A szénhidrátok lebomlása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szénhidrátok lebomlása"

Átírás

1 A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen nagyméretű, redukált szerves vegyületekből indulnak ki. Ezek leggyakrabban tartalék tápanyagok - lipidek, poliszacharidok -, makromolekulák. A lebontás során kisebb, alacsonyabb energiatartalmú vegyületek keletkeznek. A disszimiláció célja: egyrészt az energianyerés - ATP szintézis - a különböző életfolyamatokhoz, pl. mozgás, asszimiláció, másrészt az anyag átalakítás, mivel a katabolizmus köztes termékei kiindulásként szolgálnak különböző szerves vegyületek szintéziséhez. A katabolikus reakcióutak konvergensek, azaz összetartók. A legkülönfélébb anyagokból kiindulva lényegében azonos reakcióutakra terelődve bomlanak le az anyagok. Ebből következik, hogy bármilyen anyag teljes oxidatív lebomlása végső soron széndioxidot és vizet eredményez. A katabolikus folyamatok első lépése a makromolekulák lebomlása monomerekké, amely lejátszódhat mind a bélcsatorna üregében, mind a sejtek citoplazmájában: a keményítő és a glikogén glükózzá, a zsírok glicerinre és zsírsavakra, a fehérjék aminosavakra, a nukleinsavak nukleotidokra bomlanak. A lebontás eme első szakasza energia igényes, és a táplálékkal felvett anyagok esetén a bélcsatorna üregében játszódik le. A folyamat kémiailag hidrolízis! A monomerek a vérkeringés útján jutnak el a sejtekhez, amelyek azokat felvéve a citoplazmájukban, ill. a mitokondriumukban folytatják további bontásukat. A szénhidrátok lebomlása Központi jelentőségű anyagcsere folyamat: mert a szénhidrátok a növényekben elsődleges, állatokban másodlagos tartalék tápanyagok, a reakcióút köztes termékei - intermedierjei - több bioszintetikus útnak részei. A glükóz lebomlás 2 útja: a biológiai oxidáció, az erjedés. 1

2 A biológiai oxidáció A biológiai oxidáció akkor játszódik le, ha a glükóz lebomlás oxigén jelenlétében folyik, aerob körülmények között. A glükóz lebomlásának leghatékonyabb módja, melynek terméke a széndioxid és a víz. Három fő szakaszra osztható: a glikolízis, a citrát-kör, a terminális oxidáció. A glikolízis Glikolízisnek nevezzük a glükóztól a piroszőlősavig vezető reakciósorozatot. A glükóz lebomlás első szakasza. Nem kell hozzá oxigén, ezért az erjedési folyamatok részét is képezi. A sejtek citoplazmájában játszódik le. A glikolízis eredményeképpen a glükózból molekulánként keletkezik: 2 molekula piroszőlősav, 2 molekula ATP, 2 molekula NADH + H +. A glikolízis nettó energianyeresége 2 ATP glükóz molekulánként. A glikolízis lépései 1. Energiaigényes foszforiláció. A citoplazmában szabad állapotban található glükóz ATP bontásából származó foszforsavval kapcsolódik össze. glükóz + ATP = glükóz-6-foszfát 2. Izomerizáció, energiaigényes foszforiláció. Izomerizáció és újabb ATP felhasználásával járó energia igényes foszforilációval fruktóz-1,6-difoszfát keletkezik glükóz-6-foszfát + ATP = fruktóz-1,6-difoszfát 3. Bomlás fruktóz-1,6-difoszfát = 2 glicerin-aldehid-3-foszfát 4. Oxidáció és nem energiaigényes foszforiláció. Glicerin-aldehid-3-foszfát glicerinsavvá oxidálódik. Az oxidáció jelen estben H-leadást jelent, amelyeket NAD molekulák szállítanak el. Az oxidációval párhuzamosan, szabad foszfát csoporttal glicerinsav-1,3- difoszfáttá alakul. glicerin-aldehid-3-foszfát + P = glicerinsav-1,3-difoszfát + NADH + H + 5. Energia felszabadulással járó defoszforiláció. glicerinsav-1,3-difoszfát + ADP = glicerinsav-3-foszfát + ATP 6. Izomerizáció, dehidratáció, defoszforiláció. Ezt követően piroszőlősav keletkezik több lépésben. glicerinsav-3-foszfát + ADP = piroszőlősav + ATP 2

3 A piroszőlősavnál a reakcióutak szétágaznak. Amennyiben a lebomlás anaerob körülmények között zajlik, a piruvát az erjedés folyamatában alakul tovább (lásd később). Azonban, ha a disszimiláció oxigén mellett folyik, a reakcióút a citromsav-ciklusba vezet. Aerob körülmények között a piroszőlősav CO 2 és H vesztése mellet acetil-csoporttá alakul. Az acetil-csoport a KoA-hoz kapcsolódik, amely elszállítja a citrát-körbe. Piroszőlősav + KoA = acetil-koa + CO 2 + NADH + H + A piroszőlősav aerob bomlása és a további reakciók eukariótákban már a mitokondriumban, prokariótákban a citoplazmában játszódnak le. A citrát-kör, citromsav-ciklus, Szent-Györgyi-Krebs ciklus A citrát-kör lényege, hogy az acetil-csoport C-atomjai vízfelvétel mellett széndioxiddá alakulnak. A keletkezett széndioxid a légzés útján távozik szervezetből. CH 3 CO-KoA + 3 H 2 O = 2 CO NADH + H + + FADH 2 Az oxidáció során felszabaduló hidrogének H-szállító koenzimekhez kapcsolódnak. 3

4 Az acetil-csoportot az oxálecetsav köti meg, miközben citromsavvá alakul. A ciklus során több lépésben távoznak a széndioxid molekulák, ill. a H atomok és a végén az oxálecetsav újra képződik. A folyamat energianyeresége minimális, mindössze egyetlen ATP (GTP) keletkezik acetil-csoportonként (glükózonként persze 2). A citrát-kör az anyagcsere egyik legfontosabb anyagelosztója. A folyamat köztestermékei különböző bioszintézisek kiindulási vegyületei. Az eddigi folyamatok során a glükóz C-atomjai széndioxiddá alakultak: piruvát acetil-koa átalakuláskor (2 CO 2 ), a citrát-ciklus során (4 CO 2 ). A glükóz hidrogénjei H-szállító koenzimekhez kapcsolódtak, NADH és FADH 2 - t képezve, amelyek nagy energiatartalmú vegyületek, mivel erősen redukáltak. Energiatartalmuk felszabadítása végső oxidációjukkal történik, amely a terminális oxidáció folyamatában valósul meg. A terminális oxidáció A terminális oxidáció lényege, hogy a NADH-ról származó elektronok - a fotoszintézis fényszakaszához hasonlóan - egy elektron transzportláncba kerülnek (citokrómok), ahol az elektronok áramlása energia felszabadulással jár, amely ATP szintézisére fordítódik. Az elektron transzportlánc utolsó tagja oxigént köt meg, így az elektronok végső soron az oxigénre kerülnek. Az így keletkezett oxidion az oldatban található protonokkal vízzé egyesül. Tehát a NADH szubsztrátoktól átvett protonjai és elektronjai egy bonyolult elektron transzportláncon keresztül jutnak el a végső elektronfelfogó molekulához, az oxigénhez. A teljes folyamatsort, a glükóztól a széndioxid és a víz keletkezéséig, sejtlégzésnek, biológiai oxidációnak nevezzük. 4

