Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013"

Átírás

1 Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet Kémia 7-8. alapján készült. A tantervi ajánlás a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret kitöltésére is javaslatot ad. A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk: elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére, a tananyag mélyítésére, nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására, kísérletezésre, összefoglalásra, ellenőrzésre. A kerettantervek tananyagelosztása központilag két évfolyamra, azaz 7-8. évfolyamra történt, ezért az elsődleges tennivaló a tankönyvek átdolgozásánál a két évfolyam közötti megfelelő tananyagelosztás, a kötelező és a szabadon felhasználható óraszámok figyelembevételével. A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak: Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek. A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse. Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra. A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését. Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat.

2 Célok és feladatok Eötvös József Általános Iskola és AMI Kémiatanulmányaik során fő cél, hogy az anyagok tulajdonságait megfigyelésekből, tapasztalatokból, kísérletekből kiindulva ismerjék meg és értsék meg, legyenek képesek rendszerszinten látni és a kémiai tudásukat a mindennapokban kamatoztatni. Ehhez kapcsolódóan ki kell alakítani: az önállóbb és sokoldalúbb ismeretszerzés képességét, a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet, a kémiai anyagokkal való felelősségteljes, balesetmentes bánásmód magatartási kompetenciáit. A kerettanterv összeállítása figyelembe veszi, hogy az általános iskola záró évfolyamaiban tanulók eltérő képességekkel, érdeklődéssel, szociális és családi háttérrel rendelkeznek. Ezért több szinten közelíti meg a jelenségeket, így kapaszkodót adhat azoknak is, akik továbbtanulásuk jellege vagy annak hiánya miatt már nem találkoznak a kémiával mint tantárggyal. Ugyanakkor szilárd kiindulási alapot biztosíthat azoknak, akik a középiskolában folytatják tanulmányaikat. A kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságára építve jelenik meg. A diszciplináris tudás megszerzése mellett azonos súlyt kap a napi élettel és a környezettel, egyéb tanulmányaival való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak, módoknak a megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthat. Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktív módszerekkel: saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel az anyag változásainak csodái iránt. A tervezett órai kísérletek előkészítéséhez, végrehajtásához általában nem szükséges sok idő, bőséges vegyszerkészlet vagy szaktanterem. Az otthoni megfigyelések, mérések, kémhatás vizsgálatok, kutakodások még a kémia népszerűsítését is jelenthetik. A 7. és 8. évfolyamon a diákok betekintést nyernek az általános, szervetlen és szerves kémiába alapfokon. Megértik az anyagokkal kapcsolatban a struktúra és a funkció összefüggéseit,továbbá azt, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig érvényesül a tömeg, az energia és az elektromos töltés megmaradásának törvénye és ezeket a folyamatokat többnyire az energiaminimumra való törekvés irányítja. A hetedik évfolyamon a tanulók: megismerkednek a körülöttük lévő anyagokkal, mint például levegő, víz, táplálékok vagy oldatok találkoznak, azok viselkedését, összetevőit kutatják. használják a modellalkotást mint ismeretszerzési módszert (különösen a részecskemodellt) elsajátítják az önálló és az együttdolgozás alaplépéseit a tudományos megismerési folyamatban. gyakorlati példán keresztül (konyhai tennivalók, tisztítószerek, étkezés, diéták) ismerik meg a kémia kiemelkedő szerepét.

3 A nyolcadik évfolyamon a tanulók: alapismeretet kapnak az anyagi világunkat felépítő apró részecskék (atomok, ionok, molekulák) belső szerkezetéről, a köztük lévő kölcsönhatásokról. elsajátítják a periódusos rendszer (főcsoportok) logikus használatát megértik a kémiai kötések létrejöttének okait (a Bohr-modell alapján), megismerik az élő szervezetek, makromolekulák működésének kémiai alapjait megtanulják fémes és nemfémes elemekkel, vegyületekkel, oldatokkal, műveletekkel, kémiai reakciókkal, azok típusaival kapcsolatos alapvető ismereteket. Fejlesztési követelmények A kémia kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok sajátos, de az élet minden területén jól használható természettudományos gondolkozásmódot (például problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek felismerése) alakítsanak ki. Kísérletei révén a tények tiszteletére, elfogadására nevel, látásmódjával pedig segít megelőzni az áltudományos gondolkodásmód terjedését. Az ismeretek aktív megszerzési módjainak változatossága, a kísérleti tapasztalatszerzés, az együttgondolkodás, kutakodás szellemi és érzelmi élménye bizonyítottan elősegíti az absztrakciós készség fejlődését. A változatos, közöm van hozzá témakörök lehetőséget adnak különböző területek kompetenciájának fejlesztéséhez is: anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciák: asszociáció, vita, információgyűjtés és feldolgozás szociális kompetencia: reális önismeret, önértékelés, mások munkájának értékelése, csoportmunkában való részvétel képességének fejlesztése, infokommunikációs jártasságok fejlesztése: az ismeretekhez kapcsolódó mobilképek, telefonvideók, prezentációk készítése, azok megosztása közösségi oldalakon, tudásépítő platformokon nemzeti identitástudat erősítése: kortárs magyar vegyészek világhírű teljesítményével, találmányaival való megismerkedés.

