I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!"

Átírás

1 I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és elektronfelhőből álló részecskék. Jelölésük vegyjellel történik. Az atomokat felépítő protonokat, neutronokat, elektronokat elemi részecskéknek nevezzük. (p +, n 0, e - ) Tényleges töltésük és tömegük helyett egymáshoz viszonyított relatív értékeket használunk. A protont és a neutront egységnyi tömegűnek vesszük, az elektronok tömege elhanyagolhatóan kicsi. Az atommag töltése pozitív, az elektronokat elektromos vonzóerő tartja az atommag környezetében. Az atomban a protonok és elektronok száma mindig egyenlő, az atom elektromosan semleges. A protonokat és a neutronokat nukleonoknak nevezzük. Az elemi részecskéket nagy magerők tartják össze. A protonok száma egyenlő a rendszámmal. A protonok és neutronok számának az összege a tömegszám. Az azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok az izotópok. Az izotópok fizikai tulajdonságai kismértében eltérőek, kémiai tulajdonságaik azonosak. Az atom tényleges tömege helyett is relatív atomtömeget használunk, ami azt fejezi ki, hogy az atom tömege hányszor nagyobb, mint a 12-es tömegszámú szénizotóp tömegének egytizenketted része. Az anyagmennyiség mértékegysége a mol. 1 mol annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi részecskét tartalmaz, mint ahány atom van 12 g 12-es tömegszámú szénben. Bármely elem relatív atomtömegnyi grammjában 6x10 23 db atom van N A = 6x /mol (Avogadro-állandó). Moláris tömeg (M) = 1 mol anyag tömege (g/mol) 2. Részletezze az elektronburok szerkezetét! Az elektronszerkezetet meghatározza: az atommag és az elektronok közötti vonzás, az elektronok közötti taszítás, az elektronok mozgása, az energiaminimumra törekvés elve. Tartózkodási valószínűség: kiszámítható, hogy az elektron egy adott helyen milyen valószínűséggel található meg. Atompálya: az a térrész, ahol az elektronok 90%-os valószínűséggel találhatók meg. Pályaenergia: a pályaenergia akkor szabadul fel, ha az elektron a magtól igen nagy távolságból az adott atompályára lép. (kj/mol) A pályaenergia függ: a pálya méretétől (minél messzebb van az atommagtól, annál nagyobb), a pálya alakjától (minél bonyolultabb, annál nagyobb). A közel azonos méretű atompályákon mozgó elektronok elektronhéjat alkotnak. Az atom alapállapota: az elektronok a lehető legkisebb energiájú atompályákon vannak. Gerjesztett állapot: energia befektetésével az elektronok távolabb kerülnek az atommagtól, ez az állapot nem stabilis. A gerjesztés megszűnte után az atom alapállapotba jut, miközben a felvett energiát kisugározza. 1

2 Egy elektron négy kvantumszámmal jellemezhető. Főkvantumszám: az elektron atommagtól való átlagos távolságát jellemzi. Az atomok egyes elektronjainak energiáját elsősorban ez szabja meg. n= 1, 2, 3, Az azonos főkvantumszámú atompályák elektronhéjat alkotnak. K héj n=1, L héj n=2, M héj n=3, N héj n=4 Mellékkvantumszám: az atompálya térbeli alakját jellemzi. Jele: l l= 0, 1, 2, 3, s,p,d,f Adott héjon belül az azonos mellékkvantumszámú pályák alhéjakat képeznek. Mágneses kvantumszám: Az atompálya térbeli irányát adja meg. Jele: m Értéke: -l-től +l-ig pl. l = 0 m = 0 l = 1 m = Spinkvantumszám: Az elektron mágneses sajátságaira ad felvilágosítást. Jele: m s Értéke: +1/2, vagy ½ Pauli-elv: Kimondja, hogy egy atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy adata (kvantumszáma) megegyezik. Egy atompályán legfeljebb két (ellentétes spinű, mágneses sajátságú) elektron tartózkodhat. Hund-szabály: Egy alhéjon adott számú elektron úgy helyezkedik el, hogy közülük minél több párosítatlan (azonos spinű) legyen. (Ez azt jelenti, hogy pl. a p-alhéjon három vagy ennél kevesebb elektron egy-egy atompályán egyesével (azonos spinnel) szerepel.) A Hund-szabályban is az energiaminimum elve érvényesül: az azonos spinű elektronok energiaállapota kedvezőbb, ha külön pályákon helyezkednek el. A kémiai reakciókban a külső elektronhéj és a belső, telítetlen alhéjak elektronjai vesznek részt. Ezeket az elektronokat vegyértékelektronoknak nevezzük. Az atomtörzs az atommagból és azokból az elektronokból áll, amelyek nem tekinthetők vegyértékelektronoknak. 3. Hogyan épülnek ki az elektronhéjak? A periódusos törvényt Mengyelejev orosz tudós ismerte fel: az elemeket növekvő atomtömegük sorrendjében írta fel. A periódusos rendszerben az elemek atomjai a növekvő protonszám (rendszám) szerint következnek egymás után. A függőleges oszlopok csoportok, a sorok periódusok. A főcsoportokban a vegyértékelektronok száma és elrendeződése azonos, a periódus száma megegyezik az atom legkülső héjának főkvantumszámával. I.A és II.A főcsoport: belépő elektron s-pályára lép (s-mező elemei) III.A VIII.A belépő elektronok p-pályára kerülnek (p-mező elemei) III.B II.B mellékcsoportoknál az elektronok d-pályára kerülnek (d-mező elemei) Azok a csoportok tartoznak egy mezőbe, amelynek más periódusban, de ugyanaz az alhéj telítődik. Egy csoportba tartozó elemek hasonló tulajdonságúak a hasonló vegyértékelektron-szerkezet miatt. Minden periódus nemesgázatommal zárul VIII:A. A nyolc külső elektronos szerkezetet nemesgázszerkezetnek nevezzük. A nemesgázszerkezet a legstabilabb, legkisebb energiájú elrendeződés, ezért az atomok hasonló elektronszerkezet elérésére törekszenek. 2

