A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében"

Átírás

1 A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97, 97, 978, ) a vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, polgári védelmi, népegészségügyi problémák mellett jelentős környezeti, vízminőségi kockázatot is jelentenek. A hirtelen kiáradó víz elsodor szinte mindent, ami az útjába kerül, kiöblíti az árnyékszékeket, szennyvízgyűjtőket, tárolókat, gazdasági épületeket, istállókat, ólakat. Víz alá kerülhetnek istállótrágya tárolók, műtrágya tárolók, növényvédőszer- és egyéb vegyszerraktárak, üzemanyag tárolók, ipari- és mezőgazdasági üzemek, hulladéklerakók, szennyvízürítő helyek stb. Így a nagy árvizek az átlagos áradásos vízminőségi jellemzőkön, a magas szervetlen kolloidális lebegőanyagon túl egyéb, elsősorban rendkívül magas oldott és lebegő szerves anyagot, ammóniát, nitrátot, foszfátot, esetleg növényvédőszer maradékot, ásványi olaj származékot is tartalmazhat. A szennyező anyagokat a víz részben feloldja, magával sodorja, részben az elöntött területeken kirakja, kiülepedik. Később az apadó víz visszahúzódva az árterekről az érintkező közegből (termőföld, települési környezet, ipari környezet, gazdaság i létesítmény) további kioldott bomló, rothadó szerves anyagokat szállít a főmederbe. Tapasztalatok szerint ilyenkor a belvízelvezető csatornák is rendkívül rossz minőségű vizet szállítanak a befogadókba, tovább rontva annak állapotát. Tipikus és nem tipikus ár- és belvízi vízminőség Az ár- és belvizek mind kialakulásukban, mind levonulásukban és hatásukban mindig egyediek, amely a környezeti hatásukra, a vízminőség változására is igaz. Ugyanakkor a tavaszi, a nyári és a téli árvizek vízszennyező hatásuk, vízminőségi jellemzőik alapján is jól elkülönülnek. A tavaszi zöldárra többnyire a tipikus áradásos vízminőség jellemző, amikor a magas szervetlen kolloidális lebegőanyagon túl más szennyezőanyagok koncentrációi számottevően nem növekednek. Természetesen a szennyezőanyag áramok változatlan vagy csökkenő koncentrációk mellett is növekednek, hiszen az adott keresztszelvényben átfolyó víztömeg esetenként több százszorosára is növekszik. A téli árvizre jellemző, hogy a gyér vegetáció miatt az elöntött területekről jóval kisebb a szennyező anyag bemosódás, nem utolsó sorban a hidegvízben a biológiai folyamatok gyakorlatilag leállnak, de a kémiai, biokémiai folyamatok is lassabban játszódtak le. A nyári árvizek, belvizek során a szervetlen kolloidális lebegőanyag mellett megnő a víz oldott és lebegő szerves szennyezőanyag tartalma is. Az árterületen és a belvízelvezető rendszerekben a gyorsan felmelegedő vízben a biológiai folyamatok felgyorsulnak, az aerob és anaerob szerves anyag lebontási folyamatok oxigén deficitet okoznak. Az 998. november-decemberi, valamint az 999. március-áprilisi árvízi vízvizsgálatok rövid összefoglalásával a téli és a tavaszi árvíz jellemző vízszennyező hatásának csupán rövid, általános jellemzését adjuk, igazolva a előbb megállapításokat. Az 98. július-augusztusi, nyári ár- és belvízi vízminőség részletes ismertetésével egy nem tipikus, de a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyok mellett egyre gyakrabban előforduló helyzetekre és azok várható környezeti hatásaira kívánunk rávilágítani.

2 PAGE Tavaszi ár- és belvizek vízminőségi jellemzői Az 999. márciusi-áprilisi ár- és belvizes időszak tipikus példája volt a tavaszi árvíznek. Március -én a rendkívüli és nagykiterjedésű belvizekre tekintettel a Kormány rendkívüli védekezési készültséget rendelt el. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség március 9. és április. között több alkalommal vizsgálta a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád és a Bódva valamint a Bodrogközi és Taktaközi belvízöblözetek vízminőségét. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a levonult árvíz egyik vízfolyásnál sem járt jelentősebb bemosódással, számottevő vízminőség-romlást nem okozott. A belvízvédelmi főcsatornák vizsgálata mind a Bodrogközben, mind a Taktaközben az oxigénháztartási mutatók romlását jelezték. A Bodrogközi belvíz rendszerben -7 % közötti oxigén minimumot és 6-6 mg/l oxigénfogyasztást (KOI) mértek, ami szennyezettnek minősült. A Taktaközi főcsatornákban hasonlóan kedvezőtlen vízminőséget mutattak az oxigénháztartási mutatók. A többi paraméterek tűrhető értéken belül voltak. A növényvédőszer maradék vizsgálatok sem utaltak szennyeződésre. Szükséges megjegyezni, hogy a belvízcsatornák vízminősége, főleg az oxigénháztartási mutatók tekintetében belvízi időszakon kívül is általánosságban kedvezőtlenebb képet mutatnak. A téli ár- és belvizek vízminőségi jellemzői 998. november első hetében a Tisza felsővízgyűjtőjén lehullott nagy csapadék hatására néhány nap alatt minden addiginál nagyobb árvíz alakult ki a Tiszán. Egyidejűleg a Bodrogon is hasonlóan nagy árvíz vonult le, a Bodrogközben és a Taktaközben pedig hatalmas belvízi elöntések keletkeztek. A Környezetvédelmi Felügyelőség laboratóriuma célvizsgálatokkal kísérte figyelemmel a Tisza és a Bodrog, valamint a bodrogközi és taktaközi főcsatornák vízminőségének alakulását november. és december. között. A Tisza és a Bodrog oldott oxigén tartalma számottevően nem csökkent, osztályú kiváló volt. A kémiai oxigén igény (KOI) értékei az áradás kezdeti szakaszától eltekintve mindvégig a osztályú, tűrhető értéken belül maradtak. Az oldott növényi tápanyagokról (NH, PO ) ugyanez volt elmondható. Egyedül az ásványi eredetű kolloidális lebegőanyag tartalom volt magas, a Tiszában 7-8 mg/l, a Bodrogban 6- mg/l maximum értéket ért el. Az árvízzel csaknem egyidejűleg jelentkeztek a Bodrogközben és a Taktaközben a belvízi elöntések. A Bodrogközben a Törökéri főcsatornában 7, mg/l ( tel.%) volt az oldott oxigén tartalom, ami osztályú vízminőségnek felelt meg. A oxigénfogyasztás (KOI ps ), mg/l volt, amely szintén osztálynak felelt meg. Az oldott növényi tápanyagok és a többi komponensek sem utaltak szennyeződésre. A Tiszakarádi főcsatornában vízkémiai eredményei hasonló vízminőséget jeleztek. A Taktaközi főcsatorna vizsgálatai azt mutatták, hogy az oldott oxigén koncentrációja, mg/l, ami osztályú, tűrhető. A Prügyi főcsatornában mért 7,6 mg/ oldott oxigén tartalom és a 7,8 mg/l kémiai oxigén igény a belvizek tekintetében jónak számít. Szennyeződésre a többi vizsgált komponensek sem utaltak.

3 PAGE Bakteriológiai és növényvédőszer maradék vizsgálatok A jelentős árvizek és nagy kiterjedésű belvízi elöntések alkalmával a vízvizsgálatok a bakteriológiai állapot és növényvédőszer maradék meghatározására is kiterjednek. 998-ban és 999-ben például az ÁNTSZ vizsgálatai megállapították, hogy mind a Tisza mind a Bodrog bakteriológiai vízminősége osztályú, tűrhető, kórokozót nem mutattak ki, mindkét vízfolyásra az árvízi időszakon kívüli vízminőség volt jellemző. A Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás vizsgálatai növényvédőszer maradékot sem a Tiszában, sem a Bodrogban, sem pedig a belvízcsatornákban nem mutattak ki. A nyári ár- és belvizek jellemző vízminősége Az 98. évi ár- és belvizek vízszennyező hatása 98. július második felében a Bodrog és a Tisza felső vízgyűjtőjén a sokévi átlagot többszörösen meghaladó, helyenként mm csapadék hullott, mely mind a Tiszán, mind a Bodrogon nyári árhullám levonulását eredményezte. A Bodrogon levonult árhullám a Felsőbereckinél mért minden addigi maximumot meghaladó árvízszinttel tetőzött. Az áradó víz elöntötte a Bodrog és a Tisza ártereit. A Tisza és a Bodrog áradása mellett a Bodrogközben, a Taktaközben és Dél-Borsodban súlyos belvízhelyzet alakult ki. A belvízzel elöntött területek nagysága hónap végén már közel. ha volt. A víz lábon álló gabonát, kapásokat, rét-legelőt, lekaszált szénát, szénakazlakat, trágyarakásokat öntött el. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság laboratóriuma július. és augusztus 9. között napi gyakorisággal végezte a Tisza és a Bodrog valamint a belvízi öblözetek vízvizsgálatát. (Meg kell jegyezni, hogy ez volt az első alkalom, amikor ilyen gyakoriságú és részletességű ár- és belvízi vizsgálatok történtek.) A Tiszából Tokajnál a Bodrog torkolat felett, Polgár közúti híd szelvényében és Tiszafürednél, a Bodrogból Sárospataknál a közúti hídról és Tokajnál a kőbányánál történtek a vízmintavételek. A belvízzel elöntött területeken a Felsőberecki-, Ricsei-, Tiszakarádi-, Törökéri-, Taktaközi-, Taktaföldvári-, Prügyi-, Tiszabábolnai- és Tiszavalki főcsatornákból szintén naponta történtek mintavételek. A vízkémiai vizsgálatok elsősorban az oxigénháztartási (oldott oxigén tartalom, kémiai oxigénigény (KOI ps )) és a tápanyag-háztartási mutatók (ammónium (NH + ), nitrát (NO - ), ortofoszfát (PO - ) ) meghatározására terjedtek ki, de végeztek vízbiológiai (klorofil -a, alga flóra) és toxikológiai vizsgálatokat is. A Bodrogközi belvízcsatornák vízminősége: Oxigénháztartási mutatók alapján: A Ricsei-, Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatornában az oldott oxigén tartalom tartósan nulla volt, szennyvízre jellemző oxigénfogyasztási értékek jellemezték több mint egy héten keresztül. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a belvízzel elöntött művelt területeken nagy

4 mennyiségű növényzet került víz alá, amely rothadásnak indult. Az anaerob folyamatokra jellemző kénhidrogén képződés is kimutatható volt (. sz. táblázat). A Felsőberecki főcsatorna vize algás jellegű (mezotróf) volt, a fotoszintetikus oxigén termelés részben pótolni tudta az oxigén deficitet, ezért itt tartósan nulla közeli oldott oxigén értékek nem alakultak ki, viszont a vizsgált időszak alatt mindvégig alacsony értékek jellemezték. A Felsőberecki főcsatorna vize a kémiai oxigén igénnyel (KOIps) kifejezett rothadó képes szerves szennyezettség tekintetében csaknem mindvégig tűrhető minőségű volt. Ricsei-, Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatornában a kémiai oxigénigény értékei és mg/l között változtak, ami erősen szennyezett vízminőséget jelzett. A maximum érték, mg/l volt, amely már szennyvízre jellemző érték (. ábra). Tápanyag háztartási mutatók alapján: Az ammónium ion koncentrációi mind a négy főcsatornában, és, mg/l értékek között változtak, amely szennyezett és erősen szennyezett vizet jelzett. Az ortofoszfát értékei a Felsőberecki főcsatornában tűrhető vízminőséget mutattak (- µg/l közötti koncentrációk), míg a Ricsei-, Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatornában és µg/l közötti értékek a szállított belvíz erős szennyezettségét jelezték (. ábra). Meg kell jegyezni, hogy Csehszlovákia (ma Szlovákia) területről érkező Dobsa-Semjéni és Bélyi csatornák hasonlóan szennyezettek voltak. A Taktaközi belvízcsatornák vízminősége: Oxigénháztartási mutatók alapján: A Taktaközi főcsatornák vizsgálati eredményei (. táblázat) általánosságban kisebb szennyezettségi értéket mutattak, mint a Bodrogközben. Az oldott oxigén koncentrációk a Taktaföldvári főcsatornában voltak a legalacsonyabbak,, és, mg/l között változtak, osztályú szennyezett vizet jeleztek, ugyanakkor még nem érték el a szennyezett értéket. Ez magyarázható azzal, hogy itt a rothadó képes szerves anyag szennyezettséget mutató oxigénfogyasztási (KOIps) értékek is magasabbak (- mg/l) voltak. A Prügyi főcsatornában, és, mg/l, a Taktaközi főcsatornában,9 és, mg/l közötti oldott oxigén értékek már lényegesen jobb vízminőségre utaltak. Hasonlóan kedvezőbbek voltak az oxigénfogyasztási (KOI) értékek is. (. ábra) Tápanyag háztartási mutatók alapján: A Taktaközi főcsatornában voltak az oldott növényi tápanyagok is a legalacsonyabbak. Ez magyarázható azzal, hogy itt az elöntött területek nagysága lényegesen kisebb volt és kisebb volt a bemosódás mértéke is. A Taktaföldvári főcsatornában az ammónium és az ortofoszfát koncentrációk is erősen szennyezett vizet mutattak. ábra).

5 A Dél-borsodi belvízcsatornák vízminősége: Oxigénháztartási mutatók alapján: A Dél-borsodi belvízi öblözetben elvégzett vizsgálatok eredményei (. sz. táblázat) mind a Tiszavalki, mind a Tiszabábolnai főcsatornában tartós szennyezettséget mutattak, nulla oldott oxigén tartalom és -7 mg/l oxigénfogyasztás (KOI) mellett. Lényegesen jobb minőségű vizet szállított viszont a Hejő főcsatorna, melyben az oldott oxigén tartalom, mg/l és,6 mg/l között változott. Az oxigénfogyasztási (KOI) értékek a tűrhető értéken ( mg/l) belül maradtak. Tápanyag háztartási mutatók alapján: Az oldott növényi tápanyagok mindhárom belvízvédelmi főcsatornában rendkívül magasak voltak. Mind az ammónium, mind az ortofoszfát tartalom erősen szennyezett vizet mutatott. A Hejő csatorna ebből a szempontból is kedvezőbb képet mutatott, ami a terület jellegéből és talajadottságaiból adódott (.ábra). A Bodrog vízminősége: A Bodrogból Sárospatak közúti hídnál és Tokaj kőbányánál történtek a mintavételek. Sárospataknál az árhullám tetőzését megelőzően jelentősen csökkent az oldott oxigéntartalom, a kezdeti bemosódások hatására (.sz.táblázat). Július 8-. között napon keresztül volt kisebb, mint, mg/l az oxigéntartalom, ami szennyezett víznek felel meg. A kémiai oxigén igény (KOIps) viszont nem növekedett számottevően. Az oldott tápanyag vizsgálatok (NH, PO) eredményei egy-egy naptól eltekintve nem estek kifogás alá, osztályú, tűrhető értéken belül maradtak (.ábra). Tokajnál három héten keresztül mértek, mg/l alatti oldott oxigén tartalmat, hétig a mg/l-t, 8 napon át pedig még a, mg/l-t sem érte el az oxigén koncentrációja. Ennek ellenére halpipálás, halpusztulás nem volt észlelhető! A halak az árvízhelyzetnek megfelelően viselkedtek, a jobb minőségű hullámtéri területekre húzódtak ki, vagy a fenék közelében csökkent energiafelhasználással vészelték át a kritikus időszakot. A Bodrog torkolati szakaszán kialakult tartósan rossz vízminőségi állapot megítélésénél természetesen nem hagyható figyelmen kívül a Tisza visszaduzzasztó hatása sem. A csökkent oldott oxigén tartalom itt sem járt együtt az oxigénfogyasztás növekedésével. A tápanyag háztartási mutatók sem utaltak jelentősebb szennyeződésre. A Tisza vízminősége A Tisza Tokaj, Polgár és Tiszafüred szelvényekben elvégzett vizsgálatai azt mutatták, hogy július -től augusztus 6-ig folyamatosan csökkentek az oldott oxigén értékek. Ugyanakkor a hossz-szelvény mentén a folyásirányban haladva is egyre alacsonyabbak voltak a minimum koncetrációk: Tokajnál, mg/l, Polgárnál, mg/l, Tiszafürednél, mg/l (.sz.táblázat). 6

6 Tokajnál egy héten keresztül, Polgárnál és Tiszafürednél pedig két héten át volt, mg/l alatti (egy hétig >, mg/l) az oldott oxigén tartalom, ami - osztályú szennyezett, erősen szennyezett víznek felel meg (.grafikon). Az oldott oxigén deficit a Tisza esetében sem járt együtt az oxigénfogyasztás növekedésével. A tápanyag háztartási mutatók az átlagos értéken alakultak, csupán az ortofoszfát tekintetében mértek egy-egy kiugróan magas, az előző napit többszörösen meghaladó értéket. A pontosabb kép kialakítása érdekében a Tiszán valamennyi szelvényben végeztek keresztszelvény és mélységi vizsgálatokat is, melyek Rakamaznál hullámtéri vizsgálatokkal is kiegészültek. A keresztszelvény vizsgálatok Tokaj közúti híd szelvényében jól mutatták a Bodrog alacsonyabb oldott oxigén tartalmának a hatását. Ugyanakkor fontos körülmény, hogy már a folyó felső szakaszáról is alacsony oldott oxigén tartalmú víz érkezett. A bal-parton mért magasabb oxigén koncentrációk pedig azt mutatták, hogy kezdetben a bal-parti hullámtéren jobb minőségű volt a víz. A mélységi minták vizsgálatai jól mutatták, hogy a felszíni réteghez viszonyítottan magasabb oldott oxigén tartalom volt jellemző minden szelvényben, amire a kétnapos biológiai oxigénigény (BOI ) vizsgálatok sem adtak magyarázatot. A felszíni és mélyebb rétegek kiegyenlítődése csak az árhullám levonulását követően állt helyre. A biológiai vizsgálatok szegényes összetételű, alacsony népességű mikroszkópikus élővilág jelenlétét mutatták. A klorofill-a tartalom általánosságban mg/m körüli értéket mutatott. Az árhullám levonulásakor a hullámtéri vízminták oldott oxigén tartalma algaszáma és kémiai oxigénigényben mért szerves anyag tartalma magasabb volt, mint a mederben levő vízé. Az árhullám levonulását követően a hullámtéri víz oxigén tartalma a korábban mérthez képest számottevően romlott. A kezdeti nagy alganépesség zuhanásszerűen csökkent, a klorofill-a érték a már említett mg/l értéken állandósult. Ugyanakkor sajátos algaegyüttesek alakultak ki az egyes morotvákban, amelyek a hőmérsékleti rétegződéssel, aerobanaerob zónák kialakulásával, az alganépesség pusztulásával magyarázható. Meg kell jegyezni: az 97. évi árvízi időszakban ( V hó) oldott oxigén hiányos állapot nem alakult ki, ugyanakkor a víz oxigénfogyasztásban mért szerves szennyezettsége jóval magasabb volt. 998 nyarán a fenti megállapítások megerősítést nyertek. Július közepén jelentős árhullám vonult le a Bodrogon. Apadó ágban július 7-én Tokajnál az oldott oxigén tartalom, mg/l-re (7 tel. %) csökkent. A vizsgálatok azt mutatták, hogy már a határszelvényt átlépő víznek is alacsony volt az oldott oxigén tartalma (, mg/l, tel.%), mely a hossz-szelvény mentén haladva a torkolatig tovább csökkent. A oxigénfogyasztásban (KOIcr) mért szerves szennyezettség -9 mg/l között változott, ami azt mutatta, hogy a vízben jelentős mennyiségű rothadó képes szerves anyag volt jelen, amelynek bomlása fokozott oxigénelvonással járt együtt. A biológiai mutatók közül az algaszám,,9 millió egyed/liter, a klorofill-a tartalom, 7, mg/m volt, az évszakra jellemző értéken alakult. Vízminőség javulás csak augusztus közepén következett be. A vízminőség-romlás az 98. nyári árvíz vízminőségi tapasztalatait igazolta vissza. A Bodrog vízgyűjtőjén az év első felében lehullott nagy mennyiségű csapadék, a belvizek és a többszöri árhullám hatására a nyár végére oldott oxigén csökkenésben mutatkozó vízminőség romlást eredményezett. Az elöntött területeken a dús növényi vegetáció rothadásnak indult, ami a víz oxigén tartalmát felemésztette. Az árvízszint csökkenésével a mederbe visszahúzódó víz az oldott és lebegő szerves anyagokat magával vitte, az oxigén elvonás a 7

7 főmederben is tovább folytatódott. Hasonló jelenségek játszódtak le a folyó szlovák vízgyűjtőjén is, mivel a víz a határszelvénybe már csökkent oxigén tartalommal érkezett. Az intenzív szerves anyag bomlási folyamatokkal a fotoszintetikus oxigéntermelés és a légkörből történő oxigénfelvétel már nem tudott egyensúlyt tartani, az oldott oxigén a torkolatig az ökológiai szempontból kritikus mg/l alá csökkent. Összefoglalva: A tavaszi és a téli árvizek általában az áradásos vízre jellemző szennyezettséggel vonulnak le, ezt a citált esetek elemzése is alátámasztotta. 98-at megelőzően nyári árvizekről nem voltak kellő mélységű és részletességű vizsgálatok ill. vízminőségi adatok. Az akkor nyert adatok és tapasztalatok jó viszonyítást tesznek lehetővé hasonló nagyságrendű árvizek és belvizek, várható környezeti, vízvédelmi hatását illetően. Az árhullám levonulását figyelembe véve megállapítható, hogy a vízfolyásokban az áradás megindulásával egyidejűleg a területi bemosódások következtében az áradásos vízre jellemző szervetlen kolloidális lebegőanyag mellett megnőtt a víz oldott és lebegő szerves szennyezőanyag tartalma is. Az árterületen gyorsan felmelegedő vízben a biológiai folyamatok felgyorsulnak. A biokémiai folyamatok következtében másodlagos szennyező hatások (alga túlprodukcó, degradáció, bakteriális folyamatok, aerob és anaerob lebomlás oxigénhiány, kénhidrogén képződés) lépnek fel. Az oldott oxigén felszínen és mélységben mutatkozó különbözősége, rétegződése magyarázatot ad arra, hogy miért nem következett be halpusztulás. A belvízelvezető csatornákból a befogadókba vezetett kedvezőtlen minőségű vizek a nagy puffer kapacitás következtében számottevő vízminőség romlást nem okoztak. A Tisza és a Bodrog felső szakaszáról árvízi vizsgálatok nem álltak rendelkezésre, így átfogó kép az árvízi vízminőség lefutásáról nem volt kialakítható, de az nagy biztonsággal feltételezhető, hogy a kedvezőtlen környezeti, vízminőségi hatások területünkön szuperponálódtak. Az elvégzett mélységi, keresztszelvény és hullámtéri vizsgálatok eredményei pedig azt igazolták, hogy az árvízi vízminőség változások teljesebb körű megismerése, az ok okozati összefüggések feltárása szempontjából ezek nem mellőzhetőek. Sallai Ferenc Felhasznált irodalom:./évízig: Összefoglaló jelentés az 98. július. és augusztus 9. között végzett ár-és belvízi vízminőségvédelmi munkákról, Miskolc,98../ Sallai F.: Árvízi vízminőség-romlás a Bodrogon, Új Kör-Kép 998. szeptember október./ ÉMI-KÖFE: Összefoglaló jelentés az 998. november-decemberi árvízi vízminőségi ellenőrző vizsgálatokról, Miskolc, 998. december./ Sallai F.: Árvízi vízminőség-ellenőrző vizsgálatok, Új Kör-Kép, 998. november-december./ ÉMI-KÖFE: Összefoglaló jelentés az 999. március-áprilisi ár- és belvízi környezetvédelmi kárelhárításról, Miskolc,999. április 6./ Sallai F.: A rendkívüli ár- és belvízi helyzet környezetvédelmi hatásai, Új KÖR-KÉP 999.márciu-áprilisi szám

8 ,,,, A Bodrogközi belvízi főcsatornák oldott oxigén tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l).ábra A Bodrogközi belvízvédelmi főcsatornák szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l), A Bodrogközi belvízvédelmi főcsatorna NH -N tartalmának változása 98., július. és augusztus 9. között (mg/l),, A Bodrogközi belvízvédelmi főcsatornák összes P tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (µg/l) F.berecki főcs. Ricsei főcs. T.karádi főcs. Törökéri főcs.

9 A Taktaközi belvízi főcsatornák oldott oxigén tartalmának változása 98. július 8. és augusztus 9. között (mg/l) ábra A Taktaközi belvízvédelmi főcsatornák szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 98. július 8. és augusztus 9. között (mg/l) ,,,, A Taktaközi belvízvédelmi főcsatornák NH -N tartalmának változása 98. július 8. és augusztus 9. között (mg/l) A Taktaközi belvízvédelmi főcsatornák összes P tartalmának változása 98. július 8. és augusztus 9. között (µg/l) Taktaközi főcs. T.földvári főcs. Prügyi főcs.

10 A Dél-borsodi főcsatornák oldott oxigén tartalmának változása 98. július 9. és 7 augusztus 9. között (mg/l) ábra 8 6 A Dél-borsodi főcsatornák szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 98. július 9. és augusztus 9. között (mg/l) A Dél-borsodi főcsatornák NH -N tartalmának változása 98. július 8. és augusztus 9. között (mg/l) A Dél-borsodi főcsatornák összes P tartalmának változása 98. július 9. és augusztus 9. között (µg/l) Hejő főcs. T.bábolnai főcs. Tiszavalki főcs

11 A Bodrog oldott oxigén tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l).ábra A Bodrog szervesanyag tartalmának (KOI-p) változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l), A Bodrog NH -N tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l), A Bodrog összes P tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (µg/l) Sárospatak Tokaj

12 A Tisza oldott oxigén tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l) A Tisza szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l).ábra,8,6 A Tisza NH -N tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (mg/l),, A Tisza összes P tartalmának változása 98. július. és augusztus 9. között (µg/l) Tokaj Polgár Tiszafüred

13

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 78.076-2-8/2010. Ea.: dr. Hofszang Brigitta M. ea.: Tombácz Szintia ( VVO ) Tárgy: Elvi vízjogi engedély HATÁROZAT Fábiánsebestyén

Részletesebben

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 2008. JANUÁR TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE S4JZo]k-. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2014. május 14-én tartandó ülésére Készítette: Jármay Katalin környezetvédelmi irodavezető Tárgy: Jelentés

Részletesebben

A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről

A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail: bekes.vizugy@katved.gov.

H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail: bekes.vizugy@katved.gov. Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail:

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás

Részletesebben

A Víz Keretirányelv szerinti monitoring

A Víz Keretirányelv szerinti monitoring A Víz Keretirányelv szerinti monitoring A VÍZ-KERETIRÁNYELV 2000/60/EK irányelv, története 1988-ig nyúlik vissza célja a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotban tartása (ökológiai, kémiai, mennyiségi

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: 5 DB TÁRGY: Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós

Részletesebben

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére! Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. engedélyezem,

H A T Á R O Z A T. engedélyezem, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 75105-4-10/2011. Ea: dr. Petrovics György Pádár Csilla Tárgy: hulladékkezelési engedély H A T Á R O Z A T A BÁCSVÍZ

Részletesebben

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

Antropogén tevékenységek hatásainak megjelenése a Dráva és főbb hazai mellékvízfolyásainak vízminőségében

Antropogén tevékenységek hatásainak megjelenése a Dráva és főbb hazai mellékvízfolyásainak vízminőségében Földtudományok Doktori Iskola PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Antropogén tevékenységek hatásainak megjelenése a Dráva és főbb hazai mellékvízfolyásainak vízminőségében DOLGOSNÉ KOVÁCS ANITA Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai 8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%. A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

CSONGRÁD MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR TERMÉSZETI FÖLDRAJZI ÉS GEOINFORMATIKAI TANSZÉK CSONGRÁD MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA KÉSZÜLT: A CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL SZEGED 2007.

Részletesebben

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.06. MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM (Víg zsilip - Duna torkolat) EGYEZTETÉSI TERV 2014. december FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÁKK 2014

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 29917-5-13/2012. Tárgy: MOL Nyrt., Ea: dr. Petrovics György Szank, 0156/15 hrsz, Sivók Gábor tényfeltárási záródokumentáció

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. környezetvédelmi engedélyt adok az alábbiak szerint.

H A T Á R O Z A T. környezetvédelmi engedélyt adok az alábbiak szerint. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 10442-2-20/2010. Ea: dr. Petrovics György (jogi ea.) Lovászi Péter (természetvédelem) Balatonyi Zsolt (hulladékgazd.)

Részletesebben

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. MOSONI-DUNA 17,76; RÁBA 12,20; MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM EGYEZTETÉSI TERV 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. (EGYEZTETÉSI TERV) FELTERJESZTŐ

Részletesebben

A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE

A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működése során bekövetkezett változások áttekintése Kajcsa Zsuzsa A Közép-Duna-völgy belvízrendszerei a XX. század elején megkezdett,

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 211. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását nagy csapadék hiány, az átlagot jóval meghaladó hőmérséklet,

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Beszámoló. a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett. 2006. évi. közigazgatási hivatali munkáról

Beszámoló. a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett. 2006. évi. közigazgatási hivatali munkáról DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Beszámoló a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal illetékességi területén végzett 2006. évi közigazgatási hivatali munkáról Dél-alföldi régió 2 A Dél-alföldi

Részletesebben

AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA

AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA I. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA Az önköltség számítási szabályzat célja, a vállalkozás gazdálkodásának hatékonyabbá tétele a költséggazdálkodás tervezése, elemzése útján. Szabályozza

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

KRESZ módosítás 2010

KRESZ módosítás 2010 KRESZ módosítás 2010 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról 1. A rendszámmal kapcsolatos rendelkezések pontosítása (A rendelet 5. változásai) (1)

Részletesebben

Szalai Ákos: A 2015. évi államadósság-csökkenés részletei

Szalai Ákos: A 2015. évi államadósság-csökkenés részletei Szalai Ákos: A 2015. évi államadósság-csökkenés részletei Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága 2015 végére 75,3 százalékra csökkent, így folytatódott a 2011 után elindult csökkenő államadósság-pálya,

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Az elemzést készítette: Bethlendi András Pénzügyi Stabilitási

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

MEDENCÉK VEGYSZERES VÍZKEZELÉSE

MEDENCÉK VEGYSZERES VÍZKEZELÉSE MEDENCÉK VEGYSZERES VÍZKEZELÉSE A vegyszeres vízkezelésnek az alábbi feladatai vannak: ph-beállítás, fertıtlenítés, algaképzıdés megelızése, szőrést segítı pelyhesítés vízkıkiválás meggátolása téliesítés

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 15. évfolyam 2. szám 2008.június VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,

Részletesebben

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. engedélyezem,

H A T Á R O Z A T. engedélyezem, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 17782-7-8/2011. engedély Ea: dr. Petrovics György Pádár Csilla Tárgy: hulladékkezelési H A T Á R O Z A T A Hírös Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Ügyiratszám: 70219-8-12/2014. Tárgy: Délút Kft., Algy Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál el zetes vizsgálat Balatonyi Zsolt Berényi Anita Dr.

Részletesebben

A hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének tényéről és idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék.

A hirdetmény kifüggesztésének, illetve levételének tényéről és idejéről a levételt követő 3 napon belül értesíteni szíveskedjék. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám:1575-1/14/2010.ii.

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 523-801 E-mail:papj@bekescsaba.hu Ikt. sz.: VI.-2836/2004 NYILVÁNOS

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Győr, 2014. szeptember

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 43/2007. (XII. 14.) Ökt. rendelete

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 43/2007. (XII. 14.) Ökt. rendelete Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 43/2007. (XII. 14.) Ökt rendelete A KÖTELEZŐ HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAIRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991) MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.

Részletesebben

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4.

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 2016.01.01 2017.12.31 8 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített

Részletesebben

Néhány szó a műről. Tisztítás technológia: Vas, mangán, arzén, ammónium

Néhány szó a műről. Tisztítás technológia: Vas, mangán, arzén, ammónium Plangár József 1 Néhány szó a műről A Dél-Nyírségben, 1976 óta működik 7 település, 46 000 felhasználóját látja el ivóvízzel Rétegvizet termel (150-200 m) Határérték feletti komponensek: Vas, mangán, arzén,

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet. a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról. A rendelet hatálya

27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet. a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról. A rendelet hatálya 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110.

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

AZ 1956. ÉVI DUNAI JEGES ÁRVÍZ

AZ 1956. ÉVI DUNAI JEGES ÁRVÍZ AZ 1956. ÉVI DUNAI JEGES ÁRVÍZ A magyarországi dunai árvizek történetének utolsó száz évében rendkívüli helyet foglal el az 1956. évi márciusi jeges árvíz. Hatalmas, pusztító jeges árvizeket ismerünk a

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2013. február havi helyzetéről 2013. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban

Részletesebben

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról A környezet védelmének

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Üi.szám: 101430-1-16/2015. Tárgy: Szentesi Paradicsom Kft. Ea: dr. F z István üvegházas kertészet - el zetes vizsgálat dr. Heged s Márta

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. SZEPTEMBER 8-ÁN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL

JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. SZEPTEMBER 8-ÁN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL Polgármesteri Hivatal 2747. Törtel, Szent István tér 1. JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. SZEPTEMBER 8-ÁN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRŐL Rendeletek száma: Határozatok száma: 12.

Részletesebben

BALATONALMÁDI VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK MEGÚJÍTÁSA, FELÜLVIZSGÁLATA 2013-2018

BALATONALMÁDI VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK MEGÚJÍTÁSA, FELÜLVIZSGÁLATA 2013-2018 BALATONALMÁDI VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK MEGÚJÍTÁSA, FELÜLVIZSGÁLATA 2013-2018 KÉSZÍTETTE: BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Környezeti állapot változások...

Részletesebben

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról *Jelen tájékoztató anyag nem tekinthető az Európa Ingatlanbefektetési Alap hivatalos tájékoztatójának.

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben