SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK"

Átírás

1 SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet - Gödöllő,

2 1 SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Írta: Dr. Bak János Pazsiczki Imre Lektorálta: Barkóczi Tibor Mészáros György Készült az FVM Oktatási és Kutatási Főosztály támogatásával - Gödöllő, 2004.

3 2 TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. Bevezetés Fogalmi meghatározások Hazai szarvasmarhafajták klímaigénye A tejelő fajták és korcsoportjai klímaigénye A hazai húsmarhafajták és korcsoportjai klímaigénye Hazai időjárási adatok és az istállók kialakítása Szarvasmarha istállók természetes szellőzése Tipikus természetes szellőzésű istállók A korszerű, 4 generációs természetes istálló szerkezeti megoldásai Természetes szellőzési formák A gravitációs szellőzés törvényszerűségei A szélszellőzés törvényszerűségei A természetes szellőzés szabályozása Szarvasmarha istálló klíma-vizsgálatának szempontjai Ajánlott irodalom 26

4 3 1. Bevezetés Az állatjóllétre vonatkozó ismert hazai jogszabályok és EU direktívák egyre szigorúbb követelményeket fogalmaznak meg, melyeknek számos klimatikus vonzata is van. A jogszabályoknak és direktíváknak való megfeleléskor a hazai viszonyok és megoldási lehetőségek feltárása, közreadása egyre sürgetőbb feladat. Ismert tény, hogy az elmúlt évtizedekben a nagyüzemi tehenészetek többségében technológiai váltás zajlott le, a tehenészetek áttértek a kötött tartásról a kötetlen tartásra. Közben, a régi szarvasmarha istállók, gondozói igényekhez kialakított zártsága mit sem változott. A kötetlen tartású istállók az ott tartózkodó tehéncsoportok klímaigényéhez alakítandók. A szakmai közvéleményben egyre inkább elfogadottá válik, a nagy termelőképességű holstein-fríz fajta kiváló hidegtűrő képességének párosítása olyan istállóval, amely természetes szellőzésű. Ezen istállóban, mind a gravitációs szellőzés mind a szélszellőzés, az oldalfalnyitás változtatásával szabályozható. A hő-szigeteletlen-, természetes szellőzésű istálló, a külső levegővel közel azonos hőmérséklet és páratartalom mellett, huzat- és csapadék elleni védelmet is biztosítva, egyre javuló termelési-eredmények elérését teszi lehetővé. A természetes szellőzésű istállók megfelelő kialakítását az a tény is hangsúlyossá teszi, hogy az üvegházhatás következtében, hazai éghajlatunk további mediterránozódásával számolhatunk. Tovább nő a felmelegedés, áprilisszeptember hónapokban mintegy 1,5-3 o C-kal. E hónapokban, %-kal kevesebb lehet a felhőzet. Az évszakok eltolódása miatt rövid-, és igen változékony lesz a tavasz, melyet a mainál lényegesen hosszabb-, de annál nem sokkal melegebb nyár követ. Az ősz későbbre tolódik, és tovább tart, mint manapság. A januártól márciusig tartó telet igen enyhének nevezhetjük majd. Mindezen várható klímatendenciákat a természetes szellőzésű szarvasmarha istállók ki- és átalakításánál, várhatóan érdemes lesz figyelembe venni. 2. Fogalmi meghatározások Elhasznált levegő: az istállóból kiáramló levegő, melynek hőmérséklete, páratartalma, CO 2 tartalma általában magasabb a külső levegőénél. Külső levegő: az istálló környezetéből az istállóba beáramló friss levegő. Semleges hőmérsékleti zóna (1. ábra): az a hőmérséklet intervallum (mínusz 15 és plusz maximum 26 o C között), amelyben a tehenek, belső hőmérsékletük fenntartásához a legkevesebb energiát használják fel. Alsó kritikus hőmérséklet (1. ábra): (mínusz 15 o C), a semleges hőmérsékleti zóna alsó határa.

5 4 Felső kritikus hőmérséklet (1. ábra): (plusz 26 o C), a semleges hőmérsékleti zóna felső határa. Hőstressz állapot (2. ábra): akkor következik be, ha a tehén környezetében a levegő hőmérséklete magasabb 26 o C -nál, vagyis a felső kritikus hőmérsékletnél. Hatására a tehén étvágya és tejtermelése csökken. Hideg-stressz állapot (2. ábra): akkor következik be, ha a tehén környezetében a levegő hőmérséklet alacsonyabb mínusz 15 o C-nál, az alsó kritikus hőmérsékletnél. Hatására a tehén takarmányigénye nő, tejtermelése csökken. HPI index (hőmérséklet-páratartalom index): a hőstressz mértékét kifejező szám. Értéke között változik. A hőstressz 72 HPI értéknél kezdődik. Ha a HPI érték közötti, az enyhe hőstressz-helyzetet, ha közepesen erős hőstresszhelyzetet jelent. Pl. ha a környezeti levegő hőmérséklete 35 o C és 30 % páratartalma, az 81 HPI értéket és közepesen erős hőstressz-helyzetet fejez ki. Optimális hőmérséklet zóna (O o C és 20 o C között) (1. ábra): amelynél a tehén többlet hőjét könnyen le tudja adni, ugyanakkor nem kényszerül felesleges hőtermelésre. Levegőszükséglet: az istállóból időegység alatt elviendő levegő mennyiségét jelenti (m 3 /h). A légcsere-szám: a szellőztetett istálló térfogatának és a levegőszükségletnek a hányadosa (1/h). Természetes szellőzésnél (11. ábra) a légcserét, gépi berendezés nélkül biztosítják. A természetes szellőzés két formája a szélszellőzés és a gravitációs szellőzés. Szélszellőzés (11/B. ábra): a külső levegő mozgását (szélhatását) kihasználó szellőzési forma. Gravitációs szellőzés (11/A. ábra): a levegőrétegek hőmérsékletkülönbségét kihasználó szellőzési forma. 3. Hazai szarvasmarhafajták klímaigénye Tapasztalatok bizonyítják, hogy a rosszul kialakított környezet %-kal csökkenti a termelési eredményeket. Ugyanakkor, az istálló felesleges fűtése, zárt kialakítása indokolatlan energia- és költségráfordításnak minősíthető. Ezért fontos a hazai szarvasmarhafajták és korcsoportjai klímaigényeinek ismerete, valamint ezen ismeretek ésszerű felhasználása az istállók kialakításánál, üzemeltetésénél.

6 5 3.1 A tejelő fajták és korcsoportjai klímaigénye Magyarországon lényegében egy tejelő fajtát tartanak tömegesen, a holstein-fríz fajtát. Ezen kívül, kisebb arányban egy kettős hasznosítású fajtát is fejnek, amely a magyartarka fajta. A két fajta klímaigénye között nincs lényeges különbség. A tejelő tehén, a semleges hőmérsékleti zónában (1. ábra), az alsó kritikus hőmérséklet mínusz 15 o C, valamint a felső kritikus hőmérséklet plusz 26 o C között, a hőmérséklettől közel függetlenül fogyasztja a takarmányt és tejtermelése is alig változik (2. ábra). A tehenek, a hő-stressz állapotra (plusz ~26 o C-nál magasabb környezeti hőmérséklet), úgy reagálnak, hogy kevesebb tejet adnak és kevesebbet esznek (2. ábra). A hideg-stresszre való reagálásukra (mínusz 15 o C-nál alacsonyabb környezeti hőmérséklet) jellemző, hogy bár. többet esznek, mégis kevesebb tejet adnak. Még e fajták újszülött borjai sem érzékenyek a semleges hőmérsékleti zónában a hőmérséklet-változásra. Az újszülött borjú addig érzékeny az erősebb légmozgásra, amíg fel nem szárad. Felszáradás után a vastag szőrtakaróban lévő puffer levegőréteg védi a bőrt a lehűléstől. Tejelő fajtáink bármely korcsoportjában, a megnövelt légáramlásnak kedvező élettani hatása van akkor, ha magas a környezeti levegő hőmérséklete. A légsebesség növekedésével jelentősen nagyobb lesz a szervezet hő-leadása, és ez különösen a felső kritikus hőmérséklet, környezeti túllépése esetén kedvező. Kísérletek azt igazolták, hogy 30 o C-os környezeti léghőmérséklet mellett, a tehenek 30 %-kal több tejet adtak, ha a 0,2 m/s -os légmozgást 2,5-3,5 m/s- ra növelték. Ma már azt is tudjuk, hogy a szarvasmarha hő-leadása szempontjából előnyös, ha a bőrfelülete környezetében a légmozgás 1,0-3,5 m/s tartományba esik. Ugyanakkor, a 3,5 m/s- nál nagyobb légsebesség már nem növeli a tehén felületén a kipárologtatást. A szarvasmarhák védelmet igényelnek a hideg széltől, az esőtől és a közvetlen nyári napsütéstől.