5 A biológiai oxidáció során felszabaduló energia közel 95 %-a a terminális oxidáció során szabadul fel, ami 34 mol ATP-t jelent 1 mol glükóz esetén. Ezen kívül a glikolízisben 2, a citrát-ciklusban is 2 ATP jön létre glükózonként. 1 NADH molekula oxidálásakor 3, 1 FADH 2 molekula oxidálásakor 2 ATP keletkezik. A lebomlás során összesen 10 NADH és 2 FADH 2 keletkezik glükóz molekulánként: glikolízis: 2 NADH acetil-koa keletkezésénél 2 NADH citrát-ciklusban 6 NADH + 2 FADH2 Összegezve: 10 x 3 = 30 ATP (NADH) 2 x 2 = 4 ATP (FADH 2 ) + 2 ATP a glikolízisből + 2 ATP a citrátciklusból Összesen 38 ATP glükózonként, ami átszámítva grammonként 17,2 kj energiát jelent. Az erjedés A glükóz anaerob körülmények mellett történő bontását erjedésnek vagy fermentációnak nevezzük. Az erjedésnek elsősorban mikroorganizmusokban pl. élesztőgombákban - van jelentősége, de magasabb rendűeknél állatok vázizmaiban - is előfordul anaerob körülmények között (izomláz). Az erjedés végterméke igen változatos lehet - tejsav, alkohol, vajsav, aceton, stb. A végtermékek redukált állapotú szerves vegyületek, amelyek még magas energiatartalmúak. A fermentáció során oxidáció nem történik, az energiafelszabadulás a molekulák átrendeződéséből származik. Az erjedés során csekély mennyiségű energia - glükózonként csupán 2 ATP - szabadul fel. Az erjedési folyamatok a sejtek citoplazmájában zajlanak. Legáltalánosabb a tejsavas és az alkoholos erjedés (ezenkívül: propionsavas, vajsavas, butanolos, stb.). A Pasteur-effektus szerint a sejtek aerob körülmények között oxidatív módon bontják a glükózt, azonban amennyiben nem áll rendelkezésre elég oxigén, anaerob fermentáció zajlik le. Ez a jelenség az ún. fakultatív anaerobok, mint pl. élesztő esetében tapasztalható. A biológiai oxidáció energia felszabadítása 19x hatékonyabb a fermentációnál, ezért anaerob körülmények között a mikroorganizmusok glükóz felhasználása sokkal nagyobb. 5

6 A tejsavas erjedés Anaerob körülmények között a glikolízisben keletkezett piroszőlősav a feleslegben felhalmozódó NADH-val tejsavvá alakul. Tejsavas erjedés zajlik: pl. a tejsavbaktériumokban, melynek során a tejben található laktózt tejsavvá alakítják. A savas kémhatás - a tej savanyodása - a tej fehérjéjét, a kazeint kicsapja, aminek következtében a tej kocsonyásodik (aludt tej). Az állati szervezetekben és az emberben a vázizomszövetben romló oxigén ellátottság esetén. A tartós izomösszehúzódás csökkenti az izmok oxigén ellátottságát, az oxigénhiány miatt az izmok működésükhöz az energiát tejsavas erjedéssel biztosítják. Az izmokban felhalmozódó tejsav - savas kémhatása folytán - fájdalmasan ingerli az idegvégződéseket. Ez az izomláz. Idővel a vérkeringés a májba szállítja a tejsavat, amelyből újra glükóz képződik a glükoneogenezis folyamatában, kortizol hormon hatására (ez az izomláz tejsavelmélete). Az izomláz kialakulásához hozzájárul még az erőkifejtés során elszenvedett mikrosérülések okozta gyulladás miatti fájdalom (sérülés elmélet). Az alkoholos erjedés Különféle heterotróf mikroorganizmusokban, baktériumokban, ill. élesztőgombákban zajlik, továbbá növények magvaiban a csírázás kezdeti szakaszában. A folyamat során a piroszőlősavból széndioxid kiválása mellett NADH redukciójával etilalkohol keletkezik. Alkoholos erjedés zajlik a bor keletkezésénél és a tészta kelésénél egyaránt. 6

