1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt"

Átírás

1

2 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően két típusa van a sejteknek: - prokarióta: nincs körülhatárolt sejtmagja, - eukarióta: körülhatárolt sejtmaggal rendelkezik A sejtet a külvilágtól a sejtmembrán- sejthártya - határolja el. A sejtek alapvetően két nagy részből épülnek föl: a sejtmagból, a mag körüli citoplazmából (felszínét a plazmamembrán borítja). 1. Az elkülönült sejtmag jelenléte definíciószerűen az eukarióta sejt egyik legjellegzetesebb tulajdonsága. Sejtmag felépítése: 1.1. Sejtmaghártya 1.2. Nukleoluszt (magvacskát) 1.3. Kromatin 1.4. Riboszómák 2. A citoplazmában helyezkednek el, a sejt szervecskéket, más néven: organellumok Endoplazmatikus hálózat 2.2. Mitokondrium 2.3. Golgi- készülék 2.4. Lizoszóma 2.5. Riboszómák 2.6. Peroxiszómák 2.7. valamint az ezeket körülvevő alapállomány, a citoszolt.

3 1. Sejtmag felépítése 1.1. Sejtmaghártya 1.2. Nukleoluszt (magvacskát) 1.3. Kromatin 1.4. Riboszómák 1. ábra 1 A sejtmagnak két fő funkciója van: - irányítani a citoplazmában zajló kémiai reakciókat és a - sejtosztódáshoz szükséges információkat tárolni. A sejtmagot dupla rétegű sejtmaghártya veszi körül. A dupla rétegű sejthártyának van külső membránja, belső membránja és a két membrán közötti teret pedig perinukleáris térnek nevezzük. A magmembrán belülre néző oldalán számos filamentum látható, ezek hozzák létre a nukleáris laminát. A külső membrán, folyamatosan megy át a durva felszínű endoplazmatikus retikulumba (DER), és riboszómák kapcsolódnak hozzá. A riboszómákban történik a fehérjék szintézise. A sejtmagban elszórva találunk egy vagy néhány nukleoluszt (magvacskát), melyeket a nukleoplazma nevű állomány vesz körül. A nukleoplazma folyékony, gélszerű állaggal rendelkezik (ilyen szempontból hasonlít a citoplazmára, melyben számos vegyület van oldott állapotban. Ide soroljuk a nukleotid trifoszfátokat (például ATP), enzimeket, fehérjéket ábra forrása:

4 A sejtmagban található kromatin a kromoszóma anyaga, mely eukarióta sejtekben DNS és fehérje komplexéből áll. A kromatint alkotó nukleinsav rendszerint kettős szálú DNS formájában van jelen. A membránon keresztül lejátszódó anyagfelvételt és leadást transzportfolyamatnak nevezzük. A transzportfolyamat történhet passzív transzporttal vagy aktív transzporttal: - A sejthártyán felépítéséből adódóan csak, kis méret, illetve az apoláris jellegű molekulák képesek diffúzióval átjutni. Ezt az energia-befektetést nem igénylő folyamatot passzív transzportnak nevezik. Passzív transzporttal jut át a membránon például a víz, az oxigén és a szén-dioxid. - A nagyobb méretű molekulák és az ionok átjutásához a plazmamembrán speciális transzporter fehérjéire van szükség. Ezen fehérjék egy része csatornát képez a membránon át, mely energia-befektetés hatására nyílik ki. Mások a membrán egyik oldalán megkötik a szállítandó molekulát, majd energia hatására úgy változik meg a térszerkezetük, hogy a molekula átkerül a membrán másik oldalára. Hasonló folyamatokkal valósul meg az anyagok átjutása, ha arra van szükség, hogy a sejt a kisebb koncentrációjú hely felől vegyen fel anyagokat. A fehérjék működéséhez szükséges energiát az ATP-molekulák biztosítják. Az ilyen energia-befektetést igénylő transzportfolyamatokat aktív transzportnak nevezik.

5 2. ábra Sejt felépítése 2 2. Sejt szervecskék 2.1. Endoplazmatikus hálózat 2.2. Mitokondrium 2.3. Golgi- készülék 2.4. Lizoszóma 2.5. Riboszómák.1. Endoplazmatikus hálózat, retikulum (ER) Feladata a szteroidok és a membrán - lipidek bioszintézise. A citoplazmát behálózó csövek és zsákok hálózata, mely a sejtmagtól a sejthártyáig terjed. Zsákszerű kitüremkedésekből és széles lemezrendszerekből álló, összefüggő membránstruktúra. Formája és mérete nagyban függ a sejt funkciójától. Fontos szerepe van a sejt fehérjeszintézisében, a lipid anyagcserében, valamint részt vesz a sejt számára káros anyagok és anyagcseretermékek ártalmatlanításában. Idővel felfedezték, hogy az endoplazmatikus retikulumnak két eltérő felépítésű típusa van, a durva felszínű vagy szemcsés (DER) és a sima felszínű (SER) kép forrása:

6 Ma már tudjuk, hogy az eltérő felépítés eltérő anyagcsere feladatokat is lát el. A két típus nem különül el élesen egymástól, gyakran folyamatosan, minden határvonal nélkül mennek át egymásba..2. Mitokondrium A mitokondriumok az eukarióta sejt citoplazmájának jelentős részét elfoglalják. Bizonyos sejtekben a mitokondriumok - általában az energiatermelést végző sejtekbenmozognak (mobilak).: izomsejt és spermium. 3. ábra Mitokondrium 3 Más sejtekben viszont helyzetük rögzített. Feladata a sejtek energiaellátását biztosítani. Minél aktívabb egy sejt, annál több mitokondrium található benne. ATP szintézis helyszíne..3. Golgi- készülék A Golgi-készülék az anyagok kiválasztásában, a membránba csomagolt proteidek eloszlatásában és csoportosításában játszik szerepet. A belső oldal a sejthártya felé néz és nagyobb hólyagok kapcsolódnak hozzá. Itt történik a fehérjék szerkezetének módosítása, és itt szintetizálódnak a foszfolipidek..4. Lizoszóma Membránnal határolt, gömb alakú sejtalkotók. Emésztőenzimeket tartalmaznak és savas kémhatásúak. Lebontják a sejtbe került anyagokat, és az elöregedett sejtalkotó részeket. Fontos szerepük van a sejtátalakulásban..5. Riboszóma 3 3.ábra forrása:

7 A riboszómákban történik a fehérjék szintézise, a riboszómák hozzák létre a fehérjéket genetikai utasítások alapján. A szabad riboszómák a sejt saját szükségletére termelik a fehérjéket, a kötött riboszómák pedig az elszállítandó és a membránfehérjéket állítják elő. 1. feladat Sorolja fel az organellumokat! 2. feladat Mi a szerepe a sejtmagnak?

8 3. feladat Mi a mitokondrium szerepe? 4. feladat Mit nevezünk passzív transzportnak? 5. feladat Mit nevezünk aktív transzportnak?

9 ll. Szövettan A szövetekkel foglalkozó tudomány a szövettan (hystologia). A szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. A szövet (tela) a hasonló irányban differenciálódott, hasonló alakú és felépítésű, azonos működésű sejtek egysége. A szövetek alaptípusai: 1. Hámszövet (tela epithelialis) 1.1. Fedőhámok - Egyrétegű hámok - Átmeneti hámok - Többrétegű hámok 1.2. Mirigyhámok - Exokrin mirigyek - Endokrin mirigyek 1.3. Pigmenthám 2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis) 2.1. Kötőszövetek 2.2. Támasztó szövetek 3. Izomszövet (tela muscularis) 3.1. Sima izomszövet 3.2. Harántcsíkolt izomszövet 3.3. Szívizomszövet 4. Idegszövet (tela nervosa) 1. Hámszövet (tela epithelialis)

10 1.1. Fedőhámok A hámszövetek (bőr és nyálkahártya) feladata a felszínek hézagmentes beborítása, zárása (elsődleges védelmi vonal) és oldott anyagok felszívása (resorptio) és kiválasztása (secretio). Feladatuk a szervezet védelme, kiválasztás, felszívás és érzékelés. A sejtek szorosan egymás mellett vannak, saját ereik nincsenek, így táplálása a hámszöveteket mindig kísérő kötőszövet felől történik diffúzióval. A hámszövetet osztályozhatjuk működés, eredet és a felépítő sejtek alakja alapján. 1. táblázat Hámszövetek csoportosítása 4 Feladat szerint lehet: Alak szerint lehet: Réteg szerint lehet: Eredet szerint lehet: - fedőhám - laphám - egyrétegű hám - ektodermális hám- - mirigyhám - köbhám többrétegű hám - endodermális hám- (bekebelezés ) - felszívó hám - hengerhám - mezodermális hám - érzékhám - pigment hám 4. ábra Hámszövet formái: A - egyrétegű laphám, B - egyrétegű köbhám, C - egyrétegű hengerhám, D több magsoros, csilós hengerhám kehelysejtekkel, E - többrétegű hengerhám, F - többrétegű laphám Mirigyhámok A mirigyhámot többféleképpen tudjuk csoportosítani. a. Váladéktermelés mechanizmusa alapján lehet 4 1. táblázat 5 4. ábra forrása:

11 - merokrin-folyamatosan termelik a váladékot - apokrin- folyamatosan termelik, de szakaszosan ürítik a váladékot - holokrin- ezek a faggyúmirigyek b. Mirigyhám alakja szerint lehet: - csöves, - bogyós, - csöves-bogyós - Exokrin mirigyek Külső elválasztású mirigyek, más néven exokrin mirigyek az általuk termelt váladékot a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a gyomor-bél csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal. - Endokrin mirigyek A belső elválasztású mirigyek- endokrin mirigyek, kivezető csöve elzáródik vagy felszívódik és a váladékuk a vérbe jut Pigmenthám Egyrétegű hám, 5-6 szögletű, melanint tartalmaz, (szemgolyó falában, retinában) 2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis) 2.1. Kötőszövetek A kötőszövetek szerkezetileg egymással kapcsolatban levő sejtekből állnak, amelyek fehérjerostokat (enyvadó kollagén-rostok, rugalmas rostok és rácsrostok ) tartalmazó alapanyagba vannak ágyazva. Összeköti, támasztja és erősíti a szerveket és más szövetek. A kötőszövetek feladata, hogy elválasszon és tagoljon más szöveteket és szerkezeteket. Öt fő kötőszövet van: - laza rostos kötőszövet - tömött rostos kötőszövet (sajátos típusa az ín, rugalmas rostos kötőszövet) - porcszövet (üvegporc, a rostos porc és a rugalmas porc) - csontszövet - vér

12 2.2. Támasztó szövetek A támasztószövetekre jellemző az intracellularis állomány túlsúlya, ennek tulajdonságai határozzák meg a szövet tulajdonságát is. Három típust különböztetünk meg: - a kordaszövet a gerinchúrt építi fel - a porcszövet szilárd, de rugalmas anyag - a csontszövet sejt közötti állománya az emberi test legkeményebb anyaga. 3. Izomszövet (tela muscularis) Jellemző tulajdonságuk, hogy összehúzásra és elernyedésre képesek Sima izomszövet: A gerincesek zsigereiben található meg. Megnyúlt, orsószerű sejtekből áll, a sejtmag hosszúkás. Működése akaratunktól független A simaizom lassú, de tartós összehúzódásra képes Harántcsíkolt izomszövet: Hosszúkás, több magvú izomrostokból áll. A mikroszkóp alatt világosabb és sötétebb csíkok láthatók rajta. A harántcsíkok az izomban, az aktin és miozin molekulák elrendeződése miatt alakul ki, ezek felelősek a harántcsíkolt izomszövet összehúzódásért. Gyors összehúzódásra képes, de fáradékonyabb, mint a simaizom 3.3. Szívizom

13 Speciális harántcsíkolt izomnak tekinthető. Az izomsejt elágazó rostokat alkotnak, amelyek összekapcsolódnak egymással, mintegy hálózatot képezve. Egyesíti magában a sima és harántcsíkolt izom előnyös tulajdonságait. Gyors összehúzódásra képes és kitartó munkára képes. 4. Idegszövet (tela nervosa) A különböző szervek működésének összehangolását a hormonális és az idegi szabályozást együtt látja el. Azt a környezeti hatást, amely válaszreakciót vált ki az illető szervezetből ingernek nevezzük (fény, hang, stb.). Az ingerre a szervezet érintett sejtjei anyagcseréjük megváltozásával válaszolnak, ez az ingerület. Az inger felfogására, az ingerület képződésére és gyors továbbítására speciálisan érzékeny idegszövet (idegsejtek, támasztósejtek) alakult ki. Az idegrendszer legkisebb önállóan működő egysége az idegsejt (neuron). Az idegsejtet a sejthártya határolja. Plazmájában sok endoplazmatikus membrán és riboszóma található. A sejtmag állandó interfázisban van, mert az idegsejtekre a számállandóság jellemző, az elpusztult nem pótlódik. Az ingerület vezetésében több sejt is részt vesz, az egyik neuronról a másikra tevődik át, amíg a szervezet megfelelő választ ad az ingerre. A sejtek között azokat a kapcsolódási helyeket, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed, szinapszisnak nevezzük A reflex az idegrendszer alapvető működési jelensége, amikor is a szervezetben bárhol fellépő szignál idegi úton a testben választ vált ki. Ahhoz, hogy reflex keletkezzék, szükség van: - receptor szervre - felvevő készülék, - effektor szervre - végrehajtó, - reflexközpontra.. Az ingerfelvétel helyétől a válaszreakció helyéig terjedő idegpálya a reflexív. A reflexív részei:

14 1. Receptor - az ingereket a periférián, elsősorban a bőrben, de a többi szervben is meglévő felvevőkészülékek veszik fel. Ide soroljuk az érzékszervek receptorait is. A receptorok működése fizikai, kémiai változásokból adódó, az őket ért ingereket élattani folyamattá képesek átalakítani. Az idegrendszer aktuális ingerelhetőségi állapotától függ az ingerelhetőség és az ingerületerősség kapcsolata. Fokozottan ingerelhető állapotban már gyengébb ingerekre is válaszolnak a receptorok, fordított esetben azonban erősebb ingerekre is érzéketlenek maradnak. 2. Afferens szár (érző neuron) - továbbítják az ingerületet az idegrendszeri központba (agy gerincvelő) 3. Reflexközpont - az afferens impulzus az efferens szárra kapcsolódik át. 4. Efferens szár (mozgató neuron) - a reflexközpontból a szervekhez továbbítja és hozza létre a megfelelő válaszreakciót. (Pl.: izomösszehúzódás, érszűkület, illetve tágulás) 5. Effektor - a motoros impulzusokat a végrehajtó szervre átadó idegvégződés. Az egyszerű reflexív egy afferens és egy efferens neuronból áll, ha közéjük több kapcsoló neuron iktatódik, úgy összetett reflexívről beszélünk. 5. ábra Reflexív 6 A bőr felépítése, anatómiája A kozmetikus munkájának elengedhetettlen feltétele, a bőr rétegeinek ismerete, funkciónális működésének ismerete. A diagnosztizálás során megvizsgáljuk a vendég bőrét, felismerjük a bőrön található rendellenességeket, elemi elváltozásokat. A bőr alapos ismerete az alapja, a kozmetikus lelkiismeretes munkájának! 6 5. ábra forrása:

15 A bőr három fő rétegből: hámrétegből, irharétegből bőraljából áll. Hámréteg(epidermis). A hámréteg 5 alrétegből áll. Egy sejtsoros hengerhámsejtekből áll, melyek szorosan illeszkednek egymáshoz. Az egymáshoz illeszkedő sejtek hullámvonal mentén kapcsolódnak az irhához. A hámréteg valamennyi rétegének, egyre elszarusodó sejtjei ezekből a hengerhámsejtekből állnak. A bazális sejtek, gyorsan osztódnak és egyre feljebb kerülnek, végül a szarurétegben kötnek ki és (képződésüktől számítva kb. négy hét múlva) élettelen szarupikkelyek formájában válnak le. A hengerhámsejtek plazmája, egy kéntartalmú cisztein anyagot tartalmazó plazma, melyet tonofibrillumnak nevezzük. A bazális rétegben ezenkívül festékanyagot tartalmazó sejtek is találhatóak, ezek a melanociták. Stratum basale Egy sejtsoros hengerhámsejtekből áll, melyek szorosan illeszkednek egymáshoz. Az egymáshoz illeszkedő sejtek hullámvonal mentén kapcsolódnak az irhához. A hámréteg valamennyi rétegének, egyre elszarusodó sejtjei ezekből a hengerhámsejtekből állnak. A bazális sejtek, gyorsan osztódnak és egyre feljebb kerülnek, végül a szarurétegben kötnek ki és (képződésüktől számítva kb. négy hét múlva) élettelen szarupikkelyek formájában válnak le. A hengerhámsejtek plazmája, egy kéntartalmú cisztein anyagot tartalmazó plazma, melyet tonofibrillumnak nevezzük. A bazális rétegben ezenkívül festékanyagot tartalmazó sejtek is találhatóak, ezek a melanociták. Stratum spinosum Többrétegű, de nem szorosan illeszkedő köbhámsejtek építik fel, amelyek a szemcsés réteg felé lassan átalakulnak laphámsejtekké. A tüskés rétegben a sejtek egy részében a sejthártya megvastagszik, ezek a dezmoszómák, amelyek a sejtek közötti anyagcsere folyamatok lebonyolításában és a sejtek összetartásával játszanak szerepet. A lazán elhelyezkedő több sejtsoros tüskésréteg sejtjeit, a pozitív töltésű Ca 2+ ionok és a negatív töltésű RCOO karboxilát ionok is stabilizálják.

16 Itt taláhatóak még a Langerhans-sejtek is, amelyek fagocitáló (faló) funkciója fontos a bőr védelmi feladatának elvégzésében. Stratum granulosum Egy sejtsoros laphámsejtek építik fel, amelyekben a sejtmag már zsugorodott. A laphámsejtek citoplazmáiban felhalmozódó kéntartalmú fehérje- a keratohyalin -, amely a tonofibrillumból származó, kéntartalmú fehérjék továbbalakulásából származik és szaru előanyaga. Stratum lucidum Egy- két sejtsoros laphámból áll. A sejtjei már nem tartalmaznak sejtmagot, nem tekinthetők valódi sejteknek. A sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz és a bennük egy kéntartalmú anyag az eleidin (szaru elő anyaga) található. Stratum corneum Több sejtsoros, elszarusodott laphám sejtekből áll. A sejtek a szemcsés réteg felé szorosabban, a felszín felé egyre lazábban helyezkednek el. Az alsóbb rétegeket egy szfingolipid, a ceramid tartja össze. A ceramid az elszarusodás során keletkezett, a sejtek lipid tartalmából. Az irha réteg Az irha sejtekből, rostokból és a kocsonyás alapállományból áll. Az irha tömegének 90 százalékát hajlékony, kollagén rostok teszik ki. A kollagén rugalmas kötőszövet, ami a bőrben és a csontokban is megtalálható Ezen kívül még elasztikus rostok és retikuláris rostok is találhatóak az irhában. Az irhában különböző sejtek is előfordulnak. Közülük a fibrociták termelik a kollagént és a kocsonyás alapállományt. - A hisztociták (fagocitáló sejtek, falósejtek) bekebelezik a sejttörmelékeket, - A masztociták (hízósejtek) külső hatásra szétesnek és belőlük a bőr számára, hasznos (értágító és gyulladáscsökkentő) anyagok (hisztamin, heparin, szerotonin) szabadulnak fel. - A fehérvérsejteket, amelyek a védőmechanizmusokban játszanak szerepet. A sejtek és a rostok a kocsonyás alapállományban helyezkednek el, amelynek alapanyaga egy poliszaharid, a hialuronsav. Nagy vízmegkötő képessége lévén a bőr hidratáltságáért felelős. Bőralja (subcutis), Az irhához mintegy szervesen kapcsolódik a bőralja, amely tartalék tápanyagul szolgáló zsírszövetet tartalmaz. A bőralatti zsírszövetben a sejtek a bennük lévő zsír miatt gömb alakúak és feszesek. A zsírsejteket a finom rács rosthálózat zsírlebenyekké, és ezeket pedig a kollagén és az elasztikus rostrendszer, egy nagyobb egységű zsírlebenyekké fogja össze. A rostok között futnak az erek és idegek. A bőralja vastagsága testtájanként, nemenként és egyénenként (pl. a tápláltsági állapottól) függően más és más.

17 A nőknél előfordul, hogy a combon a zsírszövet kellemetlenül egyenetlen formában dudorokat és mélyedéseket képezve vastagszik meg. Ez a narancsbőr (cellulit), amelyet matracjelenségnek is neveznek. 6. feladat Sorolja fel a szövetek fő-, és alrétegeit! 7. feladat Hányféleképpen tudja a hámszövetet csoportosítani! 8. feladat Mi a különbség az exokrin és az endokrin mirigyek között?

18 9. feladat Rajzolja le a reflexívet! 10. feladat Mi a neve az idegrendszer legkisebb működő egységének?

19 MEGOLDÁSOK 1. feladat A sejt szervecskéket, más néven: organellumoknak nevezzük. A citoplazmában helyezkednek el. - Endoplazmatikus hálózat - Mitokondrium - Golgi- készülék - Lizoszóma - Riboszómák - Peroxiszómák - valamint az ezeket körülvevő alapállomány, a citoszolt. 2. feladat A sejtmagnak két fő funkciója van: - irányítani a citoplazmában zajló kémiai reakciókat, - sejtosztódáshoz szükséges információkat tárolni. 3. feladat Feladata a sejtek energiaellátását biztosítani. Minél aktívabb egy sejt, annál több mitokondrium található benne. ATP szintézis helyszíne. 4. feladat - A sejthártyán felépítéséből adódóan csak, kis méret, illetve az apoláris jellegű molekulák képesek diffúzióval átjutni. Ezt az energia-befektetést nem igénylő folyamatot passzív transzportnak nevezik. Passzív transzporttal jut át a membránon például a víz, az oxigén és a szén-dioxid. 5. feladat A nagyobb méretű molekulák és az ionok átjutásához a plazmamembrán speciális transzporter fehérjéire van szükség. Ezen fehérjék egy része csatornát képez a membránon át, mely energia-befektetés hatására nyílik ki. Mások a membrán egyik oldalán megkötik a szállítandó molekulát, majd energia hatására úgy változik meg a térszerkezetük, hogy a molekula átkerül a membrán másik oldalára. Hasonló folyamatokkal valósul meg az anyagok átjutása, ha arra van szükség, hogy a sejt a kisebb koncentrációjú hely felől vegyen fel anyagokat. A fehérjék működéséhez szükséges energiát az ATP-molekulák biztosítják. Az ilyen energia-befektetést igénylő transzportfolyamatokat aktív transzportnak nevezik.

20 6. feladat 1. Hámszövet (tela epithelialis) - Fedőhámok - Egyrétegű hámok - Átmeneti hámok - Többrétegű hámok - Mirigyhámok - Exokrin mirigyek - Endokrin mirigyek - Pigmenthám 2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis) - Kötőszövetek - Támasztó szövetek 3. Izomszövet (tela muscularis) - Sima izomszövet - Harántcsíkolt izomszövet - Szívizomszövet 4. Idegszövet (tela nervosa) 7. feladat 4 féleképpen. - Feladat szerint - Alak szerint - Réteg szerint - Eredet szerint 8. feladat - Exokrin mirigyek: Külső elválasztású mirigyek, az általuk termelt váladékot a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a gyomor-bél csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal. Endokrin mirigyek: A belső elválasztású mirigyek kivezető csöve elzáródik vagy felszívódik és a váladékuk a vérbe jut.

21 9. feladat 10. feladat Az idegrendszer legkisebb önállóan működő egysége az idegsejt (neuron)

22 IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Bodor Ferencné: Biológia- Műszaki Könyvkiadó Bodor Ferencné: Biológia kozmetikusoknak- Műszaki Kiadó Bodor Ferencné: Kozmetikus szakmai ismeretek- Műszaki Kiadó Elődi ál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980) De Robertis E. D. P. Nowinski W. W. Saez A. S: Sejtbiológia (Akadémiai Kiadó Budapest 1970) Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) amaszto.htm ttp://hu.wikipedia.org/wiki/endoplazmatikus_retikulum AJÁNLOTT IRODALOM Bodor Ferencné: Biológia kozmetikusoknak- Műszaki Kiadó Bodor Ferencné: Kozmetikus szakmai ismeretek- Műszaki Kiadó Elődi Pál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980)

23

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő)

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

Szaktanári segédlet. BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó

Szaktanári segédlet. BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó Szaktanári segédlet BIOLÓGIA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1. Állati szövetek: többrétegű elszarusodó laphám... 4 2. Állati

Részletesebben

Kozmetikus alapműveletek elmélete Szóbeli tételsor

Kozmetikus alapműveletek elmélete Szóbeli tételsor Kozmetikus alapműveletek elmélete Szóbeli tételsor 1. Egy vendég arckezelésre jön lányával a kozmetikába. Kezelés közben a munkahelyi problémákról beszélnek, és szóba kerül, hogy vendége főnöke minden

Részletesebben

2/42. 52 815 01 1000 00 00 Kozmetikus Kozmetikus

2/42. 52 815 01 1000 00 00 Kozmetikus Kozmetikus z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/10. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait! Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek 1. MINTATÉTEL 1. A) FELADAT: KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA 1. Vizsgálja burgonyagumó keményítőtartalmát kaparék készítésével! Színezze meg a keményítőt! Rajzolja le a tapasztaltakat! Hányszoros nagyítást választott?

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány)

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) 1-58-ig Biológia BSc: Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakiránynak közösen

Részletesebben

Szövettípusok a növény és állatvilágban

Szövettípusok a növény és állatvilágban Szövettípusok a növény és állatvilágban Hogyan növekednek és fejlődnek a növények, állatok? Milyen állandósult szövetek alkotják? Többsejtűség Óriás gomba: Armillaria ostoyae, Oregon, 8.9 km 2 Óriás vízi

Részletesebben

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy

Részletesebben

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

A kiválasztási rendszer felépítése, működése A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

Iskola neve: Csapatnév: Csapattagok neve: Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny. 3. évfolyam II. forduló

Iskola neve: Csapatnév: Csapattagok neve: Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny. 3. évfolyam II. forduló Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve: Csapatnév: Csapattagok

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly 25-35 %-a, férfiben

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

A programozott sejthalál mint életfolyamat

A programozott sejthalál mint életfolyamat APOPTOSIS Réz Gábor A programozott sejthalál mint életfolyamat A sejteknek, legyenek bár prokarióták vagy eukarióták, öröklött képességük van arra, hogy belső vagy külső jelek hatására beindítsák a programozott

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGZDSÁGI MINISZTÉRIUM 6288- Kozmetikai alapműveletek 6288-/2 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 5 perc /07. (V. 2.) SZMM rendelet 23.. bekezdésében foglaltak alapján a

Részletesebben

2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana

2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana 2ea Légzési és kiválasztási rendszer szövettana Légzőrendszer Orrüreg szövettani képe Szaglóhám nyálkatermelő kehely sejtekkel Bowman mirigy támasztó sejtek a hám felületén szaglósejtek mélyebben Egér

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

Bíró Tamás. A bőr hormonjai. A bőr funkcionális anatómiája. Hám. Irha. Bőralja

Bíró Tamás. A bőr hormonjai. A bőr funkcionális anatómiája. Hám. Irha. Bőralja Bíró Tamás A bőr hormonjai A bőr funkcionális anatómiája Hám Irha Bőralja 1 A bőr funkciói Passzív és Aktív Passzív Fiziko-kémiai Barrier Aktív Neuro-Immuno- Endokrin szerv A Passzív Fiziko-kémiai Barrier

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2012. 2. forduló középiskola http://oev.hu

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2012. 2. forduló középiskola http://oev.hu 12.2.1. Hőhatások Beküldési határidő 2012. március 12. 23:59 Hőártalmak 12.2.1.01. Hogyan reagálnak bőrünk hajszálerei a melegre? a.) kinyílnak b.) összeszűkülnek c.) kitágulnak d.) elzáródnak 12.2.1.02.

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem SZERZŐK: Ördög Vince Molnár

Részletesebben

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az

Részletesebben

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. 7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé

Részletesebben

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7. Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.) Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként

Részletesebben

II. Grafikonok elemzése (17 pont)

II. Grafikonok elemzése (17 pont) I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik

Részletesebben

Légzés. A gázcsere alapjai

Légzés. A gázcsere alapjai Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból Vizsga feltétele: - írásbeli, - szóbeli Tankönyv: Biológia 7 (Mozaik kiadó) Segédanyag: Biológia 7 munkafüzet (Mozaik kiadó) 7. évfolyamon: - Forró éghajlati

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

A gerinces állatokéhoz hasonlóan az emberi bőrt is három réteg építi fel: a felhám, az irha és a bőralja. Felhám (epidermis)

A gerinces állatokéhoz hasonlóan az emberi bőrt is három réteg építi fel: a felhám, az irha és a bőralja. Felhám (epidermis) Az emberi bőr Szerk.: Vizkievicz András A bőr a legnagyobb szervünk, testsúlyunk kb. 10-15%-a, összfelülete kb. 1,4-1,6 m 2, szervezetünket elhatárolja a környezettől, első védelmi vonal, véd a külső,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

III. Interdiszciplináris Komplementer Medicina Kongresszus Budapest, 2016.03.18.

III. Interdiszciplináris Komplementer Medicina Kongresszus Budapest, 2016.03.18. Dr. Nagy Anna Mária 1, Prof. Dr. Blázovics Anna 2,3 Szent Rókus Kórház és Rendelőintézetei, Budapest 1 Semmelweis Egyetem FarmakognóziaiIntézet 2, Budapesti CorvinusEgyetem 3 III. Interdiszciplináris Komplementer

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9

Részletesebben

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 12. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A

Részletesebben

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel. Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 21. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus Értékelési

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja 2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc

Részletesebben

Szomatikus sejtpopuláci. az elhalt szövetek pótlp. újraképzıdés (regeneratio)

Szomatikus sejtpopuláci. az elhalt szövetek pótlp. újraképzıdés (regeneratio) 44. A kórokok k hatására létrejl trejövı proliferatív elváltoz az elhalt szövetek pótlp tlása újraképzıdés (regeneratio) kórokok hatására. vérkeringési zavarok regresszív elvá proliferatív elvá amikor

Részletesebben

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin fontos építőeleme az emberi sejteknek, fontos szerepe van a biológiai membránok fluiditásának szabályozásában. E mellett hormonok és epesavak

Részletesebben

Oktatási Hivatal. első képsor ÁLLATOK második képsor NÖVÉNYEK 1. A. 2. B. 3. C. 4. D. 5. E. 6. F. 7. G. 8. H. 9. I. 10. J. 6. 7. 8. 9. 10. 2. 3. 4. 5.

Oktatási Hivatal. első képsor ÁLLATOK második képsor NÖVÉNYEK 1. A. 2. B. 3. C. 4. D. 5. E. 6. F. 7. G. 8. H. 9. I. 10. J. 6. 7. 8. 9. 10. 2. 3. 4. 5. 1. Képek párosítása (20 pont) Két, 10-10 képből álló képsort vetítünk. Az első képsor állatok képeit tartalmazza, a második képsor pedig növényekét. Mind az állatok, mind a növények képét fel kell ismerni,

Részletesebben

Perspiráció insensibilis / párolgás: Perspiratio sensibilis/verejtékezés.

Perspiráció insensibilis / párolgás: Perspiratio sensibilis/verejtékezés. HŐHÁZTARTÁS Dr Mezei Zsófia 2008/09 AZ EGÉSZSÉGES EMBER HOMEOTHERM (HOMOIOTHERM): A TESTHŐMÉRSÉKLET MÉRÉSE: Maghőmérséklet, azaz a test belsejében levő hőmérséklet Köpenyhőmérséklet, azaz a test felszínének

Részletesebben

Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. negyedév Tananyag:

Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. negyedév Tananyag: Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. A harasztok, a nyitvatermők, a zárvatermők jellemzői (rendszer, felépítés, szaporodás) A növényi sejtek és szövetek, a gyökér : felépítése,

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 2.

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 2. MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 2. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 MAGATARTÁS - ÉLETTAN Viselkedés és magatartás magasabb rendő forma

Részletesebben