Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

Átírás

1 Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás fogkõ gyomorfekély reflux hányás Az elõbél Feladata a táplálék összeaprítása és elõemésztése. Részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelõcsõ, gyomor. A szájüregben találhatóak a fogak, a nyelv, és ide ürítik váladékukat a nyálat termelõ nyálmirigyek. A csontszövetbõl álló fogak az állcsontba és az állkapocsba ágyazódnak. A fogkorona a fog látható része, a fognyak az ínyben, a foggyökér pedig a csontban található. A fog külsõ, látható része a fogzománc, amely nagy mennyiségû kalciumot és fluoridot tartalmaz. Ez az emberi szervezet legerõsebb anyaga. A foggyökérben a zománcnál gyengébb anyagú cement alkotja a fog külsõ részét. A zománc és a cementréteg alatt helyezkedik el a dentin, amely szivacsos szerkezetû, ezzel csökkentve a fog súlyát. A fog belsejében található a fogüreg. Ezt az ereket és idegeket tartalmazó fogbél tölti ki. 20 tejfogunk és 32 maradandó fogunk van. A tejfogak 6 hónapos kortól kezdenek el nõni, és 6-7 éves korban kezdõdik a tejfogak váltása. Az emberi fogképlet (2123/2123) mutatja meg a különbözõ fogtípusok elhelyezkedését és mennyiségét. Mind a bal, mind a jobb oldalon alul és felül is elölrõl nézve 2 metszõfogunk, 1 szemfogunk, 2 kisõrlõnk és 3 nagyõrlõnk van. Az utolsó nagyõrlõ az ún. bölcsességfog. zománc szájüreg garat nyelv nyelõcsõ korona dentin fognyak fogüreg erekkel, idegekkel gyökér íny nyálmirigyek légcsõ állkapocscsont cement erek és idegek A fog felépítése Miért kell rendszeresen ellenõriztetni a fogainkat, és miért rossz, ha csak akkor megyünk fogorvoshoz, ha már fáj a fogunk? máj hasnyálmirigy vakbél féregnyúlvány vékonybél végbél Az emésztõrendszer felépítése metszõfog nagyõrlõ epehólyag vastagbél szemfog gyomor kisõrlõ felsõ fogsor bölcsességfog Az ember fogképlete 143 bio_of.indb :14:39

2 A három pár nyálmirigy (nyelv alatti mirigy, fültõmirigy, állkapocs alatti mirigy) a szájüregbe üríti a nyálat, amely a falatot nedvesíti. A nyál emésztõenzimet (nyálamiláz) is tartalmaz, amely a keményítõk bontását kezdi meg. A nyelv harántcsíkolt izomszövetbõl álló szerv. Feladata a táplálék nyállal való elkeverése, a falatképzés, az ízlelés, valamint a hangképzésben is szerepet játszik. A nyelven található ízlelõbimbók érzékelik a nyálban oldott ízanyagokat. Az alapízeket (sós, savanyú, keserû, édes) a nyelv megfelelõ helyein intenzívebben érezzük. Ha nem megfelelõ állagú vagy alakú falat éri a nyelv hátsó részét, az reflexes öklendezést eredményez. A szájüregbõl a táplálék a nyelés során a garatba kerül. A garatban találkozik a szájüreg, az orrüreg, a fülkürtök, a nyelõcsõ és a légcsõ. Nyeléskor a légcsövet a gégefedő porc zárja le. Elõfordulhat, hogy a falatot félrenyeljük, azaz a táplálék a légcsõbe jut. Ilyenkor a szervezet köhögési reflexszel reagál. A nyelõcsõ körkörös, és hosszanti izomrétegének összehangolt mozgása (perisztaltikus mozgás) segíti a táplálék továbbítását a gyomorba, a gyomorszájon keresztül. A nyelv felépítése Elõbél nyál ph Az emésztõenzim neve ~7 gyomornedv 1,0 2,0 amiláz pepszin keményítõ fehérje diszacharid polipeptid Mûködése Szuvas fog Nézz utána, mi az a korona, híd, és milyen töméstípusok léteznek! A gyomor izmos falú szerv, feladata a táplálék összekeverése, a fehérjék emésztése, a fehérjék, víz és más anyagok (pl. alkohol, gyógyszerek) felszívása, valamint a baktériummentesítés. A gyomor gyomornedvet termel, amely erõsen savas (ph 1-2) kémhatású. Ez a kémhatás szükséges a gyomornedvben lévõ emésztõenzim (pepszin) aktiválásához, és a fehérjebontás megindulásához. Az erõs savas közeg maró hatásától nyálkaréteg védi a gyomor falát. A gyomorban a táplálék 3-4 órán keresztül emésztõdik, majd tartalma a gyomorkapun keresztül a patkóbélbe kerül. Az elõbél emésztõnedvei és hatásuk Fogszuvasodás: a helytelen fogápolás, és a túl sok cukorfogyasztás eredménye. A cukros üdítõitalok a fogak épségének legnagyobb veszélyeztetõi. A kóla magas savtartalma (ph 2 3) roncsolja a fogzománcot. A szájban élõ baktérumok a fogakon lévõ cukrot fogyasztják, és az általuk termelt savak roncsolják a fogakat. A rendszeres fogorvosi ellenõrzéssel elkerülhetõ a súlyosabb fogszuvasodás és a gyökérkezelés, mely során eltávolítanak a fogüregbõl minden élõ szövetet, a fogat tápláló ereket és az idegeket. A gyökérkezelt fog nem élõ, fokozottan kell rá vigyázni. 2 1 Fogínysorvadás: baktérium okozta megbetegedés, mely során a fogat védõ íny pusztul, és fedetlenül hagyja a fognyakat, ahol a cementréteg sokkal sérülékenyebb, mint a fogkoronán lévõ zománc. Fogkõ: a fogon a lepedék és abban a fogszuvasodást okozó baktériumok megtelepednek és fogkõ alakul ki. 4 Rendszeres eltávolítása a fogszuvasodás és a fogínygyulladás megelõzése miatt is fontos, nem csak a fog esztétikuma miatt. 3 Szövettani metszet egy elõtörõ fogról 1. korona; 2. íny; 3. állkapocs csont; 4.erek és idegek 144 bio_of.indb :14:41

3 Gyomorfekély: a szervezet védekezõ rendszerének gyengülése, a stresszes életmód és a helytelen táplálkozás miatt a gyomorban lévõ baktériumok elszaporodnak, és elkezdik bontani a gyomor védelmét biztosító nyálkarétegét. Emiatt a gyomor savtartalma kimarja a gyomorfalat, ami nagy fájdalommal jár együtt. A gyomorfekély gyógyítása enyhébb esetben gyógyszeresen vagy életmódváltással lehetséges. Súlyos esetben mûtétre is sor kerülhet. Reflux: a gyomorszáj záróizma védi a nyelõcsövet a gyomor savas közegétõl. Ha ez nem zár megfelelõen, a sav visszafolyhat a nyelõcsõbe, és fájdalmas kimaródásokat okoz, mivel a nyelõcsõnek nincs védelme. Hányás: a nyeléssel ellentétes (antiperisztaltikus) folyamat. Kiválthatja valamilyen szervezetbe került káros anyag (pl. méreg, rossz étel), túl sok étel, mechanikai hatás (pl. gyomorszájon vágás), valamilyen kórokozó (pl. vírus, baktérium). A hányás utalhat valamilyen más szerv betegségére is (pl. agydaganat). Gyomorfekély és okozója, a Helicobacter baktérium Az emésztőrendszer felépítése II. középbél vékonybél patkóbél hasnyálmirigy bélnedv máj epehólyag epe emésztés bélbolyhok perisztaltikus mozgás utóbél vastagbél vakbél féregnyúlvány végbél szimbionta baktériumok nyombélfekély májzsugor székrekedés hasmenés aranyér Középbél Részei: vékonybél (patkóbél, éhbél, csípõbél), hasnyálmirigy, máj Feladata: emésztés, és a megemésztett tápanyagok felszívása Emésztés A tápanyagok az emésztés során alkotóegységeikre bomlanak, és a vékonybél falán keresztül a vérbe, illetve a nyirokkeringésbe jutnak. A tápanyagok lebontását emésztõenzimek végzik, melyek a vékonybélhez csatlakozó szervekben, a májban és a hasnyálmirigyben termelõdnek. A máj termeli az epét, amely az epehólyagban raktározódik, és kis adagokban jut a vékonybél elsõ szakaszába, a patkóbélbe. Az epe lúgos kémhatású folyadék, epesavas sókat tartalmaz, melynek feladata a zsírok kis zsírcseppekre való bontása (emulgeálása), és oldatban tartása. Így könnyen emészthetõvé válik a zsíros étel. Az epe zöldes színét az epefesték adja, mely a hemoglobin bomlásterméke. A máj lebenyes szerkezetû szerv. Feladata az epe termelésén kívül a méreganyagok (pl. alkoholok, gyógyszerek) lebontása, cukor (glikogén formában való), vitaminok és vas tárolása, a vérfehérjék (pl. véralvadásban szerepet játszó fehérjék) és zsírsavak, ill. koleszterin elõállítása, növekedési hormon termelése. epehólyag máj epevezeték hasnyálmirigyvezeték hasnyálmirigy patkóbél A máj és a hasnyálmirigy Mi a máj és a hasnyálmirigy feladata? 145 bio_of.indb :14:44

4 középbél ph Az emésztõenzim neve Mûködése tripszin hasnyál epe vékonybélnedv 8,0 7,0 8,0 7,6 amiláz lipáz keményítõ polipeptid lipid diszacharid zsírsav dipeptid + glicerin szénhidrátbontók lipáz erepszin diszacharid dipeptid lipid monoszacharid aminosav zsírsav + glicerin kis cseppekké oszlatás (emulgeálás) A középbél emésztõnedvei és hatásuk Nézz utána, ha valakinek az epéje nem jó mûködik, milyen típusú ételeket célszerû kerülnie? A másik emésztést segítõ szerv a hasnyálmirigy, amely a patkóbélbe üríti a váladékát. Az általa termelt hasnyál többféle emésztõenzimet tartalmaz. Szerepet játszik a fehérjék, a zsírok, a nukleinsavak és a szénhidrátok lebontásában. A vékonybél további szakaszaiban (éhbél, csípõbél) a vékonybél által termelt bélnedv fejti ki hatását. Enzimjei minden tápanyagot alkotóelemeikre bontanak, ezt követõen megkezdõdhet a tápanyagok felszívása. Felszívás A vékonybél felszínét bélbolyhok, ujjszerû kitüremkedések borítják, amelyek felszínét mikrobolyhos hengerhám fedi, megnövelve a felszívó felületet (így a vékonybél 0,3 m2 felülete 200 m2-re nõ meg). A bélbolyhokban vérerek és nyirokerek futnak. A bél üregében lévõ tápanyag-molekulák érintkeznek a bélbolyhok felszívó hámjával, majd azon keresztül a vérbe, illetve a nyirokkeringésbe kerülnek. A vérbe szívódnak fel a fehérjék, a szénhidrátok, a nukleinsavak alkotóelemei. A nyirokkeringésbe pedig a kis molekulájú zsírok. A vékonybél perisztaltikus mozgással továbbítja, és keveri a béltartalmat. Utóbél Részei: vakbél, vastagbél, végbél Feladata: a víz visszaszívása, az emésztetlen béltartalom székletté formálása A bélboholy mikroszkópi képe A vakbél a vékonybél egy kiöblösödõ zsákszerû szakasza, amely kiesik a béltartalom haladási irányából. A vakbél függeléke a féregnyúlvány, amely nyirokszerv. Gyulladás esetén a féregnyúlványt veszik ki (ezt nevezik tévesen vakbélmûtétnek). 146 bio_of.indb :14:46

5 A vastagbélben rengeteg baktérium él, amit bélflórának nevezünk. Elengedhetetlenek az egészséghez, hiszen ezek a szimbionta baktériumok részt vesznek a széklet kialakításában, valamint K és B vitamint termelnek. Antibiotikumkúra után feltétlenül szükséges a bélflóra regenerálása! Az újszülötteknek nincs bélflórájuk, a táplálékkal kerül be a tápcsatornájukba. A vastagbélben a só és vízvisszaszívás miatt a béltartalom besûrûsödik, és kialakul a széklet, amely a végbélbe jut. A székletürítést gerincvelõi reflex irányítja, amelyet a bélsár végbélre kifejtett nyomása vált ki. A végbélnek kettõs záróizma van, amelybõl a felsõ simaizom akarattól független, az alsó harántcsíkolt izommal viszont szabályozhatjuk a székletürítést. Nyombélfekély: a patkóbél területén kialakuló nyálkahártya-kimaródás. Kialakulásában közrejátszik a baktériumok elszaporodása és a helytelen táplálkozás (túl fûszeres, sós, savas ételek fogyasztása) Májzsugor: az alkoholizmus, a gyógyszer- és drogfüggõség, a tartósítószerek, fogamzásgátlók károsíthatják a májat. Az alkoholfüggõség súlyos májkárosító hatása elõször a máj megnagyobbodásához vezet, késõbb a máj felmondja a szolgálatot, és májzsugor jön létre, amely elõbb-utóbb halált okoz. Hasmenés: baktériumos, vírusos fertõzés vagy romlott étel fogyasztásakor a béltartalom gyorsabban távozik a szervezetbõl, és a víz a vastagbélben nem tud visszaszívódni. Ha tartósan fennáll a panasz, orvoshoz kell fordulni. Székrekedés: A rostokban szegény étrend, kevés folyadék, és mozgáshiány okozhatja. A béltartalom nagyon lassan távozik a szervezetbõl, így több víz szívódik vissza belõle a vastagbélben. Népbetegségnek számít. Aranyér: Nagy erõkifejtés, szülés, tartós székrekedés hatására kialakulhat a végbélnyílás tájékán. Az ott lévõ vénák kitágulnak, és begyulladhatnak. Fájó, égõ érzés és vérzés is elõfordulhat. Súlyos esetben mûtét szükséges. táplálkozás Fogak (32 db) Nyelv Tápcsatorna részei elõbél középbél utóbél rágás Betegsége: fogszuvasodás fogínysorvadás Szájüreg Garat mandulák Nyálmirigyek emésztés, keményítõbontás Nyelőcső perisztaltikus mozgás Máj méregtelenítés cukorraktár epe termelése Gyomor a táplálék összekeverése fehérjebontás savas közeg Betegsége: májzsugor gyomorfekély, reflux, hányás Epehólyag epét raktároz Vékonybél reflex és ürítés feladata: felszívás emésztés enyhén lúgos közeg hasmenés, székrekedés Vastagbél Hasnyálmirigy emésztõenzimeket termel Végbél aranyér bélbaktériumok vitaminokat termelnek víz és ionok visszaszívása nyombélfekély 147 bio_of.indb :14:49