Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)"

Átírás

1 lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka, hogy a korszerű ragasztók már nagy szilárdságú kötést tudnak biztosítani. A kötések megbízhatóságának ékes bizonyítéka, hogy a repülőgépek szerkezeti elemeinél is elterjedt a használatuk. A ragasztásnak számos előnye mellett hátrányaival is kell számolnunk, ezért nagyon fontos a megfelelő ragasztóanyag kiválasztása az adott feladathoz. A ragasztott kötés előnyei: - jobb kifáradással szembeni ellenállás, - könnyebb szerkezet, - egyidejűleg tömítő funkciót is elláthat, - galvanizált fémek összekapcsolására is alkalmas, - komplex geometriák összekapcsolására is alkalmas, - stb. A ragasztott kötés hátrányai: - a felület előkészítésének nagy szerepe van a kötés szilárdságában, - nincs roncsolásmentes vizsgálati módszer, - lehet lényegesen drágább, mint a hagyományos kötéstechnika - némely ragasztó mérgező, ezért körültekintő felhasználás szükséges - némely ragasztó korlátozott ideig használható fel, - stb. A ragasztóanyagok felhasználása során két alapvető tényezőnek teljesülnie kell: megfelelő nedvesítés, valamint a megfelelő tapadás kialakulása. Mindkét folyamat a felületek szerkezetével van kapcsolatban. A következőkben ezekkel foglalkozunk egy kicsit részletesebben. Termodinamikai jellemzés Kövesse a levezetések gondolatmenetét és jegyezze meg az adhézió, a kohézió jelentését, jellemzőit! A különböző anyagok közötti kölcsönhatást adhéziónak nevezzük, míg az azonos molekulák között kialakulót kohéziónak. Míg a kohézió térfogati, addig az adhézió minden esetben felületi jelenség. A termodinamikai tárgyalás során a legegyszerűbb megközelítés a szabadentalpia függvénnyel lehetséges. Egy adott reverzibilis folyamatra a kezdeti és a végállapot szabadentalpiájának különbsége (ΔG) a kinyerhető munkával (ΔW) egyenlő: (0.1) Ha egy anyagot reverzibilisen szétválasztunk két új, azonos nagyságú felületet (A) hozunk létre. Az új felület létrehozásához szükséges munka a felület nagyságától és a felület szabadentalpiájától (γ L ) függ: G G 2A G 2A (0.2) L Az egységnyi felületre eső szabadentalpia változást kohéziós munkának nevezzük W 2 (0.3) c L L

2 A kohéziós munka tehát az a minimális munkamennyiség, amit ahhoz szükséges elvégeznünk, hogy egységnyi felületen (tipikusan 1 cm 2 ) legyőzzük a molekulák között ható vonzóerőket. A felületi szabadentalpiát a felületi molekulákra ható, az anyag belseje felé mutató többlet vonzóerő okozza. Ez abból adódik, hogy a felületi molekulákat egyik oldalról gőztér veszi körül. Ez a többlet erő okozza, hogy az anyagok törekednek a minimális szabadentalpiának megfelelő felület kialakítására. Ez folyadékok esetén különösen jól megfigyelhető. Feladat: Kísérlet: Vegyen egy üveg- és egy műanyag poharat! Mindkettőt mossa el mosószeres vízzel, majd tiszta vízzel öblítse ki. Figyelje meg, hogy az öblítő víz hogyan viselkedik az üveg és a műanyag pohár felületén! Megoldás (Az üvegpohár felületén nem alakulnak ki cseppek, míg a műanyag poháron igen) Gyűjtse ki és jegyezze meg a felületi energia és a felületi feszültség jelentését, jellemzőit! A szabadentalpia minimumra törekvés miatt a felületet feszült állapotúnak tekinthetjük. Tételezzünk fel egy L hosszúságú vonallal határolt felületet. Ha erre a vonalra F erő hat, amellyel Δx megnyúlást érünk el, akkor az ehhez szükséges munka: x2 W Fdx Fx (0.4) x1 Mivel a létrejött új felület LΔx, ezért az egységnyi új felület létrehozásához szükséges munka a felületi energia: W F L (0.5) Lx L Jegyezze meg a különbséget a felületi feszültség és a felületi energia között! Az egységnyi vonalra ható erő a felületi feszültség. Sajnos ezt is γ-val szokás jelölni, de nem szabad összekeverni a felületi energiával. A felületi feszültség dimenziója N/m, míg a felületi energiáé J/m 2! Két különböző anyag (A és B) esetén, ha azok nem elegyednek egymással, a kohéziós munka helyett az adhéziós munkát (W a ) definiáljuk. A határfelületi energiát jelöljük γ AB -vel. Ebben az esetben az adhéziós munka: W (0.6) a A B AB Szilárd-folyadék rendszer esetén γ S, γ L és γ SL jelölést szoktunk alkalmazni (S index a szilárd (solid), L a folyadék (liquid) rövidítése),. A γ S, és a γ SL közvetlen, egymástól független meghatározására nincs közvetlen módszer, azonban összefüggésben állnak a peremszöggel (nedvesítési szög), amely közvetlenül mérhető. Vizsgáljunk meg egy szilárd, vízszintes felületen nyugvó folyadékcseppet, amelyet levegő vesz körül (1.1. ábra). A csepp peremén a három határfelület találkozik. Egy metszetet