3 II. Kémiai kötések, anyagi halmazok (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 4. Milyen elsőrendű kötéseket ismerünk? A fémes, a kovalens és az ionos kötést elsőrendű kötésnek nevezzük. A fémes kötés A fématomok kevés számú vegyértékelektronja az atommagtól viszonylag távol van. Ha sok fématom kerül egymáshoz közel, akkor a fématomok leadják a vegyértékelektronjaikat. Így pozitív töltésű fématomtörzsek és delokalizált (helyhez nem kötött) elektronrendszer jön létre. A pozitív töltésű fématomtörzsek és a delokalizált elektronok közötti vonzást fémes kötésnek nevezzük. A fémes kötéssel összekapcsolt fématomtörzsek halmaza a fémrács. A fémek jól vezetik az elektromos áramot, mert szabadon elmozdulni képes töltéssel rendelkező részecskéket tartalmaznak. Az elektromos vezetés a hőmérséklet növekedésével csökken, mert a rácspontokban lévő részecskék rezgésének tágassága megnő, ami zavarja az elektronok szabad mozgását. A kovalens kötés A közös elektronpárral kialakított kapcsolat a kovalens kötés. A kovalens kötés kialakulásakor a vegyértékelektronok az atompályákról molekulapályára lépnek. A molekulapályák az atompályák átfedése útján jönnek létre. A kötő és a nemkötő elektronpárok is a kötést létesítő atomok vegyértékelektronjait tartalmazzák. A molekulapálya az a térrész a molekulában, ahol az elektronpár 90 %-os valószínűséggel tartózkodik. Azt a kötést, amelyben a kötő elektronpár elektronsűrűsége a kötés tengelye mentén a legnagyobb, σ (szigma) - kötésnek nevezzük. Azt a kötést, amelyben a kötő elektronpár elektronsűrűsége a kötés tengelyére merőlegesen a legnagyobb, π (pí) kötésnek nevezzük. Az egyszeres kötés mindig σ kötés. A kettős kötés közül az egyik mindig σ kötés, a másik π kötés. A hármas kötés közül az egyik mindig σ kötés, a másik kettő π kötés, melyeknek síkjai merőlegesek egymásra. A kovalens kötések jellemzői a kötési energia, a kötéshossz és a kötésszög. Egy mol molekulában két atom közötti kötés felszakításához szükséges energiát kötési energiának nevezzük. (kj/mol, előjele pozitív) A π kötés felbontásához kevesebb energia szükséges, mint a σ kötés felbontásához. A kötést létesítő atomok magjai közötti távolság a kötéshossz. A kapcsolódó atomok kötései által bezárt szög a kötésszög. Az olyan kovalens kötést, amelyben egy atom adja a kötő elektronpárt, datív kötésnek nevezzük. (pl. szénmonoxid) Egy adott molekulában az egy atomhoz tartozó kötő elektronpárok számát az atom kovalens vegyértékének nevezzük. A H-atom mindig 1 vegyértékű, pl. a kén többféle vegyértékkel képes kötéseket kialakítani. 5. Mitől függ a molekulák térbeli alakja? A kötő és nemkötő elektronpárok igyekeznek úgy elrendeződni, hogy egymástól a lehető legtávolabb helyezkedjenek el, és a rendelkezésre álló legnagyobb teret foglalják el. Két azonos atom kapcsolódásánál: a kötő és nemkötő elektronpárok térbeli elhelyezkedése szimmetrikus, a kötés és a molekula is apoláris. 3