7 6 Alsó kritikus hőmérséklet Felső kritikus hőmérséklet Hidegstressz hűvös SEMLEGES HŐMÉRSÉKLETI ZÓNA OPTIMÁLIS ZÓNA A TERMELÉSHEZ meleg Hőstressz -15 C 0 C 20 C 26 C Környezeti hőmérséklet 1. ábra A tehenek termelése, komfortja szerinti környezeti hőmérsékleti zónák Tej (kg/nap) Takarmány (kg/nap) C ábra A tejtermelés és a takarmányigény alakulása, különböző környezeti hőmérsékleten

8 7 3.2 A hazai húsmarhafajták és korcsoportjai klímaigénye Magyarországon tenyésztett húsmarhafajták: Hereford, Aberden Angus, Hegyi tarka, Fehér-kék belga, Piemonti, Limousin, Charolais. A hazai húsmarhafajták épület nélkül is viszonylag jól tűrik az itteni időjárás viszontagságait, a szélsőségektől azonban, - a hozamok növelése és a veszteségek csökkentése céljából, óvni érdemes. Ma már teljesen egyértelmű, hogy az előző fajtáknál, a hazánknál zordabb klímájú (keményebb telű, hidegebb, szelesebb) országokban is, általános az épületen kívüli, téli marhatartás. A nyári időszakban, a teheneket, a borjakat és a növendék üszőket legelőn helyezzük el úgy, hogy azok, éjjel nappal ott tartózkodnak. A téli időszakra, a szálláshely szintén fedél nélküli, de e szálláshelyet, magasabb fekvésű-, szárazabb területen alakítják ki. Ellető istállóra, általában nincs szükség, de szükséghelyzetre számítva, néhány általános-, egyszerű-, 3 oldalról zárt-, szerfás istállót építenek. Ezen ellető, különösen csapadékos időben, jó szolgálatot tehet a borjú életben tartásához. A marhahizlalás történhet zárt-, színszerű-, kifutós épületben, karámban, vagy épület nélküli tartásban. A hús-marhák téli tartásakor, a legkevésbé kívánatos a zárt épület, mert a zárt-, párás istállóban óriási mértékben elszaporodnak az emésztő- és légzőszervi megbetegedéseket kiváltó kórokozók. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hazai húsmarhatartás általában épület nélkül megvalósítható, de javasolt a szélfogó és a csapadék elleni védelem. A húsmarhatartásban és a marhahizlalásban alkalmazott istállók szellőzés szempontjából kevésbé igényesek, mint a tejelő fajták istállói. 4. Hazai időjárási adatok és az istállók kialakítása A természetes szellőzésű istállózás szempontjából, a legfontosabb hazai meteorológiai adatokat az 1. sz. táblázat tartalmazza. A meteorológiai tényezők közül a külső levegő hőmérséklete, páratartalma, szélsebessége, széliránya, a napsugárzás és a csapadék a leglényegesebb. Az istálló épület, bár sokat módosíthat, felfoghat az időjárás-, a tehén szempontjából negatív hatások közül, az időjárási jellemzők, mind a tehéntartás-, mind az istállókialakítás szempontjából, meghatározók. Hazai viszonyok között, a szarvasmarha istállók külső levegő hőmérséklete mínusz o C, ill. plusz o C között változik. Az istállók hőmérsékletviszonyainak lehetséges veszélyhelyzetei közül, a hideg stressz kevésbé, a hő-stressz sokkal inkább jelentős hatású. Az ország területén számos uralkodó szélirány fordul elő, ezek: északi, északnyugati, nyugati, keleti, észak-keleti szél. Ez azért fontos, mivel a jól tájolt természetes szellőzésű istálló hossztengelye, az uralkodó szélirányra merőleges, a hatékony szélszellőzés miatt (3. ábra). Ugyanakkor az is fontos, hogy a hossztengely kelet-nyugati irányú legyen, hogy a nyitott oldalfalak (nyáron) kevés közvetlen napfényt engedjenek be. Az előzőekből következik, hogy az istállók

9 8 ideális tájolására csak az északi szeles területeken van lehetőség (Nyugat- Dunántúlon és az ország keleti részén, a Tisza és a Körösök által határolt területeken). Az ország egyéb területein, ha az uralkodó szélirányra merőlegesen tájoljuk az istállót, a hosszanti oldalaknál levő pihenőhelyek árnyékolásáról külön szükséges gondoskodnunk. Az árnyékolás azért fontos, mivel a nyári hónapokban, a vízszintes pihenő felület, mintegy kétszer annyi napsugárzást kap (~2000 J/m 2 ) mint az ettől eltérő irányú felület. Hazai viszonyaink között, a takarmányfogyasztást, az életműködést is befolyásoló napi megvilágítási időtartam 8 óra 30 perc és 16 óra között változik az év során. A hőstressz szezonhoz tartozó hónapokban, májustól-októberig, a várható szabadtéri szélsebesség 2,5-4,5 ill. 2,5-3,5 m/s között van. Mint tudjuk, a tehén hőleadása szempontjából kedvező, ha a szélsebesség a tehén környeztében 1,0-3,5 (3,0) m/s tartományban van. Ebből következik, hogy a nyári-, szabadtéri szél, a lombos fa-, vagy szabad légmozgású árnyék alatt lévő tehén számára, közel ideális hűtőhatású. Hazai időjárási viszonyaink között, nyitott oldalfalú és nyitott tetőgerincű (zárhatónyitható oldalfalú) természetes szellőzésű istálló építhető, mivel a külső hőmérséklet nem süllyed tartósan mínusz 16 o C alá. Mivel a tél nem túl hideg, nem szükséges hőszigetelt szarvasmarha istállót építenünk. Magyarország területe csapadékban szegény, de a csapadék időbeli- és térbeli eloszlása igen szeszélyes. Ezért, a nyitott tetőgerinc kialakítások közül (7. ábra), a csapadék istállóba való bejutásának megakadályozása szempontjából, a legkevésbé védett a nyitott tetőgerinc (7/a. ábrarész) valószínűleg nem eléggé zárt, a legzártabb megoldás, tetőgerincsapka terelőlappal (7/d. ábrarész), feleslegesen zárt. A természetes szellőzésű istállózás szempontjából legfontosabb hazai meteorológiai adatok 1. sz. táblázat Sorszám Megnevezés Mértékegység Adat 1 Napfénytartam éves területi értéke minimum maximum óra óra Napfénytartam havi átlag minimum decemberben maximum júliusban óra óra Éves globális sugárzás MJ/m A nyári félévre (április-szeptember) eső globális MJ/m sugárzás 5 A napi megvilágítási időtartam minimum maximum óra óra 8, Külső levegő havi-, átlagos hőmérséklete minimum januárban maximum május-augusztusban o C mínusz o C ~36 7 Az éves hőstressz napok száma nap (db) Külső levegő havi-, átlagos páratartalma maximum januárban minimum júliusban % % Havi-, átlagos szélsebesség m/s 2,5-4

