Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/"

Átírás

1 Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a távolságuk (r) négyzetével. F =k Q Q r r r, ahol N m k=9 09 (k: arányossági együttható) C. Elektromos fluxus definíciója: elektromos fluxus E (térerősségvektor)-ra merőleges. A (síkfelület)-en áthaladó elektromos erővonalak számát adja meg. Jele: ψ =E A. Mértékegysége: [ ]= N C m (homogén elektromos mező fluxusa) 3. Gauss törvény: I. Maxwell egyenlet (elektrosztatika I. alaptörvénye): inhomogén elektromos mező fluxusa (forráserőssége) az elektromos térerősségvektor (E) zárt felületre (A) vonatkozó felületi integrálja (körintegrál). Egyenesen arányos a zárt felületen belüli össztöltéssel (Q). E d A= Q, ahol ε = dielektromos állandó. ( ε = ε 0 ε r ) 4. Elektromos térerősség definíciója: elektromos mező egy adott pontját jellemző mennyiség. Megmutatja az egységnyi pozitív töltésre (F) ható erőt (F). Jele: E. E= F Q. Mértékegysége: [ E]= N C 5. Maxwell II. törvénye elektrosztatikus esetben (elektrosztatika II. alaptörvénye): elektrosztatikai mezőben az elektromos térerősség (E) és az elemi szakaszok (ds) skaláris szorzatának bármely zárt görbére vett összege (E bármely zárt görbe menti körintegrálja) 0. g E ds=0 6. Elektromos potenciál és potenciális energia: a) potenciál: választott nullpontból ( ) az adott pontba (r) vitt egységnyi pozitív töltésen (Q) a tér ellenében végzett munka. Jelölés: u r u= E ds b) Potenciális energia: potenciál (u) és a ponttöltés (q) szorzata W p =q u 7. Kapacitás definíciója: megmutatja, hogy az egységnyi feszültség (U) létrehozásához a vezetőrendszerre mennyi töltést (Q) kell vinni. Kapacitást töltéstároló képességnek is nevezik. Jele: C, mértékegysége [C ] = F (farad) C= Q U 8. Ponttöltés potenciálja: r u r = Q 4 0 r ds= [ Q r 4 0 r ] = [ Q 4 0 r Q ]= Q, ahol ε 0 : vákuum dielektromos 4 0 r állandója 0 9. Sorosan és párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok kapacitása: Párhuzamos Soros, ahol: C párhuzamos = Q Q U =C C C soros = Q U U C = Q Q Q: töltés, U: feszültség, C: eredő kapacitás, C C C, C : kapacitások 0. Kondenzátor energiája: [W] = J W = Q U = C U = Q C W = A d 0 E = 0 E V, ahol: Q: töltés, C: kapacitás, U: feszültség. Másképpen:, ahol: A: egymással szemben álló lemezek felülete, d: lemezek távolsága, ε 0 : vákuum dielektromos állandója. Elektrosztatikus tér energiasűrűsége (kondenzátor lemezei közt): homogén elektromos mező energiasűrűsége egyenesen arányos a térerősség (E) négyzetével. Mértékegysége: [ E ]= J m 3 E = E, ahol ε: dielektromos állandó ( ε= ε 0 ε r )

2 . Síkkondenzátor kapacitása: síkkondenzátor esetén két fémlap van szembe helyezve egymással, egyik fémlap erősen szigetelt, másik le van földelve. C= A 0 d: lemezek távolsága, ahol: d A: egymással szemben álló lemezek felülete, ε 0 : vákuum dielektromos állandója 3. Áramerősség definíciója: a vezető keresztmetszetén egységnyi idő alatt (t) mennyi töltés (Q) áramlik át. Jele: I I = d Q. Áramerősség mértékegysége: [ I ]= C =amper A d t s 4. Ohm törvény és differenciális alakja: homogén vezetőben kialakuló áram erőssége (I) egyenesen arányos a vezetőre jutó feszültséggel (U). I = U R = E vagypedig : R= U. Differenciális alakban: R= du, ahol: R: ellenállás [R] = Ω. E: I di elektromos térerősségvektor; σ : vezetőképesség; 5. Ohm törvénye teljes áramkörre: valóságos feszültségforrást R k ellenállású fogyasztóval terheljük, akkor a kör áramának erőssége (I) egyenesen arányos az elektromotoros feszültséggel (ε) és fordítva arányos az áramkör R k + R b ellenállásával. =I R k R b I R k = I R b, ahol I R k : kapocsfeszültség; I R b : belső feszültségesés 6. Csomóponti törvény (Kirchhoff I). törvénye: ha egy vezetékrendszeren keresztül töltés áramlik, ha kiválasztom a vezetékrendszernek egy darabját, akkor a töltések nem halmozódhatnak fel és nem tűnhetnek el (stacionárius áramlás). Ha egy adott csomópontba be és kivezetnek áramot, akkor a bejövő és kimenő áramok (áramerősségek) előjeles összege 0. ΣI k = 0 7. Huroktörvény (Kirchhoff II) törvénye: egyenáramú körben a fogyasztói ellenállásokra (R k ) jutó I R k feszültségek és a belső ellenállásokra (R b ) jutó I R b feszültségek összege egyenlő a körben lévő feszültségforrások elektromotoros feszültségeinek (ε) összegével. I R k I R b = 8. Sorosan és párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője: Soros: Párhuzamos: R= R R R = R R R: eredő ellenállás R, R : ellenállások 9. Áram- és feszültségmérő kapcsolása: a) áramerősség mérőt a fogyasztóval sorba kötöm. Ha kiterjesztem a műszer méréshatárát, akkor az alapműszerrel -an söntellenállást kell bekötnöm. b) feszültség mérőt az áramkör azon két pontja közé kapcsolom, amelyek közt mérni kívánjuk a feszültséget. (jó feszültségmérő esetén Rb ) Feszültségmérés: (voltmérővel mérjük) Árammérés: (ampermérővel mérjük) R b : voltmérő belső ellenállása R k : külső ellenállás R o : shunt (sönt) ellenállás, amit -an kötünk 0. Elektromos áram teljesítménye: teljesítmény jele: P, mértékegysége: [P] = W (watt) P= W t =U I= J R= U, ahol U: feszültség, I: áramerősség, R: ellenállás. R. Mágneses indukció vektor definíciója: megmutatja a mágneses mezőben egységnyi sebességgel (v) mozgó Vs egységnyi töltésre (q) ható erő (F) legnagyobb értékét. Jele: B. Mértékegysége: =T tesla m F max =q v B sin. Maxwell III. törvénye magnetosztatikus esetben (magnetosztatika Gauss-törvénye): B vektormező forráserőssége 0, azaz forrásmentes. B da=0 (zárt felület). Ahol: B: indukció; A = felület.