4 Két különböző atom kapcsolódásánál: a kötőpár elektroneloszlása nem szimmetrikus, a kovalens kötés és a molekula is poláris. Két atomos molekulák: pl. O 2, N 2, HCl mindig lineárisak. Többatomos molekulák: Van központi atom, ami a legnagyobb vegyértékű atom. A téralkatot a σ kötéssel kapcsolódó atomok (ligandumok) és a központi atom nemkötő elektronpárjainak száma határozza meg. BeCl 2 (két kötő elektronpár) lineáris molekula BF 3 (három kötő elektronpár) síkháromszög CH 4 (négy kötő elektronpár) tetraéderes szerkezet 109,5 0 NH 3 (egy nemkötő elektronpár) háromszög alapú piramis 107,3 0 H 2 O (két nem kötő elektronpár) V alakú molekula C 2 H 4 etén molekula síkmolekula. Egy szénatom három σ és egy π kötést létesít. A molekula polaritását a kötéspolaritás és a molekula alakja együttesen határozza meg. pl. a szimmetria miatt a CH 4 apoláris. Többatomos molekulák esetén, ha a kötés poláris, a molekula lehet apoláris vagy dipólus. 6. Hogyan képződnek ionok az atomokból? Jellemezze az ionkötést! Az atomok elektromosan semlegesek, bennük a protonok és elektronok száma megegyezik. Az alapállapotú atomban az elektronok a legkisebb energiájú pályákon helyezkednek el. Az alapállapotú atom gerjeszthető, az elektronok az atommagtól egyre távolabb kerülnek, magasabb energiaszintre lépnek. Ekkor az atom gerjesztett állapotban van. Ha az elektron leszakad a magról pozitív töltésű ion: kation keletkezik. Azt az energiát, amely 1 mol szabad állapotú atom legkönnyebben leszakíthat elektronjának eltávolításához szükséges, ionizációs energiának nevezzük. (E i. kj/mol, pozitív előjelű) Az első elektron leszakításához szükséges energiát első, a másodikhoz szükségeset második ionizációs energiának nevezzük. A második ionizációs energia mindig nagyobb, mint az első. Az alkáli fémekből egyszeres, az alkáliföldfémekből kétszeres, a földfémekből háromszoros pozitív töltésű ion képződik. Az E i a csoporton belül lefelé csökken, mert a külső elektron egyre távolabb van a magtól, a perióduson belül balról jobbra nő, mert növekszik a magvonzás a rendszám növekedésével. A kation sugara kisebb, mint az atomé, amelyből keletkezett. Az atomokból elektronfelvétellel negatív töltésű ionok, anionok képződnek. Ez általában energiafelszabadulással jár. Azt az energiát, amely akkor szabadul fel vagy nyelődik el, ha 1 mol alapállapotú szabad atomból egyszeresen negatív töltésű ion képződik, elektronaffinitásnak nevezzük. (E a, kj/mol, előjele lehet pozitív és negatív is) A természetben a VII. és a VI. főcsoport elemei alakulnak át anionokká. Az első elektron felvétele során energia szabadul fel, a második elektront már csak energia befektetéssel lehet a részecskére juttatni. Ionvegyületek keletkeznek: kis elektronegativitású fémek és nagy elektronegativitású nemfémek reakciójából. Az ellentétes töltésű ionok közötti elektrosztatikus vonzást ionkötésnek nevezzük. Az ionkötés erősségét az ionrács-energiával jellemezzük, ami 1 mol kristályos anyag szabad ionokra bontásához szükséges energia. (ΔE r, kj/mol, előjele pozitív) 4