3 vizsgálva (1.1. ábra) a három határfelület találkozását jelentő pontra három határfelületi feszültség hat, amelyeket az ábrán feltüntetett vektorok jellemeznek. Tanulmányozza az 1.1. ábrát! Jegyezze meg az ábra segítségével a folyadékcseppre ható határfelületi feszültségek neveit! LA levegő SA folyadék LS szilárd anyag 1.1. ábra. Vízszintes szilárd anyagon nyugvó folyadékcsepp. γ SA szilárd levegő, γ LA folyadék levegő, γ LS folyadék szilárd határfelületi feszültség. Egyensúlyban lévő rendszer esetén az erők egymást kiegyensúlyozzák, azaz: cos (0.7) SA SL LA Jegyezze meg a peremszög jelentését! A Θ szög a csepp peremszöge. Mivel a peremszög csak a határfelületi energiák függvénye, ezért az adott rendszer jellemzője lesz, azaz megmutatja, hogy egy adott folyadék mennyire képes nedvesíteni a szilárd anyagot. Akkor teljes a nedvesítés, ha a peremszög nulla. Ebben az esetben a felületen folytonos film alakul ki. Az (1.7) és az (1.6) egyenletek összevonása után az adhéziós munka kifejezésére olyan összefüggést kapunk, amely mérhető mennyiségeket tartalmaz: WA LA 1 cos (0.8) Jegyezze meg az adhéziós munka nagyságrendjét! Az adhéziós munka természetesen szoros összefüggésben áll az anyagszerkezettel. A szilárd folyadék rendszerek legtöbbjére az adhéziós munka 0.2-0,3 J/m 2 közé esik. Dipólus momentummal rendelkező folyadékok esetén ez J/m 2, míg a hidrogénhidas kötést tartalmazó folyadékoknál 0.7-1,0 J/m 2 az adhéziós munka. Polietilén filmek felületén mért haladó peremszögek értékének változását a folyadék felületi feszültségének függvényében a 1.2. ábra mutatja. Az 1.2. ábra alapján figyelje meg a peremszög változását a felületi feszültség függvényében!

4 1.2. ábra. Különböző felületi feszültségű folyadékok nedvesítési szögének változása polietilén filmen. A nulla peremszöghöz [cos(0)=1] tartozó felületi feszültség 21 mn/m körül van. Ez az érték azonban lényegesen megváltoztatható a polietilén felületének kezelésével. A kezelés hatására a polietilén felületi feszültsége 30 mn/m értékre növelhető. A növekedés mértéke a felületkezelés intenzitásának függvénye. Jegyezze meg az adhéziós jellemzők mérési metódusát! Az adhéziós jellemzők mérhetők oly módon is, hogy két film közé helyezzük az anyagot, és mérjük a szétválasztáshoz szükséges erőt. A 1.3. ábrán példaként egy 26,6 mn/m felületi feszültségű festék adhézióját mutatja a felületi feszültség függvényében. Jól megfigyelhető, hogy az adhéziós erő kb. 25 mn/cm értékig gyakorlatilag nulla. Ezt követően gyorsan növekszik, és kb. 30 mn/m felületi feszültségnél éri el a 250 mn/cm adhéziós erőt. Figyeljük meg, hogy a görbe telítési jelleget mutat a vizsgált tartományban.

5 1.3. ábra. Az adhéziós erő változása a felületi feszültség függvényében. A termodinamikai elemzés lehetővé teszi, hogy megvizsgáljunk egy szilárd folyadék rendszer szétválasztását az adhéziós és a kohéziós munka szempontjából. A szétválasztáshoz szükséges munka, legyen az adhéziós vagy kohéziós eredetű, az (1.6) egyenlettel adható meg. Az adhéziós és a kohéziós munka különbsége ez alapján: WA Wc S L LS (0.9) A szilárd-folyadék rendszer levegőn mért peremszögét figyelembe véve az (1.9) egyenlet a következő formában írható: WA Wc SA S LA cos L (0.10) Jelöljük ΔE S -sel a levegő adszorpciós munkáját a szilárd felületen: E S SA S (0.11) Feltételezve, hogy a levegő adszorpciója a folyadék felületén elhanyagolható, azaz γ LA =γ L, akkor az (1.10) egyenlet a következő formában írható: WA Wc ES L 1 cos (0.12) Ha a folyadék felületi feszültsége pontosan akkora, hogy teljesen nedvesíti a felületet, azaz Θ=0, akkor az egyenlet a következő egyszerű formává alakul: W W E (0.13) Jegyezze meg az (1.13) egyenlet értelmezését! A c S Mivel az adszorpció exoterm folyamat, azaz ΔE S negatív mennyiség, ez azt jelenti, hogy az adszorpciós munka nagyobb a kohéziós munkánál. Ebből következik, hogy a rendszer szétválasztásakor a folyadék belsejében, a kohéziós erők ellenében történik a szétválás, nem pedig a szilárd-folyadék határfelületen.

6 Intermolekuláris erők szerepe az adhézióban Gyűjtse ki és jegyezze meg a különböző intermolekuláris kölcsönhatásokat! Az adhezív kötést az intermolekuláris erők hozzák létre. Ezek az erők a másodrendű kémiai kötésekből származnak, amelyek lehetnek Van der Waals erők és és hidrogénhíd kötések. A Van der Waals erők három részből tevődhetnek össze: állandó dipólusból (orientációs kölcsönhatás), indukált dipólusból származó kölcsönhatások (indukciós kölcsönhatás) és a diszperziós erők (diszperziós kölcsönhatás). Ezek a kölcsönhatások a kémiai szerkezettől, valamint a molekulák közötti távolságtól függnek. Az orientációs kölcsönhatás két állandó dipólusmomentummal rendelkező molekula között jön létre az egymáshoz viszonyítva megfelelően orientált dipólusok vonzása révén. A kölcsönhatás nagysága egyenesen arányos a dipólusmomentumok nagyságával. A hőmérséklet emelése növeli a hőmozgást, ezért a dipólus-dipólus kölcsönhatás energiája a hőmérséklet növelésével csökken. Az indukciós kölcsönhatások úgy alakulnak ki, hogy az állandó dipólusmomentummal rendelkező molekulák a szomszédos polarizálható, apoláris molekulán elektroneltolódást váltanak ki, azaz indukált dipólust hoznak létre. Az indukciós kölcsönhatás nagysága a dipólusmomentumtól és a polarizálhatóságtól függ, és széles hőmérséklettartományban független a hőmérséklettől. A diszperziós kölcsönhatások annak eredményeképpen alakulnak ki, hogy a molekulák elektronfelhője mozgásban van. Ennek eredményeképpen időben és térben változó dipólusok alakulnak ki, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással. A diszperziós kölcsönhatás nagysága a töltésingadozások mértékétől és a molekulák polarizálhatóságától függ. Ez a kölcsönhatás minden molekulánál fellép, és az apoláris molekulák közötti kölcsönhatás alapvető formája. A molekulák közötti kölcsönhatások különleges formája a hidrogénhíd képződés (hidrogénhidas kötés). Ez akkor alakul ki, ha a kovalens kötésben a hidrogénatom nagy elektronegativitású atomhoz kapcsolódik (fluor, oxigén, nitrogén). Ebben az esetben a kötés nagyon erősen polarizált, azaz közel egységnyi töltés van a dipólok végein. Ehhez járul még az is, hogy ezek az atomok nagyon kis méretűek, ezért a töltés kis helyre koncentrálódik. Ez okozza, hogy a dipólusok között nagyon nagy kölcsönhatás alakul ki, amit hidrogénhidas szerkezetnek nevezünk. A hidrogénhidas kötés energiája lényegesen nagyobb a Van der Waals-kölcsönhatásoknál, és molekulaasszociátumok képződéséhez vezethet. Jegyezze meg az molekulák távolságának hatását a közöttük ható erőre! Két molekula egyensúlyi helyzetben egymáshoz képest r 0 távolságra helyezkedik el. Abban az esetben, ha távolságuk ennél az értéknél nagyobb, akkor vonzás, ha kisebb, akkor pedig taszító erő lép fel közöttük. Ehhez a távolsághoz tartozik a minimális energiaállapot, amelyet jelöljünk Φ 0 -val. Az egyensúlyi állapotból való kimozdítás, bármely irányban is, a rendszer potenciális energiájának növekedésével jár (1.4. ábra). A potenciális energia értéke nulla, ha a molekulák egymástól végtelen távolságban vannak.