3 3. Mit nevezünk para-, dia- és ferromágneses anyagnak? ( r = B B 0, ami a relatív permeabilitás) a) diamágnes: μ r <. pl. H, H O, Au, Cu Mágn. indukciót csökkentik Atomjaiban egyes e - -k azonos, mások ellenkező irányban mozognak. A két ellentétes irányú köráram elektromágneses momentumai közül az egyik erősebb, a másik gyengébb mágn. mezőt kelt, ezek eredője a külső mág. mező ellen hat. b) paramágnes: μ r >. pl. levegő, O,Pt, Mn, Al Mágn. mező indukcióját csak nagyon kis mértékben növelik. Atomjaiban az e - -k azonos irányban mozognak, általuk képviselt molekuláris köráramok elektromágneses momentumai külső mágn. mező hatására úgy rendezőnek, hogy a mágneses mezőjük erősíti a külső mezőt. c) ferromágnes: μ r >> (sokkal nagyobb, mint ). pl. Fe, kobalt, Ni Erős mágn. mező előállítására alkalmasak (pl. elektromágnesekben, transzformátorokban) külső mágn. mező nélkül is egyes tartományok (domének) felmágnesezett állapotban vannak. Szerkezeti tulajdonságok függ a hőmérséklettől igazi mágneses anyagoknak is nevezzük őket, mert felmágnesezés után erős mágn. mezejük van. Para-, diamágnes: nem mágneses anyagoknak is nevezzük, mert mágn. mezejük elhanyagolható. 4. Gerjesztési törvény: B d s= r 0 I, ahol: μ r : relatív permeabilitás; μ 0 : vákuum permeabilitása g 7 Vs 0 =4 0 Am, I: áramerősség, B: mágn. indukció, Δs: ívelemek. 5. Egyenes vezető mágneses tere: I áram folyik a vezetőben és körülötte alakul ki a mágneses mező (vezető körül zárt B vonalak alakulnak ki) a jobbkéz-szabálynak megfelelően. Megadhatjuk a tőle r távolságban a mágneses indukció (B) nagyságát: B= 0 I r, ahol μ 0 : vákuum permeabilitása. 6. Vezetőhurok mágneses dipól momentuma: jele: m, Mértékegysége: A m m= I A vagy: m= I N A, ahol: I: áramerősség, A: keret felülete, N: menetszám. NA: menetfelület (jobbkéz-szabály!!) 7. Tekercs mágneses tere: a) egyenes áramjárta tekercs (solenoid) mágneses tere olyan, hogy a solenoid belsejében az indukcióvonalak közel párhuzamosak, önmagukban végződnek, belül a kialakuló mágn. mező homogénnek tekinthető. b) Toroid: hosszú egyenes tekercs, amely tekercs kör alakúra van összehajlítva. Alig van szórt mező a toroid esetében, ugyanis teljesen benne vannak a tekercsben az indukcióvonalak, amelyek koncentrikusak. Belsejében 0 a térerősség. Solenoid Toroid 8. Biot-Savart törvény: vezetőben I áram folyik I ds áram elem (vezető darabocska) a keresett helyen mekkora járulékot ad a mágneses térnek.. db= 0 I 4 ds r vagy: B= 0 I r 3 4 ds r r 3, ahol: μ 0 : vákuum permeabilitása, I: áramerősség, 9. Áramjárta párhuzamos egyenes vezetők között ható erő: jelölés: F [F] = N ds: kicsi szakasz vektorként vett hossza, r: távolság 3

