ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

Átírás

1 ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ ТА ІНФОРМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр» FELVÉTELI FELADATOK TÉMAKÖREI KÉMIÁBÓL BSC szintű képzés II. évfolyamára felvételizőknek Берегово / Beregszász, 2016

2 ЗАТВЕРДЖУЮ І.І. Орос (президент) 2016 року JÓVÁHAGYTA Orosz Ildikó (elnök) Kidolgozták a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és kémia tanszékének munkatársai: Bak Éva Buckó István Csoma Zoltán Filep Mihály Komonyi Éva Szabó Marján 2

3 Előszó Intézményünkben a kámia írásbeli vizsga feladatsorát számítógépes program generálja egy a középiskolai tananyagra épülő adatbázis alapján. Jelen tájékoztató a főiskolánkban BSc, BA képzésre jelentkező és itt kémia írásbeli vizsgát tevő diákok számára nyújt segítséget. A felvételi rendszere és a dolgozatok pontozása az állami elvárásokhoz igazodva többször is változott a főiskola történetében. Az idén meghirdetésre kerülő szakjainkról, valamint az adott szakokra kötelező felvételi rendszerről, a dolgozatok pontozásáról és értékeléséről intézményünk Felvételi tájékoztatója nyújt bővebb információt. A kémia felvételi vizsga megírására 60 perc áll a jelentkezők rendelkezésére. A dolgozat három feladattipust tartalmaz. Az 1-10 feladatok egy helyes választ tartalmaznak amelyet be kell jelölni, értéke 0 vagy 2 pont. A feladatokban összefüggést kell összeálitani vagy helyes sorrend meghatározása a feladat, mindegyik helyes válasz 2 pont, a maximális pont feladatonként - 8 pont. A feladatok nyitott formájuak. A feladatok megoldásának tartalmaznia kell a szükséges magyarázatokat. A helyes megoldásáért járó maximális pontszám mindegyik feladat esetében zárójelben van feltüntetve. 3

4 A vizsga témakörei A program felvételi összpontosít iskolázottsági szintet középiskolásoknak. Ez azért fontos, nem csak a diákok mastering kémiai fogalmak,, hanem értelmes használatának ismerete. A felvételizőnek tudnia kell a középiskolai tananyagnak megfelelő alapfogalmakat, törvényeket és elméleteket. Azonkivül az elméleti tudás alapján képesnek kell lennie különböző gyakorlati és számitási feladatok megoldására. A vizsga anyaga három témakörböl tevödik össze: "Általános kémia", "Szervetlen Kémia" és "Szerves Kémia". I. Általános kémia Alapvető kémiai fogalmak. Az anyag, a fizikai test, kémiai elem, az egyszerű anyag (fém, nem fém), az összetett anyag, vegyület, kémiai képlet; az anyag legkisebb részecskéi - atomok, molekulák, ionok (kationok, anionok). Az elem vegyértéke. Fizikai jelenség. Relatív atom és molekula tömeg, moláris tömeg, anyagmennyiség. Egységnyi mennyiségű anyag moláris tömege, móltérfogatuk; a hőmérséklet és a nyomás, amelyek megfelelnek a normál körülményeknek; gázok moláris térfogata. Avogadro törvény; Avogadro-szám; a gázkeverékek moláris tömege. Az elem tömegrészaránya a vegyületben. A kémiai reakció. Kémiai reakció, reakcióegyenlet. A tömegmegmaradás és térfogatarányok törvénye. A kémiai reakciókat kísérő jelenségek. Az oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószererek. A kémiai reakciók osztályozása. A reakciósebesség és a tényezök amelyek kihatéssal vannak ré. Katalizis. A periodikus törvény és Mengyelejev periódusos rendszere. A periodikus törvény korszerű megfogalmazása. A periódusos rendszer szerkezete és külöböző változatai. A fémek és nemfémek elhelyezkedése a periódusos rendszerben. Az atom szerkezet. Az atom összetevöi. A nukleon, nuklid, izotóp, proton szám, nukleonok száma, energia szint, alszint, atompálya, páros és páratlan elektronok, atomsugár, ionsugár; alap és gerjesztett állapot fogalmai. A radioaktivitás jelensége. Az s- és p-pályák szerkezete. Az atompályák feltöltésének a szabályai. Az elemek elektroszerkezete. Kémiai kötés. A kémiai kötések főbb típusai a (ionos, kovalens, fémes, hidrogén). A kovalens kötés jellemzői. A kristály rácsok tipusai (atom, molekuláris, ionos, fémes) és fizikai tulajdonságai. A molekula elektroszerkezete. Az elemek elektronegativitása. Anyagi halmazok. Oldatok. Homogén és heterogén keverékek (emulzió, hab, stb) keverékek. A tömeg- és térfogatrészarány fogalma. Szétválasztási módszerek (ülepítés, szűrés, centrifugálás, bepárlás, desztillálás). Az oldás, oldószer, oldott anyag, kristályhidrát, elektrolitikus disszociáció, elektrolitok, nem-elektrolitok, 4

5 elektrolitikus disszociáció fok, ion-molekuláris egyenlet fogalma. Az oldott anyag tömegtörtje az oldatban. A vízmolekulák szerkezete; hidrogén kötés a vízben. Az indikátorok színe (univerzális lakmusz, fenolftalein, metil-narancs) savas, semleges és lúgos közegben. II. Szervetlen kémia A szervetlen vegyületek fő osztályai. Az oxidok, bázisok, savak és sók nevezéktana osztályozása, elöálitása és kémiai tulajdonságaik. Amfoter vegyületek, kémiai tulajdonságaik, elöálitásuk. A szervetlen vegyületek osztályainak közötti kapcsolatok. A fémek. A fémek elhelyezkedáse a periódusos rendszerben; általános fizikai és kémiai tulajdonságaik, elöálitásuk. A korrózió és a korrózió elleni védekezési módszerek. A fémek aktivitási sora. Az ötvözetek. Alkálifém- és alkáliföldfém-elemeket. A nátrium, kálium, magnézium és kalcium kémiai tulajdonságai; az alkáli- és alkáli-földfémek legfontosabb vegyületei, tulajdonságai és elöálitásuk. Az alumínium kémiai tulajdonságai, kitermelése és alaklmazása; az alumínium-vegyületei. A vas kémiai tulajdonságai elöálitása, a vas legfontosabb vegyületei. A nemfémek. Halogének. A fluor, klór, bróm, jód tulajdonságai és legfontosabb vegyületeik (hidrogén-klorid, sósav, a fémes elemek halogenidjei); a hidrogén-klorid és sósav előállítása és kémiai tulajdonságaik; a klór, hidrogén-klorid, sósav legfontosabb alkalmazási területei; a klorid ionok kimutatása. Az oxigén és a kén. Az oxigén, ózon, kén, kénoxidok kénsav, szulfátok fizikai és kémiai tulajdonságai, elöálitási módszereik, alkalmazásuk, a szulfát ionok kimutatása. A nitrogén és foszfor. A nitrogén, a fehér és a vörös foszfor, nitrogén (II) -oxid, a nitrogén (IV) - oxid, a foszfor (V) oxid, ammónia, ammónium-sók, a salétromsav, a nitrátok, a foszforsav, ortofoszfátok fizikai és kémiai tulajdonságaik, előállítási módszereik és a legfontosabb alkalmazási területei. Az ammónium-ion és az ortofoszfát ionok kimutatása. A szén és szilícium. Az aktívált szén adszorpciós tulajdonságai. A szén, szilícium, szén-oxidok, karbonátok, szilícium (IV) -oxid, kovasav fizikai és kémiai tulajdonságai és elöálitási módszereik. A szén, szilícium, és vegyuleteik legfontosabb alkalmazási területei. A karbonát és szilikát ionok kimutatásá. III. Szerves kémia A szerves kémia elméleti alapjai Természetes és szintetikus szerves vegyületek. A szerves vegyületek molekuláris szerkezete. Kémiai kötés szerves vegyületekben: energia, hossz, térbeli irányítottsága, polaritás. σ- és π- kötés, szimpla, többszöri (dupla, tripla) és aromás kötések. A szénatomok elektron pályáinak a 5

6 hibridizációja: sp 3 -, sp 2 -, sp hibridizáció. A szerves vegyületek osztályozása és a homológia jelensége. A szerves vegyületek nevezéktana. Az izoméria jelensége, szerkezeti és térbeli (cisztransz) izomerek. Az atomok és atomcsoportok kölcsönhatás a szerves vegyületekben. Kémiai reakciók a szerves kémiában. Szénhidrogének. Az alkánok, alkének, alkinek általános képlete, nevezéktanuk, izoméria, molekulák szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságaik, elöálitásuk éa alkalmazása. Minőségi reakciók a kettős és hármas kötésre. Aromás szénhidrogének. A benzol szerkezete, tulajdonsága, elöálitása. A szénhidrogének természetes forrásai és a feldolgozásuk. Oxigént tartalmazó szerves vegyületek. Alkoholok. Az egyértékű telített alkoholok általános képlete, szerkezete, nevezéktana, izomériája, tulajdonságaik, elöálitása és alkalmazása. Többértékű alkoholok: etilén-glikol és a glicerin; a többértékű alkoholok kimutatása. A fenol tulajdonságai, termelése, és alkalmazása. Aldehidek. Az aldehidek általános képlete, szerkezete, nevezéktana, izomériája, tulajdonságaik, elöálitása és alkalmazása. Az aldehid csoport kimutatása. Karbonsavak. A karbonsavak osztályozása, általános képlete, szerkezete, nevezéktana, izomériája, tulajdonságaik, elöálitása és alkalmazása. Észterek. Az észterek általános képlete, szerkezete, nevezéktana, izomériája, tulajdonságaik, gyártás, alkalmazás. A zsírok osztályozása, tulajdonságaik, gyártása, alkalmazás. Szappanok és szintetikus mosószerek. Szénhidrátok. A szénhidrátok osztályozása; összetétele, molekuláris képlete. A glükóz, fruktóz, szacharóz, keményítő és cellulóz szerkezeti képlete, tulajdonságaik, elöálitásuk és alkalmazásuk. A glükóz és keményítő kimutatása. Nitrogént tartalmazó szerves vegyületek Az aminok osztályozása, általános képlete, szerkezete, nevezéktana, izomériája, tulajdonságaik, elöálitása és alkalmazása. Az aminosavak összetétele, szerkezete, nevezéktana, izomériája, tulajdonságaik, elöálitása és alkalmazása. Az aminosavak amfoter tulajdonságai bipoláris ion; di-, tri-, polipeptidek, peptidkötés (peptid atomcsoportok). Fehérjék: szerkezetük, tulajdonságaik, alkalmazásuk, szín reakciók fehérjékkel. Szintetikus makromolekulák és polimer anyagok. A polimer, monomer, polimerizációs fok fogalma. A makromolekuláris anyagok osztályozása; szintézise; szerkezete és tulajdonságaik. Hőre lágyuló polimerek és műanyagok. A természetes és szintetikus gumik, a szintetikus szálak; jelentőségük és alkalmazásuk. Az feladatok mindegyikében négy lehetséges válasz közül karikázza be az egyetlen helyes megoldásnak megfelelő betűt. A helyes megoldásért feladatonként 2 pont jár. 6

7 1. Válassza ki az összetett anyag képletét: Al N2 O3 SO3 2. A teljes ionos egyenlet helyes felírása a következő: A CuO + 2HCl = Cu 2+ +Cl2 - +H2O B CuO + 2H + + 2Cl - = Cu 2+ + Cl2 - + H2O C CuO +2H + + 2Cl - = Cu 2+ +2Cl - + H2O D Cu 2+ +O H + +2Cl - = Cu 2+ + Cl2 - + H2O 3. Melyik meghatározás tükrözi az izotópok fogalmát A Egyazon kémiai elem nuklidjai (nukleonjai ) B Különböző kémiai elemek nuklidjai (nukleonjai ) C Egyazon kémiai elem egyszerű anyaga D Különböző kémiai elem egyszerű anyaga 4. A következő protonszámú elemek egyenlő számú energia szinttel rendelkeznek 15 і 16 7 і 15 8 і і Ionos kötésű anyag: H2 HF NaF H2O 6. A páratlan elektronok száma a szilícium atomjában nem gerjesztett állapotban (alapállapot) a következő: A Fe 3+ kationjának elektron képlete a következő: A 1S 2 2S 2 2P 6 3S 2 3P 6 3d 6 4S 2 B 1S 2 2S 2 2P 6 3S 2 3P 6 3d 6 4S 1 C 1S 2 2S 2 2P 6 3S 2 3P 6 3d 6 4S 0 D 1S 2 2S 2 2P 6 3S 2 3P 6 3d 5 4S 0 8. Oxidációs vagy redukciós tulajdonságokat mutat a vas, ha Króm (III)-oxiddal lép kölcsönhatásba A oxidációs 7

8 B C D redukciós oxidációs és redukciós nem mutat sem oxidációs, sem redukciós tulajdonságot 9. A n-hexán izomerjének szerkezeti képlete 10. A vegyület neve A B C D 2,5-dimetilhexén-2 2,5-dimetilhexén-3 2,5-dimetilhexén-4 2,5-dimetilhexén-5 8

9 A feladatokban összefüggést kell összeálitani vagy helyes sorrend meghatározása a feladat, mindegyik helyes válasz 2 pont, a maximális pont feladatonként - 8 pont. 11. Állítsunk összefüggést a szerves vegyület képlete és osztálya(csoportja) között A Aldehidek B Karbonsavak C Fehérjék D Észterek E Alkoholok Felelet: Állítsunk fel megfelelőséget az adott anyagcsoport, és az ebbe a csoportba tartozó anyag képlete között. 1 Sav А Ca(OH)2 2 Oxid B CaSO4 3 Bázis C H2SO4 4 Só D SO2Cl2 E SO3 Felelet: Határozzuk meg a vegyületek keletkezésének sorrendjét a 2,4,6-tribrómfenol szintézise során: acetilén benzol (benzen) fenol klórbenzol Felelet: Rendezzük a vegyületeket a kálisalétrom gyártásának sorrendjébe HNO3 NH3 NO NO2 Felelet:

10 A feladatok nyitott formájuak. A feladatok megoldásának tartalmaznia kell a szükséges magyarázatokat. A helyes megoldásáért járó maximális pontszám mindegyik feladat esetében zárójelben van feltüntetve. 15. Elektronegyensuly módszerrel egyenleitse ki a redoxireakciót: K2 Cr2O7 FeSO 4 H 2SO4 Cr2 ( SO4 ) 3 Fe2( SO4 ) 3 K2SO4 H 2O (8 pont) 16. Határozzuk meg annak a csapadéknak a tömegét (g), amely 22,4 l (n.k.k.) kénhidrogén gáz fölös mennyiségű réz (II) szulfát oldatán történő átbocsátása során keletkezik. (10 pont) 17. Határozzuk meg annak az 50% tömegrész arányú ortofoszforsav oldatnak tömegét(g), amelyet 200 g 10%-os ortofoszforsav oldatához kell hozzáadni, hogy 30%-os oldatot kapjunk. (15 pont) 18. 5,9 g elsődleges amin elégetése során 1,12 l nitrogén keletkezett (n.k.k.). Határozzuk meg az amin molekula képletét. Mutassunk rá, hány hidrogén atomot tartalmaz az amin molekulája. (15 pont) 10