4 A számonkérés formái, értékelés Mélyíti a tudást, ha a számonkérés-értékelés is változatos formában történik (ismeretlen kísérlet, anyag, szöveg, probléma vagy riport; plakátkészítés, játékok kitalálása, mobil videós kísérleti verseny; egyéni vagy csoportos, illetve önértékelés során). Tudománytörténeti szemlélet kialakítása az atom és az elem fogalmak kialakulásának bemutatásán keresztül. A részecskeszemlélet és a daltoni atomelmélet megértése. Az elemek, vegyületek, molekulák vegyjelekkel és összegképlettel való jelölésének elsajátítása. Az állapotjelzők, a halmazállapotok és az azokat összekapcsoló fizikai változások értelmezése. Tematikai egység A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek megértése. A kémiai változások leírása szóegyenletekkel. Az anyagmegmaradás törvényének elfogadása és ennek alapján vegyjelekkel írt reakcióegyenletek rendezése. A keverékek és a vegyületek közötti különbség megértése. A komponens fogalmának megértése és alkalmazása. A keverékek típusainak ismerete és alkalmazása konkrét példákra, különösen az elegyekre és az oldatokra vonatkozóan. Az összetétel megadási módjainak ismerete és alkalmazása. Keverékek szétválasztásának kísérleti úton való elsajátítása. A mennyiségi arányok értelmezése vegyületekben a vegyértékelektronok számának, illetve a periódusos rendszernek az ismeretében. Az anyagmennyiség fogalmának és az Avogadro-állandónak a megértése. Ionok, ionos kötés, kovalens kötés és fémes kötés értelmezése a nemesgáz-elektronszerkezetre való törekvés elmélete alapján. Az ismert anyagok besorolása legfontosabb vegyülettípusokba. A kémiai reakciók főbb típusainak megkülönböztetése. Egyszerű reakcióegyenletek rendezésének elsajátítása. A reakciók összekötése hétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés, robbanás, tűzoltás, korrózió, megfordítható folyamat, sav, lúg. Az ismert folyamatok általánosítása (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisok közömbösítési reakciói), ennek alkalmazása kísérletekben. Fogalmak

5 Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet, halmazállapot, fázis, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő változás, anyagmegmaradás, keverék, komponens, elegy, oldat, tömegszázalék, térfogatszázalék. Atommag, törzs- és vegyértékelektron, periódusos rendszer, anyagmennyiség, ion, ionos, kovalens és fémes kötés, só. Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció. H 2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, természetes-mesterséges szenek, levegőszennyezés, vízszennyezés A témakörökhöz ajánlott óraszámok: I. Bevezetés 3 óra II. Kémiai alapismeretek 29 óra III. Bepillantás a részecskék világába 18 óra IV. Év végi ismétlés 3 óra V. Környezetünk néhány fontos anyaga 2 óra Összesen: 55 óra A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása szinte minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, az anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák fejlesztését. Ezért itt csak azokat a kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.

6 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési I. Bevezetés (3 óra) 1. A kémia tárgya, jelentősége vegyipar szerves, szervetlen anyag 2. A kísérletezés célja természettudomány kísérlet kísérleti szabályok hatékony tanulási k.: Így tanuld a kémiát! Tk.: o. szabálykövető k.: a kísérletezés rendszabályai. Tk.: 16. o. alkímia jatrokémia 3. Laboratóriumi edények és eszközök II. Kémiai alapismeretek (29 óra) üvegből, porcelánból, fából, fémből készült edények, eszközök neve, rajza, helyes használata matematikai k.: tömeg- és térfogatmértékegy ségek használata Jól felkészültem-e? 9. tömeg-, térfogat-, sűrűségmérés

7 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 4. Az anyagok és tulajdonságaik érzékszervekkel, méréssel megállapítható fizikai tulajdonságok; kölcsönhatással megállapítható kémiai és biológiai tulajdonságok természettudományi, problémamegoldó k.: Mf.: 10/1. 5. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok gázok, folyadékok, szilárd anyagok részecskéinek rendezettsége amorf anyagok, folyadékkristályos állapot 6. A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások endoterm, exoterm változás, szublimáció természettudományi k.: Mf. 15/5 6. Jól felkészültem-e? Az anyagok változásai fizikai változás, kémiai reakció, biológiai változás 8. A levegő összetétele a levegő összetétele a levegő összetett anyag, keverék, üvegházhatás digitális k.: Mf.: 19/6. matematikai k.: Jól felkészültem-e? cseppfolyós levegő

8 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 9. A levegőszennyezés természetes és mesterséges szennyezés, ózonpajzs, szmog technológiai k.: Mf.: 20/3. együttműködési k.: Mf.: 20/4. matematikai k.: Mf.: 20/ Az égés a lassú és a gyors égés kísérő jelenségei oxid, oxidáció, öngyulladás 11. A tűzgyújtás és a tűzoltás a gázláng helyes meggyújtása, a tűzoltás kémiai alapja, gyakorlati megvalósítása kommunikációs k.: Mf.: 25/1. szabálykövető k.: Mf.: 25/4 5.; tűzveszély elkerülése, tűzeset jelentése. Tk.: 40. Jól felkészültem-e? a tűzgyújtás története

9 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 12. Energiaforrások nem megújuló és megújuló energiaforrások energiamegmaradás törvénye 13. Az ásványi szenek tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit 14. A mesterséges szenek száraz lepárlás; koksz, korom, aktív szén; adszorpció, adszorpcióképesség, adszorbens 15. A földgáz és a kőolaj szénhidrogéntelep; kőolajfinomító; benzin, petróleum, gázolaj, pakura, aszfalt 16. A megújuló energiaforrások napenergia, geotermikus energia, szélenergia, vízenergia technológiai k.: Mf.: 27/7. együttműködési k.: Mf.: 28/15., 27/7., matematikai k.: Mf.: 26/5. matematikai k.: Mf.: 29/4 5. Jól felkészültem-e? természettudományos k.: Jól felkészültem-e? 59. a szén körforgása a biomassza mint energiaforrás

10 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 17. Táplálékaink mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai 18. Összefoglalás 19. Gyakorlás 20. Felmérő írása alapvető tápanyagok: fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok életvezetési k.: Mf.: 34/8., 33/5 7. védő és kiegészítő tápanyagok: vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, rostok 21. A víz vízbontás, hidrogén, egyszerű anyag, elem bomlása; a víz vegyület együttműködési, esztétikaiművészeti k.: Mf.: 41/ A víz a környezetünkben a víz keménysége, kemény és lágy víz, vízlágyítás, vízkő; kémiailag tiszta víz, desztillált víz, víz a háztartásban természetes vizek: sós víz, édesvíz, ásványvíz, termálvíz, szennyvizek, természetes és mesterséges vízszennyező források

11 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 23. Az oldatok oldószer, oldott anyag, oldhatóság, telítetlen, telített, túltelített oldatok 24. Az oldatok töménysége híg és tömény oldat hígítása, töményítés, tömegszázalékos oldatok matematikai k.: Mf.: 47/11. Jól felkészültem-e? 84. matematikai k.: Mf.: 51/15 18., 52/19 5., 53/6 17., 54/ Jól felkészültem-e? együttműködési k. Mf.: 54/21. térfogat-százalékos oldatok 25. Gyakorlás(+) matematikai k.: Mf.: 51/15 18., 52/19 5., 53/6 17., 54/ Jól felkészültem-e? együttműködési k. Mf.: 54/21.