4 F =B I l= 0 I I l ami a -es vezetőre ható erő, de ha az -es vezetőre írnám föl: r F =B I l, ahol: l: vezető hossza, B: indukció vektor, I: áramerősség 30. Áramjárta vezetőre mágneses térben ható erő: jelölés: F [F] = N F =I l B, ha a vektor merőleges egymásra, akkor: F =B I l, ahol: l: vezető hossza, B: indukció vektor, I: áramerősség. Megjegyzés: F =Q v B, v: sebesség, Q töltés 3. Mágneses Lorentz erő: mágn. térben mozgó töltésekre (Q) erő hat (ún. Lorentz erő). Merőlegesen érkezik a töltés körmozgást fog végezni (körpálya!). A centripetális erőt ( m v R ) a mágn. tér szolgáltatja. Q v B=m v, ahol v: sebesség, m: tömeg, R: körpálya sugara R 3. Faraday törvények: a) Faraday I. törvénye: elektrolízis során kiváló anyagmennyiség megadható: m = k I t ( I t = Q ) Ahol: m = tömeg, k: elektrokémiai egyenérték, I: áramerősség, t: idő b) Faraday II. törvénye: kémiai egyenértékek úgy aránylanak egymáshoz: k k = M Z M Z, ahol k= M atomtömeg Z vegyérték 33. Mi a Hall effektus? Edwin Hall (amerikai fizikus) nevéhez fűződik. Azt mondta, hogy a fémekben az áramvezetésért felelős részecskék negatív töltésűek.. Az elektromos árammal átjárt vezetőszalag két széle közt U H (halfeszültség) mérhető, ha a szalagra és az áram mérőirányára merőleges irányú B indukciójú mágn. mezőt létesítünk. 34. Mit nevezünk Hall ellenállásnak? U H (halfeszültség) és az I (áramerősség) hányadosa. Jelölés: R H R H = U H I 35. Mozgási indukció. Mágneses térben mozgó vezetőben keletkező feszültség: állandó mágneses mezőben mozgó, váltakozó felületű vezetőkörben is indukálódik elektromos mező. l hosszúságú vezető v sebességgel mozog a mágn. mezőben, a vezető vége közt feszültség indukálódik (U i ). U i = B l v, ahol: B: mágn. indukció, l: vezető hossza, v: sebesség 36. Lenz törvény: energiamegmaradás elvének egyenes következménye. Nyugalmi indukció során a vezetőhurokban indukált áram mindig olyan irányú, hogy mágneses mezője akadályozza a nyugalmi indukciót létesítő változást. 37. Faraday féle indukciós törvény: a képletben a - előjel a Lenz-törvényre utal. Ha a mágneses mező időben változik, akkor nagyon kicsi idő (dt) alatt indukált elektromos mezőt jellemző pillanatnyi indukált elektromotoros feszültség (U i ) a vezetőkör által körülforgott mágneses mező fluxusának változásával (fluxussebességével) (dφ) egyezik meg. Az indukált feszültség megadható: U indukált = d A, ahol A = B da (A: tekercs keresztmetszete) dt A 38. Általánosított Kirchhoff törvény: RLC kör esetén a rákapcsolt feszültség meg kell, hogy egyezzen azzal, ami az elemeken esik. (Kirchhoff II. ált. eset.) du dt =L d I dt R di dt I,ahol: I: áramerősség, t: idő, R: ellenállás C 39. Mágneses tér energiája és energia sűrűsége: a) Energia: homogénmágneses mező energiája egyenesen arányos a mágn. indukció négyzetével és a térrész térfogatával. Arra fordítódik az energia, hogy a tekercsben lévő mágn. teret felépítse. Jelölés: W. [W] = J W = L I max, ahol: L: önindukciós együttható, I: áramerősség. Másképpen: W = B V b) Energiasűrűség: jelölés: ρ. Mértékegysége: [ ]= J m 3 B = B Magyarázatok: B: mágn. indukció, V: térfogat. Megjegyzés: μ = μ 0 μ r. 40. Önindukciós együttható definíciója: jele: L. Mértékegysége: [ L]= Vs = H Henry. Képlettel: A 4

5 U i = L di (ahol: U i : indukált feszültség, I: áramerősség, t: idő) dt 4. Poynting-vektor: mágneses tér irányát mutatja meg. Energia áram sűrűséget adja meg, olyan terekben ahol E és B vektor van. Jele: P P= E B, ahol E: fölfelé mutat (elektromos térerősség), B: kifelé mutat (mágn. indukció vektor), 4. Eltolási áram: elektromos mező időbeli változására vonatkozik. (Maxwell IV.-ben szerepel) d dt E da 43. Maxwell IV. törvénye általános esetben: B ds= I d dt E da, ahol: B: mágn. indukció, E: elektr. térerősség, I: áramerősség, da: felületelem vektor, ds: ívelemek 44. Elektromágneses hullámok terjedési sebessége : jelölés: v, mértékegysége: [v]= m s v= =3 0 8 m vákuumban. Ami a fény terjedési sebessége. 0 0 s ε 0 : vákuum dielektromos állandója, μ 0 : vákuum permeabilitása. 45. Váltakozó áram teljesítménye: jelölés: P [P] = W (watt) P=U I P eff =U eff I eff cos, ahol U eff : effektív feszültség, I eff : effektív áramerősség, φ: áram és a feszültség közti fáziskülönbség. Másképp: P eff = U I 0 0 cos (Z: impedancia) Z Megjegyzés: hatásos teljesítmény képlete van fölírva. Amennyiben a pillanatnyi teljesítmény a kérdés, a fölírt képletből ki kell vonni U eff I eff cos t tagot. 46. Kondenzátor és a tekercs impedanciája: impedancia jele: Z, [Z] = Ω. Z = R X L X C, ahol X L :induktív ellenállás X L =L ; X C : kapacitív ellenállás X C = C, R: ohmikus ellenállás. [X L ] illetve [X C ]= Ω Megjegyzés: ismeretes, hogy: Z = U eff. I eff 47. Mit nevezünk feszültségrezonanciának? Soros RLC körben ha változtatjuk a kapacitás értékét az áramkörben, akkor a feszültség arányok meg fognak változni. A tekercs induktivitását a vasmag helyzetével (vasmag mozgatásával) tudjuk szabályozni rezonanciahelyzet lép fel. Fontos! A tápegység feszültsége nem változott!! Megjegyzés: ha ohmos ellenállás nem lenne benne, a feszültségnek nem lenne felső határa. Fontos: U C = U L, ahol: U C : kondenzátoron,- U L : tekercsen eső feszültség. 48. L C kör rezgésideje : Thomson- képlettel adhatjuk meg: T = L C, ahol T: rezgésidő, L: önindukciós együttható, C: kapacitás. 49. Transzformátor: indukción alapuló, induktív csatolású rezgőkör, mely adott frekvenciájú és feszültségű, áramerősségű váltakozó áramot azonos frekvenciájú, de más (kisebb v. nagyobb) feszültségű és áramerősségű váltakozó árammá alakít át. közös vasmagra szerelt tekercsből áll (primér: elektromos energiát felvevő tekercs ill. soros szekunder tekercs: elektromos energiát leadó tekercs) U p U s = N p N s U: feszültség; N: menetszám; Indexek: S: szekunder p: primer I p I s = N s N p I : áramerősség 50. A törési és visszaverődési törvény: akkor következik be, ha a fény közeghatárra érkezik. a) Törés (refrakció): egyik közegből a másikba jutó fény haladási iránya megváltozik. A beesési és törési szögek, beesési merőleges (m) egysíkba helyezkednek el (Fénytörés I. tv.). A beesési és törési szögek szinuszának hányadosa megadja a törésmutatót (n) (Fénytörés II. tv.: Snellius- Descartes- törvény). 5

6 sin sin =n n : második közeg első közegre vonatkoztatott törésmutatója b) Visszaverődés (reflexió): az akadályhoz érkező és a visszavert fénysugár az akadállyal ugyanakkora szöget zár be. α = β (beesési és a visszaverődési szög egyenlő) [Megjegyzés: visszaverődés és a törés törvényszerűségeit a Huygens- elvvel magyarázzuk] 5. Teljes visszaverődés határszöge: jelölés : α h. Teljes visszaverődés akkor fordulhat elő, ha a fénysugár optikailag sűrűbb közegből () halad ritkább közeg () felé. Határfelületre beeső fénysugár megtörik, de ha a beesési szöget olyannyira megnövelem, hogy pont az α h határszöggel esik be, akkor a β pont 90. Ha a beesési szög α h -nál (határszögnél) nagyobb (b'' sugár), a beeső fénysugár teljes visszaverődést szenved, azaz teljes egészében visszaverődik és így nem jut ki a közegből. 5. Gömbtükrök és a vékony lencsék leképezési törvénye: f = t, ahol: f: fókusztávolság; t. tárgytávolság; k. képtávolság. k 53. Lencsék fókusztávolsága és a görbületi sugarak közötti összefüggés: a görbületi sugár (R) kétszerese a fókusz távolságnak (f). Tehát: R=f f = R 54.Nagyítás kifejezése a tárgy és képtávolsággal, valamint a fókusztávolsággal: nagyítás jele: N N = k, amennyiben valós a kép; ha látszólagos a kép (virtuális), akkor: N = k. t t N = K T = k f = t f, ahol: K: kép, T: tárgy, k: képtávolság, t: tárgytávolság, f: fókusztávolság. f f 55. Hogyan működik a lupe? A lupe közismert nevén nagyító, ami egyszerű gyűjtőlencse (kis fókusztávolságú gyűjtőlencse). Szememhez közel teszem és a fókusztávolságon belüli tárgyat nézek, egyenes állású, nagyított ugyanakkor virtuális képet látok, ami ernyőn nem fogható fel. (megjegyzés: ha messze vinném, akkor fordított állású képet kapok és nem tudom használni). Távcsövek: lencsével működne. Távoli tárgyat kis látószög alatt látjuk. A látószög növelésére használjuk a távcsövet. Szögnagyításuk (N s ): K N s = tg tg = f f = K f F 6

7 56. Kepler távcső felépítése: két gyűjtőlencséből (lencserendszer) áll. N s = f f Valódi a kép, kicsinyített. 57. Galilei távcső felépítése: objektíve gyűjtőlencse, okulárja rövidebb fókusztávolságú szórólencse. N s = f f 58. Huygens-Fresnel elv: elhajlás jelensége a) hullámtér minden pontja elemi (kör, gömb) hullámok kiindulópontja b) észlelt hullámjelenség elemi hullámok interferenciája (visszavezethető az elhajlás az interferenciára) 59. Elhajlási maximumok és minimumok iránya rés esetén: világos (erősítés maximumok) és sötét sávok (gyengítés kioltás minimumok) váltakoznak. v = világos, s = sötét a) olyan helyen lesz kioltás, ahol: d sin x=k, ahol λ : hullámhossz b) erősítés olyan helyen lesz: d sin = k, azaz -nek páratlan számú többszöröse. 60. Polarizáció határszöge: Jelölés: α p. Lineárisan poláros fény előállításához tartozó α p beesési szöget nevezzük a polarizáció szögének (Brewsterszög). α p az a beesési szög, amelynél a megtört és a visszavert fénysugár egymásra merőleges. α + β = 90 tg α p = n (éppen a törésmutatóval egyezik meg). A belépő kérdéseket írta és a az ábrákat készítette: Deme Mihály (Dempaat.elte) 7

Az optikai jelátvitel alapjai. A fény két természete, terjedése

Az optikai jelátvitel alapjai. A fény két természete, terjedése Az optikai jelátvitel alapjai A fény két természete, terjedése A fény kettős természete 1. A fény: - Elektromágneses hullám (EMH) - Optikai jelenség Egyes dolgokat a hullám természettel könnyű magyarázni,

Részletesebben

1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos.

