Póda László Urbán János: Fizika 10. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-17235) feladatainak megoldása
|
|
- Natália Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Póda László Urbán ános: Fizika. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-75) feladatainak megoldása R. sz.: RE75 Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest
2 Tartalom. lecke Az elektromos állapot.... lecke Coulomb törvénye lecke Az elektromos mező lecke Az elektromos erővonalak lecke Az elektromos mező munkája, a feszültség lecke Vezetők az elektrosztatikus térben lecke Kapacitás, kondenzátorok lecke Az elektromos áram, az áramerősség, az egyenáram lecke Az elektromos ellenállás, Ohm törvénye.... lecke Az áram hő-, és élettani hatása lecke Fogyasztók kapcsolása lecke Áram- és feszültségmérés. Az áram vegyi hatása. Feszültségforrások lecke A mágneses mező lecke Az áram mágneses mezője lecke Erőhatások mágneses mezőben lecke Áramvezetés gázokban és vákuumban lecke A szilárd testek hőtágulása lecke A folyadékok hőtágulása lecke A gázok állapotváltozása állandó hőmérsékleten lecke A gázok állapotváltozása állandó nyomáson lecke A gázok állapotváltozása állandó térfogaton lecke Egyesített gáztörvény, az ideális gáz állapotegyenlete lecke Kinetikus gázelmélet, a gáz nyomása és hőmérséklete lecke A gázok belső energiája. A hőtan I. főtétele lecke A termodinamikai folyamatok energetikai vizsgálata lecke A hőtan II. főtétele lecke Körfolyamatok lecke Olvadás, fagyás lecke Párolgás, forrás, lecsapódás.... lecke Kalorimetria lecke A hő terjedése lecke Hőtan az otthonunkban...
3 . lecke Az elektromos állapot. Az 5. kísérletben az ingák kitérésének távolság függését vizsgáltuk. a. Mikor nagyobb az ingák fonalának a függőlegessel bezárt a szöge: az azonosan, vagy az ellentétes előjelűen töltött ingák esetén? (Azonos nagyságú töltéseket feltételezünk, és az állványok távolsága is azonos) b. Hogyan befolyásolja az inga egyensúlyi helyzetében a fonál kitérésének mértékét a golyó tömege, ha adott a töltése? c. Hogyan befolyásolja az inga kitérésének mértékét a golyó töltésének nagysága adott tömegű inga esetén? a) Az elektrosztatikus erő iránya a töltések előjelétől, nagysága pedig (adott töltések esetén) a töltések távolságától függ. Ellentétes előjelű töltések esetén a habszivacs golyók között fellépő F vonzóerő hatására az ingák közelednek, azonos előjelű töltések esetén pedig távolodnak egymástól. Az ingák fonalának a függőlegessel bezárt szöge ellentétesen töltött ingák között nagyobb, mint azonos előjelűek között. b), c) Az inga tömegének növelése a G gravitációs erő nagyságát növeli, az inga töltésének növelése pedig az F erő nagyságát. Ezért a golyó tömegének növelése csökkenti az inga kitérésének mértékét, a töltés növelése pedig növeli.
4 . Megváltozik-e a műanyag rúd tömege, ha szőrmével megdörzsölve negatív töltést kap? Negatív töltés esetén a rúdon elektrontöbblet van. A rúd tömege a rávitt elektronok tömegével megnő. (Elektrononként kb. kg-mal.). Ékszíjhajtás alkalmazásakor a forgódob felületét sokszor a szíjjal azonos anyagú bevonattal látják el. Mi lehet ennek az eljárásnak a célja? Azonos anyagok esetén nem lép fel a dörzsölés miatti feltöltődés, ezért nem keletkezik robbanásveszélyes szikra. 4. Az elektrosztatikai kísérletek gyakran jól sikerülnek az üres tantetemben, az egész osztály előtt bemutatva viszont kevésbé. Mi lehet ennek az oka? A zsúfolt teremben nagyobb a levegő páratartalma, és így a vezetőképessége is. Ilyenkor a feltöltött testekről töltések vezetődnek el. Az elektrosztatikai kísérletek sikerességét nagyban befolyásolja a levegő páratartalma. 5. Ha felfújt léggömbre töltéseket viszünk, a gömb mérete kissé megváltozik. Hogyan történik a változás és miért? Az azonos töltések egymást taszító hatása miatt a léggömb mérete kismértékben megnő. 4
5 . lecke Coulomb törvénye. Láttuk, hogy coulomb rendkívül nagy töltés, a valóságban csak a töredéke fordul elő. Könnyű utánaszámolni, hogy a leckenyitó kérdésbeli fémgömbökre vitt C töltés hatására a 7 gömbök között irreálisan nagy (4 N!) erő ébredne. Ha azonban a híd anyagát is figyelembe vesszük, rájöhetünk, hogy ezekre e gömbökre egyáltalán nem lehetne töltést vinni. Miért? A leckenyitó kérdésbeli fémgömbökre viszont egyáltalán nem lehetne töltést vinni. Miért? A leckenyitó kérdésbeli fémgömbök a Szabadság híd pillérjein találhatóak. A híd fémszerkezete leföldeli fémgömböket, így ezeket nem lehet feltölteni.. Mekkora töltés vonzza a vele megegyező nagyságú töltést méter távolságból N erővel? F N r = m Q=? A Coulomb törvény szerint egyenlő nagyságú töltések között fellépő erő Q F nagysága: F k. Ebből Q r =m r k N 9 méter távolságból N nagyságú erővel Q= (ha ellentétes előjelűek). 9 Nm C 6 = 6 C C nagyságú töltések vonzzák egymást. Milyen távolságból taszítaná egymást N erővel két darab C nagyságú töltés? Q Q F= N r=? Q C A Coulomb törvény szerint egyenlő nagyságú töltések között fellépő erő Q nagysága: F k. Ebből r k r Q =C F 5 9 Nm 9 C N = 4 m = km (!) Két egymástól km távolságra lévő - C nagyságú töltés taszítaná egymást N nagyságú erővel. (A feltételes mód használatát az indokolja, hogy a valóságban C erő nem fordul elő.)
6 6 4. Két kisméretű golyó egymástól cm. Mindkettő töltése - C. a) Mekkora és milyen irányú a közöttük fellépő erő? b) Hogyan változassuk meg a két golyó távolságát, ha azt szeretnénk, hogy a köztük fellépő erő fele akkora nagyságú legyen? Q Q Q r =,m F F a) F =? b) r =? 6 C a) A Coulomb törvény szerint egyenlő nagyságú töltések között fellépő erő nagysága: F k Q 9 Nm 4 C = 9 r C, m,9 N b) A töltések közötti erő a távolság négyzetével fordítottan arányos, ezért fele akkora erő egymástól -szer nagyobb távolságra lévő töltések között lép fel. r r,8m A két töltés távolságát cm-ről 8 cm-re kell növelni ahhoz, hogy a köztük fellépő erő fele akkora nagyságú legyen. 5. A nedves levegő kismertekben vezető. Két rögzített, elektromosan töltött, kicsiny fémgolyó a párássá vált levegőben töltésének 8%-at elveszíti. Hogyan változik a köztük fellépő elektrosztatikus erő? A golyók közt fellépő kezdeti F k Q erő az r összefüggés szerint a 64%-ára csökken. (,8 Q),64 Q F = k = k =,64F r r 6. Hogyan változna a torziós szál elcsavarodásának szöge a Coulomb-féle kísérletben, minden egyéb körülmény változatlansága esetén, ha megkétszereznénk a) a torziós szál hosszát; b) a torziós szál átmérőjét; c) a torziós szál hosszát és átmérőjét? A Négyjegyű függvénytáblázatok Rugalmas alakváltozások című fejezetében található összefüggés szerint: az R sugarú, l hosszúságú, henger alakú, G torziós modulusú rúd végeire kifejtett M forgatónyomaték és a hatására létrejövő elcsavarodás közti kapcsolat: 6
7 4 R M = G l a. Minden egyéb körülmény változatlansága esetén, a torziós szál elcsavarodása és l hosszúsága között egyenes arányosság van.. A szál hosszának megkétszerezése esetén tehát az elcsavarodás szöge is kétszereződik. b. Minden egyéb körülmény változatlansága esetén, a torziós szál elcsavarodása és átmérőjének negyedik hatványa között fordított arányosság van.. Az átmérő megduplázása az elcsavarodás szögét a tizenhatod részére csökkenti. c. Ha a torziós szál hosszát és átmérőjét is megkétszerezzük, akkor az elcsavarodás mértéke a nyolcad részére csökken. Emelt szintű feladatok: 7. Két pontszerű töltés, -Q és +4Q egy szakasz két végpontjában van rögzítve. Hol kell elhelyezni egy q töltést ahhoz, hogy egyensúlyban legyen? A q töltés egyensúlya a két rögzített töltést összekötő egyenesnek a töltéseket összekötő l hosszúságú szakasz kívüli részén, a Q töltéshez közelebb lehetséges. A Q töltéstől való távolsága legyen x, a +4Q-tól l+x q Q q 4Q Az erők egyensúlyát leíró összefüggés: k k. Ebből l = x adódik. x ( l + x) 8. Mekkora erővel vonzza a hidrogénatomban az atommag az elektront? Mekkora az elektron sebessége? A hidrogénatom sugarat vegyük,5 nm-nek! -9 e 9 Nm (,6 C ) 8 Az erő Coulomb törvényével: F = k 9 =9, N r - C (5 m) Az elektron sebességének kiszámítása: a Coulomb erő szolgáltatja a centripetális erőt: e mv k. Ebből v = e r r k rm 9 Nm m,6 C C,5-5 m 9, C s 9. Egy proton és egy elektron között egyszerre lep fel a gravitációs vonzóerő és a Coulomb-féle vonzóerő. Számítsuk ki a hidrogénatom elektronja és protonja közti elektrosztatikus és gravitációs erők arányát! A szükséges adatokat keressük ki a Négyjegyű függvénytáblázatokból! A proton és elektron közti Coulomb erő: e F C = k r A proton és elektron közti gravitációs erő: 7
