A kémiai reakciók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A kémiai reakciók. STUDY Guard

Átírás

1 BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs, a megértés tesztelése és ellenõrzése, teszt fejezet Témák, áttekintés, célok, bevezetés a programba...8 Bevezetés a szókészletbe, vitaötletek, fókusz...9 Hogyan használjam a címû oktatómodult?...10 Javasolt tevékenységek Szókészlet...14 Megértés ellenõrzése Reakciótípusok...17 Igaz vagy hamis?...18 Egyesülés, szétbomlás vagy helyettesítés...19 Reakciórejtvény...20 Teszt Helyes megfejtések fejezet STUDY Guard 1158 Budapest, Késmárk u. 18. Tel./fax: (06-1) info@studyguard.hu Honlap:

2 Gratulálunk! Ön olyan oktatóprogramot választott, amely ösztönzõleg fog hatni tanulóira, ellátja Önt világos és könnyen megvalósítható tanítási irányelvekkel, s így nagyban hozzájárul a szakszerû és sikeres tanórák megvalósításához. A tanítási modul egy olyan videoprogramot kínál Önnek, amely könnyen beilleszthetõ a tanóra menetébe, ezenkívül használati útmutatót, irányelveket és egy olyan oktatóprogramot is tartalmaz, amely tevékenységek és ötletek széles palettáját kínálja. Ez a modul, áttekinthetõsége és könnyû megvalósíthatósága révén lehetõvé teszi az Ön számára, hogy az általunk kínált speciális tevékenységi formákat a saját tantermi szükségleteihez igazítsa. 2

3 SZERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az osztálytermi megvalósítást, az oktatómodul négy részre oszlik. Ön most az elsõ részt olvassa, amely áttekintést nyújt az oktatómodulról. MÁSODIK RÉSZ: BEVEZETÉS AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁBA: Ez a rész megadja azt az információt, amely által Ön a programot a tanórák anyagához könnyedén egymásba illesztheti. HARMADIK RÉSZ: ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSÉHEZ: Ez a rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése elõtt kellõképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni. NEGYEDIK RÉSZ: A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN: Ez a rész javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekbõl és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is. 3

4 SAJÁTOSSÁGOK Az oktatási modulok bemutatása MÁSODIK RÉSZ: Az oktatási modul arra szolgál, hogy kiegészítse azt a videoprogramot, amelyet az oktatási mûsorok világszerte elismert kreatív írói és producerei készítettek. A tanórák sokszínûsége és rugalmassága érdekében, az oktatómodul a következõ komponenseket tartalmazza: Célok Az oktatómodul irányelveket nyújt a tanárok számára, hogy felmérhessék, milyen ismeretek megszerzése várható el a tanulóktól. Az egyes oktatómodulok befejezése után a tanulóknak módjuk lesz bizonyítani, hogy mélyreható és alkalmazható tudásra tettek szert a témában. Témák A fõ téma azt mutatja meg, hogyan illeszthetõ be az oktatómodul a tantervbe. A kapcsolódó témák a tanterv egyéb témaköreihez való kapcsolódásra tesz javaslatokat, s így lehetõvé teszi a tanárok számára, hogy felhasználják az oktatómodult a téma egyéb tanulmányi területekbe való beépítéséhez. Áttekintés Az áttekintés összegzést nyújt a videoprogram által érintett kérdéskörökrõl. A cél az, hogy összefoglalót adjon a modul témájáról, és ezáltal elõsegítse a tanórákra való felkészülést. 4