1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos. Az alábbi kiskérdéseket a korábbi Pacher-féle vizsgasorokból és zh-kból gyűjtöttük ki. A többségnek a lefényképezett hivatalos megoldás volt a forrása (néha még ezt is óvatosan kellett kezelni, mert egy

Részletesebben

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Szigetelések feladatai, igénybevételei A villamos szigetelés feladata: Az üzemszerűen vagy időszakosan különböző potenciálon lévő vezető részek (fém alkatrészek

Részletesebben

mágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés

mágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés MÁGNESESSÉG A mágneses sajátságok, az elektromossághoz hasonlóan, régóta megfigyelt tapasztalatok voltak, a két jelenségkör szoros kapcsolatának felismerése azonban csak mintegy két évszázaddal ezelőtt

Részletesebben

ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖRVÉNYEK

ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖRVÉNYEK A ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖVÉNYEK Elektromos töltés, elektromos tér A kémiai módszerekkel tová nem ontható anyag atomokól épül fel. Az atom atommagól és az atommagot körülvevő elektronhéjakól áll. Az atommagot

Részletesebben

Fizika 2. Feladatsor

Fizika 2. Feladatsor Fizika 2. Felaatsor 1. Egy Q1 és egy Q2 =4Q1 töltésű részecske egymástól 1m-re van rögzítve. Hol vannak azok a pontok amelyekben a két töltéstől származó ereő térerősség nulla? ( Q 1 töltéstől 1/3 méterre

Részletesebben

Elektromosságtan kiskérdések

Elektromosságtan kiskérdések Elektromosságtan kiskérdések (2002-2003. ősz) 1. 1. Ismertesse az elektromos töltés legfontosabb jellemzőit! A szörmével dörzsölt ebonitrúd elektromos állapotba jut, amelyről feltételezzük, hogy az elektromos

Részletesebben

Póda László Urbán János: Fizika 10. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-17235) feladatainak megoldása

Póda László Urbán János: Fizika 10. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-17235) feladatainak megoldása Póda László Urbán ános: Fizika. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-75) feladatainak megoldása R. sz.: RE75 Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest Tartalom. lecke Az elektromos állapot.... lecke

Részletesebben

Feladatok GEFIT021B. 3 km

Feladatok GEFIT021B. 3 km Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás

Részletesebben

É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása. Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása

É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása. Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása A testek elektromos állapotát valamilyen közvetlenül nem érzékelhető

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel

Részletesebben

Elektrotechnika Feladattár

Elektrotechnika Feladattár Impresszum Szerző: Rauscher István Szakmai lektor: Érdi Péter Módszertani szerkesztő: Gáspár Katalin Technikai szerkesztő: Bánszki András Készült a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0004 azonosítószámú projekt

Részletesebben

Villamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc.

Villamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc. Vllamosságtan Dr. adács László főskola docens A3 épület,. emelet, 7. ajtó Telefon: -3 e-mal: Honlap: elkrad@un-mskolc.hu www.un-mskolc.hu/~elkrad Ajánlott rodalom Demeter Károlyné - Dén Gábor Szekér Károly

Részletesebben

Háromfázisú hálózat.

Háromfázisú hálózat. Háromfázisú hálózat. U végpontok U V W U 1 t R S T T U 3 t 1 X Y Z kezdőpontok A tekercsek, kezdő és végpontjaik jelölése Ha egymással 10 -ot bezáró R-S-T tekercsek között két pólusú állandó mágnest, vagy

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 4. FIZ4 modul. Elektromosságtan

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 4. FIZ4 modul. Elektromosságtan Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Csordásné Marton Melinda Fizikai példatár 4 FIZ4 modul Elektromosságtan SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999 évi LXXVI

Részletesebben

Elektromágneses terek 2011/12/1 félév. Készítette: Mucsi Dénes (HTUCA0)

Elektromágneses terek 2011/12/1 félév. Készítette: Mucsi Dénes (HTUCA0) Elektromágneses terek 2011/12/1 félév Készítette: Mucsi Dénes (HTUCA0) 1 1 Bevezetés... 11 2 Vázlat... 11 3 Matematikai eszköztár... 11 3.1 Vektoranalízis... 11 3.2 Jelenségek színtere... 11 3.3 Mezők...

Részletesebben

Tanári segédlet. Fizika 12. évfolyam fakultációs mérések. Készítette: Láng Róbert. Lektorálta: Rózsa Sándor 2014.

Tanári segédlet. Fizika 12. évfolyam fakultációs mérések. Készítette: Láng Róbert. Lektorálta: Rózsa Sándor 2014. Tanári segédlet Fizika 12. évfolyam fakultációs mérések Készítette: Láng Róbert Lektorálta: Rózsa Sándor 2014. TÁMOP 3.1.3 Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban

Részletesebben

Mágneses alapjelenségek

Mágneses alapjelenségek Mágneses alapjelenségek Bizonyos vasércek képesek apró vasdarabokat magukhoz vonzani: permanens mágnes Az acélrúd felmágnesezhető ilyen ércek segítségével. Rúd két vége: pólusok (a vasreszelék csak ide

Részletesebben

Váltakozó áram. A váltakozó áram előállítása

Váltakozó áram. A váltakozó áram előállítása Váltakozó áram A váltakozó áram előállítása Mágneses térben vezető keretet fogatunk. A mágneses erővonalakat metsző vezetőpárban elektromos feszültség (illetve áram) indukálódik. Az indukált feszültség

Részletesebben

Ellenáll. llások a. ltség. A szinuszosan váltakozv U = 4V U = 4V I = 0,21A

Ellenáll. llások a. ltség. A szinuszosan váltakozv U = 4V U = 4V I = 0,21A A szinuszosan váltakozv ltakozó feszülts ltség Ellenáll ok a váltakozó áramú körben = Összeállította: CSSZÁ ME SZTE, Ságvári E. Gyakorló Gimnázium SZEGED, 006. május ( = sin( 314, 16 nduktív v ellenáll