7 A lipidek neutrális zsírok lebomlása Az állati szervezetekben a tartalék tápanyag szerepét elsősorban a lipidek töltik be. Ennek két oka van: a zsír vízmentes körülmények között tárolható (1g glikogén 2g vizet köt meg). Oxidációjukkor kétszer annyi energia szabadul fel, mint a glikogén oxidációjakor. Átlagos 7Okg súlyú egyén energiaraktára a következőkből épül fel: neutrális zsírok 42OOOO KJ fehérje (izom) 1O5OOO KJ glikogén 25OO KJ glükóz 168 KJ A testsúly kb. 16%-át adják a zsírok.(azonos energiakészlet glikogén alakjában való tárolása kb. 55 kg súlytöbbletet jelentene.) Energiatárolás tekintetében legfontosabbak a neutrális zsírok, lebomlásuk adja a májban, vesében, szívizomban, nyugvó vázizomban stb. az oxidációs úton keletkező energiának mintegy felét. Az agyban viszont nincs zsírsavoxidáció, a neuronok fő energiaforrása a glükóz. A táplálékkal a szervezetbe jutott zsírok vízben oldhatatlanok lévén cseppeket képeznek. A tápcsatornában az epe segíti elő, hogy a cseppek emulgeálódjanak, és a zsírbontó enzimek számára nagyobb felületen hozzáférhetőkké váljanak. A neutrális zsírok hidrolízisét a vékonybélben és a sejtekben a lipázok végzik. A felszívódás után a zsírok reszintetizálódnak a bélben. A keringés útján szállított neutrális zsírok fő gyűjtőhelye a zsírsejtek citoplazmája. A zsírsejtek képesek a zsírok szintézisére és szükség szerint mobilizálására, hogy az üzemanyag a véráram útján egyéb helyekre jusson. A mobilizáció első lépése a zsírok hidrolízise lipázok útján. A hidrolízis eredményeképpen a zsírok glicerinre és zsírsavakra bomlanak A keletkező glicerin glicerin-1-foszfáttá alakulva a glikolízisbe lép. A zsírsavak egy oxidációs spirálba kerülnek, melynek eredményeképpen a zsírsavak hosszú molekulái acetil-csoportokra esnek szét. Az acetil-csoportok a citrát-körbe bomlanak tovább. 7

8 A zsírsavak oxidációja A zsírsavak két szénatomos acetil-koa csoportokra esnek szét, mely folyamat lépései a mitokondriumban játszódnak le és röviden a következők: dehidrogénezés, vízbelépés, dehidrogénezés, acetil-csoport lehasadása és KoA-hoz kapcsolódása. A többi szénatom is hasonlóan, ún. oxidációs spirálban hasad le, ahol minden egyes fordulóban egy molekula acetil-koa keletkezik, amely a citrát-ciklusba lép. A zsírok lebomlása kb. 40 kj energiát szolgáltat grammonként. Aminosavak anyagcseréje Az állati szervezetben az aminosavak szerepe több irányú: a fehérjéket építik fel. ritkán energiaszolgáltatók, o glükózzá alakulnak (glükoneogenezis), o citrát-körbe lépve lebomlanak, koenzimek, hormonok, porfirinek előanyagai lehetnek. A szervezet aminosav készlete viszonylag állandó. A heterotróf szervezetek alapvetően 2 forrásból jutnak aminosavakhoz: 1. táplálékkal felvet fehérjékből, 2. saját maguk által előállított aminosavakból. 8

