A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
|
|
- Zsanett Molnárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97, 97, 978, ) a vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, polgári védelmi, népegészségügyi problémák mellett jelentős környezeti, vízminőségi kockázatot is jelentenek. A hirtelen kiáradó víz elsodor szinte mindent, ami az útjába kerül, kiöblíti az árnyékszékeket, szennyvízgyűjtőket, tárolókat, gazdasági épületeket, istállókat, ólakat. Víz alá kerülhetnek istállótrágya tárolók, műtrágya tárolók, növényvédőszer- és egyéb vegyszerraktárak, üzemanyag tárolók, ipari- és mezőgazdasági üzemek, hulladéklerakók, szennyvízürítő helyek stb. Így a nagy árvizek az átlagos áradásos vízminőségi jellemzőkön, a magas szervetlen kolloidális lebegőanyagon túl egyéb, elsősorban rendkívül magas oldott és lebegő szerves anyagot, ammóniát, nitrátot, foszfátot, esetleg növényvédőszer maradékot, ásványi olaj származékot is tartalmazhat. A szennyező anyagokat a víz részben feloldja, magával sodorja, részben az elöntött területeken kirakja, kiülepedik. Később az apadó víz visszahúzódva az árterekről az érintkező közegből (termőföld, települési környezet, ipari környezet, gazdaság i létesítmény) további kioldott bomló, rothadó szerves anyagokat szállít a főmederbe. Tapasztalatok szerint ilyenkor a belvízelvezető csatornák is rendkívül rossz minőségű vizet szállítanak a befogadókba, tovább rontva annak állapotát. Tipikus és nem tipikus ár- és belvízi vízminőség Az ár- és belvizek mind kialakulásukban, mind levonulásukban és hatásukban mindig egyediek, amely a környezeti hatásukra, a vízminőség változására is igaz. Ugyanakkor a tavaszi, a nyári és a téli árvizek vízszennyező hatásuk, vízminőségi jellemzőik alapján is jól elkülönülnek. A tavaszi zöldárra többnyire a tipikus áradásos vízminőség jellemző, amikor a magas szervetlen kolloidális lebegőanyagon túl más szennyezőanyagok koncentrációi számottevően nem növekednek. Természetesen a szennyezőanyag áramok változatlan vagy csökkenő koncentrációk mellett is növekednek, hiszen az adott keresztszelvényben átfolyó víztömeg esetenként több százszorosára is növekszik. A téli árvizre jellemző, hogy a gyér vegetáció miatt az elöntött területekről jóval kisebb a szennyező anyag bemosódás, nem utolsó sorban a hidegvízben a biológiai folyamatok gyakorlatilag leállnak, de a kémiai, biokémiai folyamatok is lassabban játszódtak le. A nyári árvizek, belvizek során a szervetlen kolloidális lebegőanyag mellett megnő a víz oldott és lebegő szerves szennyezőanyag tartalma is. Az árterületen és a belvízelvezető rendszerekben a gyorsan felmelegedő vízben a biológiai folyamatok felgyorsulnak, az aerob és anaerob szerves anyag lebontási folyamatok oxigén deficitet okoznak. Az 998. november-decemberi, valamint az 999. március-áprilisi árvízi vízvizsgálatok rövid összefoglalásával a téli és a tavaszi árvíz jellemző vízszennyező hatásának csupán rövid, általános jellemzését adjuk, igazolva a előbb megállapításokat. Az 98. július-augusztusi, nyári ár- és belvízi vízminőség részletes ismertetésével egy nem tipikus, de a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyok mellett egyre gyakrabban előforduló helyzetekre és azok várható környezeti hatásaira kívánunk rávilágítani.