Részletesebben

Állandó permeabilitás esetén a gerjesztési törvény más alakban is felírható:

Állandó permeabilitás esetén a gerjesztési törvény más alakban is felírható: 1. Értelmezze az áramokkal kifejezett erőtörvényt. Az erő iránya a vezetők között azonos áramirány mellett vonzó, ellenkező irányú áramok esetén taszító. Az I 2 áramot vivő vezetőre ható F 2 erő fellépését

Részletesebben

E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R

E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Villamos gépek fogalma, felosztása...3 Egyfázisú transzformátor felépítése...4

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Elméleti zika 2. Klasszikus elektrodinamika. Bántay Péter. ELTE, Elméleti Fizika tanszék

Elméleti zika 2. Klasszikus elektrodinamika. Bántay Péter. ELTE, Elméleti Fizika tanszék Elméleti zika 2 Klasszikus elektrodinamika Bántay Péter ELTE, Elméleti Fizika tanszék El adás látogatása nem kötelez, de gyakorlaté igen! Prezentációs anyagok & vizsgatételek: http://elmfiz.elte.hu/~bantay/eldin.html

Részletesebben

1. Válaszd ki a helyes egyenlőségeket! a. 1C=1A*1ms b. 1 μc= 1mA*1ms. 2. Hány elektron halad át egy fogyasztón 1 perc alatt, ha az I= 20 ma?

1. Válaszd ki a helyes egyenlőségeket! a. 1C=1A*1ms b. 1 μc= 1mA*1ms. 2. Hány elektron halad át egy fogyasztón 1 perc alatt, ha az I= 20 ma? 1. Válaszd ki a helyes egyenlőségeket! a. 1C=1A*1ms b. 1 μc= 1mA*1ms c. 1mC 1 A = d. 1 ms A 1mC 1 m = 1 ns 2. Hány elektron halad át egy fogyasztón 1 perc alatt, ha az I= 20 ma? ( q = 1,6 *10-16 C) - e

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata

3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata 3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata A mérésben a hallgatók megismerkedhetnek a szélessávú transzformátorok főbb jellemzőivel. A mérési utasítás első része a méréshez szükséges elméleti

Részletesebben

FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához

FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához HURO/1001/138/.3.1 THNB FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához Készült A tehetség nem ismer határokat HURO/1001/138/.3.1 című projekt keretén belül, melynek finanszírozása a Magyarország-Románia

Részletesebben

5. Mérés Transzformátorok

5. Mérés Transzformátorok 5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia

Részletesebben

Optika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből)

Optika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből) Fénytan 1 Optika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből) Feladatok F. 1. Vízszintes asztallapra fektetünk egy negyedhenger alakú üvegtömböt, amelynek függőlegesen álló síklapját

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 4 ELeKTROMOSSÁG, MÁGNeSeSSÉG IV. MÁGNeSeSSÉG AZ ANYAGbAN 1. AZ alapvető mágneses mennyiségek A mágneses polarizáció, a mágnesezettség vektora A nukleonok (proton,

Részletesebben

Elektrotechnika jegyzet

Elektrotechnika jegyzet SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ATOMATIZÁLÁSI TANSZÉK Elektrotechnika jegyzet Elektrotechnika jegyzet Készítette: dr. Hodossy László fiskolai docens eladásai alapján Tomozi György Gyr, 4. - - Tartalomjegyzék

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai

Részletesebben

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR 5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb

Részletesebben

K Ü L Ö N L E G E S T R A N S Z F O R M Á T O R O K

K Ü L Ö N L E G E S T R A N S Z F O R M Á T O R O K VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 K Ü L Ö N L E G E S T R A N S Z F O R M Á T O R O K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Különleges transzformátorok fogalma...3 Biztonsági és elválasztó

Részletesebben

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Gépjármű elektronika laborgyakorlat Elektromos autó Tartalomjegyzék Elektromos autó Elmélet EJJT kisautó bemutatása

Részletesebben

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T) - 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János Szakképző Iskola és ban 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2.

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 2. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 A 2. ZH-ban

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),

Részletesebben

Elektrosztatikai jelenségek

Elektrosztatikai jelenségek Elektrosztatikai jelenségek Ebonit vagy üveg rudat megdörzsölve az az apró tárgyakat magához vonzza. Két selyemmel megdörzsölt üvegrúd között taszítás, üvegrúd és gyapjúval megdörzsölt borostyánkő között

Részletesebben

VILLAMOS ÉS MÁGNESES TÉR

VILLAMOS ÉS MÁGNESES TÉR ELEKTRONIKI TECHNIKUS KÉPZÉS 3 VILLMOS ÉS MÁGNESES TÉR ÖSSZEÁLLÍTOTT NGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTNÁR - - Tartalomjegyzék villamos tér...3 kondenzátor...6 Kondenzátorok fontosabb típusai és felépítésük...7 Kondenzátorok

Részletesebben

Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom

Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom Távvezetékek és síkhullám Reichardt András 2015. április 23. ra (evt/hvt/bme) Emt2015 6. alkalom 2015.04.23 1 / 60 1 Távvezeték

Részletesebben

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját!

