése hatásainak felismerése. Egyszerű áramkörök összeállítása, kapcsolási rajzok elemzése. Táblázat készítése az áramkörök elemzése alapján. A feszültség mérése digitális vagy hagyományos műszerrel. A telepek feszültségének meghatározása. Olvasmány tanulmányozása a napelemekről. Az áramerősség mérése digitális vagy hagyományos műszerrel. Ohm törvényének értelmezése gyakorlati példákon. Az ellenállás mérése digitális műszerrel. Az ellenállás, a feszültség és az áramerősség kiszámítása. A vezetékek ellenállásának megmérése és összehasonlítása digitális műszerrel. Ohm törvényének alkalmazása a változtatható ellenállás alkalmazása esetén. Feszültség-, áramerősség-mérés az áramkörben. Az összekapcsolt ellenállások és az eredő ellenállás megmérése digitális műszerrel. Feszültség-, áramerősség-mérés az áramkörben. Az összekapcsolt ellenállások és az eredő ellenállás megmérése digitális műszerrel. Technika Háztartás, gyakorlati élet 181

11 Életvezetési Lényegkiemelő Tanulás 3. Az elektromos áram hatásai; az elektromos munka és teljesítmény A hőhatás értelmezése. Az izzólámpa. Edison és Bródy Imre munkássága. A vegyi hatás értelmezése. Az áramvezetés értelmezése az elektrolitokban. anód, katód 3.1 Az elektromos áram hőhatása. 3.2 Az elektromos Az élettani hatás értelme- áram zése. Baleset-megelőzési vegyi hatása. szabályok. 3.3 Az elektromos áram A mágneses vonzás és taszítás. élettani hatása. 3.4 A mágneses Kölcsönhatás a mág- nes és a lágyvas között. Az elektromágnes gyakorlahatás. kölcsönti alkalmazásai: csengő, Az motor, műszerek, telefon. elektromos áram mágneses hatása. 3.5 Az elektromágnes Az elektromos motor működésének az elve. Energiaátalakulás a motorban. Jedlik Ányos munkássága. gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos Az elektromos munka értelmezése, motor. 3.6 Az elektromos kiszámítási mód- jának ismerete. munka. Az elektromos teljesítjának 3.7 Az elektromos mény értelmezése, kiszámísítmény. teljetási módjának ismerete. 3.8 Az elektromos fogyasztás. Az elektromos fogyasztás értelmezése, kiszámítása a tényleges teljesítményből és az időből. A fogyasztás mértékegysége: kwh. Az elektromos áram hőhatásán alapuló eszközök felismerése. A vegyi hatás gyakorlati alkalmazásainak ismerete, értelmezése. A legfontosabb érintésvédelmi előírások ismerete, felidézése, betartása. Elsősegély-nyújtás áramütés esetén. Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásainak felismerése. A csengő, a motor, a műszerek és a telefon működésének értelmezése. Kísérletek az elektromotormodellel. Az elektromos munka kiszámítása. Tájékozódás a háztartási készülékek teljesítményéről. Az elektromos teljesítmény kiszámítása. Az elektromos fogyasztás kiszámítása. Energiatakarékossági lehetőségek az iskolában és otthon. Kémia anód, katód Biológia egészségtan 8. Technika Kémia elektrosztatikus kölcsönhatás 3.5, 182

12 Lényegkiemelő Kritikai 4. Az elekjtromág neses indukció; a váltakozó áram 4.1 Indukciós alapjelenségek. Az indukált feszültség és áram. 4.2 A váltakozó áramú generátor. A váltakozó áram hatásai. 4.3 A transzformátor. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. 4.4 Az elektromos hálózat; az energiatakarékosság. Az indukció jelensége. Az indukált feszültség nagyságát befolyásoló tényezők. Faraday munkássága. Ohm törvényének alkalmazása az indukcióra. A váltakozó áramú generátor működési elve. Energiaátalakulás a generátorban. Indukció, áramirány, váltakozó áram, frekvencia. A váltakozó áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatása. Kandó Kálmán munkássága. A transzformátor mint az indukció gyakorlati alkalmazása. Összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősségek között. Összefüggés a primer és a szekunder oldalon mért feszültség és áramerősség között. A nagyfeszültség alkalmazásának előnye. Az energiatakarékosság lehetőségei. Déri Bláthy Zipernovszky transzformátora. A mozgási és nyugalmi indukció jelenségének az értelmezése. Az indukált feszültség összehasonlítása különböző feltételek mellett. Az indukált feszültség és áram megkülönböztetése konkrét esetekben. A generátor működési elvének értelmezése. A hálózati áram frekvenciájának értelmezése. A váltakozó áram hatásainak öszszehasonlítása az egyenáram hatásaival. Olvasmány a kétféle áramrendszerrel működő, a MÁV és a GYSEV vonalain alkalmazott modern mozdonyokról. A primer és a szekunder oldal felismerése. A feszültség fel- és letranszformálásának előnyei. Feladatok a menetszám és a feszültség kiszámítására. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. A feszültség és az áramerősség kiszámítása. A teljesítmény összehasonlítása a primer és a szekunder oldalon. A távvezetékkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. Olvasmány tanulmányozása az energiatakarékos kompakt- lámpáról. Technikatörténet Informatika Földrajz 3.3, 3.5, 183

13 Narratív Lényegkiemelő Szabálykövező Tanulás Életvezetési Környezeti nevelés 5. Fénytan 5.1 A fény terjedése. 5.2 A fény visszaverődése a sík- és gömbtükrökről. A sík- és gömbtükör képalkotásai. 5.3 A fénytörés. Fénytörés a domború és a homorú lencsén. A domború és a homorú lencse képalkotásai. A mikroszkóp és a távcső. Az emberi szem és a látás. A testek színe. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fény sebessége. A fényvisszaverődés törvényei. A fény visszaverődése a sík- és gömbtükrökről. A fókuszpont és a görbületi középpont. A sík- és gömbtükrök képalkotásai. A valódi és a látszólagos kép. A fénytörés törvényei. A fény áthaladása a párhuzamos falú lemezen és a prizmán. A fény áthaladása a domború és a homorú lencséken. A fókuszpont. A lencsék képalkotása. A fényképezőgép és a vetítőgép. A fényképezőgép és a vetítőgép, mint a domború lencse alkalmazása. Az írásvetítő. A mikroszkóp és a távcső szerkezete, a bennük látott kép jellemzése. Az emberi szem optikai szerkezete. A szemüveg alkalmazása. Valódi kép, homorú és domború lencse. A fehér fény színeire bontása és újra egyesítése. A testek színe. Prizma, fénytörés, szivárvány A fényforrások felismerése. A sík- és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásainak felismerése. A fényvisszaverődés ábrázolása vázlatrajzon. A tükrökben látható képek megfigyelése, a képek tulajdonságainak felismerése. A fénytörés jelenségének megfigyelése. domború és a homorú lencsén áthaladó fénysugarak megfigyelése, ábrázolásuk vázlatrajzon. A lencsék képalkotásainak megfigyelése; a keletkező képek ábrázolása vázlatrajzon. A fényképezőgépben keletkező kép és a vetítőgép által létrehozott kép megfigyelése. Alapvető gyakorlati ismeretek a fényképezésről. A mikroszkópban és a távcsőben látható kép megfigyelése. Az emberi szem védelmével kapcsolatos ismeretek és azok betartása. A prizmán áthaladó fehér fény a szivárvány színeire bomlik. A legnagyobb és a legkisebb mértékben megtört fénysugarak ismerete. Informatika, jelek Biológia, szabályozás 8. elekt- Kémia rosztatikus kölcsönhatás Biológia Az emberi szem 3.3, 3.4, 3.8, A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. 184

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését

Részletesebben

Koordinációs lehetőségek. Természetismeret. Biológia: mikroszkóp, diffúzió a természetben, vizek szennyezése, légszennyezés.

Koordinációs lehetőségek. Természetismeret. Biológia: mikroszkóp, diffúzió a természetben, vizek szennyezése, légszennyezés. I. Tömb 1-3. Bevezető óra: Miért tanulunk fizikát? 1./1/I. MODUL Időkeret (1 x 15 perc) Az egyenes vonalú egyenletes mozgás szakszókincs, definíciók nyelvi jellemzői Az anyag belső szerkezete. Korpuszkula,

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Fizikából a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak 2 egyszerű

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga

Részletesebben

FIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján.

FIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. FIZIKA tantárgy helyi programja Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. 2013 Alapóraszámú FIZIKA helyi tanterv a szakközépiskolák számára

Részletesebben

HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy

HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy 3 2 2 0 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

5.19 Fizika a 7 8. évfolyama számára

5.19 Fizika a 7 8. évfolyama számára 5.19 az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.09.2 (B) változatához A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

7. é v f o l y a m. Összesen: 54. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret. A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 óra

7. é v f o l y a m. Összesen: 54. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret. A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 óra 7. é v f o l y a m Témakörök Órakeret A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 Hőmérséklet, halmazállapot. 14 A hang, hullámmozgás a természetben. 5 Az energia. 11 A járművek mozgásának jellemzése.

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő) 12. évfolyam Az középszintű érettségi előkészítő elsődleges célja az előzőleg elsajátított tananyag rendszerező ismétlése, a középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek figyelembevételével. Tematikai

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika 3.2.08.1 a 2+2+2 9. évfolyam E szakasz legfőbb pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi

Részletesebben

IV.2.7. EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET BEVEZETÉS Az Ember a természetben műveltségi terület tantárgyainak tanítása során érvényre jutó nevelési- és oktatási folyamatok a tanulók öntevékenységére

Részletesebben

EMELT SZINT SZÓBELI MINTATÉTELSOR ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT SZÓBELI MINTATÉTELSOR ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMELT SZINT SZÓBELI MINTATÉTELSOR ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Bizonyítsa méréssel, hogy a ferdére állított csben mozgó buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez! Készítsen

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) 11. évfolyam Az emelt szintű érettségi előkészítő első évében az alapoktatásból kimaradt, de az emelt szintű érettségi követelmények

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok

TERMÉSZETISMERET. 5 6. évfolyam. Célok és feladatok TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Célok és feladatok A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1 4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot.

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban

hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai: FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást

Részletesebben

FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján)

FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján) FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján) Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy

Részletesebben

Általános 5-8. évf. Természettudományos gyakorlat

Általános 5-8. évf. Természettudományos gyakorlat 5. évfolyam A természettudományi gyakorlatok tantárgy fókuszában az 5 6. évfolyamon a megfigyelés áll, amelyhez a tapasztalatok, élmények rögzítése, valamint a megfigyelt jelenségek magyarázatának keresése

Részletesebben

KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport

KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA 7-8. évfolyam 9-11. évfolyam valamint a 11-12. évfolyam emelt szintű csoport A tanterv készítésekor a fejlesztett kompetenciákat az oktatási célok közül vastag

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret

2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete

Részletesebben

FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához

FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához HURO/1001/138/.3.1 THNB FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához Készült A tehetség nem ismer határokat HURO/1001/138/.3.1 című projekt keretén belül, melynek finanszírozása a Magyarország-Románia

Részletesebben

Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Földrajz az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival,

Részletesebben

EMBER A TERMÉSZETBEN. Követelmények

EMBER A TERMÉSZETBEN. Követelmények EMBER A TERMÉSZETBEN Célo feladato A émia önállóságát még a műveltségi területen vagy az integrált otatáson belül is fennmaradó önállóságát leginább az indoolja, hogy a émia lényegét épvise törvényere

Részletesebben

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8.

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8. Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A változat (1,5+1,5) alapján A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 BIOLÓGIA 7-8. Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia

Részletesebben

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

Részletesebben

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,

Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

SAKK-LOGIKA 1 4. évfolyam

SAKK-LOGIKA 1 4. évfolyam SAKK-LOGIKA 1 4. évfolyam A Sakk-logika oktatási program célja, hogy tanulási-tanítási tervet kínáljon az általános iskola alsó tagozatán tanító pedagógusok számára. A tanterv tantárgyi határokon is átívelő

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János Szakképző Iskola és ban 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2.

Részletesebben

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013.

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon

Részletesebben

Pedagógiai program. IX. kötet

Pedagógiai program. IX. kötet 1 Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program IX. kötet Értelmi fogyatékos tanulók 9-10. évfolyam

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához alapján készült A kémia tanításának célja és

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 285 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy célja, hogy felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetıségére, azaz fejlessze

Részletesebben

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra)

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK * ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok:

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET 5-6. HELYI TANTERV - 2013. TERMÉSZETISMERET 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti

Részletesebben

Fizika. Fejlesztési feladatok

Fizika. Fejlesztési feladatok Fizika Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET A és B variáció

TERMÉSZETISMERET A és B variáció TERMÉSZETISMERET A és B variáció A természetismeret tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál.

Részletesebben

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó

feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan

Részletesebben

Szaktanári segédlet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia

Szaktanári segédlet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Szaktanári segédlet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2. Elektrosztatika... 4 3. Egyszerű áramkörök... 9 4. Ohm

Részletesebben

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást! 2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának

Részletesebben

Matematika 9. nyelvi előkészítő évfolyam. 1 óra/hét (37 óra) Kiselőadások tartása, interjúk készítése (matematikatörténeti

Matematika 9. nyelvi előkészítő évfolyam. 1 óra/hét (37 óra) Kiselőadások tartása, interjúk készítése (matematikatörténeti Matematika 9. nyelvi előkészítő évfolyam Témakörök Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Statisztika, valószínűség Év végi összefoglaló

Részletesebben

Matematika. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013.

Matematika. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013. Matematika tantárgy 1-4. évfolyam 2013. Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási,

Részletesebben

FIZIKA B VÁLTOZAT (hat évfolyamos gimnázium, 2x1x2x2x2) 7. évfolyam Éves óraszám: 72

FIZIKA B VÁLTOZAT (hat évfolyamos gimnázium, 2x1x2x2x2) 7. évfolyam Éves óraszám: 72 FIZIKA B VÁLTOZAT (hat évfolyamos gimnázium, 2x1x2x2x2) 7. évfolyam Éves óraszám: 72 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek,

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai

Részletesebben

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai Kémia Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a mindennapi

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1 4. évfolyam számára TANTÁRGYI CÉLOK, FELADATOK A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e tantárgy

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. Tartalomjegyzék: 2. A VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 3 2.1. A választott kerettanterv... 3 2.1.1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7.

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7. BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Heti és éves óraterv: A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra 7. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai

Részletesebben

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013 BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013 Tartalomjegyzék Óraszámok... 2 Célok és feladatok... 2 Az ismeretek ellenőrzésének formái és módjai... 2 Nyolc évfolyamos matematika-fizika emelt óraszámú

Részletesebben

Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára

Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára Fizika 7 8. ( A központi tanterv B változatából készült a helyi tanterv.) Célok és feladatok Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám

Részletesebben

Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Fizika tantárgy 7-8. évfolyam 2013. EMBER ÉS TERMÉSZET Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret,

Részletesebben

A középszintű fizika érettségi témakörei:

A középszintű fizika érettségi témakörei: A középszintű fizika érettségi témakörei: 1. Mozgások. Vonatkoztatási rendszerek. Sebesség. Az egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Az s(t), v(t), a(t) függvények grafikus ábrázolása, elemzése.

Részletesebben

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE FELSŐ TAGOZAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 2015 1 TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5. évfolyam ÉVES ÓRASZÁM

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA Kiegészítés a NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS követelményeivel István Király Általános Iskola és Tagintézményei 1. Nevelési program 2. Helyi tantervek Szentistván,

Részletesebben

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes

Részletesebben

FIZIKA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

FIZIKA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 015 FIZIKA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 017. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I.

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I. Oktatási Hivatal A 11/1. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2. alapján 9-12. évfolyam 2 Az iskolai matematikatanítás célja, hogy

Részletesebben

Matematika. 5-8. évfolyam

Matematika. 5-8. évfolyam Matematika 5-8. évfolyam Matematika 5-8. évfolyam 1. Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és

Részletesebben

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam

Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az

Részletesebben

életvitel és gyakorlat 5 7. évfolyam számára

életvitel és gyakorlat 5 7. évfolyam számára Helyi tantervi ajánlás életvitel és gyakorlat 5 7. évfolyam számára Célok és feladatok A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség fejlesztése.

Részletesebben

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen

Részletesebben

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája TANTERV A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához 11. évfolyam: MECHANIKA 38 óra Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kinematikája Egyenes vonalú

Részletesebben

mélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

MATEMATIKA Emelt szint 9-12. évfolyam

MATEMATIKA Emelt szint 9-12. évfolyam MATEMATIKA Emelt szint 9-12. évfolyam évfolyam 9. 10. 11. 12. óra/tanév 216 216 216 224 óra/hét 6 6 6 7 Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről

Részletesebben

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV OM azonosító: 038551 Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI

Részletesebben

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A MEZ ÓGAZDASÁG SZAKMACSOPORTRA

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A MEZ ÓGAZDASÁG SZAKMACSOPORTRA 2001/28/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 333 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A MEZ ÓGAZDASÁG SZAKMACSOPORTRA 11. évfolyam Mez ógazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Mez ógazdasági szakmacsoportos

Részletesebben

INFORMATIKA 1-4. évfolyam

INFORMATIKA 1-4. évfolyam INFORMATIKA 1-4. évfolyam Célok - A számítógépes munkaszabályainak és a legfontosabb balesetvédelmi előírások megismerése. - A számítógép és perifériáinak kezelési tudnivalóinak megismerése. - Az életkoruknak

Részletesebben

I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei. 1. Számfogalom, műveletek (4 óra)

I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei. 1. Számfogalom, műveletek (4 óra) MATEMATIKA NYEK-humán tanterv Matematika előkészítő év Óraszám: 36 óra Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét Részletes felsorolás A tananyag felosztása: I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek,

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MOTORKERÉKPÁR-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MOTORKERÉKPÁR-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MOTORKERÉKPÁR-SZERELŐ MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A mesterképzési program a szakképzésről szóló 2011.

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5-8. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV BIOLÓGIA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ BEVEZETŐ Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43 ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam 3. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. A kerettantervi rendelet 1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára cím Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam

Részletesebben

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

AZ OTTHONI /TANULÓSZOBAI/ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI (Pedagógiai program IX.

AZ OTTHONI /TANULÓSZOBAI/ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI (Pedagógiai program IX. AZ OTTHONI /TANULÓSZOBAI/ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI (Pedagógiai program IX. fejezet) Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan

Részletesebben

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ. Itt jelölje be, hogy a 3/A és a 3/B feladatok közül melyiket választotta (azaz melyiknek az értékelését kéri):

ELSŐ RÉSZ. Itt jelölje be, hogy a 3/A és a 3/B feladatok közül melyiket választotta (azaz melyiknek az értékelését kéri): PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR II. VÁLTOZAT FIZIKA /KÖZÉPSZINT/ Felhasználható idő: 120 perc Név: Iskola: Szaktanár: ELSŐ RÉSZ Itt jelölje be, hogy a 3/A és a 3/B feladatok közül melyiket választotta (azaz

Részletesebben

FIZIKA 6 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE

FIZIKA 6 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben