TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS"

Átírás

1 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen 100,000 félét). A különféle fehérjék kb. fele a sejtmembránba épül be vagy kiválasztódik (szekretálódik). Sok hormon receptor és transzporter protein a plazma membránhoz szállítódik, más fehérjék, pl. az RNS polimeráz és DNS polimeráz a sejtmagba transzportálódnak, míg az extracelluláris mátrix komponensei a sejtfelszínre kerülnek, a hormonok és az emésztő enzimek pedig kiválasztódnak. A fehérjetranszport 3 fő típusát különböztetjük meg: (1) membránokba vagy a membránokon keresztül (mitokondrium, kloroplasztisz, peroxiszóma) történő transzport (2) transzport hólyagok (vezikulumok) általi szállítás (ER, Golgi, lizoszóma, sejtfelszín, endoszóma) (3) a magpóruson keresztül történő fehérje transzport (sejtmagba, vagy sejtmagból) Az 1A DIÁ-n a (2)-es típusú útvonala szekretoros, a másik kettőt pedig nem-szekretotos útvonalaknak nevezzük. Az újonnan szintetizált fehérjék szállítását a rendeltetési hely felé a fehérjék célbajuttatásának (angolul: protein targeting vagy protein sorting) nevezzük, mely két alapvetően különböző mechanizmust foglal magában. A nem szekretoros útvonal során a fehérjék egyedileg szállítódnak, míg a szekretoros útvonal a fehérjék nagy tömegben való szállítását teszi lehetővé. Mindkét esetben szignál szekvenciák határozzák meg a szállítás célpontját. Az egyedileg szállított fehérjék maguk tartalmazzák ezt a szignált, míg a szekretoros útvonal esetén ez a szignál vezikulumok felszínén található. Mindkét esetben a transzport infrastruktúráját a mikrotubulusok alkotják, a szállítás pedig a motorfehérjék segítségével megy végbe (ezek felismerik a szállítandó fehérjéket). 1 DIA 1C (A) A nem-szekretoros útvonal során egy fehérje egy sejtszervecske (organellum) membránjába vagy a belső üregébe kerül (lumen) kerül. A membrán proteinek esetén a célbajuttatás a lipid kettős rétegbe való beépüléshez vezet, míg a vízoldékony fehérjék esetében, a fehérje a sejtszervecske belsejébe kerül. Ebben a folyamatban a riboszómákon keletkezett fehérjék (1) vagy a citoplazmában maradnak ha nincs szignál szekvenciájuk; (2), vagy mitokondriumba (3), a kloroplasztiszba (4), a peroxiszómába (5) ill. a sejtmagba (6) szállítódnak. DIA 1C (B) A szekretoros útvonal azokra a fehérjékre jellemző, amelyek az durva-felszínű ER membránba integrálódnak, vagy azért mert az ER membránja vagy lumene a végcéljuk, vagy csak átmenetileg tartózkodnak ebben a sejtszervecskében. Ebben az útvonalban a fehérjék mozgásának iránya a következő lehet: az újonnan képződött fehérje (1) a durva-felszínű ER felé irányítódik (2), majd innen a Golgiba (3), innen pedig a plazma membránba (4a), vagy a lizoszómákba (4b) kerülnek, vagy kiválasztódnak a sejtből (nincs ábrázolva). Az ER-ba való irányítás során a fehérjék szintézise még folyamatban van. A Golgi, a lizoszómák ill. a citoplazma membrán felé való szállítás a transzport vezikulumokban (szállító hólyagocskákban) történik. A vezikulumok membrán lefűződéssel válnak le a donor (küldő) sejtszervecskékről, majd membránfúzió révén ürítik a tartalmukat a cél-organellumokba. A szekretoros útvonal során képződött fehérjéket szekretoros proteineknek nevezzük. Megjegyzés: az ER-ba való transzport célja kettős lehet: az ER lehet a fehérje transzport végcélja, vagy csak átmeneti állomása. Azok a fehérjék, amelyek végleges helye az ER, szintén a szekretoros útvonalra

2 kerülnek, mivel, rendszerint a Golgi készülékbe transzportálódnak, ahol poszt-transzlációs módosításokon (pl. glükoziláció) mennek keresztül, majd visszakerülnek az ER-ba. Minden mrns a citoplazmás riboszómákon kezd el szintetizálódni, de a szekretoros útvonal fehérjéit leolvasó riboszómák az ER-hoz vándorolnak, s ott folytatják a transzlációt. Az ER-hez való transzportot a fehérjéken lévő ER szignál szekvenciák határozzák meg. Azt az információt, amely meghatározza, hogy hová kerüljön egy protein, egy az N-terminálison elhelyezkedő aminosavat tartalmazó aminosav szekvencia hordozza, melyet szignál szekvenciának nevezünk (a szignál szekvenciát nem tartalmazó fehérjék a citoplazmában maradnak). Minden sejtszervecske tartalmaz olyan receptorokat, amelyek felismerik a szignál szekvenciákat pontosabban a szignál szekvenciákhoz kapcsolódó szignál felismerő részecskéket (SRP; signal recognition particle), így biztosítván, hogy a fehérje megfelelő helyre kerüljön. Amint egy szignál szekvenciát tartalmazó fehérje kapcsolatba lép (az SRP-n keresztül) a megfelelő receptorral, a fehérje egy ún. transzlokációs csatornába kerül, amely lehetővé teszi a membránon való áthaladást. Ezt követően, bizonyos típusú fehérjék a membránban maradnak, mások pedig tovább szállítódnak a sejtszervecske valamilyen szub-kompartmenjébe, mely folyamathoz más szignál szekvenciák és receptorok is szükségesek. A szignál szekvenciákat - a feladatuk elvégzését követően - egy specifikus proteáz (szignál peptidáz) eltávolítja a fehérjéből. 2 TRANSZPORT AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUMBA A szekretoros proteinek transzlokációja az ER membránon át A szekretoros proteinek a citoszólban lévő riboszómákon kezdenek el szintetizálódni. Ezt követően, a fehérje N-terminálisán elhelyezkedő aminosavból álló szignál peptid (= szignál szekvencia) egy specifikus SRP-hez kapcsolódik, ami az ER membránja felé irányítja a riboszómákat, ahol megkezdődik a még szintetizálódó fehérjék ER membránon keresztüli transzlokációja (áthelyeződése). A különböző szekretoros proteinek szignál szekvenciája egy vagy több pozitív töltésű aminosavat tartalmaz, mely 6-12 hidrofób aminosavval határos, de egyébként más hasonlósággal nem rendelkeznek. A legtöbb szekretoros protein szignál szekvenciája levágódik még azelőtt, hogy a fehérje transzlációja befejeződött volna, ezért az érett fehérjék zöme nem tartalmaz az ER felismeréséhez szükséges szignál szekvenciát. A célba juttatás (targeting) két kulcskomponense a (1) szignál-felismerő részecske (SRP) és az SRP-t felismerő (2) SRP receptor, mely az ER membránban helyezkedik el. Az SRP egy citoplazmás ribonukleoprotein (egy 300 nukleotidból álló RNS-ből és 6 fehérje alegységből álló komplex), amely átmenetileg kapcsolódik a képződő fehérje ER szignál szekvenciájához, a riboszóma nagy alegységéhez, és az SRP receptorhoz (= szignál szekvencia receptor). Az SRP és az SRP receptor nem csupán a fehérje és az ER membrán kölcsönhatását segítik, hanem engedélyezik a fehérjeszintézis elongációját is, de csak az ER membrán jelenlétében (tehát, az SRP szabályozza a transzlációt). Végső soron, az SRP és az SRP receptor funkciója a fehérjéket szintetizálódó riboszómák ER membránhoz való szállítása. A riboszóma és a képződő fehérjelánc átkerül az ún. transzlokonra (másnéven transzlokációs csatorna), ami egy 3 fehérje által bélelt csatorna a membránban. A transzláció előrehaladtával a növekvő fehérjelánc a riboszóma nagy alegységéről közvetlenül a transzlokon központi pórusába kerül. A 60S riboszómális alegység úgy helyezkedik el, hogy a növekvő peptidlánc nem kerül érintkezésbe a citoplazmával, és nem kezd kialakulni a 3D-s szerkezete. A transzlokon egy szabályozott csatorna, csak akkor nyílik ki, ha hozzákötődik a riboszóma-fehérje komplex. Az ER lumenében a szignál peptidáz enzim levágja a növekvő polipeptid szignál szekvenciáját. Ez a proteáz egy transzmembrán ER protein, amely a transzlokonhoz kapcsolódik. A szignál szekvencia eltávolítását követően a szintetizálódó fehérjelánc áthalad a transzlokonon keresztül, s az ER lumenébe kerül. A transzlokon addig van nyitott állapotban, amíg a transzláció be nem fejeződik, s a teljes polipeptid lánc át nem kerül az ER lumenébe.

