O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése"

Átírás

1 O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése 1 blende 1 és 2 rés 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát teljes egészében egy ív papírlapra helyezzük. A négyzetes fénynyílást széttartó fényként használjuk (letakarva, illetve levéve és fordítva felillesztve, adott esetben a lámpát megfordítva). A fény ne terjedjen át a beépített lencsén. A lámpa körvonalát átrajzoljuk. 1. Kísérlet: A peremsugarak egyes pontjait megjelöljük, és a lámpát eltávolítjuk. Ezután a megjelölt pontokat vonalzóval összekötjük, és az egyeneseket a metszési pontig meghosszabbítjuk. Ennek a pontnak a lámpa izzójának helyét kell jelezni. 2. Kísérlet: Most a négyzetes fény-nyílást párhuzamos fényre állítjuk (takarót levéve, majd fordítva felhelyezve). A fény most kilép a beépített lencséből. Újra tapasztalhatjuk a fény egyenes vonalú terjedését. Az egy réssel ellátott blende segítségével egy keskeny fénysugarat hozunk létre. A sugár két pontját megjelöljük, és a lámpa eltávolítása után a vonalzóval a sugár helyét megrajzoljuk. Következtetések: 1. A fény a fényforrástól egyenes irányban terjed. 2. Egy keskeny fénysugárnyaláb közelítőleg egy sugárral helyettesíthető és szemléltethető.

2 O 1.2 Árnyék 1 átlátszó műanyagvályú 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát teljes egészében egy papírlapra helyezzük. A négyzetes fénynyílást széttartó fényként használjuk (fedelét letakarva, illetve levéve és fordítva feltéve, adott esetben a lámpát megfordítva). Megrajzoljuk a lámpa körvonalát. 1. Kísérlet: A műanyagvályút kb. 6 cm-re a lámpától, a keskeny oldalával úgy helyezzük el, hogy az átláthatatlan fenékrésze a kísérleti lámpa irányába nézzen. Az árnyék szélének két-két pontját megjelöljük, és a műanyagtest eltávolítása után a pontokat vonalzóval összekötjük. 2. Kísérlet: A műanyagtestet valamivel nagyobb távolságba helyezzük a lámpa elé, és újra megrajzoljuk az árnyék szélét. Az árnyékok nagyságát összehasonlítjuk. Mindkét árnyék szélét balra metszéspontig meghosszabbítva megállapíthatjuk, hogy a metszéspont a lámpa izzójának helyét adja. Következtetések: 1. Az árnyék annál nagyobb, mennél közelebb helyezzük az árnyékot adó tárgyat a fényforráshoz. 2. Az árnyék is igazolja a fény egyenes vonalú terjedését. 2

3 O 1.3 Fény és árnyék 1 optikai pad vagy 2 állványsín 1 sínösszekötő 1 állványrúd 10 cm 1 ernyő, fehér 2 csúszka rögzítő csavarral 1 csúszka skála, ernyő és mutató részére 1 föld-hold modell 2 összekötő vezeték Egy egyszerű kísérlettel bemutatjuk az árnyalakok, illetve árnyjátékok elvét. Közben megvizsgáljuk az árnyalakok méretének a fényforrás távolságától való függését. Kísérlet: Felépítés az ábra szerint. A kísérleti lámpát az állványrúddal a rögzítő csavaros csuszkával az optikai padra rögzítjük. A kísérleti lámpát kerek nyílással alkalmazzuk. A kísérleti lámpával, mint fényforrással, kézzel árnyképeket hozunk létre az ernyőn. Az ernyő 50 cm távolságra legyen a fényforrástól. Ki tudja a legszebb képet előállítani? Most egy tartórúdon levő golyónak vizsgáljuk meg az árnyképét. Ennek érdekében a föld-hold modell földgömbjét egy csuszkába tesszük, és a fényforrástól 30 cm távolságra az optikai padra helyezzük. Ezután a gömböt a fényforrástól 20 cm-re, majd 40 cm-re toljuk el, mialatt az ernyő a helyén marad. Eredmények: A tárgy távolsága 20 cm 40 cm árnyék nagyobb/kisebb mint 30 cm-nél árnyék erősebb/gyengébb mint 30 cm-nél Következtetés: Minél messzebb van az árnyékadó tárgy a fényforrástól, annál kisebb az árnyék. Az árnyék erőssége ugyanakkor növekszik.

4 O 1.4 Árnyékmag, félárnyék 2 állványsín 30 cm 2 rögzíthető lámpa 12 V fényellenző csővel 2 lencse- és fényellenző tartó 2 csúszka az optikai padhoz 1 csúszka skálához, ernyőkhöz és mutatóhoz 1 föld-hold modell 4 összekötő vezeték Meghatározzuk az árnyékmag és félárnyék fogalmait, megvitatjuk a lehetőség szerint pontalakú és kiterjedt fényforrás közötti különbséget. Két fényforrás alkalmazásával meg lehet mutatni a félárnyék keletkezését. Kísérlet: Felépítés az ábra szerint. A két rögzíthető lámpát az árnyékolócsőre tűzzük, és egymástól kb. 15 cm távolságra csúszkák segítségével az állványra helyezzük. Az ernyőt a réses csuszkába dugjuk, és a másik állványsínre tesszük. A második állványsín merőlegesen áll a két lámpát tartó állványsínre. A gömböt (föld a föld-hold modellről) kb. 20 cm-re az ernyő elé csuszkával a sínre helyezzük. A lámpák és az ernyő közötti távolság kb. 50 cm legyen. A gömböt mindkét lámpával megvilágítjuk és megvizsgáljuk az árnyék képét. Először két különálló árnyék keletkezik. Most a gömböt az ernyőhöz közelítjük (kb. 10 cm-re az ernyőhöz). Az árnyék most árnyékmagból és félárnyékból áll. Váltakozva az egyik fényforrást eltakarjuk (kézzel) és összehasonlítjuk a megmaradó árnyékképet a két lámpával előállított árnyékképpel. Hogyan keletkezik a félárnyék? A megvilágított gömbön megfigyelhetjük a sajátárnyékot is. Következtetés: Egy testnek két fényforrásnak közel egyenlő irányból való megvilágításával a test utáni térben árnyékmag és félárnyék keletkezik.

5 O 1.5 Holdfázisok 1 optikai pad vagy 2 állványsín és 1 sínösszekötő 1 állványrúd 10 cm 2 csúszka rögzítő csavarral 1 föld-hold modell 2 összekötő vezeték A holdfázisokat egy egyszerű modell segítségével mutatjuk be. Kísérlet: Felépítés az ábra szerint. A kísérleti lámpát a kerek nyílásával használjuk. A kísérleti lámpa fénye jelenti a napfényt. A fényforrástól kb. 20 cm távolságra, a föld-hold modellt egy csúszkába rögzítjük. A holdat a föld körül mozgatva látható, hogy mindig a nap felé eső oldal van megvilágítva. Ha a holdat a földről nézzük, láthatjuk a különböző holdfázisokat. Következtetés: A holdat a föld körüli mozgása során különböző módon látjuk megvilágítva. Megkülönböztetünk teleholdat, félholdat és újholdat. 2

6 O 1.6 Nap- és holdfogyatkozás 1 optikai pad vagy 2 állványsín és 1 sínösszekötő 1 állványrúd 10 cm 2 csúszka, rögzítő csavarral 1 föld-hold modell 2 összekötő vezeték A föld-hold modell segítségével bemutatjuk a nap-, illetve holdfogyatkozás keletkezését. Kísérlet: Felépítés az ábra szerint. A kísérleti lámpát a kerek nyílásával használjuk. A kísérleti lámpa fénye jelenti a napfényt. A fényforrástól kb. 30 cm távolságra a föld-hold modellt egy csúszkába rögzítjük. A hajlított földtengely az optikai padtól oldalirányba hajoljon. Napfogyatkozás: A hold a nap és a föld között található (konjugáció). Ennek során megkülönböztethetjük a hold árnyékmagjának és félárnyékának területeit. Milyen holdfázisban következhet be ez a jelenség? Holdfogyatkozás: A hold a földárnyékban van (oppozíció). Milyen holdfázisban következhet be a jelenség? Következtetés Fogyatkozás akkor következhet be, amikor vagy a hold árnyéka a földfelületre vagy a földárnyék a holdfelületre esik. Megjegyzés Egy lényeges különbség van a modell és a valóság között: mivel a holdpálya síkja a földpálya síkjához képest eltér, nem minden esetben alakul ki újholdnál napfogyatkozás és teleholdnál holdfogyatkozás, ahogy ez a modellnél kialakul. 2

7 O 1.7 Lyukkamera Egy tárgy képét legegyszerűbben egy lyukkamera segítségével állíthatjuk elő. 1 optikai pad vagy 2 állványsín és 1 sínösszekötő 1 állványrúd 10 cm 2 csúszka az optikai pad részére 1 csúszka, rögzítő csavarral 1 lencse- és blendetartó 1 feltűzhető diatartó 1 átlátszó ernyő tartóban 1 L-blende 1 készlet lyukblende, dián 2 összekötő vezeték Kísérlet: Felépítés az ábra szerint. A kísérleti lámpát a kerek nyílással alkalmazzuk. A kísérleti lámpára feltűzzük az L-blendét. A lyukkamerát (d = 3 mm) a diatartó segítségével a blendetartóra tűzzük, ezt pedig egy csúszkával kb. 6 cm-re a kísérleti lámpa elé, az optikai padra helyezzük. A lyukas-blendétől 10 cm-re az átlátszó ernyőt csúszkával az optikai padra helyezzük. Az ernyőn a világító tárgy (L-blende) képét láthatjuk. Az ernyőt most amilyen közelre csak lehet, a lyukas blendéhez toljuk. A kép erősebb, felismerhetőbb lesz. A képet tovább javíthatjuk, ha kisebb lyukú blendét (1 mm) alkalmazunk. Kérdések: 1. Hogyan befolyásolja a lyuk nagysága a kép világosságát? 2. Hogyan lehet egy rajz segítségével a kép keletkezését megmagyarázni? 3. Mivel magyarázható, hogy nagyobb blendével a kép életlenebb lesz? Következtetés Lyukkamerával, (egy kis lyukkal ellátott kamerával) egy tárgy képét tudjuk előállítani. Kisebb blendenyílás a kép erősségét (kontúrosságát) javítja, de közben csökken a kép világossága.