8 mm F g = f r Ezek aránya: F F C ke = fm m g 9 Nm 9 9 (,6 C) C =,7 Nm 7 6,67 9, kg,67 kg kg 9.Mekkora a 4. kidolgozott feladatban szereplő fémgolyók töltése, ha a fonalak -os szöget zárnak be a függőlegessel? ( esetén nem alkalmazhatjuk a sin α tg α közelítést.) A mintapélda megoldásában kapott sin d l összefüggésből d = l sin F m sin m A tg mg összefüggésből F mg tg m kg 9,8 tg, N s A mintapélda megoldásában a Coulomb törvényből kapott összefüggés: F, N Q = d m =, k 9 Nm 9 C 6 C. Mekkora es milyen irányú erő hat egy a oldalú négyzet csúcsaiban elhelyezkedő azonos Q töltésekre? Milyen előjelű és nagyságú töltést helyezzünk a négyzet középpontjába, hogy ez a töltés egyensúlyban legyen? Milyenelőjelű es nagyságú töltést helyezzünk a négyzet középpontjába, hogy mind az öt töltés egyensúlyban legyen? Q Bármelyik töltésre egy szomszédos töltés által kifejtett erő F = k a A másik szomszédja Q által kifejtett erővel együtt F F = k. A négyzet szemközti csúcsában levő töltés a Q Q Q által kifejtett erő F = k k Ezek erdője F 4 F F k. (a ) a a A négyzet középpontjába helyezett tetszőleges nagyságú és előjelű töltés nyugalomban van. 8
9 Hogy mind az öt töltés nyugalomban legyen, a négyzet középpontjába a Q töltésekkel ellentétes előjelű q töltést helyezünk. Ez a csúcsokban lévő töltésekre F5 k Qq Qq Q k. Egyensúly esetén: F 4 F 5. Ebből q a a. Egy vékony fémkarikára vitt +Q töltés a karika kerülete menten egyenletesen oszlik el. A karika középpontjába egy kisméretű, q töltéssel ellátott golyót helyezünk. A golyóra a karika ellentétes előjelű töltés elemei vonzóerőt fejtenek ki. A szimmetrikus elrendezés miatt ezek az erők kiegyenlítik egymást; a golyóra ható erők eredője zérus. Ha valaki a két töltésrendszer középpontjának távolságát r -nak véve a Coulombtorvénybe helyettesítve számolja ki a golyóra ható erőt, akkor végtelen nagy F erőt kap. Hol van a hiba a gondolatmenetben? A megoldó nem vette figyelembe, hogy a Coulomb törvény a használt egyszerű alakban csak pontszerű töltések esetén igaz. 9
10 . lecke Az elektromos mező 8. Mekkora és milyen irányú az elektromos térerősség a pontszerű C töltéstől m 8 távolságban? Mekkora erő hat az ide elhelyezett C töltésre? Hol vannak azok a pontok, amelyekben a térerősség ugyanakkora? 8 Q C r=m 8 q C E=? F=? Q Q ponttöltés terében a térerősség E = k = 9 r 9 Nm C 8 C m = 9 N C N 8 6 Az E térerősségű pontba helyezett q töltésre ható erő: F = E q = 9 C,8 N C Q Ponttöltés terében az elektromos térerősség nagyságát az E = k adja. Az E térerősség r nagysága állandó azon pontokban melyek a Q ponttöltéstől adott r távolságban vannak, vagyis egy r sugarú gömbfelületen, melynek középpontjában a Q töltés van.. Ha Q töltés a töltéstől r távolságban E térerősséget kelt, mekkora a térerősség a) Q töltéstől r távolságban? b) Q töltéstől r/ távolságban? Q Q ponttöltés terében a töltéstől r távolságban a térerősség E = k r összefüggés szerint a Q töltéssel egyenesen, az r távolság négyzetével fordítottan arányos. a) Ha a Q töltést és az r távolságot egyszerre kétszerezzük, akkor a térerősség egyszerre duplázódik és negyedelődik, vagyis feleződik. b) Ha a Q töltést kétszerezzük az r távolságot pedig felezzük, akkor a térerősség egyszerre duplázódik és négyszereződik, vagyis nyolcszorozódik Egy m hosszúságú szakasz végpontjaiban C és - C nagyságú töltéseket helyezünk el. Mekkora és milyen irányú a térerősség a szakasz a) F felezőpontjában b) felezőmerőlegesének az F ponttól m távolságra lévő X pontjában? c) Van-e olyan pont, ahol a térerősség zérus? a=m
11 Q E=? 6 C Q a) A szakasz F felezőpontjában az egyes töltések által keltett E = k a térerősség-vektorok nagysága és irány megegyezik. Az F pontbeli eredő térerősség: 6 Q 9 Nm C 4 N E F = E = k = 9,8 a C m C Az E F vektor iránya párhuzamos a szakasszal, a pozitív előjelű töltéstől a negatív előjelű felé mutat. b) Az X pont d távolsága a szakasz két végpontjától egyenlő: d = a Q Q Az egyes töltések által keltett térerősség-vektorok nagysága: E = k k d a Az X pont a szakasz két végpontjával derékszögű háromszöget alkot, ezért az eredő térerősség-vektor Pitagorasz-tétele szerint az E nagyságának - szerese. Q N EX E k 6,6 a C Az eredő térerősség-vektor a töltéseket összekötő szakasszal párhuzamos. c) A térerősség nagysága csak a végtelen távoli pontban lesz zérus. 4. A következő ábra egy ponttöltés terében a töltéstől való r távolság függvényében ábrázolja az E térerősséget. a) Mekkora a teret keltő ponttöltés? b) Mekkora a térerősség a töltéstől m távolságban? N c) Hol van az a pont, ahol a térerősség 9? C
12 a) A grafikonról leolvasható, hogy a töltéstől r=m távolságban lévő pontban a 4 N térerősség nagysága E,6. Ponttöltés terében a térerősség távolságfüggését C 4 N,6 m Q E r 6 az E = k összefüggés adja meg. Ebből Q= C 4 C r k 9 Nm 9 C b) A térerősség nagysága a töltéstől m távolságban 9-ed annyi, mint m távolságban. E N Numerikusan: E 4 9 C Q c) Az E = k r összefüggésből r= k Q E 9 Nm C C = m N 9 C Emelt szintű feladatok: 4. d) Milyen felületen helyezkednek el azok a pontok, amelyekben a térerősség nagysága N 9 C? Egy olyan gömb felületén, melynek középpontjában van a mezőt keltő töltés, sugara pedig m. 5. Homogén elektromos mezőben az elektromos térerősség nagysága 4 N C. Mekkora 6 elektrosztatikus erő és mekkora gravitációs erő hat a mezőben levő + C töltésű, g tömegű fémgolyóra? Mekkora lehet a golyóra ható erők eredője és a fémgolyó gyorsulása? N Az elektrosztatikus erő nagysága: F e = EQ = 4 6 C N C m A gravitációs erő nagysága: F g = mg = kg = N s A golyóra ható erők eredője és 4 N között lehet. 4 N m A fémgolyó gyorsulása és között lehet. kg s
13 6. Elektromosan töltött fémlemez mindkét oldalán homogén mező keletkezik, ellentett térerősség vektorokkal. Két egymáshoz közel helyezett párhuzamos fémlemezre vigyünk +Q, illetve Q töltést! A szuperpozíció elvét felhasználva hamarozzuk meg, hogy milyen elektromos mező keletkezik a lemezek közti es a lemezeken kívüli térrészben! A lemezek közti térrészben a két lemez által keltett térerőség összeadódik; a lemezeken kívüli térrészben kioltják egymást. 7. A. mintapélda eredményének felhasználásával oldjuk meg a következő feladatot! Egy téglalap átlóinak hossza r. A téglalap csúcsaiba azonos Q töltéseket helyeztünk el. Mekkora a térerősség a) a téglalap K középpontjában? b) a téglalap síkjára a K pontban állított merőleges egyenesnek a K-tól x távolságra levő X pontjaiban? c) Oldjuk meg a feladatot r sugarú körbe rajzolt középpontosan szimmetrikus hatszög csúcsaiba helyezett Q töltések eseten is! a. A téglalap középpontja egyenlő távolságra van a csúcsoktól, így itt a térerősség nulla. b-c. A jelzett mintapéldában a két töltésre kapott eredményt, -vel illetve -mal szorozzuk. Q x Q x Így a keresett térerősség: E = 4k illetve: E = 6k r + x r + x 8. A 7. feladat eljárását alkalmazva számítsuk ki, hogy egy r sugarú, K középpontú fémgyűrűre vitt Q töltés eseten mekkora a térerősség a gyűrű síkjára a K pontban állított merőleges egyenesnek a K-tól x távolságra levő X pontjában? A gyűrűt osszuk fel n egyenlő részre. Q Vegyük egy-egy szemközti q= töltéspárt. n Q x Alkalmazzuk ezekre a. mintapélda végeredményét E = k n r + x Az így kapott térerősség elemekből n darab egyirányú van, tehát szorozzuk meg a kapott Q x értéket n-nel: E = ne = k r + x 9. Egy a oldalú szabályos háromszög csúcsaiban levő töltések Q, Q és Q. Mekkora a térerősség a háromszög középpontjában es a háromszög oldalfelező pontjaiban?
14 Először érdemes kiszámítani az oldalfelező pontokban az egyes töltések által keltett térerősségek nagyságát: Q Az a távolságra lévő töltés által keltett térerősség nagysága. E = k a A szemközti, a távolságra lévő csúcsba helyezett töltés által keltetté: Q E = k a Legyen a háromszögnek a Q töltéssel szemközti oldalának felezőpontja X, a másik kettőé Y és Z X pontban a két szomszédos töltés tere kioltja egymást, ezért itt a térerősség: Q E x = E = k a Y és Z pontokban az egymásra erőleges E és E nagyságú vektorok eredőjét kell kq kiszámítani: E Y = E Z = ( E ) +E = 7 a A háromszög K középpontja minden csúcstól a távolságra van. Egy-egy töltés által a Q középpontban keltett térerősség nagysága E = k 4 a A töltések előjelének megfelelően a három vektorból két egymással -os szöget bezáró vektort, és egy az előző kettő eredőjével azonos irányú vektort összegezünk: Q E K = E k a 4
15 4. lecke Az elektromos erővonalak. Rajzoljuk meg az ellentétesen egyenlő töltésű fémlemezek közti elektromos mező erővonalábráját a pozitívan, illetve a negatívan töltött fémlemez erővonalábrájának ismeretében! Miért nincsenek erővonalak a két ellentétesen töltött lemezen kívüli térrészekben? A lemezeken kívüli térrészekben nincs elektromos mező, mert a két lemez által keltett térerősségek kioltják egymást. Az alábbi állításokról döntsd el, hogy igazak, vagy hamisak! a) Az elektrosztatikus mező erővonalai önmagukba visszatérő görbék. Hamis. Az elektrosztatikus erővonalak töltésen kezdődnek, és végződnek. b) Ponttöltés mezőjében sűrűbben rajzoljuk az erővonalakat a töltés közelében, mint a töltéstől távol. Igaz. Az erővonalak sűrűsége arányos a térerősség nagyságával.. Nagy hosszúságú vezetőre töltést viszünk. Rajzoljuk le a kialakult tér erővonalrendszerét a vezetőre merőleges síkban! Hasonlítsuk össze az ábrát a ponttöltés terét bemutató ábrával! Mi a lényeges eltérés a kétféle mező között? Hasonlítsuk össze a térerősség nagyságát leíró E(x) függvényeket is! 5
16 Az erővonalaknak a vezetőre merőleges síkbeli ábrája hasonló a ponttöltéséhez. A hosszú egyenes vezető mezőjének csak a vezetőre merőleges erővonalai vannak, a ponttöltés mezőjében pedig a tér minden irányában indulnak erővonalak. Ez a különbség síkbeli ábrán nem érzékeltethető. A térerősség nagyságát leíró függvények összehasonlítása: Mindkét függvény a távolság növekedésével csökken, de a ponttöltésé erőteljesebben. Ponttöltés mezőjének E(x) függvénye reciprok négyzetes, a vonalmenti töltésé pedig reciprok függvény szerinti. Emelt szintű feladatok: 4. Tegyük fel, hogy az elektromos dipólust alkotó +Q és Q töltéseket +Q-ra és -½ Q-ra módosítjuk. Rajzoljuk meg ennek a térnek az erővonalábráját! ÁBR 5. Határozzuk meg a ponttöltés terében a töltéstől x távolságra levő pontban a térerősség nagyságát megfelelő Gauss-felület alkalmazásával! A megfelelő Gauss-felület a ponttöltés középponttal felvett x sugarú gömb. Felszíne: A= 4x π. A zárt gömbfelület összes fluxusa: Ψösszes 4 kq. Tudjuk, hogy Q Ebből E = k x Ψösszes E A 6. Egyenlő nagyságú egynemű töltések erővonalábráján tálalható-e olyan pont, amelyen keresztül nem húzható erővonal? Van-e ilyen pont, ha a töltések nem egyenlő nagyságúak? 6
17 Ha egy adott P pont körül felvett kis A felület erővonal fluxusa Ψ, akkor a P pontbeli ΔΨ térerősség: E =. Ha egy pontban a térerősség nulla, azon a ponton keresztül nem ΔA P képzelünk el erővonalat. Az egyenlő nagyságú egynemű töltések terében a két pont által meghatározott szakasz felezőpontjában a térerősség nulla, ezen a ponton keresztül nem húzható erővonal. Nem egyenlő nagyságú töltések esetén is van ilyen pont (ahol a térerősség nulla), ezen át nem húzható erővonal. 7. Egy elektromosan feltöltött fémlemez felületi töltéssűrűsége σ. Mindkét oldalán homogén elektromos mező keletkezik. Keressük meg ezen töltéseloszláshoz tartozó Gauss-felületet, és határozzuk meg a mező térerősséget Gauss törvényének segítségével! A töltésrendszer erővonal szerkezete: mindkét irányban a lemezre merőleges, egyenletes sűrűségű erővonalak. A megfelelő Gauss felület a lemezre merőleges palástú A alapterületű, a töltött lemezen áthatoló tetszőleges magasságú hasáb. A zárt felületen belüli összes töltés: Q=σA A hasáb palástján nem halad át erővonal, csak a két alaplapon. A zárt felület összes fluxusa: 4 ka Ψ összes = AE = 4 kq = 4 ka. Ebből Ψ összes = AE = k A 7
18 5. lecke Az elektromos mező munkája, a feszültség. Mennyivel nő egy elektron energiája, ha V feszültségű pontok között gyorsul fel? U = V 9 Q = e,6 C W=? -9-9 W =U e= V,6 C=,6 = ev. Mekkora gyorsító feszültség hatására lesz 5 ev mozgási energiája egy elektronnak? Mekkora a sebessége? Ez hány százaléka a fénysebességnek? E 5eV kin q e m U=? v=? 9,6 C 9, kg Az ev fogalmából következik, hogy 5 ev mozgási energiája 5 V gyorsító feszültség hatására lesz. Az U e Ez a fénysebességnek mv összefüggésből v m 7, s 4,4% -a. 8 m s 9 U e m = 5V,6 C =, 9, kg 7 m s.. Egy töltés elektromos mezőben mozog. A mező munkavégzése nulla. Milyen felületen helyezkedik el a mozgás pályája, ha a mező a) homogén b) ponttöltés tere? Ha a mező munkavégzése nulla, akkor a W = U Q összefüggés alapján a mozgás pályájának pontjai ekvipotenciális felület pontjai. a) Homogén mezőben ekvipotenciális felületek az erővonalakra merőleges síkok. b) Ponttöltés terében ekvipotenciális felületek olyan gömbfelületek, melyek középpontja a mezőt keltő töltés. 8
19 4. Milyen mozgást végez homogén elektromos mezőben egy +q töltéssel rendelkező, álló helyzetből induló, szabadon mozgó, m tömegű részecske? Milyen erő mozgatja? Hogyan alakul a sebessége? A töltött részecskét F = Eq állandó nagyságú elektrosztatikus erő gyorsítja. Egyenes vonalú F Eq egyenletesen gyorsuló mozgást végez. Gyorsulása állandó: a = = m m. Eq Sebessége az idővel arányosan növekszik: v = at = t m 5. Milyen pályán és hogyan mozog az E térerősségű homogén elektromos mezőben v kezdősebességgel elindított, +q töltéssel és m tömeggel rendelkező, szabadon mozgó test, ha az E és v vektorok a) azonos irányúak b) ellentétes irányúak c) merőlegesek egymásra? Mivel a töltés pozitív előjelű a térerősség-vektor előjele megegyezik a testre ható elektrosztatikus erő irányával F Eq a) a test a = = állandó gyorsulással egyenes vonalú pályán mozog. m m Sebessége a v = v +at összefüggés szerint egyenletesen nő. A mozgás időbeli alakulása olyan, mint a kinematikában tanult lefelé hajítás gravitációs térben. b) A test egyenes vonalú mozgást végez. Egy ideig egyenletesen lassul, majd megáll, ezután egyenletesen gyorsul. A mozgás időbeli alakulása olyan, mint a függőleges hajítás fölfelé. c) A mozgás pályájának alakja és időbeli lefolyása olyan, mint a vízszintesen elhajított testé: A pálya parabola alakú. A sebességvektor E irányú komponense egyenletesen nő, v irányú komponense időben állandó. 6. Milyen mozgást végez +Q rögzített töltés terében egy +q töltéssel rendelkező, álló helyzetből induló, szabadon mozgó test? Milyen erő mozgatja? Hogyan alakul a sebessége? Az azonos előjelű töltések között fellépő taszító Coulomb erő miatt erő miatt a rögzítetlen q töltés gyorsuló mozgással távolodik a rögzített Q töltéstől. A Coulomb erő a távolság növekedésével csökkenő, ezért a töltés csökkenő gyorsulással, de növekvő sebességgel távolodik a Q töltéstől. 9
20 Emelt szintű feladatok: 6 7. Homogén térben mozgó + C töltésű test cm nagyságú elmozdulás vektora a 4 térerősség vektorral 6 -os szöget zár be. A térerősség nagysága V/m. Mennyi munkát végez az elektromos tér? Mekkora a kezdő- és végpontok közti potenciálkülönbség? V W AB = F s cosα = E Q s cosα = 4 m 6 C cos 6 m 4 WAB U AB = Q 6 C =5V 4 8. Az elektromos mező két pontjának potenciálja: U A = V, UAB és U BA feszültségek? U U U = 4 V U AB A B BA = -4 V U B = 6 V. Mekkorák az 9. Egy Q = -6 C töltésű rögzített részecskétől x 5 m távolságban lévő A pontból 9 elengedünk egy m =, mg tömegű, q = - C töltésű részecskét. (A gravitáció hatását hanyagoljuk el.) a) Mennyi lesz a részecske sebessége x = m-es út megtétele után? b) Mekkora kezdősebességet kell adni a részecskének ahhoz, hogy ne térjen vissza? a) A helyzeti (potenciális) és a mozgási (kinetikus) energia összege Qq Qq állandó: -k = -k + mv x x Ebből kqq v - m x x = 9 Nm C C C - 8 m s 7 kg 4m 5m b) Ne térjen vissza : nagy (végtelen) távolságban, ahol a potenciális energia nulla, a Qq kinetikus energiája is nulla legyen: -k + mv = Ebből a szökési sebesség: x kqq v= x m 9 Nm C C C 7 5m kg 7 m s
21 6. lecke Vezetők az elektrosztatikus térben. A fémburkolattal bezárt üregbe nem hatol be a külső elektromos tér, mint ahogy egy elsötétített szobába sem jut be a napfény. A fény útját elzáró árnyékolás mindkét irányban akadályozza a fény terjedését. Vajon kétirányú-e az elektromos árnyékolás is? Vizsgájuk meg, hogy megvédi-e a gömbhéj a külső teret a fémburkolattal körülvett töltés elektromos mezőjétől! Az ábrán egy feltöltött testet vesz körbe egy töltetlen üreges fémtest. Az erővonal ábra szerint a burkoló fémen kívüli térrészben észlelhető erővonalkép ugyan olyan, mintha nem burkoltuk volna be a töltött fémtestet. Ezzel az eljárással tehát nem lehet a fémtesten belülre korlátozni az elektromos mezőt.. Rögzítsünk két fémgömböt a sugarukhoz képest nem nagy távolságban! Ha a gömbökre +Q és Q töltést viszünk, akkor a köztük fellépő erő nagyobb, mintha mindkettőre azonos, például +Q töltést viszünk. Miért? Az ellentétesen, illetve az azonosan töltött fémgömbökön létrejövő kölcsönös megosztást az ábra szemlélteti. Az egymást vonzó ellentétes előjelű töltések (a. ábra) távolsága kisebb, mint az egymást taszító azonos előjelű töltések (b ábra) távolsága. a) ábra b, ábra
22 . Működne-e légüres térben a locsoló berendezéseknél használt vizes Segner-kerék? Működne-e légüres térben az elektromos Segner-kerék? A locsoló berendezéseknél használt Segner-kerék a hatás-ellenhatás elvén működik. Itt a kölcsönhatás a víz és a locsoló berendezés között valósul meg; tehát légüres térben is működne. Az elektromos Segner-kerék szintén a hatás-ellenhatás elvét használja: a levegő molekuláinak vonzásával majd eltaszításával jön forgásba. Légüres térben tehát nem működik. 4. Néhány benzinkútnál árusítanak propán-bután gázt tartalmazó gázpalackot. Tárolásukat fémből készült, rácsos szerkezetű tárolókkal oldják meg. Miért? A villámcsapás elleni védelem céljából alkalmazott fémburkolat Faraday-kalitkaként működik. Emelt szintű feladatok: 5. Egy R sugarú tömör fémgömböt elektrosztatikusan feltöltünk. Ábrázoljuk grafikusan a gömb középpontjától való x távolság függvényében a töltések elhelyezkedését, a térerősséget és a potenciált! (Vizsgáljuk külön az x < R, x = R és x > R tartományokat!) A gömbre vitt töltések a gömb felületén helyezkednek el. Q A gömb belsejében (x R) a térerősség nulla, a gömbön kívül (x>r) az E = k x összefüggés szerint alakul.