3 DIA 2 ER szignál szekvencia A fehérjeszintézis során a riboszómákon készülő szignál szekvenciát tartalmazó polipeptidek, még a szintézis befejezése előtt elkezdik transzportjukat az ER-ba. 1. A fehérjeszintézis a citoplazmában kezdődik, majd a durva-felszínű ER-on folytatódik. 2. A polipeptid szignál szekvenciája a szignál felismerő részecskéhez (SRP) kötődik, majd az SRP-t felismeri az ER membrán receptor proteinje (SRP receptor). 3. A SRP leválik, a szignál szekvencia pedig a receptor csatornáján áthalad. 4. Az ER-ban a szignál szekvenciát a szignál peptidáz enzim eltávolítja. 5. A polipeptid lánchosszabbodása (elongáció) folytatódik. 6. A transzláció befejeződik. 7. A riboszóma leválik, a fehérje pedig feltekeredik (kialakul a normál térszerkezete chaperonok segítségével) az ER-ban. Megjegyzés: ez az ábra nem tartalmazza az SR-t és annak receptorát. 3 Az ER-ben képződő fehérjék többsége elhagyja az ER-t (az ER-ben maradást egy 4 aminosavból álló peptid szignál határozza meg: lys-asp-glu-leu). Az ER-ről lefűződő transzport vezikulumok a Golgi felé veszik az útjukat, ahol a szállított fehérjék glükozilálódnak, majd a sejten belüli transzportjukat (sejtmembrán vagy a lizoszómák) további szignál szekvenciák és a glükozilációval kapcsolódott oligoszacharidok határozzák meg. Azok az ER-ba került fehérjék, amelyeknek nincsenek egyéb szignáljai, kiválasztásra kerülnek. Néhány szignál szekvencia-féleség elnevezése: a sejtmagba irányító szignál szekvencia neve NLS (nuclear localization signal); a mitokondriumba irányító szignál: MTS (mitochondrial targeting signal), a sejtmagvacskába az NoLS (nucleolar localization signal) irányít, a CTS (chloroplast transit signal) a kloroplasztiszba, a PTS (peroxisomal targeting signal) pedig a peroxiszómákba irányít. A szignál szekvenciák rendszerint a fehérjék N-terminálisán helyezkednek el, kivéve a PTS2-t, ami a C-terminálison található (de a PTS1 az N-terminálison). A szignál szekvencia egyéb elnevezései: szignál peptid, lokalizációs szignál, targeting szignál és tranzit peptid. Szignál szekvenciának nevezik a szignál peptidet kódoló DNS régiót is. A szignál szekvenciák felfedezéséért Günter Blobel Nobel díjban részesült (1999). Megjegyzés: azoknak a fehérjéknek, melyek NoLS szekvenciákat tartalmaznak, rendelkezniük kell NLSel is a sejtmagba való bejutáshoz. DIA 3 Protein transzport az ER-ba röviden: csak az előző ábrán nem említetteket tárgyaljuk. A riboszómákat, az mrns-t és a képződő fehérjét szállító SRP és az SRP receptor kapcsolódását erősíti a GTP kötődése mind az SRP-hez és az SRP receptorhoz. Ezt követően az SRP receptor közelében lévő zárt transzlokon közelébe kerül a riboszóma a növekvő fehérje lánccal, ami a transzlokon kinyílását eredményezi. Az SRP és az SRP receptor GTP-jének a hidrolízise (GDP-vé alakulása) biztosítja az energiát a polipetid áthaladáshoz a transzlokon központi pórusán, s közben az inaktívvá vált SRP leválik a szignál szekvenciáról. A folyamat további részleteit illetően ld. DIA3. DIA 4 A szignál felismerő részecske szerkezete és alegységeinek funkcióit illetően ld. az ábrát. Egy SRP 6 fehérje alegységből és egy 300 bp hosszúságú kis nem-kódoló RNS-ből (7 SL RNS) áll. Általánosan az ilyen fehérje-rns komplexeket ribonukleo-proteineknek (RNP)-knek nevezzük. A P68/P72 és a P9/P14 alegységek dimereket alkotnak. A fehérje alegységeket gyakran P (pl. P54, P19) helyett SRP -nek nevezik (SRP54, SRP19).

4 Proteinmódosítás, folding és minőségkontroll az ER-ben A durva felszínű ER felszínén képződő membrán fehérjék és az oldható szekretoros fehérjék 4 fő módosuláson esnek át mielőtt elérik a rendeltetési helyüket: (1) glükoziláció (szénhidrátok hozzáadása és módosítása az ER-ben és a Golgi-ban) (2) diszulfid híd képzése az ER-ben (3) a polipeptid lánc helyes térszerkezetének kialakítása (folding = hajtogatás, tekeredés) és a több alegységből álló proteinek összeszerelődése (4) specifikus proteolitikus vágások az ER-ban, a Golgi-ban és a szekretoros vezikulumokban A durva felszínű ER-ok felszínén képződő fehérjék túlnyomó többségéhez szénhidrátok kapcsolódnak, s így a glükoziláció a legfontosabb poszt-transzlációs módosítás. A glükoproteinek szénhidrát lánca kapcsolódhat a szerin és a treonin hidroxil csoportjához (O-kapcsolt oligoszacharid), vagy az aszparagin amid nitrogénjéhez (N-kapcsolt oligoszacharid). Az O-kapcsolt oligoszacharidok, mint pl. a kollagénhez kapcsolt típusok, csak 1-4 cukor alegységet tartalmaznak, míg a gyakoribb N- kapcsolt oligoszacharidok komplexebbek, több elágazást tartalmaznak az emlős sejtekben. Az N-kapcsolt oligoszacharidok az ER-ben szintetizálódnak, majd kémiailag módosulnak az ER-ban, s főként a Golgi-ban. A diszulfid híd képződés a folding és a multimer fehérjék összeszerelődése a durva felszínű ER-ben történik, csupán helyesen összeszerelt fehérjék transzportálódnak az ER-ből a Golgi komplexbe, majd onnan a végső célállomásra, a nem megfelelően összeszerelt fehérjék szelektíven visszatartódnak az ER-ben. 4 DIA 5 (1) Glükoziláció Az N-kapcsolt oligoszacharidok bioszintézise a durva felszínű ER-ban történik egy előre elkészített oligoszacharid prekurzor (14 alegységből áll) fehérjéhez való hozzáadásával. Ez a prekurzor ugyanaz az állatokban, a növényekben és az egysejtűekben: egy elágazó oligoszacharid, amely 3 glükózt, 9 mannózt, és 2 N-acetilglükózamin molekulát tartalmaz. Ez az elágazó szénhidrát szerkezet módosul az ER-ben és a Golgi-ban. A glükoproteinek oligoszacharidjai különféle funkciót töltenek be: (1) ER-ben való összeszerelődésben (néhány protein esetében); (2) stabilitásban (sok szekretált protein esetében); (3) a sejt adhézióban; (4) más sejtfelszíni molekulák szénhidrát oldalláncai immunválaszt képesek kiváltani. (2) Diszulfid híd (nincs DIA) Mind az intra- és intermolekuláris diszulfid hidak ( S S ; két cisztein által létesített) a fehérjék harmadlagos- és negyedleges szerkezetét stabilizálják. A diszulfid kötések a durva felszínű ER lumenében képződnek, tehát, csak a szekretoros proteinekben és a membrán fehérjék exoplazmás doménjeiben fordulnak elő. A citoszólikus és organellum fehérjék nem tartalmaznak diszulfid hidakat. A diszulfid híd kialakulását a protein diszulfid izomeráz (PDI) enzim végzi, mely különösen nagy mennyiségben fordul elő a máj és a hasnyálmirigy szekretoros sejtjeiben. A diszulfid híd kialakulása szekvenciálisan történik, tehát, a ciszteinek a képződésük sorrendjében kapcsolódnak össze egymással. Néha, a szekvenciális összekapcsolódás nem megfelelő. Például, a proinzulin 3 diszulfid hídja szekvenciálisan képződik (1 2, 3 4, 5 6 a ciszteinek kötési sorrendje), de az érett fehérje már 1-4, 2-6, és 3 5 sorrendben tartalmazza a ciszteineket. Az újrarendeződést szintén a PDI enzim végzi. DIA 6 (3) Chaperonok és egyéb ER proteinek segítik a fehérjék foldingját és összeszerelését Habár sok denaturált fehérje képes in vitro körülmények között spontán újra kialakítani a natív 3D-s szerkezetét, ez a folyamat több órát vesz igénybe. Az ER-ben képződő membrán fehérjék azonban a keletkezésüket követően néhány perc alatt kialakítják a normális térszerkezetüket. Ezt a folyamatot specifikus ER lumenben előforduló proteinek végzik. A trimer szerkezetű hemagglutinin (HA 0 ) molekula feltekeredését mutatjuk be az ábrán. A BiP (binding immunoglobulin protein), mely egy chaperon, átmenetileg kapcsolódik a képződő fehérjékhez, s ezáltal megakadályozza hibás foldingot és az aggregátumok képződését. A PDI is részt vesz a fehérje stabilitás kialakításában (diszulfid híd kialakítása). Két másik ER protein, a kalnexin és a kalretikulin (ezek ún. lektinek; szénhidrát-kötő fehérjék) szelektíven kötnek bizonyos N-kapcsolt oligoszacharidokat a még nem összeállt vagy rosszul összeállt proteineken, s ezáltal megakadályozza az aggregációjukat. Egy másik fontos proteinfolding katalizátor a peptidil-prolil izomeráz, amely felgyorsítja a peptidil-prolil kötések körüli rotációt. A fenti kölcsönhatások révén kialakult HA 0 monomer egyetlen -hélix segítségével beépül a membránba. A transzmembrán szegmensek kölcsönhatása következtében kialakul a stabil trimer szerkezet. Megjegyzések: (1) Az oligoszacharil transzferáz a glükozilációért felelős enzim. (2) A prolin a fehérjelánc görbületeinek kialakulásában kulcsszerepet játszik: a prolin cisz transz konformáció váltását (izomerek) a peptidil-prolil izomeráz enzim katalizálja.

5 A MEMBRÁN FEHÉRJÉK OSZTÁLYAI DIA 7 Az integráns fehérjék 4 topológiai osztálya A membránfehérjék jellemzője, hogy hány membránba épülő szegmenst tartalmaznak. Egy szegmens hidrofób aminosavból áll, s -hélix szerkezetű. Az integráns membrán proteineket 4 topológiai (térszerkezeti) csoportba lehet sorolni. Az I., II. és III. topológiai osztályú fehérjék egyetlen transzmembrán szegmenst tartalmaznak. Az I. típusú proteinek N-terminális vége a lumen belsejében helyezkedik el (a szignál szekvenciája levágódott), a C- terminális része pedig a citoszólba lóg. A II. típusú proteinek esetében fordított a helyzet: az N- terminális a citoszól felé, a C-terminális pedig a lumen belseje felé néz. A III. típusú proteinek az I. típusú fehérjékhez hasonló szerkezetűek, de nincs levágható szignál szekvenciájuk. A IV. típusú fehérjék többszörös membrán-átszelő szegmenst tartalmaz (az ábra egy G protein-kapcsolt receptort mutat be: e receptor család jellemzője a 7 transzmembrán szegmensből álló szerkezet). 5 Az I. típusú membrán proteinek esetében 2-, a II. és III. típusú proteineknél 1-, a IV. típusú fehérjéknél pedig változó számú szekvencia határozza meg a membránba való integrációt és a membránban való elhelyezkedés irányultságát (orientációt); ezeket a szekvenciákat topogén szekvenciáknak nevezzük. DIA 8 I. típusú membrán proteinek Minden I. típusú transz-membrán protein tartalmaz egy N- terminális szignál szekvenciát (ER-szignál peptid: az ER-be irányítja a fehérjét) és hidrofób aminosavakból álló -hélixet, ami az ER membránba ágyazódik. Amint a növekvő polipeptid lánc N- terminálisa belép a lumenbe, a szignál szekvencia levágódik. A szekretoros proteinekkel szemben, a polipeptid nem halad tovább a lumen felé, mert egy a fehérje közepén elhelyezkedő, 22 hidrofób aminosavból álló szekvencia megállítja a transzfer folyamatát. Ez a belső topogén szekvencia, lévén hidrofób, képes laterális (oldali) irányban mozogni a transzlokonon át, s így a foszfolipid kettősrétegbe kerül, ahol lehorgonyoz. E kettős funkciója miatt, ezt a 22 aminosavból álló szakaszt stop-transzfer horgony szekvenciának nevezzük. A transzlokáció megszakítását követően a transzláció folytatódik a riboszómákon. A fehérje C-terminálisa a citoszólba kerül. Ezek a fehérjék tehát két topogén szekvenciát tartalmaznak: (1) a szignál szekvencia és (2) a stop-transzfer horgony szekvencia. Megjegyzés: a durva-felszínű ER membránjába beépülő fehérjék ezen típusa tehát nem kerül a Golgiba, hanem ottmarad az eredeti helyén. Más ER fehérjék azonban a szekretoros útvonalon eljutnak a Golgiba, majd visszaszállítódnak az ER-be. DIA 9 II. és III. típusú membrán proteinek, eltérően az I. típusú fehérjéktől, nem rendelkeznek N- terminális ER szignál szekvenciával. Ehelyett, mindkettő tartalmaz egy egyedi belső hidrofób szignálhorgony szekvenciát, amely kettős funkcióval rendelkezik: 1. ER szignál szekvencia (ezt ismeri fel egy SRP) és 2. membrán-kihorgonyzó szekvencia. A II. és III. típusú proteinek ellentétes orientációban helyezkednek el a membránban; ez a különbség a szignál-horgony szekvenciájuk orientációjától függ. (a) A II. típusú fehérjék esetében a szignál-horgony szekvencia úgy irányítja a fehérjeláncot a membránba, hogy az N-terminus a citoszól felé néz. Ez a szekvencia nem vágódik le, és a transzlokonban marad, mialatt a C-terminális régió benyomul az ER lumenébe. A szintézis alatt a szignál-horgony szekvencia laterálisan mozog, s bekerül a foszfolipid rétegbe, ahol membrán horgonyként funkcionál. (b) A III. típusú proteinek esetében, a szignál-horgony szekvencia, mely az N- terminushoz közel helyezkedik el, a növekvő láncot fejjel az ER lumen felé irányítja. A szignál-horgony szekvencia szintén megakadályozza a polipeptid lánc ER lumenben való haladását, s stop-transzfer szekvenciaként funkcionál. A beépülés orientációját meghatározó szignál-horgony szekvenciák egyik sajátossága, hogy a hidrofób szegmens közelében nagy sűrűségben fordulnak elő pozitív töltésű aminosavak, melyek, valamilyen ok miatt, a citoszólban való elhelyezkedést preferálják, s ezáltal meghatározzák a fehérje transzlokonban való orientációját. A II. típusú proteinek szignál-horgony