12 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 26. A vizes oldatok kémhatása (+) savas, semleges, lúgos kémhatás, savak, bázisok ph, univerzálindikátor közömbösítés, semlegesítés matematikai k.: Mf.: 56/ Az anyagok csoportosítása egyszerű anyagok, elemek (fémek, nemfémek, átmeneti elemek) összetett anyagok, vegyületek, keverékek (elegyek, oldatok) felhő, köd, füst, hab 28. Keverékek szétválasztása alkotórészeikre ülepítés, szűrés, bepárlás, desztillálás, kristályosítás, cseppfolyósítás 29. A kémiai alapismeretek összefoglalása I.

13 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 30. A kémiai alapismeretek összefoglalása II. Környezetvédelmi fogalmak áttekintése 31. Gyakorlás 32. Témazáró felmérő írása III. Bepillantás a részecskék világába (18 óra) 33. Az atomok és az elemek az atom elnevezése az elem fogalmának bővítése, vegyjel együttműködési k.: Mf.: 67/9. ókori görög filozófusok tanai

14 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 34. Az anyagmennyiség mól, relatív atomtömeg, moláris tömeg, a vegyjel mennyiségi jelentései természettudományos k.: Jól felkészültem-e? 195. matematikai k.: Mf.: 68/1 8., 69/9 10. Jól felkészültem-e? Gyakorlás(+) természettudományos k.: Jól felkészültem-e? 195. matematikai k.: Mf.: 68/1 8., 69/9 10. Jól felkészültem-e? Az atom felépítése elemi részecskék (proton, neutron, elektron) töltése, tömege, helye az atomban; atommag, elektronfelhő, rendszám, tömegszám izotópok

15 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 37. Az elektronfelhő szerkezete elektronhéj, energiaminimum elve, atomtörzs, vegyértékelektron 38. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer periódus, csoport (fő-, és mellékcsoport), nemesgázszerkezet 39. Gyakorlás 40. A kémiai kötés. Ionok képződése atomokból elsőrendű, másodrendű kötések, ion, kation, anion, töltésszám elektronleadás: oxidáció elektronfelvétel: redukció redoxireakció 41. Ionkötés, ionvegyületek ionvegyület, ionkötés, ionrács, képlet

16 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 42. A fémes kötés fémes kötés komplex információk kezelésével kapcsolatos k.: Mf.: 79/5. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 289. matematika k.: Mf.: 81/6 8. Jól felkészültem-e? Kovalens kötés Elemek molekulái molekula, kovalens kötés kötő-, és nemkötő e pár, kétszeres, háromszoros kötés összegképlet, szerkezeti képlet 44. Vegyületek molekulái elektronvonzó képesség, apoláris, poláris, kovalens kötés és molekula (dipólusmolekula, vegyületmolekula) matematikai k.: Jól felkészültem-e? 301. ammónia, metán

17 Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 45. Anyagi halmazok, halmazállapotok állapothatározók, kétatomos elemi molekulák kristályrács típusok: atomrács, molekularács, fémes kötés, fémrács, ionrács 46. A kémiai reakció tömegmegmaradás törvénye kémiai egyenlet 47. Számítások a kémiai egyenlet alapján(+) 48. Az anyagszerkezeti ismeretek összefoglalása 49. Gyakorlás 50. Témazáró felmérő írása fémes kötés matematikai k.: Mf.: 88/8 14. Jól felkészültem-e? Az évi anyag áttekintése IV. Év végi ismétlés (3 óra)

18 V. Környezetünk néhány fontos anyaga (2 óra) Olvasmányok: A papír Az üveg A kerámiaanyagok Építőanyagok Vegyszerek a háztartásban A tantervben pirossal kiemelt órákat kihagyva heti 1 órára tervezve 37 óra keretén belül elsajátítani a kémiai alapismereteket.

19 Kémia 8.osztályos Tananyagbeosztás (heti 2 óra esetén) A témakörökben ajánlott óraszámok: I. Év eleji ismétlés 14 óra Eötvös József Általános Iskola és AMI II. A nemfémes elemek és vegyületeik 30 óra III. A fémek és vegyületeik 25 óra IV. Év végi ismétlés 3 óra Összesen 74 A tantervben (+) jelölöm a 10 százalék szabad órakeretre javasolt órákat. A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása. Szinte minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, az anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák fejlesztését. Ezért itt csak azokat a kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.

20 Célok és feladatok Eötvös József Általános Iskola és AMI A tantervi anyag célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges, hogy a tanulók tisztában legyenek a következőkkel: az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek és a belőlük szerveződő rendszerek építik fel; az anyagok szerkezete egyértelműen megszabja fizikai és kémiai tulajdonságaikat; a vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni; a civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet szépségeinek elvesztéséhez vezet, ezért törekedni kell az emberi tevékenység által okozott károk minimalizálására; a kémia eredményeit alkalmazó termékek megtervezésére, előállítására és az ebből adódó környezetszennyezés minimalizálására csakis a jól képzett szakemberek képesek. a kémia tanításakor a tanulók már meglévő köznapi tapasztalataiból, valamint a tanórákon lehetőleg együtt végzett kísérletekből kell kiindulni, és a gyakorlati életben is használható tudásra kell szert tenni; a tanulóknak meg kell ismerni, meg kell érteni és a legalapvetőbb szinten alkalmazni is kell a természettudományos vizsgálati módszereket. A tantervben a tanulói tevékenységek és a pedagógiai módszerek oszlopaiban leírt módszerek ajánlások, az ismeretek és fejlesztési követelmények elsajátításához más módszerek és tevékenységek is választhatók, azonban ebben az esetben is a nevelési-oktatási tevékenységnek el kell érnie az alábbi célokat: el kell sajátítaniuk a megfelelő biztonsági-technikai eljárásokat, manuális készségeket; el kell tudniuk különíteni a megfigyelést a magyarázattól; meg kell tudniuk különböztetni a magyarázat szempontjából lényeges és lényegtelen tapasztalatokat; érteniük kell a természettudományos gondolkozás és kísérletezés alapelveit és módszereit; érteniük kell, hogy a modell a valóság számunkra fontos szempontok szerinti megjelenítése; érteniük kell, hogy ugyanazt a valóságot többféle modellel is meg lehet jeleníteni;

21 minél több olyan anyag tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak, ezért célszerű a felhasznált anyagokat háztartási-konyhai csomagolásban bemutatni, és ezekkel kísérleteket végezni; korszerű háztartási, egészségvédelmi, életviteli, fogyasztóvédelmi, energiagazdálkodási és környezetvédelemi ismeretekre kell szert tenniük; a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi problémáinak tanulmányozására irányuló vizsgálatokban és projektekben kell részt venniük. Érdemes az egyes tanórákhoz egy vagy több kísérletet kiválasztani, és a kísérlet(ek) köré csoportosítani az adott kémiaóra tananyagát. A tananyaghoz kapcsolódó információk feldolgozása mindig a tananyag által megengedett szinten történjék az alábbi módon: forráskeresés és feldolgozás irányítottan vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan; az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat; bemutató, jegyzőkönyv vagy egyéb dokumentum, illetve projekttermék készítése. Fejlesztési követelmények A kémia tárgyát képező makroszkópikus anyagi tulajdonságok és folyamatok okainak megértéséhez már a kémiai tanulmányok legelején szükség van a részecskeszemlélet kialakítására. A fizikai és kémiai változások legegyszerűbb értelmezése a Dalton-féle atommodell alapján történik, ez lehetővé teszi: Az egyenletek leírása szavakkal és képletekkel. A mennyiségi viszonyok értelmezését a kémiai folyamatokban atomszám-megmaradás alapján. Változásokat fizikai/kémiai, és ezeken belül a hőtermelő/hőelnyelő folyamatok kategóriáiba sorolhatók. Anyagok csoportosítását kémiailag tiszta anyagok, keverékekre, valamint a keverékek kémiailag tiszta anyagokra való szétválasztási módszereinek és ezek gyakorlati jelentőségének tárgyalását. A keverékek (elegyek, oldatok) összetételének megadása a tömeg- és térfogatszázalék felhasználásával történik. Az anyagszerkezeti ismeretek a továbbiakban a Bohr-féle atommodellre, illetve a Lewis-féle oktettszabályra építve

22 fejleszthetők tovább. A periódusos rendszer (egyszerűsített) elektronszerkezeti alapon való értelmezése Az egyszerű ionok elektronleadással, illetve -felvétellel való képződése. A molekulák kialakulása egyszeres és többszörös kovalens kötésekkel mutatható be. A 7 8. évfolyamon a kötés- és a molekulapolaritás fogalma nincs bevezetve, csak a hasonló a hasonlóban oldódik jól elv szerint a vízoldékony, zsíroldékony és kettős oldékonyságú anyagok különböztetendők meg. A fémek jellegzetes tulajdonságai az atomok közös, könnyen elmozduló elektronjaival értelmezhetők. Az anyagmennyiség fogalma A rendezett kémiai egyenletek alapján egyszerű sztöchiometriai számításokat teszi lehetővé. Egymással maradéktalanul reakcióba lépő, vagy bizonyos mennyiségű termék előállításához szükséges anyagmennyiségek kiszámítása. A részecskeszemléletet erősíti, annak ismerete a kémiai reakciók során a részecskék száma (és nem a tömege) a meghatározó. A redoxireakciók tárgyalása ezeken az évfolyamokon az égés jelenségéből indul ki, s az oxidáció és a redukció értelmezése is csak oxigénátmenettel történik. Az oxidokból kiinduló fémkohászat alapegyenletei nyújtják. A savak és bázisok jellemzésére és a sav-bázis reakciók magyarázatára a 7 8. évfolyamon a disszociáció (Arrhenius-féle) elmélete szolgál. A savak vizes oldatai savas kémhatásúak, a bázisok vizes oldatai lúgos kémhatásúak. A kémhatás indikátorokkal vizsgálható és a ph-skála segítségével számszerűsíthető. A savak és lúgok vizes oldatai maró hatásúak. A savak és bázisok vizes oldatai só és víz keletkezése mellett közömbösítési reakcióban reagálnak egymással. A szervetlen kémiai ismeretek tárgyalása és a szerves vegyületek bevezetése az előfordulásuk és a mindennapi életünkben betöltött szerepük alapján csoportosítva történik. A környezetkémiai témák közül már ebben az életkorban szükséges a fontosabb szennyezőanyagok és eredetük ismerete.

23 A kémia tantárgy más tantárgyi kompetenciák fejlesztéséhez is hozzájárul: a matematikai és digitális kompetenciák, esztétikai-művészeti tudatossá, kifejezőképesség, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészség, kezdeményezőképesség, szociális és állampolgári kompetencia,nemzeti öntudat erősítéséhez. A kémia oktatás segíti: az állampolgárságra és demokráciára nevelést, az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére, a testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelést, médiatudatosságuk kifejlődését, a felelősségvállalás önmagukért és másokért, környezettudatosság és a fenntarthatóságra törekvés kialakítását. A számonkérés formái, értékelés Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással történő leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék (rajz, modell, poszter, plakát, prezentáció, vers, ének stb.) létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek.