2 PAGE Tavaszi ár- és belvizek vízminőségi jellemzői Az 999. márciusi-áprilisi ár- és belvizes időszak tipikus példája volt a tavaszi árvíznek. Március -én a rendkívüli és nagykiterjedésű belvizekre tekintettel a Kormány rendkívüli védekezési készültséget rendelt el. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség március 9. és április. között több alkalommal vizsgálta a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád és a Bódva valamint a Bodrogközi és Taktaközi belvízöblözetek vízminőségét. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a levonult árvíz egyik vízfolyásnál sem járt jelentősebb bemosódással, számottevő vízminőség-romlást nem okozott. A belvízvédelmi főcsatornák vizsgálata mind a Bodrogközben, mind a Taktaközben az oxigénháztartási mutatók romlását jelezték. A Bodrogközi belvíz rendszerben -7 % közötti oxigén minimumot és 6-6 mg/l oxigénfogyasztást (KOI) mértek, ami szennyezettnek minősült. A Taktaközi főcsatornákban hasonlóan kedvezőtlen vízminőséget mutattak az oxigénháztartási mutatók. A többi paraméterek tűrhető értéken belül voltak. A növényvédőszer maradék vizsgálatok sem utaltak szennyeződésre. Szükséges megjegyezni, hogy a belvízcsatornák vízminősége, főleg az oxigénháztartási mutatók tekintetében belvízi időszakon kívül is általánosságban kedvezőtlenebb képet mutatnak. A téli ár- és belvizek vízminőségi jellemzői 998. november első hetében a Tisza felsővízgyűjtőjén lehullott nagy csapadék hatására néhány nap alatt minden addiginál nagyobb árvíz alakult ki a Tiszán. Egyidejűleg a Bodrogon is hasonlóan nagy árvíz vonult le, a Bodrogközben és a Taktaközben pedig hatalmas belvízi elöntések keletkeztek. A Környezetvédelmi Felügyelőség laboratóriuma célvizsgálatokkal kísérte figyelemmel a Tisza és a Bodrog, valamint a bodrogközi és taktaközi főcsatornák vízminőségének alakulását november. és december. között. A Tisza és a Bodrog oldott oxigén tartalma számottevően nem csökkent, osztályú kiváló volt. A kémiai oxigén igény (KOI) értékei az áradás kezdeti szakaszától eltekintve mindvégig a osztályú, tűrhető értéken belül maradtak. Az oldott növényi tápanyagokról (NH, PO ) ugyanez volt elmondható. Egyedül az ásványi eredetű kolloidális lebegőanyag tartalom volt magas, a Tiszában 7-8 mg/l, a Bodrogban 6- mg/l maximum értéket ért el. Az árvízzel csaknem egyidejűleg jelentkeztek a Bodrogközben és a Taktaközben a belvízi elöntések. A Bodrogközben a Törökéri főcsatornában 7, mg/l ( tel.%) volt az oldott oxigén tartalom, ami osztályú vízminőségnek felelt meg. A oxigénfogyasztás (KOI ps ), mg/l volt, amely szintén osztálynak felelt meg. Az oldott növényi tápanyagok és a többi komponensek sem utaltak szennyeződésre. A Tiszakarádi főcsatornában vízkémiai eredményei hasonló vízminőséget jeleztek. A Taktaközi főcsatorna vizsgálatai azt mutatták, hogy az oldott oxigén koncentrációja, mg/l, ami osztályú, tűrhető. A Prügyi főcsatornában mért 7,6 mg/ oldott oxigén tartalom és a 7,8 mg/l kémiai oxigén igény a belvizek tekintetében jónak számít. Szennyeződésre a többi vizsgált komponensek sem utaltak.
3 PAGE Bakteriológiai és növényvédőszer maradék vizsgálatok A jelentős árvizek és nagy kiterjedésű belvízi elöntések alkalmával a vízvizsgálatok a bakteriológiai állapot és növényvédőszer maradék meghatározására is kiterjednek. 998-ban és 999-ben például az ÁNTSZ vizsgálatai megállapították, hogy mind a Tisza mind a Bodrog bakteriológiai vízminősége osztályú, tűrhető, kórokozót nem mutattak ki, mindkét vízfolyásra az árvízi időszakon kívüli vízminőség volt jellemző. A Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás vizsgálatai növényvédőszer maradékot sem a Tiszában, sem a Bodrogban, sem pedig a belvízcsatornákban nem mutattak ki. A nyári ár- és belvizek jellemző vízminősége Az 98. évi ár- és belvizek vízszennyező hatása 98. július második felében a Bodrog és a Tisza felső vízgyűjtőjén a sokévi átlagot többszörösen meghaladó, helyenként mm csapadék hullott, mely mind a Tiszán, mind a Bodrogon nyári árhullám levonulását eredményezte. A Bodrogon levonult árhullám a Felsőbereckinél mért minden addigi maximumot meghaladó árvízszinttel tetőzött. Az áradó víz elöntötte a Bodrog és a Tisza ártereit. A Tisza és a Bodrog áradása mellett a Bodrogközben, a Taktaközben és Dél-Borsodban súlyos belvízhelyzet alakult ki. A belvízzel elöntött területek nagysága hónap végén már közel. ha volt. A víz lábon álló gabonát, kapásokat, rét-legelőt, lekaszált szénát, szénakazlakat, trágyarakásokat öntött el. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság laboratóriuma július. és augusztus 9. között napi gyakorisággal végezte a Tisza és a Bodrog valamint a belvízi öblözetek vízvizsgálatát. (Meg kell jegyezni, hogy ez volt az első alkalom, amikor ilyen gyakoriságú és részletességű ár- és belvízi vizsgálatok történtek.) A Tiszából Tokajnál a Bodrog torkolat felett, Polgár közúti híd szelvényében és Tiszafürednél, a Bodrogból Sárospataknál a közúti hídról és Tokajnál a kőbányánál történtek a vízmintavételek. A belvízzel elöntött területeken a Felsőberecki-, Ricsei-, Tiszakarádi-, Törökéri-, Taktaközi-, Taktaföldvári-, Prügyi-, Tiszabábolnai- és Tiszavalki főcsatornákból szintén naponta történtek mintavételek. A vízkémiai vizsgálatok elsősorban az oxigénháztartási (oldott oxigén tartalom, kémiai oxigénigény (KOI ps )) és a tápanyag-háztartási mutatók (ammónium (NH + ), nitrát (NO - ), ortofoszfát (PO - ) ) meghatározására terjedtek ki, de végeztek vízbiológiai (klorofil -a, alga flóra) és toxikológiai vizsgálatokat is. A Bodrogközi belvízcsatornák vízminősége: Oxigénháztartási mutatók alapján: A Ricsei-, Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatornában az oldott oxigén tartalom tartósan nulla volt, szennyvízre jellemző oxigénfogyasztási értékek jellemezték több mint egy héten keresztül. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a belvízzel elöntött művelt területeken nagy
4 mennyiségű növényzet került víz alá, amely rothadásnak indult. Az anaerob folyamatokra jellemző kénhidrogén képződés is kimutatható volt (. sz. táblázat). A Felsőberecki főcsatorna vize algás jellegű (mezotróf) volt, a fotoszintetikus oxigén termelés részben pótolni tudta az oxigén deficitet, ezért itt tartósan nulla közeli oldott oxigén értékek nem alakultak ki, viszont a vizsgált időszak alatt mindvégig alacsony értékek jellemezték. A Felsőberecki főcsatorna vize a kémiai oxigén igénnyel (KOIps) kifejezett rothadó képes szerves szennyezettség tekintetében csaknem mindvégig tűrhető minőségű volt. Ricsei-, Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatornában a kémiai oxigénigény értékei és mg/l között változtak, ami erősen szennyezett vízminőséget jelzett. A maximum érték, mg/l volt, amely már szennyvízre jellemző érték (. ábra). Tápanyag háztartási mutatók alapján: Az ammónium ion koncentrációi mind a négy főcsatornában, és, mg/l értékek között változtak, amely szennyezett és erősen szennyezett vizet jelzett. Az ortofoszfát értékei a Felsőberecki főcsatornában tűrhető vízminőséget mutattak (- µg/l közötti koncentrációk), míg a Ricsei-, Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatornában és µg/l közötti értékek a szállított belvíz erős szennyezettségét jelezték (. ábra). Meg kell jegyezni, hogy Csehszlovákia (ma Szlovákia) területről érkező Dobsa-Semjéni és Bélyi csatornák hasonlóan szennyezettek voltak. A Taktaközi belvízcsatornák vízminősége: Oxigénháztartási mutatók alapján: A Taktaközi főcsatornák vizsgálati eredményei (. táblázat) általánosságban kisebb szennyezettségi értéket mutattak, mint a Bodrogközben. Az oldott oxigén koncentrációk a Taktaföldvári főcsatornában voltak a legalacsonyabbak,, és, mg/l között változtak, osztályú szennyezett vizet jeleztek, ugyanakkor még nem érték el a szennyezett értéket. Ez magyarázható azzal, hogy itt a rothadó képes szerves anyag szennyezettséget mutató oxigénfogyasztási (KOIps) értékek is magasabbak (- mg/l) voltak. A Prügyi főcsatornában, és, mg/l, a Taktaközi főcsatornában,9 és, mg/l közötti oldott oxigén értékek már lényegesen jobb vízminőségre utaltak. Hasonlóan kedvezőbbek voltak az oxigénfogyasztási (KOI) értékek is. (. ábra) Tápanyag háztartási mutatók alapján: A Taktaközi főcsatornában voltak az oldott növényi tápanyagok is a legalacsonyabbak. Ez magyarázható azzal, hogy itt az elöntött területek nagysága lényegesen kisebb volt és kisebb volt a bemosódás mértéke is. A Taktaföldvári főcsatornában az ammónium és az ortofoszfát koncentrációk is erősen szennyezett vizet mutattak. ábra).
5 A Dél-borsodi belvízcsatornák vízminősége: Oxigénháztartási mutatók alapján: A Dél-borsodi belvízi öblözetben elvégzett vizsgálatok eredményei (. sz. táblázat) mind a Tiszavalki, mind a Tiszabábolnai főcsatornában tartós szennyezettséget mutattak, nulla oldott oxigén tartalom és -7 mg/l oxigénfogyasztás (KOI) mellett. Lényegesen jobb minőségű vizet szállított viszont a Hejő főcsatorna, melyben az oldott oxigén tartalom, mg/l és,6 mg/l között változott. Az oxigénfogyasztási (KOI) értékek a tűrhető értéken ( mg/l) belül maradtak. Tápanyag háztartási mutatók alapján: Az oldott növényi tápanyagok mindhárom belvízvédelmi főcsatornában rendkívül magasak voltak. Mind az ammónium, mind az ortofoszfát tartalom erősen szennyezett vizet mutatott. A Hejő csatorna ebből a szempontból is kedvezőbb képet mutatott, ami a terület jellegéből és talajadottságaiból adódott (.ábra). A Bodrog vízminősége: A Bodrogból Sárospatak közúti hídnál és Tokaj kőbányánál történtek a mintavételek. Sárospataknál az árhullám tetőzését megelőzően jelentősen csökkent az oldott oxigéntartalom, a kezdeti bemosódások hatására (.sz.táblázat). Július 8-. között napon keresztül volt kisebb, mint, mg/l az oxigéntartalom, ami szennyezett víznek felel meg. A kémiai oxigén igény (KOIps) viszont nem növekedett számottevően. Az oldott tápanyag vizsgálatok (NH, PO) eredményei egy-egy naptól eltekintve nem estek kifogás alá, osztályú, tűrhető értéken belül maradtak (.ábra). Tokajnál három héten keresztül mértek, mg/l alatti oldott oxigén tartalmat, hétig a mg/l-t, 8 napon át pedig még a, mg/l-t sem érte el az oxigén koncentrációja. Ennek ellenére halpipálás, halpusztulás nem volt észlelhető! A halak az árvízhelyzetnek megfelelően viselkedtek, a jobb minőségű hullámtéri területekre húzódtak ki, vagy a fenék közelében csökkent energiafelhasználással vészelték át a kritikus időszakot. A Bodrog torkolati szakaszán kialakult tartósan rossz vízminőségi állapot megítélésénél természetesen nem hagyható figyelmen kívül a Tisza visszaduzzasztó hatása sem. A csökkent oldott oxigén tartalom itt sem járt együtt az oxigénfogyasztás növekedésével. A tápanyag háztartási mutatók sem utaltak jelentősebb szennyeződésre. A Tisza vízminősége A Tisza Tokaj, Polgár és Tiszafüred szelvényekben elvégzett vizsgálatai azt mutatták, hogy július -től augusztus 6-ig folyamatosan csökkentek az oldott oxigén értékek. Ugyanakkor a hossz-szelvény mentén a folyásirányban haladva is egyre alacsonyabbak voltak a minimum koncetrációk: Tokajnál, mg/l, Polgárnál, mg/l, Tiszafürednél, mg/l (.sz.táblázat). 6
6 Tokajnál egy héten keresztül, Polgárnál és Tiszafürednél pedig két héten át volt, mg/l alatti (egy hétig >, mg/l) az oldott oxigén tartalom, ami - osztályú szennyezett, erősen szennyezett víznek felel meg (.grafikon). Az oldott oxigén deficit a Tisza esetében sem járt együtt az oxigénfogyasztás növekedésével. A tápanyag háztartási mutatók az átlagos értéken alakultak, csupán az ortofoszfát tekintetében mértek egy-egy kiugróan magas, az előző napit többszörösen meghaladó értéket. A pontosabb kép kialakítása érdekében a Tiszán valamennyi szelvényben végeztek keresztszelvény és mélységi vizsgálatokat is, melyek Rakamaznál hullámtéri vizsgálatokkal is kiegészültek. A keresztszelvény vizsgálatok Tokaj közúti híd szelvényében jól mutatták a Bodrog alacsonyabb oldott oxigén tartalmának a hatását. Ugyanakkor fontos körülmény, hogy már a folyó felső szakaszáról is alacsony oldott oxigén tartalmú víz érkezett. A bal-parton mért magasabb oxigén koncentrációk pedig azt mutatták, hogy kezdetben a bal-parti hullámtéren jobb minőségű volt a víz. A mélységi minták vizsgálatai jól mutatták, hogy a felszíni réteghez viszonyítottan magasabb oldott oxigén tartalom volt jellemző minden szelvényben, amire a kétnapos biológiai oxigénigény (BOI ) vizsgálatok sem adtak magyarázatot. A felszíni és mélyebb rétegek kiegyenlítődése csak az árhullám levonulását követően állt helyre. A biológiai vizsgálatok szegényes összetételű, alacsony népességű mikroszkópikus élővilág jelenlétét mutatták. A klorofill-a tartalom általánosságban mg/m körüli értéket mutatott. Az árhullám levonulásakor a hullámtéri vízminták oldott oxigén tartalma algaszáma és kémiai oxigénigényben mért szerves anyag tartalma magasabb volt, mint a mederben levő vízé. Az árhullám levonulását követően a hullámtéri víz oxigén tartalma a korábban mérthez képest számottevően romlott. A kezdeti nagy alganépesség zuhanásszerűen csökkent, a klorofill-a érték a már említett mg/l értéken állandósult. Ugyanakkor sajátos algaegyüttesek alakultak ki az egyes morotvákban, amelyek a hőmérsékleti rétegződéssel, aerobanaerob zónák kialakulásával, az alganépesség pusztulásával magyarázható. Meg kell jegyezni: az 97. évi árvízi időszakban ( V hó) oldott oxigén hiányos állapot nem alakult ki, ugyanakkor a víz oxigénfogyasztásban mért szerves szennyezettsége jóval magasabb volt. 998 nyarán a fenti megállapítások megerősítést nyertek. Július közepén jelentős árhullám vonult le a Bodrogon. Apadó ágban július 7-én Tokajnál az oldott oxigén tartalom, mg/l-re (7 tel. %) csökkent. A vizsgálatok azt mutatták, hogy már a határszelvényt átlépő víznek is alacsony volt az oldott oxigén tartalma (, mg/l, tel.%), mely a hossz-szelvény mentén haladva a torkolatig tovább csökkent. A oxigénfogyasztásban (KOIcr) mért szerves szennyezettség -9 mg/l között változott, ami azt mutatta, hogy a vízben jelentős mennyiségű rothadó képes szerves anyag volt jelen, amelynek bomlása fokozott oxigénelvonással járt együtt. A biológiai mutatók közül az algaszám,,9 millió egyed/liter, a klorofill-a tartalom, 7, mg/m volt, az évszakra jellemző értéken alakult. Vízminőség javulás csak augusztus közepén következett be. A vízminőség-romlás az 98. nyári árvíz vízminőségi tapasztalatait igazolta vissza. A Bodrog vízgyűjtőjén az év első felében lehullott nagy mennyiségű csapadék, a belvizek és a többszöri árhullám hatására a nyár végére oldott oxigén csökkenésben mutatkozó vízminőség romlást eredményezett. Az elöntött területeken a dús növényi vegetáció rothadásnak indult, ami a víz oxigén tartalmát felemésztette. Az árvízszint csökkenésével a mederbe visszahúzódó víz az oldott és lebegő szerves anyagokat magával vitte, az oxigén elvonás a 7
7 főmederben is tovább folytatódott. Hasonló jelenségek játszódtak le a folyó szlovák vízgyűjtőjén is, mivel a víz a határszelvénybe már csökkent oxigén tartalommal érkezett. Az intenzív szerves anyag bomlási folyamatokkal a fotoszintetikus oxigéntermelés és a légkörből történő oxigénfelvétel már nem tudott egyensúlyt tartani, az oldott oxigén a torkolatig az ökológiai szempontból kritikus mg/l alá csökkent. Összefoglalva: A tavaszi és a téli árvizek általában az áradásos vízre jellemző szennyezettséggel vonulnak le, ezt a citált esetek elemzése is alátámasztotta. 98-at megelőzően nyári árvizekről nem voltak kellő mélységű és részletességű vizsgálatok ill. vízminőségi adatok. Az akkor nyert adatok és tapasztalatok jó viszonyítást tesznek lehetővé hasonló nagyságrendű árvizek és belvizek, várható környezeti, vízvédelmi hatását illetően. Az árhullám levonulását figyelembe véve megállapítható, hogy a vízfolyásokban az áradás megindulásával egyidejűleg a területi bemosódások következtében az áradásos vízre jellemző szervetlen kolloidális lebegőanyag mellett megnőtt a víz oldott és lebegő szerves szennyezőanyag tartalma is. Az árterületen gyorsan felmelegedő vízben a biológiai folyamatok felgyorsulnak. A biokémiai folyamatok következtében másodlagos szennyező hatások (alga túlprodukcó, degradáció, bakteriális folyamatok, aerob és anaerob lebomlás oxigénhiány, kénhidrogén képződés) lépnek fel. Az oldott oxigén felszínen és mélységben mutatkozó különbözősége, rétegződése magyarázatot ad arra, hogy miért nem következett be halpusztulás. A belvízelvezető csatornákból a befogadókba vezetett kedvezőtlen minőségű vizek a nagy puffer kapacitás következtében számottevő vízminőség romlást nem okoztak. A Tisza és a Bodrog felső szakaszáról árvízi vizsgálatok nem álltak rendelkezésre, így átfogó kép az árvízi vízminőség lefutásáról nem volt kialakítható, de az nagy biztonsággal feltételezhető, hogy a kedvezőtlen környezeti, vízminőségi hatások területünkön szuperponálódtak. Az elvégzett mélységi, keresztszelvény és hullámtéri vizsgálatok eredményei pedig azt igazolták, hogy az árvízi vízminőség változások teljesebb körű megismerése, az ok okozati összefüggések feltárása szempontjából ezek nem mellőzhetőek. Sallai Ferenc Felhasznált irodalom:./évízig: Összefoglaló jelentés az 98. július. és augusztus 9. között végzett ár-és belvízi vízminőségvédelmi munkákról, Miskolc,98../ Sallai F.: Árvízi vízminőség-romlás a Bodrogon, Új Kör-Kép 998. szeptember október./ ÉMI-KÖFE: Összefoglaló jelentés az 998. november-decemberi árvízi vízminőségi ellenőrző vizsgálatokról, Miskolc, 998. december./ Sallai F.: Árvízi vízminőség-ellenőrző vizsgálatok, Új Kör-Kép, 998. november-december./ ÉMI-KÖFE: Összefoglaló jelentés az 999. március-áprilisi ár- és belvízi környezetvédelmi kárelhárításról, Miskolc,999. április 6./ Sallai F.: A rendkívüli ár- és belvízi helyzet környezetvédelmi hatásai, Új KÖR-KÉP 999.márciu-áprilisi szám
8 ,,,, A Bodrogközi belvízi főcsatornák oldott oxigén tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l).ábra A Bodrogközi belvízvédelmi főcsatornák szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l), A Bodrogközi belvízvédelmi főcsatorna NH -N tartalmának változása 98., július. és augusztus 9. között (mg/l),, A Bodrogközi belvízvédelmi főcsatornák összes P tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (µg/l) F.berecki főcs. Ricsei főcs. T.karádi főcs. Törökéri főcs.
9 A Taktaközi belvízi főcsatornák oldott oxigén tartalmának változása 98. július 8. és augusztus 9. között (mg/l) ábra A Taktaközi belvízvédelmi főcsatornák szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 98. július 8. és augusztus 9. között (mg/l) ,,,, A Taktaközi belvízvédelmi főcsatornák NH -N tartalmának változása 98. július 8. és augusztus 9. között (mg/l) A Taktaközi belvízvédelmi főcsatornák összes P tartalmának változása 98. július 8. és augusztus 9. között (µg/l) Taktaközi főcs. T.földvári főcs. Prügyi főcs.
10 A Dél-borsodi főcsatornák oldott oxigén tartalmának változása 98. július 9. és 7 augusztus 9. között (mg/l) ábra 8 6 A Dél-borsodi főcsatornák szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 98. július 9. és augusztus 9. között (mg/l) A Dél-borsodi főcsatornák NH -N tartalmának változása 98. július 8. és augusztus 9. között (mg/l) A Dél-borsodi főcsatornák összes P tartalmának változása 98. július 9. és augusztus 9. között (µg/l) Hejő főcs. T.bábolnai főcs. Tiszavalki főcs
11 A Bodrog oldott oxigén tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l).ábra A Bodrog szervesanyag tartalmának (KOI-p) változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l), A Bodrog NH -N tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l), A Bodrog összes P tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (µg/l) Sárospatak Tokaj
12 A Tisza oldott oxigén tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l) A Tisza szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l).ábra,8,6 A Tisza NH -N tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l),, A Tisza összes P tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (µg/l) Tokaj Polgár Tiszafüred
13
Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 78.076-2-8/2010. Ea.: dr. Hofszang Brigitta M. ea.: Tombácz Szintia ( VVO ) Tárgy: Elvi vízjogi engedély HATÁROZAT Fábiánsebestyén
RészletesebbenA 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása
A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU
RészletesebbenA HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN
A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 2008. JANUÁR TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE
S4JZo]k-. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2014. május 14-én tartandó ülésére Készítette: Jármay Katalin környezetvédelmi irodavezető Tárgy: Jelentés
RészletesebbenMunkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ
Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban
RészletesebbenH-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail: bekes.vizugy@katved.gov.
Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail:
RészletesebbenA Kis-Balaton Védőrendszer működéséről
A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: 5 DB TÁRGY: Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós
Részletesebben1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja
BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
Részletesebben220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló
RészletesebbenKarsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;
RészletesebbenAZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN
AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1
Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6
Részletesebben2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS
Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. engedélyezem,
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 75105-4-10/2011. Ea: dr. Petrovics György Pádár Csilla Tárgy: hulladékkezelési engedély H A T Á R O Z A T A BÁCSVÍZ
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató
8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás
RészletesebbenA Víz Keretirányelv szerinti monitoring
A Víz Keretirányelv szerinti monitoring A VÍZ-KERETIRÁNYELV 2000/60/EK irányelv, története 1988-ig nyúlik vissza célja a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotban tartása (ökológiai, kémiai, mennyiségi
Részletesebben8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai
8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő
Részletesebben2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. környezetvédelmi engedélyt adok az alábbiak szerint.
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 10442-2-20/2010. Ea: dr. Petrovics György (jogi ea.) Lovászi Péter (természetvédelem) Balatonyi Zsolt (hulladékgazd.)
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenSegítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!
Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenSzerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,
Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 29917-5-13/2012. Tárgy: MOL Nyrt., Ea: dr. Petrovics György Szank, 0156/15 hrsz, Sivók Gábor tényfeltárási záródokumentáció
RészletesebbenAZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA
I. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA Az önköltség számítási szabályzat célja, a vállalkozás gazdálkodásának hatékonyabbá tétele a költséggazdálkodás tervezése, elemzése útján. Szabályozza
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenCSONGRÁD MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR TERMÉSZETI FÖLDRAJZI ÉS GEOINFORMATIKAI TANSZÉK CSONGRÁD MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA KÉSZÜLT: A CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL SZEGED 2007.
RészletesebbenMEDENCÉK VEGYSZERES VÍZKEZELÉSE
MEDENCÉK VEGYSZERES VÍZKEZELÉSE A vegyszeres vízkezelésnek az alábbi feladatai vannak: ph-beállítás, fertıtlenítés, algaképzıdés megelızése, szőrést segítı pelyhesítés vízkıkiválás meggátolása téliesítés
RészletesebbenEÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2013. február havi helyzetéről 2013. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,
RészletesebbenKRESZ módosítás 2010
KRESZ módosítás 2010 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról 1. A rendszámmal kapcsolatos rendelkezések pontosítása (A rendelet 5. változásai) (1)
RészletesebbenAntropogén tevékenységek hatásainak megjelenése a Dráva és főbb hazai mellékvízfolyásainak vízminőségében
Földtudományok Doktori Iskola PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Antropogén tevékenységek hatásainak megjelenése a Dráva és főbb hazai mellékvízfolyásainak vízminőségében DOLGOSNÉ KOVÁCS ANITA Pécsi Tudományegyetem
Részletesebbenmelynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos
RészletesebbenSzalai Ákos: A 2015. évi államadósság-csökkenés részletei
Szalai Ákos: A 2015. évi államadósság-csökkenés részletei Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága 2015 végére 75,3 százalékra csökkent, így folytatódott a 2011 után elindult csökkenő államadósság-pálya,
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%.
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december
NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.06. MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM (Víg zsilip - Duna torkolat) EGYEZTETÉSI TERV 2014. december FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÁKK 2014
RészletesebbenIvóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád
Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok
RészletesebbenA SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE
A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működése során bekövetkezett változások áttekintése Kajcsa Zsuzsa A Közép-Duna-völgy belvízrendszerei a XX. század elején megkezdett,
RészletesebbenMARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december
NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. MOSONI-DUNA 17,76; RÁBA 12,20; MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM EGYEZTETÉSI TERV 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. (EGYEZTETÉSI TERV) FELTERJESZTŐ
RészletesebbenBeszámoló. a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett. 2006. évi. közigazgatási hivatali munkáról
DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Beszámoló a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett 2006. évi közigazgatási hivatali munkáról Dél-alföldi régió 2 A Dél-alföldi
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
15. évfolyam 2. szám 2008.június VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése
Részletesebben2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
211. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását nagy csapadék hiány, az átlagot jóval meghaladó hőmérséklet,
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
Részletesebben27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet. a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról. A rendelet hatálya
27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110.
Részletesebben9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek
9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes
RészletesebbenA hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének tényéről és idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék.
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám:1575-1/14/2010.ii.
Részletesebbentekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,
2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról
RészletesebbenEDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET
INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet
RészletesebbenA közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI
RészletesebbenÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32
ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. engedélyezem,
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 17782-7-8/2011. engedély Ea: dr. Petrovics György Pádár Csilla Tárgy: hulladékkezelési H A T Á R O Z A T A Hírös Hulladékgazdálkodási
Részletesebben17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet
17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról A környezet védelmének
RészletesebbenTársasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról
Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Győr, 2014. szeptember
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenCSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE
CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Ügyiratszám: 70219-8-12/2014. Tárgy: Délút Kft., Algy Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál el zetes vizsgálat Balatonyi Zsolt Berényi Anita Dr.
RészletesebbenA minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)
A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak
RészletesebbenBÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 523-801 E-mail:papj@bekescsaba.hu Ikt. sz.: VI.-2836/2004 NYILVÁNOS
RészletesebbenÉrettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ
Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői
RészletesebbenJELENTÉS A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUMBAN ÉS HÁTTÉRINTÉZMÉNYEINÉL 2015. ÉVRE VONATKOZÓAN VÉGZETT ÁLLAMPOLGÁRI ELÉGEDETTSÉG-VIZSGÁLATRÓL
JELENTÉS A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUMBAN ÉS HÁTTÉRINTÉZMÉNYEINÉL 2015. ÉVRE VONATKOZÓAN VÉGZETT ÁLLAMPOLGÁRI ELÉGEDETTSÉG-VIZSGÁLATRÓL MVH Irányítási és Jogorvoslati Főosztály A főosztály háttérintézménye
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. SZEPTEMBER 8-ÁN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL
Polgármesteri Hivatal 2747. Törtel, Szent István tér 1. JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. SZEPTEMBER 8-ÁN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL Rendeletek száma: Határozatok száma: 12.
RészletesebbenI. Az állategység számítás szempontjai
I. Az állategység számítás szempontjai Az elsőfokú hatóság a felperes támogatási kérelmének részben helyt adva négy célprogramban ítélt meg támogatható területeket. A bódvaszilasi illetőségű felperes a
RészletesebbenA BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS
A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Üi.szám: 101430-1-16/2015. Tárgy: Szentesi Paradicsom Kft. Ea: dr. F z István üvegházas kertészet - el zetes vizsgálat dr. Heged s Márta
RészletesebbenMEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)
MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.
RészletesebbenA. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
RészletesebbenAZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.
Részletesebben7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4.
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 2016.01.01 2017.12.31 8 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenBeszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról
Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!
RészletesebbenA gazdaság fontosabb mutatószámai
A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor
RészletesebbenMunkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV
Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs, Hird Szövőgyár utcától északra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf.
RészletesebbenZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S
Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság
RészletesebbenFelmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése
Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Az elemzést készítette: Bethlendi András Pénzügyi Stabilitási
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI
Részletesebbenerőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak
Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban
Részletesebben2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenMezőgazdasági növénybiztosítás
Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...
Részletesebben1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 ÁLLÁSFOGLALÁSA
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: JNO-59/2010. Tárgy:
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉSE
SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉSE SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ELEKRTONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉSE TARTALOMJEGYZÉK I. ALAPBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK... 4 Biztosítható vagyontárgyak...
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 20 és 100 m3/óra közötti mérőteljesítménnyel rendelkező felhasználók vonatkozásában 2010. július 1.
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 20 és 100 m3/óra közötti mérőteljesítménnyel rendelkező felhasználók vonatkozásában 2010. július 1. 1 Fogalom meghatározások A Szerződésben használt fogalmak a földgázellátásról
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenMiskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások
5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati
Részletesebben