6 szekvenciákhoz képest az N-terminális oldalon tartalmazzák a pozitív töltésű aminosavakat, míg a III. típusúak a C-terminálisuk felé. Megjegyzés: az ábrán csak a II. típusú fehérjéket mutatjuk be. DIA 10 IV. típusú membrán proteinek: többszörös belső topogén szekvenciák A IV. típusú proteinek 2 altípusba sorolhatóak, attól függően, hogy az N-terminálisuk a citoszólba vagy az exoplazmás térbe (ER: lumenbe; plazma membrán: extracelluláris térbe) nyúlik. Ezt az N-terminálishoz legközelebb elhelyezkedő hidrofób szegmens és az ezt határoló szekvenciák töltése határozza meg. Ha egy IV. típusú protein páros számú transzmembrán -hélixet tartalmaz, akkor mind az N- és a C-terminus a membrán ugyanazon oldalán fog elhelyezkedni. Ellenben, ha a protein páratlan számú transzmembrán szegmenst tartalmaz, a két vég a membrán ellenkező oldalán fog elhelyezkedni. Mindkét típus tartalmaz belső stop transzfer horgony (STA) és szignál horgony (SA) szekvenciákat. IV-A típusú proteinek: N-terminus a citoszólban Ebbe a típusba tartoznak pl. a különféle glükóz transzporterek és a legtöbb ioncsatorna. Ezeknél a proteineknél az N-terminálishoz legközelebbi hidrofób szegmens a citoszól felé orientálja az N- terminálist (mint a belső szignál-horgony szekvencia a II. típusú fehérjéknél). A transzláció során a láncnövekedés folytatódik egészen a 2. hidrofób -hélix képződéséig, ami megakadályozza a transzlokonon keresztül való további haladást (hasonlóan az I. típusú fehérjék stop-transzfer szekvenciáihoz). Az első két transzmembrán szegmens szintézisét követően a fehérje mindkét vége a citoszólban helyezkedik el, míg a köztük lévő hurok az ER lumenében. A C-terminus tovább növekszik a citoszólban (mint az I. és III. típusú fehérjéknél). A 3. -hélix egy másik szignál-horgony szekvenciaként funkcionál, míg a 4. -hélix egy stop-transzfer szekvencia szerepét tölti be. 6 IV-B típusú proteinek: N-terminus az exoplazmás térben A G-protein-kapcsolt receptorok családja alkotja a IV-B típusú proteinek legnépesebb csoportját. Ezek a proteinek 7 transzmembrán -hélixet tartalmaznak, az N-terminálisuk az exoplazmás térbe (lumen vagy extracelluláris tér) irányul, s az N-terminusokhoz legközelebb eső -hélixet egy pozitív töltésű aminosavakból álló szekvencia követi (hasonlóan a III. típusú fehérjékhez). Ez azt eredményezi, hogy az első -hélix a növekvő polipetid lánc N-terminálisa az ER lumenbe kerül. A lánc növekedésével, a váltakozó szignál-horgony és stoptranszfer szekvenciák segítségével, a fehérje beépül a membránba. DIA 11 Egy foszfolipid horgony bizonyos sejtfelszíni proteineket kipányváz a membránban Néhány sejt-felszíni molekula nem hidrofób aminosavak által horgonyzódik a sejtmembránba, hanem kovalensen kötött amfipatikus molekulák által; ilyen pl. a glükozil-foszfatidil-inozitol (GPI). Ezek a fehérjék - hasonlóan az I. típusú fehérjékhez - az ER membránba épülnek be. A folyamatot az N-terminális szignál szekvencia és belső stop-transzfer horgony szekvencia irányítják. A transzamináz enzim (ER membránban helyezkedik el) azonban eltávolítja az eredeti stop-transzfer horgony szekvenciát (ezzel együtt a C- terminális szekvenciákat is) és a maradék fehérjét elszállítja egy GPI horgonyhoz. A citoszólba nyúló domén eltávolítása pl. azzal a következménnyel jár, hogy a GPI-hez kötött fehérjék könnyen mozoghatnak a membránban. Ezzel szemben sok olyan protein, amely transzmembrán -hélixekkel rögzül a membránban, immobilizálódik (mozgásképtelenné válik), mert a citoszólba nyúló C-terminális szekvenciák kölcsönhatásba lépnek a citoszkeletonnal. PROTEIN TRANSZPORT A MITOKONDRIUMBA A citoszól riboszómáin képződő fehérjék a mitokondriumba, a kloroplasztiszba és a peroxiszómákba transzportálódnak. A mitokondrium és a kloroplasztisz kettős membránnal határolt, míg a peroxiszómákat egyrétegű membrán veszi körül (csak a mitokondriumokat tárgyaljuk). Azok a fehérjék, melyeket a mitokondrium (és a kloroplasztisz) saját DNS-e kódol a sejtszervecskék riboszómáin képződnek, és közvetlenül a képződés után a megfelelő al-kompartmentekbe vándorolnak. A mitokondrium (és kloroplasztisz) fehérjéinek többsége azonban a sejtmagban kódolt, ezért azokat transzportálni kell a sejtszervecskékhez. Megjegyzés: a mitokondrium (és kloroplasztisz) DNS-e bakteriális eredetű. Az idők során a DNS szekvenciák zöme eliminálódott (eltűnt), egy jelentős része a magi DNS-be került (ennek mechanizmusát nem ismerjük), s csupán egy kis része maradt a sejtszervecskékben. Azok a prekurzor fehérjék, amelyek a mitokondrium mátrixába (ill. a kloroplasztisz sztrómájába) kerülnek specifikus mátrix targeting szekvenciákat tartalmaznak, amelyek a sejtszervecske felszínén elhelyezkedő receptorokhoz való kapcsolódásért felelősek. Ezek a szekvenciák

7 rendszerint levágódnak a mátrixba kerülést közben. A mitokondriumba és a kloroplasztiszba irányuló transzport energiaigényes, az energianyerés a külső és belső membrán érintkezésénél történik. A kettős membrán miatt, az ezekbe a sejtszervecskékbe történő transzport két targeting szekvenciát és két membránhoz kötött transzlokációs rendszert kíván: az egyik a szervecskéhez való transzporthoz, a másik pedig a sejtszervecske belsejébe, vagy annak membránjába való bejutáshoz szükséges. Amfipatikus N-terminális szignál szekvenciák irányítják a fehérjéket a mitokondriális mátrixba Az összes fehérje, amelyik a citoszólból a mitokondriumba szállítódik, a targeting szignáljukban szekvenciálisan hasonló motívumokkal rendelkezik. Ezek közül a legismertebbek a mátrix-targeting szekvenciák, aminosavat tartalmaznak, a fehérje N-terminálisán helyezkednek el, -helikális szerkezűek: a spirál egyik oldalán pozitív töltésű aminosavak, a másikon pedig hidrofób aminosavak dominálnak ezt nevezzük amfipatikus sajátságnak. DIA 12 (1) Transzport a mitokondrium mátrixba (mátrix proteinek szállítása) A mitokondriális protein importhoz szükségesek külső-membrán receptorok és transzlokonok mindkét membránban. A citoszólban való szintézist követően a fehérjék a mitokondrium felszínéhez kerülnek, s a prekurzor fehérjék közvetlenül kerülnek kapcsolatba a mitokondrium import receptorával (nincs SRP). A 3D-s konformációjú fehérjék membránon való áthaladása nem lehetséges, ezért nem teljesen kész fehérjék szállítódnak a mitokondriumba. (1) A chaperonok, mint pl. a citoszólikus Hsc70 a fehérjéket össze nem tekeredett (unfolded) vagy részlegesen összetekeredett állapotban tartják. (2) E fehérjék mitokondriális (mátrix) targeting szekvenciái a külső mitokondriális membrán import receptorához kapcsolódnak. Az N-terminális mátrix targeting szekvenciákat a Tom20 és Tom22 (translocon of the outer membrane; a külső membrán transzlokonja) import receptor fehérjék ismerik fel, amik, ezt követően (3) a prekurzor proteineket egy import csatornához szállítják. Ezt a csatorna a Tom40 protein. (4, 5) A mátrixba kerülő prekurzor fehérjék transzportja egyidejűleg történik a külső és a belső membránon egy belső membrán csatornán át, amely Tim23 és Tim17 proteinekből áll (translocon of the inner membrane; a belső membrán transzlokonja). A mátrixba történő transzlokáció a két membrán egymáshoz közeli, kontakt helyein történik. A transzfer folyamatot a mátrix Hsc70 chaperon segíti (a chaperont a Tim44-hez való kötődés hozza közel a transzlokonhoz), melyhez az energiát az ATP-ből szerzi. (6) A mátrix-targeting szekvenciát egy proteáz enzim levágja a mitkondriális mátrixban, s ezzel egyidejűleg a Hsc70 leválik a fehérjéről. (7) Néhány importált fehérje esetében spontán kialakul az aktív térszerkezet, sok mátrix fehérjének azonban chaperoninek segítenek ebben. 7 DIA 13 Többszörös szignálok és útvonalak irányítják a proteineket a szubmitokondriális kompartmentekbe Eltérően a mátrixba való transzporttól, fehérjék szállítása a mitokondrium külső- és belső membránjába, vagy a membránok közötti térbe, általában több targeting szekvencia és több útvonal részvételét követeli meg (ld. lentebb). A dia teljes anyaga csak illusztrációként szolgál, nem kell megtanulni. DIA 14 (2) Transzport a belső mitokondrium membránba (belső membrán proteinek szállítása) Három különböző útvonal irányítja a fehérjéket a belső mitokondrium membránba. (A) Az A útvonal ugyanazt a molekuláris mechanizmust használja, amely a mátrixba szállítja a proteineket (ld. DIA 12). Például, a citokróm oxidáz CoxVa alegysége szállítódik ezen az útvonalon. A prekurzor CoxVa N-terminális mátrix-targeting szekvenciáját a dimer szerkezetű Tom20/22 import receptor ismeri fel. Ezt követően a fehérje átjut a külső membrán általános import pórusán (Tom40) és a belső membrán Tim23/17 transzlokációs komplexén. A mátrix-targeting szekvencián (amely levágódik az import közben) kívül a CoxVa tartalmaz még egy hidrofób stop-transzfer szekvenciát is. A transzfer folyamatot a mátrix Hsc70 chaperon segíti (a chaperont a Tim44-hez való kötődés hozza közel a transzlokonhoz), melyhez az energiát az ATP-ből szerzi. Ahogy a fehérje áthalad a Tim23/17 csatornán, a stop-transzfer szekvencia blokkolja a C-terminus belső membránon keresztüli transzlokációját, majd ezt követően laterálisan (oldal irányban) szállítódik a lipid kettős rétegben. (B) A belső membránba történő szállítás B útvonalát az ATP szintetáz 9-es alegységének transzportja révén mutatjuk be. Ez a fehérje tartalmaz egy mátrix-targeting szekvenciát és egy belső hidrofób domént, melyet egy belső membrán protein, az Oxa1 ismer fel. Ez az útvonal magában foglalja a prekurzor protein egy részének a mátrixba való transzportját a Tom20/22 és Tim23/17 csatornák segítségével. A mátrix-targeting szekvencia levágását követően, a fehérje a belső membránba épül be egy olyan folyamat révén, amelyhez az Oxa1 protein szükséges. A Hsc70 chaperon ebben a folyamatban is részt vesz. (C) A C útvonal a 6 membrán domént tartalmazó fehérjék szállítását végzi. Ezek a fehérjék nem rendelkeznek N-terminális mátrix-targeting szekvenciával, de többszörös belső mitokondriális targeting szekvenciákat tartalmaznak. A belső szekvenciákat a Tom70 ismeri fel, majd ezután az importált fehérjék áthaladnak a külső membrán általános import pórusán. Ezt követően, a protein egy a belső membránban elhelyezkedő 2. transzlokációs komplexhez szállítódik (Tim22/54 komplex). Ezt a folyamatot két kis protein, a dimert alkotó Tim9 és Tim10 (intermembrán térben helyezkednek el) chaperonként segíti. A Tim22/54 komplex felelős a többszörös hidrofób szegmensek belső membránba való beépüléséért.

8 DIA 15 (3) Transzport a mitokondriális inter-membrán térbe (Inter-membrán-tér proteinek szállítása; inter-membrán = membránok közötti) Két útvonalon kerülhet egy citoszólikus fehérje a külső vagy a belső mitokondriális membrán közé. (A) A fő útvonalat a citokróm b2 fehérje transzportjával illusztráljuk. E fehérje prekurzora két különböző N-terminális targeting szekvenciát tartalmaz, melyek a folyamat végén levágódnak. Az N-terminálishoz közelebb eső szekvencia, egy mátrixtargeting szekvencia, melyet a mátrix proteázok vágnak le. A második targeting szekvencia egy hidrofób szegmens, amely blokkolja az import fehérje teljes transzlokációját a belső membránon keresztül. Ezt követően a membránba ágyazott fehérje laterálisan diffundál a Tim23/17 transzlokációs csatornától elfelé, közben egy proteáz levágja a hidrofób transzmembrán szegmenst, s így a maradék fehérje az intermembrán térbe kerül. (B) A citokróm c hem liáz (a hem citokróm c-hez való kovalens kötődésért felelős enzim) transzportján keresztül illusztráljuk ezt a mechanizmust. Ebben az útvonalban a protein közvetlenül szállítódik az intermembrán térbe, az általános import póruson (Tom40) keresztül, transzlokációs faktorok részvétele nélkül. Nincs DIA (4) Transzport a külső mitokondrium membránba (külső membrán proteinek szállítása) A mitokondriális porin (P70) szolgáltat példát erre a transzport folyamatra. A fehérjén egy rövid mátrix-targeting szekvencia (N-terminálison) követően egy hosszú hidrofób szekvencia található; az utóbbi hiányában a fehérje a mátrixban halmozódik fel. Ebből az következik, hogy a hidrofób szekvenciák stop-transzfer szekvenciákként funkcionálnak, melyek megakadályozzák a protein mátrixba való transzportját és kikötik azt a külső membránhoz. Normálisan, sem a mátrix-targeting-, sem a stop-transzfer szekvencia nem vágódik le a fehérjéről. 8

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Endocitózis - Exocitózis

Endocitózis - Exocitózis Molekuláris sejtbiológia Endocitózis - Exocitózis Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immnubiológiai Intézet Budapest Endocitózis Fagocitózis szilárd fázishoz közel álló

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

Vezikuláris transzport

Vezikuláris transzport Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

Novák Béla: Sejtbiológia Membrántranszport

Novák Béla: Sejtbiológia Membrántranszport Membrántranszport folyamatok A lipid kettos réteg gátat jelent a poláros molekulák számára. Ez a gát alapveto fontosságú a citoszól és az extracelluláris "milieu" közti koncentráció különbségek biztosításában.

Részletesebben

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere

Részletesebben

Fehérjebiotechnológia

Fehérjebiotechnológia Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Fehérjebiotechnológia Emri Tamás Csősz Éva Tőzsér József

Részletesebben

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet

Részletesebben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek

Részletesebben

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus

Részletesebben

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok 1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik

Részletesebben

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!! Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher

Részletesebben

Apoptózis Bevezetés Apoptózis jelutak (1) belső jelút (1a) (1b) (2) külső jelút Programozott sejthalál ( apoptózis és autofágia

Apoptózis Bevezetés Apoptózis jelutak (1) belső jelút (1a) (1b) (2) külső jelút Programozott sejthalál ( apoptózis és autofágia Apoptózis Bevezetés (DIA 1) A többsejtű szervezetek testének kialakulását egy jól meghatározott genetikai/epigenetikai program irányítja. Ez a folyamat nem csupán új sejtek előállításából áll, hanem a

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál

4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál 4. Sejt szerveződése és a sejt élete Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál Az élet alapegysége, a legkisebb funkcionális elem Az élő szervezetek

Részletesebben

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI

CIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla Aminosavak, peptidek, fehérjék Béres Csilla Aminosavak Az aminosavak (más néven aminokarbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (- NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék

Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet 2011. február 22. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának

Részletesebben

AZ INTERMEDIER ANYAGCSERE ENDOPLAZMÁS RETIKULUMHOZ KÖTÖTT REAKCIÓINAK INVENTÁRIUMA

AZ INTERMEDIER ANYAGCSERE ENDOPLAZMÁS RETIKULUMHOZ KÖTÖTT REAKCIÓINAK INVENTÁRIUMA AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM Az endoplazmás retikulum (ER) ciszternák és tubulusok hálózata, mely a magmembránt is magába foglalja. A legtöbb eukarióta sejt legnagyobb organelluma, melyet folyamatos membrán

Részletesebben

Dr. Csala Miklós OTKA NN 75275

Dr. Csala Miklós OTKA NN 75275 Az endoplazmás retikulum piridin-nukleotid rendszerének redox változásai: összefüggés az elhízással, a 2-es típusú diabetes-szel és a metabolikus szindrómával Bevezetés A prohormonnak tekinthető kortizon

Részletesebben

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak Aminosavak 1 Aminosavak általános képlete N 2 soportosítás: oldallánc szerkezete alapján: Apoláris Poláris Bázikus Savas Semleges Esszenciális aminosavak 2 (apoláris) Glicin Név Gly 3 Alanin Ala 3 3 Valin

Részletesebben

(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek

(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek TRIGLICERIDEK MEMBRÁN LIPIDEK (neutrális lipidek) FSZFLIPIDEK GLIKLIPIDEK glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek MEMBRÁN LIPIDEK SZEREPE A legtöbb foszfolipid Foszfatidil-kolin Foszfatidil-kolin

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39

A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39 6. A citokróm b 6 f komplex A két fotokémiai rendszer közötti elektrontranszportot a citokróm b 6 f komplex közvetíti. Funkciója a kétszeresen

Részletesebben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK

Részletesebben

Biológia. Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára

Biológia. Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára Biológia Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára Feladattípusok I. Egyszerű választás Ezekben a feladatokban a feltett kérdésekre öt lehetséges

Részletesebben

Az Ig génátrendeződés

Az Ig génátrendeződés Az Ig génátrendeződés Háromféle változás játszódik le a molekula szerkezetét tekintve: B sejtek fejlődése alatt: VDJ átrendeződés (rekombináció) IgH izotípusváltás rekombináció (CSR) Szomatikus hipermutáció

Részletesebben

A zsírok. 2013. április 17.

A zsírok. 2013. április 17. A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet

Részletesebben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,

Részletesebben

A Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak:

A Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak: 1 A Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak: A adenilát cikláz: Az az enzim, amely a ciklusos AMP- nek ATP- ből képződését katalizálja adenin: Purinvázas szerves bázis. A nukleotidok

Részletesebben

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció Transzportfolyamatok a sejten belül Ciklózis: Az endoplazma sejten belüli (sejtmag körüli) áramlása A ciklózis teszi lehetővé, hogy a sejten belül az egyik

Részletesebben

Mozgékony molekulák vizsgálata modern mikroszkópiával

Mozgékony molekulák vizsgálata modern mikroszkópiával Dr. Vámosi György Mozgékony molekulák vizsgálata modern mikroszkópiával Debreceni Egyetem ÁOK Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Debrecen, 2015. nov. 25. www.meetthescientist.hu 1 26 Fulbright ösztöndíj

Részletesebben

SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára

SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Novák Béla egyetemi tanár Copyright 1998 BME, Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék 1 Bevezető A természetben hierarchia uralkodik. Az atomok atommagból és elektronokból

Részletesebben

RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT.

RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT. RENDELLENESSÉGEK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT. 1. Szaruképzési rendellenességek 2. Faggyúképzési rendellenességek 3. Hidratáció 4. Turgor, izomtónus 5. Szőrnövési rendellenességek 6. Pigment rendellenességek

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek helyzete. Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Új terápiás lehetőségek helyzete. Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály Új terápiás lehetőségek helyzete Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály Mucopolysaccharidosisok MPS I (Hurler-Scheie) Jelenleg elérhető oki terápiák Enzimpótló kezelés

Részletesebben

Antioxidánsok szerepe a fehérje diszulfid kötések kialakulásában SZARKA ANDRÁS

Antioxidánsok szerepe a fehérje diszulfid kötések kialakulásában SZARKA ANDRÁS Semmelweis Egyetem, Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola PATHOBIOKÉMIA DOKTORI PROGRAM Antioxidánsok szerepe a fehérje diszulfid kötések kialakulásában Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei SZARKA ANDRÁS

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek 1 ÖSSZ-TARTALOM: 1. Az alapok 1. Előadás 2. A jelutak komponensei 1. Előadás 3. Főbb jelutak 2. Előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Előadás TARTALOM

Részletesebben

Mire költi a szervezet energiáját?

Mire költi a szervezet energiáját? Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).

Részletesebben

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz

Részletesebben

Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK

Immunbiológia - II. 2. Immunbiológia II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK II/D. T SEJTEK ÉS MHC PROTEINEK 2. Immunbiológia Immunbiológia - II Hasonlóan az antitest válaszhoz, a T sejtek által közvetített immunválasz szintén antigén-specifikus. A T sejtválasz két fontos szempontból

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek BIOKÉMIA SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Az élő anyagot felépítő kémiai elemek 1. Elsődleges biogén elemek (a sejtek tömegének 99 %-át adják). Makro elemek Másodlagos biogén elemek (0,005-1%-ban fordulnak elő

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A sejtmag szerkezete és szerepe

A sejtmag szerkezete és szerepe SEJTMAG A sejtmag szerkezete és szerepe Jellemzők: DNS-t tartalmaz Alak lehet: Gömbölyű, ovális, szabálytalan, lebenyezett Sejtmagok száma sejten belül: egy: (mononuclearis); kettő: (binuclearis); több:

Részletesebben

A SEJTEK EVOLÚCIÓJA. 1. A molekuláktól az első sejtekig (prebiológiai evolúció)

A SEJTEK EVOLÚCIÓJA. 1. A molekuláktól az első sejtekig (prebiológiai evolúció) A SEJTEK EVOLÚCIÓJA 1 1. A molekuláktól az első sejtekig (prebiológiai evolúció) Egyszerű biomolekulák prebiotikus körülmények között is képződtek Földünk kb. 4.6 milliárd éve keletkezett. A Föld első,

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Orvosi Biokémia. Írták: Dr. Bánhegyi Gábor. Dr. Csala Miklós. Dr. Hrabák andrás. Dr. Keszler Gergely. Dr. Kukor Zoltán. Dr.

Orvosi Biokémia. Írták: Dr. Bánhegyi Gábor. Dr. Csala Miklós. Dr. Hrabák andrás. Dr. Keszler Gergely. Dr. Kukor Zoltán. Dr. Orvosi Biokémia 2 Orvosi Biokémia Írták: Dr. Bánhegyi Gábor Dr. Csala Miklós Dr. Hrabák andrás Dr. Keszler Gergely Dr. Kukor Zoltán Dr. Mandl József Dr. Mészáros Tamás Dr. Müllner Nándor Dr. Sőti csaba

Részletesebben

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság

Részletesebben

Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis

Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis. Fehérjeszerkezet analízis Szerkezet Protein Data Bank (PDB) http://www.rcsb.org/pdb ~ 35 701 szerkezet közepes felbontás 1552 szerkezet d 1.5 Å 160 szerkezet d 1.0 Å 10 szerkezet d 0.8 Å (atomi felbontás) E globális minimum? funkció

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze.

Alapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze. Alapfogalmak I. Immunhisztokémia: Az immunhisztokémia módszerével szöveti antigének, vagy félantigének (haptének) detektálhatók in situ, specifikus antigén-antitest kötés alapján. Elsősorban fehérjék és

Részletesebben

2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei

2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei 2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei Eszembe jutott, hogy a sejtekről és a sejtalkotókról már az általános iskolában is szó volt. De mi is tulajdonképpen a sejt? Az is érdekes

Részletesebben

Alapfogalmak teszt. 1. Bevezetés a sejtbiológiába (RÖHLICH PÁL) 2. A sejt legfontosabb anyagi összetevői és alapvetô molekuláris

Alapfogalmak teszt. 1. Bevezetés a sejtbiológiába (RÖHLICH PÁL) 2. A sejt legfontosabb anyagi összetevői és alapvetô molekuláris Sejtbiológia (Medicina, 2009) Alapfogalmak Bázis anyag megcélzott tudás 1. Bevezetés a sejtbiológiába 2. A sejt legfontosabb anyagi összetevői és alapvetô molekuláris mechanizmusai. A sejtbiológia molekuláris

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnolóiai mesterképzés mefeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományeyetemen és a Debreceni Eyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnolóiai

Részletesebben

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

A COENZIM Q-10 Q ÉLETTANI HATÁSAI. Dr. Pucsok József OSEI

A COENZIM Q-10 Q ÉLETTANI HATÁSAI. Dr. Pucsok József OSEI A COENZIM Q-10 Q ÉLETTANI HATÁSAI Dr. Pucsok József OSEI Mi a Coenzim Q-10? 1955-1957 1957 két kutató csoport izolálja a felfedezett új anyag fontos szerepet tört be a sejt elektrotranszportjában. Festenstein

Részletesebben

A Drosophila melanogaster dutpáz nukleáris lokalizációját irányító, illetve befolyásoló faktorok vizsgálata Diplomamunka

A Drosophila melanogaster dutpáz nukleáris lokalizációját irányító, illetve befolyásoló faktorok vizsgálata Diplomamunka A Drosophila melanogaster dutpáz nukleáris lokalizációját irányító, illetve befolyásoló faktorok vizsgálata Diplomamunka Írta: Muha Villő biológus Témavezető: Dr. Vértessy Beáta MTA SZBK, Enzimológiai

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

A mikroorganizmusok szerepe a borászatban

A mikroorganizmusok szerepe a borászatban A mikroorganizmusok szerepe a borászatban Alkoholos erjedés Almasavbontás Borkezelések Borbetegségek kialakulása Az alkoholos erjedés legfontosabb hatásai. cukor Must Anaerobiózis Almasav Borkősav Aminosav,

Részletesebben

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése Kereskedelmi forgalomban kapható készülékek 1 Fogalmak

Részletesebben

I. Az örökítő anyag felfedezése

I. Az örökítő anyag felfedezése 1 I. Az örökítő anyag felfedezése Az alábbi feladatokban az egy vagy több helyes választ kell kiválasztanod! 1. Mendel egyik legfontosabb meglátása az volt, hogy (1) A. tiszta származéksorokat hozott létre,

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

Biomolekulák kémiai manipulációja

Biomolekulák kémiai manipulációja Biomolekulák kémiai manipulációja Bioortogonális reakciók Bio: biológiai rendszerekkel kompatibilis, ortogonális: kizárólag egymással reagáló funkciókat alkalmaz, melyek nem lépnek keresztreakcióba különböző

Részletesebben

HYDRADERMIE SOLEIL SERUM GÉL Láthatóan megörzi börének fiatalos megjelenését a napon!

HYDRADERMIE SOLEIL SERUM GÉL Láthatóan megörzi börének fiatalos megjelenését a napon! HYDRADERMIE SOLEIL SERUM GÉL Láthatóan megörzi börének fiatalos megjelenését a napon! Elérhető: 2011 április Longue Vie Soleil Kezelés Tisztító és szépségnövelö arckezelés Napozás ELÖTT" és napozás UTÁN"

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

Biomolekuláris nanotechnológia. Vonderviszt Ferenc PE MÜKKI Bio-Nanorendszerek Laboratórium

Biomolekuláris nanotechnológia. Vonderviszt Ferenc PE MÜKKI Bio-Nanorendszerek Laboratórium Biomolekuláris nanotechnológia Vonderviszt Ferenc PE MÜKKI Bio-Nanorendszerek Laboratórium Az élő szervezetek példája azt mutatja, hogy a fehérjék és nukleinsavak kiválóan alkalmasak önszerveződő molekuláris

Részletesebben

Táplákozás - anyagcsere

Táplákozás - anyagcsere Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )

Részletesebben

BIOLÓGIAI és BIOMIMETIKUS ANYAGOK. Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom.karoly@dk.mta.hu

BIOLÓGIAI és BIOMIMETIKUS ANYAGOK. Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom.karoly@dk.mta.hu BIOLÓGIAI és BIOMIMETIKUS ANYAGOK Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom.karoly@dk.mta.hu A tantárgy célkitűzései MegismerteI a hallgatókkal az élővilágot alkotó, az élő szervezetek által előállítod

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

Összefoglalás Az eukarióta sejtek mennyiségileg legjelentősebb lebontó (katabolikus) folyamata az autofágia

Összefoglalás Az eukarióta sejtek mennyiségileg legjelentősebb lebontó (katabolikus) folyamata az autofágia AUTOFÁGIA (SEJTES DEGRADÁCIÓ) Vellai Tibor Összefoglalás Az eukarióta sejtek mennyiségileg legjelentősebb lebontó (katabolikus) folyamata az autofágia ( sejtes önemésztés ), amely során a citoplazma egy

Részletesebben

Tóth Eszter. Doktori értekezés

Tóth Eszter. Doktori értekezés Tóth Eszter Doktori értekezés Budapest 2014 A Shadoo fehérje sejtszintű lokalizációja és traffic-je PhD értekezés Tóth Eszter ELTE Biológia Doktori Iskola, vezető: Prof. Dr. ERDEI ANNA, D.Sc. egyetemi

Részletesebben

Enzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás

Enzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás Enzimek acetilkolin-észteráz! Enzimek! [s -1 ] enzim víz carbonic anhydrase 6x10 5 10-9 karbonikus anhidráz acetylcholine esterase 2x10 4 8x10-10 acetilkolin észteráz staphylococcal nuclease 10 2 2x10-14

Részletesebben

Transzgénikus állatok előállítása

Transzgénikus állatok előállítása Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb

Részletesebben

A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van!

A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van! A SEJTALKOTÓK (1.0 változat) A Fejezet tanulásához a tankönyv ábráira és a honlapomon a Bemutatók menü Sejtalkotók összeállítás képeire is szükség van! A sejt (cellula) Az élet legkisebb alaki és működési

Részletesebben

A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG ÉS AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM

A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG ÉS AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG ÉS AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM Dr. Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet BUDAPEST 2015 1

Részletesebben

AJÁNLOTT IRODALOM. Tankönyvkiadó, Budpest. Zboray Géza (1992) Összehasonlító anatómiai praktikum I.

AJÁNLOTT IRODALOM. Tankönyvkiadó, Budpest. Zboray Géza (1992) Összehasonlító anatómiai praktikum I. A tárgy neve Az állati szervezet felépítése és működése Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr.Fekete Éva Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés

Részletesebben

Útmutató a Sejtbiológia tanulásához az Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan keretében

Útmutató a Sejtbiológia tanulásához az Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan keretében Útmutató a Sejtbiológia tanulásához az Anatómia, Szövet- és Fejlődéstan keretében Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2010/2011 tanévben elsőéves, ÁOK-s hallgatói számára. Dr. Kálmán Mihály egy.

Részletesebben

A véralvadás zavarai I

A véralvadás zavarai I A véralvadás zavarai I Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi kar 27.9.2009 koagmisks1.ppt Oliver Rácz 1 A haemostasis (véralvadás) rendszere Biztosítja a vérrög (véralvadék, trombus) helyi keletkezését

Részletesebben

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta RECEPTOROK JELÁTVITEL perlágh Beáta Összefoglalás A receptorok az élővilág jelfelismerésre specializálódott makromolekulái, központi szerepet játszanak a sejtek közötti információátvitelben. Az ezernél

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro

Genetika előadás. Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika előadás Oktató: Benedek Klára benedekklara@ms.sapientia.ro Genetika = Az öröklés törvényeinek megismerése 1. Molekuláris genetika: sejt és molekuláris szint 2. Klasszikus genetika: egyedi szint

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

A sejtciklus szabályozása

A sejtciklus szabályozása Molekuláris sejtbiológia A sejtciklus szabályozása? Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtciklus fázisai S G 2 G 0 G 1 M G = gap gap S = synthesis

Részletesebben

FLAGELLINALAPÚ MOLEKULÁRIS OBJEKTUMOK LÉTREHOZÁSA. Sebestyén Anett

FLAGELLINALAPÚ MOLEKULÁRIS OBJEKTUMOK LÉTREHOZÁSA. Sebestyén Anett Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Nanotechnológia Tanszék FLAGELLINALAPÚ MOLEKULÁRIS OBJEKTUMOK LÉTREHOZÁSA Doktori (PhD) értekezés tézisei Sebestyén Anett Környezettudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése

3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése 3. előadás Sejtmag, DNS állomány szerveződése Örökítő anyag: DNS A DNS-lánc antiparallel irányultságú kettős hélixet alkot 2 lánc egymással ellentétes iráyban egymással összecsavarodva fut végig. Hélixek

Részletesebben

Növényi sejt Állati sejt

Növényi sejt Állati sejt Sejttan Növényi sejt Állati sejt A SEJT FŐBB ALKOTÓRÉSZEI 1. Sejtmembránnal határolt sejtszervecskék plazmamembrán endoplazmatikus retikulum sima riboszóma Golgi készülék mitokondrium lizoszóma fagoszóma,

Részletesebben

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Diagnózis HIV antitest teszt: A HIV ellen termel

Részletesebben

A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana IV. Táplálkozás élettan.

A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana IV. Táplálkozás élettan. A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana IV. Táplálkozás élettan. A táplálékfelvétel célja: Nyersanyagok biztosítása a test számára a növekedéshez a szöveti regenerációhoz az ivarsejtek képzéséhez

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Mikor kapott Paul Ehrlich orvosi Nobel-díjat? A) Idén. B) Pont 100 éve, 1908-ban. C) Nem

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

GLÜKOKORTIKOIDOK. A mellékvese funkciója

GLÜKOKORTIKOIDOK. A mellékvese funkciója GLÜKOKORTIKOIDOK A mellékvese funkciója A mellékvese hormonjai védelmet nyújtanak a szervezetet érő akut és krónikus stressz-el szemben, valamint a táplálék és a víz elhúzódó hiánya esetén. - "kicsi a

Részletesebben