5 7. Milyen másodrendű kötéseket ismer? Jellemezze azokat! A molekulák között fellépő gyenge kölcsönhatásokat másodrendű (intermolekuláris) kötéseknek nevezzük. A) Diszperziós kölcsönhatás: Az eredetileg apoláris molekulákban átmeneti dipólusság jön létre, ami pillanatnyi elektrosztatikus vonzást jelent. A diszperziós kölcsönhatás a leggyengébb másodrendű kötés. A molekula méretének növekedésével a diszperziós kölcsönhatás egyre nagyobb felületen alakulhat ki, ezért a molekulák egyre nagyobb erővel kötődnek egymáshoz. (A bróm folyékony, a jód szilárd.) A molekulák közötti diszperziós kölcsönhatás nagyobb, ha a kapcsolódó atomoknak sok elektronjuk van. Így pl. két szén-tetraklorid CCl 4 molekula között erősebb a vonzás, mint két metán CH 4 molekula között. (A metán gáz, a szén-tetraklorid cseppfolyós.) B) Dipólus-dipólus kölcsönhatás: Az aszimmetrikus töltéseloszlással rendelkező dipólusmolekulák között dipólus-dipólus kölcsönhatás lép fel. Az egyik molekula pozitív pólusa vonzza a másik molekula negatív pólusát. A dipólusok így láncokká, halmazokká rendeződnek. A hidrogén-kloridnak ezért viszonylag magas a forráspontja, és emiatt könnyen cseppfolyósítható. C) Hidrogénkötés: A vízmolekula H 2 O tömege és mérete kisebb, mint a dihidrogén-szulfidé, ennek ellenére cseppfolyós, míg a H 2 S gáz. Ez bizonyítja azt, hogy van benne egy erősebb másodrendű kötés, mint a dipólus-dipólus kölcsönhatás. A víz molekulában a hidrogénatom két oxigénatomhoz kapcsolódik. Az egyikhez kovalens kötéssel, a másikhoz sokkal gyengébb másodrendű kötéssel. A molekulák között a hidrogénatom és egy másik atom nemkötő elektronpárja révén létrejött másodrendű kötést hidrogénkötésnek nevezzük. A másodrendű kötések közül a hidrogénkötés a legerősebb. A hidrogénkötés olyan molekulák között alakulhat ki, melyekben a hidrogénatom nagy elektronegativitású, nemkötő elektronpárt is tartalmazó atomhoz (O, F, N) kapcsolódik. 8. Hogyan csoportosítjuk az anyagi halmazokat? (Tankönyv: oldal) A szabad szemmel látható, mérhető anyagmennyiség igen sok atomból, molekulából vagy ionból épül fel. A sok részecskéből álló anyagokat anyagi halmazoknak nevezzük. Az anyagi halmazok tulajdonságait a halmazalkotók szerkezete és a köztük kialakuló kölcsönhatások erőssége határozza meg. A halmazok állapotát külső körülmények: a hőmérséklet, a nyomás és a térfogat is befolyásolják. Ezeket a tényezőket állapothatározóknak nevezzük. Az anyagok az állapothatározóktól függően gáz-, folyadék és szilárd halmazállapotúak lehetnek. Ismert még a plazmaállapot is. A plazma nagymértékben ionizált gáz, amely elektronokat, pozitív ionokat és semleges részecskéket (atomokat, molekulákat) tartalmaz. Több millió 0 C fölött a plazma csupán atommagokból és szabad elektronokból áll. Becslések szerint a világegyetem 99 %-a plazmaállapotban van. A vizsgált anyag halmazállapotát adott hőmérsékletre és nyomásra kell vonatkoztatni. Vonatkoztatási alap a standardállapot: 25 0 C hőmérséklet és 0,1 MPa nyomás. 5

6 9. Jellemezze a szilárd halmazállapotot! A szilárd anyagok alakja és térfogata is állandó, mert az atomok, ionok vagy molekulák között működő vonzóerők lényegesen nagyobbak, mint pl. a folyadékokban. Ha a részecskék elhelyezkedése rendezett, az anyag kristályos, ha rendezetlen, esetleg csak kis körzetekben rendezett, akkor az anyag amorf (alaktalan). A kristályos anyagokban a részecskék a tér minden irányában szabályos rendben helyezkednek el, térrácsot alkotnak. A kristályokat síklapok határolják. A rácsot alkotó részecskék egyensúlyi helyzetük körül rezgőmozgást végeznek. A rezgések sebessége és a kitérés tágassága függ a hőmérséklettől. Ha részecskék kiszakadnak a rácsból, akkor a szilárd anyag megolvad. A kristályos anyagok adott hőmérsékleten, az olvadásponton olvadnak meg. Az amorf szilárd anyagok nem vesznek fel kristályalakot. Erősen torzult szerkezettel rendelkeznek az üvegszerű anyagok (pl. opál, achát). Nincs meghatározott olvadáspontjuk, először lágyulnak, majd fokozatosan mennek át a folyékony halmazállapotba. 10. Jellemezze az atomrácsot és a fémrácsot! A) Atomrács A kristályok rácspontjaiban atomok helyezkednek el, amelyeket meghatározott számú, irányított, kovalens (σ) kötés kapcsol össze. Ennek következtében kemények, a hőt és az elektromosságot nem, vagy gyengén vezetik. Az olvadáspontjuk magas, sem vízben, sem szerves oldószerben nem oldódnak. Atomrácsos kristályú elemek: szén gyémánt formában, Si, Ge, B Vegyületek: kvarc SiO 2, ZnS Gyémánt: minden szén atomhoz négy másik szénatom kapcsolódik σ- kötéssel, tetraéderes, térhálós atomrácsban a kötésszög 109,5 0. A legkeményebb természetes anyag, olvadáspontja magas C B) Fémrács Rácspontjaiban pozitív töltésű fématomtörzsek vannak, amelyeket a hozzájuk közösen tartozó delokalizált elektronok kötnek össze. A fémes kötés nem irányított, az elektronok a rácspontok között viszonylag szabadon mozognak. A fémek jól vezetik az elektromos áramot és a hőt. A fémrács delokalizált elektronjai bármilyen hullámhosszú sugárzással gerjeszthetők, ezért a fémek átlátszatlanok és általában szürke színűek (kivéve a réz és az arany). A fizikai tulajdonságok függnek: a rácsban lévő tömegpontok méretétől, közöttük működő erők nagyságától, az illeszkedés szorosságától Rácstípusok: lapon középpontos kockarács (pl.: Au, Ag, Cu) (legjobban megmunkálhatóak) térben középpontos kockarács (Pl.: Na, K, Cr) (egy része lágy Na, egy része kemény Cr) hatszöges rács (Pl.: Mg, Ni, Zn) (ridegek, nehezen megmunkálhatóak) A fémek általában rugalmasak, megmunkálhatóak, húzásra a rácspontok elcsúszhatnak. A fémelegyek megszilárdulásával keletkeznek az ötvözetek. Sűrűségük alapján: könnyűfémek (5 g/cm 3 alatt) Na, Al nehézfémek (5 g/cm 3 felett) Fe, Cu, Pb 6

7 11. Jellemezze a molekularácsot és az ionrácsot! Molekularács A molekularácsos kristályok rácspontjaiban molekulák helyezkednek el. A molekulákat gyenge, másodlagos kötőerők tartják össze. Keménységük kicsi, olvadás- és forráspontjuk alacsony. A részecskék illeszkedése laza, térkitöltésük csekély. Az elektromos áramot sem kristályos, sem olvadt állapotban nem vezetik. A molekulák között működő kötőerők mértéke attól függ, hogy a rácsban apoláris vagy dipólusos molekulák kapcsolódnak össze. Apoláris molekulák esetében csak igen alacsony hőmérsékleten képesek kristályossá válni (Pl. H 2, O 2, N 2 ) A molekulák méretének növekedésével nő a polarizálhatóságuk, a diszperziós kötések erősödnek. Hidrogénkötések kialakulásával az olvadáspont értéke nő. Az apoláris jód és kén nem oldódik poláris oldószerekben, csak apolárisakban. Grafit szerkezete: rétegen belül három σ kötés (atomrács), negyedik elektron delokalizált a rétegek között (fémes kötés) (vezeti az áramot) a rétegeket másodlagos kötőerők tartják össze (molekularácsra jellemző). A σ kötés miatt magas az olvadáspontja, a síkok egymáson könnyen elcsúsznak. Ionrács Az ionrácsos kristályokban a rácspontokban elhelyezkedő pozitív és negatív töltésű ionokat elektromos kölcsönhatás, az ionkötés tartja össze. Általában kemények, olvadáspontjuk magas. Az ionok helyhez kötöttek, az elektromos áramot nem vezetik. Olvadékuk és oldatuk vezető. Az ionkristályok többsége vízben jól oldódik. A rácspontokban összetett ionok is lehetnek: pl. CaCO 3 ban a Ca 2+ és a CO 2-3 ionok Az ionvegyületek képlete az ionok számarányát fejezi ki, az ionkristályok nem mutatnak kifelé töltést. Az ionkristályos anyagok ridegek, törékenyek: a rácssíkok eltolódásakor az azonos töltésű ionok kerülhetnek egymáshoz közel, nagy a taszítás közöttük. 12. Jellemezze a gázok tulajdonságait! (Tankönyv: 46. oldal) A rendelkezésükre álló teret betöltik, nincs állandó alakjuk és térfogatuk. A gázok molekulái saját méretükhöz képest nagy távolságra vannak egymástól, közöttük nincs számottevő kölcsönhatás. a molekulák állandó rendezetlen mozgásban vannak, gyakran ütköznek egymással és az edény falával. Ütközésük rugalmas, a hőmérséklet emelkedésével a molekulák sebessége nő. A diffúzió sebessége adott hőmérsékleten a molekulák tömegétől függ. A legmozgékonyabb a legkisebb tömegű hidrogénmolekula. Hűtéskor lelassul a molekulák mozgása, majd a gáz cseppfolyósodik. A gázok könnyen összenyomhatók. Avogadro törvénye: Az elemi gázok kétatomos molekulákból állnak. Az azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában az anyagi minőségtől függetlenül azonos számú molekula van. A gázok azonos számú molekulája azonos hőmérsékleten és nyomáson egyenlő térfogatot töltenek be. n= 1 mol N A = 6*10 23 V m = V/n (moláris térfogat) dm 3 /mol A gázok moláris térfogata az anyagi minőségtől független, csak a hőmérséklettől és a nyomástól függ. Állapot Moláris térfogat (dm 3 /mol) standard (25 0 C; 0,1 MPa nyomás) 24,5 szobahőmérséklet (20 0 C; 0,1 MPa nyomás) 24 normál (0 0 C; 0,1 MPa nyomás) 22,41 7

