A Víz Keretirányelv szerinti monitoring

Átírás

1 A Víz Keretirányelv szerinti monitoring

2 A VÍZ-KERETIRÁNYELV 2000/60/EK irányelv, története 1988-ig nyúlik vissza célja a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotban tartása (ökológiai, kémiai, mennyiségi szempontból) veszélyes anyagok vizekbe vezetése csökkenjen, kiemelten veszélyes meg is szűnjön hatálya az óceánokra nem terjed ki, de a tengerparti vizekre igen hosszútávon is fenntartható vízhaszn. megvalósítása csak általános keretet ad!!! 19 év múlva felülbírálandó (2019)

3 Külön definiált fogalmak felszíni víztest: felszíni víz különálló és jelentős eleme, pl. tó, tározó, vízfolyás, csatorna vagy ezek egy része (spec. esetei mesterséges víztest, erősen módosított víztest) felszín alatti víztest: felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható része vízgyűjtő: tengerben végződik részvízgyűjtő: általában önálló folyó vagy tó vízgyűjtője vízgyűjtő kerület: több vízgyűjtő, a vízgyűjtő gazdálkodás fő egysége

4 Állapotjellemzők felszíni víz állapota: ökológiai és kémiai állapot van hozzárendelve, minősítése a kettő közül a rosszabb felszín alatti víz állapota: mennyiségi és kémiai állapot van hozzárendelve, minősítése a kettő közül a rosszabb kiváló, jó, mérsékelt ökológiai, mennyiségi, kémiai állapot: jól definiált paraméterrendszer (V., IX. melléklet) alapján

5 Főbb alapelvek cél 15 éven belül a jó állapot elérése (2015-re) elsőbbségi anyagok és kiemelten veszélyes anyagok listája kibocsátás kontrollja, utóbbinál teljes megszüntetés ivóvizekre különös figyelem: napi 10 m 3 -nél több vagy min. 50 ember ellátása (100 m 3 /nap felett szigorúbb szabályozás) jelenlegi és távlati vízbázisok vízi szolgáltatások: szennyező fizet elv + árpolitika lényege: motiválás hatékony használatra + környezetvédelmi költségek integrált vízgazdálkodás (felszíni és felszín alatti víztestek, többcélú felhasználás, mennyiségi kritériumok a minőség érdekében, vízgyűjtő szintű tervezés (országhatárokon át!!!) felmentés vagy enyhítés adható, ha a jó állapot nem valósítható meg, vagy aránytalanul költséges

6 Megvalósítás háttere országonként Hatáskörrel Rendelkező Hatóság kijelölése vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tagállamonként (13. cikk + VII. m.), közzététel hat. ideje dec. volt, 6 évente felülvizsgálandó (Mo: közös módszertani eljárások közös határértékek kibocsátásra, vízminőségre (ld. As) monitoring: szabványosított módszerek (V. melléklet) társadalom bevonása, tájékoztatás, lakossági fórumok (különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek esetén) szankcionálás a tagállamok feladata

7

8 Monitoring (8. cikk + V. mell.) monitoring programot kellett kidolgozni legkésőbb 2006-ra felszíni vizek esetén: víztérfogat, vízszint vagy vízhozam (mennyiségi állapot); ökológiai és kémiai állapot monitoringja FAV esetén kémiai és mennyiségi monitoring mintavételi és vizsgálati módszerek szabványosítása szabványos állapotértékelési kritériumok

9 Felszín alatti vizek minősítése és monitoringja

10 Első jellemzés a VKI életbe lépése után Első jellemzés/állapotfelmérés célja: víztestek pontos lehatárolása terhelések meghatározása: diffúz és pontszerű szennyeződések, vízkitermelés, mesterséges visszapótlás fedőréteg jellege (érzékenység) ökoszisztémákkal való kapcsolata: ha van, meg kell határozni, mely ökoszisztémák függnek tőle (pl. vizes élőhelyek a magas tvsz-en keresztül, vízfolyás menti társulások a forrás vízhozamának függvényében - FAVÖKO) végkimenet: megállapítani a jó állapot elérésének kockázatát

11 További jellemzés kockázatos helyzetű víztestek esetén részletes földtani, hidrogeológiai felmérés betáplálási terület földhasználatának jellemzése részletes vízháztartás (légkörrel, egyéb víztestekkel, ökoszisztémákkal való kapcsolat) éves utánpótlódás hosszúidejű átlagos mértékének becslése (modellezése) ez a legfontosabb a mennyiségi állapot megítéléséhez! kémiai jellemzők antropogén hatások meghatározásával vízkivételek és vízbevezetések pontos ismerete