10 9 1.sz.táblázat folytatása Sorszám Megnevezés Mértékegység Adat 10 A nyári hónapokban a várható légsebesség m/s Havi-, átlagos csapadék téli csapadék minimum nyári csapadék maximum mm/hó mm/hó Maximális havi csapadék mm/hó A 10 mm-t meghaladó csapadékmennyiségű napok száma nap/év Az éves sugárzás nyári félévre eső része % ~75 (Forrás; Szász G - Tőkei L: Meteorológia. Mezőgazda Kiadó Budapest, 1997.) 3. ábra Jól tájolt-, természetes szellőzésű tehénistálló (az oldalfalakon kevés-, közvetlen napfényt enged be, hossztengelye kelet-nyugati irányú, valamint hossztengelye az uralkodó szélirányra merőleges, amely növeli a légcserét.) 5. Szarvasmarha istállók természetes szellőzése A nyitott-, és zárt tehénistállók kialakítását szemlélteti a 4. ábra. A természetes szellőzés előnyei: - a gépi szellőzéshez képest kisebb üzemeltetési költség, - minimális törődés, a megfelelő légcsere meglétére való figyelésben, a gépi szellőzés lehetséges energia-kimaradásához képest, - csökkent nappali világítási költség a nyitottabb-, világosabb istálló miatt. A természetes szellőzés hátrányai: - hideg időben kicsi az istálló-hőmérséklet, befolyásolási lehetősége,

11 10 - csökkent mértékű hatás az istállón belüli légeloszlásra, valamint kevésbé egyenletes az épületen belüli légcsere, - a gyenge-, nyári szél ezen épületek szellőzésében nem elég hatékony. 4. ábra Nyitott és zárt szarvasmarha istálló jellemző kialakítása 5.1 Tipikus természetes szellőzésű istállók A mai szarvasmarha-istállóink nagyrészt nyitottak, melyekben a szellőzést természetes úton oldják meg. A régi építésű istállóink általában kis légterűek, nem eléggé nyitottak, vagy nem természetes szellőzésűnek készültek. A mai értelemben vett, ún. 4. generációs-, természetes szellőzésű tehénistállók (5. ábra) építésének mindössze néhány éves hazai múltja van. A éves, ún. 1. generációs természetes szellőzésű istállóknál, a légcserét nyitható ajtókkal és ablakokkal kívánták biztosítani (5/a. ábra). A fiatalabb építésű istállóknál, először egy hosszanti oldalt tettek nyitottá (2. generációs természetes szellőzésű istálló, 5/b. ábra)), majd a mind két hosszanti oldal nyitott lett (3. generációs természetes szellőzésű istálló, 5/c. ábra)), a tetőgerinc nyitása nélkül. A mai természetes szellőzésű tehénistálló (4. generációs természetes szellőzésű istálló, 5/d. ábra)) tetőgerinc-szellőzésű, valamint mindkét oldalfala-nyitott, ill. függönnyel nyitható-zárható. Az oldalfalak nyithatósága változtatható oldalfalnyílást jelent, melyet egy eresz alatti állandó oldalfalnyílás egészít ki. A tipikus természetes szellőzésű istállóink nyitottsága, szellőztethetősége kialakítása eltérő ezért azok jellemzői, előnyei, hátrányai is eltérőek (2. sz. táblázat). A 2. generációs istálló kialakítás elegendő védelmet nyújt a hús-marhák számára. A 4. generációs istálló a legjobb klímafeltételeket biztosítja a tejelő tehénállomány számára.

12 11 a.) Első generációs természetes szellőzésű istálló, légcsere nyitott ajtón, ablakokon, szélszellőzéssel. b.) Második generációs természetes szellőzésű istálló, állandó légcsere lehetőség az egyik nyitott-, hosszanti oldalfalon c.) Harmadik generációs természetes szellőzésű istálló, állandó légcsere lehetőség, két nyitott oldalfalon d.) Negyedik generációs természetes szellőzésű istálló, állandó légcsere lehetőség a nyitott tetőgerincen és a változtathatóan nyitott-, két-, hosszanti oldalfalon. 5. ábra Természetes szellőzésű istálló típusa

13 12 Tipikus természetes szellőzésű hazai istálló jellemzői, előnyei, hátrányai 2. sz. táblázat Megnevezés, Tipikus természetes szellőzésű istállók funkció 1 generációs 2 generációs 3 generációs 4 generációs Eső elleni védelem Jó Részben jó Részben jó Jó Nyári napfény elleni védelem Jó Részben jó Részben jó Jó Külső/belső léghőmérséklet Belső mindig jóval magasabb Belső mindig magasabb Külső-belső közel azonos Külső/belső páratartalom Belső jóval magasabb Belső téli és nyári, napsütésben magasabb Általában, külső/belső azonos Belső magasabb Téli légcsere Nem megfelelő Megfelelő Jó Jó Nyári légcsere Nem megfelelő Nem megfelelő Nem megfelelő Jó Hideg szél elleni védelem jó Részben jó Részben jó Jó Hőstressz elleni védelem Nem megfelelő Nem megfelelő Tehénhűtő ventilátorral részben megfelelő Hátrányok Előnyök Nincs elég légcsere, nyáron túl meleg, ősszeltélen-tavasszal túl párás, büdös, nincs benne légmozgás, nyitott ajtó mellett télen huzatos Véd eső, szél és napsütés ellen Nyáron túl meleg, egyes részei télen huzatosak, egy része nem véd az eső ellen és a napfény ellen Télen kedvezően napfényes, friss benne a levegő, kivéve nyári időben, véd eső, szél ellen Nyáron túl meleg és büdös, nyáron belül nincs elég légmozgás és légcsere Az év egy részben kedvező klíma, véd eső, szél és napfény ellen Külső/belső közel azonos Tehénhűtő ventilátorral megfelelő Nyáron nem elég szellős, télen a trágya benne lefagyhat. Magas épület kell, mely növeli a költséget. Véd eső, szél és napsütés ellen, nincs huzat, mindig tiszta benne a levegő

14 A korszerű, 4. generációs természetes istálló szerkezeti megoldásai A 4. generációs-, természetes szellőzésű tehénistálló szerkezeti elemei (6. ábra): - hőszigetelés nélküli tetőszerkezet (1), minimum 33 %-os lejtéssel (2), - állandó méretű tetőgerinc-nyílás (7. ábra, valamint 6. ábra 3-as tétel), - állandó méretű oldalfal-nyílás (mindkét oldalfalon) (8. ábra, valamint 6. ábra 4-as tétel), - változtatható téli oldalfal-nyílás (9. ábra, valamint 6. ábra 5-as tétel), - változtatható nyári oldalfal-nyílás (10. ábra, valamint 6. ábra 6-as tétel), - jelentős oldalfal-magasság (7), - oromfalon nyitható ajtók (8), - magas tetőgerinc. A természetes szellőzésű tehénistálló, épületszélességtől is függő méreteit a 3. sz. táblázatban gyűjtöttük össze. 6. ábra A 4. generációs-, természetes szellőzésű tehénistálló szerkezeti elemei (1-hőszigetelés nélküli tetőszerkezet, 2-tetőlejtés minimum 33 %, 3-állandó méretű tetőgerincnyílás, 4-állandó méretű oldalfal-nyílás, 5-változtatható téli oldalfal-nyílás, 6-változtatható nyári oldalfal-nyílás, 7-jelentős oldalfal-magasság, 8-oromfalon nyitható ajtók)

15 14 A 4 GENERÁCIÓS TERMÉSZETES SZELLŐZÉSŰ TEHÉNISTÁLLÓK SZERKEZETI MÉRETEI 3.sz.táblázat Megnevezés Mért mértékegység Megjegyzés <10 m épületszélességnél <10 m épületszélességnél 30 m széles, 4 soros istállóban Minimum 15 cm Minimum 16,5 Minimum 58 cm cm/10 m épület szélesség Állandó méretű tetőgerinc-nyílás Állandó méretű Minimum 8,0 cm/10 m épületszélesség oldalfal-nyílás (Az épület mindkét oldalfalán elhelyezve) Tető-lejtés Minimum 33 % Téli-, szélcsendes Minimum 5,5 cm, vagy 7,5 cm/10 m épület szélesség, időben a párakicsapódás megakadályozása miatt szükség lehet változtatható 8.5/10 m épületszélesség méretű nyílásra. oldalfal nyílás Oldalfal-magasság - minimum 3 m, ehhez tartozó oldalfalnyílás 2,1-2,4 m, - 3,6 m ehhez tartozó oldalfalnyílás 2,7-3,0 m - maximum 4,2 m hosszú terelőlapos tetőgerinc-nyílás ajánlott; 16,5-41,5 cm/10 m épületszélesség Cél, a termelődő pára elvezetése. ha nő az oldalfalmagasság, növelhető az oldalfal-nyílás mérete, ha nő az oldalfalmagasság, nő az épület magasság és a magassággal együtt nő az elérhető külső szélsebesség.