5 ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSE ELÕTT HARMADIK RÉSZ: A film megtekintése elõtti elõkészületként az oktatómodul ötleteket kínál a vitákhoz illetve a gyakorlati feladatok végrehajtásához, amelyeket Ön bármilyen sorrendben illetve kombinációban használhat. Bevezetés a programba A "Bevezetés a programba" úgy épül fel, hogy lehetõvé tegye a tanulók számára, hogy elõhívják a témáról már meglévõ tudásukat és elõkészítse õket az új tudásanyag befogadására. Bevezetés a tananyag szókincsébe A "Bevezetés a tananyag szókincsébe" áttekintést nyújt a programban használt szavakról, kifejezésekrõl és azok használatáról. Ez a bevezetés arra szolgál, hogy minden tanuló tökéletesen megértse a program által használt speciális szavakat. Vitaötletek A vitaötletek arra szolgálnak, hogy felmérhessük a tanulók meglévõ ismereteit a témáról és elõzetest adjunk nekik a tananyagról. Az aktív vita érdeklõdést kelt a téma iránt és motiválja a témától vonakodó tanulókat is. Az odafigyelés és a beszéd is aktív részvételt jelent. Bátorítsa a tanulókat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a vitában, hogy az ne legyen terhes számukra. Lehetõséget kell teremteni számukra, hogy megoszthassák a többiekkel ötleteiket, véleményeiket és hasznos tapasztalataikat. Fókusz Segítse a tanulókat, hogy találjanak egy olyan szervezõelvet, amely alapján értõbb szemmel figyelhetik a programot. A Fókusz arra szolgál, hogy segítse a tanulókat a tananyag rendszerezésében és alaposabb megértésében. Gyorsan, de alaposan A "Gyorsan, de alaposan" rövid instrukciókat tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a program legfontosabb, legérdekfeszítõbb kérdéseinek gyors megvitatását. A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN NEGYEDIK RÉSZ: Miután a tanulók megtekintették a filmet, a program által kínált bármelyik tevékenységi forma felhasználható a tanterv más témaköreinek tárgyalásakor is. A felkínált tevékenységek elõsegítik a tanultak rögzítését, a megértés mértékének tesztelését, a téma szélesebb körû tárgyalását, illetve gyakorlatiasabb megközelítését. 5

6 JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK A "Javasolt tevékenységek" olyan tevékenységi formákat javasol, amelyeket vagy a tanár irányít, vagy a tanulók önállóan gyakorolnak -párokban, vagy kis munkacsoportokban -, miután megtekintették a programot. A tevékenységeket képességek szerinti kategóriákba soroltuk, hogy mindenki könnyen megtalálja a szükségleteinek megfelelõ feladatokat. A címkék segítségével könnyen azonosíthatóak a különbözõ tevékenységek és kapcsolatba hozhatók a tantervvel. Megkönnyítendõ a tanóra idõtartamának meghatározását, az óraüveg megadja az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idõt. Az egyes tevékenységek a következõ kategóriákba sorolhatók: Egyéni igények kielégítése Ezek a tevékenységek biztosítják a tanítás folytonosságát. A kevéssé felkészült vagy kisebb érdeklõdést mutató tanulók fognak leginkább profitálni ezekbõl a tevékenységekbõl; céljuk hogy fejlesszék a tanulók nyelvi képességeit a programban közölt tartalmak jobb megértése végett. 6 Kapcsolatok a tanterv egyéb témaköreivel Sok javasolt tevékenység célja, hogy integrálja az oktatómodul tartalmát a tanterv egyéb részeibe. Ezek a kapcsolatok elõsegítik, hogy az egyes témák ne elkülönülten, hanem egy áttekinthetõ rendszer részeiként jelenjenek meg. Kritikus gondolkodás A kritikus gondolkodást kívánó tevékenységek azt célozzák, hogy ösztönözzék a tanulókat saját ötleteik és véleményeik megfogalmazására. Ezek a tevékenységek megkövetelik a tanulóktól, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a tényt a véleménytõl, hogy fogalmazzák meg problémáikat és keressenek lehetséges megoldásokat, vonjanak le következtetéseket, vitatkozzanak az okokról és okozatokról, kapcsolják össze a régebbrõl szerzett tudást a most szerzett tudással. Kulturális sokszínûség Valamennyi oktatómodul tartalmaz "kulturális tudatosság", "kulturális sokszínûség" vagy "kulturális csere" nevû tevékenységeket, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy megosszák másokkal azt, milyen háttérrel rendelkeznek, milyen a kultúrájuk, illetve vannak-e más országokról, illetve ottani hagyományokról és nyelvekrõl szóló ismereteik. Gyakorlatiasan Ez alatt a címszó alatt olyan kísérleti tevékenységek találhatóak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a programban szereplõ tananyaghoz. A tanulók lehetõséget kapnak, hogy felfedezéseket tegyenek, és megfogalmazzák saját ötleteiket a tanultak alapján. Írás Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amelynek az a célja, hogy a tanulók felhasználják az írást, mint gondolataik kifejezésének fontos eszközét. Az írás abban is segíti õket, hogy alkalmazzák az itt tanultakat más témakörök tárgyalásakor is. Szerkesztõségi szoba Minden oktatómodul tartalmaz egy "szerkesztõségi gyakorlatot", amely segíti a tanulókat abban, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan használható fel az elméleti tudás a való életben. A legfõbb cél az, hogy aktívan bevonjuk a tanulókat a tanulási folyamatba. A tanulók lehetõséget kapnak arra, hogy végrehajtsanak egy híradós produkció elkészítéséhez szükséges feladatokat: megírják, megszerkesszék, megrendezzék, interjúkat készítsenek, tehát végrehajtsák mindazt a tevékenységet, ami egy híradóprogram elkészítéséhez szükséges.

7 A tevékenységi körök kibõvítése Ezek a tevékenységek alkalmat kínálnak a tanulóknak, hogykülön-külön, vagy együtt további kutatásokat végezzenek a témában, válaszokat találjanak saját kérdéseikre, vagy alkalmazzák a tanultakat egyéb tantárgyak tanulásakor is. Kapcsolódás a külvilághoz Ezek a tevékenységek ötleteket kínálnak arra nézve, hogyan hasznosíthatják a tanulók az osztályteremben tanultakat a közösségükben, illetve a szélesebb értelemben vett környezetükben. A tevékenység kiszélesítése Az egység befejezéseként az oktatómodul javaslatokat tartalmaz olyan módszerekre is, amelyek megerõsítést nyújtanak a tanultak elsajátításáról és ötleteket nyújtanak ahhoz, hogyan hasznosíthatják a tanulók tudásukat világlátásuk szélesítésére. SZÓKINCS Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amely további megerõsítést nyújt számukra a programban szereplõ szavak jelentését és használatát illetõen. A tanulók elõször elolvassák, illetve megkeresik a szavak definícióit, azután példamondatot alkotnak a szavakkal. A MEGÉRTÉS TESZTELÉSE A megértés tesztelése arra szolgál, hogy a tanár értékelhesse, mennyire sikerült a tanulóknak megérteniük, illetve elsajátítaniuk az oktatómodulban szereplõ információkat, illetve mennyire pontosan tudják felidézni azokat. A tanulók igényeitõl függ, hogy az egész osztály közösen, vagy kis csoportokban dolgozik, vagy minden tanuló önállóan végzi el a feladatokat. A tanulók a film újbóli megtekintése révén ellenõrizhetik írásbeli válaszaik helyességét. A diákok remekül használhatják ezt a feladattípust a tesztre való felkészülésként. A SZÓKINCS ELLENÕRZÉSE Ez a tevékenység lehetõséget kínál a tanulóknak, hogy egy szórejtvény segítségével ellenõrizzék, mennyire sikerült elsajátítaniuk a tananyag speciális szókincsét. A szókincsjáték formája ösztönzi a tanulókat, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más helyzetekben is használhassák. TESZT Az oktatómodul tesztje lehetõséget biztosít az Ön számára, hogy felmérje a tanulók tudását. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy figyelmesen olvassák el az összes válaszlehetõséget, mielõtt az egyik válasz mellett döntenek. Használja a megoldókulcsot a tesztek ellenõrzésekor. 7

8 TÉMÁK A "Kémiai reakciók" címû program a kémiai reakciók világába vezeti be a tanulókat. Megismerkednek a reakciók különféle típusaival, az egyesítõ reakciókkal, a szétbontó reakciókkal, a helyettesítõ reakciókkal, a közömbösítõ reakciókkal és a spontán reakciókkal. Megtanulják, mi az a reagens és mi a végtermék, és hogyan használjuk azokat a kémiai egyenletekben. Szóba kerül az Anyagmegmaradás Törvénye, csakúgy, mint a kémiai reakciókat befolyásoló tényezõk, a hõ, a koncentráció és a katalizátorok. ÁTTEKINTÉS folyamatosan jelen vannak környezetünkben. Bizonyos kémiai reakciók létrejöttéhez valamilyen energiára van szükség, míg más reakciók spontán módon jönnek létre. Azokat a kémiai reakciókat, melyek hõt adnak le, exoterm reakcióknak, míg azokat, melyek hõt vesznek fel, endoterm reakcióknak nevezzük. A reakcióban kezdetben résztvevõ anyagokat reagenseknek, a keletkezõ új anyagokat pedig végterméknek hívják. Minden, ami egy kémiai reakció során történik, kémiai egyenletben leírható. CÉLOK Megismerkedni a kémiai reakciók különféle típusaival. Megismerkedni a kémiai reakciókat befolyásoló tényezõkkel. Megismerkedni az Anyagmegmaradás Törvényével. Megértetni a természetben lezajló kémiai reakciókat, mint amilyen a savas esõ. Megtanulni, miként ábrázolhatók a kémiai reakciók a kémiai egyenletekben. 8

9 BEVEZETÉS A PROGRAMBA Naponta vagyunk tanúi a kémiai reakciók jelenlétének. Amikor süteményt sütünk az otthoni sütõnkben, vagy egy darab fém megrozsdásodik, egy vekni kenyér megkel, mindez a kémiai reakciók jelenlétére utal. Saját testünkben is kémiai reakciók milliói zajlanak. Sejtjeink az élelmiszert és az oxigént alakítják át az általunk használt energiává. Többféle kémiai reakció létezik, úgy, mint egyesülés, szétbomlás és helyettesítés. minden fajtája papíron megjeleníthetõ, kémiai egyenlet formájában, melynek bal oldalát a reagensek, jobb oldalát a végtermékek alkotják. BEVEZETÉS A SZÓKÉSZLETBE A program megtekintése elõtt az alábbi szavakat írja fel a táblára. Kérje meg az osztályt, hogy vitassák meg minden egyes szó jelentését, és adjon rövid ismertetõt azoknak a szavaknak a jelentésérõl, melyek nem világosak a tanulók számára. végtermék - egy kémiai reakció során létrejövõ új anyag reagens - egy kémiai reakció kezdeti anyaga egyenlet - egy tudományos vagy matematikai elv leírt formája számok, betûk és egyéb jelek alkalmazásával VITAÖTLETEK Milyen, egyszerûbb kémiai reakciók jutnak a tanulók eszébe? Mennyiben bizonyulnak hasznosnak a kémiai reakciók az ember számára? tették lehetõvé az embernek, hogy számos új anyagot hozzon létre, mint például a mûanyag, nylon, bizonyos fûtõanyagok, gyógyszerek és rovarirtószerek. FÓKUSZ Kérje meg a tanulókat, hogy gondoljanak a minket körülvevõ világra. életünk legalapvetõbb szükségleteinek kielégítése során is jelen vannak, mint például az otthoni fûtés, a világítás vagy az étkezés. Figyelmeztesse a tanulókat, hogy gondolataikra emlékezzenek a program megtekintése során. 9

10 Hogyan használjam a Kémiai reakciók címû film oktatómodulját? Elõkészületek Olvassa el a Témák, Áttekintés, és a Célok címû fejezeteket, amelyek ismertetik programunk tartalmát és megfogalmazzák a célokat. Használja föl az Elõkészületek a film megtekintése elõtt címû rész javaslatait a téma feldolgozásához. "" címû film megtekintése közben Helyezze el a tévékészüléket olyan helyre, ahol minden tanuló jól láthatja. A tanterem ill. a csoport méretétõl függõen a film együttes, ill. kisebb csoportokban történõ megtekintése is lehetséges. Egyes tanulók számára elõnyösebb, ha többször is megnézi a filmet. "" címû film megtekintése után Válassza ki a Javasolt tevékenységek közül azokat, amelyek beilleszthetõk a tantervbe. Ha lehetséges, gyûjtsön anyagot és információkat. Válassza ki minden feladathoz azt a módot, amellyel a tanulók a leghatékonyabban foglalkoztathatóak. Vannak tevékenységek, amelybe ajánlatos az egész osztályt egységesen bevonni. Más feladatok esetében szerencsésebb a párokban, kis csoportokban vagy önállóan végzett munka. Ösztönözze a tanulókat arra, hogy lehetõleg osszák meg egymás közt a feladatokat. Készítsen megfelelõ számú másolatot a Szókincs és A megértés tesztelése címû részekbõl. Belátása szerint döntsön arról, mely egyszerûbb feladatokat adja föl házi feladatnak, és melyeket lenne célszerûbb az osztályban, illetve kisebb csoportokban elvégezni. Írattassa meg a tanulókkal a tesztet, hogy felmérje, mennyire sikerült elsajátítaniuk az anyagot. Szoktassa hozzá a tanulókat a tesztírás gyakorlatához. Használja A tevékenységi kör kiszélesítése c. részt arra, hogy a tanulók bemutathassák és összegezhessék a tanultakat és megoszthassák tapasztalataikat egymással, az iskola többi diákjával és a helyi közösségi szervezetekkel. 10

11 JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK Gyakorlat Az olaj és a víz egy harmadik anyaggal egyben tartott keverékét emulziónak nevezzük. Kérje meg a tanulókat, hogy a kövessék az alábbi eljárást, hogy lássák, mirõl van szó. Tegyenek egy tojást és három evõkanál növényi olajat egy lezárható edénybe. Zárják le az edényt és rázzák nagyjából 10 másodpercig. Ezután apránként öntsenek az edénybe további fél csészényi olajat, úgy, hogy minden hozzáadás után ismét lezárják és alaposan összerázzák azt. Ezután öntsenek két evõkanál ecetet az edénybe. Ismét rázzák össze az edényt. Öntsenek újabb fél csészényi olajat az edénybe, apránként, minden hozzáadás után ismét alaposan felrázva azt. A keverék fehér és krémes lesz. Tegyenek hozzá fél teáskanál sót és hûtsék le a keveréket. Tudják-e a tanulók, milyen keveréket készítettek? Mely összetevõ az emulgeálószer, mely az olajat és a vizet egyben tartja? (A keverék házilag elkészített majonéz. A majonéz az emulzió egyik példája. A tojás az az emulgeálószer, vagyis az a harmadik anyag, amely az olajat és a vizet egyben tartja.) Kapcsolat a Bõvített tudománnyal tevékenység Kérje meg a tanulókat, hogy az alábbi kísérletet végezzék el otthon. Töltsenek meg egy kis papírpoharat vízzel. Cseppentsenek hozzá három csepp piros ételfestéket, majd jól keverjék össze a folyadékot, és éjszakára tegyék azt a hûtõszekrény fagyasztójába. Másnap reggel a fagyott folyadékról tépjék le a papírpoharat. Mit tapasztalnak? Mi lehet a látottak oka? (A legtöbb ételszínezék a megfagyott víz közepén és alján gyûlik össze. Az ételszínezék molekulái más alakúak, mint a vízmolekulák. Az ételszínezék molekuláit az egymáshoz tapadó és kristályba rendezõdõ vízmolekulák eltaszítják maguktól.) Végezze el az alábbiakat egy egyszerû kémiai reakció bemutatására. Vágjon félbe egy almát. Az egy felére öntsön citromlevet, a másikat hagyja érintetlenül. Hagyja, hogy az alma feleket 24 órán át levegõ érje. Kérdezze meg a tanulókat, jósolják meg, szerintük milyen változáson megy majd keresztül a két almaszelet. A várt változást tudományos érvekkel támasszák alá. Mi történt az almaszeletekkel 24 óra elteltével? Mi lehet a változás oka? Milyen jellegû reakció ment végbe? (A citromlével nem kezelt alma felülete barna lesz. Az almában lévõ fématomok oxigénnel lépnek reakcióba, amitõl az alma bomlani kezd. Szétbomló reakció jön létre. A citromlével kezelt alma 24 óra alatt nem barnul meg, bár egy idõ után az is bomlásnak indul. A citromlében lévõ sav egyszerûen lelassította a bomlási reakciót.) 11

12 A médiaszobában 60 perc hoz számos napihír kapcsolódik. Ilyenek például az erózió és az erdõtüzek okozta környezeti változások, a gyógyszergyártás, az élelmiszerés kozmetikai ipar fejlesztései, a polimerek, azaz a mûanyagok, a nylon és a latex elõállítása. Minden tanuló kutasson fel egy újságcikket, amely a kémiai reakciókkal összefüggésbe hozható. Milyen típusú reakcióról szól a cikk? Milyen új anyag vagy anyagok jöttek létre a reakció során? A tanulók ismertessék a cikkeket az osztály elõtt, egészítsék ki azt az olvasottak jelentõségérõl alkotott saját gondolataikkal. Írás 60 perc Sok kémikus tett jelentõs felfedezéseket a kémiai reakciók tanulmányozása során. Kérje meg a tanulókat, hogy válasszanak ki egy közismert kémikust az alábbiak közül. Minden tanuló írjon egy egyoldalas fogalmazást a kiválasztott kémikus tevékenységérõl a kémiai reakciók tanulmányozásában. A tanulók használjanak könyvtári könyveket és lexikonszócikkeket, hogy minél alaposabban megismerjék a kiválasztott személy tevékenységével. Melvin Calvin Edward Tatum Harold Urey Robert Boyle Sir William Crooke Marie Curie Louis Pasteur Antoine Lavoisier Alfred Nobel Egyéni igények 30 perc Kérje meg a tanulókat, hogy mélyüljenek el az alábbi témák valamelyikében. A témájukat foglalják össze egy 75 szónál nem hosszabb fogalmazásban. A fogalmazás részeként hozzanak fel példákat a mindennapi életbõl, vagy említsenek meg egyéb kapcsolódási pontokat a téma és a mindennapi élet között. egyszeri helyettesítõ reakció kémiai reakció endoterm reakció közömbösítõ reakció szétbontó reakció spontán reakció exoterm reakció kettõs helyettesítõ reakció 12

13 Kritikus gondolkodás 20 perc A keserûsót az izomrándulások, izomhúzódások hideg borogatására használják. Ahhoz, hogy a tanulók megértsék, miért hasznos a keserûsó ilyen alkalmazása, végezzék el az alábbi kísérletet. Töltsön fel két edényt szobahõmérsékletû vízzel. Kérje meg a tanulókat, hogy ujjaik vízbemártásával gyõzõdjenek meg arról, hogy az edényekben lévõ víz egyike sem túl hideg vagy meleg. Ezután öntsön egy csésze keserûsót az edények egyikébe. Kérje meg a tanulókat, hogy ismét mártsák bele ujjaikat az edényekbe. Mi történt? Mi lehet a történtek oka? Milyen típusú reakció jött létre? A keserûsó magnéziumszulfát. Amikor a keserûsó molekulái a víz molekuláival elegyednek, a magnézium és a szulfát ionok szétválása energiát vesz igénybe. A folyamat több energiát használ fel, mint amennyit termel. Ez okozza a víz lehûlését, vagyis endoterm reakció ment végbe.) Kapcsolat a világgal A fényképek, a ruhák, a bútoraink és egyéb holmik idõvel gyakran kifakulnak. Hogy megértsék, miért, végezze el az alábbi bemutatót a tanulóknak. Vágjon ketté egy darab kartonpapírt. Minkét darab papírra helyezzen el egy kisebb tárgyat, például egy érmét. Az egyik papírt az érmével tegye ki az ablakba, oda, ahol sok napsütés éri. A másik papírt és érmét tegye be egy kamrába, vagy öltözõszekrénybe, ahol nem kap fényt, vagy csak kevés fényt kap. Néhány nappal késõbb vegyék elõ a papírdarabokat, és vessék össze azokat egymással. Mi történt? Mi lehet a történtek oka? (A napfényre tett papírdarab nem takart része megfakul. A sötétben tartott papírdarab nem mutat változást. Az oxigén reakcióba lép a papírral, aminek kifakulás a következménye. A napfény felgyorsítja a reakciót, mert növeli az oxigén reakciókészségét. Ezért nem fakult meg a fénytõl elzárva tartott papírdarab.) Összegzõ tevékenység 60 perc A tanultak alapján kérje meg a tanulókat, hogy válasszanak maguknak egy hétköznapi kémiai reakciót, mint például a kenyérsütés, a tojásfõzés, a szög rozsdásodása, vagy a gyertya égése. Tanulmányozzák a választott reakciót, tudják meg, milyen típusú az adott reakció, milyen kémiai egyenletben írható le az adott reakció, milyen végtermék keletkezik a reakció során, illetve gyûjtsenek össze minél több információt a választott reakcióról. A reakcióról begyûjtött információt a tanulók jelenítsék meg egy-egy poszteren. A reakciót ábrázolhatják rajzban, ábrákban, vagy újságokból kivágott fotók felhasználásával. Állítsák ki a posztereket "Kémiai reakciók a világunkban" gyûjtõcímmel. 13

14 Név SZÓKÉSZLET A felsorolt szavak a "Kémiai reakciók" címû videóból valók. A meghatározások elé írd le annak a szónak a számát, amely leginkább illik a meghatározásra. 1. katalizátor 2. koncentráció 3. energia 4. enzim 5. ion 6. szerves molekula 7. végtermék 8. reagens 9. egyesülés 10. szintetikus polimer olyan atom vagy atomcsoport, amely pozitív vagy negatív töltéssel rendelkezik egy kémiai reakció során keletkezõ új anyag akkor jön létre, amikor kettõ vagy több elem vagy vegyület keveredése során új vegyület keletkezik valaminek az elvégzéséhez, vagy valamivel szembeni ellenállás leküzdéséhez szükséges készség minden élõ szervezetben megtalálható, és minden esetben szenet tartalmaz olyan anyag, amely képes felgyorsítani egy kémiai reakciót anélkül, hogy önmaga tartós változáson esne keresztül nagyméretõ szerves molekulák, melyek kisebb szerves molekulákból állnak össze egy bizonyos oldott anyag jelenlétének mértéke egy egységnyi anyag egészéhez viszonyítva különleges katalizátor, amely a sejtlégzést gyorsítja fel az élõ szervezetekben egy kémiai reakció kezdeti anyaga 14

15 SZÓKÉSZLET Megoldás a 14. oldalhoz A felsorolt szavak a "Kémiai reakciók" címû videóból valók. A meghatározások elé írd le annak a szónak a számát, amely leginkább illik a meghatározásra. 1. katalizátor 2. koncentráció 3. energia 4. enzim 5. ion 6. szerves molekula 7. végtermék 8. reagens 9. egyesülés 10. szintetikus polimer olyan atom vagy atomcsoport, amely pozitív vagy negatív töltéssel rendelkezik egy kémiai reakció során keletkezõ új anyag akkor jön létre, amikor kettõ vagy több elem vagy vegyület keveredése során új vegyület keletkezik valaminek az elvégzéséhez, vagy valamivel szembeni ellenállás leküzdéséhez szükséges készség minden élõ szervezetben megtalálható, és minden esetben szenet tartalmaz 1 keresztül olyan anyag, amely képes felgyorsítani egy kémiai reakciót anélkül, hogy önmaga tartós változáson esne nagyméretõ szerves molekulák, melyek kisebb szerves molekulákból állnak össze egy bizonyos oldott anyag jelenlétének mértéke egy egységnyi anyag egészéhez viszonyítva különleges katalizátor, amely a sejtlégzést gyorsítja fel az élõ szervezetekben egy kémiai reakció kezdeti anyaga 23