8 III. Kémiai reakciók (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 13. A kémiai átalakulások meghatározása és azok energiaváltozásai (Tankönyv oldal) A halmazok változásait követjük nyomon és abból következtetünk a részecskék változására. A fémnátrium reagál a klórral. Na-ban fémes kötés, a klórmolekulákban kovalens kötés = ionos kötésű nátrium-klorid keletkezik. A kémiai reakciókban mindig új anyag keletkezik. NH 3 (g) + HCl (g) = NH 4 Cl (sz) EGYESÜLÉS (két anyagból egy új anyag keletkezik) p + felvétel p + leadás NH Cl - ionos kötés A kémiai átalakulások során kémiai kötések bomlanak fel, és új kötések jönnek létre. CaCO 3 (sz) = CaO (sz) + CO 2 (g) BOMLÁS (egy anyagból két v. több anyag keletkezik) ionos kötés ionos kötésű kovalens kötésű Energiaváltozások A hidrogén égése exoterm folyamat, energia felszabadulásával jár. Az energiaváltozásának mennyiségi leírásával a termokémia foglalkozik. Az adott reakciót kísérő hőváltozást a reakcióhővel (Q r ) jellemezzük. Mértékegysége: kj Reakcióhő negatív előjele azt fejezi ki, hogy energiafelszabadulás történt, a reakció exoterm. Reakció pozitív előjele a reakció endoterm voltát jelenti. (A környezet energiája csökken, a rendszeré nő.) Ha egy reakció több módon is végbemehet, a reakcióhő csak a kiindulási és a végállapottól függ. (Hess-tétel) Független a részfolyamatok milyenségétől és sorrendjétől. Képződéshő (Q k) : az a reakcióhő, amikor 1 mol vegyület standard körülmények között (25 0 C, 24,5 dm 3 ) elemeiből keletkezik. Az elemek képződéshőjét - megállapodás szerint - zérusnak választották. Q r kiszámítható a Q k ból = a termékek képződéshőinek összegéből kivonjuk a kiindulási anyagok képződéshőinek összegét (figyelembe kell venni az anyagmennyiséget, azaz a mólok számát). 14. Hogyan lehet befolyásolni a reakciósebességet? A kémiai reakciók egyik legfontosabb jellemzője a sebesség. A reakciósebesség azt fejezi ki, hogy egységnyi térfogatban egységnyi idő alatt hány mol alakul át a kiindulási anyagok valamelyikéből, vagy hány mol keletkezik a termékek valamelyikéből. Vannak nagyon gyors, pillanatszerű reakciók (pl. szén égése), vagy hosszú időt igénylő, lassú reakciók (pl. a fa korhadása). Milyen tényezőktől függ egy adott reakció sebessége? A reakciósebesség függ a kiindulási anyagok koncentrációjától. Nagyobb koncentráció esetén nagyobb gyakorisággal ütköznek egymással a részecskék, így gyorsabban változik a reakcióban résztvevő anyagok koncentrációja. A reakció előrehaladtával fogynak a kiindulási anyagok, kisebb lesz a koncentrációjuk, ezzel együtt csökken a reakciósebesség. A reakciósebesség a molekulák hatásos ütközéseinek számától függ. A hőmérséklet emelkedésével nő a részecskék mozgási energiája, így nő a nagy energiájú (aktiválási energiát elérő) ütközések aránya. 8

9 A katalizátorok olyan anyagok, amelyek a kémiai reakciók sebességét képesek növelni, csökkentik az aktiválási energiát, új reakció utat nyitnak. A katalizátorok a reakcióban maradandóan nem változnak meg. Vannak kémiai folyamatokat lassító anyagok is: a negatív katalizátorok, az inhibitorok. A reakciósebesség függ a reagáló anyagok minőségétől pl. ionok között gyorsak a reakciók, molekulák között lassabbak. 15. Milyen folyamatok a protolitikus reakciók? A desztillált víz és a hidrogén-klorid gáz nem vezeti az elektromos áramot, míg a sósav igen. HCl + H 2 O = H 3 O + + Cl - A proton átadással járó folyamatokat protolitikus reakcióknak nevezzük. H 2 O + NH 3 = NH 4 + OH - A protolitikus reakciókat Brönsted szerint sav-bázis reakciónak is nevezik. A protont leadó molekulákat és ionokat savaknak, míg a protont felvevőket bázisoknak tekintjük. A protonátmenettel járó reakciók mindig megfordíthatók, így a termékek is besorolhatók a savak és bázisok közé. Brönsted elméletében a sav és a bázis szó nem az anyagok egy csoportját jelöli, hanem egy adott reakcióban betöltött szerepét fejezi ki. A víz molekula hol sav, hol bázis. Az olyan vegyületeket, amelyek savként és bázisként is reagálhatnak, amfotereknek nevezzük. 16. Jellemezd a vizes oldatok kémhatását a ph-val! A víz molekula egy másik vízmolekulának is adhat át protont: H 2 O + H 2 O = H 3 O + + OH - Azt a folyamatot, amelyben egy vegyület molekulái egymással sav-bázis reakcióba lépnek, autoprotolízisnek nevezzük. A reakció egyensúlyra vezető folyamat. (A kémiai folyamat termékei is reagálnak egymással, az ilyen ellentétes irányú, összetett folyamatok a megfordítható kémiai reakciók. Minden sav-bázis reakció megfordítható folyamat. Amikor egy megfordítható folyamat ellentétes irányú reakciói azonos sebességgel mennek végbe, kémiai egyensúly alakul ki. Ilyenkor mind a termékek, mind a kiindulási anyagok megtalálhatók a rendszerben, s a koncentrációjuk változatlan. Valójában állandó át- és visszaalakulás történik, ezt az egyensúlyi állapotot dinamikus egyensúlyi állapotnak nevezzük.) ph: az oxóniumion-koncentrációt 10-es alapú hatványként felírva a kitevő -1- szeresét használjuk. Az oxóniumion-koncentrációt mol/dm 3 -ben kell megadnunk. 1 mol/dm 3 sósavban az oxóniumion-koncentráció= 1 mol/dm 3 desztillált vízben az oxóniumion-koncentráció= 10-7 mol/dm 3 1 mol/dm 3 NaOH-oldatban az oxóniumion-koncentráció= mol/dm 3 (A fenti NaOH-oldat ph-ja 14) A semleges oldatok ph-ja 7. A savas oldatokat 7-nél kisebb, míg a lúgos oldatokat 7-nél nagyobb ph jellemzi. 9

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18

Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18 1 Az anyagmennyiség, a periódusos rendszer Előtétszavak (prefixumok) Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18 Az anyagmennyiség A részecskék darabszámát

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek . 9. ÉVFOLYAM 1. Atomszerkezeti ismeretek ismerjék és értsék meg a különféle atommodellek használatának előnyeit, ismerjék meg az atomokat felépítő elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati jelentőségét,

Részletesebben

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára KÉMIA Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának

Részletesebben

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1. Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia emelt szint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013 Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.

Részletesebben

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai Megoldások: 1. Mekkora a ph-ja annak a sósavoldatnak, amelyben a kloridion koncentrációja 0,01 mol/dm 3? (ph =?,??) A sósav a hidrogén-klorid (HCl) vizes oldata, amelyben a HCl teljesen disszociál, mivel

Részletesebben

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat Reál osztály Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 10 pont A következő feladatokban jelölje meg az egyetlen helyes választ! I. Az aromás szénhidrogénekben A) a gyűrűt alkotó szénatomok között delokalizált kötés is van. B) a hidrogének

Részletesebben

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 4. hét

Kémiai alapismeretek 4. hét Kémiai alapismeretek 4. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 24.-27. 1/14 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c kötőerő:

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY Országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése 1 EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 V Í Z É S K Ö R N Y E Z E T I BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

A szilárd állapot. A szilárd állapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A szilárd állapot. A szilárd állapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A szilárd állapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Szobahőmérsékleten és légköri nyomáson szilárd halmazállapot létrejöttének feltétele, hogy a szilárd részecskék

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) 2001 pótfeladatsor 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor

Részletesebben

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatához Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Tantárgyi struktúra

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 20. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр» ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ ТА ІНФОРМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Szigetelők Félvezetők Vezetők

Szigetelők Félvezetők Vezetők Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).

Részletesebben

1. feladat Összesen 15 pont

1. feladat Összesen 15 pont 1. feladat Összesen 15 pont Metánt és propánt tartalmazó gázelegyet elégetünk. A gázelegy összetétele a következő: φ = 60% propán, és φ = 40% metán. A) Írja fel a két gáz tökéletes égésének termokémiai

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY A megyei (fővárosi) forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:...

