A MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN"

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar Mosonmagyaróvár MIKROBIOLÓGIA ELŐADÁS Alapképzési (BSc) szakok A MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN Prof. Dr. Varga László egyetemi tanár

2 A MIKROORGANIZMUSOK EREDETE ÉS HELYE AZ ÉLŐLÉNYEK KÖZÖTT

3 A földi élőlények kialakulása I. A Föld kora: 4,5-4,6 milliárd év. A Föld kérge (a legősibb kőzet): 3,86 milliárd év. A korai Föld (első néhányszáz millió év): forró (>100 C), víz csak a felszín lehűlése után jelent meg oxigénmentes (redukáló hatású), gázok (CH 4, CO 2, N 2, NH 3, H 2 S, FeS) UV, villámlás, radioaktivitás, vulkáni tevékenység cukrok, aminosavak, nukleotidok, zsírsavak, piroszőlősav stb. polimerizáció bonyolultabb szerves vegyületek. RNS alapú élet sejtes életformák (ábra ). A legrégibb cianobaktérium: kb. 3,5 milliárd év. A feltételek megteremtődése után tehát szinte azonnal ( millió év múlva) megjelent az élet. Korai baktériumok: egyszerű fotoszintézis (fényenergia). Később: megjelentek a vízbontásra képes élőlények O 2 szabadult fel.

4 A földi élőlények kialakulása II. Oxigén-légkör: 2 milliárd év. Felgyorsult az evolúció sebessége. O 2 + kis hullámhosszúságú UV-sugárzás O 3. Az ózonpajzs védelmet nyújtott a DNSkárosító UV-sugarakkal szemben megteremtődtek a magasabb rendű élőlények kialakulásának feltételei. Az aerobok jóval több E-t tudtak felszabadítani a szerves szubsztrátokból, mint az anaerobok nagyobb sejtsűrűség megnőtt az új típusú anyagcsereutak (mikroorganizmusok) kialakulásának esélye. Az első többsejtű: 600 millió év. 2008, Franceville (Gabon): 2,1 milliárd éves, fosszilizálódott élőlények, cm-es méret. A ma is mert legősibb többsejtű eukarioták: 1,5 Mrd évvel korábban jelentek meg, mint még nemrég is gondoltuk? Dinoszauruszok: 230 millió év. Homo sapiens: 150 ezer év.

5 A földi élőlények kialakulása III. A mikroorganizmusok helye az élőlények között: Az élőlények többsége morfológiai és fiziológiai alapon könnyen megkülönböztethető: Sejtfal: növényeknél van, állatoknál nincs. Táplálkozás: autotrófia (növények), heterotrófia (állatok). A mikrobáknál e tekintetben vannak átfedések A fotoszintetizáló algák számos faja az állati szervezetekhez hasonlóan helyváltoztató mozgást végez. Az élőlények csoportosítása ma már biokémiai/genetikai jellemzők alapján történik: PROKARIÓTÁK & EUKARIÓTÁK.

6 A prokarióta és az eukarióta sejt összehasonlítása

7 A mikroorganizmus-csoportok áttekintése A prokarióta cianobaktériumok átmenetet képeznek a baktériumok és az eukarióta algák között. Ugyanazokat a klorofilltípusokat tartalmazzák, mint az algák, és a víz oxidálása révén molekuláris O 2 -t termelnek. (Fotoszintetizáló baktériumok: bakterioklorofill, O 2 -felszabadulás nincs.)

8 Molekuláris filogenezis I. Molekuláris biológiai módszerek kialakulása. Robbanásszerű fejlődés a mikrobiológiában. Feltárult a mikroorganizmusok biodiverzitása. Molekuláris filogenezis megismerése. DNS-t alkotó nukleotidok sorrendjének teljes feltérképezése több száz mikroorganizmusban. Elegendő a DNS egy-egy részletének nukleotid-sorrendjét pontosan ismerni. A riboszómákban található nukleinsavak a legalkalmasabbak erre a célra. rrns összetétele: jellemző, stabil, konzervatív, változatlanul megőrződő tulajdonság. Riboszóma kis alegysége: a nukleotid-sorrend információ-tartalma nagy, de még viszonylag könnyen szekvenálható. Baktériumok: 16S rrns. A baktérium-riboszóma 30S-es (kis) alegységének atomi szerkezete (21S fehérje, 16S rrns)

9 Molekuláris filogenezis II. Carl Richard WOESE ( ) 1977: Archaea Egyetemes törzsfa

10 Baktériumok, archeák és eukarioták összehasonlítása

11 Feltételezett evolúciós kapcsolatok az élő szervezetek főbb csoportjai között Az eukarióták E-termelő organellumai (mitokondriumok, kloroplasztiszok) endoszimbiózis útján jöttek létre: őseik valaha önálló baktériumok lehettek. A földi élet 3,5 milliárd éves időintervallumának 80%- a során (az utolsó 600 millió évet leszámítva) kizárólag mikrobiális élet létezett!