16 15 a) Nyitott tetőgerinc b) Nyitott tetőgerinc, rövid terelőlappal (1) 1 A sodródó és a hulló csapadék néha bejut az épületbe A sodródó csapadékot eltereli, de a hulló csapadék bejuthat az épületbe c) Tetőgerinc sapka (2) d) Tetőgerinc sapka, terelőlappal (3) A hulló csapadék lefolyik, de a sodródó csapadék beverődik a sapka alá és bejuthat az épületbe A sodródó és a hulló csapadékot is eltereli, és elegendő teret hagy, hogy ne akadályozza a levegő mozgását e) Eltolt tető f) Eltolt tető, terelőlappal (1) Az innen érkező csapadék lefolyik Az innen érkező csapadék bejuthat az épületbe Az innen érkező csapadék lefolyik 1 Az hulló csapadék nem jut be az épületbe A sodródó és a hulló csapadékot is eltereli, és elegendő teret hagy, hogy ne akadályozza a levegő mozgását g) Belső vízgyűjtőcsatorna (4) 4 A vízgyűjtőcsatorna összegyűjti az épületbe jutó csapadékot 7. ábra Az állandó méretű tetőgerinc-nyílások szerkezeti megoldásai

17 16 8. ábra Állandó oldalfal-nyílás kialakítása, függönnyel nyitható oldalfalú istállóban

18 17 9. ábra A mozgatható függöny használata a változtatható oldalfal-nyílás kialakítására

19 18 a) Szélvédő tolókapu Egy darabban legfeljebb 15 méter hosszon és 6 méter magasságig, valamennyi hálóés ponyvakombinációval Feltekerhető oldalfalrendszerek b) Feltekerhető falrendszer lentről felfelé kézzel, vagy motoros meghajtással 50 méter hosszig és 6 méter magasságig egy darabban c) Lentről fölfelé tekerhető szerkezet az etetőasztalnál d) Nyitás fentről lefelé e) Nyáron árnyékolás felülről f) Oldalfali levegőztető rendszer fentről lefelé nyitva és felül feltekerve kézi, vagy motoros vezérléssel. Egy darabban 50 méter szélességig és 4,5 méter magasságig g) Teljes falnyitás felülről letekerve 10. ábra A változtatható nyári oldalfal-nyílások szerkezeti megoldása

20 Természetes szellőzési formák A természetes szellőzésnek két formája (11. ábra) van: - gravitációs szellőzés (A) - szélszellőzés (B) Tisztán gravitációs szellőzés (A) van az istállóban télen, szélcsendes időben. Ekkor a két oldalfal, állandó méretű nyílásain, közel azonos mennyiségű friss levegő áramlik be az istálló légterébe, a szennyezett levegő csak az állandó méretű tetőgerinc-nyíláson keresztül távozik az istállóból. Tisztán szélszellőzés (B) van az istállóban nyáron, ha a külső és a belső léghőmérséklet azonos. Ekkor a szél hatására, a külső friss levegő, szélirány felőli nyitott oldalfalon lép be az istállóba. A szél hatására, az istállóban levő szennyezett levegő felhígul, a kiáramló levegő nagyobb része a széliránnyal ellentétes nyitott oldalfalon, kisebb része pedig, a tetőgerinc-nyíláson át, távozik az istállóból. Az esetek többségében, a gravitációs szellőzés és a szélszellőzés egyszerre fordul elő. Így a természetes szellőzésű istálló légcseréje Q t (m 3 /h) egyenlő a gravitációs légcsere Q g (m 3 /h) és a szélszellőzési légcsere Q sz (m 3 /h) összegével. Q t = Q g + Q sz (m 3 /h) 11. ábra Természetes szellőzés

21 A gravitációs szellőzés törvényszerűségei A gravitációs légcsere mennyisége (Q sz ) az alábbi képlettel kalkulálható, ha a kiáramlási keresztmetszet (A) azonos a beáramlási keresztmetszetekkel (2 x A1) ( t t ) 2 pk b k gh V = A, (m 3T bρ 3 /h) ahol (12. ábra): A = az áramlási keresztmetszet, (L/tetőgerinc-nyílás hossza/ x Sz /tetőgerinc-nyílás szélessége/) (m 2 ), ρ k = a levegő sűrűsége a belső léghőmérsékletnél (kg/m 3 ), t b és t k = a belső- és külső levegő hőmérséklete, ( C), H = a beömlőnyílás (oldalfal-nyílás), valamint a kiömlőnyílás (tetőgerincnyílás) közötti szintkülönbség (m), ρ = a normál állapotú levegő sűrűsége (kg/m 3 ), A1 = egyik oldali beáramlási keresztmetszet (az oldalfal-nyílás magassága X az oldalfalnyílás hosszával) 12. ábra A gravitációs légcserét befolyásoló tényezők Annál nagyobb a gravitációs légcsere, az előző képlet szerint, minél nagyobb - A a levegőáramlási (ki- és beáramlási keresztmetszet itt egyforma) keresztmetszete - H a be- és kiáramlási keresztmetszetek közötti szintkülönbség - t b -t k a belső és külső léghőmérséklet különbsége A gravitációs légcsere azzal is növelhető, ha az oldalfal-nyílás felületét a tetőgerincnyílás felületének többszörösére növeljük (lásd 13. ábra)

22 21 Ha például, a két oldali oldalfal-nyílás összege, 2-szerese a tetőgerinc-nyílás felületének, akkor ~ 25 %-kal nő a légcsere. Ha az oldalfal-nyílás felületét a tetőgerinc-nyílás felületének 4-6-szorosára növeljük, ezzel legfeljebb mintegy 40 %-os légcsere növekmény érhető el A szélszellőzés törvényszerűségei A szélszellőzési légcsere mennyisége (Q n ) amely főként a szélerősségtől, és a széliránytól függ, az alábbi teoretikus összefüggéssel kalkulálható: Q sz = e A 1 υ Q sz = szélszellőzési légcsere (m 3 /s) A 1 = az oldalfal-nyílás egyik oldali szabad felülete (m 2 ) υ = légsebesség az oldalfal-nyílásban (m/s) e = hatékonysági tényező (e = 0,5-0,6 ha a szélirány merőleges az oldalfalakra e = 0,25-0,35 ha a szélirány átlós jellegű, vagy nagyon széles az épület e = 0,35 ha a szélirány változó, nem állandóan merőleges az oldalfalra) Nagyobb a szélszellőzési légcsere ha - nagyobb A 1 az oldalfal-nyílás felülete (m 2 ) mindkét oldalon, - nagyobb υ a légsebesség az oldalfal-nyílásban, erősebben fúj a szél, - ha kisebb légellenállású-, vagyis keskenyebb az istállóépület (4.sz.táblázat), - ha nincs szélirányba eső épület vagy akadály, minimális elválasztó távolságon belül (14. ábra).

23 ábra Gravitációs szellőzésnél, az oldalfal-nyílásfelületének növelésével elérhető légcsere-növekmény Nyári-, szélerősségtől függő légcsere, különböző szélességű tehénistállóknál 4.sz.táblázat Szélsebesség A szél által keltett légcsere (m3/h/pihenőboksz) (m/s) (km/h) 2 soros istálló 3 soros istálló 4 soros istálló 6 soros istálló 0,4 1, ,9 3, ,3 4, ,8 6, ,2 8, Istálló szélesség (m) Megjegyzés: minimális légcsere m 3 /h/pihenőboksz

24 ábra A hatékony szélszellőzéshez szükséges minimális elválasztó távolság (az istálló szélesség fele, illetve min. 15 a siló kiemelkedő részétől vagy facsoporttól, ill. min 23 m egyéb épülettől) A természetes szellőzés szabályozása A természetes szellőzési légcserét befolyásolja: - az épitész és a tulajdonos azzal, hogy mekkorára választja a: - A -t a tetőgerinc-nyílás keresztmetszetét, - H t a beömlő-nyílás valamint a kiömlő-nyílás közötti szintkülönbséget - a nyitható oldalfal-magasságot, ezzel meghatározza az A 1 -t, az oldalfalnyílás legnagyobb felületét, - az istállóépület szélességét, égtáj szerinti tájolását, távolságát a szélirányba eső épületektől, egyéb akadályoktól, - az időjárás azzal, hogy változtatja a napsütést, a szélirányt, a szélerősséget, a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, esőt hoz, vagy szélcsendet, - az istállót üzemeltető tehenész (tulajdonos, bérlő, dolgozó) azzal hogy: - kézzel változtatja az oldalfalak az oromfalak nyitottságát-zártságát, - az oldalfalak nyitottság-szabályozását automatára bízza, valamint kézzel változtatja az oromfalakon lévő ajtók nyitottságát, zártságát. A szellőzés szabályozás alapvető lehetőségeit, 4. generációs-, természetes szellőzésű tehénistállónál, forró nyári időjáráshoz, tavaszi és őszi időjáráshoz, valamint téli időjáráshoz, a 15. ábra részábrái mutatják.

25 24 a.) Forró, nyári időjáráshoz teljesen nyitott oldalfalak, az oromfalakon lévő ajtók teljesen nyitva. b.) Tavaszi és őszi időjáráshoz részben nyitott oldalfalak, az oromfalakon lévő ajtók részben, vagy teljesen nyitva. c.) Hideg téli időjáráshoz, az állandó méretű oldalfal-nyílás plusz a változtatható téli oldalfal-nyílás egy része nyitott, az oromfalon lévő ajtók zárva. 15. ábra A szellőzés szabályozása, 4. generációs természetes szellőzésű tehénistállónál

26 25 6. Szarvasmarha istálló a klíma-vizsgálatának szempontjai. Mivel az istállóklíma számos tényező bonyolult egymásra hatása alapján alakul ki, ezért szükség szerint mérni kell az istállólevegő (a külső levegő) hőmérsékletét, relatív páratartalmát, a levegő mozgását (sebességét), a levegő kémiai, bakteriológiai és porszennyezettségét, valamint a megvilágítás erősségét. A méréssel kapott értékeknek a szarvasmarhák egészségi állapotával és a termelési eredményekkel, a követelményekkel való összevetése alapján következtetni lehet arra, hogy a kérdéses istálló kialakítása megfelelő-e, de arra is, hogy melyek azok az építési, épületgépészeti vagy üzemeltetési hibák, amelyek kiiktatásával a mikroklíma javítható. E vizsgálatok személy-, és műszerigényesek és a mérési módszer gondos megtervezését is igénylik. Az istállóklíma mérésekkel nemcsak az időbeni, hanem a térbeli különbségekre is adatokat lehet kapni. Az istálló klímáról akkor kapunk a legmegbízhatóbb adatokat, ha a műszereket (mérési helyeket) minél több ponton állítjuk fel és hosszabb idejű adatfelvételt folytatunk. Általános elv, hogy minél rosszabbak a klímaviszonyok az istállóban, annál több ponton célszerű méréseket végezni. Először több ponton egy rövid tájékoztató mérést ajánlatos végezni, és ha az eredmények (a követelményekhez képest) kedvezőek, akkor csökkenteni lehet a mérési pontok számát. Természetesen ugyanakkor a vizsgált istállótól nem messze, de legalább az épület magasságának megfelelő távolságban, az uralkodó szélirányt is figyelembe véve végezzünk külső méréseket is. A speciális (több mérési ponton, több jellemzőt folyamatában regisztráló) mérések drágább műszereket, több személyt és bonyolultabb módszert igényelnek, ezért ha ezek kivitelezéséhez a személyi, vagy tárgyi feltételek az üzemben nincsenek meg, akkor egy megfelelően felszerelt, referenciákkal rendelkező intézményt ajánlatos felkérni e vizsgálatok elvégzésére. Az istállók klímaviszonyainak meghatározási módszerei és a mérési eredmények feldolgozása, értékelése összefoglalóan megtalálhatók az MI számú, az istállóklíma vizsgálattal foglalkozó minisztériumi műszaki irányelvben.. Kedvező, ha az istállóklíma vizsgálatakor alkalmazható egyszerűbb műszerekkel a szaktanácsadók is rendelkeznek.

27 26 Ajánlott irodalom 1. Bak J. Pazsiczki I.: Tehénistállók klímajellemzői és befolyásolási lehetősége. Mezőgazdasági Gépesítési Tanulmány XLI. évf. 1.sz. FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő pp. 2. Bak J. Pazsiczki I.: A környezeti és klímajellemzők vizsgálata az állatjóllétet negatívan befolyásoló hatások csökkentésére. Jelentés (témaszám: ) FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő, pp. 3. Bak J.: Technológiai és termelési jellemzők összefüggése a tehenészetekben. Jelentés (témaszám: ) FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő, pp.

JÖVŐKÉP CÉLJAINK VÁLLALAT UNK

JÖVŐKÉP CÉLJAINK VÁLLALAT UNK A távfűtési rendszer biztonságos és a sok-lakásos épületek ellátására leginkább alkalmas módszer. Kényelmes, hiszen nem igényli a helyi hőtermeléshez szükséges berendezések kiépítését és üzemeltetését.

Részletesebben

Új módszer a lakásszellőzésben

Új módszer a lakásszellőzésben 1 Csiha András okl. gépészmérnök, főiskolai docens Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszék etud.debrecen@chello.hu Új módszer a lakásszellőzésben FluctuVent váltakozó áramlási irányú,

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4.

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 2016.01.01 2017.12.31 8 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített

Részletesebben

Tangó+ kerámia tetõcserép

Tangó+ kerámia tetõcserép 0 A cserépcsalád kerámia elemei A cserépfedés nézete TANGÓ+ alapcserép,-0, db / m TANGÓ+ szellőzőcserép TANGÓ+ hófogócserép db / szarufaköz, min. db / 0 m táblázat szerint TANGÓ+ jobbos szegőcserép,-,0

Részletesebben

27/2007. (IV. 17.) FVM

27/2007. (IV. 17.) FVM 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

Tetőfedés kerámia cseréppel

Tetőfedés kerámia cseréppel Tetőfedés kerámia cseréppel szakszerű kivitelezés követelményei ( jegyzet) Összeállította: Nemes András okl. építőmérnök TONDACH alkalmazástechnikai szaktanácsadó Készült a Műszaki Ellenőri Tanfolyam résztvevő

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 1. oldal 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h)

Részletesebben

27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet

27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Hatályos: 2013.07.09-7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének

Részletesebben

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44 A 21. század legfontosabb kulcskérdése az energiaellátás. A legfontosabb környezeti probléma a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó széndioxid csak növekszik, aminek következmény a Föld éghajlatának

Részletesebben

Váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés

Váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés 1 Váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés A találmány tárgya váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés, különösen lakásszellőzés

Részletesebben

Keltetőüzem-szellőztetés Alapvető szempontok

Keltetőüzem-szellőztetés Alapvető szempontok Keltetőüzem-szellőztetés Alapvető szempontok Keltetőüzem-szellőztetés Alapvető szempontok BERNARD GREEN Gépészeti diplomájának (BSc fokozatának) megszerzése után 1995-ben a baromfiiparban helyezkedett

Részletesebben

TERVEZÉSI SEGÉDLET PREFA TETŐFEDÉSI RENDSZEREK

TERVEZÉSI SEGÉDLET PREFA TETŐFEDÉSI RENDSZEREK TERVEZÉSI SEGÉDLET PREFA TETŐFEDÉSI RENDSZEREK TETŐ HOMLOKZAT NAPELEM www.prefa.com TARTALOMJEGYZÉK TETŐFORMÁK ÁLLÓ TETŐABLAKOK / TETŐ HAJLÁSSZÖG SZERKEZETI FELÉPÍTÉS ALÁTÉTHÉJAZAT ÉS RÉTEGREND 7 KIALAKÍTÁSI

Részletesebben

Kezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221

Kezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221 Szilárd tüzelésű kazán 6 720 809 698 (2014/03) HU Kezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221 Teljesítmény-tartomány 20 kw-tól 40 kw-ig Kezelés előtt figyelmesen olvassa el. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

Részletesebben

G-OLD Infrapanel. az Ön otthonának melegéért!

G-OLD Infrapanel. az Ön otthonának melegéért! Egészség Melegség Minőség 10 év garancia G-OLD G-OLD Infrapanel Infrapanel az Ön otthonának melegéért! Mivel fűtsük otthonunkat Az Infrafűtés működése Az alkalmazás lehetőségei Mitől takarékos ez a rendszer

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése. . BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus

Részletesebben

HIDROTERMIKUS HŐ HŐSZIVATTYÚZÁSI LEHETŐSÉGEI A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN

HIDROTERMIKUS HŐ HŐSZIVATTYÚZÁSI LEHETŐSÉGEI A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN HIDROTERMIKUS HŐ HŐSZIVATTYÚZÁSI LEHETŐSÉGEI A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN Átfogó tervre lenne szükség Fodor Zoltán 1, Komlós Ferenc 2 1 Geowatt Kft., 2 Ny. minisztériumi vezető-főtanácsos A természettudomány azt

Részletesebben

Fokolus TOP kategória az egyszerő vegyestüzeléső kazánok között

Fokolus TOP kategória az egyszerő vegyestüzeléső kazánok között Fokolus nevő vegyestüzeléső kazán (Majdnem-faelgázosító-kategória! És talán pellet-égı is felszerelhetı rá?) Használati útmutató a felhasználónak 2010.12. hónaptól Fokolus TOP kategória az egyszerő vegyestüzeléső

Részletesebben

TARTALOM. Általános feltételek 44. Anyagszükséglet 44. Elnevezések 45. Zsindelyigény felmérése 50. Tető előkészítése 51. Zsindely felrakás 53

TARTALOM. Általános feltételek 44. Anyagszükséglet 44. Elnevezések 45. Zsindelyigény felmérése 50. Tető előkészítése 51. Zsindely felrakás 53 TARTALOM Általános feltételek 44 Anyagszükséglet 44 Elnevezések 45 Zsindelyigény felmérése 50 Tető előkészítése 51 Zsindely felrakás 53 Zsindely felrakási útmutató ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK Az IKO nem vállal

Részletesebben

EGY ALACSONY ENERGIAIGÉNYŰ ÉS EGY PASSZÍVHÁZ JELLEGŰ HÁZ TÖBBLETKÖLTSÉGEI EGY 110 m2-es ZUGLÓI HÁZ FELÚJÍTÁSA ESETÉBEN - 2011. 06. 25.

EGY ALACSONY ENERGIAIGÉNYŰ ÉS EGY PASSZÍVHÁZ JELLEGŰ HÁZ TÖBBLETKÖLTSÉGEI EGY 110 m2-es ZUGLÓI HÁZ FELÚJÍTÁSA ESETÉBEN - 2011. 06. 25. EGY ALACSONY ENERGIAIGÉNYŰ ÉS EGY PASSZÍVHÁZ JELLEGŰ HÁZ TÖBBLETKÖLTSÉGEI EGY 110 m2-es ZUGLÓI HÁZ FELÚJÍTÁSA ESETÉBEN - 2011. 06. 25. Ez a tanulmány egy konkrét ház kapcsán készült, az előző, a 110 m2-es

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en) 5895/16 ADD 1 MAR 31 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. február 5. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

PB tartályok Biztonsági Szabályzata

PB tartályok Biztonsági Szabályzata PB tartályok Biztonsági Szabályzata I. FEJEZET ALKALMAZÁSI TERÜLET A Szabályzatban foglaltakat alkalmazni kell valamennyi, a fogyasztóknál elhelyezett cseppfolyósított propán-butángázos tartályos gázellátó

Részletesebben

8. Energiatermelő rendszerek üzeme

8. Energiatermelő rendszerek üzeme Energetika 83 8. Energiatermelő rendszerek üzeme Az energia termelését (=átalakítását) műszaki berendezésekben valósítjuk meg. Az ember sütési-főzési feladatokra tűzhelyeket, fűtés biztosítására: kandallókat,

Részletesebben

TANULMÁNY A HAZAI TEJTERMELİ TEHENÉSZETEKBEN ALKALMAZOTT TARTÁS- ÉS ÜZEMELTETÉSTECHNOLÓGIÁK ÉRTÉKELÉSE. PATKÓS ISTVÁN dr.

TANULMÁNY A HAZAI TEJTERMELİ TEHENÉSZETEKBEN ALKALMAZOTT TARTÁS- ÉS ÜZEMELTETÉSTECHNOLÓGIÁK ÉRTÉKELÉSE. PATKÓS ISTVÁN dr. TANULMÁNY A HAZAI TEJTERMELİ TEHENÉSZETEKBEN ALKALMAZOTT TARTÁS- ÉS ÜZEMELTETÉSTECHNOLÓGIÁK ÉRTÉKELÉSE PATKÓS ISTVÁN dr. Kulcsszavak: tartás- és üzemeltetéstechnológiák, etológia, ergonómia, környezetvédelem,

Részletesebben

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése 6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az

Részletesebben

Súly ca. EN 13168. Hajlítószil. Súly ca. Páradiff.ell. szám μ. Nyomófesz. Hővez.ellenáll. (kg/m 2. R (m K/W) EN 13168. Hajlítószil. Hajlítószil.

Súly ca. EN 13168. Hajlítószil. Súly ca. Páradiff.ell. szám μ. Nyomófesz. Hővez.ellenáll. (kg/m 2. R (m K/W) EN 13168. Hajlítószil. Hajlítószil. Súly ca. Hővez.ellenáll. (kg/m 2 2 ) R D (m K/W) Nyomófesz. (kpa) σ 10 Hajlítószil. (kpa) σ b Páradiff.ell. szám μ EN 13168 Súly ca. (kg/m 2 ) Hővez.tényező U D (W/mK) Hővez.ellenáll. 2 R (m K/W) D Nyomófesz.

Részletesebben

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM r e n d e l e t e az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,

Részletesebben

Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében

Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében (92)TÉGLA ZS. 1, BORÓCZKI G. 2, TERBE T. 3 Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében Results of the experiment the pepper

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

1. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉGE

1. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉGE Villamos művek 1. A VILLAMOSENERIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉE Napjainkban életünk minden területén nélkülözhetetlenné vált a villamos energia felhasználása. Jelentősége mindenki számára akkor válik

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Segédlet és méretezési táblázatok Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz

Segédlet és méretezési táblázatok Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz A trapézprofilokat magas minőség, tartósság és formai változatosság jellemzi. Mind a legmagasabb minőséget képviselő

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek

Részletesebben

1. ZÁRTTÉRI TŰZ SZELLŐZETÉSI LEHETŐSÉGEI

1. ZÁRTTÉRI TŰZ SZELLŐZETÉSI LEHETŐSÉGEI A tűz oltásával egyidőben alkalmazható mobil ventilálás nemzetközi tapasztalatai A zárttéri tüzek oltására kiérkező tűzoltókat nemcsak a füstgázok magas hőmérséklete akadályozza, hanem annak toxicitása,

Részletesebben

GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére

GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET. 2013/14. 1.