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,

Részletesebben

A kémiai egyensúlyi rendszerek

A kémiai egyensúlyi rendszerek A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

KÉMIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

KÉMIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2015 KÉMIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2017. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése

ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése Elméleti alap: Atkins: Fizikai Kémia II, 187-188, 146, 1410, 152 158 fejezetek A gyakorlat során egy párosítatlan elektronnal rendelkező benzoszemikinon

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike

Részletesebben

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 28. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati KTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

9. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

9. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 9. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2)

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2) TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, II. forduló - megoldás 2009 / 2010 es tanév, XV. évfolyam 1. a) Albertus, Magnus; német polihisztor (1250-ben) (0,5 p) b) Brandt, Georg; svéd kémikus (1735-ben)

Részletesebben

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton?

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számítsd ki egyetlen szénatom tömegét! 2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? 3. Mi történik, ha megváltozik egy

Részletesebben

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006 II. forduló Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló 2 T/15/A I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után 5 választ tüntettünk

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 13 KRISTÁLYkÉMIA XIII. ATOMOK, IONOK És MOLEKULÁK ILLEsZKEDÉsE A KRIsTÁLYRÁCsBAN 1. ALAPFOGALMAK Atom- és ionrádiusz Az atomrádiuszt az atom legkülső elektronhéja

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 0821 É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 28. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének

Részletesebben

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Idei gyorsjelentés http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2 015/7/16/Az_elmult_7_ev_legrosszab b_eredmenye_szulet_azozlb

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

VEGYIPARI ALAPISMERETEK

VEGYIPARI ALAPISMERETEK Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. VEGYIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Vegyipari

Részletesebben

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt

Részletesebben

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

kémia ember a természetben műveltségterület Tanulói Bmunkafüzet Készítette Péter Orsolya Albert Attila

kémia ember a természetben műveltségterület Tanulói Bmunkafüzet Készítette Péter Orsolya Albert Attila Tanulói Bmunkafüzet S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s Készítette Péter Orsolya Albert Attila kémia ember a természetben műveltségterület 3 A klór reakciói 8 A kén olvadása és forrása 10 A

Részletesebben

Jellemző redoxi reakciók:

Jellemző redoxi reakciók: Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

ELTE Kémiai Intézet (http://www.chem.elte.hu) kislexikonja a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos fogalmak magyarázatára 2010. október 18.

ELTE Kémiai Intézet (http://www.chem.elte.hu) kislexikonja a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos fogalmak magyarázatára 2010. október 18. ELTE Kémiai Intézet (http://www.chem.elte.hu) kislexikonja a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos fogalmak magyarázatára 2010. október 18. A vörösiszap-katasztrófáról tudósító hírekben sok olyan kifejezés

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6.

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. 1 Az anyagválasztás szempontjai: Rendszerkövetelmények: hőmérséklet

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

Emelt szint szóbeli vizsga

Emelt szint szóbeli vizsga Emelt szint szóbeli vizsga Témakör:. Periódusos rendszer felépítése, az atom elektronszerkezete, jelölése, kapcsolata a periódusos rendszerrel Altételek: A. Ismertesd az összefüggést az atomok elektronszerkezetének

Részletesebben

Aspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke

Aspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke Aspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke A szószedetnek nem célja, új fizikai, kémiai értelmező szótár felállítása, ezért mindenekelőtt javasolja a Fizikai fogalomgyűjtemények

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. 5 KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2011/2012 A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható!

Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2011/2012 A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható! A feladatokat írta: Kódszám: Horváth Balázs, Szeged..... Lektorálta: 2012. május 12. Szieglné Kovács Judit, Szekszárd Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2011/2012 A feladatok megoldásához

Részletesebben

2000/2001. KÉMIA II. forduló II. kategória

2000/2001. KÉMIA II. forduló II. kategória 2000/2001. KÉMIA II. forduló II. kategória 1. Mely részecskék kibocsátásával nőhet meg egy izotóp magjában a neutron/proton arány? A) elektron, alfa-részecske B) neutron, pozitron C) pozitron, alfa-részecske

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Az általános iskolai kémiatanítás célja, hogy a tanulók sajátítsanak el olyan műveltségtartalmat, amely megismerteti velük a természetben

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

VIII. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN

VIII. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN VIII. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN Bevezetés: Folyadékok - elsősorban savak, sók, bázsok vzes oldata - áramvezetésének gen fontos gyakorlat alkalmazása vannak. Leggyakrabban az elektronkus

Részletesebben