12 A MIKROORGANIZMUSOK ELŐFORDULÁSA, SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A TERMÉSZETBEN

13 A mikroorganizmusok előfordulása a természetben Rendkívül nagy faj- és egyedszámban fordulnak elő a bioszférában: hasznosak, károsak, semlegesek. Alig van olyan hely, ahol ne lennének jelen: levegőben, talajban, édes és sós vizekben, különféle tárgyakon, növényeken, állatok/ember testfelületén, bélrendszerében. Előfordulásuk (szaporodásuk) legfontosabb feltételei: nedvesség, hőmérséklet, szerves anyag. Széles körű elterjedtségüket magas fokú alkalmazkodóképességüknek köszönhetik.

14 A mikroorganizmusok szerepe és jelentősége Anyagok (C, N, P, S) körforgalma, mineralizáció. Szerves és szervetlen anyagok (pl. műanyagok) lebontása. Élelmiszerek előállítása. Alkoholgyártás. Bonyolult szerkezetű hatóanyagok bioszintetikus előállítása. Szennyvíztisztítás. Takarmányok előállítása. Gyógyszeripari felhasználás (hormonok, antibiotikumok). Tesztszervezetként történő alkalmazás. Stb. Sokkal nagyobb számban léteznek az ember számára hasznos mikrobák, mint a károsak. Nehezebb feladat környezetünk hasznos mikroflórájának megőrzése, mint a káros, pl. betegséget okozó fajok visszaszorítása.

15 Mikroorganizmusok a talajban I. A mikrobák számára a talaj az egyik legmegfelelőbb biotóp. Talajbeli elterjedésük meghatározói: nedvességtartalom, hőmérséklet, talajtípus (szerves anyagok). A legfelső rétegben van a legtöbb mikroba (átlagos termőtalaj: 10 8 CFU/g), mert itt a legnagyobb az O 2 -koncentráció. Gátló tényezők: kiszáradás, UV-sugárzás a legfelső néhány cm-es réteg mikrobaszegény. Hőmérséklettől és nedvességtől függő évszakos periodicitás: maximum: tavasz, ősz; minimum: nyár, tél. Nedvességtartalom: ha nő, csökken a talajban a levegő (O 2 ) mennyisége anaerob körülmények.

16 Mikroorganizmusok a talajban II. Hőmérséklet: alkalmazkodnak az adott égöv hőmérsékleti viszonyaihoz. Pl. a nitrátképzők hőmérsékleti optimuma a mérsékelt övben: kb. 25 C, a sarki égöv alatt: 6-8 C. Termofil mikroszervezetek csak az istállótrágyázott talajokban fordulnak elő. Szerves anyagok: döntő hatást gyakorolnak a talaj-mikroorganizmusok élettevékenységére. Szerves anyagban leggazdagabb az erdőtalaj (levél és ágtörmelék), de sok benne a baktériumok számára nehezen bontható anyag + savas a kémhatása nem ebben található a legtöbb baktérium. A kémhatás is befolyásol: savanyú talajokban inkább a gombák, közel semlegesekben a baktériumok tevékenykednek. A szerves anyagok állandó változásban vannak a talajban, mennyiségük nem nő jelentős mértékben: humifikáció vs mineralizáció. A mikroorganizmusok mindkét folyamatban jelentős szerepet játszanak.

17 Mikroorganizmusok a vízben I. Természetes vizek mikroorganizmusai: autochton (bennszülött) fajok, allochton (ideiglenes) fajok, rövid élettartalmúak (pl. kolera és tífusz korokozói), ubikvisták. A mikrobák forrása: talaj, trágya, állati és növényi hulladékok, levegő stb. A vízben található mikrobák életfeltételeit meghatározza: kémhatás, hőmérséklet, O 2 -tartalom, szerves anyagok mennyisége, sótartalom, sugárhatások erőssége.

18 Mikroorganizmusok a vízben II. Egészen különböző feltételek: állóvizek fenék rész, parti rész, nyílt víztér. folyóvizek (sodrás erőssége). A vizek mikroorganizmusainak lokalizáció szerinti csoportosítása: Plankton: a nyílt vízben szabadon élnek. fitoplankton (baktériumok, algák, gombák), zooplankton (protozoonok), nanoplankton (ostorosok), baktériumplankton. Bentosz: különféle felületeken telepszenek meg. epifita (növények felszínére telepedők), epizoa (állatok felszínén élők), epipelon (iszaplakók), epiliton (sziklára települők), epipszammon (homokszemcsékre települők). Neuszton: közvetlenül a víz felszínén találhatók.

19 Mikroorganizmusok a vízben III. Természetes vizek mikroba-szennyezettsége: Csapadékvíz (eső, hó, jég) Jelentékeny számban fordulnak elő benne a mikrobák. A talajról kerülnek a levegőbe, ahonnan a csapadékkal jutnak a vizek felületére. Felszíni vizek (patak, folyó, tó, tenger) Az utóbbi időben megnőtt a szennyezettségük. E tekintetben különösen veszélyesek a tehenészetekből, vágóhidakról, kórházakból származó szennyvizek. Állóvizekben több az autochton fajok száma, mint a folyóvizekben. Mélységi vizek (talajvíz, forrásvíz) Kevés mikroorganizmus található bennük, mert a mélységbe lejutó víz számos szűrő talajrétegen megy keresztül. A vízben szaprofita és parazita mikroorganizmusok egyaránt előfordulhatnak. Tiszta víz: zöldalgák, fotoszintetizáló baktériumok, vasbaktériumok (Fe-tartalmú vizekben), kénbaktériumok (H 2 S-tartalmú vizekben).