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET. 2013/14. 1. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK M1 TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET 013/14. 1. félév 1. Elméleti összefoglaló A folyadékáramlásban lévő,

Részletesebben

41/1997. (V. 28.) FM rendelet. az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról

41/1997. (V. 28.) FM rendelet. az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 45. -ának 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban -

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves résztvevők! SLIDE1 Koltai György vagyok, és tisztelettel köszöntöm Önöket

Részletesebben

A belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról

A belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról 1 Melléklet BM/10166/2011. számú előterjesztéshez A belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról Az épített

Részletesebben

Lásd.: a 4.1.1. pontban leírtak, miszerint az üzemelő két kéménynek és mindkét összekötő elemnek nincs meg az ellenőrzési és a tisztítási feltétele.

Lásd.: a 4.1.1. pontban leírtak, miszerint az üzemelő két kéménynek és mindkét összekötő elemnek nincs meg az ellenőrzési és a tisztítási feltétele. 4. Az épület épületgépészeti rendszereire vonatkozó műszaki állapot értékelés 4.1. Az épület gépészeti rendszereinek azonosítása, ismertetése, állapotuk értékelése 4.1.0. Külső közművek A tárgyi épület

Részletesebben

KÉRDÉSSOR. a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez

KÉRDÉSSOR. a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez KÉRDÉSSOR a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez (okl. településmérnökök számára) a jelű válaszok tesztkérdés helyes válaszai,

Részletesebben

Hogy hozhatunk létre optimális munkahelyi légkört és környezetet?

Hogy hozhatunk létre optimális munkahelyi légkört és környezetet? Hogy hozhatunk létre optimális munkahelyi légkört és környezetet? Gyakorta hallhatjuk, hogy a munkahely a második otthonunk. Ez nálunk Magyarországon többszörösen igaz, hiszen a munkánk nemcsak saját közérzetünket,

Részletesebben

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást! 2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

5. VALAMENNYI ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ

5. VALAMENNYI ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ 5. VALAMENNYI ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ ÉLELMISZER-HIGIÉNIÁRÓL SZÓLÓ 852/2004/EK RENDELET ALAPJÁN 5.1. Élelmiszer-előállító és forgalmazó helyre vonatkozó

Részletesebben

Szállodák, éttermek és vendéglátóhelyek dolgozóinak védelme

Szállodák, éttermek és vendéglátóhelyek dolgozóinak védelme Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Szállodák, éttermek és vendéglátóhelyek dolgozóinak védelme növekvő ágazat az Európai Unióban jelenleg több mint 7,8 millió embert foglalkoztat.

Részletesebben

Dee Fly szellőzés. Ragaszkodjon a komforthoz

Dee Fly szellőzés. Ragaszkodjon a komforthoz Dee Fly szellőzés Ragaszkodjon a komforthoz Dee Fly és Minigaine Könnyű telepítés és használat! A hővisszanyerős rendszer a nappaliba és a hálószobákba juttatja a friss levegőt, és a WC-ből, a fürdőszobákból

Részletesebben

4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés)

4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés) 4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés) ). A gyártás-előkészítés-irányítás funkcióit, alrendszereit egységbe foglaló (általános gyártási) modellt a 4.1. ábra szemlélteti.

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

SZOMBATHELY MJV Önkormányzata. Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése c. pályázati felhíváshoz (TOP-6.2.

SZOMBATHELY MJV Önkormányzata. Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése c. pályázati felhíváshoz (TOP-6.2. SZOMBATHELY MJV Önkormányzata Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése c. pályázati felhíváshoz (TOP-6.2.1-15) 2014-2020 Koncepcionális javaslat Készítette: 2016. április

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az Új Ururu Sarara FTXZ-N + RXZ-N

Az Új Ururu Sarara FTXZ-N + RXZ-N Egy technológiai mestermű, ami teljes kényelmi megoldást biztosít hűtés, fűtés, légtisztítás, szellőztetés, párásítás és szárítás terén Az első R32-es hűtőközeggel üzemelő lakossági légkondicionáló berendezés

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK GEOMETRIAI TARTÁLYHITELESÍTÉS HE 31/4-2000 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK 3. ALAPFOGALMAK 3.1 Tartályhitelesítés 3.2 Folyadékos (volumetrikus)

Részletesebben

SZESZMÉRŐ KÉSZÜLÉKEK

SZESZMÉRŐ KÉSZÜLÉKEK HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS SZESZMÉRŐ KÉSZÜLÉKEK HE 58-2001 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata Az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus adatbázisában

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése TARTÁSTECHNOLÓGIAI MÓDSZEREK A HÚS- ÉS TEJELŐMARHÁNÁL - Irányzatok a húsmarhatenyésztésben,

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Kombi-alagút szellőzés

Kombi-alagút szellőzés Kombi-alagút szellőzés Az intelligens istállóklíma szabályozó rendszer A kombi-alagút szellőzés két különböző szellőzési rendszert egyes Szellőzés oldalmódban Ahhoz, hogy stabil vákuum szellő zést biztosítsunk,

Részletesebben

A termőföld mint erőforrás

A termőföld mint erőforrás A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó,

Részletesebben

Szóbeli vizsgatantárgyak

Szóbeli vizsgatantárgyak Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Magasépítéstan 2. Szilárdságtan 3. Szervezési és vállalkozási ismeretek Megjegyzések: 1. A Magasépítéstan vizsgatantárgy szóbeli tételei szóban és vázlatrajzokkal megválaszolható

Részletesebben

15 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ MELEGVÍZ IGÉNYÉNEK

15 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ MELEGVÍZ IGÉNYÉNEK 1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VEGYIPARI GÉPEK TANSZÉKE 15 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ MELEGVÍZ IGÉNYÉNEK ELLÁTÁSRA SZOLGÁLÓ NAPKOLLEKTOROS RENDSZER KIVÁLASZTÁSA KÉSZÍTETTE: Varga-Fojtó Ágnes

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

szellőzési megoldások

szellőzési megoldások szellőzési megoldások 2/3 Jobb levegőminőséget és energiamegtakarítást célzó innováció Abban mindenki egyetért, hogy amikor komfortról van szó, akár otthon, akár egy irodában, a levegőminőség meghatározó

Részletesebben

A BORPINCE HASZNÁLATA ELŐTT A KÖRNYEZET VÉDELME

A BORPINCE HASZNÁLATA ELŐTT A KÖRNYEZET VÉDELME A BORPINCE HASZNÁLATA ELŐTT Az Ön által vásárolt készülék egy borpince - vagyis egy kizárólag borok tartására használható profi készülék. A készülék hatékony használatához figyelmesen olvassa el ezt az

Részletesebben

Kéményrendszerek Alkalmazástechnika

Kéményrendszerek Alkalmazástechnika Kéményrendszerek Alkalmazástechnika LEIER ÉPÍTŐANYAG-ÜZEMEK Devecser-Téglagyár 8460, Devecser, Sümegi út telefon: 88/512-600 fax: 88/512-619 e-mail: devecser@leier.hu Gönyű-Betonelemgyár 9071, Gönyű, Dózsa

Részletesebben

R E G É C, A V Á R R O M H A S Z N O S Í T Á S A GYŐRFFY ZOLTÁN, KORMÁNYOS ANNA, VARGA BENCE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT MESTERISKOLA XX.