23 Az egész fémgömb ekvipotenciális felület, a gömbön kívül a potenciál az összefüggés szerint változik. Q U = k x 6. Egy R sugarú tömör, szigetelőanyagból készült gombot térfogatilag egyenletesen feltöltünk. Ábrázoljuk a térerősséget a gömb középpontjától való távolság függvényében! A gömb térfogatát a töltések egyenletesen töltik ki. Q Q Egységnyi térfogatban lévő töltés ρ = =. A gömb középpontja körül felvett x V 4R π gömb sugarú, A(x)= 4x felszínű gömbben qx ( ) Gauss tétele szerint A(x) E(x)= 4π kq( x ) kq Ebből E(x)= x R 4x π x ρ = R. A térerősség a gömbön belül lineárisan nő. Q töltés van. A gömbön kívüli részben a térerősség olyan, mintha a teret a gömb középpontjában lévő Q kq töltés keltené: E(x)=. R
24 7. Kössünk össze fémes vezetővel egy R es egy R sugarú elektromosan feltöltött fémgömböt! Tudva, hogy a fémes összekötés miatt a töltött fémgömbök felületén az Q U = k potenciál ugyanakkora, mutassuk meg, hogy a két gömb felületi töltéssűrűségének R R aránya: R. Melyik fizikai jelenség magyarázata ez az eredmény? Q σ 4R π Q R = = σ Q Q R 4R π Q Q Használjuk fel, hogy U U k k R R. Vagyis Q Q R R. Ebből R R csúcshatás matematikai modellje. adódik. Ez a 8. Az előző feladat eredményét felhasználva oldjuk meg a feladatot! Két fémgömbre azonos Q töltést viszünk. Sugaraik aránya :. A két gömböt összeérintjük, majd elhalasztjuk egymástól. Számítsuk ki az egyes gömbök töltését! Legyen a két gömb töltése Q és Q. Q Q Q + R Legyen R Tehát Q Q. Ekkor és Q Q. Q Q. Ebből R R és Q Q. 4
25 7. lecke Kapacitás, kondenzátorok. Hogyan változik a lemezek közti térerősség és feszültség, valamint a kondenzátor kapacitása, töltése és energiája az elektromos haranggal végzett kísérlet során? Az egyszer feltöltött kondenzátor lemezei között pattogó golyó a lemezek között töltést szállít mindaddig, amíg a lemezek töltése ki nem egyenlítődik; a kondenzátor töltése tehát csökken. A kapacitás a kondenzátor geometriai méreteitől függ; ez nem változik. Mivel a töltés csökken, miközben a kapacitás állandó a kondenzátor feszültsége és energiája is csökken.. Mekkora töltés tölti fel a F kapacitású kondenzátort V feszültségre? C F U=V Q=? 4 Q = C U = F V,4 C. Két párhuzamos fémlemez töltése +Q és Q. Kezdeti, közel nulla távolságukat a két lemez távolításával növeljük. A lemezek mozgatásához le kell győznünk a két lemez közti vonzóerőt, munkát kell végeznünk. Mire fordítódik ez a munka? A lemezek között homogén elektromos mező épül fel. A lemezek közti vonzóerő a lemezek távolítása közben állandó. (Nem csökken!) A vonzóerő és a lemezek elmozdulásának szorzata megadja a végzett munkát. A lemezek távolodásakor egyre nagyobb méretű és ezért egyre nagyobb energiájú az elektromos mező. Erre fordítódik a végzett munka. 4. Mekkora a kapacitása két, egymástól mm-re levő, kondenzátornak? A As m C=ε 8,85 8,85nF d Vm m m felületű párhuzamos lemez által alkotott 5. Ha három különböző kapacitású kondenzátor összes kapcsolási kombinációját figyelembe vesszük, hány különböző eredő kapacitás állítható elő? 5
26 Három sorosan kapcsolt kondenzátor -féleképpen Kettő soros egy velük párhuzamos -féleképpen Kettő párhuzamos egy soros -féleképpen Három párhuzamos -féleképpen Összesen 8-féleképpen 6. Két azonos kapacitású kondenzátor egyikét V-ra, a másikat 6 V-ra töltjük fel. Mekkora lesz a kondenzátorok közös feszültsége, ha párhuzamosan kapcsoljuk őket a) az azonos; b) az ellentétes pólusaik összekötésével? A kondenzátorok töltése Q = CU és Q = CU a) Azonos pólusok összekötése esetén a kapcsolás összes töltése Q = Q +Q, eredő kapacitása C = C +C Q C. A kondenzátorok közös feszültsége: CU CU U U U= 9V C C b) Ellentétes pólusok összekötése esetén a kapcsolás összes töltése Q= Q-Q, eredő kapacitása C = C +C C. A kondenzátorok közös feszültsége: Q CU - CU U -U U= C C V Emelt szintű feladatok: 7. A kondenzátor energiájának kiszámítására használt összefüggések felhasználásával mutassuk meg, hogy vákuumban az E térerősségű elektromos mező térfogategységre jutó energiája (energiasűrűsége): w = E! A kondenzátor A felületű lemezeinek távolsága d, feszültsége U, a lemezek közötti U térerősség: E d Ekkor a térfogategységre jutó energia: W CU AE d w V Ad Ad E 8. Egy forgókondenzátor összes lemezének száma: n. Minden egyes lemez területe A. Az állóés forgórész lemezeinek távolsága mindenhol s. Mutassuk meg, hogy a kondenzátor A maximális kapacitása C = (n ) s! A forgó kondenzátor n db lemeze (n-) db párhuzamosan kapcsolt kondenzátor, melyek kapacitása összeadódik. Az egymással szemben lévő lemezfelület maximális értéke A. 6
27 9. Hogyan lehet megnövelni az 57. oldali ábrán látható forgókondenzátor energiáját újabb töltés hozzáadása nélkül? Ha a kondenzátorra Q töltést viszünk, majd a feltöltő áramforrásról lekapcsoljuk, Q és a lemezeket elforgatásával a kapacitást csökkentjük, akkor a W összefüggésnek C megfelelően nő a kondenzátor energiája. Ezt az energianövekedést a forgatást végző munkavégzése fedezi. 7
28 8. lecke Az elektromos áram, az áramerősség, az egyenáram. Elektromos meghajtású vonatok, villamosok vontatási árama a felső vezetéken érkezik az áramszedőkhöz, és a kerekeken keresztül távozik a sínekbe. A Combino villamos legnagyobb áramfelvétele A. Hány elektron halad át ekkora áramerősség esetén az áramszedőkön másodpercenként? I=A t=s 9 e,6 C n=? Q n e I=. Ebből t t I t A s n= = e -9,6 C =7,5. mm keresztmetszetű szigetelt vörösréz vezeték legnagyobb megengedhető terhelése A. Számítsuk ki ebben a vezetékben az elektronok átlagos rendezett haladási sebességét! (Atomonként egy vezetési elektront feltételezünk.) A = mm I = A kg M =,6 (A réz moláris tömege) mol kg 89 (A réz sűrűsége) m e v=? 9,6 C A térfogategységre jutó atomok száma: N ρ A n= = M kg mol m 8 = 8,5 kg,6 m mol 6 89 Ennyi a térfogategységre jutó vezetési elektronok száma is. Az. kidolgozott feladat 6. oldali megoldása szerint az elektronok átlagos sebessége: I A 4 m mm v= =8,8 A n e s s m 8,5,6 C m 8
29 . Készítsük el a 64. oldalon látható egyszerű áramkör bővített változatait! a) Kétkapcsolós ÉS kapcsolás: az izzó akkor világít, ha a két kapcsoló mindegyike zárva van! b) Kétkapcsolós VAGY kapcsolós kapcsolás: az izzó akkor világít, ha a két kapcsoló közül legalább az egyik zárva van! c) Alternatív kapcsolás: két kapcsolót tartalmazó áramkörben bármelyik kapcsoló állapotának az izzó állapotának megváltozását eredményezze! (Az áramkörben használjunk alternatív kapcsolót) a. b. c. 4. Az első kidolgozott feladat eredménye szerint az elektronok néhány mm/h sebességgel vándorolnak a huzalban. Hogyan lehetséges az, hogy egy lámpa bekapcsolásakor az izzó azonnal kigyullad? A feszültség rákapcsolásának pillanatában minden elektron meglódul egy meghatározott irányban. Mindegyik elektron magával együtt lódítja a hozzá tartozó elektromos mezőt. Egy adott elektron lódulása és a hozzá tartozó mező lódulása azonnali hatással van a szomszéd elektronokra. Ez a hatás nagyon nagy sebességgel végigfut a vezetőn, miközben az egy irányba mozgó elektronok sebessége nagyon kicsi. 5. (Emelt feladat) A kidolgozott feladatokban az elektronoknak a fémben végzett kétféle mozgásának sebességét számoltuk ki. Az eredmények ismeretében rajzoljuk le, hogy milyen alakú egy elektron fémbeli mozgásának pályája! Vegyük figyelembe az elektron kétféle mozgásának irányát és a kétféle sebesség nagyon eltérő nagyságát! Azt is használjuk fel, hogy az elektronok mozgásuk során a fém helyhez kötött rácsionjaival sűrűn ütközve, azokról rugalmasan visszapattannak! 9
30 6. Szalaggenerátorral előállítható feszültség kv is lehet, de körbeforgó gumiszalagja által szállított töltések áramerőssége mindössze néhány μa. Számítsuk ki, hogy μa áramerősség eseten a 5 cm széles, cm/s sebességgel haladó gumiszalag négyzetméterenként hány coulomb töltést szállít! A gumiszalag felületi töltéssűrűsége I σ= d v 6 A 5 C m,5m, s m 7. Akkumulátorokban tárolható maximális töltésmennyiséget Ah-ban szokták megadni, és az akkumulátor kapacitásának nevezik. Személyautónk akkumulátorának kapacitása 6 Ah. Egy bekapcsolva felejtett lámpával a teljes töltöttségének 6%-áig lemerítettük. 6 A erősségű töltőárammal mennyi idő alatt érjük el a teljes töltöttséget? Q, 4 6Ah t= I 6A 4h 8. Az ábra egy zseblámpa izzóján átfolyó áramerősséget ábrázolja az idő függvényében. a) Határozzuk meg az izzón percenként átáramló töltésmennyiséget! b) Hogyan jelenik meg az I t diagramban az átáramlott Q töltés? a) A percenként átáramló töltésmennyiség a másodpercenként átáramlónak a 6-szorosa, tehát C. b) Az I-t diagramban a grafikon alatti terület az átáramló töltés. 9. Elektronikus áramkörökben gyakran fordul elő un. négyszög-, háromszög- és fűrészfogrezgés. Határozzuk meg mindhárom esetben a percenként átáramló töltésmennyiséget! Mindhárom esetben ugyanannyi a grafikon alatti terület; percenként 6 C. Emelt szintű feladatok:. Készítsük el a következő áramkörök kapcsolási rajzát, majd építsük meg az áramköröket! a) Elektromos csengőt működtet egy nyomógomb. b) Elektromos csengőt működtet két sorosan kötött nyomógomb. c) A csengőt két párhuzamosan kötött nyomógomb működteti. Mikor lehet szükség a b), illetve a c) pontban leírt áramkör alkalmazására? a)
31 b) c) A b) áramkörre olyan esetben van szükség, amikor mindkét nyomógomb megnyomása szükséges a csengő működéséhez. Pl. indításjelzés két kocsis járművön. A c) esetben bármelyik nyomógomb megnyomása működésbe hozza a csengőt. Pl. vészjelzés.. Ha rendelkezésedre áll két darab három kimenetű ún. alternatív kapcsoló, akkor építsd meg a.c) feladatban leírt áramkört! Hol fordul elő ilyen kapcsolás a gyakorlatban? Alternatív kapcsolásban bármelyik kapcsoló állapotának megváltozatása megváltoztatja az égő állapotát. Pl. lépcsőházi világítás működtetése két helyről.
32 9. lecke Az elektromos ellenállás, Ohm törvénye. Hogyan jelenik meg a vezető ellenállása az alábbi I-U grafikonokban? Az ábra A és B pontjához azonos áramerősség-és különböző feszültségértékek, a B és C pontjához azonos feszültségérték- és különböző áramerősség-értékek tartoznak. Fogalmazzunk meg egy-egy mondatot ezen értékek összehasonlítására! U Az ellenállást definiáló R= összefüggés szerint az I-U grafikon meredeksége I R Az A és B pontokat összehasonlító mondat: nagyobb ellenálláson nagyobb feszültség hajt át nagyobb áramot. A B és C pontokat összehasonlító mondat: nagyobb ellenálláson ugyanakkora feszültség kisebb áramot hajt át.. Egy fémhuzal hossza rugalmas erő hatására %-kal megnőtt. Hogyan változott az ellenállása? (Feltételezzük, hogy sűrűsége nem változik.) l, l R R ( és? itt sűrűség) Adott anyagú ellenálláshuzalok esetén l R A l A R l l A A A sűrűség változatlanságából a térfogat állandósága is következik: l A l A A l, l-ből A, R l A, l Így, R l A A l, Az ellenállás értéke tehát,-szeresére, azaz %-kal nő.
33 . Egyik végüknél összeerősítünk két egyenlő hosszúságú és keresztmetszetű sárgaréz és acélhuzalt, majd a szabad végeikre 6V-os feszültségforrást kapcsolunk. Mekkora feszültség mérhető a sárgaréz, illetve az acélhuzal végpontjai között? A sárgaréz fajlagos ellenállása 7 7 m, az acélé 8 m. l = l A = A U=6V 7 m 7 8 m U? U? R Az azonos geometriai méretek miatt = A két huzal-ellenálláson azonos áram folyik R 8 U R át, ezért feszültségeik aránya egyenlő a két ellenállás arányával: =. Az áramforrás U R feszültsége a két ellenálláson oszlik el: U +U 6V A két feszültség összegének és arányának ismeretében U 4V és U V 4. Mekkorának kell választani a. feladatbeli huzalok hosszának arányát ahhoz, hogy a huzalokon eső feszültségek értéke egyenlő legyen? A huzalok keresztmetszete egyenlő marad. A = A U =U 7 m l 7 8 m? A két huzal-ellenálláson azonos áram folyik át, ezért feszültségeik aránya egyenlő a két ellenállás arányával, ezért esetünkben R = R Az azonos keresztmetszetek miatt: l ρ l = ρ l. Ebből 8. A rézhuzal hossza 8-szorosa az acélénak l 5. Mekkorának kell választani a. feladatbeli huzalok keresztmetszetének arányát ahhoz, hogy a huzalokon eső feszültségek értéke egyenlő legyen? A huzalok hossza egyenlő marad.
34 l = l U =U 7 m 7 8 m A A? A két huzal-ellenálláson azonos áram folyik át, ezért feszültségeik aránya egyenlő a két ellenállás arányával, ezért esetünkben R = R Az azonos huzal-hosszak miatt: ρ A ρ A A. Ebből A 8. A rézhuzal keresztmetszete 8-adrésze az acélénak 6. Egy tanya és egy város közti elektromos vezetéket rézről alumíniumra cserélik. Hogyan változik a vezeték tömege, ha az a feltétel, hogy az új vezeték ellenállása a régiével megegyező legyen? l = l R = R Sűrűségadatok: Al Fajlagos ellenállás adatok. m m =?,7 kg / dm Cu 8,9 kg / dm 8 Al,67 m ρ ρ Az azonos ellenállások és hosszúságok miatt: A A 8 Cu,69 m 8 A,67 m Ebből = 8,58 A,69 m kg,7 m ρ A A tömegek aránya: = dm,58, 48. Az alumínium vezeték tömege m kg ρ A 8,9 dm Kb. fele az azonos hosszúságú és ellenállású rézvezetékének Emelt szintű feladat: 7. Az ellenállás-hőmérők működése az ellenállás hőmérséklet függésén alapszik. Egy platinahuzal ellenállása szobahőmérsékleten. Ha ezt az ellenálláshuzalt éppen megolvadó cinkolvadékba merítjük, ellenállása 5 lesz. Határozzuk meg a cink olvadáspontját. A platina hőfoktényezője,9 O C 4
35 R A R R T összefüggésből T R =,9 O C A cink olvadáspontja 4 O C körül van. =97 O C 8. Egy hagyományos izzólámpa szerkezetet mutatja az ábra. A volfrám izzószálhoz réz tartóhuzalok vezetik az áramot, a bennük folyó áram erőssége tehát megegyezik. Határozzuk meg, hogy az izzószálra jutó feszültség értéke hányszorosa a tartóhuzalra jutónak! A spirális izzószál igen vékony, és hosszú: keresztmetszete kb. 4-ad része a két tartóhuzalénak, hossza pedig -szer nagyobb. A fajlagos ellenállások értékét a Négyjegyű függvénytáblázatokban keressük meg! A fajlagos ellenállásértékek: 8 8 A volfrámé 5,4 m, a rézé:,69 m. l ρ 8 U A ρ l A 5,4 m = = = 4 8 U l 8 ρ ρ l A,69 m A 9. Egy ellenállást is mérő műszerrel megmértük egy V hálózati feszültséggel működő volfrámszálas izzólámpa ellenállását. A műszer 66 -ot jelez. Az izzót ezután hálózati áramkörbe kapcsoljuk és megmérjük a rajta átfolyó áram erősségét: 6 ma. Ezekből az adatokból és a volfrámszál hőfoktényezőjének ismeretében határozzuk meg az izzó volfrámszál hőmérsékletét! Ohm törvénye szerint R U I = V, 6 A értéknek kb. -szorosa. A volfrám hőfoktényezője R R R T összefüggésből: T R = 84 4,8 66 O C Az izzószál volfrámszál hőmérséklete tehát közel 6 O C. 88. A kiszámított érték korábban, hidegen mért 4,8 C O 57 C. Az alábbi értékek a Négyjegyű függvénytáblázatban szerepelnek. Adjuk meg a három fém vezetőképességének arányát; a legkisebbet tekintsük egységnyinek. Milyen szempontok játszhatnak szerepet az elektromos vezetékek anyagának kiválasztásakor? A vezetőképesség a fajlagos ellenállással fordítottan arányos. Vezetőképességi növekvő sorrendjük: Alumínium, réz, ezüst. Arányuk: :,57:,64. Vezetékek kiválasztásakor figyelembe vett szempontok: ár, elektromos vezetőképesség, mechanikai tulajdonságok. 5
36 . lecke Az áram hő-, és élettani hatása. Egy 8 W-os elektromos fűtőtest V-os hálózatról üzemeltethető. Számítsuk ki a fűtőtest ellenállását és a felvett áramot! P= 8W U=V R=? I=? U P= összefüggésből R U (V) R= = P A 8W U V Ohm törvénye miatt: I= R 7,7A A fűtőtest ellenállása, a felvett áram 7,7 A.. Egy mosógép ökoprogramja szerint 5,5 kg ruha mosását 5 perc alatt végzi el. Közben,5 kwh áramot fogyaszt, és 58 liter vizet használ, melyből litert melegít fel 5 C- ról 6 C-ra. a) Mennyibe kerül egy ilyen mosás? b) Hány százalékát fordítja a víz melegítésére a felhasznált energiának? ( kwh elektromos energia árát vegyük 45 Ft-nak.) W =,5 kwh V = l víz T = 45 C c víz 48 kg K kwh elektromos energia ára 45 Ft Mosás ára? Hány százalékát fordítja a víz melegítésére a felhasznált energiának?,5 kwh elektromos energia ára:,5 45 Ft = 67,5 Ft A víz melegítésére fordított energia: Q = cvíz m T = kg K A felhasznált energia: 6 W=,5kWh=,5,6 = Ennek 6,76 6 5,76 O 48 kg 45 C 6 5,76 = 6,76,65 =65%-át fordítja a mosógép a víz melegítésére. 6
37 . Ha egy fogyasztó feszültségét növeljük, akkor nő a teljesítménye és az általa adott idő alatt - elfogyasztott elektromos energia is. Hány százalékkal nő a fogyasztás, ha a feszültségnövekedés 4,5%-os? 999-ben a hálózati feszültség értékét 4,5%-kal növelték:v-ról V-ra. A villanyszámlákon megjelenő fogyasztás százalékos növekedése azonban lényegesen elmaradt az előző kérdésre adott, helyes válasz értékétől. Miért? U,45 U W W? Azonos ellenállások és azonos idejű fogyasztásokat feltételezve: W W P P U U,45,9 Azonos ellenálláson ugyanannyi idő alatt a fogyasztás 9%-kal nő, A hálózati feszültség 4,5%-os növelése nem okoz a fenti feladat alapján várt 9%-os fogyasztásnövekedést. Az előbb feltételeztük, hogy azonos ideig használjuk a megemelt feszültségű hálózatot. A felhasznált elektromos energiának melegítésre (fűtés, vasalás, vízmelegítés) fordított hányada nem változik. Az elektromos vízmelegítő például rövidebb ideig üzemel magasabb feszültség esetén. 4. Egy háztartásban személyenként és naponta átlagosan 4 liter 4 C-os meleg vízre van szükség. Mennyi idő alatt és milyen költséggel állíthatjuk ezt elő,8kw teljesítményű vízmelegítőnkkel, ha a melegítés hatásfoka 8%? Ez a melegvíz-igény liter víz 6 C-osra melegítésével és hideg vízzel való keverésével is kielégíthető. Ekkor azonban a nagyobb hőveszteség miatt a melegítés hatásfoka csak 6%. Melyik megoldás olcsóbb? (A hideg csapvíz 8 C-os, az elektromos energia ára 45 Ft/kWh) V = 4 l víz P=,8 kw c víz 48 kg K,8 T 8 C, T 4 C, T 6 C V = l,6 t =?, W =? t =?, W =? c m W = η T kg K,8 O 48 4kg C =4,6 7 6 =,7 kwh.
38 Ennek ára 57 Ft. W,7kWh A melegítés ideje: t= P,8kW,7h 4min c m T W = η Ennek ára 7 Ft. kg K,6 O 48 kg 4 C =5,85 6 =,6 kwh. W A melegítés ideje: t = P,6kWh,8kW,9h 54 min 5. Egy hagyományos, 6 watt teljesítményű izzólámpa átlagos élettartama óra, ára 66 Ft. Egy wattos kompakt izzó hasonló fényerőt biztosít, üzemideje 8 óra, ára Ft. A kompakt izzó élettartama alatt tehát átlagosan 8 db hagyományos izzót használunk el. Hasonlítsuk össze a két fényforrás beszerzési és üzemeltetési költségeit ez alatt a 8 óra alatt! Határozzuk meg grafikusan vagy számításokkal- azt az üzemidőt, amely után már megtakarítást jelent a kompakt izzó használata! ( kwh elektromos energia árát vegyük 45 Ft-nak.) P 6W, P W a = 66 Ft, a = Ft t =8 h A hagyományos izzó fogyasztása 8 óra alatt: W = P t = 6W 8h 48kWh Ez Ft = 6 Ft-ba kerül. 8 óra alatt 8 db izzót használunk el, ezek ára 8 66Ft 58Ft. A hagyományos izzókkal kapcsolatos összes költség tehát 6 Ft+58 Ft= 8 Ft. A kompakt izzó teljesítménye és ezért fogyasztása is ötöde a hagyományos izzóénak: 96 kwh, ára 4 Ft. Beszerzési költségével együtt 4 Ft + Ft = 64 Ft. Emelt szintű feladatok: 6. Egy erőmű 6 kw elektromos teljesítményt szolgáltat egy távoli fogyasztó számára. A fogyasztóhoz vezető hosszú távvezetéket melegíti a benne folyó áram. Ez a szállítás vesztesége. Mikor kisebb ez a veszteség: 6 kv vagy kv feszültségen történő energiaszállítás esetén? Mennyi a két veszteség aránya? (Az elektromos energia szállítás feszültségét a valóságban is meg lehet választani. A módszerről a következő tanévben a váltakozó feszültség témakörben lesz szó.) 8
39 R ellenállású vezeték esetén a veszteség P = I R. A veszteségek aránya tehát A továbbított teljesítmények egyenlőségéből a veszteségek aránya: P U = =,5. Kétszeres feszültég esetén a veszteség a negyedére csökken P U P = P I I. 7. A LED-izzókat tartalmazó világítóeszközök energiatakarékos fényforrások. A LED- izzó ugyanis nem izzik, ezért nem jelentkezik a hagyományos fényforrásoknál kb. 9%-os veszteséget okozó melegedés. Két azonos fényerejű fényszóró közül az egyik egy óra élettartamú 5 W-os halogén izzóval, a másik db egyenként W-os, óra élettartamú LED-izzóval működik. A halogén izzó ára Ft, a db LED izzóé összesen 75 Ft. Számítsuk ki a kétféle fényforrásnak a LED-es lámpa közel három és fél éves élettartama alatti költségeit! Az eredmény értékelésekor vegyük figyelembe, hogy a lámpát nem használjuk három és fél éven át folyamatosan. Lehet, hogy átlagosan csak napi két órát üzemel. Halogén fényszóró Beszerzési ár ezer óra Ft 5ezer Ft ezer óra LED-es fényszóró 75 FT Teljesítmény 5W W Fogyasztás ezer óra alatt 5 kwh 675Ft* 9 kwh 5Ft* Összes költség 575Ft* 69Ft* *Változatlan áramárral számított, akár 4 év alatt jelentkező költségek 8. A 5 m hosszú,,5mm átmérőjű króm-nikkel huzalból fűtőtestet készítünk. a) Mekkora a 8 C-on izzó fűtőszál ellenállása? b) Mekkora a fűtőtest teljesítménye, ha V-os hálózatról működtetjük? Megoldás R l mm 5m A m,96 mm 7 R 4 O R T=, C =5 O C A huzal ellenállása közel 5 lesz b) P U W R 5 5W 9
40 . lecke Fogyasztók kapcsolása. Számítsuk ki a. kidolgozott feladat háromszögében az A és C, valamint a B és C pontok közti eredő ellenállást! R R R RAC?, R BC? A kidolgozott feladat megoldását követve: R, R (R + R )R R AC = = R + R R + R + R, ( ) 8, R, R (R + R )R ( ) R BC = = = R + R R + R + R,,. 9 V feszültségű áramforrásra egy 6 Ω-os és egy Ω-os fogyasztót kapcsolunk párhuzamosan. Mekkorák a mellékágak áramai? U= 9V R= 6 R I? I? I I U 9V,5A R 6 U 9V,A R. A harmadik kidolgozott feladat szerinti kapcsolásban cseréljük ki a feszültségforrást! Az ellenállások értéke továbbra is R = 6 Ω, R = Ω és R = Ω. Az árammérő által jelzett érték I =,45 A. a) Milyen értéket jelez a feszültségmérő? b) Mekkora a főág árama és az R ellenálláson átfolyó áram? c) Mekkora a telep feszültsége? 4
41 R = 6 Ω, R = Ω, R = Ω I =,45 A U =?, I?, I?, U=? Az R ellenálláson eső feszültség U I R,45A 9V. Ugyanekkora az R ellenállás feszültsége is. Az R ellenálláson átfolyó áram erőssége: U 9V I = =,A R A főág árama két mellékág áramának összege: I I I =,45A+,A=,75 A feszültségmérő a főágban lévő ellenállás feszültségét méri: U R I 6,75A 45V A telep feszültsége U= U U =45V+9V=54V 4. Számítsuk ki a telep által szolgáltatott teljesítményt az ábra szerinti áramkörben! U=4V R = Ω, R = Ω R = Ω P=? R R Az áramkör eredő ellenállása: R e R 4 R R Az áramkör teljesítménye: P U R e (4V) 4 4W 5. Két fogyasztó közül az egyik kω ellenállású és 4 W névleges teljesítményű, a másik 6 kω-os és 6 W névleges teljesítményű. a) Határozzuk meg az egyes fogyasztók névleges feszültségét és áramerősségét! b) Mekkora feszültséget kapcsolhatunk a rendszer sarkaira, ha a két fogyasztót sorosan kapcsoljuk? c) Mekkora áram folyhat át a rendszeren, ha a két fogyasztót párhuzamosan kapcsoljuk? 4
42 R k P R P U? U? I? I? max 4W 6k 6W U? I? A max P U R összefüggésből a névleges feszültségek: P R = 6W 6 6V U U P R = 4W V és P 4W P 6W A P I R összefüggésből I,A és I,A R R 6 A fogyasztók soros kapcsolása esetén közös az áramerősségük, ezért a két névleges áramerősségből kiválasztjuk a kisebbet: I,A A sorosan kapcsolt fogyasztók ellenállása összeadódik: Re R R 7k. A fogyasztókra kapcsolható maximális feszültség: Umax I Re,A 7 7V A fogyasztók párhuzamos kapcsolása esetén közös a feszültségük, ezért a két névleges feszültségből kiválasztjuk a kisebbet: U V A párhuzamosan kapcsolt fogyasztók R R ellenállása: R e.857k. A fogyasztókra kapcsolható maximális áramerősség: R R I max U R = V e 857 =,A 6. Gépkocsiban használt V-os izzók közül az egyik 6 W-os, a másik W-os. Tudva, hogy a sorba kapcsolt fogyasztók feszültsége összeadódik, a két izzót sorosan kapcsoljuk, és egy 4 V feszültségű áramforrással akarjuk üzemeltetni. Az egyik izzó azonban igen gyorsan kiég. Melyik és miért? U U V =V P P U 6W W 4V 4
43 U (V) U (V) Az izzók ellenállása: R,4 és R 7, P 6W P W Sorba kötve őket az eredő ellenállás: Re R R 9,6 Az izzókon átfolyó áram erőssége: U 4V I,5A R 9,6 Az egyes izzókra eső feszültség: U I R,5A,4 6V és U I R,5A 7, 8V A 4 V-os feszültség tehát nem V - V arányban esik az ellenállásokon, hanem 6 V - 8 V arányban. A W-os izzó kiég. 7. Oldjuk meg a 4. kidolgozott feladatot úgy, hogy az egyes izzok ellenállása különböző, Ω, Ω és Ω! Figyeljünk arra, hogy a különböző nagyságú ellenállások miatt a két kapcsolót meg kell különböztetni, és ezért négy esetet kell vizsgálni! Eredő ellenállás és főágbeli áramerősség értékek. kapcsoló nyitva. kapcsoló zárva. kapcsoló nyitva 6,A 6,7,A. kapcsoló zárva,54a 5,45,8A Emelt szintű feladatok: 8. Határozzuk meg, hogy az. kidolgozott feladat feszültségmérője a kapcsoló nyitott állása esetén mekkora feszültséget mér! A feszültségmérő által mért érték az áramforrás feszültségének vagyis 4V,7 7V R AC 57,8 R 8 AB,7 -ed része, 9. Az ábra szerinti mérőhidas kapcsolásban az ampermérőn nem folyik áram. Mekkora az ismeretlen ellenállás? Mekkora a főágban folyó áram erőssége? R Kiegyenlített híd esetén: -ből R. 4 Az áramkör eredő ellenállása: egy 6 -os és egy -os ellenállás párhuzamos eredője: 6. 6 U 4V A főág árama: I, A R 4
É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása. Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása
É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása A testek elektromos állapotát valamilyen közvetlenül nem érzékelhető
RészletesebbenFeladatok GEFIT021B. 3 km
Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás
RészletesebbenFIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához
HURO/1001/138/.3.1 THNB FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához Készült A tehetség nem ismer határokat HURO/1001/138/.3.1 című projekt keretén belül, melynek finanszírozása a Magyarország-Románia
RészletesebbenTartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ
Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos
RészletesebbenFizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/
Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a
RészletesebbenFizika 2. Feladatsor
Fizika 2. Felaatsor 1. Egy Q1 és egy Q2 =4Q1 töltésű részecske egymástól 1m-re van rögzítve. Hol vannak azok a pontok amelyekben a két töltéstől származó ereő térerősség nulla? ( Q 1 töltéstől 1/3 méterre
RészletesebbenBudapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Gépjármű elektronika laborgyakorlat Elektromos autó Tartalomjegyzék Elektromos autó Elmélet EJJT kisautó bemutatása
RészletesebbenA 2008/2009. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. I.