12 FAV mennyiségi állapotának minősítése kiindulási alapelv: hosszútávon a kitermelés nem haladhatja meg a hasznosítható vízkészletet ez önmagában még KEVÉS! kapcsolódó felszíni vizekben sem indulhat el sem mennyiségi, sem minőségi romlás (pl. tó kiszárad) a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő ökoszisztéma (FAVÖKO) sem károsodhat jelentősen ha ezek teljesülnek, csak akkor nevezhető jó mennyiségi állapotúnak a víztest

13 FAV kémiai állapotának minősítése jó kémiai állapotú, ha a szennyezőanyagok koncentrációi nem haladják meg a vonatkozó határértékeket (mely anyagoké és mely határértékeket, hol és hányszor ez a lényeg, ld. később) kiemelt szerep a vezetőképességnek sós víz!!! de itt is fontos kritérium: kapcsolódó felszíni víztestekben sem indulhat el minőségi romlás FAVÖKO sem károsodhat jelentősen

14 FAV-nál mindig kötelező: oxigéntartalom, ph, vezetőképesség, nitrát, ammónium A vizsgálandó paraméterek kiválasztásának algoritmusa (felszíni víztestekre optimalizálva)

15 A határértékek I. számos EU-irányelv alapján, de van hazai szabályozás 6/2009 KvVm-EüM-FVM rendelet (korábbi 10/2000- es helyett) határértékek felszín alatti vizekre és talajra (földtani közegre) VKI szerint akkor kerül át jóból gyenge állapotba egy víztest, ha az észlelt határérték-túllépések aránya meghaladja a 20%-ot, vagy ivóvízbázist vagy jelentős élőhelyet veszélyeztet (tehát szennyezettebb időszak vagy víztest(-részlet) megengedett, de az előzőnél figyelni kell a tendenciát, az utóbbinál a csóvát ld. később)

16 A határértékek II. 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet definiálja szennyezettségi határérték (B): efölött már szennyezettnek minősül a víztest, ez az általános érvényű, és a jó állapot felső határa egyedi szennyezettségi határérték (E): ha B nem tartható (pl. bizonyítottan nagyobb a háttérkoncentráció, vagy aránytalanul magas költséggel járna az elérése (adott víztestre vonatkozik!) kármentesítési határérték (D): (erősen) szennyezett területekre kiadott egyedi határérték, amit a kármentesítés során el kell érni B E D

17 Mennyiségi állapot monitoringja 1. Figyelőhálózat vízszintészlelő monitoringkutak, olyan sűrűséggel, hogy minden víztest (vagy víztest csoport!) értékelhető legyen (módszertan nincs előírva), különös tekintettel a vízkivétek és vízbevezetések hatására kiemelt az ivóvízbázisok monitoringja határon átlépő víztesteknél sűrűbb és mindkét oldalon 2. Észlelési gyakoriság ugyanezen alapelvek módszertan nélkül + gyakoribb észlelés a kockázatos helyzetű víztesteknél 3. Állapotértékelés: jó mennyiségi állapot: zöld, gyenge: vörös

18 Kémiai állapot monitoringja ugyanolyan alapelvek szerint mint a mennyiségi monitoring, sőt általában teljesen megegyező a kútrendszer is fontos a szennyezőanyagok koncentrációinak esetleges emelkedő tendenciáinak a felismerése a monitoring tervben megbízhatósági és pontossági becslést is kell adni az eredményekre vonatkozóan az alapállapot felmérését, a kockázatos víztestek leválogatását és a nem kockázatos víztestek minősítésének igazolását célzó monitoringot feltáró monitoringnak nevezzük

19 Feltáró monitoring minden vízgyűjtő gazdálkodási terv (6 évente frissítik) első évében kötelező érintett paraméterek kiválasztását ld. korábban, de kötelező jelleggel: oxigéntartalom, ph, vezetőképesség, nitrát, ammónium kockázatos víztesteknél, ill. antropogén eredetű szennyeződés vélhetően növekvő tendenciájának kimutatására operatív monitoring (vagy üzemelési monitoring) szükséges

20 Operatív monitoring csak a necces esetekben szükséges (kockázatos vagy mesterséges víztestek, tendenciaszerűen növekvő szennyezőanyag-koncentrációk a feltáró monitoringon kívüli időszakokat le kell fedje, és évente min. 1 mintavételt tartalmazzon reprezentativitást és megbízhatóságot is meg kell adni (térinformatikai és statisztikai elemzések!) speciális esetekben ez még vizsgálati monitoringgal egészülhet ki

21 Vizsgálati monitoring ha a szennyeződés oka nem ismert haváriák utáni tényfeltárásnál egyéb speciális esetekben: ivóvízbázisok szennyezés elleni védelme, nitrátérzékeny területek, természetvédelmi oltalom alatt álló FAVÖKO-k

22 A VKI szerinti állapotértékelés algoritmusa Ha a feltüntetett tesztek bármelyike nem megfelelő, akkor az adott állapotértékelésre (mennyiségi vagy kémiai) vonatkozó minősítés már csak gyenge lehet! (leggyengébb láncszem effektus)

23 Hazai vonatkozások VKI AKTUALITÁSA: 42 db vízgyűjtőgazdálkosdási alegység van, terveik 2010-re elkészültek felülbírálatuk 2016-ban várható elérhetőek: oldalon

24 Tervezési alegységek

25 Felszíni vizekre vonatkozó hazai szabályozás 220/2004 (VII. 21.) Korm. rend. kibocsátás szab. 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet vgy-gazd. 31/2004 (Xii. 30.) KvVM rend. felszíni vizek monitoringja és áll. ért. felszíni vizeink minősítése: MSZ 12749:1993 szerint alapelve: 5 db paramétercsoport A: oxigénháztartás, B: nitrogén- és foszforháztartás, C: mikrobiológiai jellemzők, D: mikroszennyezők és toxicitás (szerves és szervetlenek is), E: egyéb (pl. ph, vezkép., Fe, Mn, anionok, kationok, szín, átlátszóság) minden paraméterre 5 intervallum 5 vízminőségi osztály (I-V: kiváló, jó, tűrhető, szenny., erősen szenny.) paramétercsoportonként a legrosszabb a mértékadó!!! 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet: szennyezettségi határért. 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről

26 Felszín alatti vizek 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet vízkivét, bebocsátás, elhelyezés, kármentesítés szabályozása (VKI hazai vetülete) 6/2009 KvVm-EüM-FVM rendelet (korábbi 10/2000-es helyett) határértékek felszín alatti vizekre és talajra (földtani közegre) 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet vgy-gazd. 49/2001 Korm. rendelet (nitrátdirektíva nitrátérzékeny területek listája) 123/1997-es Korm. rendelet: vízbázisvédelem 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről

27 Monitoringrendszerünk jelenlegi állapota kb talajvízfigyelő kút, 350 rétegvízfigyelő kút, 250 karsztkút, 100 forrásmérő állomás a hálózatot a területi VIZIG-ek üzemeltetik fejlesztésre szorul, különösen kisvízfolyások mentén, ökoszisztémák kapcsán és rétegvizeknél lehetőleg üzemen kívüli termelőkutakkal kellene bővíteni! de VKI-n túl kell (hazai érdek): Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó, Tisza-tó, Dráva, Szigetköz

28 Példák az utóbbi évek fejlesztéseire új monitoringrendszer Mórahalom környékén: Homokháti Monitoring (21 db új kút, 2009) (felszíni víztesteken fejlesztés határszelvényeknél: 9 ultrahangos vízhozammérő + 10 vízminőségmérő automata állomás a Rába, Mosoni-Duna, Ipoly, Sajó, Bódva, Hernád, Bodrog, Tisza, Szamos, Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös határszelvényeinél 2012 decemberében)

29

30

31

32 Kémiai monitoring I. kulcsparaméterek: oxigéntartalom, ph, vezetőképesség, nitrát, ammónium (ld. korábban) további (potenciális) szennyezőanyagok: antropogén szennyezések indikátorai: növényvédőszerek, triklóretilén, tetraklóretilén, arzén(!), kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát

33 Kémiai monitoring II. Kémiai feltáró monitoring programok (VKI): S1 sekély, sérülékeny vízadók külterület alatt: oldott oxigén (1/6), ph (1x), vezetőképesség (2x), nitrát (2x), ammónium (2x), arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, peszticidek (atrazin, lindán) S2 sekély, sérülékeny vízadók belterület alatt: oldott oxigén (1/6), ph (1x), vezetőképesség (2x), nitrát (2x), ammónium (2x), arzén, kadmium, ólom, higany, klorid, szulfát, triklóretilén, tetraklóretilén, peszticidek (atrazin, lindán) S3 hideg, védett vízadók: oldott oxigén (1/6), ph (1x), vezetőképesség (1x), nitrát (1x), ammónium (1x) S4 termálvíztest: oldott oxigén (1/6), ph (1/6), vezetőképesség (1/6), nitrát (1/6), ammónium (1/6) Hazai megvalósítás: kulcsparaméterek mérése: S1 (2x), S2 (2x), S3 (1x), S4 (1/6) O 2, ph: sűrűbb nehézfémek mérése: S1 (1/6), S2 (1/6) klórozott szénhidrogének mérése: S2 (1/6) peszticidek mérése: S1 (1/6), S2 (1/6) ivóvízbázisoknál: 21/2002 (IV. 25.) KöViM rendelet szerint (sokkal szigorúbb!)

34

35

36

37 Felhasznált és ajánlott irodalom Víz Keretirányelv Clement Adrienne Szilágyi Ferenc: Oktatási segédanyag a BME Építőmérnöki Kar Víz- és vízi környezetmérnöki Mesterképzés szak (BMEEOVKMJT3) Környezeti monitoring (Felszíni és felszín alatti víz mennyiségi és minőségi monitoring) tantárgyához. BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Bp p