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját! 1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját! A villamos áram a villamos töltések rendezett mozgása. A villamos áramerősség egységét az áramot vivő vezetők közti

Részletesebben

Fizika 8. osztály. 1. Elektrosztatika I... 2. 2. Elektrosztatika II... 4. 3. Ohm törvénye, vezetékek ellenállása... 6

Fizika 8. osztály. 1. Elektrosztatika I... 2. 2. Elektrosztatika II... 4. 3. Ohm törvénye, vezetékek ellenállása... 6 Fizika 8. osztály 1 Fizika 8. osztály Tartalom 1. Elektrosztatika I.............................................................. 2 2. Elektrosztatika II.............................................................

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával rádióhullám infravörös látható ultraibolya röntgen gamma sugárzás

Részletesebben

Elektrodinamika. Nagy, Károly

Elektrodinamika. Nagy, Károly Elektrodinamika Nagy, Károly Elektrodinamika Nagy, Károly Publication date 2002 Szerzői jog 2002 Nagy Károly, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Szerző: Nagy Károly Bírálók: DR. GÁSPÁR REZSŐ - egyetemi tanár, a

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör, ellenállás

Elektromos áram, áramkör, ellenállás Elektromos áram, áramkör, ellenállás Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban

Részletesebben

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Elektrosztatika

Részletesebben

Fizika 11. osztály. 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)... 2. 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú...

Fizika 11. osztály. 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)... 2. 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú... Fizika 11. osztály 1 Fizika 11. osztály Tartalom 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)............. 2 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú......................................

Részletesebben

19. Az elektron fajlagos töltése

19. Az elektron fajlagos töltése 19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. Fizika. 8. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. Fizika. 8. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet Fizika 8. évfolyam 2015. Összeállította: Dr. Kankulya László Lektorálta: Dr. Kornis János 1 Tartalom Munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok... 2 I. Elektrosztatikai kísérletek...

Részletesebben

Huroktörvény általánosítása változó áramra

Huroktörvény általánosítása változó áramra Huroktörvény általánosítása változó áramra A tekercsben indukálódott elektromotoros erő: A tekercs L önindukciós együtthatója egyben a kör önindukciós együtthatója. A kondenzátoron eső feszültség (g 2

Részletesebben

Tartalom. Bevezetés... 9

Tartalom. Bevezetés... 9 Tartalom Bevezetés... 9 1. Alapfogalmak...11 1.1. Az anyag szerkezete...11 1.2. A villamos töltés fogalma... 13 1.3. Vezető, szigetelő és félvezető anyagok... 15 1.4. Villamos feszültség és potenciál...

Részletesebben

TFBE1301 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek

TFBE1301 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek TFBE1301 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek Passzív áramköri elemek: ELLENÁLLÁSOK (lineáris) passzív áramköri elemek: ellenállások, kondenzátorok, tekercsek Ellenállások - állandó értékű ellenállások

Részletesebben

Szaktanári segédlet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia

Szaktanári segédlet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Szaktanári segédlet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2. Elektrosztatika... 4 3. Egyszerű áramkörök... 9 4. Ohm

Részletesebben

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1)

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) Segédlet az Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) tárgy hallgatói számára Készítette a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék Munkaközössége Összeállította: dr. Orbulov Imre Norbert 1 Laborgyakorlatok

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

A válaszok között több is lehet helyes. Minden hibás válaszért egy pontot levonunk.

A válaszok között több is lehet helyes. Minden hibás válaszért egy pontot levonunk. A válaszok között több is lehet helyes. Minden hibás válaszért egy pontot levonunk. 1) Villamos töltések rekombinációja a) mindig energia felszabadulással jár; b) energia felvétellel jár; c) nincs kapcsolata

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Fizikából a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak 2 egyszerű

Részletesebben

Definíció (hullám, hullámmozgás):

Definíció (hullám, hullámmozgás): Hullámmozgás Példák: Követ dobva a vízbe a víz felszíne hullámzani kezd. Hajó úszik a vízen, akkor hullámokat kelt. Hullámokat egy kifeszített kötélen is kelthetünk. Ha a kötés egyik végét egy falhoz kötjük,

Részletesebben

Fizika 12. osztály. 1. Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai vizsgálata... 2. 2. Helmholtz-féle tekercspár... 4. 3. Franck-Hertz-kísérlet...

Fizika 12. osztály. 1. Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai vizsgálata... 2. 2. Helmholtz-féle tekercspár... 4. 3. Franck-Hertz-kísérlet... Fizika 12. osztály 1 Fizika 12. osztály Tartalom 1. Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai vizsgálata.......................... 2 2. Helmholtz-féle tekercspár.....................................................

Részletesebben

Elektromágneses hullámok - Hullámoptika

Elektromágneses hullámok - Hullámoptika Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (c) Elektromágneses hullámok - Hullámoptika Utolsó módosítás: 2015. január 17. 1 Az elektromágneses hullámok visszaverődési és törési törvényei (1) Kérdés: Mi történik

Részletesebben

12. FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

12. FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 12. osztálya számára 12. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Egyenes

Részletesebben

Geometriai optika. A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik.

Geometriai optika. A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik. Geometriai optika A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik. A geometriai optika egyszerű modell, amely a fény terjedését a fényforrásból minden irányba kilépő

Részletesebben

a fizikai (hullám) optika

a fizikai (hullám) optika A fény f hullám m természete a fizikai (hullám) optika Geometriai optika Optika Fizikai optika Fény-anyag kölcsönhatás Összeállította: CSISZÁR IMRE SZTE, Ságvári E. Gyakorló Gimnázium SZEGED, 006. szeptember

Részletesebben

Az erő iránya a vezetők között azonos áramirány mellett vonzó, ellenkező irányú áramok esetén taszító.