7 1.4. ábra. A potenciális energia változása a molekulák közötti távolság függvényében. A potenciális energia függvény differenciálja megadja azt az erőt, amely az adott r távolság fenntartásához szükséges. A görbe lefutásából azonnal látható, hogy az erőfüggvénynek maximuma van. Az r 0 távolságnál az erőfüggvény értéke nulla (lokális minimum a potenciálfüggvényben). Ennél kisebb távolsághoz negatív erőérték tartozik, ami taszító erőt jelent. Az r>r 0 tartományban az erőfüggvény maximummal rendelkezik, hiszen végtelen távolságban a molekulák között nincs kölcsönhatás. Ebben a távolságtartományban a részecskék között vonzóerő lép fel. A molekulák végtelen távolságra történő eltávolításhoz szükséges munkát a következő integrál adja meg: d W Fdr dr 0 0 dr (0.14) r0 r0 Gyűjtsön össze néhány okot, ami az ideális helyzettől való eltérést okozza! Nem szabad azonban elfeledkezni, hogy a termodinamikai tárgyalás ideális helyzetet tételez fel. Kísérleti adatokkal összevetve a számított értékeket arra a következtetésre juthatunk, hogy a gyakorlatban a lehetséges adhéziós kölcsönhatások mindössze nagyon kis hányada valósul meg. Polisztirol és polietilén acélhoz történő tapadása esetén mindössze 1% valósul meg a lehetséges kölcsönhatásokból. Felületek módosítása Gyűjtse ki és jegyezze meg a műanyagok különböző felületkezelési technológiáit! Az apoláris műanyagok nem tapadnak megfelelően más anyagokhoz. A felület kémiai szerkezetének módosításával azonban jelentősen növelhető a különböző anyagokhoz való tapadás. A felületkezelés kémiailag oxidációs reakció, amelynek során a felületen karbonil-

8 és hidroxil-csoportok alakulnak ki. Az oxidációs reakciót számos módszerrel végezhetjük el. A módszert természetesen az anyag geometriájához kell kiválasztani. Kisebb darabok esetén lehetséges erős oxidálószer (pl. krómkénsav) alkalmazása. Filmek, fóliák esetén lángkezelést, plazmakezelést vagy koronakisülést lehet megvalósítani. A lángkezelési technológiában oxidáló lánggal kezeljük a felületet. Az égők típusa, mérete széles geometria-spektrumot fog át. A technológia hátrányaként lehet említeni a tűzveszély fokozódását és az anyag felmelegedését. VIDE: Lángkezelés A plazmakezelés lényege, hogy elektromos kisüléssel reaktív részecskéket (ionok, gyökök) hozunk létre kisnyomású gázokban. A gáz megválasztásával különböző felületeket lehet létrehozni. Levegővel növeljük a felület polaritását, de fluor vegyületekkel akár annyira apoláris felület alakul ki, hogy még az olajok sem nedvesítik. A plazmakezelés előnye, hogy tetszőleges alakon végezhető el. A szórófejben kialakított elektromos kisülés hozza létre a plazmát, amelyet megfelelő nyomású gázzal juttatunk a felületre. A plazmakezelés során a felületi szennyeződések is eltávolíthatók. A plazmakezelés egyik speciális formája az ún. lágyplazmás kezelés. Ezzel a módszerrel szilikon gumik kezelhetők, amelyek tapadása vagy tapadás hiánya sok esetben problémát okoz. A lágyplazmás kezelés hatására a felület átalakul, és záró réteg jön létre, amely megakadályozza az anyagból történő migrációt. Szokták ezt a módszert extrakcióval is kombinálni. VIDE: Felület plazma kezelése A koronakisüléses kezelést előszeretettel alkalmazzák fóliák, filmek esetén. A módszer lényege, hogy egy hengeres, forgó elektróda és egy álló, vékony élben végződő lemezelektróda között csendes kisülést hozunk létre, amelyen átvezetjük a kezelendő anyagot. A módszer légköri nyomáson működik. Mivel a közeg levegő, ezért oxidatív felületkezelésre lehet felhasználni. Mivel a nyomathordozók döntő többségében koronakezelt polimerek, ezért ezzel a módszerrel egy kicsit részletesebben foglalkozunk. VIDE: Koronakisülés fólián, Koronakisülés és nedvesítés változása Koronakisüléses felületkezelés elemzése A koronakezelés során az elektródák feszültsége, frekvenciája, a réstávolság, valamint a film sebessége határozza meg a felület aktiválásának mértékét. Jelöljük N 0 -lal a film felületegységén lévő reakcióképes csoportok számát, N jelentse a poláris csoportok számát. Ezzel a jelöléssel az aktiváltságot (ξ) egyszerűen kifejezhetjük a két szám hányadosaként. N (0.15) N0 Az aktiválás sebessége arányos kell legyen az aktiváló részecskék átlagos becsapódásával (ī), a részecske és a reakcióképes hely találkozásának valószínűségével (p), valamint a poláris csoport képződésének valószínűségével (Ψ): d p (0.16) dt Ha egy reakcióképes hely felülete a, akkor a reakcióképes helyeket tartalmazó felületi hányad (α): an 0 (0.17)