Oktatási Hivatal A 8/9. tanévi FIZIKA Országos Közéiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.
RészletesebbenA válaszok között több is lehet helyes. Minden hibás válaszért egy pontot levonunk.
A válaszok között több is lehet helyes. Minden hibás válaszért egy pontot levonunk. 1) Villamos töltések rekombinációja a) mindig energia felszabadulással jár; b) energia felvétellel jár; c) nincs kapcsolata
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 4. FIZ4 modul. Elektromosságtan
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Csordásné Marton Melinda Fizikai példatár 4 FIZ4 modul Elektromosságtan SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999 évi LXXVI
RészletesebbenMEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSORHOZ 11. ÉVFOLYAM
AZ OSZÁG VEZETŐ EGYETEMI-FŐISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐ SZEVEZETE MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PÓBAÉETTSÉGI FELADATSOHOZ. ÉVFOLYAM I. ÉSZ (ÖSSZESEN 3 PONT) 3 4 5 6 7 8 9 3 4 5 D D C D C D D D B
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenTanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens
Tanulói munkafüzet FIZIKA 9. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Az egyenletes mozgás vizsgálata... 3 2. Az egyenes vonalú
Részletesebben10. évfolyam, negyedik epochafüzet
10. évfolyam, negyedik epochafüzet (Geometria) Tulajdonos: NEGYEDIK EPOCHAFÜZET TARTALOM I. Síkgeometria... 4 I.1. A háromszög... 4 I.2. Nevezetes négyszögek... 8 I.3. Sokszögek... 14 I.4. Kör és részei...
RészletesebbenL Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció
A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása
RészletesebbenMUNKAANYAG. Danás Miklós. Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak. A követelménymodul megnevezése:
Danás Miklós Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 18. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle
RészletesebbenA semleges testeket a + és a állapotú anyagok is vonzzák. Elnevezés: töltés: a negatív állapotú test negatív töltéssel, a pozitív állapotú test
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú anyagok taszítják egymást,
RészletesebbenElektrosztatika tesztek
Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverı kis papírdarabkákat messzirıl magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges
Részletesebben2. Hatványozás, gyökvonás
2. Hatványozás, gyökvonás I. Elméleti összefoglaló Egész kitevőjű hatvány értelmezése: a 1, ha a R; a 0; a a, ha a R. Ha a R és n N; n > 1, akkor a olyan n tényezős szorzatot jelöl, aminek minden tényezője
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenA megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)
- 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására
Részletesebben1. Válaszd ki a helyes egyenlőségeket! a. 1C=1A*1ms b. 1 μc= 1mA*1ms. 2. Hány elektron halad át egy fogyasztón 1 perc alatt, ha az I= 20 ma?
1. Válaszd ki a helyes egyenlőségeket! a. 1C=1A*1ms b. 1 μc= 1mA*1ms c. 1mC 1 A = d. 1 ms A 1mC 1 m = 1 ns 2. Hány elektron halad át egy fogyasztón 1 perc alatt, ha az I= 20 ma? ( q = 1,6 *10-16 C) - e
RészletesebbenA 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I.
Oktatási Hivatal A 11/1. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.
Részletesebben4. modul Poliéderek felszíne, térfogata
Matematika A 1. évfolyam 4. modul Poliéderek felszíne, térfogata Készítette: Vidra Gábor Matematika A 1. évfolyam 4. modul: POLIÉDEREK FELSZÍNE, TÉRFOGATA Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott
Részletesebbenb) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!
2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
RészletesebbenElektrotechnika Feladattár
Impresszum Szerző: Rauscher István Szakmai lektor: Érdi Péter Módszertani szerkesztő: Gáspár Katalin Technikai szerkesztő: Bánszki András Készült a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0004 azonosítószámú projekt
RészletesebbenElektrosztatikai jelenségek
Elektrosztatikai jelenségek Ebonit vagy üveg rudat megdörzsölve az az apró tárgyakat magához vonzza. Két selyemmel megdörzsölt üvegrúd között taszítás, üvegrúd és gyapjúval megdörzsölt borostyánkő között
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
Részletesebben1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos.
Az alábbi kiskérdéseket a korábbi Pacher-féle vizsgasorokból és zh-kból gyűjtöttük ki. A többségnek a lefényképezett hivatalos megoldás volt a forrása (néha még ezt is óvatosan kellett kezelni, mert egy
RészletesebbenElső sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a. cos x + sin2 x cos x. +sinx +sin2x =
2000 Írásbeli érettségi-felvételi feladatok Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a egyenletet! cos x + sin2 x cos x +sinx +sin2x = 1 cos x (9 pont) 2. Az ABCO háromszög
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenFIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - ELSŐ RÉSZ
FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - HALLGATÓ NEVE: CSOPORTJA: Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc A feladatsor megoldásához kizárólag Négyjegyű Függvénytáblázat és szöveges információ megjelenítésére
RészletesebbenElektromos áram, áramkör, ellenállás
Elektromos áram, áramkör, ellenállás Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma
Részletesebben1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki
1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse
RészletesebbenKosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István. tankönyv. Mozaik Kiadó Szeged, 2013
Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István tankönyv 0 Mozaik Kiadó Szeged, 03 TARTALOMJEGYZÉK Gondolkodási módszerek. Mi következik ebbõl?... 0. A skatulyaelv... 3. Sorba rendezési
Részletesebbenmágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés
MÁGNESESSÉG A mágneses sajátságok, az elektromossághoz hasonlóan, régóta megfigyelt tapasztalatok voltak, a két jelenségkör szoros kapcsolatának felismerése azonban csak mintegy két évszázaddal ezelőtt
RészletesebbenFIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. FIZIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat
RészletesebbenVILLAMOS ÉS MÁGNESES TÉR
ELEKTRONIKI TECHNIKUS KÉPZÉS 3 VILLMOS ÉS MÁGNESES TÉR ÖSSZEÁLLÍTOTT NGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTNÁR - - Tartalomjegyzék villamos tér...3 kondenzátor...6 Kondenzátorok fontosabb típusai és felépítésük...7 Kondenzátorok
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai
RészletesebbenTanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens
Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus
RészletesebbenMérési útmutató Nagyfeszültségű kisülések és átütési szilárdság vizsgálata Az Elektrotechnika tárgy laboratóriumi gyakorlatok 1. sz.
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Mérési útmutató Nagyfeszültségű kisülések és átütési szilárdság vizsgálata Az Elektrotechnika
RészletesebbenTestek mozgása. Készítette: Kós Réka
Testek mozgása Készítette: Kós Réka Fizikai mennyiségek, átváltások ismétlése az általános iskolából, SI Nemzetközi Mértékegység Rendszer 1. óra Mérés A mérés a fizikus alapvető módszere. Mérőeszközre,
RészletesebbenÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Építészeti és építési alapismeretek középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
RészletesebbenFeladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály, középszint
TÁMOP-.1.4-08/2-2009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály, középszint Vasvár,
RészletesebbenKondenzátorok. Fizikai alapok
Kondenzátorok Fizikai alapok A kapacitás A kondenzátorok a kapacitás áramköri elemet megvalósító alkatrészek. Ha a kondenzátorra feszültséget kapcsolunk, feltöltődik. Egyenfeszültség esetén a lemezeken
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
RészletesebbenFizika 1i (keresztfélév) vizsgakérdések kidolgozása
Fizika 1i (keresztfélév) vizsgakérdések kidolgozása Készítette: Hornich Gergely, 2013.12.31. Kiegészítette: Mosonyi Máté (10., 32. feladatok), 2015.01.21. (Talapa Viktor 2013.01.15.-i feladatgyűjteménye
RészletesebbenÁllandó permeabilitás esetén a gerjesztési törvény más alakban is felírható:
1. Értelmezze az áramokkal kifejezett erőtörvényt. Az erő iránya a vezetők között azonos áramirány mellett vonzó, ellenkező irányú áramok esetén taszító. Az I 2 áramot vivő vezetőre ható F 2 erő fellépését
RészletesebbenHomogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V.
mérés Faminták sűrűségének meghatározása meg: Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja ρ = m V Az inhomogén szerkezetű faanyagok esetén ez az összefüggés az átlagsűrűséget
RészletesebbenÓbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Mikroelektronikai és Technológia Intézet. Mikro- és nanotechnika (KMENT14TNC)
Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Mikroelektronikai és Technológia Intézet Mikro- és nanotechnika (KMENT14TNC) Laboratóriumi gyakorlatok Mérési útmutató 3. Hall-szondák alkalmazásai a. Félvezető
RészletesebbenFIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete
A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Elektrosztatika
RészletesebbenElektromosságtan kiskérdések
Elektromosságtan kiskérdések (2002-2003. ősz) 1. 1. Ismertesse az elektromos töltés legfontosabb jellemzőit! A szörmével dörzsölt ebonitrúd elektromos állapotba jut, amelyről feltételezzük, hogy az elektromos
RészletesebbenS T A T I K A. Az összeállításban közremûködtek: Dr. Elter Pálné Dr. Kocsis Lászlo Dr. Ágoston György Molnár Zsolt
S T A T I K A Ez az anyag az "Alapítvány a Magyar Felsôoktatásért és Kutatásért" és a "Gépészmérnök Képzésért Alapítvány" támogatásával készült a Mûszaki Mechanikai Tanszéken kísérleti jelleggel, hogy
RészletesebbenHa vasalják a szinusz-görbét
A dolgozat szerzőjének neve: Szabó Szilárd, Lorenzovici Zsombor Intézmény megnevezése: Bolyai Farkas Elméleti Líceum Témavezető tanár neve: Szász Ágota Beosztása: Fizika Ha vasalják a szinusz-görbét Tartalomjegyzék
RészletesebbenMATEMATIKA C 12. évfolyam 3. modul A mi terünk
MTEMTIK C 1. évflyam. mdul mi terünk Készítette: Kvács Kárlyné Matematika C 1. évflyam. mdul: mi terünk Tanári útmutató mdul célja Időkeret jánltt krsztály Mdulkapcslódási pntk térfgat- és felszínszámítási
RészletesebbenNEM A MEGADOTT FORMÁBAN ELKÉSZÍTETT DOLGOZATRA 0 PONTOT ADUNK!
Villamosmérnök alapszak Fizika 1 NÉV: Csintalan Jakab 2011 tavasz Dátum: Neptuntalan kód: ROSSZ1 NagyZH Jelölje a helyes választ a táblázat megfelelő helyére írt X-el. Kérdésenként csak egy válasz helyes.
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
m ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika emelt szint írásbeli vizsga
RészletesebbenA középszintű fizika érettségi témakörei:
A középszintű fizika érettségi témakörei: 1. Mozgások. Vonatkoztatási rendszerek. Sebesség. Az egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Az s(t), v(t), a(t) függvények grafikus ábrázolása, elemzése.
Részletesebben= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.
A 4.45. ábra jelöléseit használva, tételezzük fel, hogy gépünk túllendült és éppen a B pontban üzemel. Mivel a motor által szolgáltatott M 2 nyomaték nagyobb mint az M 1 terhelőnyomaték, a gép forgórészére
Részletesebben7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL
7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL Számos technológiai folyamat, kémiai reakció színtere gáz, vagy folyékony közeg (fluid közeg). Gondoljunk csak a fémek előállításakor
RészletesebbenKOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.
KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 4 ELeKTROMOSSÁG, MÁGNeSeSSÉG IV. MÁGNeSeSSÉG AZ ANYAGbAN 1. AZ alapvető mágneses mennyiségek A mágneses polarizáció, a mágnesezettség vektora A nukleonok (proton,
Részletesebben1. tesztlap. Fizikát elsı évben tanulók számára
1. tesztlap Fizikát elsı évben tanulók számára 1.) Egy fékezı vonatban menetiránynak megfelelıen ülve feldobunk egy labdát. Hová esik vissza? A) Éppen a kezünkbe. B) Elénk C) Mögénk. D) Attól függ, milyen
RészletesebbenMiskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény
Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Analízis I. példatár kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény Összeállította: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Miskolc, 013. Köszönetnyilvánítás
RészletesebbenSzakács Jenő Megyei Fizikaverseny
Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny 04/05. tanév I. forduló 04. december. . A világ leghosszabb nyílegyenes vasútvonala (Trans- Australian Railway) az ausztráliai Nullarbor sivatagon át halad Kalgoorlie
RészletesebbenX. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata
X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a
RészletesebbenA műszaki rezgéstan alapjai
A műszaki rezgéstan alapjai Dr. Csernák Gábor - Dr. Stépán Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanikai Tanszék 2012 Előszó Ez a jegyzet elsősorban gépészmérnök hallgatóknak
RészletesebbenElektromágneses hullámok, a fény
Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,
RészletesebbenSlovenská komisia Fyzikálnej olympiády 51. ročník Fyzikálnej olympiády. Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság Fizikai Olimpiász 51.
Slovenská komisia Fyzikálnej olympiády 51. ročník Fyzikálnej olympiády Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság Fizikai Olimpiász 51. évfolyam Az BB kategória 01. fordulójának feladatai (Archimédiász) (A
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny 2015-16. 3. forduló. 1. kategória
1. kategória 1.3.1. Február 6-a a Magyar Rádiótechnikai Fegyvernem Napja. Arra emlékezünk ezen a napon, hogy 1947. február 6-án Bay Zoltán és kutatócsoportja radarral megmérte a Föld Hold távolságot. 0,06
RészletesebbenMATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 19. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 00 május 9 du JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Oldja meg a rendezett valós számpárok halmazán az alábbi egyenletrendszert! + y = 6 x + y = 9 x A nevezők miatt az alaphalmaz
RészletesebbenKészítette: niethammer@freemail.hu
VLogo VRML generáló program Készítette: Niethammer Zoltán niethammer@freemail.hu 2008 Bevezetés A VLogo az általános iskolákban használt Comenius Logo logikájára épülő programozási nyelv. A végeredmény
RészletesebbenTÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban
TÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban Fizika tanári segédletek, 8. évfolyam Műveltség terület Ember és természet fizika Összeállította Kardos Andrea
RészletesebbenFIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)
FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat
RészletesebbenElektrodinamika. Nagy, Károly
Elektrodinamika Nagy, Károly Elektrodinamika Nagy, Károly Publication date 2002 Szerzői jog 2002 Nagy Károly, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Szerző: Nagy Károly Bírálók: DR. GÁSPÁR REZSŐ - egyetemi tanár, a
RészletesebbenMATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika emelt szint 0 ÉRETTSÉGI VIZSGA 00. február. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Matematika emelt szint Fontos tudnivalók Formai
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fizika
RészletesebbenMATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika középszint 161 ÉRETTSÉGI VIZSGA 016. május. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók Formai előírások:
RészletesebbenVillamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc.
Vllamosságtan Dr. adács László főskola docens A3 épület,. emelet, 7. ajtó Telefon: -3 e-mal: Honlap: elkrad@un-mskolc.hu www.un-mskolc.hu/~elkrad Ajánlott rodalom Demeter Károlyné - Dén Gábor Szekér Károly
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 131 ÉRTTSÉGI VIZSGA 013. május 16. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBLI ÉRTTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKLÉSI ÚTMUTATÓ MBRI RŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,
RészletesebbenFYZIKÁLNA OLYMPIÁDA 53. ročník, 2011/2012 školské kolo kategória D zadanie úloh, maďarská verzia
FYZIKÁLNA OLYMPIÁDA 53. ročník, 2011/2012 školské kolo kategória D zadanie úloh, maďarská verzia 1. Biztonság az úton Egy úton, ahol kétirányú a közlekedés, az előzés néha kockázatos manőver. Különlegesen
RészletesebbenFizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika Megoldandó feladatok: I.
Fizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika 1.5. Mennyi ideig esik le egy tárgy 10 cm magasról, és mekkora lesz a végsebessége?
RészletesebbenFIZIKA MECHANIKA MŰSZAKI MECHANIKA STATIKA DINAMIKA BEVEZETÉS A STATIKA HELYE A TUDOMÁNYBAN
BEVEZETÉS A STATIKA HELYE A TUDOMÁNYBAN A statika a fizikának, mint a legszélesebb körű természettudománynak a része. A klasszikus értelemben vett fizika azokkal a természeti törvényekkel, illetve az anyagoknak
RészletesebbenTanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015.
Tanulói munkafüzet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János Szakképző Iskola és ban 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2.
RészletesebbenLázmérő. Bimetáll hőmérő. Digitális hőmérő. Galilei hőmérő. Folyadékos hőmérő
A hőmérséklet mérésére hőmérőt használunk. Alaontok a víz forrásontja és a jég olvadásontja. A két érték különbségét 00 egyenlő részre osztották. A skála egy-egy beosztását ma Celsiusfoknak ( C) nevezzük.
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika emelt szint 06 ÉETTSÉGI VIZSGA 006. május 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól köethetően
RészletesebbenMikrohullámok vizsgálata. x o
Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia
RészletesebbenMatematika felvételi feladatok bővített levezetése 2013 (8. osztályosoknak)
Matematika felvételi feladatok bővített levezetése 2013 (8. osztályosoknak) Erre a dokumentumra az Edemmester Gamer Blog kiadványokra vonatkozó szabályai érvényesek. 1. feladat: Határozd meg az a, b és
RészletesebbenEÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja
FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel
RészletesebbenSlovenská komisia Fyzikálnej olympiády. Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság
Slovenská komisia Fyzikálnej olympiády 50. ročník Fyzikálnej olympiády Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság Fizikai Olimpiász 50. évfolyam Az B kategória 1. fordulójának feladatai 1. A spulni mozgása
RészletesebbenSE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
RészletesebbenÁltalános mérnöki ismeretek
Általános mérnöki ismeretek 3. gyakorlat A mechanikai munka, a teljesítmény, az energiakonverzió és a hőtan fogalmával kapcsolatos számítási példák gyakorlása 1. példa Egy (felsőgépházas) felvonó járószékének
Részletesebben19. Az elektron fajlagos töltése
19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................
Részletesebben