24 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési I. Év eleji ismétlés (11 óra) 1. A laboratóriumi kísérletezés szabályai. Balesetvédelem 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai

25 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 3. Az anyagok csoportosítása 4. Az oldatok 5. Tömegszázalék, térfogatszázalék számítás 6 7. Az atomok és az elemek. Az anyagmennyiség. Az atom felépítése, az elektronfelhő szerkezete. atomszerkezet, periódusos rendszer

26 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 8. A kémiai kötések: ionkötés, ionvegyületek A kémiai kötések: kovalens és fémes kötés. Elemmolekulák, vegyületmolekulák Anyagi halmazok, halmazállapotok. A kémiai reakció. A kémiai egyenlet.

27 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 13. A kémiai reakciók csoportosítása. 14. Év eleji számonkérő dolgozat II. A nemfémes elemek és vegyületeik (24 óra) 15. Az elemek általános jellemzése Fémek, félfémek, nemfémes elemek fizikai tulajdonságai, helyük a periódusos rendszerben. 16. A nemesgázok A nemesgázok tulajdonságai, kémiai viselkedésük, atomos szerkezetük, előfordulásuk, felhasználásuk. matematikai k.: Mf.: 20/3. Jól felkészültem-e? 72. Keszonbetegség. A nemesgázok elnevezése. Bródy Imre (kriptonizzó)

28 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 17. A hidrogén A hidrogén reakciója oxigénnel, klórral (durranógáz, klórdurranógáz), redukáló hatása, ipari előállítása, felhasználása. matematikai k.: Mf.: 22/4 6. Jól felkészültem-e? 123., A VII. főcsoport fontosabb elemei és vegyületeik. A klór A halogének, a klór és a jód tulajdonságai, felhasználása. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 101. együttműködési, életviteli k.: Mf.: 24/8. Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. A halogének szerepe az élő szervezetben. 19. A hidrogén-klorid A hidrogén-klorid és a sósav keletkezése, tulajdonságai. A sósav sói a kloridok. technológiai k.: Jól felkészültem-e? 100., 102. matematikai k.: Jól felkészültem-e? A háztartásban használt klórvegyületek. 20. A VI. főcsoport elemei és vegyületeik. Az oxigén Az oxigéncsoport. Az oxigén előfordulása (elemi állapotban és vegyületekben), tulajdonságai, kinyerése, felhasználása. természettudományi k.: Mf.: 30/6.

29 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 21. Az ózon. Az allotrópia. Az ózon tulajdonságai, keletkezése, bomlása. A talajközeli ózon, az ózonpajzs. 22. A víz A vízmolekula alakja, polaritása, hidrogénkötés, másodrendű kötés. önálló tanulási k.: Mf.: 30/1. Jól felkészültem-e? 392. Az oxigén körforgása. Hogyan melegít a mikrohullámú sütő? 23. Vizes oldatok kémhatása 24. A hidrogén-peroxid (+) A hidrogénion, az oxóniumion, összetett ion, protonátmenettel járó reakció, sav, bázis (sav-bázis reakció), hidroxidion, amfotéria, a savas, lúgos, semleges kémhatás oka. A hidrogén-peroxid tulajdonságai, katalizátor. A hidrogén-peroxid felhasználása, biokatalizátorok, autokatalízis. 25. A kén A kén tulajdonságai, kénmolekula, molekularács, amorf kén, szulfidok.

30 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 26. Fontosabb kénvegyületek A kén-dioxid, kénessav, kén-trioxid, matematikai k.: Jól felkészültem-e? A kén-hidrogén. A szelénvegyületek élettani hatása. 27. A kénsav keletkezése, szulfátion, a kénsav reakciói fémekkel, só (savmaradékion). 28. A VII. és a VI. főcsoport elemeinek és vegyületeiknek a gyakorlása 29. Az V. főcsoport A nitrogéncsoport. elemei és vegyületeik A nitrogén tulajdonságai. A hidrogén, az oxigén és a nitrogén felfedezése. 30. Fontosabb nitrogénvegyületek. Az ammónia Az ammónia tulajdonságai, természettudományi k.: előállítása. Jól felkészültem-e? 181. Ammóniumion, ammónium-technológiaklorid. felkészültem-e? 159. k.: Jól matematikai k.: Jól felkészültem-e? 169.

31 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 31. A salétromsav A salétromsav tulajdonságai, nitrátion, választóvíz, királyvíz, nitrogén-dioxid, nitrátok, ammónium-nitrát, pétisó. technológiai k.: Jól felkészültem-e? 158. matematikai k.: , 163 A salétromsav gyártása. A nitrátok A foszfor és fontosabb vegyületei A fehér- és vörösfoszfor, foszformolekula, foszforoxid foszforsav, foszfátok, szuperfoszfát, trisó. együttműködési, Műtrágyák. digitális, kommunikációs A foszfor körforgása. k.: Mf.: 46/2. matematikai k.: Jól felkészültem-e? A IV. főcsoport elemei és vegyületeik. A szén A széncsoport. A gyémánt és a grafit tulajdonságainak szerkezeti magyarázata, atomrács (térhálós, réteges), delokalizált elektronok, fullerének. együttműködési, digitális, kommunikációs k.: Mf.: 51/7. A 14-es szénizotóp. A szén körforgása. Néhány nagy történelmi gyémánt. 35. Fontosabb szénvegyületek, a szén-dioxid A szén-dioxid keletkezése, tulajdonságai, előállítása, tulajdonságai. matematikai k.: A színpadon gomolygó Jól felkészültem-e? 217 füst. 218.

32 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 36. Fontosabb szénvegyületek, a szén-monoxid és a szénsav szén-monoxid keletkezése, tulajdonságai, szénsav, karbonátion, a szénsav sói: karbonátok, kalciumkarbonát. problémamegoldó k.: Jól felkészültem-e? 196., 198. technológiai k.: Jól felkészültem-e? 393. matematikai k.: Jól felkészültem-e? A szén-monoxid mérgező hatásának mechanizmusa. 37. A szilícium és vegyületei A szilícium, a szilíciumdioxid (kvarc), szilikátok. matematika k.: Jól felkészültem-e? 211. Hegyikristály, tűzkő, faopál, kovaföld, azbeszt A nemfémek és vegyületeik gyakorlása Jellemző kémiai reakciók(+) együttműködési, digitális, kommunikációs k.: Mf.: 58/20. természettudományi k.: Jól felkészültem-e? A nemfémek és vegyületeik összefoglalása

33 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 41. Témazáró felmérő írása III. A fémes elemek és vegyületeik (20 óra) 42. A fémek általános jellemzése 43. A fémek kémiai tulajdonságai A fémek fizikai együttműködési, A fémek szerepe az tulajdonságai: fémes kötés, digitális, kommunikációs ember életében. fémrács, könnyűfémek, nehézfémek, ötvözetek, k.: Mf.: 60/8. Az emlékező ötvözet. ötvözettípusok, amalgámok. A fémek reakciói: oxigénnel, vízzel, savakkal (passziválódás), fémionokkal, fémek redukálósora. 44. A fémek korróziója, a korrózióvédelem. A korrózió, az oxidréteg szerkezete (laza, összefüggő). Korrózióvédelem: aktív, passzív felületvédelem, korrózióálló ötvözet. Korrózióról az ókorban.

34 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 45. Az I. főcsoport elemei Az alkálifémek fizikai és és vegyületeik. Az kémiai tulajdonságai. alkálifémek matematikai k.: Jól felkészültem-e? 272., 276. Az alkálifémek lángfestése. A nátrium- és a káliumvegyületek szerepe az élő szervezetekben. 46. Az alkálifémek fontosabb vegyületei 47. A II. főcsoport elemei és vegyületeik. Az alkáliföldfémek A nátrium-klorid, a nátriumkarbonát, a nátriumhidroxid néhány tulajdonsága, jelentősége. Az alkáliföldfémek tulajdonságai. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 271., , 282., 284. technológiai k.: Jól felkészültem-e? 393. Néhány nátrium- és káliumvegyület neve, tulajdonsága és felhasználása. A kalcium- és magnéziumvegyületek szerepe az élő szervezetben.

35 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési Az alkáliföldfémek fontosabb vegyületei Nátrium és kálium vegyületek A kalcium-karbonát, a mészégetés, a kalciumoxid, a kalcium-hidroxid, a habarcs, a mészoltás, a gipsz. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 291., 297., 300., 302., , 317., 319. Néhány kalcium- és magnéziumvegyület neve, tulajdonsága, felhasználása A természetes vizek keménysége(+) A víz keménysége (változó, matematikai k.: Jól állandó, összes keménység). felkészültem-e? 293., A kalcium- és magnéziumhidrogén-karbonát, vízkő, 324. vízlágyítás (desztillálással, vegyszerekkel, ioncseréléssel). 51. A fémekről tanultak gyakorlása 52. A III. főcsoport eleme az alumínium Az alumínium fizikai és kémiai tulajdonságai, amfoter jellege. matematikai k.: Jól felkészültem-e? , 341. Az alumínium élettani hatása. Korund, rubin, zafír.

36 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési Az alumínium előállítása Az alumíniumgyártás videófilm Érc, kohászat. Bauxit, timföld, timföldgyártás, a timföld elektrolízise, alumíniumkohó. Az alumínium múltja. 55. Az óncsoport Az ón és az ólom tulajdonságai. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 349. Az ólomvegyületek hatása az élő szervezetekre. 56. A vascsoport elemei. A vas A vas tulajdonságai. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 351. A vas élettani jelentősége A vas- és acélgyártás Videófilm a vasgyártásról Vasércek, a vasgyártás anyagai, a nagyolvasztó működése, az acélgyártás (az LD-konverteres eljárás lényege). matematikai k.: Jól felkészültem-e? A rézcsoport elemei. A réz A réz tulajdonságai, patina, fontos rézötvözetek: sárgaréz, bronz. matematikai k.: Jól felkészültem-e? , , 362., 366. A réz élettani jelentősége.

37 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 60. Az ezüst és az arany Az ezüst és az arany tulajdonságai, jelentősége. együttműködési, Az ezüst és az arany digitális, kommunikációs kultúrtörténete. k.: Mf.: 85/3. A fényképezés kémiai alapjai. 61. A cinkcsoport elemei A cink, (a kadmium) és a higany tulajdonságai. 62. A fémekről és a vegyületeikről tanultak gyakorlása 63. A fémek és vegyületeik összefoglalása matematikai k.: Jól felkészültem-e? 364. A krómcsoport elemei.

38 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 64. Témazáró felmérő írása Háztartási kémia (6 óra) 65. Fertőtlenítő- és fehérítőszerek Hidrogén-peroxid. Hipó. Klórmész. Tulajdonságaik. A hipó (vagy klórmész) + sósav reakciójából mérgező Cl 2 -gáz keletkezik. A klórgáz tulajdonságai. A vízkőoldó és a klórtartalmú fehérítők, illetve fertőtlenítőszerek együttes használatának tilalma. A háztatásban előforduló fertőtlenítőés mosószerek, valamint biztonságos használatuk módjainak elsajátítása. A csomagolóanyagok áttekintése, a hulladékkezelés szempontjából is, környezettudatos szemlélet kialakítása.

39 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 66. Mosószerek, szappanok, a vizek keménysége Mosószerek és szappanok, mint kettős oldékonyságú részecskék. A szappanok, mosószerek mosóhatásának változása a vízkeménységtől függően. A víz keménységét okozó vegyületek. A vízlágyítás módjai, csapadékképzés, ioncsere. Vízlágyítók és adagolásuk különbsége mosógép és mosogatógép esetében. Információk a foszfátos és foszfátmentes mosópor környezetkémiai vonatkozásairól. Alumínium oldása savban és lúgban. Információk: mi miben tárolható, mi mosható mosogatógépben, mi melegíthető mikrohullámú melegítőben.

40 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 67. Csomagolóanyagok és hulladékok kezelése A csomagolóanyagok áttekintése. Az üveg és a papír mint újrahasznosítható csomagolóanyag. Alufólia, aludoboz. Az előállítás energiaigénye. Műanyagok jelölése a termékeken. Élettartamuk. Információk a csomagolóanyagok szükségességéről, a környezettudatos viselkedésről. Műanyag égetése elrettentésként. Információk az iskola környékén működő hulladékkezelési rendszerekről.

41 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 68. Sók Konyhasó. Tulajdonságai. Felhasználása. Szódabikarbóna. Tulajdonságai. Felhasználása. A sütőpor összetétele: szódabikarbóna és sav keveréke, CO 2 - gáz keletkezése. Információk táplálékaink sótartalmáról és a túlzott sófogyasztás vérnyomásra gyakorolt hatásáról. Sütőpor és szódabikarbóna reakciója vízzel és ecettel. Információk a szódabikarbónával való gyomorsavmegkötésről.

42 Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 69. Permetezés, műtrágyák Réz-szulfát mint növényvédő szer. Szerves növényvédő szerek. Adagolás, lebomlás, várakozási idő. Óvintézkedések permetezéskor. A növények tápanyagigénye. Műtrágyák N-, P-, K-tartalma, vízoldékonysága, ennek veszélyei. M: Réz és tömény salétromsav reakciója. A rézgálic színe, számítási feladatok permetlé készítésére és műtrágya adagolására. Információk a valós műtrágyaigényről. Információk a háztartásban használt szárazelemekről és akkumulátorokról. A közvetlen áramtermelés lehetősége tüzelőanyag-cellában: H 2 oxidációja. IV. Év végi ismétlés (4 óra) Év végi ismétlés

5.20 Kémia a 7 8. évfolyama számára

5.20 Kémia a 7 8. évfolyama számára 5.20 az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan

Részletesebben

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,

Részletesebben

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára KÉMIA Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK

Részletesebben

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és

Részletesebben

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Az általános iskolai kémiatanítás célja, hogy a tanulók sajátítsanak el olyan műveltségtartalmat, amely megismerteti velük a természetben

Részletesebben

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat Reál osztály Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános

Részletesebben

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatához Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Tantárgyi struktúra

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: KÉMIA A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges,

Részletesebben

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai Kémia Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához alapján készült A kémia tanításának célja és

Részletesebben

A kémia tanításának célja és feladatai

A kémia tanításának célja és feladatai 7. évfolyam A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉTTANNYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1 KÉMIA A nevelőtestület határozata alapján

Részletesebben

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698 8-9. évfolyam Célok és feladatok A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek . 9. ÉVFOLYAM 1. Atomszerkezeti ismeretek ismerjék és értsék meg a különféle atommodellek használatának előnyeit, ismerjék meg az atomokat felépítő elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati jelentőségét,

Részletesebben

A kémia órák száma 7. osztályban: A kémiatantárgyhoz tartozó elıismeretek: heti 1,5 éves: 55,5

A kémia órák száma 7. osztályban: A kémiatantárgyhoz tartozó elıismeretek: heti 1,5 éves: 55,5 A kémia órák száma 7. osztályban: heti 1,5 éves: 55,5 A kémiatantárgyhoz tartozó elıismeretek: az anyag részecsketermészete, a halmazállapotok értelmezése az anyag részecsketermészete alapján, a halmazállapot-változások,

Részletesebben

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004

Részletesebben

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1. Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA I. TÍPUS. 7 10. évfolyam 2008.

Helyi tanterv KÉMIA I. TÍPUS. 7 10. évfolyam 2008. Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Helyi tanterv KÉMIA I. TÍPUS 7 10. évfolyam 2008. Officina Bona

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

EMBER A TERMÉSZETBEN. Követelmények

EMBER A TERMÉSZETBEN. Követelmények EMBER A TERMÉSZETBEN Célo feladato A émia önállóságát még a műveltségi területen vagy az integrált otatáson belül is fennmaradó önállóságát leginább az indoolja, hogy a émia lényegét épvise törvényere

Részletesebben

Természettudományos alapismeretek helyi tanterv

Természettudományos alapismeretek helyi tanterv LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Természettudományos alapismeretek helyi tanterv A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2013/2014-es

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) 34-524-02 VEGYIPARI RENDSZERKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) 34-524-02 VEGYIPARI RENDSZERKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) 34-524-02 VEGYIPARI RENDSZERKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény, a szakképzésről

Részletesebben

mélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT Kecskésné-sorozat Kémia 8.

ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT Kecskésné-sorozat Kémia 8. ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT Kecskésné-sorozat Kémia 8. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest 1 Az Útmutató és tanmenetjavaslat Kecskés Andrásné Kiss Zsuzsanna Rozgonyi Jánosné: Kémia 8. című, NT-00877-es

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43 A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari technikus és vegyianyaggyártó szakképesítést szerzőknek Ismerteti a vegyipari technológiák anyag és energia ellátását. Bemutatja a vegyiparban szükséges fontosabb

Részletesebben

Kémia. Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára:

Kémia. Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára: Kémia Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 2 2 - - - Éves

Részletesebben

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

MIT TUDOK A TERMÉSZETRŐL? INTERNETES VETÉLKEDŐ KÉMIA FELADATMEGOLDÓ VERSENY

MIT TUDOK A TERMÉSZETRŐL? INTERNETES VETÉLKEDŐ KÉMIA FELADATMEGOLDÓ VERSENY JAVÍTÓKULCS Elérhető összes pontszám: 115 pont 1.) Nyelvészkedjünk! (10 pont) Az alábbiakban kémiai elemek magyar névváltozatai vannak felsorolva a nyelvújítás korából. Írd a megfelelő kifejezések mellé

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр» ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ ТА ІНФОРМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ

Részletesebben

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE Célok és feladatok A gimnázium 9-10/11. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