8 O 1.8 Fénymérő 2 állványsín 2 rögzíthető lámpa, 12 V, árnyékoló csővel 1 állványrúd 10 cm 2 csúszka az optikai pad részére 1 csúszka, rögzítő csavarral 1 csúszka skála, ernyő és mutató részére 2 lencse- és blendetartó 1 ernyő, fehér 4 összekötő vezeték A fénymérő két fényforrás fényerejének összehasonlítását teszi lehetővé. Előkészület: Felépítés az ábra szerint. Mindkét rögzíthető lámpát a blendetartóba helyezzük. Mindkét állvány-sínre csúszka segítségével felhelyezünk egy-egy rögzíthető lámpát. A két állványsínt kb. 8 cm távolságra egy-mástól párhuzamosan helyezzük el. Kb. 5 cm-re az állványsín elé helyezzük a 10 cm-es állványrúdat a rögzítő-csavaros csúszkában, mögötte a résbe helyezett ernyővel. Mindkét lámpa az ernyőtől egyenlő távolságra legyen. A rögzíthető lámpák kb. 35 cm távolságra legyenek az állványrúdtól. 1. Kísérlet: Az egyik rögzíthető lámpára 9 voltos feszültséget kapcsolunk, a másik lámpára változtatható egyenáramot. Az egyenáramot úgy szabályozzuk, hogy az állványrúd mindkét árnyképe egyforma sötét legyen. Az egyik lámpa eltakarásával megállapíthatjuk, hogy melyik árnykép melyik lámpától származik. Mivel mind-két lámpa az ernyőtől egyenlő távolságra van, egyenlő megvilágítási erősség esetén az ernyőn a fényerősség egyenlő. Most megállapíthatjuk, hogyan változnak az árnyképek, ha a két fényforrás közül az egyik világosabb, mint a másik. Az egyenáramot egyszer úgy szabályozzuk, hogy az általa világító lámpa fénye kevésbé világos legyen, mint a másik, majd úgy szabályozzuk, hogy fénye erősebb legyen, mint a másik lámpáé. 2. Kísérlet: A szabályozható egyenáramra kötött lámpát az ernyőhöz közelebb toljuk. Az általa képzett árnykép most világosabb lesz. A feszültség csökkentésével előállíthatjuk újra az eredeti világosságú árnyképet. A megvilágítás erőssége újra egyenlő, a két lámpa fényereje azonban különbözik egymástól, mivel nem egyenlő távolságra vannak az ernyőtől. Következtetés Ha két fényforrás azonos távolságra van egy tárgytól, és a tárgyakat egyenlő fényerősséggel világítjuk meg, a lámpák fényereje azonos.

9 O 2.1 Visszaverődés síktükörről 1 blende 1 és 2 réssel 1 tükör, tömbalátéten 1 optikai korong 2 összekötő vezeték Előkészület: Az optikai korongot a kísérleti lámpa elé helyezzük. A lámpát a négyzetes nyílással párhuzamos fényként alkalmazzuk (fedelet levéve és fordítva visszahelyezve). Az optikai korongra, a tömbalátétre szerelt tükröt a tengelykereszt mentén úgy helyezzük el, hogy a tükör az üveg vastagságával egyező vastagságban a vonal elé kerüljön. 1. Kísérlet: A párhuzamos fénysugár a tükörre esve, saját magára verődik vissza. A lámpát az optikai korong mentén elforgatjuk (a forgatás középpontja a tengelykereszt legyen) úgy, hogy a fénysugár ferdén essen a tükörre. Megfigyelhetjük, hogy a visszaverődött fénysugár is párhuzamos sugárnyalábot alkot. 2. Kísérlet: Az egyrésű blendét feltőzzük a lámpára. A fénysugarat pontosan az optikai korong közepére irányítjuk. Megmérjük a beesés szögét (a merőleges vetületre vonatkoztatva!) és a visszaverődés szögét, majd megismételjük a mérést különböző beesési szögekkel. Következtetések 1. Egy párhuzamos fénysugár visszavert fénysugara is párhuzamos. 2. A visszaverődés szöge megegyezik a beesés szögével.

10 O 2.2 Képalkotás síktükrön 1 blende 1 és 2 réssel 1 tükör, tömbalátéten 2 összekötő vezeték Előkészület: Rajzoljunk egy ív papír közepére felülről lefelé egy egyenest. Helyezzük az egyenesre a tömbön lévő tükröt úgy, hogy az üveg vastagságával a vonal elé kerüljön. A kísérleti lámpát négyzetes nyílással széttartó fényként alkalmazzuk (fedelet vagy levéve, vagy fordítva felhelyezve). A kísérleti lámpára a két-réses blendét helyezzük fel. Kísérlet: Helyezzük úgy a kísérleti lámpát a papír egyik felére, hogy mindkét fénysugár ferdén vetődjön a tükörre. A kísérleti lámpa izzójának még a papírlap felett kell lenni. A fényforrástól induló és a visszavert fénysugarakat két ponttal megjelöljük, majd a fényforrás és a tükör eltávolítása után megrajzoljuk. A fényforrástól jövő sugarakat metszéspontjukig, ami az izzó helyét jelöli, meghosszabbítjuk. A visszavert sugarakat szintén meghosszabbítjuk metszéspontjukig. Ezek látszólag innen indulnak ki. Ez a fényforrás tükörképe. Kérdés Hasonlítsuk össze a tükörkép helyzetét a fényforrás helyzetével. Mekkora a tükörtől mért távolsága? Következtetés A tárgy és képe a tükörtől egyenlő távolságra van.

11 O 2.3 Visszaverődés homorú tükörről 1 blende 3 és 5 réssel 1 homorú és domború tükör 2 összekötő vezeték Előkészület: Helyezzük a kísérleti lámpát egy papírlap baloldalára, amire előzőleg balról jobbra (optikai tengely) egy egyenest rajzoltunk. A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással párhuzamos fényként alkalmazzuk (fedelet levéve és fordítva visszahelyezve). A háromréses blendét a kísérleti lámpára helyezzük. A homorú és domború tükröt két ujjunkkal, ujjainkat kissé befelé görbítve tartjuk. A rögzítőkengyellel és csavarokkal a szalagtükör görbületi ívét rögzítjük. A homorú tükröt a papírlap egyenesére merőlegesen helyezzük a papírra. Megjelöljük a tükör helyzetét. A fénysugarak az egyenessel párhuzamosan esnek a tükörre. 1. Kísérlet: A fénysugarak visszaverődnek a szalagtükörről. Láthatjuk, hogy azok egy pontban, a gyújtópontban gyűlnek össze. Jelöljük meg ezt a pontot. A pont tükörtől mért távolságát gyújtótávolságnak nevezzük. Jelöljük meg a tükör görbületi középpontját is, aminek a távolsága a gyújtótávolság kétszerese lesz. 2. Kísérlet: Ismételjük meg a kísérletet az öt-réses blendével, a középső fénysugarat azonban az ujjunkkal, vagy egy papírcsíkkal takarjuk le. Jelöljük meg ismét a gyújtópontot. 3. Kísérlet: Lazítsuk meg az egyik tükörrögzítő csavart és ujjunkkal egy kissé hajlítsuk meg jobban a tükröt (csavart újra meghúzni!). Helyezzük fel a kísérleti lámpára újra a három-réses blendét. Hasonlítsuk össze a különböző görbülettel adódó gyújtópontok helyzetét. Következtetés Tengelypárhuzamos fénysugarak visszaverődve a gyújtópontban metszik egymást. Ez igen jó pontossággal a tükör és görbületi középpontja távolságának felezőpontjára esik.

12 O 2.4 Képalkotás a homorú tükrön 1 blende 1 és 2 réssel 1 homorú- és domborútükör 2 összekötő vezeték A képalkotáshoz három különleges sugár visszaverődésének ismerete szükséges. Előkészület: Helyezzük a kísérleti lámpát egy papírlap baloldalára, amire előzőleg balról jobbra (optikai tengely) egy egyenest rajzoltunk. A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással párhuzamos fényként használjuk (fedelet levéve és fordítva visszahelyezve). Helyezzük fel a kísérleti lámpára az egyréses blendét. A homorú és domború tükröt két ujjunkkal, ujjainkat kissé befelé görbítve tartjuk. A rögzítő kengyellel és a csavarokkal a szalagtükör görbületi ívét rögzítjük. A homorú tükröt a papírlap egyenesére merőlegesen helyezzük a papírra. Jelöljük meg a tükör helyzetét. Tengelypárhuzamos sugarak segítségével állapítsuk meg a gyújtópontot és jelöljük meg a kétszeres távolságra eső görbületi középpontot is. Kísérlet: Bocsássunk sorban egymás után egy sugarat az M görbületi középpont (fősugár) felé, egy sugarat az F gyújtópont (gyújtósugár) felé és egy párhuzamos sugarat 2 cm távolságra az optikai tengelytől a tükörre. Jelöljük meg a visszavert sugarakat egyenként két pontjukkal, majd a tükör eltávolítása után vonalzóval rajzoljuk meg őket. Eredmények 1. A fősugár saját magába verődik vissza. 2. A gyújtósugár a visszaverődés után tengelypárhuzamos lesz. 3. A párhuzamos sugár, mint gyújtósugár verődik vissza.

13 O 2.5 Pont leképzése a homorú tükrön 1 blende 1 és 2 réssel 1 homorú és domború tükör 2 összekötő vezeték A homorú tükör segítségével egy pontszerű fényforrás képét állítjuk elő. Előkészület: Helyezzük a kísérleti lámpát egy papírlap baloldalára, amire előzőleg balról jobbra egy egyenest rajzoltunk optikai tengelyként. A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással először párhuzamos fényként alkalmazzuk (fedelet levéve és fordítva visszahelyezve). Helyezzük a kétréses blendét a kísérleti lámpára. A homorú és domború tükröt két ujjunkkal, ujjainkat kissé befelé görbítve tartjuk. A rögzítő-kengyellel és csavarokkal a tükörszalag görbületi ívét rögzíthetjük. Helyezzük a homorú tükröt a papírlapra, az egyenesre merőlegesen, és határozzuk meg a tükör gyújtópontját. Kísérlet: Alkalmazzuk a széttartó sugaraknak megfelelő fénynyílást (fedelet levéve és fordítva viszszahelyezve) és helyezzük fel a kétréses blendét. Irányítsuk mindkét fénysugarat enyhén ferde irányban a tükörre. Közben a kísérleti lámpának a gyújtóponton kívül kell lenni. A visszavert sugarak egy pontban találkoznak. Ez a pont a fényforrás képe. Pontokkal jelöljük meg a beeső és visszavert sugarakat, majd a tükör és fényforrás eltávolítása után rajzoljuk meg a sugarakat. Következtetés Az a fény, ami egy, a gyújtóponton kívüli tárgytól esik a homorú tükörre, visszaverődés után egy képpontban egyesül. Mivel a fénysugarak a fényforrásból indulnak ki, így a fényforrás valós képe alakul ki.

14 O Képek homorú tükrön 1 optikai pad vagy 2 állványsín és 1 sínösszekötő 1 állványrúd 10 cm 1 csúszka az optikai pad részére 1 csúszka rögzítő csavarral 1 csúszka skála, ernyő és mutató számára 1 lencse és blendetartó 1 L-blende 1 ernyő, fehér 1 homorú tükör, foglalatban 2 összekötő vezeték Megvizsgáljuk a homorú tükör képalkotási törvényét. Kísérlet: Felépítés az ábra szerint. A kísérleti lámpát a kerek nyílásával alkalmazzuk. Az L-blendét felhelyezzük a kísérleti lámpára. A homorú tükröt az L-blendétől kb. 15 cm távolságra, csúszkával az optikai padra helyezzük (a befelé görbülő oldal legyen a fényforrás felé). A tárgytávolság 15 cm. Az ernyőt a réssel ellátott csúszkába befogjuk, és a kísérleti lámpától jobbra helyezzük el. Ez nagyjából a lámpa magasságában helyezkedjen el. Annak érdekében, hogy a képet az ernyőn felfoghassuk, a tükröt kissé oldalra kell fordítani. Az ernyőt most addig toljuk, amíg éles kép nem látható. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a kép? Ha a világító tárgyat (L-blendét), vagy a tükröt eltoljuk, a képet újra élesre kell állítani. A képnagyság és a képtávolság a tárgytávolságtól függ. A tárgytávolságot és a hozzátartozó képtávolságot táblázatban foglaljuk össze: Tárgytávolság 15 cm 20 cm 30 cm Képtávolság cm cm cm Képnagyság (azonos/kisebb/nagyobb) Hogyan lehet távoli tárgyak képét (pl. egy fát az ablak előtt) az ernyőre leképezni? Ha a tükröt a tárgyhoz közel hozzuk (távolság legyen kisebb 10 cm-nél), akkor a tárgy virtuális képe látható az ernyőn (borotválkozó vagy kozmetikai tükör). A tárgy eltolása mutatja, hogy a tárgynak a tükörtől mért bizonyos távolsága után már nem lehet képet látni. Ez a távolság a tükör gyújtótávolsága. Becsüljük meg a gyújtótávolságot, majd ellenőrzésképpen számítsuk ki a képalkotási egyenlettel. A képalkotási egyenlet: 1 g 1 + = b 1 t ahol g = tárgytávolság b = képtávolság f = a tükör gyújtótávolsága Következtetés A homorú tükörrel valós, fordított kép állítható elő, ha a tárgy a gyújtótávolságon kívül helyezkedik el. Ha a tárgytávolság kisebb, mint a gyújtótávolság, látszólagos, egyezőállású nagyított kép keletkezik.

15 O 2.6 Visszaverődés domború tükörről 1 blende 3 és 5 réssel 1 homorú és domború tükör 2 összekötő vezeték Előkészület: Helyezzük a kísérleti lámpát egy papírlap baloldalára, amire előzőleg balról jobbra (optikai tengely) egy egyenest rajzoltunk. A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással párhuzamos fényként alkalmazzuk (fedelet levéve és fordítva visszahelyezve). A háromréses blendét a kísérleti lámpára helyezzük. A homorú és domború tükröt kissé kifelé görbített két ujjunkkal tartjuk. A rögzítő-kengyellel és csavarokkal a szalagtükör görbületi ívét rögzíthetjük. Helyezzük a domborútükröt a papírlapra, az egyenesre merőlegesen. Jelöljük meg a tükör helyzetét. A fénysugarak az egyenessel párhuzamosan esnek a tükörre. Kísérlet: A fénysugarak a szalagtükörről visszaverődnek. Megjelöljük a visszavert sugarakat két-két ponttal, majd a tükör eltávolítása után a sugarakat vonalzóval megrajzoljuk. A sugarak széttartóak lesznek. A visszavert sugarakat a metszéspontjukig meghosszabbítjuk. Ez a látszólagos gyújtópont (szóró-pont) a tükör mögé esik. A tükörtől mért távolsága a gyújtótávolság. A tükör görbületi középpontja kétszeres távolságra van a tükörtől. Következtetés Párhuzamos fénysugarak a domború tükörről úgy verődnek vissza, mintha egy tükör mögötti pontból (szóró-pont) indulnának ki.

16 O 2.7 Képalkotás domború tükrön 1 blende 3 és 5 réssel 1 homorú és domború tükör 2 összekötő vezeték A képalkotáshoz három különböző sugár visszaverődésének ismerete szükséges. Előkészület: A kísérleti lámpát egy papírlap baloldalára helyezzük, amire előzőleg balról jobbra (optikai tengely) egy egyenest rajzoltunk. A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással párhuzamos fényként alkalmazzuk (fedelet levéve és fordítva visszahelyezve). Az egyréses blendét a kísérleti lámpára helyezzük. A homorú és domborútükröt kissé kifelé görbített két ujjunkkal tartjuk. A rögzítő-kengyellel és a csavarokkal a szalagtükör görbületi ívét rögzíthetjük. A domború tükröt a papírlap egyenesére merőlegesen helyezzük a papírra. Megjelöljük a tükör helyzetét. Tengelypárhuzamos sugarak segítségével megállapítjuk a szóró-pontot, és a kétszeres távolságra eső görbületi középpontot is megjelöljük. Kísérlet: Sorban egymás után egy sugarat bocsátunk az M görbületi középpont felé (fősugár), egy sugarat az F szóró-pont (gyújtósugár) felé és egy párhuzamos sugarat 2 cm távolságra az optikai tengelytől a tükörre. A visszavert sugarak útját egyenként két ponttal megjelöljük, majd a tükör eltávolítása után vonalzóval megrajzoljuk. Következtetések 1. A fősugár önmagába verődik vissza. 2. A gyújtósugár tengelypárhuzamosan verődik vissza 3. A párhuzamos sugarak úgy verődnek vissza, mintha a szóró-pontból indulnának ki.

17 O 2.8 Egy pont leképzése a domború tükrön 1 blende 1 és 2 réssel 1 homorú és domború tükör 2 bekötő vezeték Előkészület: Helyezzük a kísérleti lámpát egy papírlap baloldalára, amire előzőleg balról jobbra (optikai tengely) egy egyenest rajzoltunk. A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással párhuzamos fényként alkalmazzuk (fedelet levéve és fordítva visszahelyezve). A háromréses blendét a kísérleti lámpára helyezzük. A homorú és domború tükröt kissé kifelé görbített két ujjunkkal tartjuk. A rögzítő-kengyellel és csavarokkal a szalagtükör görbületi ívét rögzíthetjük. Helyezzük a domborútükröt a papírlapra, az egyenesre merőlegesen. Jelöljük meg a tükör helyzetét. A fénysugarak az egyenessel párhuzamosan esnek a tükörre. Kísérlet: A fénysugarak a szalagtükörről visszaverődnek. Megjelöljük a visszavert sugarakat két-két ponttal, majd a tükör eltávolítása után a sugarakat vonalzóval megrajzoljuk. A sugarak széttartóak lesznek. A vissza-vert sugarakat a metszéspontjukig meghosszabbítjuk. Ez a látszólagos gyújtópont (szóró-pont) a tükör mögé esik. A tükörtől mért távolsága a gyújtótávolság. A tükör görbületi középpontja kétszeres távolságra van a tükörtől. Következtetés Párhuzamos fénysugarak a domború tükörről úgy verődnek vissza, mintha egy tükör mögötti pontból (szóró-pont) indulnának ki.

18 O Képek domború tükrön 1 optikai pad vagy 2 állványsín és 1 sínösszekötő 1 állványrúd 10 cm 1 csúszka az optikai pad részére 1 csúszka rögzítő-csavarral 1 lencse és blendetartó 1 ernyő, fehér 1 domború tükör, foglalatban 2 összekötő vezeték Egy kifelé görbített (konvex) tükörfelület képalkotási tulajdonságait vizsgáljuk meg. Kísérlet: Felépítés az ábra szerint. Az L-blendét a kísérleti lámpára helyezzük. Ez elé helyezzük a konvextükröt (kifelé görbített felület a fényforrás felé). A tükörben az L-blende látszólagos képe látható. A képnagyságnak a tárgytávolságtól való függését vizsgáljuk. Tárgytávolság 5 cm 10 cm 20 cm Képméret (nagyobb/kisebb) Eredmény Minél közelebb helyezkedik el a tárgy, annál nagyobb a kép. Nagyobb tárgytávolságnál a kép kisebb, de a látótér megnövekedik (lásd közlekedési tükrök).

19 O 3.1 Fénytörés síkpárhuzamos lemezen 1 blende 1 és 2 réssel 1 trapéz modelltest 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát egy lap papírra helyezzük, és a négyzetes nyílással párhuzamos fénnyel alkalmazzuk (fedelet levéve, illetve fordítva feltéve). Az egyréses blendét a lámpára helyezzük. Ahogy a rajzon látható, a trapéz modelltestet, mint síkpárhuzamos lemezt helyezzük a papírra, megrajzoljuk a párhuzamos falakat és egy helyen (a fénysugár beesésénél) merőlegest húzunk (beesési merőleges). 1. Kísérlet: Fénysugarat vetítünk a beesési merőleges irányába, azaz a lemezre merőlegesen. 2. Kísérlet: A fénysugár meghatározott szögben esik a megjelölt helyen a lemez falára. Meghatározzuk azt a pontot, ahol a fény a test ellenkező oldalán kilép, és a sugár további pontjait is megjelöljük az üvegtest előtt és mögött. A trapéz modelltest eltávolítása után megrajzoljuk a sugarat az üveg előtt, az üvegben és az üvegen történő áthaladása után. Következtetések 1. Ha egy sugár merőlegesen esik különböző testekre, nem történik irányváltozás. 2. Ha a fénysugár nem merőlegesen esik a határfelületre, megváltozik az iránya. 3. A síkpárhuzamos lemezen való áthaladás után a sugár párhuzamos lesz a beeső sugárral, azaz párhuzamos eltolódás következik be.

20 O 3.2 Az üveg törésmutatója 1 blende 1 és 2 réssel 1 trapéz modelltest 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát egy lap papírra helyezzük és a négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel alkalmazzuk (fedelet levéve, illetve fordítva feltéve). Az egyréses blendét a lámpára helyezzük. Ahogy a rajzon látható, a trapéz modelltestet mint síkpárhuzamos lemezt helyezzük a papírra, megrajzoljuk a párhuzamos falakat és egy helyen (a fénysugár beesésénél) merőlegest húzunk (beesési merőleges). Kísérlet: Meghatározott szögben fénysugarat irányítunk az E pontba és megrajzoljuk az ellenkező oldalon az A kilépő pontot. A belépő fénysugárnak egy további pontját is megjelöljük. A lámpa és a lemez eltávolítása után megrajzoljuk a beeső és a megtört kilépő sugarat és az A ponton túl meghosszabbítjuk a megtört sugarat. A határfelületet jelölő vonalat az E pontnál balra meghosszabbítjuk. Az E pontból 3 cm-t felmérünk és bejelöljük az F pontot. Az F pontban merőlegest húzunk a határfelületre. Ez adja az a szakaszt a beeső sugáron. Az a szakaszt átrajzoljuk a megtört sugárra. Ennek a szakasznak a végpontjából merőlegest húzunk a határfelületre (G talppont). Megmérjük az E-G távolságot. Az E-F szakasz hosszát elosztjuk az E-G szakasz hosszával és így megkapjuk a törésmutatót. Következtetés Az üveg törésmutatója (levegőből üvegbe): 1.5.

21 O 3.3 Fénytörés levegő-víz átmenetnél 1 blende 1 és 2 réssel 1 trapéz modelltest 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát egy papírlapra helyezzük, és a négyzetes nyílással párhuzamos fénynyel használjuk (fedél levéve, ill. fordítva feltéve). Az egyréses blendét a lámpára helyezzük. A műanyagvályút megtöltjük vízzel, és az ábrának megfelelően a papírra helyezzük. A párhuzamos falakat berajzoljuk és egy helyen, (a fénysugár beesési pontjánál) merőlegest rajzolunk (beesési merőleges). 1. Kísérlet: Merőleges fénysugarat bocsátunk a műanyag vályúra. A sugár változatlan irányban lép ki a vályú másik oldalán. 2. Kísérlet: A sugarat meghatározott szög alatt (pl. 45 -ban) vetítjük a vályúra. Megjelöljük a sugár E belépési és az A kilépési pontját, valamint mindkét helyen egy második pontot is. A műanyagvályú eltávolítása után vonalzóval megrajzoljuk a sugarakat. A vízbe való belépés és a levegőbe való újbóli kilépés következtében a sugár a belépési irányhoz képest párhuzamosan 3. Kísérlet: eltolódott. Kiértékeljük a 2. kísérlet eredményét, úgy, hogy meghatározzuk a víz törésmutatóját. Az A ponton keresztül meghosszabbítjuk a megtört sugarat. A határfelületet jelentő vonalat az E pontnál felső irányban meghosszabbítjuk. Ebből a pontból felmérünk 3 cm-t és bejelöljük az F pontot. Az F pontból egy merőlegest húzunk a beeső sugárhoz. Ebből adódik az a távolság a beeső sugáron. Az a távolságot átmásoljuk a megtört sugárra. Ennek a szakasznak a végpontjából merőlegest húzunk a határfelületre (G talppont). Meghatározzuk az E-G távolságot. az E-F távolságot elosztjuk az E-G távolsággal, ami a törésmutatót adja meg. Következtetés A víz törésmutatója (levegőből vízbe): 1.3.

22 O 3.4 Beesési- és törésszög 1 blende 1 és 2 réssel 1 félkör alakú modelltest 1 optikai korong 2 összekötő vezeték A beesési és a törésszög közötti összefüggést vizsgáljuk a fénynek levegőből üvegbe történő belépésekor. Előkészület: A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel alkalmazzuk (fedelet levéve, illetve fordítva feltéve). Az egyréses blendét a lámpára helyezzük. A félkör alakú üvegtestet az optikai korongra helyezzük, úgy, hogy egyik tengelye egybeessen az optikai korong tengelyével, pontosan szimmetrikusan a rá merőleges tengelyre. A kísérleti lámpát az optikai korong elé állítjuk. Kísérlet: A fénysugárnak a megadott beesési szögben (a beeső sugár és a beesési merőleges által bezárt szög) pontosan a félkör alakú test közepére kell esnie (ennek bizonyos ellenőrzését lehetővé teszi a visszaverődési szög, ugyanis a sugár egy része a határfelületről visszaverődik). Megmérjük a különböző törési szögeket (a sugár és a függőleges tengely között!). Beesési szög α Törésszög β Következtetés A törésszög az üvegben mindig kisebb, mint a levegőre vonatkoztatott beesési szög. Ha a beesési szög 90 -hoz közelít, a törésszög eléri a maximumot (42 ).

23 O Szilárd testek törésmutatója 1 blende 1 és 2 réssel 1 optikai korong 1 félkör alakú modelltest 2 összekötő-vezeték A törésmutató megadja, hogy mekkora az irányváltozása a fénysugárnak egyik anyagból egy másik anyagba történő belépésénél. Számítsuk ki a törésmutatót. Előkészület: A kísérleti lámpát az optikai korong elé helyezzük. A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel alkalmazzuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve). Az egyréses blendét a kísérleti lámpára helyezzük. Az ábra szerint a félkör alakú üvegtestet az optikai korongra helyezzük úgy, hogy egyik tengelye egybeessen az optikai korong függőleges tengelyével, az optikai korong vízszintes tengelyére pedig szimmetrikusan helyezkedjen el. Kísérlet: Előre meghatározott beesési szögben fénysugarat bocsátunk pontosan a félkör alakú test közepére. Megmérjük a hozzátartozó beesési szöget és az eredményt beírjuk a táblázatba. Beesési szög α Törésszög β A megadott képlettel most már kiszámíthatjuk a kísérlethez használt üveg n törésmutatóját. Eredmény A kísérlethez használt üveg törésmutatója:... sinα = n sin β

24 O Párhuzamos eltolódás számítása síkpárhuzamos lemeznél 1 blende 1 és 2 réssel 1 trapéz modelltest 2 összekötő-vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát egy papírlapra helyezzük és a négyzetes nyílással, párhuzamos fénynyel alkalmazzuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve). Az egyréses blendét a lámpára helyezzük. Ahogy a rajzon látható, a trapéz modelltestet síkpárhuzamos lemezként helyezzük a papírra, megrajzoljuk a párhuzamos falakat és egy helyen (a fénysugár beesésénél) merőlegest húzunk (beesési merőleges). Kísérlet: Fénysugarat bocsátunk a beesési merőleges irányából, tehát merőlegesen a lemezre. Most meghatározott szögből bocsátjuk a sugarat a lemez megjelölt helyére. Meghatározzuk azt a helyet, ahol a fénysugár a lemez ellenkező oldalán kilép, és további pontokkal megjelöljük a sugár üveg mögötti haladásának irányát. A trapéztest eltávolítása után megrajzoljuk a sugár útját az üveg előtt, az üvegben és az üvegen való áthaladás után. A lemez d vastagságának ismeretében meghatározhatjuk a p párhuzamos eltolódást. Ismernünk kell még a törésmutató értékét levegőből üvegbe. cosα p = d * sin α * (1- ) 2 n - sin 2α p =... Következtetés A fénytörés a síkpárhuzamos lemezen úgy jön létre, hogy a fénysugár a lemez előtt és után párhuzamos marad. A párhuzamos eltolódás mértéke függ a lemez vastagságától, a törésmutatótól és a fénysugár beesési szögétől.

25 O 3.5 Átmenet üvegből levegőbe 1 blende 1 és 2 réssel 1 félkör alakú modelltest 1 optikai korong 2 összekötő-vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel alkalmazzuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve). Az egyréses blendét a lámpára helyezzük. A kísérleti lámpát az optikai pad elé állítjuk. A félkör alakú modelltestet az optikai korongon, a korong függőleges tengelyével párhuzamosan, a vízszintes tengelyhez szimmetrikusan helyezzük el úgy, hogy a félkörös rész a fényforrás felé mutasson. Ha a fény pontosan a középpont felé irányul, az üvegbe való átmenetnél nem törik meg, csak a sík határoló falnál. 1. Kísérlet: Megmérjük a törésszöget levegőben, az üvegben adott beesési szögek esetén: Beesési szög az üvegben α Törésszög a levegőben β 2. Kísérlet: A korongot 38 beesési szögről 44 beesési szögre forgatjuk. Mi történik? Következtetések 1. Üvegből levegőbe való átmenet esetén a törésszög a levegőben mindig nagyobb, mint a beesési szög az üvegben. 2. Létezik az üvegben egy határszög, amit túllépve már nem lép fel törés, hanem a fény a határfelületről visszaverődik (teljes visszaverődés). 3. Üvegből levegőbe való átmenet esetén a teljes visszaverődés (határ-) szöge: 42

26 O 3.6 A visszaverő- és képfordító prizma 1 blende 1 és 2 réssel 1 modelltest 90 -os prizma 2 összekötő vezeték Mivel a teljes visszaverődés (határ-) szöge üvegnél 42, 45 beesési szögnél ezt a határt átléptük, így a fény teljesen visszaverődik. Előkészület: A kísérleti lámpát négyzetes nyílással párhuzamos, fénnyel alkalmazzuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve). A lámpát egy papírlapra helyezzük. A kétréses blendét a lámpára helyezzük. A prizma modelltestet az ábra szerint helyezzük a papírra. 1. Kísérlet: Visszaverő prizma A fénysugarak merőlegesen esnek a háromszög befogójára, ezért nem törnek meg. Az átfogónál teljes visszaverődés következik be, mert a fénysugarak 45 -os szögben esnek be. Eredmény 90 fokos fordítás. 2. Kísérlet: Képfordító prizma A fénysugarak merőlegesen esnek a háromszög átfogójára, ezért azok nem törnek meg. A háromszög befogóira minden esetben 45 -ban esnek a fénysugarak és teljesen visszaverődnek. Az átfogón a sugarak ismét törés nélkül tudnak kilépni. Eredmény 180 -os fordítás, a felső és alsó sugarak felcserélődnek.

27 O 3.7 Fénytörés prizmán 1 blende 1 és 2 réssel 1 modelltest 90 -os prizma 1 modelltest, trapéz 1 műanyag vályú, átlátszó 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel alkalmazzuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve). Az egyréses blendét a lámpára helyezzük. A lámpát egy papírlapra helyezzük. Először a prizma modelltestet, majd a trapéz modelltestet állítjuk a papírra. 1. Kísérlet: A fénysugarat 45 -os szögben irányítjuk az egyenlőszárú-derékszögű prizmatestre. Megrajzoljuk a prizma helyét, majd a sugarakat két-két ponttal mind a prizma előtt, mind a prizma mögött megjelöljük. A prizmatest eltávolítása után a fénysugarak helyét vonalzóval megrajzoljuk, és meghatározzuk a beeső és megtört sugár által bezárt szöget (eltérítési szög). Eredmény Az eltérítés szöge: Kísérlet: Elfordítjuk a prizmát és megfigyeljük az eltérítés szögének megváltozását. Eredmény Egy meghatározott állásnál az eltérítés szöge a legkisebb értéket veszi fel. A sugár útja ebben az esetben a prizmában szimmetrikus. Ennél a szögnél berajzoljuk a fénysugarakat és megmérjük a szöget. Az érték: Kísérlet: Most a trapéz modelltest 75 -os szögét használjuk fel, és azt úgy fordítjuk, hogy az eltérítés minimális legyen (szimmetrikus sugármenet). Újra megrajzoljuk a sugártörő felületeket, pontokkal megjelöljük a sugarak útját. A modelltest eltávolítása után a fénysugarak útját vonalzóval megrajzoljuk és meghatározzuk az eltérítés szögét. Eredmény Nagyobb "törő" szög esetén az eltérítés nagyobb. 4. Kísérlet: Megkíséreljük a fényeltérítést a vízzel töltött műanyagvályú 90 -os szögével, majd az üvegprizma 90 -os szögével megvalósítani. Eredmény Egy vízből álló prizma a fénysugarat 90 törési szögnél is el tudja téríteni, mert a teljes visszaverődés szöge nagyobb, mint az üvegnél. Azonban ekkor a fehér fény nyilvánvalóan színekre bomlik fel.

28 O 4.1 Fénytörés gyűjtőlencsén 1 blende 3 és 5 réssel 2 modelltest, sík-domború 1 modelltest, félkör alakú 2 összekötő-vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel alkalmazzuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve). A lámpát egy papírlapra helyezzük, amelynek közepére balról jobbra (optikai tengely) előzőleg egy egyenest húzunk. A háromréses blendét felhelyezzük a lámpára. A síkdomború modelltestet gyűjtőlencseként az egyenesre merőlegesen úgy helyezzük a papírlapra, hogy a fénysugarak a sík felületre merőlegesen essenek. Átrajzoljuk a lencse körvonalát a papírlapra és bejelöljük a lencse középpontját L 1 -el. 1. Kísérlet: A három párhuzamos sugár az optikai tengely irányából merőlegesen és szimmetrikusan esik a lencsére. A megtört sugarak egy pontban (gyújtópont) találkoznak. Megrajzoljuk a pontot, és F-el jelöljük. Az L 1 és F pontok közötti távolságot a lencse gyújtótávolságának nevezzük. Eredmény: A lencse gyújtótávolsága:... mm 2. Kísérlet: Most a másik gyűjtőlencsét az ábra szerint, sík felületével az előző lencse sík felületéhez illesztjük. Az így létrejött L 2 lencseközéppont pontosan a két sík-domború lencse választóvonalában van. Ismét meghatározzuk a gyújtótávolságot. Eredmény: A lencse gyújtótávolsága:... mm 3. Kísérlet: Most a félkör alakú modelltestet alkalmazzuk gyűjtőlencseként. Úgy helyezzük a papírlapra, hogy a domború oldalára érkezzenek a fénysugarak, és a sík határoló felület merőleges legyen az optikai tengelyre. Az L 2 pont kb. a modelltest közepére essen. A megtört sugarak most is egy pontban találkoznak. Mérjük meg a gyújtótávolságot. Eredmény: A lencse gyújtótávolsága:... mm. Következtetés: Tengelypárhuzamos fénysugarakat a gyűjtőlencse a gyújtópontban gyűjti össze. A gyújtótávolság annál rövidebb, minél vastagabb a lencse.

29 O 4.2 Peremsugarak 1 blende 3 és 5 réssel 2 modelltest, sík-domború 2 összekötő-vezeték Előkészület: Egy papírlapra balról jobbra megrajzoljuk az optikai tengelyt, a gyűjtőlencsét szimmetrikusan ráhelyezzük és a lencse körvonalát, átrajzoljuk a papírra. A fénysugarak a lencse sík oldalára essenek. A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel alkalmazzuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve). A lámpát a papírlapra helyezzük. Feltesszük a lámpára a háromréses blendét. 1. Kísérlet: A három sugarat szimmetrikusan vetítjük a lencsére és megjelöljük a gyújtópontot. 2. Kísérlet: Most az ötréses blendét használjuk, és a középső három fénysugarat letakarjuk (pl. papírszelettel). Meghatározzuk a peremsugarak gyújtópontját. Következtetések: A gyújtópont csak a tengelyközeli sugarakra érvényes. A peremsugarak gyújtótávolsága rövidebb. A peremsugarak eltakarásával javítani lehet a kép élességét.

30 O Gyűjtőlencsék gyújtópontjának meghatározása 1 lencse tartóval, f = +50 mm 1 lencse foglalatban, f = +100 mm 1 lencse- és blendetartó 1 A4-es papírlap A gyűjtőlencse gyújtótávolságát napsütésben könnyen meghatározhatjuk. Most egy eljárást fogunk tanulni, hogy a gyújtótávolság napfény nélkül is meghatározható legyen. Előkészület: Öt párhuzamos egyenest húzunk, egymástól 1 cm távolságra. Kísérlet: A lencsét (f = +50 mm) a párhuzamos egyenesekre helyezzük és kb. 60 cm távolságból ránézünk. A lencsén át látott egyenesek ugyanolyan távolságra látszanak egymástól, mint a lencse melletti egyenesek. Most lassan megemeljük a lencsét. A lencsén át látott egyeneseket nagyobb távolságra látjuk egymástól. A lencsét olyan magasra emeljük, hogy az egyenesek kétszeres távolságra látszódjanak. A lencse és az egyenesek közötti távolság ekkor a gyújtótávolság fele. A levezetésnél figyelembe kell venni, hogy látszólagos képet állítottunk elő, ezért a b képtávolságot negatív értékkel kell figyelembe venni. Az alábbi összefüggés érvényes: B:G=b:g, azaz ebben a példában: = g b 1 f = g 2g f 1 1 = 2g f ahol: B = képnagyság, G = tárgynagyság, b = képtávolság, g = tárgytávolság Következtetés: A gyújtótávolság:...

31 O 4.3 Képalkotás gyűjtőlencsével 1 blende 1 és 2 réssel 1 blende 3 és 5 réssel 1 modelltest, sík-domború 2 összekötő-vezeték A képalkotáshoz szükséges a három kitüntetett sugár ismerete. Előkészület: A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel alkalmazzuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve) és egy papírlapra helyezzük, amelynek közepére balról jobbra előzőleg egy egyenest húzunk (optikai tengely). A háromréses blendét felhelyezzük a lámpára. A síkdomború lencsét az optikai tengelyre merőlegesen helyezzük el és körvonalát átrajzoljuk a papírra. Párhuzamos sugarak segítségével meghatározzuk a gyújtótávolságot. A gyújtópontot a lencse mindkét oldalán megrajzoljuk. Kísérlet: Az egyréses blendét felhelyezzük a kísérleti lámpára. A fénysugarakat két-két ponttal megjelöljük, és a lencse eltávolítása után a fénysugár útját vonalzóval megrajzoljuk. 1. Egy párhuzamos sugár (az optikai tengellyel párhuzamosan, attól kb. 1 cm távolságra) esik a lencsére. A sugár a gyújtóponton át törik meg. 2. Egy gyújtósugár a gyújtóponton át esik a lencsére. A sugár tengelypárhuzamos irányban törik. 3. Egy középponti sugarat vagy fősugarat vizsgálunk. A sugár törés nélkül halad át a lencsén. Következtetések 1. A párhuzamos sugár törés után gyújtósugár lesz. 2. A gyújtósugár a törés után párhuzamos sugár lesz. 3. A fősugár nem törik meg.

32 O 4.4 Egy pont leképzése gyűjtőlencsével 1 blende 1 és 2 réssel 1 modelltest, sík-domború 2 összekötő-vezeték Egy pontalakú fényforrás képét állítjuk elő gyűjtőlencsével. Előkészület: A kísérleti lámpát egy papírlapra helyezzük, amelynek közepére balról jobbra optikai tengelyként előzőleg egy egyenest húzunk. A kísérleti lámpát először a négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel használjuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve). A gyűjtőlencsét merőlegesen az optikai tengelyre úgy helyezzük el, hogy a fénysugarak a sík felületre essenek és meghatározzuk a lencse gyújtótávolságát. Berajzoljuk a gyújtópontokat. Kísérlet: A széttartó sugaraknak megfelelő nyílást alkalmazzuk (fedél levéve, majd fordítva felhelyezve) és a kétréses blendét helyezzük fel. A két fénysugarat kissé az optikai tengely felé fordítva vetítjük a lencsére. Eközben a kísérleti lámpának a lencse gyújtópontján kívül kell lenni. A megtört sugarak egy pontban találkoznak. Ez a pont a fényforrás képe. Megjelöljük a beeső és a megtört sugarakat pontokkal, majd a lencse és a lámpa eltávolítása után vonalzóval megrajzoljuk a sugarak útját. Következtetés A fény, ami egy gyújtóponton kívüli tárgytól jön, megtörése után a képpontban egyesül. Egy valós kép keletkezik.

33 O Képek gyűjtőlencsével 1 optikai pad vagy 2 állványsín és 1 sínösszekötő 1 állványrúd 10 cm 1 ernyő, fehér 1 csúszka az optikai padhoz 1 csúszka rögzítő csavarral 1 csúszka skála, ernyő és mutató részére 1 lencse- és blendetartó 1 lencse tartóval, f=+50 mm 1 lencse foglalatban, f=+100 mm 1 L-blende 2 összekötő vezeték A gyűjtőlencse segítségével nagyított és kicsinyített képet lehet előállítani. Megvizsgáljuk, hogy milyen befolyása van a tárgy távolságának a képnagyságra és a képtávolságra. 1. Kísérlet: Felépítés az ábra szerint. A kísérleti lámpát kerek nyílással használjuk. Helyezzük fel a kísérleti lámpára az L-blendét. A lencsét (f = +100 mm) először 15 cm-re helyezzük a tárgy (Lblende) elé (tárgytávolság 15 cm). Az ernyőn kialakul az "L", ami kb. 30 cm távolságra van a lencsétől. A képlencse gyújtótávolsága 10 cm. Az ernyőt eltoljuk úgy, hogy rajta lehetőleg éles kép keletkezzen. Ez után a képlencsét elhúzzuk annyira, hogy a tárgytávolság 20 cm, majd 25 cm legyen. A képtávolságot és tárgytávolságot táblázatban rögzítjük. Feljegyezzük továbbá, hogy a kép nagyobb, vagy kisebb-e, mint maga a tárgy. Tárgytávolság Képtávolság Nagyobb/kisebb 15 cm 20 cm 25 cm Ha a tárgytávolság a gyújtótávolság kétszerese, a kép ugyanakkora, mint a tárgy. 2. Kísérlet: A kísérletet megismételjük a másik lencsével (f = +50 mm) is. Beállítjuk a táblázatban megadott tárgytávolságokat. Újra beírjuk a táblázatba a tárgytávolságot és a képtávolságot. Tárgytávolság Képtávolság Nagyobb/kisebb 8 cm 10 cm 15 cm Következtetés A gyűjtőlencse valós fordított képet állít elő, ha a tárgy a gyújtóponton kívül van. Nagyított kép keletkezik, ha a tárgytávolság kisebb, mint a kétszeres gyújtótávolság, kicsinyített kép keletkezik, ha a tárgytávolság nagyobb, mint a kétszeres gyújtótávolság.

34 O Gyűjtőlencsék képalkotási törvényei 1 optikai pad vagy 2 állványsín és 1 sínösszekötő 1 állványrúd 10 cm 1 ernyő, fehér 1 csúszka az optikai padhoz 1 csúszka rögzítő csavarral 1 csúszka skála, ernyő és mutató részére 1 lencse- és blendetartó 1 lencse foglalatban, f = +100 mm 1 L-blende 2 összekötő-vezeték Megvizsgáljuk az összefüggést a tárgytávolság, a képtávolság és a gyújtótávolság között. Kísérlet: Felépítés az ábra szerint. A kísérleti lámpát a kerek nyílásával használjuk. Helyezzük fel a kísérleti lámpára az L-blendét. A lencsét (f = +100 mm) először 15 cm-re helyezzük a tárgy (Lblende) elé (tárgytávolság 15 cm). Az ernyőn kialakul az "L", ami kb. 30 cm távolságra van a lencsétől. A képlencse gyújtótávolsága 10 cm. Az ernyőt eltoljuk úgy, hogy rajta a lehető legélesebb kép keletkezzen. A tárgynagyság és tárgytávolság adottak. Minden tárgytávolsághoz megmérjük a képtávolságot, és a képnagyságot és az értékeket táblázatban rögzítjük. A képalkotás törvényét az alábbi képlettel ellenőrizhetjük: 1 ahol g = tárgytávolság = b = képtávolság g b t f = a tükör gyújtótávolsága A képalkotás méretarányát az alábbi képlet adja: B ahol G = tárgy mérete =... mm b = B = kép mérete =... mm G g tárgytávolság g 15 cm 20 cm 25 cm képtávolság b képméret g b B Következtetés A képalkotási törvény alapján, ha ismerjük a lencse gyújtótávolságát, a tárgytávolság ismeretében a képtávolság kiszámítható. Ugyanígy a kép nagysága is kiszámítható a tárgy méretének ismeretében. B G b g

35 O 4.5 Fénytörés szórólencsén 1 blende 3 és 5 réssel 1 modelltest, sík-homorú 2 összekötő-vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel alkalmazzuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve). A lámpát egy papírlapra helyezzük, amelynek közepére balról jobbra (optikai tengely) előzőleg egy egyenest húzunk. Helyezzük fel a háromréses blendét a lámpára. A szórólencsét merőlegesen úgy helyezzük a papírlapra, hogy a sugarak a sík felületre essenek. A lencse körvonalát átrajzoljuk a papírra, és a középpontját L betűvel bejelöljük. Kísérlet: A párhuzamos sugarak az optikai tengely irányából merőlegesen és szimmetrikusan esnek a lencsére, és megtörésük után széttartóak lesznek. Megjelöljük a sugarakat két-két ponttal, és a lencse eltávolítása után vonalzóval megrajzoljuk a sugarak útját. Ezután meghosszabbítjuk a megtört sugarakat az optikai tengellyel történő metszéspontjukig, és ezt F-el jelöljük (szórópont). Az L és F közötti távolságot gyújtótávolságnak nevezzük. Megkülönböztetésül a gyűjtőlencsétől, a szórólencse gyújtótávolságát negatív előjellel jelöljük. Következtetés Tengelypárhuzamos fénysugarak a szórólencsén úgy törnek meg, mintha azok a szórópontból indulnának ki.

36 O Szórólencsék gyújtópontjának meghatározása 1 lencse tartóval, f = -100 mm 1 A4 papírlap Meghatározzuk a szórólencse gyújtótávolságát. Előkészület: Öt párhuzamos egyenest húzunk az A4-es papírlapra, egymástól 1 cm távolságra. Kísérlet: A lencsét a vonalak fölé helyezzük, és kb. 60 cm-ről nézünk rá. Az egyeneseket a lencsén át ugyanolyan távolságra látjuk, mint a lencse mellett. A lencsét megemelve az egyenesek közti távolság a lencsén át kisebbnek tűnik. Most a szórólencsét tovább emeljük, amíg a vonalak távolsága egymástól felére nem csökken. A lencse-egyenesek közötti távolság ekkor a gyújtótávolság fele. Ennek a megállapításnak a lencseegyenletből való levezetéséhez figyelembe kell vennünk, hogy mind a képtávolságot, mind a gyújtótávolságot negatív értékkel kell behelyettesíteni. Érvényes: B:G=b:g azaz b=2 ebben a példában: ahol B = képnagyság, G = tárgynagyság, b = képtávolság, g = tárgytávolság Eredmény: A gyújtótávolság: = g b 1 f = g 2g f 1 1 = 2g f

37 O 4.6 Szórólencsék képalkotása 1 blende 1 és 2 réssel 1 blende 3 és 5 réssel 1 modelltest, sík-homorú 2 összekötő-vezeték A képalkotáshoz szükséges három kitüntetett sugár ismerete. Előkészület: A kísérleti lámpát a négyzetes nyílással, párhuzamos fénnyel használjuk (fedél levéve, illetve fordítva feltéve) és egy papírlapra helyezzük, amelynek közepére balról jobbra egy optikai tengelyt húzunk. A háromréses blendét felhelyezzük a lámpára. A szórólencsét az optikai tengelyre merőlegesen helyezzük el, és körvonalát átrajzoljuk a papírra. Párhuzamos sugarak segítségével meghatározzuk a szórópontokat, és a lencse mindkét oldalán berajzoljuk. Kísérlet: Az egyréses blendét felhelyezzük a kísérleti lámpára. A fénysugarak útját két-két pontjukkal megjelöljük, és a lencse eltávolítása után a sugarak útját vonalzóval megrajzoljuk. 1. A párhuzamos sugár (az optikai tengellyel párhuzamosan, (attól kb. 1 cm-re) esik a lencsére. A sugár úgy törik meg, mintha a szórópontból jönne. 2. Egy gyújtósugarat a jobboldali szórópontot célba véve, vetítünk a lencsére. A sugár megtörése után tengely-párhuzamos lesz. 3. Megvizsgáljuk a középponti sugarat, vagyis a fősugarat. A sugár törés nélkül halad át a lencsén. Következtetések 1. A párhuzamos sugár törés után úgy látszik, mintha a szórópontból jönne. 2. A gyújtósugár törés után párhuzamos sugár lesz. 3. A fősugár nem törik meg.

38 O 4.7 Egy pont leképzése szórólencsével 1 blende 1 és 2 réssel 1 modelltest, sík-homorú 2 összekötő-vezeték A szórólencsével egy pontalakú fényforrás képét állítjuk elő. Előkészület: A kísérleti lámpát egy lap papírra helyezzük, amire előzőleg balról jobbra optikai tengelyként egy egyenest húzunk. A kísérleti lámpát először a négyzetes nyílásával, széttartó fényként alkalmazzuk (fedél levéve és fordítva felhelyezve). A kétréses blendét felhelyezzük a lámpára. A szórólencsét az optikai tengelyre merőlegesen úgy helyezzük el, hogy a fénysugarak a sík felületre essenek. Kísérlet: A két fénysugarat az optikai tengelyhez kissé ferdén vetítjük a lencsére. A megtört sugarak széttartóak. Pontokkal megjelöljük a beeső és a megtört sugarak útját, majd a lencse és a fényforrás eltávolítása után a sugarak útját vonalzóval megrajzoljuk. Következtetés Azok a fénysugarak, amelyek egy tárgyról a szórólencsére vetődnek, megtörés után nem találkoznak egy pontban. A megtört sugarak meghosszabbítása adja a látszólagos képet.

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel

Részletesebben

Geometriai optika. A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik.

Geometriai optika. A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik. Geometriai optika A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik. A geometriai optika egyszerű modell, amely a fény terjedését a fényforrásból minden irányba kilépő

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Csordásné Marton Melinda Fizikai példatár 1 FIZ1 modul Optika feladatgyűjtemény SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával rádióhullám infravörös látható ultraibolya röntgen gamma sugárzás

Részletesebben

d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti.

d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsıdleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelı potrohszelvénye

Részletesebben

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Elektrosztatika

Részletesebben

Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével

Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével Demonstrációs optikai készlet lézer fényforrással Az optikai elemeken mágnesfólia található, így azok fémtáblára

Részletesebben

Fénytörés vizsgálata. 1. feladat

Fénytörés vizsgálata. 1. feladat A kísérlet célkitűzései: A fény terjedési tulajdonságainak vizsgálata, törésének kísérleti megfigyelése. Plánparallel lemez és prizma törőtulajdonságainak vizsgálata. Eszközszükséglet: főzőpohár 2 db,

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

Optika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből)

Optika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből) Fénytan 1 Optika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből) Feladatok F. 1. Vízszintes asztallapra fektetünk egy negyedhenger alakú üvegtömböt, amelynek függőlegesen álló síklapját

Részletesebben

Fizika 8. osztály. 1. Elektrosztatika I... 2. 2. Elektrosztatika II... 4. 3. Ohm törvénye, vezetékek ellenállása... 6

Fizika 8. osztály. 1. Elektrosztatika I... 2. 2. Elektrosztatika II... 4. 3. Ohm törvénye, vezetékek ellenállása... 6 Fizika 8. osztály 1 Fizika 8. osztály Tartalom 1. Elektrosztatika I.............................................................. 2 2. Elektrosztatika II.............................................................

Részletesebben

10. évfolyam, negyedik epochafüzet

10. évfolyam, negyedik epochafüzet 10. évfolyam, negyedik epochafüzet (Geometria) Tulajdonos: NEGYEDIK EPOCHAFÜZET TARTALOM I. Síkgeometria... 4 I.1. A háromszög... 4 I.2. Nevezetes négyszögek... 8 I.3. Sokszögek... 14 I.4. Kör és részei...

Részletesebben

BALESETVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS MUNKASZABÁLYOK

BALESETVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS MUNKASZABÁLYOK 1./ BEVEZETÉS Amikor kísérletet hajtunk végre, valójában "párbeszédet" folytatunk a természettel. A kísérleti összeállítás a kérdés feltevése, a lejátszódó jelenség pedig a természet "válasza" a feltett

Részletesebben

I.- V. rendű vízszintes alapponthálózat I.- III. rendű magassági alapponthálózat Állandó- és ideiglenes pontjelölések Őrjelek Végleges pontjelölések

I.- V. rendű vízszintes alapponthálózat I.- III. rendű magassági alapponthálózat Állandó- és ideiglenes pontjelölések Őrjelek Végleges pontjelölések Ismétl tlés I.- V. rendű vízszintes alapponthálózat I.- III. rendű magassági alapponthálózat Állandó- és ideiglenes pontjelölések Őrjelek Végleges pontjelölések (mérőtorony) 2 Egyszerű eszközök Egyszerű

Részletesebben

4. modul Poliéderek felszíne, térfogata

4. modul Poliéderek felszíne, térfogata Matematika A 1. évfolyam 4. modul Poliéderek felszíne, térfogata Készítette: Vidra Gábor Matematika A 1. évfolyam 4. modul: POLIÉDEREK FELSZÍNE, TÉRFOGATA Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

Fizika 11. osztály. 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)... 2. 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú...

Fizika 11. osztály. 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)... 2. 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú... Fizika 11. osztály 1 Fizika 11. osztály Tartalom 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)............. 2 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú......................................

Részletesebben

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból - Ismertesse a kézi rajzkészítési technikát (mikor használjuk, előny-hátrány stb.)! Kézi technikák közül a gondolatrögzítés leggyorsabb, praktikus

Részletesebben

Méréssel kapcsolt 3. számpélda

Méréssel kapcsolt 3. számpélda Méréssel kapcsolt 3. számpélda Eredmények: m l m 1 m 3 m 2 l l ( 2 m1 m2 m l = 2 l2 ) l 2 m l 3 = m + m2 m1 Méréssel kapcsolt 4. számpélda Állítsuk össze az ábrán látható elrendezést. Használjuk a súlysorozat

Részletesebben

Mikrohullámok vizsgálata. x o

Mikrohullámok vizsgálata. x o Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET 2. FÉLÉV A kiadvány KHF/4356-14/2008. engedélyszámon 2008.11.25. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. Fizika. 8. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. Fizika. 8. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet Fizika 8. évfolyam 2015. Összeállította: Dr. Kankulya László Lektorálta: Dr. Kornis János 1 Tartalom Munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok... 2 I. Elektrosztatikai kísérletek...

Részletesebben

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín.

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. 1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd az egyik kocsit

Részletesebben

Modern Fizika Laboratórium Fizika BSc 22. Kvantumradír

Modern Fizika Laboratórium Fizika BSc 22. Kvantumradír Modern Fizika Laboratórium Fizika BSc 22. Kvantumradír Mérést végezték: Márkus Bence Gábor Kálmán Dávid Kedd délelőtti csoport Mérés ideje: 05/15/2012 Beadás ideje: 05/26/2012 Érdemjegy: 1 1. A mérés rövid

Részletesebben

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Kör-Fiz 3 gyak.; Mérések refraktométerekkel; PTE Környezetfizika és Lézersp. Tanszék

Kör-Fiz 3 gyak.; Mérések refraktométerekkel; PTE Környezetfizika és Lézersp. Tanszék 3. Folyadékok törésmutatójának mérése refraktométerekkel, refraktométer alkalmazása célkészülékként A MÉRÉS CÉLJA: Az oldatok törésmutatójának mérésére szolgáló alapkészüléknek (Abbé-féle refraktométer)

Részletesebben

Kísérletek mikrohullámokkal I-II.

Kísérletek mikrohullámokkal I-II. A kísérlet célkitűzései: Az elektromágneses hullámok tulajdonságainak vizsgálata Diákradar készülékkel. Eszközszükséglet: TZA 1996 Diákradar készlet vonalzó Eszközismertető Kísérletünkhöz a Diákradar készüléket

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem. Szegmentált tükrű digitális csillagászati távcső tervezése

Pécsi Tudományegyetem. Szegmentált tükrű digitális csillagászati távcső tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Szegmentált tükrű digitális csillagászati távcső tervezése TDK dolgozat Készítette Szőke András mérnök informatikus hallgató Konzulens: Háber István PTE-PMMK-MIT

Részletesebben

MAC 550 Profile. Felhasználói kézikönyv

MAC 550 Profile. Felhasználói kézikönyv MAC 550 Profile Felhasználói kézikönyv Lámpa A kisülő lámpáról A MAC 550 Profile-t az OSRAM HTI 400-as fényforrással való alkalmazáshoz tervezték. Ez az igen gazdaságos rövidívű forrás 7500 K színhőmérsékletű

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Hagyományos fakötések rajzai...5 2. Mérnöki fakötések rajzai... 15 3. Fedélidomok szerkesztése,

Tartalomjegyzék. 1. Hagyományos fakötések rajzai...5 2. Mérnöki fakötések rajzai... 15 3. Fedélidomok szerkesztése, Tartalomjegyzék 1. Hagyományos fakötések rajzai...5 2. Mérnöki fakötések rajzai... 15 3. Fedélidomok szerkesztése, fedélsíkok valódi méretének meghatározása... 27 3.1. Fedélidomok szerkesztése... 27 3.1.1.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 7 1. GONDOLKOZZ ÉS SZÁMOLJ!... 9 2. HOZZÁRENDELÉS, FÜGGVÉNY... 69

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 7 1. GONDOLKOZZ ÉS SZÁMOLJ!... 9 2. HOZZÁRENDELÉS, FÜGGVÉNY... 69 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ............................................................ 7 1. GONDOLKOZZ ÉS SZÁMOLJ!............................. 9 Mit tanultunk a számokról?............................................

Részletesebben

Alak- és helyzettűrések

Alak- és helyzettűrések 1. Rajzi jelek Alak- és helyzettűrések Az alak- és helyzettűrésekkel kapcsolatos előírásokat az MSZ EN ISO 1101:2006 Termékek geometriai követelményei (GPS). Geometriai tűrések. Alak-, irány-, helyzet-

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK Építészeti és építési alapismeretek emelt szint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Axonometria és perspektíva. Szemléltető céllal készülő ábrák

Axonometria és perspektíva. Szemléltető céllal készülő ábrák Axonometria és perspektíva Szemléltető céllal készülő ábrák Axonometria Jelentése: tengelyek mentén való mérés (axis: tengely, metrum: mérték) Az axonometria a koordinátarendszer tengelyein mért távolságok,

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria V.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria V. Geometria V. DEFINÍCIÓ: (Középponti szög) Ha egy szög csúcsa egy adott kör középpontja, akkor a kör középponti szögének nevezzük. DEFINÍCIÓ: (Kerületi szög) Ha egy szög csúcsa egy adott körvonal pontja,

Részletesebben

FAIPARI ALAPISMERETEK

FAIPARI ALAPISMERETEK Faipari alapismeretek középszint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. FAIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos

Részletesebben

Fizika 2. Feladatsor

Fizika 2. Feladatsor Fizika 2. Felaatsor 1. Egy Q1 és egy Q2 =4Q1 töltésű részecske egymástól 1m-re van rögzítve. Hol vannak azok a pontok amelyekben a két töltéstől származó ereő térerősség nulla? ( Q 1 töltéstől 1/3 méterre

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2009. június 9. (OR. en) 2007/0270 (COD) PE-CONS 3688/08 CODIF 135 ENT 231 CODEC 1161 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Körmozgás és forgómozgás (Vázlat)

Körmozgás és forgómozgás (Vázlat) Körmozgás és forgómozgás (Vázlat) I. Egyenletes körmozgás a) Mozgás leírását segítő fogalmak, mennyiségek b) Egyenletes körmozgás kinematikai leírása c) Egyenletes körmozgás dinamikai leírása II. Egyenletesen

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése: Földi László Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus

Részletesebben

MATEMATIKA A 10. évfolyam

MATEMATIKA A 10. évfolyam MATEMATIKA A 10. évfolyam 8. modul Hasonlóság és alkalmazásai Készítették: Vidra Gábor, Lénárt István Matematika A 10. évfolyam 8. modul: Hasonlóság és alkalmazásai A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály

Részletesebben

Építész-informatika 3, Számítógéppel segített tervezés Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2. 4. gyakorlat

Építész-informatika 3, Számítógéppel segített tervezés Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2. 4. gyakorlat 4. gyakorlat Alapozás, födémek, tetők elkészítése, elemkönyvtári elemek (tárgyak, bútorok,...) használata: Olvassuk be a korábban elmentett Nyaraló nevű rajzunkat. A külső falak rajzolásakor az volt a

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 10. évfolyam TANULÓK KÖNYVE. FÉLÉV A kiadvány KHF/4365-1/008. engedélyszámon 008.08.8. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő

Részletesebben

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

KÉRDÉSEK_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS

KÉRDÉSEK_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS KÉRDÉSEK_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS 1. Egy vagy több nagyság összehasonlítását egy másik azonos nagysággal, a következő képen nevezzük: 2 a) mérés b)

Részletesebben

MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 19. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 19. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 00 május 9 du JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Oldja meg a rendezett valós számpárok halmazán az alábbi egyenletrendszert! + y = 6 x + y = 9 x A nevezők miatt az alaphalmaz

Részletesebben

Leképezési hibák. Főtengelyhez közeli pontok leképezésénél is fellépő hibák Kromatikus aberráció A törésmutató függ a színtől. 1 f

Leképezési hibák. Főtengelyhez közeli pontok leképezésénél is fellépő hibák Kromatikus aberráció A törésmutató függ a színtől. 1 f Leképezési hibák A képalkotás leírásánál eddig paraxiális közelítést alkalmaztunk, azaz az optikai tengelyhez közeli, azzal kis szöget bezáró sugarakra korlátoztuk a vizsgálatot A gyakorlatban szükség

Részletesebben

MÛSZAKI INFORMÁCIÓK. Érzékelési távolság

MÛSZAKI INFORMÁCIÓK. Érzékelési távolság OMR Adó-vevõs fotokapcsolók A mûködés aelve: 1. Az adó-vevõs érzékelõ két részbõl áll, egy adóból (fénykibocsátó), és egy vevõbõl (fényelnyelõ). Egy fénysugár kapcsolja össze a két eszközt egymással. vevõ

Részletesebben

Készítette: niethammer@freemail.hu

Készítette: niethammer@freemail.hu VLogo VRML generáló program Készítette: Niethammer Zoltán niethammer@freemail.hu 2008 Bevezetés A VLogo az általános iskolákban használt Comenius Logo logikájára épülő programozási nyelv. A végeredmény

Részletesebben

Bevezetés. Párhuzamos vetítés és tulajdonságai

Bevezetés. Párhuzamos vetítés és tulajdonságai Bevezetés Az ábrázoló geometria célja a háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelműen és egyértelműen visszaállítható (rekonstruálható) módon történő való

Részletesebben

Az ellipszis, a henger AF 22 TORZS/ HATODIK/Tor62al98.doc

Az ellipszis, a henger AF 22 TORZS/ HATODIK/Tor62al98.doc Az ellipszis, a henger AF 22 TORZS/ HATODIK/Tor62al98.doc..\..\Tartalomjegyzék.doc - Az ellipszis Cél: Látvány utáni tanulmány. Szakkörön, rajziskolában heteken át szerkezeti rajzokat készítenénk, átlag

Részletesebben

!HU000215001B_! SZABADALMI LEÍRÁS 215 001 B HU 215 001 B B 61 F 5/38. (11) Lajstromszám: (19) Országkód

!HU000215001B_! SZABADALMI LEÍRÁS 215 001 B HU 215 001 B B 61 F 5/38. (11) Lajstromszám: (19) Országkód (19) Országkód HU SZABADALMI LEÍRÁS (21) A bejelentés ügyszáma: P 93 02055 (22) A bejelentés napja: 1993. 07. 16. (30) Elsõbbségi adatok: 1521/92 1992. 07. 24. AT 1120/93 1993. 06. 09. AT!HU000215001B_!

Részletesebben

MUNKAANYAG. Péntekné Simon Edina. Női szoknya alapszerkesztése, modellezése, szabásminta készítése és szériázása. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Péntekné Simon Edina. Női szoknya alapszerkesztése, modellezése, szabásminta készítése és szériázása. A követelménymodul megnevezése: Péntekné Simon Edina Női szoknya alapszerkesztése, modellezése, szabásminta készítése és szériázása A követelménymodul megnevezése: Gyártmányfejlesztés és gyártáselőkészítés a ruhaiparban A követelménymodul

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria 1) Egy gömb alakú labda belső sugara 13 cm. Hány liter levegő van benne? Válaszát indokolja! 2) Egy forgáskúp alapkörének átmérője egyenlő a

Részletesebben

ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA. Csavarvonal, csavarfelületek. Összeállította: Dr. Geiger János. Gépészmérnöki és Informatikai Kar MISKOLCI EGYETEM

ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA. Csavarvonal, csavarfelületek. Összeállította: Dr. Geiger János. Gépészmérnöki és Informatikai Kar MISKOLCI EGYETEM ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA Csavarvonal, csavarfelületek Összeállította: Dr. Geiger János Gépészmérnöki és Informatikai Kar MISKOLCI EGYETEM 2014 TARTALOM 1. A munkafüzet célja, területei, elsajátítható kompetenciák...

Részletesebben

Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert

Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4.: Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Lektor: Homolya, András Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/ Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Gyenes Róbert. Geodézia 4. GED4 modul. Vízszintes helymeghatározás

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Gyenes Róbert. Geodézia 4. GED4 modul. Vízszintes helymeghatározás Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Gyenes Róbert Geodézia 4. GED4 modul Vízszintes helymeghatározás SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

Kézi forgácsolások végzése

Kézi forgácsolások végzése Gubán Gyula Kézi forgácsolások végzése A követelménymodul megnevezése: Karosszérialakatos feladatai A követelménymodul száma: 0594-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-018-30 KÉZI FORGÁCSOLÁSOK

Részletesebben

2010.4.10. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 91/1. (Nem jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

2010.4.10. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 91/1. (Nem jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2010.4.10. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 91/1 II (Nem jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2010/22/EU IRÁNYELVE (2010. március 15.) a mezőgazdasági és erdészeti traktorok típusjóváhagyására

Részletesebben

B2. A FÉNY FOGALMA, FÉNYJELENSÉGEK ISMERTETÉSE,

B2. A FÉNY FOGALMA, FÉNYJELENSÉGEK ISMERTETÉSE, B2. A FÉNY FOGALMA, FÉNYJELENSÉGEK ISMERTETÉSE, FÉNYVISSZAVERŐDÉS, FÉNYTÖRÉS, FÉNYINTERFERENCIA, FÉNYPOLARIZÁCIÓ, FÉNYELHAJLÁS Fény: elektromágneses sugárzás (Einstein meghatározása, hogy idesorolta a

Részletesebben

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1)

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) Segédlet az Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) tárgy hallgatói számára Készítette a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék Munkaközössége Összeállította: dr. Orbulov Imre Norbert 1 Laborgyakorlatok

Részletesebben

MATEMATIKA KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKA KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKA KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 7. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET 2. félév A kiadvány KHF/4002-17/2008 engedélyszámon 2008. 08. 18. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő

Részletesebben

Feladatok GEFIT021B. 3 km

Feladatok GEFIT021B. 3 km Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás

Részletesebben

EGYEZMÉNY. 52. Melléklet: 53. számú Elõírás. 2. Felülvizsgált változat

EGYEZMÉNY. 52. Melléklet: 53. számú Elõírás. 2. Felülvizsgált változat E/ECE/324 E/ECE/TRANS/505 } Rev.1/Add.52/Rev.1 2002. október 1. ENSZ-EGB 53. számú Elõírás EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, illetve A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS

Részletesebben

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv?

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv? Ismertesse az optika fejlődésének legjelentősebb mérföldköveit! - Ókor: korai megfigyelések - Euklidész (i.e. 280) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. Legrövidebb út elve (!) Tulajdonképpen

Részletesebben

Általános gépészeti technológiai feladatok. Géprajzi alapismeretek Gépészeti szakszámítások

Általános gépészeti technológiai feladatok. Géprajzi alapismeretek Gépészeti szakszámítások Általános gépészeti technológiai feladatok Géprajzi alapismeretek Gépészeti szakszámítások A géprajzi feladata A gépalkatrészek gyártását és szerelését műszaki rajzok alapján végzik. A műszaki rajz valamely

Részletesebben

MAC 2000 Performance II. Gépkönyv

MAC 2000 Performance II. Gépkönyv MAC 2000 Performance II Gépkönyv Szállítás Fontos! Nyissa ki a szállítási zárat, mielőtt a készüléket üzemelteti. Szállított tételek A MAC 2000 Performance II 1 vagy 2 egységes flight case-ben kerül szállításra,

Részletesebben

FIZIKAÓRÁK FÉNYFOLTJAI TANÁRI EMLÉKMORZSÁK

FIZIKAÓRÁK FÉNYFOLTJAI TANÁRI EMLÉKMORZSÁK FIZIKAÓRÁK FÉNYFOLTJAI TANÁRI EMLÉKMORZSÁK Honyek Gyula középiskolai tanár, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola honyek@gmail.com Ez az írás egy pályájának végén járó fizikatanár szubjektív visszaemlékezése

Részletesebben

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE Minden olyan optikai eszközt, amely arra szolgál, hogy a tiszta látás távolságán belül megnövelje a látószöget abból a

Részletesebben

HÁROM ELŐADÁSI KÉSZÜLÉK. Dr. Pjeiffer Péter tanársegédtől. (I. tábla.) I. Javított Pascal-féle hydrostikai fenéknyomási készülék.

HÁROM ELŐADÁSI KÉSZÜLÉK. Dr. Pjeiffer Péter tanársegédtől. (I. tábla.) I. Javított Pascal-féle hydrostikai fenéknyomási készülék. HÁROM ELŐADÁSI KÉSZÜLÉK. Dr. Pjeiffer Péter tanársegédtől. (I. tábla.) I. Javított Pascal-féle hydrostikai fenéknyomási készülék. A hydrostatika alapkísérleteinek egyike az, melylyel meg lesz mutatva,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Engler Péter. Fotogrammetria 2. FOT2 modul. A fotogrammetria geometriai és matematikai alapjai

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Engler Péter. Fotogrammetria 2. FOT2 modul. A fotogrammetria geometriai és matematikai alapjai Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Engler Péter Fotogrammetria 2. FOT2 modul A fotogrammetria geometriai és matematikai alapjai SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

GÉPJÁRMŰ SEBESSÉGMÉRŐ BERENDEZÉSEK

GÉPJÁRMŰ SEBESSÉGMÉRŐ BERENDEZÉSEK HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS GÉPJÁRMŰ SEBESSÉGMÉRŐ BERENDEZÉSEK RAMER 7 M HE 62/5-2002 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata Az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus

Részletesebben

2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései

2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései 2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései 1. A rendelkezésre álló eszközökkel szemléltesse a hőtágulás jelenségét! Eszközök: Gravesande karika, üveg egy forintossal (és némi víz),

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria I. Geometria I. Alapfogalmak: Az olyan fogalmakat, amelyeket nem tudunk egyszerűbb fogalmakra visszavezetni, alapfogalmaknak nevezzük, s ezeket nem definiáljuk. Pl.: pont, egyenes, sík, tér, illeszkedés.

Részletesebben

: A riasztásvezérlő áramkör nem aktiválódik, amíg 5 vagy 120 másodperces mozgásmentes időtartam be nem következik a védett területen.

: A riasztásvezérlő áramkör nem aktiválódik, amíg 5 vagy 120 másodperces mozgásmentes időtartam be nem következik a védett területen. JELLEMZŐK Alacsony áramfelvétel Telepkímélő áramkör Széles tápfeszültség tartomány Hátsó tartódoboz a vezetéknélküli adónak Korlátozott érzékelési tartomány kijelölése Méret felmérési funkció Erős zavaró

Részletesebben

EGYEZMÉNY. 22. Melléklet: 23. számú Elõírás. 2. Felülvizsgált szövegváltozat

EGYEZMÉNY. 22. Melléklet: 23. számú Elõírás. 2. Felülvizsgált szövegváltozat E/ECE/324 E/ECE/TRANS/505 }Rev.1/Add.22/Rev.2 2003. október 3. ENSZ-EGB 23. számú Elõírás EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS

Részletesebben

A fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei és a hozzá kapcsolódó kísérletek/ mérések/ ábraelemzések 2015.

A fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei és a hozzá kapcsolódó kísérletek/ mérések/ ábraelemzések 2015. A fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei és a hozzá kapcsolódó kísérletek/ mérések/ ábraelemzések 2015. 1. Egyenletes mozgások Végezze el az alábbi kísérletek egyikét! 1. Igazolja, hogy

Részletesebben

Felszín- és térfogatszámítás (emelt szint)

Felszín- és térfogatszámítás (emelt szint) Felszín- és térfogatszámítás (emelt szint) (ESZÉV 2004.minta III./7) Egy négyoldalú gúla alaplapja rombusz. A gúla csúcsa a rombusz középpontja felett van, attól 82 cm távolságra. A rombusz oldalának hossza

Részletesebben

MUNKAANYAG. Gergely József. Keretszerkezetek készítése. A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

MUNKAANYAG. Gergely József. Keretszerkezetek készítése. A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Gergely József Keretszerkezetek készítése A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul száma: 2302-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-022-30

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS 771H7. szám.

SZABADALMI LEÍRÁS 771H7. szám. Megjelent 1 í>1920. évi szeptember hó 18-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 771H7. szám. VII/a. OSZTÁLY. Eljárás és kéazülék rendszerestávlati (torzított)átvitelreoptikai vagyfényképészeti

Részletesebben

KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016.

KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016. KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket az

Részletesebben

A műszaki rezgéstan alapjai

A műszaki rezgéstan alapjai A műszaki rezgéstan alapjai Dr. Csernák Gábor - Dr. Stépán Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanikai Tanszék 2012 Előszó Ez a jegyzet elsősorban gépészmérnök hallgatóknak

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Síkgeometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Síkgeometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Síkgeometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

a fizikai (hullám) optika

a fizikai (hullám) optika A fény f hullám m természete a fizikai (hullám) optika Geometriai optika Optika Fizikai optika Fény-anyag kölcsönhatás Összeállította: CSISZÁR IMRE SZTE, Ságvári E. Gyakorló Gimnázium SZEGED, 006. szeptember

Részletesebben

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv 8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 19. 1 1. Mikroszkóp

Részletesebben

Épületgépészeti tervdokumentációk /Felépítése, tervjelei, dokumentumai/

Épületgépészeti tervdokumentációk /Felépítése, tervjelei, dokumentumai/ Eperjesi Zsuzsanna Épületgépészeti tervdokumentációk /Felépítése, tervjelei, dokumentumai/ A követelménymodul megnevezése: Épületgépészeti alapfeladatok A követelménymodul száma: 0109-06 A tartalomelem

Részletesebben

12. FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

12. FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 12. osztálya számára 12. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Egyenes

Részletesebben

Akuszto-optikai fénydiffrakció

Akuszto-optikai fénydiffrakció Bevezetés Akuszto-optikai fénydiffrakció A Brillouin által megjósolt akuszto-optikai kölcsönhatást 1932-ben mutatta ki Debye és Sears. Az effektus felhasználását, vagyis akuszto-optikai elven működő eszközök

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Oldható kötések alkalmazása, szerszámai, technológiája. A követelménymodul megnevezése: Épületgépészeti alapfeladatok

MUNKAANYAG. Szabó László. Oldható kötések alkalmazása, szerszámai, technológiája. A követelménymodul megnevezése: Épületgépészeti alapfeladatok Szabó László Oldható kötések alkalmazása, szerszámai, technológiája A követelménymodul megnevezése: Épületgépészeti alapfeladatok A követelménymodul száma: 0109-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

A lámpatestek II. Optikai elemek és fénytechnikai tulajdonságok Fényeloszlások ábrázolása Fényeloszlás mérése

A lámpatestek II. Optikai elemek és fénytechnikai tulajdonságok Fényeloszlások ábrázolása Fényeloszlás mérése Előadó: Schwarcz Péter (tel: +36 30 931 9514) A lámpatestek II. Optikai elemek és fénytechnikai tulajdonságok Fényeloszlások ábrázolása Fényeloszlás mérése Schréder the reference Lámpatestek in lighting

Részletesebben

0663 MODUL SÍKIDOMOK. Háromszögek, nevezetes vonalak. Készítette: Jakucs Erika, Takácsné Tóth Ágnes

0663 MODUL SÍKIDOMOK. Háromszögek, nevezetes vonalak. Készítette: Jakucs Erika, Takácsné Tóth Ágnes 0663 MODUL SÍKIDOMOK Háromszögek, nevezetes vonalak Készítette: Jakucs Erika, Takácsné Tóth Ágnes Matematika A 6. évfolyam 0663. Síkidomok Háromszögek, nevezetes vonalak Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A

Részletesebben