EMBER A TERMÉSZETBEN. Követelmények
|
|
- Csenge Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EMBER A TERMÉSZETBEN Célo feladato A émia önállóságát még a műveltségi területen vagy az integrált otatáson belül is fennmaradó önállóságát leginább az indoolja, hogy a émia lényegét épvise törvényere (a vegyül aránytörvényeire) nem tart igényt egyi társtudomány sem. A émiai átalaulás vantummechaniai háttere ráadásul az eletrono legszoatlanabb a maroszopius szemlélet ára legérthetetlenebb tulajdonságain alapul, melye nem jelenne, nem jelenhetne meg a özotatás szintjén (hullámsajátság, a öt nemöt eletronpáro épzde a töltbl adódó taszítás ellenére is). Ezért nem igaz, hogy a émia lasszius törvényei, fogalmai mint az állandó a többszörös súlyviszonyo törvénye, a vegyü gázo térfogati törvénye, vegyérté elavulta, ellenben célszerű a modern émia szemléletében ezeet újrafogalmazni (a lasszius a modern émia szintézise). A émia ma már önmagában is sooldalúvá, többszörösen interdiszciplinárissá vált. Hiszen az anyagszerezeti háttér, továbbá az (eletronszerezeti) átalaulást megez ísér jelensége valójában a fiziához tartozna (eletromos, eletromágneses ölcsönhatás, atomszerezet, a reacióat ísér energiaváltozás, az energia átalaításána lehetségei). A émiai ismerete egyi legfontosabb alalmazási területe pedig a moleuláris biológia (szervezetünet felépít anyago minsége, szerezete, tulajdonságai, funciói, az élettani folyamato émiai háttere). A émia ma már éppúgy alapjául szolgál a biológiána st, a neurobiológián eresztül a léletanna, mint a fizia a émiána. A Föld störténete szerezete, a légör összetétele, az anyago ásványo, ásványincse, energiahordozó efordulása, a globálissá váló örnyezetszennyez, a límaváltozás apcsolatot teremt a földrajzzal. Az anyago eállítása, felhasználása a technológia a technia világán eresztül apcsolódi az ipar, a gazdaság fejdi üteméhez az oozott örnyezeti ártalmahoz. A tantárgy tanításána célja, hogy a tanuló megszerezzé a termzettudományos világép ialaulásához szüséges émiai alapoat; valamint hogy olyan épességere tegyene szert, amellyel önállóan új ismeretehez juthatna. A tudományos megismer iránti igényü ialaulását segíti az elmélete fejdéne bemutatása. Életvezeti, tudománytörténeti szempontból is fontos a híres magyar tudóso életéne, munásságána megismere. A émiatanítás feladata, hogy a tanuló megismerjé a örnyezetvédelmi problémáat Magyarország szerepét, lehetségeit a hazai a nemzetözi örnyezetvédelemben. Tudatosítsá, hogy a émiatudomány eredményei segíti a Földün globális problémáina megoldását. Alauljon i a tanulóban az anyag- energiataaréos szemléletet a hétöznapi életben. Az otatás feladata az anyago rzecsetermzeténe, az átalauláso energetiai viszonyaina, valamint a émiai jelrendszerne a megismere, az anyagismeret iterjeszte. Szüséges a orábban tanult ismerete alalmazásszintű begyaorlása, elsajátítása, valamint a tanult ismerete felfedeze alalmazása a mindennapoban. A tantervben szerep tananyago fontosa, a minimális óra mellett is meg ell tanítani. A maximális óra esetén több id jut az ismerete elmélyítére, a épessége fejlesztére. Követelménye A tanuló tudja a tanult ismereteet felfedezni a mindennapoban. Legyen épes a örnyezetvédelmi problémá, a émia a vegyipar szerepéne tárgyilagos megítélére. A megismer folyamán domináljon az ezetes ismerete feltárása, felülbírálása, az alalmazható tudás ialaítása. A módszere változatos alalmazásána a célja az, hogy az ismerete atív tudássá váljana. Az ismeretanyaghoz hasonlóan a övetelmény is differenciált, testre szabott : a minimális ismeret nem bizonyos ú fogalma, törvénye halmazát jelenti, hanem a differenciált tudásszint mellett is a rendszerezett tudás (tudásrendszer, világép) ialaítását, ialaulását. 1. Tájéozódás a tudomány, a technia a társadalom ölcsönhatásairól, a termzettudományról, a tudomány a tudományos megismer termzetérl A tanuló tudja összeapcsolni a tudományos eredményeet az adott társadalmi érdeel. 1
2 Ismerje meg a termzet egységét ifejez, átfogó tudásrendszereet, általános fogalmaat törvényeet. Tudja elhelyezni a tudományt a megismeri folyamatban. Legyen ismerete a világról alotott tudományos nem tudományos modellerl, lássa a tudományos fejdt, a tudományos vizsgálódáso hatéonyságát, fontosságát. Ismerje meg a termzettudomány néhány jeles épvisejéne életét munásságát. 2. Termzettudományos megismer Alauljon i benne a tudományos ismeretszerz iránti igény. Tudjon önállóan csoportmunában megfigyeleet, méreet, vizsgálatoat, ísérleteet tervezni végezni. Ismerje balesetmentesen tudja használni a mérehez, ísérletehez szüséges eszözöet. Tudja önállóan csoportmunában használni tantárgyi ismeretszerzre a ítógépet, illetve multimédiás eszözöet. Legyen épes adott olvasnivalóból meghatározott szemponto szerint információat igyűjteni. Kapcsolódjon be a ísérlete eredményeine elemzébe. A megfigyele, tapasztalato által megszerzett ismereteet tudja szóban vagy írásban nyelvtanilag helyesen megfogalmazni, vázlatrajzban, ábrán, grafionon, táblázatban rögzíteni. Legyen épes a ülönféle módon megszerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, elemezni. Legyen épes az ezetes elépzele, az erejelze a mért értée özötti eltére felismerére, ismeretei alapján esetleg magyarázatára is. 3. Tájéozódás az é élettelen termzetrl Anyag A rzecseszemlélet továbbfejleszte. A émiai alapfogalma (elem, vegyület) atomszerezeti hátteréne megismere. A szerezet tulajdonság özött fennálló o-oozati (logiai) apcsolat felfedeze. A vegyüli arányo atomszerezeti értelmeze, meghatározása. A émiai változás lényegéne felfedeze, a reació anyagszerezeti hátteréne megérte. Energia Ismerje a termzet energiaátalaító folyamataina émiai hátterét. Ismerje fel a émiai reació során felszabaduló energia ülönböz típusait. Információ Ismerje meg, hogy a moleulában az atomo sorrendje információt hordozhat. Tér Használja a ülönböz méreszözöet. Ismerje a émiai rzecsé a maroszópos rzecsé méretviszonyát. Id a mozgás Ismerjen meg lassú gyors émiai reacióat, a reacebesség befolyásolásána néhány módját. Rendszer Ismerje meg a periódusos rendszer felépítét lényegét. Tudja az anyagoat a émiai reacióat ismert új szemponto szerint csoportosítani. A apcsolódást a műveltségi terület fejleszti feladataihoz az alábbi o jelöli: 1. Tájéozódás a tudomány-technia-társadalom ölcsönhatásairól, a termzettudományról, a tudományról a tudomány megismeréne termzetérl 2. A termzettudományos megismer 3. Tájéozódás az é az élettelen termzetrl
3 3.1. Az anyag 3.2. Energia 3.3. Információ 3.4. A tér 3.5. Id mozgás 3.6. A laóhely, Magyarország, a Föld az Univerzum 3.7. Rendszer 3.8. Élet Tartalma
4 Éves óra: Heti óra: TÉMAKÖRÖK KÉMIA 7. ÉVFOLYAM 56 óra 1,5 óra ÓRASZÁMOK Bevezet Mindennapi anyagain Atomo eleme Eleme vegyülete Kémia reació 3 óra 13 óra 10 óra 9 óra 21 óra TANKÖNYVEK Kecsné-Rozgonyiné: Kémia 7. tanönyv Kémia 7. munafüzet
5 fejleszti feladato Hatéony, önálló tanulás ommuniác Tájéozódás a világ mennyiségi viszonyaiban ió l ompetenciá Kommuniác Lényegieme Együttműöd Rendszerez Tapasztalatszerz információ ezele Témaörö altémá Tudományos megismeri módszere fejleszte (folyamatosa n) A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Rendszeres megfigyel, ísérletez, mér elvégze vizsgálódásohoz, modellalotáshoz, problémamegoldáshoz ötötten, önállóan csoportmunában is. Az eszözö balesetmentes használata. Ismerethordozó (önyve, lexiono, encilopédiá, térépe, táblázatgyűjteménye) használata önállóan csoportmunában A tapasztalato eredményeine elemze, értéele. Az ezetes elépzele, a megfigyelt jelensége a mért értée özötti eltére felismere. Az eltérene a magyarázata. Tapasztalatszerz megfigyelsel, mérsel, ísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályo betartása. A ítógép, illetve multimédiás eszözö információforrásént való felhasználása. Az ismerethordozó használata tanórán önállóan csoportmunában. Szemelvényebl meghatározott szemponto szerint új ismerete gyűjte. A tanár által irányított vagy önállóan végzett ísérlete, mére, megfigyele eredményeine értelmeze. Az eredménye összevete a tanuló meglev tapasztalataival, majd a szüséges megersíte, orrigáláso elvégze. Osági apcsolato feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalato megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzíte írásban, rajzban, táblázatban, grafionon. Vázlatzít a lényeg iemelével. Informatia Matematia Magyar nyelv irodalom
6 fejleszti feladato i nevel Környezettudatosság ommuniác ompetenciá Kommuniác Lényegieme Dönti Rendszerez Kritiai gondolodás Témaörö altémá 1. Mindennapi anyagain 1.1 Tulajdonságo 1.2 Energiaváltozás 1.3 Keverée, oldato 6 2 A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Egy-egy anyag (egyetlen omponens) soféle tulajdonságána összegyűjte, anyagi minség mint a tulajdonságo összessége (rendszere) A halmazállapot a hmérsélet özötti összefügg feltárása, a halmazállapot-változáso értelmeze a rzecséel. A hmérsélet az energiatartalom (belsenergia), a hmérsélet-változás az energiaváltozás apcsolata. Ezetes tudás: az ég, mint hterme folyamat Összehasonlítás, azonosság, hasonlóság, ülönbözség felfedeze, rendszerez. Modellez. A rzecse szintű történe lerajzolása, leírása, elmeséle. Hmérséletmér. Értelmez, energiadiagram zíte. Kísérletez: ég zárt térben, vízzárral. Az elépzel, a tapasztalat, az ezetes tudás szembesíte a valósággal. Gyűjtmuna a leveg- a vízszennyezrl. Ember társadalom Fizia Földün örnyezetün Informatia Magyar nyelv irodalom információ ezele Több anyag everée, az elevered mértée, a tulajdonságo megmaradásána értelmeze a rzecsé változatlanságával, megmaradásával. A zárt terű ég értelmeze, a leveg összetett voltána igazolása Mennyire tiszta az ivóvíz? A termzetes vize összetett voltána ideríte. fogalma fejleszte: - anyago összetétele - energia
7 fejleszti feladato i nevel Környezettudatosság ommuniác ompetenciá Kommuniác Lényegieme Dönti Életvezeti Rendszerez Kritiai gondolodás információ ezele Témaörö altémá 1.4 Oldódás 1.5 Egyesül, bomlás A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Az olvadást az dást ísér energiaváltozás összehasonlítása, a hasonlóság a ülönbözség iemele. A everée, oldato összetételi arányána jellemze. Az dás mértée, orlátozottsága. Elválasztás az alotó (rzecsé) valamelyi megülönböztet tulajdonsága alapján. Az elevered mértééhez illeszed elválasztási módszere. Egy jól ismert anyag teljes megváltozásána bemutatása: a vízbontás, a víz bontható. Az összes tulajdonság megváltozásával az anyagi minség megváltozása. A hidrogén ége: a tulajdonságo megváltozásával az anyagi minség megváltozása. A vegyüli arányo megfigyele, A everedi a vegyüli arányo ülönbözségéne felfedeze, a fiziai a émiai változás özötti ülönbség megérte. Elépzele az dásról (az ezetes tudás megismere), energiadiagram zíte. Italzít ülönböz arányoal, ellenrz ízlelsel. Csoportmuna: ülönböz típusú everée elválasztásána italálása. Elépzel: a történe értelmeze a rzecsé szintjén. A halmazállapot-változáso, az elválasztási művelete a vízbontás összehasonlítása, elépzel (hipotézis) rzecseszinten. Elépzel (hipotézis), modellez. A everedi, dási vegyüli arányo összehasonlítása. A lecsapódás az egyesül, ill. a párolgás a bomlás összehasonlítása. Energiadiagram zíte. Fizia Életvitel gyaorlati ismerete Matematia Az egyesül a bomlás tömeg- energiaváltozása. fogalma fejleszte: - anyago összetétele - émiai reació
8 fejleszti feladato Egyetemes nevel ommuniác Tájéozódás a világ mennyiségi viszonyaiban ió ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai információ ezele Rendszerez Témaörö altémá 2. Atomo eleme 2.1 Atomo 2.2 Eleme 2.3 Atomszerezet 2.4 Eletronburo 2.5 Küls (vegyérté-) héj A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso A rzecsé építövei az atomo. Azonos atomo vegyüle: eleme. Különböz atomo vegyüle: vegyülete. Az eleme elneveze, jelöle. Az atomo a, az eleme mennyisége, az anyagmennyiség (émiai) fogalma. A vegyjel jelente. Az atom összetett voltána szüségszerűsége. Az atommag, ami a émiai reació során nem változi. Az eletronburo, a változás helye. Héjszerezet. Az anyagi minséget a tulajdonságoat meghatározó atomszerezeti tényez azonosítása. Az eletronszerezet a tulajdonság özötti összefügg felfedeze: a legüls héj hasonlósága a tulajdonságo hasonlósága. Az eleme atomszerezeti jellemze. fogalma fejleszte: - atom - rzecse Gyűjtmuna. Csoportmuna: Mibl mennyit veszün? Szerepjáté: alimistá titosírása. Gyűjtmuna, Szövegértelmez Gyűjtmuna, szövegértelmez. Modell zíte, egyéni ötlete alapján, leltározás : az atomoat felépít rzecsé bavétele, elhelyezede az atommagban az eletronburoban. Modell zíte egyéni ötlete alapján, modellez ( leltározás ). Az els tizennyolc elem modelljéne rendszereze az eletronszerezet hasonlósága alapján. Csoportmuna: a periódusos rendszer tanulmányozása. Ember társadalom Informatia Fizia Matematia
9 fejleszti feladato Egyetemes nevel ommuniác Tájéozódás a világ mennyiségi viszonyaiban ió ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai információ ezele Témaörö altémá 2.6 Periódusos rendszer A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Tájéozódás az eleme térépén a rend a héja szerint. A üls héj eletronjaina a, a magányos (párosítatlan) eletrono az eletronpáro a. fogalma fejleszte: - atom - rzecse Az els tizennyolc elem modelljéne rendszereze az eletronszerezet hasonlósága alapján. Csoportmuna: a periódusos rendszer tanulmányozása. Ember társadalom Informatia Fizia Matematia Rendszerez
10 fejleszti feladato Egyetemes ió ompetenciá Kommuniác Témaörö altémá 3. Az atomo apcsolódása 9 3 A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso A hélium neon nemesgáz tulajdonságána értelmeze. Milyen ölcsönhatás tarthatja össze az atomoat? Ember társadalom nevel ommuniác Tájéozódás a világ mennyiségi viszonyaiban Szabályövet Lényegieme Kritiai információ ezele Rendszerez 3.1 Atomo ölcsönhatása 3.2 Atomos gázo, moleulá, elemmoleulá 3.3 Kristályos eleme A hidrogén lehetségeine megismere, a hidrogén efordulása, a hidrogénatomo stabilizálódása. A magányos (párosítatlan) eletron szerepe a moleulaépzdben. Az atomo özötti apcsolat ialaításáért a üls héj eletronjai a felese. Az atom által ialaított apcsolat (öt) át a magányos (párosítatlan) eletrono a határozza meg (oxigén- nitrogénmoleulá). Féme.. Nemfémes ristályo: gyémánt, grafit, szilícium (atomristály, atomrács). fogalma fejleszte: - atom - émiai öt - moleula - anyago összetétele Kísérlet: a hidrogéngáz a épzd (naszcens) hidrogén reacióépességéne összehasonlítása, értelmeze Modellez: Hány hidrogént öthet meg a lór-, az oxigén-, a nitrogén- a szénatom? Verseny: atomarányo, épletírás, moláris tömeg iítása. Ezetes elépzel, felmére a moleulá ölcsönhatásáról. Elépzel, hipotézis: hányféleéppen apcsolódhatna az atomo ét, három vagy négy eletronnal? Az I. II. fcsoportbeli eleme eletronszerezeténe halmazállapotána összehasonlítása a hidrogénével, ill. a héliuméval. Matematia Fizia