9 Mivel a reakcióképes hellyel való találkozás valószínűsége az elreagálatlan felülettel arányos: p 1 (0.18) Az átlagos becsapódott részecskeszám kifejezhető a frekvencia (ω) és az egy periódusban beérkező részecskék számának szorzataként (G). Ezeket az értékeket a sebességi egyenletbe visszahelyettesítve a következő összefüggéshez jutunk: d G 1 (0.19) dt A differenciálegyenlet megoldása, a Ψ=0 a t=0 peremfeltétellel: 1 exp G t (0.20) Ha a film lineáris sebessége v, és a koronakisülés felülete A, akkor az aktiválás ideje: A t (0.21) v Ezt visszahelyettesítve az (1.20) egyenletbe kapjuk: GA 1 exp (0.22) v Gyűjtse ki és jegyezze meg az aktiválási fok mérésére alkalmas mennyiségeket! Az aktiváltság fokát valamilyen mérhető mennyiséggel kell összefüggésbe hozni. Feltételezhetjük, hogy a felületen három forrásból származik a kölcsönhatási erő. Jelöljük a nem reakcióképes helyeken (N 1 ) a kötés erősségét f 1 -gyel. A poláris csoportot tartalmazó helyeken (N) a kötés erősséget jelöljük f 3 -mal, míg a nem poláris csoportok (N 0 -N) reakciójából származó kötés erősséget f 2 jelenti. Ebben az esetben a film és a hozzátapadó anyag közötti erő a következő egyenlettel adható meg: F f N f N N f N (0.23) Mivel a teljesen aktiválatlan film felületén a N=0, ezért az ébredő erő ebben az esetben: F0 f1n1 f2n0 (0.24) Teljesen aktivált filmen N=N 0, így az erő: F1 f1n1 f3n0 (0.25) A két erő különbsége tehát: F F N f f (0.26) Az (1.24) és az (1.26) egyenleteket felhasználva kapjuk: N F F0 (0.27) N0 F1 F0 Joggal feltételezhetjük, hogy ezek az erők a lefejtési kísérletben mért erővel arányosak, így ξ közvetlenül mért értékekből meghatározható. VIDE: Lefejtés A koronakisülés hatásának ideje (t) a teljes időhöz (τ) viszonyítva ugyanakkora kell legyen, mint a kezelési felület (A) és a teljes felület (A 0 ) aránya: t A (0.28) A 0

10 Ezzel az (1.22) egyenlet a következő formában írható: GA k 1 exp 1 e (0.29) A0 Az egyenletben k a felületkezelés sebességi állandója. Az 1.5. ábrán a koronakezelt polietilén film kinetikai adatait mutatjuk be. A kihúzott görbe az (1.29) egyenletnek felel meg. Tanulmányozza az 1.5. ábrát! Figyelje meg a görbe alakját! 1.5. ábra. A polietilén film aktiválásának változása az idő függvényében. Az (1.28) egyenletet egy normál berendezésre alkalmazva a berendezés jellemző geometriáit kell behelyettesíteni. Ha a koronakisülés nagysága a film haladási irányában L, és D átmérőjű a henger, akkor az (1.28) egyenlet a következő formában írható fel: A L t A 0 D (0.30) Egy adott kezelési időhöz természetesen adott filmsebesség is tartozik. Az (1.30) egyenlet átrendezésével azonnal adódik a lineáris sebesség: D v (0.31) Jegyezze meg az aktiválás mértéke és a gyártási sebesség közötti összefüggést! A koronakezelés sebességi egyenletét (1.29) τ-ra megoldva és visszahelyettesítve (1.31)-be megkapjuk azt az egyenletet, amely az aktiválás mértéke és a gyártási sebesség között állít fel összefüggést. Dk v (0.32) ln 1

11 Az egyenlet alapján azonnal adódik, hogy a filmsebesség növelésével a felület aktiváltsága csökken. Az 1.6. ábrán példaként egy 20 cm átmérőjű hengeren áthaladó film aktiváltsági fokát ábrázoltuk a film sebességének függvényében, ha a kezelés sebességi állandója 0,04 1/s. Tanulmányozza az 1.6. és az 1.7. ábrát! Figyelje meg a görbe alakját! 1.6. ábra. A film lineáris sebességének hatása az aktiváltság mértékére. A koronakezelés sebességét alapvetően a sebességi állandó határozza meg, amely függ a koronakezeléskor alkalmazott áramerősségtől és frekvenciától is. A 1.7. ábrán az aktiváltsági fok változását mutatjuk be különböző sebességi állandók mellett ábra. Az aktiváltsági fok változása a filmsebesség függvényében különböző sebességi állandók mellett.

12 A koronakisülésben az áramerősséget (I) az időegység alatt becsapódó töltéssel rendelkező részecskék átlagos száma (Gωī) határozza meg. I G (0.33) Gyűjtse ki és jegyezze meg a felületkezelés hatékonyságát befolyásoló tényezőket! Az elektródokra adott feszültség növelése növeli az áramerősséget, és természetesen így a sebességi állandót is. Az 1.8. ábrán a feszültség függvényében ábrázoljuk az áramerősséget. Jól megfigyelhető, hogy az összefüggés nem lineáris. Az átütési feszültség alatti tartományban az áramerősség természetesen nulla. Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy az elektródák távolsága nagyon fontos tényező a felületkezelési technológiában. A gyakorlatban maximum néhány centiméteres réstávolságot alkalmazunk, de általában 1 cm-nél kisebb a távolság. A réstávolságnak nem csak a térerősség befolyásolásában van szerepe. A töltéssel rendelkező részecskének megfelelő kinetikus energiával kell becsapódnia a film felületére, hogy a kémiai reakció végbemenjen. Ez kb. 4 ev-nak felel meg. A másik fontos tényező, hogy a részecske szabad úthossza megfeleljen a réstávolságnak. Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy egy eredményes kémiai reakció végbemeneteléhez átlagosan számú ütközésre van szükség. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a réstávolság döntő módon meghatározza a felületkezelés hatékonyságát ábra. Az áramerősség változása a feszültség függvényében. Az eddigiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a polimerek felületkezelése bonyolult, összetett folyamat, amely nagyon erősen támaszkodik a kísérleti beállításra. Adhéziót javító segédanyagok Gyűjtse ki és jegyezze meg a különböző adhéziót javító segédanyagokat! Tanulja meg működési mechanizmusukat!

13 A felületkezelések mellett, esetleg tőle függetlenül számos segédanyag áll rendelkezésre az adhézió javítására. Az első ilyen típusú anyagokat (amino-szilánok) az ötvenes évek közepén fejlesztették ki. Ezek az anyagok elsősorban az erősített rendszerekben kerülnek alkalmazásra, de alkalmasak fémfelületek kezelésére is. Az adhéziót segítő alapanyagok különböző kémiai szerek, amelyek a felületen fejtik ki hatásukat. Ide tartoznak a szilán vegyületek mellett a titanátok, a cirkónium, foszfor és krómtartalmú vegyületek. Számos szerves felületkezelő szert is kifejlesztettek. Szilán tartalmú felületkezelő szerek A különböző szilán vegyületek esetén a funkciós csoportok biztosítják a megfelelő kötés kialakulását. Néhány tipikus képviselő a következő CH 3 C H 2 Si CH 3 Vinil-trietoxi szilán. A vegyületben a polimerhez kapcsolódó csoport a vinil, míg a hordozóhoz az etoxi csoport javítja a tapadást. CH 3 Si CH3 H 2 C Metakril-oxi-propilén-trimetoxi-szilán. Ennél az anyagnál a polimerhez a metakril, a hordozóhoz pedig a metoxi csoportok kapcsolódnak. C H 3 CH 3 Si CH 3 Glicidil-oxi-propilén-trimetoxi-szilán. A háromtagú, feszített gyűrű a reakcióképes csoport, amely a polimerhez képes kapcsolódni. A metoxi csoport a szubsztráthoz kapcsolódó rész. CH 3 Si HS CH 3

14 Merkapto-propilén-trimetoxi-szilán. A mekapto csoport, a hidroxilhoz hasonlóan képes a polimerekkel kémiai kötés létrehozására. A metoxi csoport ebben az esetben is a másik komponens tapadását javítja. CH 3 Si H 2 N Si CH 3 Amino-propilén-, és amino-etilén-amino-propilén-trimetoxi szilán. Az amino csoportok reakcióképesek, amelyek különböző polimerekkel képesek reakcióba lépni. A metoxi csoport a hordozó felé növeli a tapadást. N H 2 CH 3 NH CH 3 Si Cl CH 3 Klór-propilén-trimetoxi-szilán. A klorid hatékony szubsztituens, amely széles spektrumban képes reagálni. Titanát tapadásnövelők A titanátokat a szilánokat követően fejlesztették ki. Általában igaz, hogy jobb kapcsoló ágensek, azonban lényegesen drágábbak a szilánoknál. Példaként egy anyagot mutatunk, az izopropiloxi-tri(n-etilamino-amino-etilén)-titanát. A vegyületben az amino csoportok a reaktívak a polimer felé, míg az alkoxi csoport a szubsztrát felé növeli meg a tapadást. A kereskedelmi forgalomban különböző lánchosszúságú alkoxi csoportokkal kapcsolt titanátokat, illetve az amino csoport helyett foszforsavésztereket alkalmaznak. H 2 N NH CH 3 Ti (IV) NH NH 2 HN NH 2 Izopropil-oxi-tri(N-etilamino-etil)-titanát.

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),

Részletesebben

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA B1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK MFI mérés HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON

Részletesebben

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1 Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén

Részletesebben

ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése

ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése Elméleti alap: Atkins: Fizikai Kémia II, 187-188, 146, 1410, 152 158 fejezetek A gyakorlat során egy párosítatlan elektronnal rendelkező benzoszemikinon

Részletesebben

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA B2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK MFI mérés HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON

Részletesebben

Újabb vizsgálatok a kristályok szerkezetéről

Újabb vizsgálatok a kristályok szerkezetéről DR. VERMES MIKLÓS Újabb vizsgálatok a kristályok szerkezetéről LAUE vizsgálatai óta ismeretes, hogy a kristályok a röntgensugarak számára optikai rácsok, tehát interferenciajelenségeket hoznak létre. LAUE

Részletesebben

Prizmás impulzuskompresszorok hômérsékleti stabilitásának modellezése

Prizmás impulzuskompresszorok hômérsékleti stabilitásának modellezése Prizmás impulzuskompresszorok hômérsékleti stabilitásának modellezése Tudományos diákköri dolgozat Írta: DOMBI PÉTER Témavezetô: DR. OSVAY KÁROLY JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Szeged 1998.

Részletesebben

Mikrohullámok vizsgálata. x o

Mikrohullámok vizsgálata. x o Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia

Részletesebben

AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA

AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA Bevezető AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A műanyagok felhasználási területe egyre bővül, így mennyiségük is rohamosan növekszik. Elhasználódás után csekély hányaduk kerül csak újrahasznosításra,

Részletesebben

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok Pécs, 1994 Lektorok: Dr. FEHÉR JÁNOS egyetemi docens, kandidtus. Dr. SIMON PÉTER egyetemi docens, kandidtus 1 Előszó Ez a jegyzet

Részletesebben

Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem

Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem Polimerek fizikai és kémiai alapjai írta Nagy, Roland Publication date 2012 Szerzői jog 2012 Pannon Egyetem A digitális tananyag a Pannon

Részletesebben

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója? 1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

1 ábra a) Kompaundálás kétcsigás extruderben, előtermék: granulátum, b) extrudált lemez vákuumformázásának technológiai lépései, c) fröccsöntés

1 ábra a) Kompaundálás kétcsigás extruderben, előtermék: granulátum, b) extrudált lemez vákuumformázásának technológiai lépései, c) fröccsöntés 1. Hőre lágyuló kompozitok előállítása és feldolgozása Tevékenység: A lecke áttanulmányozása után, a követelményekben meghatározottak alapján rögzítse, majd foglalja össze a lecke tartalmát, készítsen

Részletesebben

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok felosztása Szilárd anyagok Kristályos szerkezetűek Üvegszerű anyagok

Részletesebben

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten. ozmózis osmosis termodinamikai stabilitás thermodynamic stability kinetikai stabilitás kinetic stability felületaktív anyagok surfactants, surface active materials felületinaktív anyagok surface inactive

Részletesebben

Mössbauer Spektroszkópia

Mössbauer Spektroszkópia Mössbauer Spektroszkópia Homa Gábor, Markó Gergely Mérés dátuma: 2008. 10. 15., 2008. 10. 22., 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 23. Figure 1: Rezonancia-abszorpció és szórás 1 Elméleti összefoglaló

Részletesebben

Ha vasalják a szinusz-görbét

Ha vasalják a szinusz-görbét A dolgozat szerzőjének neve: Szabó Szilárd, Lorenzovici Zsombor Intézmény megnevezése: Bolyai Farkas Elméleti Líceum Témavezető tanár neve: Szász Ágota Beosztása: Fizika Ha vasalják a szinusz-görbét Tartalomjegyzék

Részletesebben

XXV. ELEKTROMOS VEZETÉS SZILÁRD TESTEKBEN

XXV. ELEKTROMOS VEZETÉS SZILÁRD TESTEKBEN 2007. február 6. 1 Pálinkás József: Fizika 2. XXV. ELEKTROMOS VEZETÉS SZILÁRD TESTEKBEN Bevezetés: Az előző fejezetekben megismertük, hogy a kvantumelmélet milyen jól leírja az atomok és a molekulák felépítését.

Részletesebben

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a

Részletesebben

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL 7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL Számos technológiai folyamat, kémiai reakció színtere gáz, vagy folyékony közeg (fluid közeg). Gondoljunk csak a fémek előállításakor

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem, 2005

Széchenyi István Egyetem, 2005 Gáspár Csaba, Molnárka Győző Lineáris algebra és többváltozós függvények Széchenyi István Egyetem, 25 Vektorterek Ebben a fejezetben a geometriai vektorfogalom ( irányított szakasz ) erős általánosítását

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

Váltakozó áram. A váltakozó áram előállítása

Váltakozó áram. A váltakozó áram előállítása Váltakozó áram A váltakozó áram előállítása Mágneses térben vezető keretet fogatunk. A mágneses erővonalakat metsző vezetőpárban elektromos feszültség (illetve áram) indukálódik. Az indukált feszültség

Részletesebben

Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor

Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor Feladatok a mintavétel, spektroszkópia és automatikus tik analizátorok témakörökből ökből AZ EXTRAKCIÓS MÓDSZEREK Alapfogalmak megoszlási állandó:

Részletesebben

A műszaki rezgéstan alapjai

A műszaki rezgéstan alapjai A műszaki rezgéstan alapjai Dr. Csernák Gábor - Dr. Stépán Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanikai Tanszék 2012 Előszó Ez a jegyzet elsősorban gépészmérnök hallgatóknak

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

Dekonvolúció, Spike dekonvolúció. Konvolúciós föld model

Dekonvolúció, Spike dekonvolúció. Konvolúciós föld model Dekonvolúció, Spike dekonvolúció Konvolúciós föld model A szeizmikus hullám által átjárt teret szeretnénk modelezni A földet úgy képzeljük el, mint vízszintes rétegekből álló szűrő rendszert Bele engedünk

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

Definíció (hullám, hullámmozgás):

Definíció (hullám, hullámmozgás): Hullámmozgás Példák: Követ dobva a vízbe a víz felszíne hullámzani kezd. Hajó úszik a vízen, akkor hullámokat kelt. Hullámokat egy kifeszített kötélen is kelthetünk. Ha a kötés egyik végét egy falhoz kötjük,

Részletesebben

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I.

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I. Oktatási Hivatal A 11/1. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ BSC ANYAGMÉRNÖK SZAK VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2016 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

Atommagok mágneses momentumának mérése

Atommagok mágneses momentumának mérése Korszerű mérési módszerek laboratórium Atommagok mágneses momentumának mérése Mérési jegyzőkönyv Rudolf Ádám Fizika BSc., Fizikus szakirány Mérőtársak: Kozics György, Laschober Dóra, Májer Imre Mérésvezető:

Részletesebben

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉTTANNYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1 KÉMIA A nevelőtestület határozata alapján

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

Műszaki műanyagok tribológiai kutatása különböző rendszerekben

Műszaki műanyagok tribológiai kutatása különböző rendszerekben FIATALOK FÓRUMA Műszaki műanyagok tribológiai kutatása különböző rendszerekben Zsidai László Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gépgyártás és Javítástechnológia Tanszék, Gödöllő Tárgyszavak: súrlódás;

Részletesebben

Szimulációk egyszerősített fehérjemodellekkel. Szilágyi András

Szimulációk egyszerősített fehérjemodellekkel. Szilágyi András Szimulációk egyszerősített fehérjemodellekkel Szilágyi András Szimulációs módszerek alkalmazhatósági tartományai Egyszerősített modellek Három típusát mutatjuk be: Játék rácsmodellek Realisztikusabb rácsmodellek

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2 BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Hőkezelés. (PhD) féléves házi feladat Acélok cementálása Thiele Ádám WTOSJ Budaest, 11 Tartalomjegyzék 1. A termokémiai kezeléseknél lejátszódó

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika emelt szint 0 ÉRETTSÉGI VIZSGA 00. február. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Matematika emelt szint Fontos tudnivalók Formai

Részletesebben

A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások

A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások 1. A fehérjék szerepe az élõlényekben 2. A fehérjék szerkezetének szintjei 3. A fehérjék konformációs stabilitásáért felelõs kölcsönhatások 4.

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

Kondenzátorok. Fizikai alapok

Kondenzátorok. Fizikai alapok Kondenzátorok Fizikai alapok A kapacitás A kondenzátorok a kapacitás áramköri elemet megvalósító alkatrészek. Ha a kondenzátorra feszültséget kapcsolunk, feltöltődik. Egyenfeszültség esetén a lemezeken

Részletesebben

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél

Részletesebben

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája BUDAESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyag- és gyártástechnológia (hd) féléves házi feladat A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája Thiele Ádám WTOSJ Budapest, 11

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

6. Zárványtestek feldolgozása

6. Zárványtestek feldolgozása 6. Zárványtestek feldolgozása... 1 6.1. A zárványtestek... 1 6.1.1. A zárványtestek kialakulása... 2 6.1.2. A feldolgozási technológia... 3 6.1.2.1. Sejtfeltárás... 3 6.1.2.2. Centrifugálás, tisztítás...

Részletesebben

Póda László Urbán János: Fizika 10. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-17235) feladatainak megoldása

Póda László Urbán János: Fizika 10. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-17235) feladatainak megoldása Póda László Urbán ános: Fizika. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-75) feladatainak megoldása R. sz.: RE75 Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest Tartalom. lecke Az elektromos állapot.... lecke

Részletesebben

- az egyik kiemelked fontosságú állapotjelz a TD-ban

- az egyik kiemelked fontosságú állapotjelz a TD-ban Alapvet fizikai-kémiai mennyiségek (állapotjelzk) mérése Melyek ezek? m T, p, V, m, = ρ v A hmérséklet, T: - SI alapmennyiség, mértékegysége a K. - az egyik kiemelked fontosságú állapotjelz a TD-ban -

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

Gépjármű Diagnosztika. Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet

Gépjármű Diagnosztika. Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet Gépjármű Diagnosztika Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet 14. Előadás Gépjármű kerekek kiegyensúlyozása Kiegyensúlyozatlannak nevezzük azt a járműkereket, illetve

Részletesebben

A kémiai reakciók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A kémiai reakciók. STUDY Guard

A kémiai reakciók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A kémiai reakciók. STUDY Guard BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs, a megértés

Részletesebben

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/ Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a

Részletesebben

Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat)

Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat) Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat) I. Pontszerű test 1. Pontszerű test modellje. Pontszerű test egyensúlya 3. Pontszerű test mozgása a) Egyenes vonalú egyenletes

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar 2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor

Részletesebben

dr. Molnárné Hamvas Lívia

dr. Molnárné Hamvas Lívia SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR Környezetmérnök Szak dr. Molnárné Hamvas Lívia egyetemi adjunktus V Í Z K É M I A KÉZIRAT SOPRON, 1997 2 Lektorok: 3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 6 2. A víz kémiai és

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus

Részletesebben

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín 3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán

Részletesebben

Gyártórendszerek fejlődésének fázisai

Gyártórendszerek fejlődésének fázisai Gyártórendszerek fejlődésének fázisai A 1960-as évek vége: szerszámgépek közvetlen számítógépes vezérlése (CNC- DNC) 70-es évek: automatikus szerszámcsere és munkadarab mozgatás rugalmas gyártórendszerek

Részletesebben

Modern Fizika Laboratórium Fizika BSc 18. Granuláris anyagok

Modern Fizika Laboratórium Fizika BSc 18. Granuláris anyagok Modern Fizika Laboratórium Fizika BSc 18. Granuláris anyagok Mérést végezték: Márkus Bence Gábor Kálmán Dávid Kedd délelőtti csoport Mérés ideje: 05/08/2012 Beadás ideje: 05/11/2012 Érdemjegy: 1 1. A mérés

Részletesebben

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő. A 4.45. ábra jelöléseit használva, tételezzük fel, hogy gépünk túllendült és éppen a B pontban üzemel. Mivel a motor által szolgáltatott M 2 nyomaték nagyobb mint az M 1 terhelőnyomaték, a gép forgórészére

Részletesebben

Abszorpciós fotometria

Abszorpciós fotometria A fény Abszorpciós fotometria Barkó Szilvia PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. február E A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz A fény kettős termzete: Hullám (terjedkor) Rzecske (kölcsönhatáskor)

Részletesebben

Fizika 2. Feladatsor

Fizika 2. Feladatsor Fizika 2. Felaatsor 1. Egy Q1 és egy Q2 =4Q1 töltésű részecske egymástól 1m-re van rögzítve. Hol vannak azok a pontok amelyekben a két töltéstől származó ereő térerősség nulla? ( Q 1 töltéstől 1/3 méterre

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

MECHANIZMUSAI. Goda Tibor okleveles gépészmérnök. Témavezető: Dr. habil. Váradi Károly egyetemi tanár. Budapest - Kaiserslautern 2002.

MECHANIZMUSAI. Goda Tibor okleveles gépészmérnök. Témavezető: Dr. habil. Váradi Károly egyetemi tanár. Budapest - Kaiserslautern 2002. KOMPOZIT-ACÉL CSÚSZÓPÁROK KOPÁSI MECHANIZMUSAI PHD ÉRTEKEZÉS Goda Tibor okleveles gépészmérnök Témavezető: Dr. habil. Váradi Károly egyetemi tanár Budapest - Kaiserslautern 2002. Nyilatkozat Alulírott

Részletesebben

Oktatási segédlet. Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra. Dr. Jármai Károly.

Oktatási segédlet. Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra. Dr. Jármai Károly. Oktatási segédlet Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra a Létesítmények acélszerkezetei tárgy hallgatóinak Dr. Jármai Károly Miskolci Egyetem 013 1 Acél- és alumínium-szerkezetek

Részletesebben

Lineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer

Lineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer Lineáris programozás Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer Feladat: Egy gyár kétféle terméket gyárt (A, B): /db Eladási ár 1000 800 Technológiai önköltség 400 300 Normaóraigény

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 385 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 385 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000638T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 38 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 7498 (22) A bejelentés napja: 06.

Részletesebben

A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI

A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI Egy kémiai reakció sztöchiometriai egyenletének általános alakja a következő formában adható meg k i=1 ν i A i = 0, (1) ahol A i a reakcióban résztvevő i-edik részecske, ν i pedig

Részletesebben

Kis hőmérsékletű polimerizáció

Kis hőmérsékletű polimerizáció ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék Kis hőmérsékletű polimerizáció c. gyakorlat leírása Összeállította: Dr. Erdődi Gábor tud. munkatárs Dr. Iván Béla egyetemi magántanár Tartalomjegyzék I. Kis hőmérsékletű

Részletesebben

Feladatok GEFIT021B. 3 km

Feladatok GEFIT021B. 3 km Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás

Részletesebben

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat 4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖRVÉNYEK

ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖRVÉNYEK A ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖVÉNYEK Elektromos töltés, elektromos tér A kémiai módszerekkel tová nem ontható anyag atomokól épül fel. Az atom atommagól és az atommagot körülvevő elektronhéjakól áll. Az atommagot

Részletesebben

Ipari n-hexán-frakcióban, mely 2 % C 6 -izomert tartalmazott néhány tized % pentán mellett, a benzol koncentrációját 0-5 % között, a C 2 H 5 SH-ként

Ipari n-hexán-frakcióban, mely 2 % C 6 -izomert tartalmazott néhány tized % pentán mellett, a benzol koncentrációját 0-5 % között, a C 2 H 5 SH-ként T 43524 OTKA Zárójelentés 2003-2006 Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások a gépjárművek káros emissziójának egyre alacsonyabb határértékeit szabják meg, melyeket a motorhajtóanyagok minőségjavításával,

Részletesebben

Dielektromos zománcozás rendkívüli tulajdonságokkal Rudi Meinen, Ferro Techniek Eckhard Voß, Wendel Email Mitteilungsblatt, 2006.02.

Dielektromos zománcozás rendkívüli tulajdonságokkal Rudi Meinen, Ferro Techniek Eckhard Voß, Wendel Email Mitteilungsblatt, 2006.02. Dielektromos zománcozás rendkívüli tulajdonságokkal Rudi Meinen, Ferro Techniek Eckhard Voß, Wendel Email Mitteilungsblatt, 2006.02. (Fordította: Dr Való Magdolna) 1. A dielektromos zománc definíciója

Részletesebben

1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos.

1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos. Az alábbi kiskérdéseket a korábbi Pacher-féle vizsgasorokból és zh-kból gyűjtöttük ki. A többségnek a lefényképezett hivatalos megoldás volt a forrása (néha még ezt is óvatosan kellett kezelni, mert egy

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Csordásné Marton Melinda Fizikai példatár 1 FIZ1 modul Optika feladatgyűjtemény SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...

Részletesebben

Tárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése.

Tárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése. A MÛANYAGOK TULAJDONSÁGAI Tömítések áteresztőképessége Tárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése. Szigorodó előírások Áteresztésnek

Részletesebben

Felületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy

Felületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy Általános és szervetlen kémia 8. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a többkomponenső homogén rendszereknek milyen csoportjai lehetségesek milyen sajátságai vannak az oldatoknak Mai témakörök határfelületi

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377

OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 A kutatás célja Égésgátló szerekkel társított műanyagok hőbomlását tanulmányoztuk abból a célból, hogy feltárjuk az

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

5. ALAKOS FELÜLETEK HATÁROZOTT ÉLŰ SZERSZÁMMAL TÖRTÉNŐ FORGÁCSOLÁSA

5. ALAKOS FELÜLETEK HATÁROZOTT ÉLŰ SZERSZÁMMAL TÖRTÉNŐ FORGÁCSOLÁSA 5. ALAKOS FELÜLETEK HATÁROZOTT ÉLŰ SZERSZÁMMAL TÖRTÉNŐ FORGÁCSOLÁSA A gépelemeken és szerszámokon forgácsolással megmunkálásra kerülő alakos felületek biztosítják: a gépek munkavégzéséhez szükséges teljesítmény

Részletesebben

Hőmérséklet mérése Termisztor és termoelem hitelesítése

Hőmérséklet mérése Termisztor és termoelem hitelesítése Hőmérséklet mérése Termisztor és termoelem hitelesítése Mit nevezünk hőmérsékletnek? A hőmérséklet fogalma hőérzetünkből származik: valamit melegebbnek, hűvösebbnek érzünk tapintással. A hőmérséklet fizikai

Részletesebben

Az áram hatásai, az áram munkája, teljesítménye Hőhatás Az áramló elektronok beleütköznek a vezető anyag részecskéibe, ezért azok gyorsabb

Az áram hatásai, az áram munkája, teljesítménye Hőhatás Az áramló elektronok beleütköznek a vezető anyag részecskéibe, ezért azok gyorsabb Az áram hatásai, az áram munkája, teljesítménye Hőhatás Az áramló elektronok beleütköznek a vezető anyag részecskéibe, ezért azok gyorsabb rezgőmozgást végeznek, az anyag felmelegszik. A világító volfram-izzólámpa

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Bevezetés A kerámiákat régóta használja az orvostechnika implantátumanyagként, elsõsorban bioinert tulajdonságaik, kopásállóságuk

Részletesebben

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált Síkban polarizált hullámok Tekintsünk egy z-tengely irányában haladó fénysugarat. Ha a tér egy adott pontjában az idő függvényeként figyeljük az elektromos (ill. mágneses) térerősség vektorokat, akkor

Részletesebben

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a kötőcsavarok szilárdsági tulajdonságainak jelölési módját!

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a kötőcsavarok szilárdsági tulajdonságainak jelölési módját! Csavarkötés egy külső ( orsó ) és egy belső ( anya ) csavarmenet kapcsolódását jelenti. A következő képek a motor forgattyúsházában a főcsapágycsavarokat és a hajtókarcsavarokat mutatják. 1. Kötőcsavarok

Részletesebben

Villamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc.

Villamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc. Vllamosságtan Dr. adács László főskola docens A3 épület,. emelet, 7. ajtó Telefon: -3 e-mal: Honlap: elkrad@un-mskolc.hu www.un-mskolc.hu/~elkrad Ajánlott rodalom Demeter Károlyné - Dén Gábor Szekér Károly

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA

F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA Dr. Raics Péter DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék, Debrecen, Bem tér 18/A RAICS@TIGRIS.KLTE.HU Ajánlott irodalom Raics P.: Atommag- és részecskefizika. Jegyzet. DE Kísérleti

Részletesebben