9 Az aminosavak egy részét a szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani, ezeket esszenciális aminosavaknak nevezzük, melyeket a táplálékkal kell felvenni. Emberben 9 ilyen aminosav ismert, mint pl. a fenil-alanin, lizin, metionin, valin stb. Általában az állati eredetű táplálék tartalmazza megfelelő mennyiségben és arányban az esszenciális aminosavakat. 1. A táplálékkal felvett fehérjék a tápcsatornában - a gyomorban és a vékonybélben - emésztődnek meg. A hidrolízist különféle emésztőenzimek végzik - pepszin, tripszin -, melynek eredményeképpen a fehérjék aminosavakra esnek szét. Az aminosavak felszívódva a vérbe kerülnek, amely a szövetekhez szállítja azokat. A szövetekben az aminosavak általában fehérjeszintézisben vesznek részt, ritkán lebomolva energiát szolgáltatnak. 2. A lebomlásra kerülő aminosavak másik forrása a szervezet fehérjéinek bomlása. Az aminosavak bomlása Általában a N-tartalmú rész lehasadásával veszi kezdetét. 1. Az aminocsoport leválasztása a májban és a vesében történik. Az NH 2 -csoport eltávolítása transzaminálással, vagy dezaminálással történik. A) A transzaminálás során az aminocsoport egy ketosavra (alfa-ketoglutársav) kerül át, amelyből ily módon aminosav (glutaminsav) keletkezik, az eredeti aminosavból pedig ketosav. Ebben a reakcióban az -NH 2 -csoport nem vész el, újra felhasználódik. B) A dezaminálás során a N-tartalmú részlet ammónia formájában lehasad. Az enzimek koenzimként NAD + -ot használnak. A májban zajló dezaminálással lehasított aminocsoport NH 4 +, karbamid (urea) vagy húgysav alakjában a vizelettel kiürül. 9

10 2. Az aminosavak N-mentes szénláncának a sorsa Az aminosav típusától függően különböző lehet: keletkezhet piroszőlősav, képződhet acetil-koa, a citrát-ciklus köztes termékeivé alakulva - pl. oxálecetsav - a citrát-körben bomlik le. Az aminosav disszimiláció ezen útvonalai lehetőséget biztosítanak arra, hogy a lebomló aminosavak szükség esetén átalakuljanak szénhidrátokká vagy zsírokká. A nukleinsavak lebomlása A nukleinsavak a tápcsatorna középbéli szakaszában emésztődnek meg nukleázok hatására. A hidrolízis eredményeképpen nukleotidokra esnek szét. A nukleotidok nukleotidázok hatására nukleozidokra és foszforsavra bomlanak. A bélből nukleozidok formájában szívódnak fel. Nukleozidok bomlása Első lépésként a N-tartalmú rész hasad le, amely vagy újrahasznosul, vagy karbamid, ill. húgysav formájában kiürül. húgysav Amennyiben a húgysav a szövetekben felhalmozódik, lerakódik, kikristályosodik, a köszvény kialakulását eredményezheti. karbamid A megmaradó pentózok a glikolízisben bomlanak le. 10

11 A prokarióták anyagcseréjének áttekintése (Kiegészítő tananyag, szigorúan!) A prokarióták anyagcseretípusait energiaforrás és szénforrás szerint különbözetjük meg. Szénforrás szerint elkülönítjük az autotrófokat és a heterotrófokat. Energiaforrás szerint elkülönítjük a fototrófokat és a kemotrófokat. Ha az elektrondonor szerves vegyület organotrófokról, ha szervetlen vegyület litotrófokról beszélünk. Ha az e - akceptor O 2 aerob, NO 3 -, SO 4 2-, H + anaerob, szerves anyag anaerob. légzők fermentálók Autotrófok olyan szervezetek, amik növekedésükhöz szaporodásukhoz kizárólag CO 2 -t használnak C forrásként. Alábbi típusokat különbözetjük meg az autotróf anyagcseréjű baktériumokon belül. AUTOTRÓFIA Kemolitotrófok: kémiai energiát használnak fel, e - donorjuk szervetlen. Minden kemolitotróf baktérium légzést folytat, kén-, hidrogén-, vasoxidáló, nitrifikáló baktériumok. Fotolitotrófok: fényenergia hasznosítás, e - donorjuk szervetlen. Anaerob fototrófok: e - donorjuk: H 2 S, bíborbaktériumok. ELEKTRONDONOR MIKROORGANIZMUS H 2 H 2 O H-oxidáló b.-k H 2 S S 0 színtelen kénb.-k S 0 2- SO 4 színtelen kénb.-k Fe 2+ Fe 3+ vasb.-k NH 4 + NO 2 -, NO 2 -, NO 3 - HPO 3 2- HPO 4 2- nitrifikáló b.-k nitrifikáló b.-k foszfit-oxidáló b.-k Aerob fotoszintetizálók: elektrondonor: H 2 O, pl: zöldbaktériumok, kékbaktériumok. 11