7-8. évf. Fizika. 72 óra. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kötelező. Szabad Összesen. 1. Természettudományos vizsgálati módszerek 6 1 7

7-8. évf. Fizika. 72 óra. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kötelező. Szabad Összesen. 1. Természettudományos vizsgálati módszerek 6 1 7 2.2.09.2 b 2+1 7. évfolyam Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy célja a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság, tudásvágy megerősítése,

Részletesebben

A kémiai energia és az elektromos áram kapcsolata a galvánelemben és az elektrolizáló cellában

A kémiai energia és az elektromos áram kapcsolata a galvánelemben és az elektrolizáló cellában . mintatétel A) Elektrokémia Ismertesse a galvánelemek és az elektrolizáló cellák felépítését és működését a Daniell-elem és a sósav elektrolízise példáján! Nevezze meg az elektrokémiának két, jellegzetesen

Részletesebben

KÉMIA TANMENET. a Műszaki Kiadó Kémia 7. (MK-4283-4) tankönyvéhez. Készítette: Albert Attila és Albert Viktor

KÉMIA TANMENET. a Műszaki Kiadó Kémia 7. (MK-4283-4) tankönyvéhez. Készítette: Albert Attila és Albert Viktor KÉMIA TANMENET a Műszaki Kiadó Kémia 7. (MK-4283-4) tankönyvéhez Készítette: Albert Attila és Albert Viktor 1 A kémia tantárgy célja A kémia tantárgy keretében a diákok alapvetően a környezetükben lejátszódó

Részletesebben

FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2

FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2 FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2 Tematikai egység Órakeret 1. Anyagszerkezeti ismeretek 10 2. Anyagi halmazok 10 3. Kémiai reakciótípusok 15 4.

Részletesebben

Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy

Részletesebben

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242 Pedagógiai program KÉMIA TANTÁRGY HELYI TANTERVE A nevelőtestület véleményezte: 2014.

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy

Részletesebben

Biológia - Egészségtan helyi tanterv

Biológia - Egészségtan helyi tanterv Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek

Részletesebben

FIZIKA B VÁLTOZAT (hat évfolyamos gimnázium, 2x1x2x2x2) 7. évfolyam Éves óraszám: 72

FIZIKA B VÁLTOZAT (hat évfolyamos gimnázium, 2x1x2x2x2) 7. évfolyam Éves óraszám: 72 FIZIKA B VÁLTOZAT (hat évfolyamos gimnázium, 2x1x2x2x2) 7. évfolyam Éves óraszám: 72 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek,

Részletesebben

KÉMIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

KÉMIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2015 KÉMIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2017. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fizika

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fizika Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen..hu 7 8. évfolyam A

Részletesebben

KÉMIA. osztálya számára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. pp.215. (11. átdolg. kiadás, átdolgozta: Jakab L.)

KÉMIA. osztálya számára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. pp.215. (11. átdolg. kiadás, átdolgozta: Jakab L.) KÉMIA A vizsgálatba bevont tankönyvek Tankönyv-7/1 Tankönyv-8/1 Tankönyv-7/2 Tankönyv-8/2 Tankönyv-7/ Tankönyv-8/ Tankönyv-7/ Tankönyv-8/ Küronya I. - Gere R. - Jakab L. - Bartsch I. (ed.:küronya I.):

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Felfrissíteni és rendszerbe foglalni az alsóbb évfolyamokban megismert élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket.

Részletesebben

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai: FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Módosítás a 2013. január 31-én közzétett változathoz képest Ebben a helyi tantervi ajánlásunkban a korábban megjelenthez képest két témakört átcsoportosítottunk az egyes évfolyamok között, melyben tükröződnek

Részletesebben

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság

Részletesebben

Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára

Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára Fizika 7 8. ( A központi tanterv B változatából készült a helyi tanterv.) Célok és feladatok Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a

Részletesebben

KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport

KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA 7-8. évfolyam 9-11. évfolyam valamint a 11-12. évfolyam emelt szintű csoport A tanterv készítésekor a fejlesztett kompetenciákat az oktatási célok közül vastag

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Ez a segédlet

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Magas szinten ismeri a fenomenologikus és elméleti kémia alapvető törvényeit, a kémiatudomány jellemző ismeretszerző

Részletesebben

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE Mi van a természetes vizekben? oldott anyagok és lebegő szennyezések is Az eső és a hó tartalmaz e szennyezést? nem, ezek a legtisztábbak A csapadékvíz csak a gázokat oldja

Részletesebben

A kémiai reakciók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A kémiai reakciók. STUDY Guard

A kémiai reakciók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A kémiai reakciók. STUDY Guard BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs, a megértés

Részletesebben

kémia ember a természetben műveltségterület Tanulói Bmunkafüzet Készítette Péter Orsolya Albert Attila

kémia ember a természetben műveltségterület Tanulói Bmunkafüzet Készítette Péter Orsolya Albert Attila Tanulói Bmunkafüzet S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s Készítette Péter Orsolya Albert Attila kémia ember a természetben műveltségterület 3 A klór reakciói 8 A kén olvadása és forrása 10 A

Részletesebben

Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET

Nemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET ALAPELVEK, CÉLOK A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a

Részletesebben

BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése 1 EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 V Í Z É S K Ö R N Y E Z E T I BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

KÉMIA 9 10. évfolyam 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 10-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

Általános iskola (7-8. évfolyam)

Általános iskola (7-8. évfolyam) Általános iskola (7-8. évfolyam) TÉMAKÖR / Vizsgálat megnevezése Vizsgálat sorszáma Jelleg (T=tanulói; D=demonstrációs; Tg=Tehetséggondozó) ANYAG, KÖLCSÖNHATÁS, ENERGIA, INFORMÁCIÓ Ismerkedés a laboratóriumi

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

9. évfolyam 108 óra. Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei

9. évfolyam 108 óra. Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei TERMÉSZETISMERET A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a Földünkkörnyezetünk

Részletesebben