Az erő iránya a vezetők között azonos áramirány mellett vonzó, ellenkező irányú áramok esetén taszító. 1. Értelmezze az áramokkal kifejezett erőtörvényt. F=mű0 I1I2 l/(2pi a) Az erő iránya a vezetők között azonos áramirány mellett vonzó, ellenkező irányú áramok esetén taszító. Az I2 áramot vivő vezetőre

Részletesebben

A semleges testeket a + és a állapotú anyagok is vonzzák. Elnevezés: töltés: a negatív állapotú test negatív töltéssel, a pozitív állapotú test

A semleges testeket a + és a állapotú anyagok is vonzzák. Elnevezés: töltés: a negatív állapotú test negatív töltéssel, a pozitív állapotú test Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú anyagok taszítják egymást,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fizika

Részletesebben

1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz FIZIKA 1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120

Részletesebben

Kondenzátorok. Fizikai alapok

Kondenzátorok. Fizikai alapok Kondenzátorok Fizikai alapok A kapacitás A kondenzátorok a kapacitás áramköri elemet megvalósító alkatrészek. Ha a kondenzátorra feszültséget kapcsolunk, feltöltődik. Egyenfeszültség esetén a lemezeken

Részletesebben

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő. A 4.45. ábra jelöléseit használva, tételezzük fel, hogy gépünk túllendült és éppen a B pontban üzemel. Mivel a motor által szolgáltatott M 2 nyomaték nagyobb mint az M 1 terhelőnyomaték, a gép forgórészére

Részletesebben

PASSZÍV ESZKÖZÖK II ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK VESZTESÉGEI 4. ELŐADÁS

PASSZÍV ESZKÖZÖK II ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK VESZTESÉGEI 4. ELŐADÁS PASSZÍV ESZKÖZÖK II ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK 4. ELŐADÁS Kondenzátorok Tekercsek Transzformátorok Az elektronikában az ellenállások mellett leggyakrabban használt passzív kapcsolási elem a kondenzátor.

Részletesebben

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere : Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSORHOZ 11. ÉVFOLYAM

MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSORHOZ 11. ÉVFOLYAM AZ OSZÁG VEZETŐ EGYETEMI-FŐISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐ SZEVEZETE MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PÓBAÉETTSÉGI FELADATSOHOZ. ÉVFOLYAM I. ÉSZ (ÖSSZESEN 3 PONT) 3 4 5 6 7 8 9 3 4 5 D D C D C D D D B

Részletesebben

Fogaskerék hajtások I. alapfogalmak

Fogaskerék hajtások I. alapfogalmak Fogaskeék hajtások I. alapfogalmak A fogaskeekek csopotosítása A fogaskeékhajtást az embeiség évszázadok óta használja. A fogazatok geometiája má a 8-9. században kialakult, de a geometiai és sziládsági

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA

BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA Pék Johanna BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA (Matematika tanárszakos hallgatók számára) Tartalomjegyzék Előszó ii 0. Alapismeretek 1 0.1. Térgeometriai alapok............................. 1 0.2. Az ábrázoló

Részletesebben

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv?

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv? Ismertesse az optika fejlődésének legjelentősebb mérföldköveit! - Ókor: korai megfigyelések - Euklidész (i.e. 280) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. Legrövidebb út elve (!) Tulajdonképpen

Részletesebben

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója? 1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján

Részletesebben

Elektromágneses módszerek

Elektromágneses módszerek Elektromágneses módszerek Alkalmazott földfizika Maxwell egyenletek Faraday törvény: ( μ H ) B E t t Ampere Maxwell törvény: D ε E H + J tt tt Gauss törvény: D ( ε E ) ρ ( ) + σ E Gauss törvény (forrásmentes):

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

2. ábra Soros RL- és soros RC-kör fázorábrája

2. ábra Soros RL- és soros RC-kör fázorábrája SOOS C-KÖ Ellenállás, kondenzátor és tekercs soros kapcsolása Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros - és soros C-körben egyértelművé vált, hogy a tekercsen késik az áram a feszültséghez képest, a

Részletesebben

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I.

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I. Oktatási Hivatal A 11/1. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Danás Miklós. Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Danás Miklós. Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak. A követelménymodul megnevezése: Danás Miklós Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET ε ε hullámegelet: Mérökizikus szak, Optika modul, III. évolam /. élév, Optika I. tárg GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET (Erdei Gábor, Ph.D., 6. AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: ELMÉLETI ALAPOK Maxwell egeletek E(

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika emelt szint 06 ÉETTSÉGI VIZSGA 006. május 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól köethetően

Részletesebben

Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert

Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4.: Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Lektor: Homolya, András Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

Alkalmazott fizika Babák, György

Alkalmazott fizika Babák, György Alkalmazott fizika Babák, György Alkalmazott fizika Babák, György Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva, Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

AGV rendszer fejlesztése

AGV rendszer fejlesztése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék Szabó Lőrinc E8I9IC Szabó Oszkár Albert - UBHPZC AGV rendszer fejlesztése Önálló

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus

Részletesebben

Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Mikroelektronikai és Technológia Intézet. Mikro- és nanotechnika (KMENT14TNC)

Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Mikroelektronikai és Technológia Intézet. Mikro- és nanotechnika (KMENT14TNC) Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Mikroelektronikai és Technológia Intézet Mikro- és nanotechnika (KMENT14TNC) Laboratóriumi gyakorlatok Mérési útmutató 3. Hall-szondák alkalmazásai a. Félvezető

Részletesebben

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást! 2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Csordásné Marton Melinda Fizikai példatár 1 FIZ1 modul Optika feladatgyűjtemény SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999

Részletesebben

Fizika 7. 8. évfolyam

Fizika 7. 8. évfolyam Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben