7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK"

Átírás

1 A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport, fehérjeszintézis, sejthalál, stb.), a sejtosztódással, stb. foglalkozik. A sejtbiológia szoros kapcsolatban áll a molekuláris biológiával és a biokémiával. A sejtelmélet A mikroszkópia előtti időkben nem volt világos, hogy a szervezet hogyan épül fel mikroszinten. A sejtek felfedezését követően pedig úgy vélték, hogy a sejtek valamilyen homogén masszából alakulnak ki az embriogenezis során. A sejtelmélet ezekre a problémákra ad választ. Schwann és Schleiden (1838, 1839) kimutatták, hogy (1) minden élőlény sejtekből áll, (2) és, hogy a sejt az élő anyag szerkezeti és funkcionális egysége. Virchow (1855) híres aforizmája egészítette ki a sejtelmélet tételeit, (3) mely szerint, egy sejt csak már létező sejtből keletkezhet, mégpedig osztódás révén. Modern felfogásban a sejtelmélet újrafogalmazása úgy hangzana, hogy a molekuláris folyamatok a sejtek belsejében játszódnak le, s a sejtek egymással kommunikálva hajtják végre a test élettani feladatait. Az élő szervezet tulajdonképpen sejtek koalíciója. Egy egyed sejtjei genetikailag azonosak, hiszen egyetlen sejtből, a zigótából keletkeznek, de funkcionálisan különbözhetnek (ennek oka az, hogy ugyanazok a gének az egyes sejttípusokban másként fejeződnek ki). A zuzmó esetében a genetikai azonosság nem áll fenn, hiszen ez az élőlény két faj (egy zöldmoszat és egy gomba) sejtjeiből áll. Tulajdonképpen, a magasabbrendű élőlények (pl. az ember) is különböző fajok sejtjeiből épülnek fel, hiszen sokféle baktérium, közte számunkra hasznos faj (pl. E. coli baktérium a bélben), található a testünkben. A csíra elmélet Korábban azt gondolták, hogy a mikrobák az élettelen anyagból keletkeznek (pocsolyák, romlott hús, stb.). Pasteur kísérletei (1860-as évek) igazolták, hogy élő csak élőből keletkezhet. Pasteur kimutatta, hogy ha felforralás után lezárjuk a húslevest tartalmazó lombikot, nem erjed meg a leves (mivel kívülről nem került be baktérium). A csíra elmélet valójában az élő szervezetek kialakulására vonatkozik, de mivel prokarióta sejtekről van szó alkalmazhatjuk rá Virchow alapszabályát, mely így hangzana: minden baktérium sejt csak egy másik baktérium sejtből keletkezhet. Az élőlények rendszere A ma élő szervezetek három divízióba sorolhatók: a prokariótákhoz tartozó (I) eubaktériumok és (II) archeobaktériumok (= archaeák), valamint az (III) eukarióták. A prokarióták és az eukarióták közötti legfontosabb különbség az, hogy a prokariótáknak nincs sejtmagjuk és membránnal körülvett sejtszervecskéik. Az eubaktériumok (eu = valódi) közé tartozik az ismert baktériumok többsége, valamint a cianobaktériumok (Cyanobacteria, korábbi nevük: kékmoszatok). Az ismert archaebaktériumok (= archeobaktériumok; archeo = ősi) zöme manapság szélsőséges környezeti viszonyok között él: hőforrások, magas só-, kén-, vas-, savtartalmú vizek, óceánok mélye, aktív vulkánok környéke, oxigén-szegény környezet, stb. Az utóbbi években azonban sok normális körülmények között élő archaebaktériumot is felfedeztek. Az eukarióták bizonyos sajátságai az eubaktériumokra (mitokondrium, kloroplasztisz), más sajátságai az archeobaktériumokra (genetikai hasonlóság) hasonlítanak az eukarióták kialakulásában mindkét prokarióta divízióhoz tartozó fajok vettek rész. A Protisták (egysejtűek) a legegyszerűbb eukarióták; pl. az amőba és a papucsállatka tartozik ide. Az eukarióták másik 3 országa (gombák, növények, 1

2 állatok) az egysejtűekből alakult ki. A többsejtűek különböző sejtjei más-más feladatra specializálódtak. A növények képesek megélni szerves anyagok felvétele nélkül is (autotrófok), míg a gombák és az állatok (heterotrófok), nem. DIA 5 DIA 6 DIA 7 DIA 8 DIA 9 DIA 10 Mi a helyzet a vírusokkal? A vírusokat külön rendszerbe sorolják, mert nem tartják őket élőlényeknek. Ennek oka az, hogy csak a gazdasejtben mutatnak életjelenségeket. A vírusok lényegében sejtparaziták, mert a sejt genetikai és biokémiai apparátusát használják fel a szaporodásukhoz. Két fő elmélet magyarázza az eredetüket. Az egyik szerint, a vírusok leegyszerűsödött sejtek, a másik szerint a sejt DNS-éből kiszabadult, önálló életre kelt nukleinsav darabok. A két elmélet nem feltétlenül zárja ki egymást: a nagy vírusok (pl. pox vírusok) sok sajátsága arra utal, hogy valószínűleg egy baktériumsejt egyszerűsödési folyamata révén keletkeztek. A vírusok többsége pedig egy sejt önállósodott genom szegmenseiből keletkezett. A sejt eredete Az első sejtek membránnal körülvett szerkezetek voltak, melyekben, az RNS Világ hipotézis szerint, az örökítőanyag és a fehérjék funkcióját egyaránt RNS-ek töltötték be (RNS sejtek). Az a folyamat, melynek révén az ősi progenota sejtekből kialakultak a prokarióta sejtek, nem ismert. Az eukarióta sejtek eredetével kapcsolatban viszont tudjuk azt, hogy azok több lépésben jöttek létre (ld. eukarióta sejtek eredete). A DNS eredete Nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy hogyan alakult ki a DNS-alapú genetikai anyag az RNS világ RNS-eiből. A vírus hipotézis szerint a vírusok találták fel a DNS-t, ami egy sikertelen fertőzés révén a sejt alkotórészévé vált. A fehérjék eredete Egy további kérdés az, hogy hogyan vették át a fehérjék az RNS-ektől azokat a funkciókat, amiket ma a sejtben betöltenek; erre sem tudjuk a választ. A sejtmembrán eredete Nem tudjuk azt sem, hogy az első önállóan szaporodó életformák rendelkeztek-e membránnal vagy csupasz nukleinsavak voltak. Membrán nélkül lehetetlennek tűnik a nukleinsavak replikációjának biztosítása, ezért valószínűleg a legkorábbi élőlényeket is membrán borította, de ezeket lehet, hogy nem saját maguk állították elő az ősi lények, hanem pl. magukra öltötték a spontán (segítség nélkül) keletkezett membránokat. Ismert, hogy a foszfolipidek spontán képesek lemez- vagy gömbszerű formák kialakítására vízben. 2. A PROKARIÓTA SEJT SZERKEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A prokarióta sejt A prokarióta citoplazmát kívülről a sejtmembrán (plazmamembrán) borítja, amit sejtfal és legkívül nyálkaburok (tok) vesz körül. Látható, hogy a baktérium sejt a külső hatásoktól rendkívüli módon védett. A baktériumok örökítő anyaga a gyűrű alakú DNS (genomiális DNS, nukleoid), ami ellentétben az eukarióta sejtekkel, nem határolt membránnal. Magyarán, a baktériumoknak nincs sejtmagjuk. A baktérium sejtekben vannak ún. plazmidok, amik kisméretű, szintén gyűrű alakú önálló DNS-ek. A plazmidok kódolják rendszerint az antibiotikum rezisztenciáért felelős géneket, ill. egyes típusai beépülhetnek a genomiális DNS-be is. A plazmidok, a pilusokon keresztül, átkerülhetnek más baktériumokba is. A pilusok másik funkciója az eukarióta sejtek szénhidrátburkának a felismerése. A riboszómák a fehérjeszintézisben vesznek részt. A mezoszóma egy felületnövelő membránszerkezet, ehhez kapcsolódnak pl. a terminális oxidáció enzimjei. A cianobaktériumokban a fotoszintézis molekuláris komponensei sejten belüli membránokhoz kötődnek. Az egyes baktérium fajok különböző alakot ölthetnek, úgymint gömb (pl. Streptococcus), pálcika (pl. Escherichia coli), - ill. spirális (pl. Treponema pallidum). 2