20 Mikroorganizmusok a vízben IV. A fertőzött víz járványok terjesztője lehet: : Nyugat-Európában több mint száz, ivóvízzel kapcsolatos tífuszjárvány, > megbetegedés. A víz egészségügyi (bakteriológiai) ellenőrzése: Aerob mikroorganizmus-szám C-on (72 h): 100 CFU/cm 3, Aerob mikroorganizmus-szám 37 C-on (24 h): 20 CFU/cm 3, Escherichia coli és egyéb kóliformok: nem kimutatható 250 cm 3 -ben, Enterococcus spp.: nem kimutatható 250 cm 3 -ben, Pseudomonas aeruginosa: nem kimutatható 250 cm 3 -ben, Szulfitredukáló anaerob spóraképzők: nem kimutatható 50 cm 3 -ben. Paraziták és kórokozó mikroorganizmusok: nem fordulnak elő a teljes termékmennyiségben. A vizsgálatok módszerei: lemezöntés, membránszűrés.

21 Mikroorganizmusok a levegőben I. A levegő nem steril, de mikroflórája csekély, összetétele pedig a véletlen műve: nincs jellegzetes, saját mikroflórája. Nincsenek meg benne a mikrobák szaporodását lehetővé tevő feltételek. A levegő-mikroflóra összetétele leginkább az alatta lévő talaj mikroflórájától függ. A levegőbeli mikrobajelenlét okai: alig nehezebbek a levegőnél (kb g) lassan ülepszenek le, porrészecskékhez való tapadás. Mennyiségüket (faj- és egyedszámukat) a levegő szennyezettsége határozza meg (szennyezettség porszemcsék mikroorganizmusok). A szennyzettség befolyásoló tényezői: időjárás, éghajlat, településsűrűség, évszak, napszak, talajborítottság.

22 Mikroorganizmusok a levegőben II. A mikrobák élő állapotban 7 km magasságig feljutnak, a spórák akár a troposzféra felső határáig (11-12 km) is. A levegő mikroorganizmusai zömmel szaprofiták (egyes zárt helyiségek kivételt képeznek), jelentőségük: közegészségügyi, gazdasági és ipari szempontból egyaránt jelentős. Szabad légkör: Legszennyezettebb: ipari nagyvárosok levegője. Kevéssé szennyezett: erdők, füves területek felett. Egyáltalán nem szennyezett: óceánok, tengerek (a parttól 100 km-nél beljebb), jégmezők, gleccserek, magashegységek felett. Legtöbb por: nyáron és délután. Legkevesebb por: télen és kora reggel.

23 Mikroorganizmusok a levegőben III. Zárt helyiségek: általában több a mikroba, mint a szabad légkörben. Különösen télen igaz ez, amikor az emberek sokat tartózkodnak benn. Legszennyezettebb terek: középületek, kórházak, közlekedési eszközök, várótermek, iskolák stb. Légköbméterenként több százezer mikroba. A patogén mikrobák levegő útján történő terjedése lehetséges, de ritka. A porképződés megakadályozása: környezetvédelmi, tisztasági és közegészségügyi szempontból egyaránt fontos. Különösen nagy gondot kell fordítani a levegő tisztaságra pl.: élelmiszer-üzemekben, biológiai laboratóriumokban, oltóanyag-termelő üzemekben. A levegő mikrobamentesítésére használt módszerek:: kémiai (hipokloritok, tejsav stb. elporlasztása), fizikai (UV-besugárzás).

24 Mikroorganizmusok az élelmiszerekben I. Hatás szerinti csoportosításuk: hasznosak (segítik az élelmiszerek előállítását, feldolgozását, finomítását), romlást okozók, kórokozók (mérgezések, fertőzések). Eredet szerinti csoportosításuk: eleve megtalálhatók az élelmiszerben, nem higiénikus viszonyok közötti tárolás/feldolgozás/elosztás során kerülnek oda. szándékos (tervszerű) emberi tevékenység által jutnak be. Gyümölcs- és zöldségfélék: Főleg a talajból, porból származnak, de az ember közreműködésével is szennyeződhetnek. A mikroflóra a zöldség, ill. gyümölcs faja/fajtája szerint változik. Jelentős különbségek vannak az érett és az éretlen gyümölcsök között. A gyümölcs burka/héja véd, az éretlen gyümölcs leve pedig kifejezetten mikrobagátló hatású. A héj sérülése lehetővé teszi a mikroorganizmusok behatolását. A patogének többsége elpusztul a gyümölcsök savas kémhatásától.

25 Mikroorganizmusok az élelmiszerekben II. Nyers hús és hústermékek: A hús kezdeti mikroorganizmus-száma kicsi (ha egészséges állattól származik). A szennyeződés másodlagosan (a feldolgozás során) jön létre. A hűtés csak rövid ideig biztosít védelmet a romlás ellen (pszichrotrófok). Legszennyezettebb: darált hús (akár 10 7 CFU/g). Legkevésbé szennyezett: füstölt/szárított hústermékek. Nyers tej: A tej kitűnő táptalaj: tápanyagokban gazdag, nagy a vízaktivitása, fejés után optimális a hőmérséklete. Mikroorganizmusok forrása: fejés környezete (tehén, fejő, levegő, trágya, alom stb.), tejjel érintkező felületek (ma már ez a meghatározó!). Követelmény: Mikroorganizmus-szám: < CFU/cm 3, Staphylococcus aureus-szám: m = 500, M = 2000 (n = 5, c = 2).

26 Mikroorganizmusok az élelmiszerekben III. Tojás: Már friss állapotban is erősen szennyezett lehet. A tyúktojásnak a kutikula nyújt védelmet, nem szabad megmosni a tojást! Szalmonella: 1 faj, 7 alfaj, kb szerotípus. Pl.: Salmonella enterica subsp. enterica serovar Typhimurium. Hastífusz (enterális láz): emberről emberre, a fertőzéshez 10 5 sejt szükséges, évente néhány eset, 10%-os halálozás. Szalmonellózis (gasztroenteritisz): élelmiszerek útján terjed, sejt felvétele váltja ki a betegséget, évente néhány ezres esetszám, <1% halálozás. A szalmonellózisos esetek kb. felét tojásos ételek fogyasztása okozza. Campylobacter jejuni, C. coli: mikroaerofilek (3-5% O 2, 2-10% CO 2 ) és termofilek (42 C). A gamma-proteobaktériumok egyik családjába tartoznak. Élelmiszerek útján terjednek, infekciós dózisuk kicsi ( sejt). A megbetegedés tünetei: (véres) hasmenés, láz, hasüregi görcsök. 5-8 nap alatt zajlik le, gyulladásos szövődmények előfordulhatnak. A fertőzés legfőbb forrása a nyers baromfihús: a csirkehúsok %-a fertőzött C. jejunival.

27 Mikroorganizmusok az élelmiszerekben IV. Élelmiszer okozta mérgezések, ételmérgezések (foodborne intoxications) előidézői: az élelmiszerekben elszaporodó baktériumok által termelt exotoxinok vagy a gombák toxinjai; az élelmiszerben előforduló különféle méreganyagok; idegen, mérgező kémiai anyagok, amelyek szennyeződésként vagy szándékosan kerültek az élelmiszerbe (adalékanyagok). Élelmiszerek okozta fertőzések: ételfertőzések (foodborne infections) előidézői: Az élelmiszerben lévő fertőző mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, paraziták). Ide tartoznak azok a baktériumok, amelyek az élelmiszerben elszaporodva jutnak be a fogyasztó szervezetébe. A baktérium pusztulása után, a sejt lízise révén kiszabadulnak az endotoxinok (sejtfalkomponensek). Jellegzetes tünetekkel (fejfájás, hányás, hasmenés) járó megbetegedéseket váltanak ki. A magyar szóhasználatban ételmérgezés elnevezéssel jelölhetjük az intoxikációt és az infekciót is. Célszerű lenne a toxikoinfekció elnevezés bevezetése egyes kórokozók esetében (pl. Clostridium perfingens), ui. a mikroba elszaporodása és az általa termelt toxin egyaránt szerepel a betegségek patomechanizmusában.

28 Mikroorganizmusok a növényi eredetű takarmányokban A szabadföldi mikroflóra határozza meg a mikroba-összetételt. A takarmánykészítési eljárások döntő hatást gyakorolnak a termékekben található baktériumok és gombák mennyiségére: szennyezettek: gabonafélék és azok korpái; kevéssé szennyezett: gabonafélékből, hüvelyesekből és olajos magvakból előállított, préselt vagy extrahált takarmányok. Kórokozók esetében a takarmányok e szervezeteknek csak hordozói. A vírusok és az obligát fitopatogén gombák gyakorta inaktív, ill. elhalt állapotban vannak jelen. Baktériumok: leginkább az Enterobacteriaceae család tagjai (Klebsiella, Serratia, Escherichia, Citrobacter, Proteus fajok) fertőznek. Gombák: mikotoxin-termelésük miatt különösen veszélyesek! Szántóföldi flóra. Alternaria, Fusarium, Cladosporium, Helminthosporium fajok. Fejlődésükhöz 20-30% nedvesség szükséges. Raktári flóra. Mucor (30% körüli nedvességtartalom-igény), Penicillium (18-25%) és Aspergillus (14-20%) fajok. Morfológiailag: élesztő- és penészgombák.

29 Mikroorganizmusok a növényi, állati és emberi szervezetekben I. Az interakciók igen sokrétűek: lebontó és felépítő folyamatok, szimbiózis (pillangósok gyökérgümőiben), valódi parazitizmus. Növények: a fertőző növényi betegségek előidézésében a baktériumok alárendelt szerepet játszanak a gombákkal szemben (kb. 250 bakteriális növénybetegség és 3000 gombás). Állatok, ember: A mikrobák fő telephelyei: bélcsatorna, bőrfelület, függelékek, nyálkahártyák. Jellegük szerint: kórokozók (paraziták), ártalmatlan szaprofitonok, jótékony hatásúak.

30 Mikroorganizmusok a növényi, állati és emberi szervezetekben II. Jótékony hatású mikroorganizmusok pl.: Kérődzők bendőbaktériumai: a bendőfolyadékban cm 3 -enként baktériumsejt (jellemzően, de nem kizárólag obligát anaerobok); cellulózemésztést végeznek; könnyen felvehető fehérjéket, zsírsavakat, vitaminokat szintetizálnak. Humán (és állati) szervezet: probiotikus hatású mikroorganizmusok (részletesen másutt!)

31 Köszönöm a figyelmet!

Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla

Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

A baktériumok szaporodása

A baktériumok szaporodása A baktériumok szaporodása Baktériumsejt növekszik, majd osztódik a populáció szaporodik - Optimális körülmények esetén a sejttömeg (sejtszám) exponenciálisan nõ az idõvel - Generációs idõ: az az idõ, ami

Részletesebben

Baktériumok tenyésztése

Baktériumok tenyésztése Baktériumok tenyésztése Koch posztulátumok A betegből a kórokozó izolálása Izolálás, tenyésztés, tápközegben fenntartás Kísérleti állatba oltva a betegségre jellemző tünetek kialakulása Ezen állatokból

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK 2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK A biológiai ipar jellemzően mikroorganizmusokat, vagy állati és növényi szervezetek elkülönített sejtjeit szaporítja el, és ezek anyagcseréjét használja fel a kívánt folyamatok

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT(2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT(2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT(2) a NAT-1-1007/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Budapest Fõváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (3),

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. A munkaterv megvalósítása. A munkát három fő területre tagoltuk, a kutatás céljainak megfelelően:

ZÁRÓJELENTÉS. A munkaterv megvalósítása. A munkát három fő területre tagoltuk, a kutatás céljainak megfelelően: ZÁRÓJELENTÉS Az F67908 sz. Növénykórokozó és toxin-termelő gombák levegőmikológiai vizsgálata c. OTKA pályázat tudományos eredményei Futamidő: 2007-07-01-2011-06-30 A légkör szilárd összetevőinek közel

Részletesebben

a NAT-1-1141/2009 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1141/2009 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1141/2009 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A FOODMICRO Minõségellenõrzõ, Termékfejlesztõ és Kutató- Mérnöki Szolgáltató Kft.

Részletesebben

2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA

2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA 2.6.13. Nem steril termékek mikrobiológiai vizsgálata Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.6.0. 1 01/2008:20613 javított 6.0 2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSE KÜLÖNBÖZŐ SZÁRAZANYAG- TARTALMÚ KUKORICASZILÁZSOKNÁL

VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSE KÜLÖNBÖZŐ SZÁRAZANYAG- TARTALMÚ KUKORICASZILÁZSOKNÁL VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSE KÜLÖNBÖZŐ SZÁRAZANYAG- TARTALMÚ KUKORICASZILÁZSOKNÁL (BESILÓZÁS, ERJEDÉS, TÁROLÁS, KITÁROLÁS, ETETÉS) A kukoricaszilázs hazánkban a szarvasmarha tartás alap tömegtakarmánya. Mint

Részletesebben

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA Bevezető előadás Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben

Földrajzi burok. Levegőtisztaság védelem. Az élet kialakulása

Földrajzi burok. Levegőtisztaság védelem. Az élet kialakulása Földrajzi burok Levegőtisztaság védelem előadás 1. előadás A Föld három külső szervetlen szférájának a szilárd kéregnek (litoszféra) a vízburoknak (hidroszféra) és a légkörnek (atmoszféra) valamint az

Részletesebben

A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok

A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok A tankönyben (http://immunologia.elte.hu/oktatas.php): Bajtay Zsuzsa Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2016 A mikrobák és

Részletesebben

a NAT-1-1141/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1141/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1141/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A WESSLING Hungary Kft. Mikrobiológiai Laboratórium-FoodMicro (1047 Budapest, Fóti út 56.) akkreditált

Részletesebben

A baktériumok genetikája

A baktériumok genetikája 6. előadás A baktériumok genetikája A baktériumoknak fontos szerep jut a genetikai kutatásokban Előny: Haploid genom Rövid generációs idő Olcsón és egyszerűen nagy populációhoz juthatunk A prokarióták

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. okoz.