R E G É C, A V Á R R O M H A S Z N O S Í T Á S A GYŐRFFY ZOLTÁN, KORMÁNYOS ANNA, VARGA BENCE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT MESTERISKOLA XX. R E G É C, A V Á R R O M H A S Z N O S Í T Á S A ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT MESTERISKOLA XX. CIKLUS GYŐRFFY ZOLTÁN, KORMÁNYOS ANNA, VARGA BENCE MESTER: CZIGÁNY TAMÁS REGÉC, A VÁRROM HASZNOSÍTÁSA - ÉPÍTÉSZETI

Részletesebben

103/2011. (XI. 8.) VM rendelet. 1. Értelmező rendelkezések. 2. A támogatás jellege és célterületei

103/2011. (XI. 8.) VM rendelet. 1. Értelmező rendelkezések. 2. A támogatás jellege és célterületei 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

Saját munkájuk nehézségi fokának megítélése forró munkaterületen dolgozó bányászok körében

Saját munkájuk nehézségi fokának megítélése forró munkaterületen dolgozó bányászok körében ERGONÓMIA 5.6 2.4 Saját munkájuk nehézségi fokának megítélése forró munkaterületen dolgozó bányászok körében Tárgyszavak: fizikai terhelés; hőterhelés; bányászat; pulzus, testhőmérséklet. A munkavédelmi

Részletesebben

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szarvasmarhakihelyezési

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szarvasmarhakihelyezési ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 9941-Őriszentpéter, Siska szer 26/a. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szarvasmarhakihelyezési programja Összeállította: Dr. Markovics Tibor, igazgató Pál Éva, gazdasági

Részletesebben

1. A Nap, mint energiaforrás:

1. A Nap, mint energiaforrás: A napelem egy olyan eszköz, amely a nap sugárzását elektromos árammá alakítja át a fényelektromos jelenség segítségével. A napelem teljesítménye függ annak típusától, méretétől, a sugárzás intenzitásától

Részletesebben

Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra.

Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra. Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra. Lényegi eltérések: Légállapot különbség: A hőmérséklet külső csúcsérték - az alapul vett értékkel az általános felmelegedés miatt egyre feljebb

Részletesebben

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban

Részletesebben

Tervezési segédlet. auroflow plus VPM 15 D / 30 D szolár töltőállomás. 2. kiadás

Tervezési segédlet. auroflow plus VPM 15 D / 30 D szolár töltőállomás. 2. kiadás Tervezési segédlet auroflow plus VPM 15 D / 30 D szolár töltőállomás Vaillant Saunier Duval Kft. 1 / 119. oldal Vaillant auroflow plus tervezési segédlet Vaillant Saunier Duval Kft. 2 / 119. oldal Vaillant

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

ÉPÜLETFIZIKA. Páratechnika. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

ÉPÜLETFIZIKA. Páratechnika. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Páratechnika Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Dalton törvénye A levegő kétkomponensű gázkeverék száraz levegő + vízgőz

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t

H A T Á R O Z A T. e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 59983-2-44/2015. Ügyintéző: dr. Valastyán Réka Berényi Anita Balatonyi Zsolt Király Dániel Kovács Viktor Tel.: +36 (62) 553-060 / 44147 Tárgy: Loósz István e.v.,

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

ZRT. Légtechnikai rendszerek. Variálható örvénybefúvó VD sorozat DN 315, DN 400. Alkalmazási terület. Működési leírás

ZRT. Légtechnikai rendszerek. Variálható örvénybefúvó VD sorozat DN 315, DN 400. Alkalmazási terület. Működési leírás Légtechnikai rendszerek ZRT Variálható örvénybefúvó Alkalmazási terület A variálható örvénybefúvója eleget tesz a befúvónkénti nagyobb friss levegő térfogatáram és a nagyobb termikus terhelésváltozás igényének.

Részletesebben

NÖVELÉSE GEOTERMIKUS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉVEL VP-2-4.1.3.1.-16

NÖVELÉSE GEOTERMIKUS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉVEL VP-2-4.1.3.1.-16 PÁLYÁZAT KERTÉSZET KORSZERŰSÍTÉSE- ÜVEG- ÉS FÓLIAHÁZAK LÉTESÍTÉSE, ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE GEOTERMIKUS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉVEL VP-2-4.1.3.1.-16 A PÁLYÁZATI KIÍRÁS CÉLJA: A jelen

Részletesebben

6. füzet Első osztályú és nemzetközi minősítésű füves labdarúgópályák öntözése 35 db szórófejjel a 115 78 m-es stadionokba

6. füzet Első osztályú és nemzetközi minősítésű füves labdarúgópályák öntözése 35 db szórófejjel a 115 78 m-es stadionokba A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Magyar Öntözési Egyesület (MÖE) ajánlása labdarúgópályák öntözésének építéséhez beruházóknak, sportegyesületeknek és önkormányzatoknak 6. füzet Első osztályú és nemzetközi

Részletesebben

A könnyűhabbal oltó berendezések fő jellemzői

A könnyűhabbal oltó berendezések fő jellemzői A könnyűhabbal oltó berendezések fő jellemzői Az elmúlt időszakban a műszaki fejlődés eredményeként egyre jobb hatásfokú könnyűhab generátorokat hoznak létre. Ez javította a habbaloltás pozícióit a beépített

Részletesebben

1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK

1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK 1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK Az országos és a helyi közutak hálózatot alkotnak. A közúti fejlesztési javaslatok a különböző szintű, az ötévenként, valamint a területrendezési tervek felülvizsgálatakor

Részletesebben

DULCOMETER DMT Mérési adat: ph / redoxpotenciál / hőmérséklet

DULCOMETER DMT Mérési adat: ph / redoxpotenciál / hőmérséklet Szerelési és üzemeltetési utasítás DULCOMETER DMT Mérési adat: ph / redoxpotenciál / hőmérséklet A1454 Először teljesen olvassa át az üzemeltetési útmutatókat! Ne dobja el! A telepítési- vagy kezelési

Részletesebben

PÁLYÁZAT KERTÉSZET KORSZERŰSÍTÉSE GOMBAHÁZAK - HŰTŐHÁZAK LÉTREHOZÁSÁRA, MEGLÉVŐ GOMBAHÁZAK - HŰTŐHÁZAK KORSZERŰSÍTÉSE VP2-4.1.3.

PÁLYÁZAT KERTÉSZET KORSZERŰSÍTÉSE GOMBAHÁZAK - HŰTŐHÁZAK LÉTREHOZÁSÁRA, MEGLÉVŐ GOMBAHÁZAK - HŰTŐHÁZAK KORSZERŰSÍTÉSE VP2-4.1.3. PÁLYÁZAT KERTÉSZET KORSZERŰSÍTÉSE GOMBAHÁZAK - HŰTŐHÁZAK LÉTREHOZÁSÁRA, MEGLÉVŐ GOMBAHÁZAK - HŰTŐHÁZAK KORSZERŰSÍTÉSE VP2-4.1.3.4-16 A PÁLYÁZATI KIÍRÁS CÉLJA: Jelen felhívás egyik célja a kertészeti ágazaton

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához

AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához Vetor László Richard AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához A tansegédlet felépítése A bemutatón belül az RD-33 hajtómű

Részletesebben

Kerékpáros ruházati kisokos. avagy. Hogyan öltözzünk kerékpározáshoz?

Kerékpáros ruházati kisokos. avagy. Hogyan öltözzünk kerékpározáshoz? Kerékpáros ruházati kisokos avagy Hogyan öltözzünk kerékpározáshoz? Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Hogyan működik a hőháztartásunk?...3 Ruházkodási ismeretek...4 Ruhatárunk darabjai...7 1, Fejrevalók...7

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

SolarHP 43 50 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK

SolarHP 43 50 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK SolarHP 43 50 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK MŰSZAKI INFORMÁCIÓ A SZERELŐ ÉS A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA 2015.11.17. - 2 - Tartalom 1. Bevezetés... 3 1.1. Általános tudnivalók... 3 1.1.1. A gyártó felelőssége...

Részletesebben