3 DIA 11 DIA 12 DIA 13 Többsejtű prokarióták Egyes prokarióta fajok is ráléptek a többsejtűvé válás útjára. Az Anabaena cylindrica faj legtöbb sejtje a fotoszintézisben vesz részt, egyes sejtek a nitrogén megkötésben játszanak szerepet, mások (spórasejtek) a mostoha viszonyokat túlélésre specializálódott spórává képesek differenciálódni. Látható, hogy a prokarióta sejtek nem jutottak messzire a többsejtűség felé vezet úton. Ennek a fő oka az, hogy baktériumsejt nem képes olyan komplex feladatokat ellátni, mint egy eukarióta sejt. 3. AZ EUKARIÓTA SEJT EREDETE Az eukarióta sejtek létrejöttét illetően határozott elképzeléseink vannak, melynek alapját az a tény képezi, hogy a mitokondrium és a kloroplasztisz több tekintetben az eubaktériumokra, míg a gének átírásának módja az archaeákra hasonlít. (1) A sejtmag eredete Az eukarióta sejt kialakulásában a sejtmag létrejötte a vízválasztó. Az is kérdés, hogy milyen sejt volt az, amelyben kialakult a sejtmag. (a) Az archaezoa hipotézis szerint (T. Cavalier-Smith javasolta) az eukarióta sejt őse egy DNS genommal rendelkező archeobaktérium lehetett. Az elmélet szerint, a sejtmaghártyát valószínűleg egy ilyen baktériumsejt citoplazmamembránjának befűződése eredményezte. A lefűződött membrán magában foglalta a DNS-t, mely így elkülönült a sejt többi részétől. Az archaezoa hipotézist erősítik azok az újabb adatok, melyek szerint az eukarióták DNS szekvenciái nagyobb hasonlóságot (homológiát) mutatnak az archeobaktériumoké-val, mint az eubaktériumokéval. (b) Az RNS sejt hipotézis Egy másik lehetőség az, hogy egy RNS-sejt (RNS világ!) bekebelezett egy archeobaktériumot, s ebből lett a sejtmag. Itt a probléma az, hogy ebben az esetben az RNS-sejteknek egyidőben kellett létezniük az RNS DNS váltáson már átesett archaeákkal. (2) Az ER és a Golgi eredete Az archaezoa hipotézis szerint hasonlóan a sejtmaghoz - az endoplazmás retikulum (ER) és a Golgi készülék is a citoplazma membrán befűződésével keletkezett. 3 DIA 14 DIA 15 (3) A mitokondrium eredete Lynn Margulis endoszimbionta (= endoszimbiózis) elmélete szerint egy sejtmaggal rendelkező ősi eukarióta sejt bekebelezett egy bíborbaktériumot, amely a továbbiakban szimbiózisban maradt a sejttel. A mitokondrium átvette a sejtben az energiaszolgáltató funkciót. A baktérium a DNS-ének nagy részét elveszítette, más része beépült a gazdasejt genomjába, a mai mitokondriumban csupán néhány gén maradt meg. A mitokondrium saját prokarióta-szerű riboszómákkal rendelkezik, s a DNS-ének szerkezete is a prokariótákéhoz hasonlít (szabályozó régiók felépítése, nincsenek intronok*, stb). A mitokondrium, hasonlóan a sejtmaghoz kettős membránnal rendelkezik: a belső baktériumszerű, a külső eukarióta eredetű. Ennek magyarázata az, hogy a baktérium bekebelezéssel kerülhetett a sejtbe, megtartván eredeti membránját. (4) A színtestek eredetét szintén a Margulis-féle endoszimbiózis elmélet magyarázza. Eszerint, egy már mitokondriummal rendelkező korai eukarióta sejt bekebelezett egy fotoszintézis képességével rendelkező baktériumot (cianobaktérium), mely ezt követően szimbiózisban élt a befogadó sejttel. Hasonlóan a mitokondriumhoz, a színtest is kettős membránnal körülvett, s saját DNS-ének nagy részét elveszítette. Egy megdöbbentő eset világít rá, hogy ilyen bonyolult folyamatok valóban végbemehetnek. Az Elysea chlorotica nevű meztelen csigafaj képes fotoszintetizálni. Ez az organizmus a táplálékul fogyasztott zöldmoszatból származó kloroplasztiszokat felhalmozza a köpenyében, s fotoszintézisre használja. A közelmúltban derült csak ki, hogy a csiga a moszat több, fotoszintézisben résztvevő, génjét is beépítette a saját genomjába (tehát örökíteni tudja), s képes előállítani a klorofillt is. A folyamat azért bonyolult, mert nem elég megszerezni a kloroplasztiszt, a sejt biokémiai és genetikai mechanizmusainak is alapvetően át kell alakulnia ahhoz,