BIZTONSÁGI ADATLAP. okoz. 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító - Márkanév - CAS szám 104376-75-2 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt

Részletesebben

A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA

A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA 5. előadás A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA Növekedés: a baktérium új anyagokat vesz fe a környezetből, ezeket asszimilálja megnő a sejt térfogata Amikor a sejt térfogat és felület közti arány megváltozik sejtosztódás

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek

Részletesebben

Házikerti. komposztálás. telei

Házikerti. komposztálás. telei Komposztálás Házikerti és s közössk sségi komposztálás Bezeczky-Bagi Beáta Magyar Minőségi Komposzt Társaság Komposztálásnak - a pontos definíció alapján - az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag bontható

Részletesebben

Mikroorganizmusok patogenitása

Mikroorganizmusok patogenitása Mikroorganizmusok patogenitása Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Mikroorganizmusok kölcsönhatásai (interakciói) Szimbiózis

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek

Részletesebben

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04. Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok

Részletesebben

a NAT-1-0834/2008 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-0834/2008 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0834/2008 számú akkreditált státuszhoz A PHARMAVALID Gyógyszeripari, Méréstechnikai, és Szolgáltató Kft. Mikrobiológiai Laboratórium (1136

Részletesebben

a NAT-1-0834/2008 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-0834/2008 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0834/2008 számú akkreditált státuszhoz A PHARMAVALID Gyógyszeripari, Méréstechnikai, és Szolgáltató Kft. Mikrobiológiai Laboratórium (1136

Részletesebben

3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához

3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához 3. számú melléklet Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához Jelen tájékoztató, általánosságban tartalmaz információkat az élőfüves sportpályák kezelésére. Javasoljuk, hogy a konkrét kezelésre vonatkozó

Részletesebben

Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -

Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás - Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás - Homonnay Zsombor Ábrahámhegyi Fürdőegyesület - Sekély vizű tó, nagymértékű beépítettség,

Részletesebben

142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet. a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól

142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet. a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény

Részletesebben

Tehát trichomonádokról és galambegészségügyről általában. Ahogy én látom...

Tehát trichomonádokról és galambegészségügyről általában. Ahogy én látom... Tisztelettel üdvözlök mindenkit! Vétek János vagyok. 2007. évben vállaltuk fel a hollandiai Reuselben élő Henk van Limpt-de Prut tulajdonában lévő Giantel BV vállalkozás magyarországi képviseletét. Abban,

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

Biopolimerek 1. Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs

Biopolimerek 1. Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs Biopolimerek 1 Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs MTA BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar, Polimertechnika Tanszék 2016. Május 3. Mi

Részletesebben

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

Mindennapjaink mikrobiológiája. Avagy az otthoni tudomány

Mindennapjaink mikrobiológiája. Avagy az otthoni tudomány Mindennapjaink mikrobiológiája Avagy az otthoni tudomány Kik vagyunk? Mi a mikrobiológia? Kik a mikrobiológusok? kísérlet megtervezése kísérletezés eredmények kiértékelése eredmények ismertetése Mikroba,

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció)

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés

Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék Agócs Gergely 2013. december 3. kedd 10:00 11:40 1. Mit értünk élő anyag alatt? Az élő szervezetet felépítő anyagok. Az anyag azonban nem csupán

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) A légkör keletkezése Környezetvédelem (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék

Részletesebben

A biogáztermelés helyzete Magyarországon.

A biogáztermelés helyzete Magyarországon. A biogáztermelés helyzete Magyarországon. Előadás helye: Bp. V. Veres Pálné u. 10. Időpontja: 2015.május 11. Előadó: Dr Petis Mihály Energia és tápanyag körforgás. Biogáz a táplálék és energia láncban.

Részletesebben

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének (Hatályos: 2012. április 15-től) Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2003.(XII.1.)Kt. rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, és a településtisztaság

Részletesebben

COMPO szilárd műtrágya Floranid Turf 20-5-8

COMPO szilárd műtrágya Floranid Turf 20-5-8 1. ÖSSZETÉTEL/KÉSZÍTMÉNY MEGHATÁROZÁSA, CÉGADATOK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Termékinformáció Kereskedelmi név : Felhasználási cél : műtrágya Gyártó : COMPO GmbH & Co. KG Gildenstraße 38 D-48157 Münster Telefon

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

Mikroorganizmusok patogenitása

Mikroorganizmusok patogenitása Mikroorganizmusok patogenitása Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Mikroorganizmusok kölcsönhatásai (interakciói) Szimbiózis

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

A prokarióták. A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.

A prokarióták. A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. A prokarióták A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. Szerk.: Vizkievicz András A prokarióták legszembetűnőbb közös sajátsága, hogy sejtjükben

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének Melléklete

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének Melléklete Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének Melléklete Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs

Részletesebben

Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -

Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás - Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás - Homonnay Zsombor PE-GK Környezetgazdálkodási agrármérnök szak 2013 Kvassay Jenő Terv Egyszerű

Részletesebben

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Részletesebben

Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001

Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓ INTÉZETE 1027 Budapest, II. Herman Ottó út 15. Telefon: 212-1850. Levélcím: 1525 Budapest, Postafiók 35. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok

Részletesebben

1/7. oldal COOP Hideg Zsíroldó

1/7. oldal COOP Hideg Zsíroldó 1/7. oldal COOP Hideg Zsíroldó 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása: Kereskedelmi név: COOP Hideg Zsíroldó 1.1. Azonosító szám: 1.2. A készítmény felhasználása: Tűzhelyek, rozsdamentes

Részletesebben

Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein. Lupócz Zoltán

Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein. Lupócz Zoltán Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein Lupócz Zoltán Bevezetés Trágyának nevezzük azokat a szerves és szervetlen anyagokat, amellyel az elhasznált növényi anyagokat pótoljuk, ill. a talaj termőképességét

Részletesebben

1.1. A baktériumok változatos anyagcsere-folyamatai

1.1. A baktériumok változatos anyagcsere-folyamatai 1. TENYÉSZTÉSES VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A tenyésztéses módszerek egyrészt lehetıséget teremtenek mikroorganizmusok különbözı célra történı fenntartására és elszaporítására, másrészt ezen eljárások segítségével

Részletesebben

Wessling technológiai továbbképzés

Wessling technológiai továbbképzés Wessling technológiai továbbképzés Gabonaipar II. rész Werli József Sütőipari technológia Elhangzott 2014. szeptember 3-án A gyártástechnológia legfontosabb műveletei. nyersanyagok előkészítése tésztakészítés,

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA

BIZTONSÁGI ADATLAP 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Siplast Primer Speed SBS kellősítő 1/8 BIZTONSÁGI ADATLAP 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1 Termékazonosító: Kereskedelmi típusnév: Felhasználása Siplast Primer Speed SBS oldószer

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.) Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

Biztonsági adatlap a 1907/2006/EK szerint

Biztonsági adatlap a 1907/2006/EK szerint Biztonsági adatlap a 1907/2006/EK szerint Thomsit TK 199 speciális rögzít oldal 1 / 5 Biztonsági adatlap (SDB) száma: : 283303 Felülvizsgálat ideje: 07.08.2012 Nyomtatás ideje: 27.02.2013 1. SZAKASZ: Az

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

Biztonsági Adatlap. Készült a 1907/2006/EK, 31. cikk alapján. Kiadás dátuma: 2013. 10. 18. Verzió száma 7 Felülvizsgálva: 2013. 10. 18.

Biztonsági Adatlap. Készült a 1907/2006/EK, 31. cikk alapján. Kiadás dátuma: 2013. 10. 18. Verzió száma 7 Felülvizsgálva: 2013. 10. 18. Oldal: 1 / 8 *1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítója - 1.1 Az anyag/készítmény azonosítása - Kereskedelmi megnevezés: Putoline GP 80 - Moped 91 kódszám: 570172 - Az anyag/készítmény

Részletesebben

Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján

Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,

Részletesebben

VÉDELEM. VÉDELEM JÓ KÖZÉRZET Szárítás Vízszigetelés Hôszigetelés Védelem Dekoráció VÉDELEM JÓ KÖZÉRZET JÓ KÖZÉRZET. Felületképzô rendszer

VÉDELEM. VÉDELEM JÓ KÖZÉRZET Szárítás Vízszigetelés Hôszigetelés Védelem Dekoráció VÉDELEM JÓ KÖZÉRZET JÓ KÖZÉRZET. Felületképzô rendszer ELASTOCOLOR rendszer JÓ KÖZÉRZET Szárítás Vízszigetelés Hôszigetelés Védelem Dekoráció diszperziós elasztomer akrilgyanta bázisú rendszer beton és vasbeton felületek védelmére C.P. MK 705310 (I) 03/2006

Részletesebben

Ivóvíz kiskáté. Lakossági tájékoztató a gyakran ismételt kérdésekről

Ivóvíz kiskáté. Lakossági tájékoztató a gyakran ismételt kérdésekről ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁGA 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6., 1437 Budapest, Pf. 777/1. Tel.:(1) 476-1100, Fax:(1) 215-0148 E-mail: igazgatóság@oki.antsz.hu

Részletesebben

BMEVEMBA779 Biomérnöki számítás és tervezés 1

BMEVEMBA779 Biomérnöki számítás és tervezés 1 BIOMÉRNÖKI SZÁMÍTÁS ÉS TERVEZÉS BMEVEMBA779 ÉLELMISZER-TECHNOLÓGIAI TERVEZÉS 2014.09.18. Általános ismeretek TÁPLÁLÉK: Amit eszünk, iszunk Az emésztőrendszerrel jut a szervezetbe. táplálék ipar élelmiszer

Részletesebben

4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződések megengedhető mértékéről

4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződések megengedhető mértékéről 4/998. (XI..) EüM rendelet az élelmiszerekben előforduló mikrobiolóiai szennyeződések meenedhető mértékéről Az élelmiszerekről szóló 99. évi XC. törvény 7. -ának () bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról A környezet védelmének

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

A biológia tudománya az élők világát két alapvető egységre ún. doménre, birodalomra - osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.

A biológia tudománya az élők világát két alapvető egységre ún. doménre, birodalomra - osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. A prokarióták Szerkesztette: Vizkievicz András A biológia tudománya az élők világát két alapvető egységre ún. doménre, birodalomra - osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. A prokarióták (legszembetűnőbb)

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése TARTÁSTECHNOLÓGIAI MÓDSZEREK A HÚS- ÉS TEJELŐMARHÁNÁL - Irányzatok a húsmarhatenyésztésben,

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha

50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának

Részletesebben

DÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE

DÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE Gradus Vol 2, No 2 (2015) 336-341 ISSN 2064-8014 DÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE Turiné Farkas Zsuzsa Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai

Részletesebben

A talaj természettudományos értelmezése kiterjed

A talaj természettudományos értelmezése kiterjed A talajok védelme Növénytáplálkozás szemszögébıl a talaj szilárd, folyékony és gáz fázisból álló heterogén rendszer, mely lehetıvé teszi a növényi-állati és mikrobiális életet a talajban és annak felszínén.

Részletesebben

BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP (a 93/112 EGK irányelvek és a 44/2000 (XII.27) EüM rendelet szerint)

BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP (a 93/112 EGK irányelvek és a 44/2000 (XII.27) EüM rendelet szerint) Termék: AGIP OSO Oldal: 1/5 1. TERMÉK ÉS VÁLLALATI AZONOSÍTÓK Terméknév Terméktípus és felhasználás Gyártó Cím AGIP OSO Hidraulika olaj Telefon -39-6-5988-1 Fax -39-6-5988-5700 ENI S.p.A Refining and Marketing

Részletesebben

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

2012.11.21. Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai

2012.11.21. Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai Terresztris ökológia Simon Edina 2012. szeptember 25. Nehézfém szennyezések forrásai és ezek környezeti hatásai Szennyezések I. Térben és időben elkülöníthetők: 1) felszíni lefolyás során a szennyezőanyagok

Részletesebben

biosanitizer új, környezetbarát, vízbázisú fertõtlenítõ

biosanitizer új, környezetbarát, vízbázisú fertõtlenítõ biosanitizer új, környezetbarát, vízbázisú fertõtlenítõ környezetbarát összetétel, hatóanyagai az alkalmazás során vízre és oxigénre bomlanak, nem tartalmaz alkoholt, illékony szerves vegyületeket (VOC),

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült az 453/2010/EU rendelete szerint. Felülvizsgálat: 2015.06.01. Kiállítás dátuma: 1999.05.18. Verzió: 9 Oldal: 1/10

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült az 453/2010/EU rendelete szerint. Felülvizsgálat: 2015.06.01. Kiállítás dátuma: 1999.05.18. Verzió: 9 Oldal: 1/10 Kiállítás dátuma: 1999.05.18. Verzió: 9 Oldal: 1/10 SZAKASZ: Az anyag / keverék és a vállalat / vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Kereskedelmi elnevezés: EXPRESSZ VÍZKİOLDÓ 1.2. Az anyag vagy

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

Kocák tejtermelési zavara és ami mögötte van 2016. 06. 02. dr. Dobos László

Kocák tejtermelési zavara és ami mögötte van 2016. 06. 02. dr. Dobos László Kocák tejtermelési zavara és ami mögötte van 2016. 06. 02. dr. Dobos László Postpartum Dysgalactia Syndrome PPDS Meghatározás Közvetlenül fialás után kezdődik Tejtermelés zavara (mennyiség és minőség)

Részletesebben

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola A Campylobacterek el fordulása az élelmiszerláncban, valamint környezeti tényez k hatása túlélésükre és pusztulásukra PhD értekezés tézisei Dr.

Részletesebben

Biztonsági adatlap a 1907/2006/EK - ISO 11014-1 szerint

Biztonsági adatlap a 1907/2006/EK - ISO 11014-1 szerint Biztonsági adatlap a 1907/2006/EK - ISO 11014-1 szerint Pattex Cip ragasztó oldal 1 / 1 Biztonsági adatlap (SDB) száma: : 294984 Felülvizsgálat ideje: 16.04.2010 Nyomtatás ideje: 20.04.2010 Kereskedelmi

Részletesebben

A tűzoltás módjai. A nem tökéletes égéskor keletkező mérgező anyagok

A tűzoltás módjai. A nem tökéletes égéskor keletkező mérgező anyagok 2. Egy szerves oldószerrel végzett munkafolyamat során az üzemben tűz keletkezett. Ennek kapcsán beszéljen munkatársaival a tűzoltás módjairól és a tűz bejelentésének szabályairól! Magyarázza el egy tűzoltó

Részletesebben

Biodegradáció a talajban. Biotesztek szennyezőanyagok talajban történő biodegradációjának vizsgálatára KÖRINFO

Biodegradáció a talajban. Biotesztek szennyezőanyagok talajban történő biodegradációjának vizsgálatára KÖRINFO Biodegradáció a talajban Biotesztek szennyezőanyagok talajban történő biodegradációjának vizsgálatára KÖRINFO Tartalomjegyzék: 1. Elméleti áttekintés... 3 1.1 A biodegradáció... 3 1.2 A biodegradáció mérése...

Részletesebben

Biogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG

Biogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG Biogáz tisztítás A biogáz metán (60-65% CH 4 ) és széndioxid (30-35% CO 2 ) keverékéből álló gáz, mely kommunális szennyvíziszap, állati trágyák és mezőgazdasági maradékok fermentációja során termelődik

Részletesebben