12 HETEROTRÓFIA: szerves szénforrás hasznosítás. kemoorganotróf heterotróf: kémiai energiahasznosítás, pl. ilyen a legtöbb kórokozó baktérium. fotoorganotróf heterotróf: fényenergia hasznosítás, e - donor: szerves, pl. bíbor kénbaktériumok, zöld nem kén baktériumok, halobaktériumok. FERMENTÁCIÓ: az elektrondonor és az akceptor is szerves. Az energiaszolgáltató oxidációs-redukciós reakciók 5 alapvető csoportja (A kemotróf prokarióták típusai) elektron akceptor elektron donor O 2 aerob légzés egyéb szervetlen: NO 3 -, SO 4 ², CO 2 anaerob légzés szerves vegyületek anaerob, fermentáció szerves organotróf szervetlen litotróf szerves anyagok elégetése aerob légzés útján: ox glükóz CO 2 e- red O 2 H 2 O pl. E. coli I. aerob légzés szervetlen e- donorokkal szerves anyagok elégetése anaerob légzés útján ox tejsav CO 2 e- red SO 4 ² H 2 S pl. szulfátredukálók: Desulfovibrio II. anaerob légzés szervetlen e- donorral szerves anyagok fermentációja glükóz 2 piruvát 2 tejsav pl. Streptococcus lactis III. NH 3 NO 2 - e- O 2 H 2 O + CO 2 a szénforrás H 2 S SO 4 ² e- NO 3 - N 2 +CO 2 pl. Nitrosomonas sp. nitrifikálók IV. pl. Thiobacillus denitrificans denitrifikálók (autotrófok) V. Az összes parazita mikroorganizmus az I-es vagy a III-as típust alkalmazza. Fentiek alapján az alábbi anyagcsere típusokat lehet megkülönböztetni aerob fotolitotróf autotróf pl. növények, cianobaktériumok, anaerob fotolitotróf autotróf pl. zöld kénbaktériumok, fotoorganotróf heterotróf pl. bíbor nem kénbaktériumok, aerob kemolitotróf autotróf pl. nitrifikálók, Nitrosomonas europae, anaerob kemolitotróf autotróf pl. archeák: Thiobacillus denitrificans, aerob kemoorganotróf heterotróf pl. E. coli, sok eukarióta, anaerob kemoorganotróf heterotróf pl. Desulfovibrio sp. 12

13 A tanulást segítő ábrák 13

14 14

15 Egy kis mazsolázáshoz 15

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf

Részletesebben

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT 240 perc Útmutató A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az id leteltével a munkát be kell fejezni. A feladatok megoldási sorrendje tetsz leges. A

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Számolási feladatok. A = 17,5 % T = 17,5 % 32,5 % G és ugyanennyi C

Számolási feladatok. A = 17,5 % T = 17,5 % 32,5 % G és ugyanennyi C Számolási feladatok 1. Egy 200 bázispárt tartalmazó DNS szakaszról megállapították, hogy az egyik szálban 30 db A és 40 db T bázis, a másik szálban pedig 40 db C bázis van. Mekkora az egyes bázisok %-os

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus

ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus Jelentősége répafej nyak váll törzs répatest farok Répatest: a levelek nélküli répanövény, melynek

Részletesebben

INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VERSENY 2011

INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VERSENY 2011 NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ ZRT. KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZÕ ISKOLA INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VERSENY 2011 AZ ISKOLA NEVE:... AZ ISKOLA

Részletesebben

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid

Részletesebben

Gázfázisú biokatalízis

Gázfázisú biokatalízis Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04. Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

A baktériumok szaporodása

A baktériumok szaporodása A baktériumok szaporodása Baktériumsejt növekszik, majd osztódik a populáció szaporodik - Optimális körülmények esetén a sejttömeg (sejtszám) exponenciálisan nõ az idõvel - Generációs idõ: az az idõ, ami

Részletesebben

A MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN

A MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar Mosonmagyaróvár MIKROBIOLÓGIA ELŐADÁS Alapképzési (BSc) szakok A MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN Prof. Dr. Varga László egyetemi

Részletesebben

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

GYOMOR. EGYES SZERVEK ÉS SZERVREND- SZEREK BIOKÉMIAI MŰKÖDÉSEI 1. Az emésztés és felszívódás PEPSZIN GYOMOR 2. PATKÓBÉL, DUODENUM

GYOMOR. EGYES SZERVEK ÉS SZERVREND- SZEREK BIOKÉMIAI MŰKÖDÉSEI 1. Az emésztés és felszívódás PEPSZIN GYOMOR 2. PATKÓBÉL, DUODENUM EGYES SZERVEK ÉS SZERVREND- SZEREK BIOKÉMIAI MŰKÖDÉSEI 1. Az emésztés és felszívódás biokémiája Az emésztőcsatorna szakaszai: Szájüreg: - mechanikai aprítás - megfelelő konzisztencia kialakítása (nyál).

Részletesebben

Fehérjék. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Fehérjék. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Fehérjék Készítette: Friedrichné Irmai Tünde http://www.youtube.com/watch?v=haee7lnx i2u http://videoklinika.hu/video/tarnai_tejsavo http://shop.biotechusashop.hu/nitro_gold_pr o_enzy_fusion 2200_g_zsak_394

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Ásványi anyagok vázrendszer, fogak (Ca, P, F) enzim aktivátorok (Zn, Mn) ozmotikus viszonyok (K, Na, Cl) sav-bázis

Részletesebben

ÉRETTSÉGI HÁZIDOLGOZAT KÉMIÁBÓL A VÉR BIOKÉMIAI ANALÍZISE

ÉRETTSÉGI HÁZIDOLGOZAT KÉMIÁBÓL A VÉR BIOKÉMIAI ANALÍZISE SVETOZAR MARKOVIĆ GIMNÁZIUM SZABADKA ÉRETTSÉGI HÁZIDOLGOZAT KÉMIÁBÓL A VÉR BIOKÉMIAI ANALÍZISE Mentor: prof. Nikolić Ibolya Tanuló: Márton Kinga (aláírás) 2009. május, Szabadka 1 Minden sóhajtásnak előzménye

Részletesebben

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET 2013/14. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA Az állati szervezetek testük felépítéséhez szükséges anyagokat és energiát táplálék formájában veszik fel. Táplálékuk minısége szerint lehetnek húsevık, növényevık és mindenevık. A

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр» ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ ТА ІНФОРМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok

Részletesebben

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Enzimek Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Az enzim lehet: csak fehérje: Ribonukleáz A, lizozim,

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb

Részletesebben

SZÁRAZANYAG TARTALOM:

SZÁRAZANYAG TARTALOM: 1. A.) Ön egy vendéglátó üzletben dolgozik. Új főnöke arra kéri, hogy segítsen az étlapot a táplálkozási ismeretek figyelembe vételével összeállítani! Sorolja fel, hogy melyek az élelmiszerek legfontosabb

Részletesebben

Sportmedicina. Szerkesztette: Dr. Jenei Zoltán. Szerző: Dr. Jenei Zoltán. Lektorálta: Dr. Fülöp Péter. Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen

Sportmedicina. Szerkesztette: Dr. Jenei Zoltán. Szerző: Dr. Jenei Zoltán. Lektorálta: Dr. Fülöp Péter. Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen Sportmedicina Szerkesztette: Dr. Jenei Zoltán Szerző: Dr. Jenei Zoltán Lektorálta: Dr. Fülöp Péter Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen Kézirat lezárva: 2015. november 20. ISBN 978-963-9822-44-3 A tananyag

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK 2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK A biológiai ipar jellemzően mikroorganizmusokat, vagy állati és növényi szervezetek elkülönített sejtjeit szaporítja el, és ezek anyagcseréjét használja fel a kívánt folyamatok