4 DIA 16 DIA 17 DIA 18 hogy a fotoszintézis hatékonyan végbemehessen. Nemrégen a borsótetűnél találtak egy állatban még jobban integrált fotoszintetizáló rendszert: (5) Csillók és ostorok A Margulis-féle endoszimbionta elmélet szerint az egyes sejtek felszínén található csillók és az ostorok is bakteriális eredetűek. Ez a feltételezés azonban nem nyert bizonyítást. Tehát, ezek a sejtstruktúrák valószínűleg nem idegen eredetűek, hanem maga a sejt fejlesztette ki őket. Összefoglalva: A kloroplasztisz és a mitokondrium eredetével kapcsolatban nagy egyetértés van, Margulis endoszimbiózis elméletét egyöntetűen elfogadja a tudományos világ. A sejtmag (+ ER és Golgi) kialakulását illetően csak hipotéziseink vannak, nem tudjuk a pontos igazságot. Elképzelhető az is, hogy, hogy az eukarióta sejtek egy archeobaktérium és egy eubaktérium összeolvadásával jöttek létre, az előzőektől örökölve a sejtmagot, míg az utóbbiaktól a citoplazmát. Ez utóbbi eset nem teljesen ugyanaz, mint amit a Margulis-féle elmélet állít. 4. AZ EUKARIÓTA SEJT SZERKEZETE ÉS MŰKÖDÉSE Az eukarióta sejt Az állati eukarióta sejteket kívülről a sejtmembrán borítja. Sejtmagjuk van, melyet egy kétrétegű (4 foszfolipid réteg) magmembrán választ el a citoplazmától. Az eukarióta sejtek jellegzetességei a membránokkal határolt kompartmentek. A kompartmentek lehetővé teszik az egyes biokémiai reakciók egymástól való elhatárolódását, s ezért egy eukarióta sejtben nagyszámú reakció mehet végbe egyidejűleg. Az endoplazmás retikulum a magmembránnal áll összeköttetésben. Ezenkívül a Golgi készülék, a mitokondrium, az endoszómák, peroxiszómák, lizoszómák is a sejt részei. A sejt folyékony állományát citoplazmának, másként citoszólnak nevezzük. Elektronmikroszkóppal láthatóak még a riboszómák, melyek a fehérjeszintézisben vesznek részt. A sejtváz (citoszkeleton) a sejtek alakját határozzák meg, részt vesznek a sejt mozgásában és a sejten belüli transzport (szállítás)-ban, ill. a kromoszómák széthúzásában is. A sejtváz alkotóelemei a mikrotubulusok, a köztes filamentumok és a mikrofilamentumok (pl. aktin filamentumok). Az extracelluláris (sejten kívüli) mátrix fő feladata a sejtek összeköttetésének és kommunikációjának biztosítása. A kromatin a DNS és az azt körülvevő fehérjékből álló komplex. A sejtmagvacska a riboszómális RNS-ek szintézisének helye, az rrns-eken kívül, riboszómális fehérjéket is tartalmaz. Az állati és növényi sejtek összehasonlítása A növényi sejtek szerkezetileg három alapvető sajátságban különböznek egymástól. A növényi sejtek (1) képesek a fotoszintézisre, melynek helyszíne a kloroplasztisz (színtest), ill. (2) vastag sejtfal választja el őket a külvilágtól. A növényi sejtek további jellegzetessége (3) a zárványok jelenléte. Egyes zárványtípusok a feleslegessé vált anyagokat, mások tápanyagokat raktároznak. Az eukarióta és prokarióta sejtek összehasonlítása. A két csoport között a legfontosabb különbség a membránnal körülvett struktúrák jelenléte vagy hiánya. A prokariótáknak nincs sejtmaghártyájuk, ennek következtében sejtmagjuk sem. Továbbá, a prokarióták nem rendelkeznek, mitokondriummal, ER-al, Golgi készülékkel, ill. enzimeket tartalmazó struktúrákkal (endoszóma, peroxiszóma, lizoszóma). Tehát, az eukarióta sejt legfontosabb újítása a kompartmentalizáció, ami annyit jelent, hogy a sejt, a membránok által, fel van osztva különböző részekre (kompartmentekre), amelyek lehetővé teszik a különböző folyamatok térbeli elválasztását egymástól. Továbbá, a prokarióta sejtek mérete jóval kisebb, mint az eukariótáké. 4

5 4a. SEJTMEMBRÁN DIA 19 DIA 20 DIA 21 DIA 22 Minden sejt membránnal határolt. A sejtmembrán kettős funkcióval bír: (1) Elkülöníti a sejtet a külvilágtól és meghatározza, hogy milyen anyagok kerüljenek be a sejtbe, ill. a sejtből kifelé. (2) A sejtmembrán tartalmazza azokat a molekuláris komponenseket is, amik segítségével a sejtek kommunikálnak egymással, azaz jeleket fogadnak más sejtektől vagy küldenek más sejtek felé. A sejtmembrán alapszerkezetét egy foszfolipid molekulákból álló kettős réteg alkotja, amely a legtöbb vízben oldható molekula és ion számára átjárhatatlan (impermeábilis). Ezek a molekulák különféle fehérje természetű csatornákon keresztül, vagy transzporterek segítségével közlekednek a sejt és a sejtek közötti (intracelluláris) tér között. A Folyékony Mozaik Modell szerint a sejtmembrán kettős foszfolipid rétegből és az abba beépülő proteinekből áll. A membrán nem merev képződmény, hanem többirányú mozgás figyelhető meg a lemez síkjában. A foszfolipid molekulák azonos síkban történő rotációja és helycseréje gyakori, míg a síkok közötti helyzetváltoztatás ritka esemény. A szerkezet a fehérjék miatt mozaikos, ezek a molekulák megtörik az egyhangú lipid területeket. Jonathan Singer és Garth Nicolson 1972-ben javasolta a folyékony mozaik modellt. Lipidek a sejtmembránban A foszfolipidek, eltérően az apoláros lipidektől, egy poláros és egy apoláros részből állnak (az ilyen molekulákat nevezzük amfipatikus-nak). A molekula apoláros részét a glicerin és két zsírsav képezi, míg a poláros rész az adott vegyülettől függ (pl. a foszfatidil kolin esetében egy foszfát és egy kolin csoport alkotja). A kettős lipid rétegben az apoláros részek állnak egymással szemben. Ez a szerkezet megakadályozza a vízben oldható anyagok (az ionok és biológiai molekulák zöme ilyen) szabad áramlását a sejt és környezete között. A membrán külső rétegének fő komponense a foszfatidil kolin, de egyéb foszfolipidek pl. szfingomielin is előfordulnak. A belső membránréteg foszfolipidjei a foszfatidil szerin, foszfatidilinozitol és a foszfatidiletanolamin. A foszfolipidek mellet egyéb lipidek is előfordulnak a sejtmembránban, pl. glükolipidek (szénhidrát csoportokat tartalmazó lipidek) és a koleszterin. A glükolipidek a sejtmembrán külső felszínén helyezkednek el; funkciójuk a szomszédos sejtekhez való kapcsolódás és a sejtek közötti kommunikációjában való részvétel. A koleszterin, normális hőmérsékleten, csökkenti a membrán komponenseinek oldalirányú mozgását, azaz a fluiditást. A koleszterin alacsony hőmérsékleten ellenkező hatást fejt ki: növeli a fluiditást és ezáltal fenntartja a membránfunkciókat és véd a fagyás ellen. A glükolipidek aránylag kis mennyiségben (2%) vannak jelen a sejtmembránban, a koleszterin mennyisége viszont elérheti a foszfolipidekét. Membránfehérjék Míg a lipidek a membránok alapvető szerkezeti elemei, addig a fehérjék specifikus funkciókat töltenek be. A két molekulacsoport aránya a membránban a molekulasúly alapján 50-50% körüli, de mivel a fehérjék jóval nagyobbak a molekulák száma alapján 1 fehérjére kb lipid molekula jut. A fehérjék beépülhetnek a membránba, ezek az (1) integráns fehérjék, melyeknek két fajtájuk van: (1a) a membránt átérő (transzmembrán) fehérjék, és a (1b) membrán sejtfelszíni vagy belső rétegébe beépülő, de a membránt át nem érő fehérjék. Ez utóbbi molekulák rendszerint kovalens kötést létesítenek a membrán lipid molekuláival, ezért tartoznak az integráns fehérjék közé. A másik membrán fehérje típust a (2) perifériás fehérjék képviselik. Ezek a fehérjék rendszerint lazán kapcsolódnak a membrán belső felszínéhez ezért viszonylag könnyen elválaszthatók a membrántól. Az integráns fehérjék, különösen a transzmembrán proteinek, viszont stabilan beékelődnek a membránba, csak a kettős lipid réteg szétesésével választhatók el attól. Ez utóbbi molekulák a sejtfelszíni részükön gyakran szénhidrát csoporttal kötődnek (glükoproteinek). A transz-membrán proteinek membránt átérő szakaszai rendszerint -hélix 5

6 szerkezetűek, melyek aminosavnyi szakaszt foglalnak magukba. A belső membrán felszínhez kötődő perifériás fehérjék rendszerint a jelátviteli folyamatokban vesznek részt, nevezetesen a sejtfelszíni receptoroktól érkező jeleket közvetítik a citoplazmába (pl. G fehérjék, Ras, stb.; ld. Jelfolyamatok előadás). DIA 23 DIA 24 Glikokálix A sejtek felszínét egy vastag szénhidrát réteg borítja, ez a glikokálix, melyet a glükoproteinek és glükolipidek szénhidrát komponensei alkotnak. Ez a szerkezet védi a sejtet a különféle stressz hatásoktól (mechanikai, ionos) és a mikroorganizmusok támadásától. Továbbá, a glikokálix részt vesz különféle sejt-sejt kölcsönhatásokban is, pl. a sejtadhézióban (sejt kötődés). Membrán mikrodomének lipid raftok A klasszikus folyékony mozaik membrán modellben a foszfolipidek és a membrán fehérjék eloszlása véletlenszerű, s ezért egyenletes. A valóságban azonban ez nincs így. A koleszterin, a glükolipidek és a szfingolipidek nem egyenletesen oszlanak el a membránban, hanem ún. membrán mikrodoméneket (lipid raftok) képeznek. A lipid raftokhoz specifikus fehérjék is csatlakoznak. A membrán mikrodomének funkciója az egyes jelfolyamatok komponenseinek összegyűjtése, bizonyos membrán területekre való lokalizálása. Más szavakkal, a membrán egyes területei más-más feladatot látnak el. A lipid raftok stabilizálásához a sejtváz is hozzájárul. DIA 25 DIA 26 DIA 27 4b. SEJTMAG A sejtmag A sejtmag a genetikai anyag (DNS) tároló helye. A sejtmag nem csupán raktározza a genomot, hanem fontos szerepet játszik annak működtetésében is. A sejtmagot kívülről a kétrétegű magmembrán borítja. Nyugalmi állapotban a nukleoplazma nagy részét kromatin tölti ki, amely a DNS és azt körülvevő hiszton és nem-hiszton fehérjék által alkotott komplex. Az erősen feltekeredett DNS szakaszok alkotják a heterokromatint (a kromoszómák végén és a centroszómák környékén helyezkednek el), a lazább szerkezetű nukleo-protein komplexek pedig az eukromatint. Az eukromatinról mrns képződés folyhat, vagy folyik is, a heterokromatin azonban transzkripciós szempontból inaktív. A sejtmagvacska (nukleolusz) a riboszómális RNS-ek képződési helye. A sejtmag membrán kétrétegű (tehát két foszfolipid kettősréteggel rendelkezik), a külső és belső réteg között található az ún. perinukleáris tér. A külső magmembrán folytonos az ER-al. A külső magmembrán funkcionálisan hasonló a durvafelszínű ER-hoz (pl. riboszómákat is tartalmaz), de fehérje összetételében jelentősen különbözik attól: gazdag olyan fehérjékben, amelyek a sejtvázat alkotó proteinek megkötésében játszanak szerepet, de hiányoznak azok a fehérjék, amelyek az ER jellegzetes tubuláris (csőszerű) szerkezetének kialakításában vesznek részt. A belső sejtmagmembrán összetételében alapvetően különbözik a külsőtől; sok olyan fehérjét tartalmaz, amelyek csak erre a membránféleségre jellemzőek (pl. a nukleáris lamina kötődéséért felelős proteinek). A sejtmaghártya belsejét a nukleáris lamina borítja. Ez a szerkezet alapvetően sejtváz komponensekből épül fel (lamin fehérje, a köztes filamentek egyik fajtája), amelyekhez speciális egyéb fehérjék is kapcsolódnak. A nukleáris lamina nem csupán egyfajta vázként stabilizálja a sejtmagszerkezetét, hanem a kromatin bizonyos pontjaihoz kapcsolódván (egyes hiszton molekulákon keresztül) részt vesz a kromatin sejtmagon belüli elrendeződésében, ill. a DNS kifejeződésének szabályozásában. A progéria (korai öregség) betegséget a lamin gének egyikének mutációja okozza. Kromoszómák A sejt osztódási fázisában a kromatin még jobban összetömörödik, s kromoszómák képződnek. Az embernek 23 pár kromoszómája van, melyek közül 22 pár testi 6

7 kromoszóma, a 23. pár pedig ivari kromoszóma. Az ábrán az ember haploid* kromoszóma garnitúrája látszik. Az ún. Giemsa festéssel a kromoszómák sávosan festődnek. DIA 28 Kromatin A kromatin a DNS és a hiszton fehérjék által alkotott komplex. A kromatin elrendeződése metafázisos osztódó sejtekben a legtömörebb, nyugalmi állapotban pedig a leglazább. A tömörséget a kromatin fonal tekeredettsége határozza meg. Egy nukleoszómát a következő komponensek alkotnak: egy 8 tagból álló hiszton mag (H2A, H2B, H3, H4: mindegyikből 2-2 molekula), a mag köré tekeredő DNS, és a DNS szálat átfogó H1 hiszton molekula. A hisztonok funkciói: (1) a DNS kis darabokba való csomagolás (hogy elférjen a sejtben); (2) kromoszómák képzése (hogy a sejtosztódás végbemehessen); (3) a génkifejeződés és a (4) DNS replikáció szabályozása. 4c. RIBOSZÓMÁK, ENDOPLAZMÁS RETIKULUM, GOLGI, LIZOSZÓMÁK, stb. DIA 29 DIA 30 DIA 31 DIA 32 DIA 33,34 Riboszómák A riboszómák proteinek és RNS által képzett komplexek, melyek funkciója a fehérjeszintézis lebonyolítása. A vízben oldódó fehérjék a szabad, citoplazmatikus riboszómákon képződnek, míg a membránba épülő, a membránokon áthaladó és az exportálandó fehérjék a durva felszínű ER-on lévő riboszómákon. Az endoplazmás retikulum két típusát különböztetjük meg. A durvafelszínű ER-ok riboszómákat tartalmaznak a membránjaik felszínén; itt folyik azoknak a fehérjéknek a szintézise, amelyek valamilyen membránba épülnek majd be, vagy kiválasztásra kerülnek. Emellett, a durvafelszínű ER-ok rész vesznek a lizoszómális enzimek képzésében, és bizonyos fokú glükoziláció* is folyik bennük. A simafelszínű ER-ok részt vesznek a lipid és szteroid szintézisben és a szénhidrát anyagcserében. Fontos funkciójuk a kalcium ionok raktározása. A Ca 2+ -ok a sejtben fontos másodlagos hírvivő szerepet töltenek be. Mindkét típusú ER lumene tele van enzimekkel. Az endoplazmás retikulumba az N-terminális* végükön szignál peptiddel rendelkező molekulák jutnak be. Más-más típusú szignál peptidek szükségesek az egyes sejt szervecskékbe való bejutáshoz: NLS: sejtmagba be, NES: sejtmagból ki, NOS: sejtmagvacskába, MTS: mitokondriumba, PTS: peroxiszómába, stb. A szignál peptiddel rendelkező fehérje az ER membránjában elhelyezkedő transzlokátor molekula segítségével jut be az ER-ba, a folyamat során a szignál peptidáz enzim eltávolítja a szignál peptidet. A Golgi készülék funkciója a fehérjék és lipidek kémiai módosítása (glikoziláció, foszforiláció), transzport hólyagocskákba való becsomagolása és szortírozása a célrégió felé. A Golgi apparátus emellett a szénhidrátok szintézisében is szerepet játszik. Endocitózis, exocitózis A sejtbe érkező anyagok befűződnek a sejtmembránba, mely által endoszómákat képeznek (endocitózis). Az endoszómák enzimeket tartalmaznak, melyek elkezdik degradálni a bekerült szerves molekulákat, s így a kései endoszóma fázis követően lizoszómákká válnak. A kiválasztásra kerülő fehérjék (exocitózis) az ER-ban módosulnak, ahonnan transzport vezikulumok segítségével a Golgi készülékbe kerülnek, ami további módosulást eredményez. A Golgi készülékből transzport hólyagocskák viszik az anyagot a citoplazma membránhoz, ahol a két membrán egyesül, s ez a kiválasztandó fehérje extracelluláris térbe való kikerülését eredményezi. Lizószómák, peroxiszómák A peroxiszómák kis, egy-rétegű membránhólyagocskák, melyek enzimjei elbontják a peroxidot (H 2 O 2 ) és egyéb szabad gyököket. Emellett ezek a sejtszervecskék részt vesznek a zsírsavak anyagcseréjében is. Enzimjeik gyakran kristályos formában fordulnak elő. 7

8 A sejtbe kívülről bejutó anyagok fagoszómákba kerülnek, amelyek egyesülnek a lizoszómákkal létrehozván a másodlagos lizoszómákat. Ezekben emésztődik meg az anyag, majd a salakanyagok a sejtmembránon keresztül távoznak a sejtből a lizoszóma és a sejtmembrán összeolvadása révén. Az új peroxiszómák más peroxiszómákból keletkeznek osztódással. Ritkán azonban de novo (újonnan) is keletkezhetnek. DIA 35 A proteaszómák enzim komplexek, melyek fehérjéket emésztenek. A proteaszómákba a fehérjék irányított formában kerülnek: egy kis peptid (ubikvitin) tapad hozzájuk, amely egy jel arra, hogy az adott fehérje lebomlásra van ítélve. A fehérjék különböző okok miatt bontódnak le: 1. hibás szerkezet, 2. rövid élettartam az optimális, 3. már nincs szüksége rájuk a sejtnek, 4. éhezés aminosavakra. 4d. MITOKONDRIUM ÉS KLOROPLASZTISZ DIA 36 DIA 37 Mitokondrium Hasonlóan a sejtmaghoz, az ER-hoz és a Golgi készülékhez, a mitokondriumot is kettős membrán réteg veszi körül, melyek közül a belső a baktériumokéra hasonlít. Több kópiában előforduló kis, kör alakú DNS-ei vannak, melyek szintén prokarióta jellegűek (nincs bennük intron*). A mitokondrium fő funkciója az ATP előállítása. Minél több energiára van szüksége egy sejttípusnak, annál több mitokondrium van benne (átlagosan néhány ezer db/sejt). A mitokondriumok a baktériumokhoz hasonló hasadással osztódnak. Kloroplasztisz A növények sejt szervecskéje, melynek funkciója vízből és CO 2 -ből való szőlőcukorképzés. A fotolízishez (víz elbontása) szükséges energiát a klorofill által elnyelt fényenergia biztosítja. A klorofill molekulák a tilakoid membránon helyezkednek el. A sztrómában található enzimek végzik a CO 2 szintézist és a cukor, ill. keményítő előállítását. 8 DIA e. SEJTVÁZ Sejtváz Alkotórészeik és átmérőjük lapján három sejtváz alkotót különböztetünk meg: Mikrofilamentumok Az aktin fehérje szálát alkotja; gyakran kölcsönhatásban áll más fehérje szálakkal A sejt alakját változtatja és sejtes mozgásokban játszik szerepet (pl. összehúzódás, citoplazma mozgás, stb. A mikrofilamentumok és a miozin az izomműködésben játszik szerepet Köztes filamentumok Rostos fehérjékből áll, melyek kötélszerű csoportosulásokba szerveződve a sejt alakjának fenntartásában és a sejtszervecskék stabilizálásában vesz részt Néhány típusuk a szomszédos sejtekhez kapcsolódásban vesz részt Mások a nukleáris laminát alkotják Mikrotubulusok A tubulin fehérjék alkotórészei. A tubulin dimer 2 alegységből áll: -tubulin and -tubulin A mikrotubulusok a tubulin dimerek hozzáadásával növekednek, vagy elvételével csökkennek A mikrotubulus rövidülés okozza a kromoszómák mozgását A mikrotubulusok közötti kölcsönhatások mozgatják a sejtet A mikrotubulusok egyfajta sínként szolgálnak a vezikulák mozgásában

9 DIA 45 DIA 46 Sejtváz sejtosztódás A sejtosztódásban 3-féle mikrotubulus vesz részt: az asztrális mikrotubulusok rögzítik a sejtmembránhoz a centroszómákat; a kinetochor mikrotubulusok kapcsolódnak egyik végükkel a homológ kromoszómapárokhoz (leány kromatidák), másikkal pedig a centroszómához; az interpoláris mikrotubulusok pedig egymáshoz kapcsolódnak. A mikrotubulusok és a hozzájuk kapcsolódó struktúrák mozgását a motorfehérjék biztosítják. 5. A TÖBBSEJTŰSÉG A többsejtű lét nehézségei Az egysejtű élőlények sejtjeiben is működnek jelutak. A külső környezetből jelek érkeznek, amit a sejt feldolgoz, s végül válaszol rá. Sőt, az egysejtű élőlények egymással is kommunikálnak, főként a szaporodással és az egyedsűrűséggel kapcsolatos információkat osztanak meg egymással. A sejtek közötti kommunikáció azonban a többsejtű élőlényeknél vált rendkívül bonyolulttá, információcsere nélkül a sejtek még rövid ideig sem létezhetnek. A fosszilis maradványok szerint, az első többsejtű élőlények már millió éve léteznek (az első állatok 570 millió éve jöttek létre). A korábbi milliárd évben egysejtű (prokarióta, majd eukarióta) élőlények népesítették be a Földet. Mi lehet az oka, hogy ilyen sokáig tartott a többsejtűség kialakulása a 3 fő élőlénycsoportban (gombák, növények és állatok)? A nehézséget az okozhatta, hogy meg kellett találni azt a nyelvet, amely lehetővé teszi, hogy azonos genommal rendelkező sejtek együttműködjenek, koordinálják a viselkedésüket, specializálódjanak különféle feladatokra, és alárendeljék a saját túlélési stratégiájukat a többsejtű szervezet, mint egész, érdekének. Érdekes, hogy a fő alapelvek és komponensek lényegében ugyanazok a baktériumoktól az emberig. A különböző életformák közötti különbségek csupán a finom részletekben rejlenek. A többsejtűség eredete Három különböző elmélet próbálja magyarázni a többsejtű életformák létrejöttét: (1) A Szimbióta Elmélet szerint az első többsejtű szervezetek különböző fajú egysejtűek együttműködése által jöttek létre. Tehát, a sejtek nem differenciálódtak különféle funkciókra, hanem eredendően különbözőek voltak, mint pl. ma a zuzmók. Idővel, ezek a sejtek már nem tudtak egymás nélkül élni. A fő probléma ezzel az elmélettel az, hogy nem világos, hogy a különféle genomok hogyan egyesültek végül is egyetlen sejtmagba. Még ha végbe is ment ez a folyamat, ismét visszajutunk az eredeti kérdéshez: hogyan ment végbe a sejtek közötti funkcionális differenciálódás? (2) A Cellularizáció Elmélet azt állítja, hogy a többsejtűek őse több sejtmagot tartalmazott, amelyek később belső membránnal választódtak el egymástól. Több ma élő egysejtű is rendelkezik több sejtmaggal, pl. a csillósok kettővel. A csillósokét sejtmagja azonban elkülönült funkcióval rendelkezik: a makronukeusz irányítja a sejtfolyamatokat, a mikronukleusz pedig az örökítő anyag (ez kerül át egy másik sejtbe a szexuális szaporodás során). Az emberi testben is vannak többmagvú sejtek (pl. vázizomban), melyeket szincíciumoknak nevezünk, de ezek kialakulása a cellularizáció elmélet forgatókönyvének fordítottjaként zajlott: a sejtek elvesztették a membránjukat, s egyesültek a hatékonyabb funkció ellátása végett. (3) A Kolónia Elmélet szerint több azonos egysejtű szervezet lépett szimbiózisra egymással (a szimbózis elméletnél különböző fajok!). Valószínűleg arról volt szó, hogy a sejtek az osztódást követően egyszerűen nem váltak szét, hanem együtt maradtak a nem teljesen végigvitt citokinézis következtében. Rengeteg ilyen esetre találunk példát a mai szervezetek között: pl. táplálékhiány esetén az amőba Dictyostelium sejtek együtt maradnak, s a kolónia együtt vándorol új helyekre. Néhány amőba némileg differenciálódik is. Egy másik példát a Volvox (egy zöld alga nemzetség) szolgáltatja: a telepek nagysága fajtól függ: 500-tól 50,000-ig. A sejtek csak kis hányada vesz részt a szaporodásban (25-35 ivartalan, ivaros szaporodás). Egyes baktériumok is képesek funkcionálisan differenciált sejtekből álló kolóniák létrehozására (pl. Anabaena cylindrica). A tudományos világban a Kolónia Elmélet élvezi magasan a legnagyobb támogatást a három elképzelés közül. 9

10 Szótár Diploid: kétszeres kromoszóma garnitúra (minden kromoszóma 2 példányban van meg). A magasabbrendű élőlények diploidok. Glükoziláció: enzimatikus folyamat, amely cukrokat aggat lipidekre és fehérjékre. Haploid: egy egyed egyszeres kromoszómaszerelvénye. Intron: az eukarióta génekben a kódoló részeket (exonok) elválasztó DNS szakasz. N-terminális vég: a fehérje molekulák eleje, a C-terminális a fehérjék vége. 10

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.) Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy

Részletesebben

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. 7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

A baktériumok genetikája

A baktériumok genetikája 6. előadás A baktériumok genetikája A baktériumoknak fontos szerep jut a genetikai kutatásokban Előny: Haploid genom Rövid generációs idő Olcsón és egyszerűen nagy populációhoz juthatunk A prokarióták

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő

AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő Az NIH, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Hivatala (az orvosi- és biológiai kutatásokat koordináló egyik intézmény) 2007 végén

Részletesebben

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

Vírusok I: általános

Vírusok I: általános 1 Mi egy vírus? VÍRUSOK-I Vírusok I: általános I. Bevezetés A vírusok sejtparaziták, ami azt jelenti, hogy (1) a sejten kívül nem képesek élettevékenységet folytatni. (2) Továbbá, a vírusok a fertőzött

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Génszerkezet és génfunkció

Génszerkezet és génfunkció Általános és Orvosi Genetika jegyzet 4. fejezetének bővítése a bakteriális genetikával 4. fejezet Génszerkezet és génfunkció 1/ Bakteriális genetika Nem szükséges külön hangsúlyoznunk a baktériumok és

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

Balázs Anna. Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében. Abstract

Balázs Anna. Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében. Abstract Balázs Anna Az importin-béta 1 szerepe a kromatin 2 szerveződésében Abstract Kutatócsoportunk a Ketel d domináns nőstény steril mutációval azonosította a muslica Ketel génjét. A Ketel gén az importin-béta

Részletesebben

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?

Részletesebben

Alapfogalmak. A bevezető előadáson elhangzottakhoz a tankönyv alábbi fejezetei tartoznak: 1. Bevezetés a sejtbiológiába

Alapfogalmak. A bevezető előadáson elhangzottakhoz a tankönyv alábbi fejezetei tartoznak: 1. Bevezetés a sejtbiológiába A bevezető előadáson elhangzottakhoz a tankönyv alábbi fejezetei tartoznak: 1. Bevezetés a sejtbiológiába 2. A sejt legfontosabb anyagi összetevői és alapvetô molekuláris mechanizmusai. A sejtbiológia

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

TestLine - Biológia teszt Minta feladatsor

TestLine - Biológia teszt Minta feladatsor TestLine - iológia teszt 2016.06.21. 02:57:07 Név: z intermediális filamentumok: 1. 1:50 Normál 10-15 nm átmérőjűek a dezmin a májsejtekben fordul elő a vimentin az embrionális kötőszövet fontos intermedialis

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely TRANSZPORTEREK Szakács Gergely Összefoglalás A biológiai membránokon keresztüli anyagáramlást számos membránfehérje szabályozza. E fehérjék változatos funkciója és megjelenésük mintázata biztosítja a sejtek

Részletesebben

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy

Részletesebben

A Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak:

A Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak: A Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak: A aerob légzés: A légzés - mint biokémiai folyamat - azon formája, amikor a végső elektronfelfogó oxigén (mivel ez az oxigén a levegőből

Részletesebben

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem SZERZŐK: Ördög Vince Molnár

Részletesebben

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin fontos építőeleme az emberi sejteknek, fontos szerepe van a biológiai membránok fluiditásának szabályozásában. E mellett hormonok és epesavak

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait! Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 12. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

BIOLÓGIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

BIOLÓGIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2013 BIOLÓGIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2015. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

Rekombináns Géntechnológia

Rekombináns Géntechnológia Rekombináns Géntechnológia Tartalom: 1 1. Biotechnológia, géntechnológia, társadalom 2. Genetikai rekombináció 3. Génbevitel tenyésztett sejtekbe 4. Genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) 4a. Transzgénikus

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga

Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983 H 211861 N

Részletesebben

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt

Részletesebben

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia emelt szint 0621 É RETTSÉGI VIZSGA 2006. november 2. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az emelt szintű dolgozatok

Részletesebben

A programozott sejthalál mint életfolyamat

A programozott sejthalál mint életfolyamat APOPTOSIS Réz Gábor A programozott sejthalál mint életfolyamat A sejteknek, legyenek bár prokarióták vagy eukarióták, öröklött képességük van arra, hogy belső vagy külső jelek hatására beindítsák a programozott

Részletesebben

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai

Részletesebben

BIOFIZIKA. Membránok

BIOFIZIKA. Membránok BIOFIZIKA 2012 10 08 Membránok Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temakkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria 2. 09-10 SZÜNET

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS Tisztelt Kollégák! Kérem, ezen megoldókulcs alapján történjen a dolgozatok kijavítása! A / jelek jelölik az egymással egyenértékű helyes válaszokat. (Fogadjuk el, hogyha a javítási útmutatóban megadott

Részletesebben

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.

Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek sak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek (ak és származékaik, valamint olyan vegyületek, amelyek bioszintézisükben vagy biológiai szerepükben összefüggenek velük + szteroidok, zsíroldható

Részletesebben

Mikroorganizmusok patogenitása

Mikroorganizmusok patogenitása Mikroorganizmusok patogenitása Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Mikroorganizmusok kölcsönhatásai (interakciói) Szimbiózis

Részletesebben

A biológia tudománya az élők világát két alapvető egységre ún. doménre, birodalomra - osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.

A biológia tudománya az élők világát két alapvető egységre ún. doménre, birodalomra - osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. A prokarióták Szerkesztette: Vizkievicz András A biológia tudománya az élők világát két alapvető egységre ún. doménre, birodalomra - osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. A prokarióták (legszembetűnőbb)

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Sejtmag, magvacska magmembrán

Sejtmag, magvacska magmembrán Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye

Részletesebben

Transzgénikus növények előállítása

Transzgénikus növények előállítása Transzgénikus növények előállítása Növényi biotechnológia Területei: A növények szaporításának új módszerei Növényi sejt és szövettenyészetek alkalmazása Mikroszaporítás Vírusmentes szaporítóanyag előállítása

Részletesebben

MIKROBIOLÓGIA I. ÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIA

MIKROBIOLÓGIA I. ÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIA MIKROBIOLÓGIA I. ÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIA Írták: Réczey Jutka és Sipos Bálint biomérnök hallgatók, Sveiczer Ákos egyetemi docens előadásai alapján Átdolgozta: Sveiczer Ákos Műegyetem, 2006 1. A mikrobiológia

Részletesebben

A minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására

A minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására A minimális sejt Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására Anyagcsere Gánti kemoton elmélete Minimum sejt Top down: Meglevő szervezetek genomjából indulunk ki Bottom

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT 240 perc Útmutató A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az id leteltével a munkát be kell fejezni. A feladatok megoldási sorrendje tetsz leges. A

Részletesebben

GLOBÁLIS JELENTŐSÉG PÁROLOGTATÁS NÖVÉNYEVŐK TÁPLÁLÉKA SZERVES- ANYAGOK O 2 OXIDATÍV LÉGKÖR AEROB SZERVEZETEK LÉGZÉSE TÁPLÁLÉKLÁNC (~HÁLÓZAT)

GLOBÁLIS JELENTŐSÉG PÁROLOGTATÁS NÖVÉNYEVŐK TÁPLÁLÉKA SZERVES- ANYAGOK O 2 OXIDATÍV LÉGKÖR AEROB SZERVEZETEK LÉGZÉSE TÁPLÁLÉKLÁNC (~HÁLÓZAT) A LEVÉL GLOBÁLIS JELENTŐSÉG PÁROLOGTATÁS SZERVES- ANYAGOK NÖVÉNYEVŐK TÁPLÁLÉKA O 2 OXIDATÍV LÉGKÖR AEROB SZERVEZETEK LÉGZÉSE TÁPLÁLÉKLÁNC (~HÁLÓZAT) A levél a szár laterális szerve, korlátozott növekedésű,

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Rénszarvascsordák

Részletesebben

Mikroorganizmusok patogenitása

Mikroorganizmusok patogenitása Mikroorganizmusok patogenitása Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Mikroorganizmusok kölcsönhatásai (interakciói) Szimbiózis

Részletesebben

II. Grafikonok elemzése (17 pont)

II. Grafikonok elemzése (17 pont) I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik

Részletesebben

Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla

Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az

Részletesebben

www.positeam.com TERMÉKEK & INFORMÁCIÓK

www.positeam.com TERMÉKEK & INFORMÁCIÓK www.positeam.com TERMÉKEK & INFORMÁCIÓK MI A POSITEAM? A POSITEAM célja, hogy alternatívát nyújtson mindazok számára, akik pozitív közegben, egymást segítve szeretnének tenni saját és környezetük egészségéért

Részletesebben

Génátvitel magasabb rendű állatokba elméleti megfontolások, gyakorlati eredmények és génterápiás lehetőségek

Génátvitel magasabb rendű állatokba elméleti megfontolások, gyakorlati eredmények és génterápiás lehetőségek MEZÕGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGIÁK Génátvitel magasabb rendű állatokba elméleti megfontolások, gyakorlati eredmények és génterápiás lehetőségek Tárgyszavak: génátvitel; transzfekció; transzgenézis; génterápia;

Részletesebben

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja

a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja 2009/2010. tanév I. forduló a III. kategória (11-12. évfolyam) feladatlapja Versenyző neve:... évfolyama: Iskolája : Település : Felkészítő szaktanár neve:.. Megoldási útmutató A verseny feladatait nyolc

Részletesebben

A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában

A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában Tárgyszavak: proteom; proteomika; rák; diagnosztika; molekuláris gyógyászat; biomarker;

Részletesebben

Gombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita

Gombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita Gombák Gombák Klorofill nélküli, heterotróf táplálkozású, spórás, fonalas, egy vagy többsejtű, valódi sejtmaggal rendelkező, ivarosan és ivartalanul is szaporodó telepes szervezetek. 100 000-300 000 faj.

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 21. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A prokarióták. A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.

A prokarióták. A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. A prokarióták A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. Szerk.: Vizkievicz András A prokarióták legszembetűnőbb közös sajátsága, hogy sejtjükben

Részletesebben

Az örökítőanyag. Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase

Az örökítőanyag. Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase SZTE, Orv. Biol. Int., Mol- és Sejtbiol. Gyak., VIII. Az örökítőanyag Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase Ez az

Részletesebben

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

A plazmamembrán felépítése

A plazmamembrán felépítése A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek

Részletesebben

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04. Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok

Részletesebben

A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.

A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. A doktori értekezés tézisei A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. Bíró Judit Témavezető: Dr. Fehér Attila Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

Cipó Ibolya - Epizootiológia I

Cipó Ibolya - Epizootiológia I Mezőgazdasági Iskola Topolya Cipó Ibolya Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Epizootiológia I (Általános mikrobiológia) jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak Topolya, 2011 ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Konferencia a tapasztalatok jegyében

Konferencia a tapasztalatok jegyében Konferencia a tapasztalatok jegyében 2010. november Dornbach Ildikó szakmai igazgató Új biológia, új fizika, régi beidegzések Edzőink felbecsülhetetlen értékű tevékenysége Köztársasági Érdemrendet minden

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE

A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE 2009.9.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 242/3 IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE (2009. szeptember 14.) a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények tekintetében az emberi felhasználásra szánt

Részletesebben

Genomadatbázisok Ld. Entrez Genome: Összes ismert genom, hierarchikus szervezésben (kromoszóma, térképek, gének, stb.)

Genomadatbázisok Ld. Entrez Genome: Összes ismert genom, hierarchikus szervezésben (kromoszóma, térképek, gének, stb.) Genomika Új korszak, paradigmaváltás, forradalom: a teljes genomok ismeretében a biológia adatokban gazdag tudománnyá válik. Új kutatási módszerek, új szemlélet. Hajtóerõk: Genomszekvenálási projektek

Részletesebben

A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor,

A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, 1 A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, (Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszék) A bármilyen

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9

Részletesebben

TUMORELLENES ANTIBIOTIKUMOK

TUMORELLENES ANTIBIOTIKUMOK TUMORELLENES ANTIBIOTIKUMOK A rák gyógyszeres kezelése nem megoldott - néhány antibiotikum segíthet átmenetileg. Nincs igazán jó és egyértelmű terápiája, alternatívák: - sebészeti beavatkozás - besugárzás

Részletesebben