11 fejleszti feladato nevel ommuniác Tájéozódás a világ mennyiségi viszonyaiban ió ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai információ ezele Rendszerez Témaörö altémá 3.4 Vegyületmoleula, ristályos vegyülete A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Azonos moleulá ölcsönhatására történ öveteztet a halmazállapotból: hidrogénlorid, víz, jég, ammónia, metán, szén-dioxid. A moleulá özötti ölcsönhatás megjelene, ersség szerinti besorolása: a halmazállapot, eménység, halmazállapot-változás, elegyed, dás. A éplet jelente. A moláris tömeg iítása. Atomristály, atomrács, szilícium-dioxid, homo. Az iono épzde mint a megmaradás a megváltozás egyszerre teljesü lehetsége: az atommag változatlansága ellenére is épzdhetne töltsel rendelez rzecsé a üls héjon lév eletrono átadásával átvételével. Összefügg az átadott átvett eletrono a, az iono tölte a apcsolódó iono a özött. A vegyüli arány ifejeze a apcsolódó iono arányával: az ionos vegyülete éplete. Az iono özött ható vonzóer, ionrács, ionristály. Halmazállapot, olvadás, dás. A jég, a homo, a csiszolópapír (orund) eménységéne összehasonlítása. Elépzele a eménység ülönbözségérl. A tiszta (desztillált) víz a sós víz eletromos vezeténe összehasonlítása. Modellez, leltár : a épzd iono tölténe meghatározása a proton a cserélt eletrono ából. Modellez (síon, térben): a ristályépít szabályai, olvadás dás. Csoportmuna: ülönböz rácstípusú anyago összehasonlítása. Földün örnyezetün Matematia Fizia fogalma fejleszte: - atom - émiai öt - moleula - anyago összetétele
12 fejleszti feladato nevel ommuniác Tájéozódás a világ mennyiségi viszonyaiban ió ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai információ ezele Rendszerez Témaörö altémá 4. Kémiai reació 4.1 Reacióegyenlet. 4.2 Redoxireació 8 2 A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Az atommago (eleme) változatlano, csa a özöttü ialauló apcsolat (az eletronszerezet) változi. A matematiai művelete jele émiai tartalmána megfejte, megérte, a émiai sajátosság ifejeze. A vegyüli arányo alalmazása: a émiai ításo, iíthatóság. A vegyüli arányo függetlene az atomo tömegétl, de tömegaránnyal is ifejezhet. A reació (az ég) értelmeze az eleme (atomo) szintjén: reació az elemi oxigénnel, egyesül, oxigénfelvétel. Reació a ötött oxigénnel. Féme óori eállítása a fém szempontjából: oxigénelvonás, oxigénleadás. A féme eállítása a szén szempontjából: az oxigén helycseréje, az átadás-átvétel elválaszthatatlansága. A jelenség értelmeze az eletrono szintjén. Reació nem csa oxigénnel. Csoportmuna: szintézis. Mi az ami megváltozi, mi az ami megmarad a émiai reació során? A matematiai a émiai egyenlet összehasonlítása, a hasonlóságo a ülönbsége tudatosítása. Projet: Az alimistá titosírásától a reacióegyenleteig. Tervez, iíthatóság. Irodalmazás. Kísérlet: a magnézium ége levegn. Kísérlet: a magnézium ége széndioxidban. A magnézium égéne a nátrium lórral történ reaciójána összehasonlítása. Földün örnyezetün Matematia Fizia Ember társadalom fogalma fejleszte: - atom - émiai öt - émiai reaició - moleula - anyago összetétele
13 fejleszti feladato nevel Környezettudatosság ommuniác Testi leli egzség ió ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Életvezeti Kritiai információ ezele Rendszerez Témaörö altémá 4.3 Sav-bázis reació A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso A sava felismere, megülönböztete érzéelsel indiátorral (színváltozással). A lúgo felismere érzéelsel indiátorral. Viszonyítás a vízhez. A savas bázius tulajdonság anyagszerezeti háttere. A hidrogén-lorid az ammónia vízben történ dásána összehasonlítása a émhatás imutatásával. Sav lúg reaciója. Két reació egy idben: özömbösít sóépzd. A émhatás a vizes oldatban megjelen rzecse (ion) megfeleltete (oxóniumion, hidroxidion). A savas, lúgos sós oldat eletromos vezeténe értelmeze: ionos oldato. Iono épzde a pozitív töltű elemi rzecse, a hidrogénion (proton) átadásával, ill. átvételével. A özömbösít a sav-bázis reació lényege (összefoglalás, szintézis). Ezetes tudás felmére: savanyú, savas. Kísérlet: oldato, leve émhatásána vizsgálata. Ezetes tudás felmére: mosás, zsírbontás, szappanfz. Kísérlet: szöútísérlete. A hidrogén-lorid az ammónia dását ísér émhatásváltozás értelmeze. Kísérlet: a émhatás változása sav lúg (sósav nátrium-hidroxid) ölcsönhatásaor. A sav, a lúg a eletez sóoldat eletromos vezeténe imutatása. Modell zíte, modellez: iono épzde protonátlépsel, a pozitív negatív tölte bavétele. Összehasonlítás: a redoxireació a savbázis reació hasonlósága ülönbözsége. Életvitel gyaorlati ismerete Földün örnyezetün fogalma fejleszte: - atom - émiai öt - émiai reació - moleula - anyago összetétele
14 A továbbhaladás feltételei Az anyag soféleségéne sooldalúságána felismere, az anyago tulajdonságai összetételü szerinti biztonságos rendszereze. Egy-egy folyamatban megjelen soféle változás felismere, a folyamato típusána megülönböztete. A halmazállapoto, a tulajdonságo a fontos reaciótípuso életori sajátosságona megfele szintű anyagszerezeti értelmeze. A megmaradás a megváltozás együttes megjelenéne atomszerezeti értelmeze a émiai reació során. A émiai jelrendszer használatána megismere, a tanult eleme vegyüli arányána meghatározása, épleteel történ ifejeze, egyszerű sztöchiometriai ításo megérte. Éves óra: Heti óra: TÉMAKÖRÖK KÉMIA 8. ÉVFOLYAM 56 óra 1,5 óra ÓRASZÁMOK Év eleji ismétl Nemfémes eleme vegyülete Fémes eleme vegyülete Hétöznapi émia 5 óra 18 óra 19 óra 14 óra
15 TANKÖNYVEK Kecsné- Rozgonyiné: Kémia 8. Kémis 8. munafüzet Kiemelt fejleszti feladato Hatéony, önálló tanulás ommuniác Tájéozódás a világ mennyiségi viszonyaiban ió l ompetenciá Kommuniác Lényegieme Együttműöd Rendszerez Tapasztalatszerz információ ezele Témaörö altémá Tudományos megismeri módszere fejleszte (folyamatosa n) A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Rendszeres megfigyel, ísérletez, mér elvégze vizsgálódásohoz, modellalotáshoz, problémamegoldáshoz ötötten, önállóan csoportmunában is. Az eszözö balesetmentes használata. Ismerethordozó (önyve, lexiono, encilopédiá, térépe, táblázatgyűjteménye) használata önállóan csoportmunában A tapasztalato eredményeine elemze, értéele. Az ezetes elépzele, a megfigyelt jelensége a mért értée özötti eltére felismere. Az eltérene a magyarázata. Tapasztalatszerz megfigyelsel, mérsel, ísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályo betartása. A ítógép, illetve multimédiás eszözö információforrásént való felhasználása. Az ismerethordozó használata tanórán önállóan csoportmunában. Szemelvényebl meghatározott szemponto szerint új ismerete gyűjte. A tanár által irányított vagy önállóan végzett ísérlete, mére, megfigyele eredményeine értelmeze. Az eredménye összevete a tanuló meglev tapasztalataival, majd a szüséges megersíte, orrigáláso elvégze. Osági apcsolato feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalato megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzíte írásban, rajzban, táblázatban, grafionon. Vázlatzít a lényeg iemelével. Informatia Matematia Magyar nyelv irodalom
16 fejleszti feladato ommuniác Tájéozódás a világ mennyiségi viszonyaiban ió ompetenciá Kommuniác Lényegieme Rendszerez információ ezele Témaörö altémá 1. Ismét rendszerez A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Ismerete (magasabb szintű) rendszerré fejleszte. Az elemi rzetl a ristályoig. Az anyagi világ egységes felépíte. Eleme, vegyülete, everée. Tájéozódás a soféleség világában, rendszereze soféle szempont szerint. Az atomi moleuláris szerezetet nem érint érint változáso, émiai reaciótípuso. fogalma fejleszte: - atom - émiai öt - émiai reació - moleula - anyago összetétele Információ gyűjte a földön ívüli anyagról. Rendszerez ülönböz szemponto szerint. A fiziai a émiai változás összehasonlítása. Földün örnyezetün Matematia Magyar nyelv irodalom Fizia
17 fejleszti feladato nevel ommuniác ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Rendszerez információ ezele Témaörö altémá 2. A nemfémes eleme vegyületei 9 4 A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Új anyago megismere: az efordulással, eállítással, fiziai émiai tulajdonságaival, felhasználásával, élettani szerepével, egzségügyi örnyezetvédelmi hatásával apcsolatos ismerete alalmazás szintű elsajátítása. A szerezet, a tulajdonság a felhasználás özötti összefügge feltárása. fogalma fejleszte minden altémában: - atom - émiai öt - émiai reació - moleula - anyago összetétele Magyar nyelv irodalom Földün örnyezetün Matematia Informatia
18 fejleszti feladato nevel ommuniác ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Rendszerez információ ezele Témaörö altémá A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso 2.1 Hidrogén A hidrogén itüntetett szerepe. Tulajdonságaiból övetez felhasználási területe. Ismerete gyűjte a hidrogén felhasználásáról. Földün örnyezetün
19 fejleszti feladato nevel ommuniác Testi-leli egzség ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Témaörö altémá 2.2 Klór, halogéne, hidrogén-lorid, sósav A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Hasonlóság ülönbség a lórhoz viszonyítva. Gyaorlati jelentségü. A vízoldhatóság, a vizes oldat émhatásána értelmeze, sóépz, só.. A sósav reaciói. Gyűjtmuna a lórról. A tulajdonságo összehasonlítása, a hasonlóságo a ülönbsége értelmeze. Frontális ísérlete megfigyele, értelmeze. Életvitel gyaorlati ismerete Biológia Informatia Magyar nyelv irodalom Rendszerez információ ezele Életvezeti
20 fejleszti feladato nevel ommuniác Testi-leli egzség ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Témaörö altémá 2.3 Oxigén, ózon A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Az oxigénfelvétel eletronszerezeti övetezménye (eletronleadás). Oxidálószer: az égben a biológiai energiatermelben betöltött szerepe. Az oxigén vízoldhatósága szerepe. Az ég feltételeine felidéze, frontális ísérlete megfigyele, értelmeze. Kísérlete az oxigénnel. Poszter zíte. Biológia Fizia Rendszerez információ ezele Életvezeti
21 fejleszti feladato nevel ommuniác Testi-leli egzség ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Rendszerez információ ezele Életvezeti Témaörö altémá A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso 2.4 Víz A víz tulajdonságai (halmazállapot, hapacitás, polaritás, sav-bázis sajátság). A tulajdonságaiból övetez itüntetett szerepe termzetes techniai örnyezetünben. Az erélyes oxidáló tulajdonság atomszerezeti háttere. Gyűjtmuna. A termzetes folyamato modelleze. Frontális ísérlete megfigyele, értelmeze. Biológia Fizia
22 fejleszti feladato nevel ommuniác Testi-leli egzség Egyetemes Hon népismeret ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Rendszerez információ ezele Témaörö altémá 2.5 Kén, énvegyülete, énsav 2.6 Nitrogén, ammónia, salétromsav 2.7 Foszfor vegyületei A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso A én tulajdonságai halmazállapotváltozása. A én-hidrogén, a szulfido, a én-dioxid, a én-trioxid tulajdonságai, felhasználása. A énsav gyaorlati szerepe. A saversségbl övetez tulajdonságo. A tanult eleme összehasonlítása. A leveg eltér tulajdonságú alotói. A nitrogén mint a bázius sajátság hordozója, az ammóniaoldat émhatásána értelmeze. A nitrogén mint savépz elem. A foszfor módosulatai, reaciói. A foszfor mint savépz elem. Csoportmuna: a én halmazállapotváltozásána ristályosításána megfigyele, értelmeze. Gyűjtmuna a én efordulásáról, inyerérl. Frontális ísérlete egyéni /vagy csoportos feldolgozása. Frontális ísérlete a énsavval; csoportmuna: a víz a énsav összehasonlítása. Csoportos muna: a zárt terű ég újbóli megfigyele, a nitrogén összehasonlítása az oxigénnel. A víz az ammónia összehasonlítása, a salétromsav a nitráto tulajdonságaina megfigyele. A én ás a foszfor összehasonlítása. Ember társadalom Informatia Magyar nyelv irodalom Életvezeti
23 fejleszti feladato nevel ommuniác Testi-leli egzség Egyetemes Hon népismeret ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Rendszerez információ ezele Témaörö altémá 2.8 Szén, ásványi szene, szén-monoxid, szén-dioxid 2.9 Szerves vegyülete A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso A szén módosulatai, a szerezet a tulajdonságo összehasonlítása. A szén reaciói. Elem? Vegyület? Keveré? Az ásványi szene gyaorlati jelentsége. A nyomás, a hmérsélet a ever hatása a szén-dioxid vízben történ dására. Ellentétes irányú folyamato egyensúlya. A szerves vegyületeet felépít eleme. A legismertebb szénvegyülete jelentségü. fogalma fejleszte: - atom - émiai öt - émiai reació - moleula - anyago összetétele - szervetlen szerves anyago A gyémánt a jég összehasonlítása (pl. épe alapján). Gyűjtmuna. Csoportos ísérlet: a fa lepárlásána megfigyele, a fa a faszén égéne összehasonlítása. A szén-monoxid a szén-dioxid vízoldhatóságána összehasonlítása. A szénsav eleteze bomlása. Földün örnyezetün Életvitel technia Matematia Életvezeti
24 fejleszti feladato nevel ommuniác Egyetemes Hon népismeret ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Rendszerez Témaörö altémá 2.10 Szilícium, szilíciumvegyület e A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso A szilícium a szén (gyémánt) összehasonlítása. A szilícium gyaorlati jelentsége. A szén-dioxid a szilícium-dioxid összehasonlítása. A szilícium-dioxid efordulása, tulajdonságai. Az ismerete rendszereze (rendszerré szerveze). A jellegzetes nemfémes tulajdonságo igyűjte. Savépz, oxosava. Gyűjtmuna, tablózít a szilícium alalmazásáról. Csoportos muna: agyag formázása, iszárítása, (iégete). Gyűjtmuna, tablózít, üveg olvasztása, zománc zíte. Csoportos egyéni muna: összefoglaló táblázat zíte. Ember társadalom Informatia Fizia Földün örnyezetün információ ezele
25 fejleszti feladato nevel ommuniác Egyetemes ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Témaörö altémá 3. A fémes eleme vegyületei 3.1 A féme jellemzi A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso A fémes nemfémes eleme tulajdonságaina felismere, értelmeze. A féme gyaorlati jelentségéne megismere; a fémes rácsból övetez fiziai tulajdonságo. Reduálóépesség, reduálósor. A megfigyelhet az eletronszerezet alapján várható tulajdonságo megfeleltete. fogalma fejleszte: - atom - émiai öt - émiai reació Fémes nemfémes szerezeti anyago funcióina összehasonlítása. Az ezetes tudás feleleveníte alalmazása. Csoportos ísérlet: réz, higany, ezüst iválasztása fémere. Elépzele (hipotézis): a tulajdonságo értelmeze az ezetes tudás alapján. Fizia Életvitel gyaorlati ismerete Földün örnyezetün Rendszerez információ ezele
26 fejleszti feladato nevel ommuniác Egyetemes ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Témaörö altémá 3.2 Aláliféme aláliföldféme A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso A nátriumvegyülete gyaorlati fontossága tulajdonságai. A megfigyelhet az eletronszerezet alapján várható tulajdonságo megfeleltete. A alciumvegyülete gyaorlati fontossága tulajdonságai. A termzetes vize szén-dioxid-tartalmána övetezményei. Az oldhatóság a szerezet özötti összefügg elemze. A edvez tulajdonságo a sooldalú felhasználás apcsolata. Kísérlet: szappanfz. Elépzele (hipotézis): a tulajdonságo értelmeze az ezetes tudás alapján. Kísérlet: mz (tojáshéj) égete, a termé tulajdonságaina vizsgálata, a változás iöveteztete. A szénsav a mz reaciójána megfigyele, a reació jelentségéne övetezményeine feltárása. Fizia Életvitel gyaorlati ismerete Földün örnyezetün Rendszerez információ ezele fogalma fejleszte: - atom - émiai öt - émiai reació - anyago összetétele
27 fejleszti feladato nevel ommuniác Egyetemes ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Rendszerez információ ezele Témaörö altémá 3.3 Alumínium a vas; a féme orróziója 3.4 Színes- nemesféme A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso A vas nélülözhetetlenségéne émiai háttere (az acél elem, vegyület vagy everé?). A vas, a nyersvas tulajdonságaina módosítása. A redoxireació gyaorlati alalmazása haszna. A szén a szén-monoxid reduáló tulajdonságána felismere. Az eletromos áram émiai hatásána elemze, az eletrolízis ipari alalmazása. A leveg, a vize oxigéntartalmána övetezménye. fogalma fejleszte: - atom - émiai öt - émiai reació - anyago összetétele Az alímia siertelensége az elem fogalmána ialaulása. A féme reduálósora. Az arany tulajdonságai a tulajdonságo módosítása. A fémes szerezet tulajdonság özötti összefügge összefoglalása. Összehasonlítás: a vas az alumínium tulajdonságaina összehasonlítása. Összehasonlítás: az alumínium reacióina összehasonlítása a nátriuméval a alciuméval. Az öntöttvas, az acél az ötvözete összehasonlítása. Az ezetes ismerete ismétle, rendszereze. Kísérlet: pl. réz eletrolízise oldatból Elépzel (hipotézis): a jelenség értelmeze. Gyűjtmuna, tablózít. Ötletbörze: Hogyan védjü meg? Gyűjtmuna, tablózít: a felhasználási területe mögött rej tulajdonságo feltárása. Az ismerete rendszereze. Ember társadalom Fizia Életvitel gyaorlati ismerete Földün örnyezetün Magyar nyelv irodalom fogalma fejleszte: - atom - émiai öt - émiai reació - anyago összetétele
28 fejleszti feladato nevel ommuniác Egyetemes ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Rendszerez Témaörö altémá 4. Hétöznapi émia 4.1 Energiaforrásain 4.2 Tápanyagain 4.3 Építanyago 4.4 Üveg, porcelán, finomerámia 4.5 Műanyago A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso fogalma fejleszte minden altémában: - moleula - anyago összetétele Milyen változáso alalmasa energiatermelre? Techniai biológiai energiaforráso. A tápanyago szerepéne tudatosítása A sárunyhótól a felharcolóig (everée építipari alalmazásai) A napon szárított agyagtól a porcelánig (optimális arányú everée: formázható agyag, máza, üveg). Termzetes anyago módosítása Mesterséges műanyago Termzetes vagy mesterséges? Energiadiagaramo zíte, értelmeze. Ismeretfelmér: Mi mire ell? Mit miért eszün? Gyűjtmuna, iseadáso, poszterzít. Gyűjtmuna, iseadáso, poszterzít. Csoportos ísérletez: tejfehérje átalaítása. Csoportmuna: a forgalomban lév műanyago azonosítása, felismere Ember társadalom Fizia Életvitel gyaorlati ismerete Földün örnyezetün Magyar nyelv irodalom Hasznos émia a ház örül (javításo, fest, növényvédelem, rovarirtás, műtrágyázás). Bioertzet.
29 fejleszti feladato nevel ommuniác Egyetemes Testi leli egzség ompetenciá Kommuniác Szabályövet Lényegieme Kritiai Rendszerez információ ezele Életvezeti Témaörö altémá 4.6 Háztartási, ház örüli vegyszere 4.7 Egzség 4.8 Szépség 4.9 Kocázat haszon A tartalom ulcselemei Tanulói tevéenysége Kapcsolódáso Pratius eljáráso émiai háttere (fiziai émiai folyamato alalmazása a háztartásban). A émia szerepe egzségün védelmében helyreállításában (a vitaminotól a gyógyszereig). Konyhaémia: művelete, változáso a onyhában. A émia mint a test- szépségápolás eszöze. Lehet-e áros a tudomány, a émia? Az egzségárosítás a örnyezetszennyez oai. A émia jelentsége az emberiség történetében. Kísérletez: oltott mz zíte, meszel, színez földfestéel. Kísérletez: pratius eljáráso (zsíroldás, mosás, tisztítás, fehérít, vízoldás, folteltávolítás, színez, textilfest, oldás) ipróbálása. Vitafórum: Ki a feles? Csoportos ísérletez: a C-vitamin hatásána imutatása. Gyógyteá ivonato zíte. A tanult változáso (jelensége, folyamato) felfedeze az ételzít folyamatában. A ozmetiumo összetevine megismere, eállításu értelmeze, fogrém zíte. Vitafórum: Van-e lehetség a választásra? Szintézis. Ember társadalom Fizia Életvitel gyaorlati ismerete Földün örnyezetün Magyar nyelv irodalom Informatia A továbbhaladás feltételei: A örnyezetünben eforduló anyago folyamato felismere, rendszereze. A tanult eleme, vegyülete efordulásával, eállításval, fiziai émiai tulajdonságaival, felhasználásával, élettani szerepével, egzségügyi örnyezetvédelmi hatásával apcsolatos ismerete alalmazás szintű ismerete, a szerezet, a tulajdonság a felhasználás özötti apcsolato felismere. A megismert anyagszerezeti fogalma alalmazása a halmazállapoto, a tulajdonságo a reació értelmezére. A émiai jelrendszer használatána megismere, a tanult eleme vegyüli arányána meghatározása, épleteel történ ifejeze, egyszerű sztöchiometriai ításo elvégze.
KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok
KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 56 óra ebből nem szakrendszerű 18,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra ebből nem szakrendszerű 0,5 óra
TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM Éves ra: 56 ra ebbl ne szarendszerű 18,5 ra Heti ra: 1,5 ra ebbl ne szarendszerű 0,5 ra TÉMAKÖRÖK ÓRASZÁMOK A teste tulajdonságai 9 ra 3 ra Fiziai jelensége 11 ra 3,5 ra Növénye
RészletesebbenFizika 7. 8. évfolyam
Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10
RészletesebbenEötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013
Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.
RészletesebbenKémia. A kémia tanításának célja és feladatai
Kémia Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára
RészletesebbenKÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai
KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és
RészletesebbenSzakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam
9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.
Részletesebbenfeladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó
INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan
RészletesebbenKárolyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:
RészletesebbenKÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára
KÉMIA Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám
RészletesebbenÁltalános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam
Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK
RészletesebbenHelyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára
Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához alapján készült A kémia tanításának célja és
RészletesebbenFejlesztendő területek, kompetenciák:
KÉMIA A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges,
RészletesebbenKémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:
A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenKÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai
KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti
RészletesebbenReál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat
Reál osztály Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam
HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik
RészletesebbenKémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat
Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek
RészletesebbenKÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva
MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA
HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Az általános iskolai kémiatanítás célja, hogy a tanulók sajátítsanak el olyan műveltségtartalmat, amely megismerteti velük a természetben
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenKémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára
Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenA kémia órák száma 7. osztályban: A kémiatantárgyhoz tartozó elıismeretek: heti 1,5 éves: 55,5
A kémia órák száma 7. osztályban: heti 1,5 éves: 55,5 A kémiatantárgyhoz tartozó elıismeretek: az anyag részecsketermészete, a halmazállapotok értelmezése az anyag részecsketermészete alapján, a halmazállapot-változások,
RészletesebbenKészült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján
KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,
RészletesebbenInformatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,
RészletesebbenEmelt óraszámú kémia helyi tanterve
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatához Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Tantárgyi struktúra
RészletesebbenKÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698
8-9. évfolyam Célok és feladatok A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok:
EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET 5-6. HELYI TANTERV - 2013. TERMÉSZETISMERET 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti
RészletesebbenAz információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenA HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenAlapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
3. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. A kerettantervi rendelet 1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára cím Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam
RészletesebbenAz aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam
TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből
RészletesebbenINFORMATIKA 5-8. évfolyam
INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon
RészletesebbenA kémia tanításának célja és feladatai
7. évfolyam A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált
Részletesebben5.20 Kémia a 7 8. évfolyama számára
5.20 az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07
Módosítás a 2013. január 31-én közzétett változathoz képest Ebben a helyi tantervi ajánlásunkban a korábban megjelenthez képest két témakört átcsoportosítottunk az egyes évfolyamok között, melyben tükröződnek
RészletesebbenHelyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret
Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű
RészletesebbenHELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy 3 2 2 0 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenMATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK
MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció
VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez
RészletesebbenMATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenFejlesztendő területek, kompetenciák:
FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy
RészletesebbenINFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebbenö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
RészletesebbenMatematika. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013.
Matematika tantárgy 1-4. évfolyam 2013. Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási,
RészletesebbenINFORMATIKA Emelt szint 11-12.
INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet
RészletesebbenGYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1
1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá
RészletesebbenHelyi tanterv. Osztályfőnöki
Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos
RészletesebbenÁrpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek
. 9. ÉVFOLYAM 1. Atomszerkezeti ismeretek ismerjék és értsék meg a különféle atommodellek használatának előnyeit, ismerjék meg az atomokat felépítő elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati jelentőségét,
RészletesebbenTanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam
Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az
RészletesebbenÖsszesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert
Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését
RészletesebbenRajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam
Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,
RészletesebbenPedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos
RészletesebbenMatematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály
Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi
RészletesebbenA tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék
FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon
RészletesebbenHelyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8.
Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A változat (1,5+1,5) alapján A biológia tantárgy tanításának céljai
RészletesebbenHelyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1
BIOLÓGIA 7-8. Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia
Részletesebben5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára
5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.
RészletesebbenKÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak
KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT.
OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban
Részletesebbenhogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenNemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET
ALAPELVEK, CÉLOK A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton
Részletesebben2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret
2. A Környezetismeret tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete
RészletesebbenNÉMET NYELV 5. OSZTÁLY
NÉMET NYELV 5. OSZTÁLY Az élő idegen nyelv otatásána alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciaerettel (KER), a tanuló idegen nyelvi ommuniatív ompetenciájána megalapozása és fejlesztése. A
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM
KÖRNYEZETISMERET 284 KÖRNYEZETISMERET 1 4. ÉVFOLYAM KÖRNYEZETISMERET 285 CÉLOK ÉS FELADATOK A tantárgy célja, hogy felkészítse a tanulókat a természeti világ elemi megismerésének lehetıségére, azaz fejlessze
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenFIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján.
FIZIKA tantárgy helyi programja Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. 2013 Alapóraszámú FIZIKA helyi tanterv a szakközépiskolák számára
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenBiológia - Egészségtan helyi tanterv
Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Ez a segédlet
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,
RészletesebbenFogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:
FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást
Részletesebben1. Az informatikai eszközök használata
5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és
RészletesebbenINFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv
1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának
RészletesebbenMiskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV
Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4. évfolyam TARTALOM A MISKOLCI ÉLTES MÁTYÁS
RészletesebbenMatematika. 5-8. évfolyam
Matematika 5-8. évfolyam Matematika 5-8. évfolyam 1. Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és
RészletesebbenARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM
ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített
RészletesebbenHELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam
HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,
Részletesebbenképességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai
RészletesebbenPadányi Katolikus Gyakorlóiskola 1
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a
RészletesebbenHELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok
HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8.
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet
RészletesebbenTECHNIKA ÉS ÉLETVITEL tanmenetjavaslat (6. osztály)
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL tanmenetjavaslat (6. osztály) Az ember átalakítja környezetét (2) Ismerjék a fejlôdés és fogyasztás alapfogalmait Tudjanak tájékozódni a jelen és jövô környezeti problémáiban Diák
RészletesebbenHelyi tanterv KÉMIA I. TÍPUS. 7 10. évfolyam 2008.
Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Helyi tanterv KÉMIA I. TÍPUS 7 10. évfolyam 2008. Officina Bona
Részletesebben