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások

Részletesebben

MIKROBIOLÓGIA. Dr. Maráz Anna egyetemi tanár. Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem

MIKROBIOLÓGIA. Dr. Maráz Anna egyetemi tanár. Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem ERJEDÉSIPARI MIKROBIOLÓGIA Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Ipari fermentációk Sejtek (általában mikroorganizmusok)

Részletesebben

Részletes takarmányozástan gyakorlat

Részletes takarmányozástan gyakorlat Részletes takarmányozástan gyakorlat A sertés emésztési sajátosságai Emésztési sajátosságok omnivora monogasztrikus együregű, összetett gyomor (hámjellegű és mirigyes nyálkahártya) rövid emésztőcső, takarmány

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2014. október 21. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus

Részletesebben

Szénhidrátok I. (Carbohydrates)

Szénhidrátok I. (Carbohydrates) sztályozás: Szénhidrátok I. (arbohydrates) Polihidroxi-aldehidek (aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (ketózok) és származékaik. általános képlet: ( ) n / n ( ) m ; n, m 3 (egész számok) monoszacharidok:

Részletesebben

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel. Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció)

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

Sporttáplálkozás. Dr. Gyimes Ernő- Csercsics Dóra TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014

Sporttáplálkozás. Dr. Gyimes Ernő- Csercsics Dóra TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014 Sporttáplálkozás Dr. Gyimes Ernő- Csercsics Dóra TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014 Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME projekt segítségével jött létre

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc In situ és ex situ biológiai kármentesítési eljárások I. 68.lecke Intenzifikált

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1. Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott

Részletesebben

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA Bevezető előadás Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben

Az ökológia alapjai - Növényökológia

Az ökológia alapjai - Növényökológia Az ökológia alapjai - Növényökológia Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. Növényföldrajz és Bevezetés a funkcionális növényökológiába fejezetek

Részletesebben

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín 3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 10 pont A következő feladatokban jelölje meg az egyetlen helyes választ! I. Az aromás szénhidrogénekben A) a gyűrűt alkotó szénatomok között delokalizált kötés is van. B) a hidrogének

Részletesebben

Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje

Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje Táplálkozási módok Autotróf Heterotróf Paratróf Fotoautotrófok Kénbaktériumok A fényenergia 1 szakaszban hasznosul Ciklikus és nem ciklikus foszforilálás Ciklikus: csak

Részletesebben

Wessling technológiai továbbképzés

Wessling technológiai továbbképzés Wessling technológiai továbbképzés Gabonaipar II. rész Werli József Sütőipari technológia Elhangzott 2014. szeptember 3-án A gyártástechnológia legfontosabb műveletei. nyersanyagok előkészítése tésztakészítés,

Részletesebben

Az aszkorbinsav koncentráció és redox státusz szabályozása növényi sejtekben bioszintézis és intracelluláris transzport révén

Az aszkorbinsav koncentráció és redox státusz szabályozása növényi sejtekben bioszintézis és intracelluláris transzport révén Az aszkorbinsav koncentráció és redox státusz szabályozása növényi sejtekben bioszintézis és intracelluláris transzport révén Témavezető neve: Szarka András A kutatás időtartama: 4 év Tudományos háttér

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Idei gyorsjelentés http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2 015/7/16/Az_elmult_7_ev_legrosszab b_eredmenye_szulet_azozlb

Részletesebben

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája BUDAESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyag- és gyártástechnológia (hd) féléves házi feladat A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája Thiele Ádám WTOSJ Budapest, 11

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július Sporttáplálkozás Étrend-kiegészítők Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Étrend-kiegészítők Élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak

Részletesebben

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány)

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) 1-58-ig Biológia BSc: Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakiránynak közösen

Részletesebben

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006 II. forduló Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló 2 T/15/A I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után 5 választ tüntettünk

Részletesebben

TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, III. forduló - megoldás 2010 / 2011 es tanév, XVI. évfolyam 1. a) 2008. dec. 30-án, az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszakán Etiópia előterjesztésére határozták el.

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben