Bioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése

Átírás

1 Bioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése BIOAKTÍV PEPTIDEK A kolosztrum kitűnő fehérjeforrás, melyben az esszenciális aminosavak és más organikus nitrogén-forrásként szolgáló vegyületek rendkívül nagy koncentrációban vannak jelen. A kolosztrumban lévő fehérjék két nagy csoportra oszthatók a 20 o C-on 4,6 ph-érték mellett mutatott oldhatósága alapján. Az ilyen körülmények között oldhatatlan frakciót kazeinfehérjéknek, míg az oldható frakciót savófehérjéknek nevezik. Mindkét csoport egyedülálló fizikokémiai és biológiai tulajdonságokkal rendelkezik. A kolosztrumban a két fehérjecsoport abszolút koncentrációja és egymáshoz viszonyított aránya alapvetően eltér a normál tejre jellemző értékektől. A kolosztrumban ugyanis a meghatározó fehérjefrakciót a savófehérjék adják, melyek koncentrációja (az ellést követő hatodik órában) eléri a 7,58,5%-ot (tejben ez az érték mindössze 0,6 0,8%), míg a kazeinfehérjék mennyisége ugyanekkor ennek csupán mintegy 60%-a, 4,5 5,5% (tejben ez az érték 2,63,0%). Mindennek megfelelően a savófehérje : kazein százalékos arány kolosztrumban átlagosan 62:38, normál tejben pedig 20:80. A megváltozott arányokat a kolosztrumban a savófehérjék közé tartozó immunfehérjék rendkívül magas koncentrációja okozza, amely azonban az ellés után eltelt idő függvényében rendkívül gyosran csökken és - amint azt az erre vonatkozó vizsgálataink is egyértelműen mutatták - az 57. napon eléri a normál tejre jellemző értékeket. A kolosztrum többféle bioaktív fehérjét tartalmaz, melyeket összefoglalóan az 1. táblázat szemléltet. A szakirodalomban a kolosztrum biológiai értékeit általában elsődlegesen a benne található immuno-globulinokhoz (Igs) (IgG1, növekedési faktor ("inzulinszerű" (insulin-like) növekedési faktor-1 - IGF-1, béta-2 "átalakító" (transforming) növekedési faktor - TGF-β2), a növekedési hormonhoz (GH), valamint egyéb bioaktív vegyületekhez (laktoferrin, lizozim, laktoperoxidáz, stb.) kapcsolják. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a kolosztrum fehérjefrakciója számos egyéb, elsődlegesen a kazein-fehérjékhez kapcsolódó biológiailag aktív komponenst, ill. anyagot tartalmaz. A kazein nem egységes fehérje, szerkezetileg egymástól különböző egyedi fehérjékből áll, melyek közül legfontosabbak az α s1 -, α s2 -, ß-, and κ-kazeinek. Az individuális kazein-fehérjék viszonylag kis molekulájú fehérjék, átlagos molekulatömegük kd. Elsődleges szerkezetüket a magas prolin-koncentráció jellemzi, aminek következtében bizonyos másodlagos struktrúrák (α-hélixek ß-redők és ß-spirálok) nem alakulnak ki. 1

2 1. Táblázat. A kolosztrum bioaktív fehérje-komponensei Protektív Proteinek Immunoglobulinok Proteose pepton frakció Laktoferrin Transzferrin Növekedési Faktorok Epidermálisn övekedési faktor (EGF) Szöveti növekedési faktor ß (TGFß) Inzulin-szerű növekedési faktor (IGF-1) Enzimek Laktoperoxidáz Lysozyme Plasmin Xanthin oxidáz Glukóz oxidáz Hormonok Thyrotropin felszabadító hormon (TRH) Prolaktin Somatostatin (SIH) Calcitonin Inzulin Relaxin Thyroid stimuláló hormon (TSH) Gastrin kibocsátó peptid (GRP) Adrenocorticotropichormone (ACTH) A kazeinfehérjék a kolosztrumban (a tejhez hasonlóan) elsődlegesen viszonylag nagyméretű kazein-micellák formájában vannak jelen, amelyekben a különböző kazein monomerek kalcium-foszfát részecskékkel asszociálódnak. A kazein micellák szerkezetére vonatkozóan többféle model létezik, de az irodalom egységes abban, hogy ezek gömb alakú, átlagosan 100 nm átmérőjű részecskék, amelyek diszperz rendszert alkotnak a környezetüket jelentő laktózt, különböző sókat és a savófehérjéket tartalmazó vizes fázissal. A micellában található, teljes mértékű hidrazinnal végzett deproteinálást követő izolációval kinyert kalcium-foszfát egységes szerkezetű, rendkívül finom eloszlású granuláris anyag, amely az elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint átlagosan 2,5 nm átmérőjű alegységekből felépülő konglomerátumokból áll. A korábbi feltételezésekkel ellentétben a legújabb kutatások azt bizonyították, hogy a nanométeres méretű ion-klaszterek formájában jelen lévő calcium foszfát és a kazeinek között nincs kovalens kapcsolat, ezért a kazein micellák szerkezetileg ún. asszociációs kolloidoknak tekinthetők. A kazein micellák stabilizálják a bennük lévő kalcium- és foszfát-ionokat, így közvetlenül elérhetővé és felhasználhatóvá teszik azokat a szervezet számára a csontok és a fogak felépítéséhez, ill. remineralizálásához. 2

3 A kazein-fehérjék a micellárisan kialakuló kalcium-foszfát komplexek révén nélkülözhetetlen funkciót töltenek be a patológiás kalcifikáció kialakulásának megelőzésében, ill. a kalcium szöveteken belüli, ill. magas kalciumtartalmú testfolyadékokban történő szállításának szabályozásában is. A kazein micellákat rendkívül nagy kolloidikai stabilitás jellemzi, melynek következtében szerkezetük még rendkívül magas hőmérsékletű hőkezelés, nagy koncentrációjú sóoldattal, ill. etanollal történő kezelés, vagy fagyasztva szárítás során is változatlan marad. Ez a sajátság feltehetően azzal magyarázható, hogy a micella felületét teljes mértékben az amfipatikus karakterű, C-terminális oldalán glikolizált κ-kazein fehérje lineáris fonalaiból álló bolyhos struktúrájú védőréteg borítja be, amely sztérikusan stabilizálja a komplexet. Valamennyi kazeint genetikai polimorfizmus jellemzi és poszt-transzlációs változások játszódnak le a molekulák foszforilezett, ill. szénhidrátokat tartalmazó oldalláncaiban. A kazein-fehérjék relative hidrofób tulajdonságúak, de a komplex agglomerátumaik tartalmaznak hidrofil szegmenseket, melyek révén emulzifikáló, ill. habképző sajátságokkal is rendelkeznek. Az újabb kutatások egyértelműen igazolták, hogy a kazein-fehérjék fontos prekurzorai különböző fiziológialig funkcionális komponenseknek, melyek közül kiemelkedő fontosságúak a kazeinek lebomlása során keletkező, ún. bioaktív kazein-makropeptidek (Casein Macro Peptides = CMP), amelyek az eredeti protein-szekvenciában inaktívak, de enzimatikus hidrolízist követően aktiválódnak. Ezeknek az anyagoknak számos biológiai funkciót tulajdonítanak, melyek közül legfontosabbak a következők: digesztív és gasztrointestinális funkciók modulálása; hemo-dinamikus reguláció (hipertenzió és gasztrikus véráramlás szabályozása); anti-kariogenicitás; fájdalomcsillapító hatás; immunoregláció; antimikrobiális effektus. A kazein makropeptidek ún. indukált bioaktív komponensek (IBCs), amelyek aktivitása proteolitikus hidrolízis és /vagy immunreakció következtében jön létre. A kolosztrumban lévő fehérjék enzimatikus hidrolízise, és így a bioaktív peptidek keletkezése történhet in vivo a tőgy-mirigyekben, illetve a kolosztrumot elfogyasztó egyed emésztőrendszerében, de előidézhető in vitro körülmények között proteáz enzimek hozzáadásával is. Az immunológiai eredetű bioaktív komponensek a szarvasmarha vakcinációja következtében keletkező antitestek révén jöhetnek létre. A kazeinekből származtatható biofunkcionális makropeptidek két alapvető csoportba sorolhatóak: Kazein-foszfo-makropeptidek (kazein-foszfopeptidek, CPP-k) Kazein-glikomakropeptidek (GMP-k) 3

4 KAZEIN-FOSZFO-MAKROPEPTIDEK A kazein-foszfo-makropeptidek (CPP-k) foszforilezett kazein eredetű peptidek, amelyek a különböző (α s1 -, α s2 -, és ß-) kazein-fehérjék tripszines emésztése (vagy in vitro enzimes kezelése) során keletkeznek oly módon, hogy az enzimes hidrolízis hatására a kazein molekulák N-terminális végéről, az ott elhelyezkedő nagy mennyiségű foszforilált szeril egységet tartalmazó foszfopetidek lehasadnak. A kazein-foszfo-makropeptidek legtöbbjének aminosav-szekvenciájában megtalálható egy specifikus glutamil egységhez kapcsolt szerin-foszfát klaszter, amelyben három foszfoszeril csoporthoz két glutaminsav molekula kapcsolódik. Ez az aminosav-együttes erősen negatív töltésű, így elsősorban ez a rész a makropeptidek ásványi anyag megkötődési helye. A hipotézisek szerint ezen foszfo-szeril allokációk határozzák meg a kazein kalcium-foszfát interakciókat, és ezen keresztül ezek biztosítják a kazein micellák kialakulását és stabilitását. A kazein foszfopeptid-komplexekben található kalcium-foszfát biológiailag könnyen hozzáférhető, jó hatásfokkal szívódik fel, és így alapvető fontosságú a humán szervezet remineralizációjában. A különböző kazein-foszfopetidek kalcium-megkötő képessége eltérő, elsősorban attól függően, hogy a peptid milyen típusú kazeinből származtatható. A kelátképző aktivitás az egyes peptidek között az α s2 -kazein > α s1 -kazein > ß-kazein > κ-kazein sorrendben csökken. A szarvasmarha kolosztrum az ellés utáni időszakban átlagosan 60 mm kalciumot és 33 mm szervetlen foszfátot tartalmaz oldat fázisban. Mindkét ásványi anyag jelentős hányada (így a kalcium 68%-a, a foszfor 47%-a) a fehérjékkel asszociált formában található, elsődlegesen az α S1 -, α S2 -, β-, és κ-kazeinekhez kapcsolódva. Az α S1 -, α S2 - és β-kazeinek számos foszfoszerin (SerP) egységet tartalmaznak specifikus Ser(P)3-Glu2 elrendezésben. Alapvetően a kalciumfoszfáttal létrejövő interakciók ezeken a foszforilált szerin-glutamin egységeken keresztül jönnek létre. A kazein micelláknak az a különleges sajátsága, hogy képesek a kalcium- és foszfát-ionokat stabilan oldott állapotban és biológiailag elérhető formában tartani, főként ezeknek a tripszines bontás során keletkező többszörösen foszfozilezett kazein-foszfomakropeptideknek köszönhető. A legnagyobb koncentrációban jelenlévő tripszines CPP komponensek a β-cn(1 25) és az αs1-cn(59 79), míg az αs2-cn(46 70) és az αs2-cn(1 21) kisebb mennyiségben fordulnak elő. A négy főbb CPP aminosav-szekvenciáját az 2. táblázat mutatja. Amint a táblázatból jól látható, ezen peptidek mindegyike tartalmazza a Ser(P) 3-Glu 2 szekvenciájú csoportot, a három egymásután következő foszfoszerin egységgel. Ez a szekvencia kritikus a molekula kalcium- és foszfor megkötő-képessége tekintetében. A kazein-foszfo-makropeptidek semleges és alkalikus ph-tartományban stabilizálják a kalcium- és foszfát-ionokat, ahol olyan metastabil oldatot képeznek, amely a bázikus kalciumfoszfát fázis tekintetében túltelített. 4

5 Ilyen körülmények között a CPP-k a saját tömegükkel megegyező kalcium- ill. foszfát megkötésére képesek. 2. Táblázat. A főbb CPP foszfo-makropolipeptidek aminosav szekvenciája Kazein-fragmentum Aminosav-szekvencia α s1 -f(59 79) -gln-met-glu-ala-glu-ser(p)-ile-ser(p)-ser(p)-ser(p)- glu-gluile-val-pro-asn-ser(p)-val-glu-gln-lys- α s1 -f( ) α s2 -f(5 18) -glu-his-val-ser-ser(p)-ser(p)-glu-glu-ser-ile-ile- ser(p)-glnglu- α s2 -f(29 34) α s2 -f(55 64) -val-pro-asn-ser(p)-ala-glu-glu-arg- -asn-pro-ser(p)-lys-glu-asn- -gly-ser(p)-ser(p)-ser(p)-glu-glu-ser(p)-ala-glu-val- α s2 -f( ) -gln-leu-ser(p)-thr-ser(p)-glu-glu-asn-ser-lys-lys- thr-valasp-met-glu-ser(p)-thr-glu-val-phe- ß-f(12 23)(variáns-A) ß-f(12 23) (variáns-d) -ile-val-glu-ser(p)-ser(p)-ser(p)-glu-glu-ser-ile-lys- -ile-val-glu-ser(p)-lys-ser(p)-glu-glu-ser-ile-lys- A kazein normál emésztése során in vivo képződő CPP-k további proteolitikus degradációval szemben meglehetősen rezisztensek, ezért felhalmozódnak a vékonybél disztális szegmenseiben. Ez az akkumuláció, ill. ezáltal a peptidek és a kalcium-foszfátok között létrejövő stabil oldható komplexek magas koncentrációja idézi elő az intesztinális kalcium abszorbció kiemelkedő mértékű javulását, melyet a vonatkozó állatkísérletek is egyértelműen igazoltak. Ezen túlmenően a CPP-k bevitele elősegíti a kalcium beépülését a csontokba, amely ugyancsak e peptidek kalcium- és foszfor-megkötésével és vízoldható komplexek kialakulásával magyarázható. Humán- és állatkísérletekben azt is kimutatták, hogy a CPP- Ca-foszfát komplexek anti-kariogén hatásúak, és jelentős szerepet játszanak a fogzománc egészségének megőrzésében, ill. a fogszuvasodás megelőzésében. A humán emésztőrendszerben keletkező CPP-k összességében növelik az anyaszervezet számára hozzáférhető, oldott kalcium mennyiségét. A nemzetközi irodalomban különböző adatok találhatók azonban a kalcium-felszívódás, kalcium-egyensúly, ill. a csontképződés vonatkozásában. Egészséges fiatal állatokban egyes kutatók csak csekély hatást detektáltak, de egyértelműen pozitív eredményeket publikáltak ovárium rektomizált patkányok, ill. posztmenopauzás nők esetében. Összegezésképpen kijelenthető, hogy a CPP-k kalcium-foszfát stabilizáló képességük miatt - melynek következtében javítják ezen ásványi anyagok oldhatóságát és fiziológiás hozzáférhetőségét - potenciálisan a kalcium és a foszfátok természetes biológiai szállítóeszközeként szolgálhatnak. 5

6 KAZEIN-GLIKO-MAKROPEPTIDEK A kazein-glikomakropeptidek (GMP-k) a kazein kimozim-enzim (EC ) hatására bekövetkező hidrolízise során keletkeznek. A kimozim a sajtgyártáshoz használatos tejoltó enzim, melyet a technológia során a tej ún. oltós alvasztása céljából adnak az alapanyaghoz. A kimozim lényegében egy specifius proteáz enzim, amely a κ-kazeint egy meghatározott szekvencia-pozícióban (a 105. és a 106. aminosav között) két polipeptidre hasítja szét. A nagyobb méretű, vízben oldhatatlan peptid, az ún. para-κ-kazein, amely az eredeti fehérje 1105 aminosav-részét tartalmazza a sajtot felépítő kazein-mátrixhoz kötődik, és a sajtalvadékba jut. A méretében kisebb, vízoldható polipeptid a kazein-glikomakropeptid, amely az eredeti fehérje aminosav-részéből áll, a savóba kerül, ezért a szakirodalomban általában a savófehérjék közé sorolják. A kazein-glikomakropeptid önmagában relatíve kis méretű peptid, molekulatömege 8 kda, natív glikolizált állapotában azonban molekulatömege eléri a kd-t is. Két fő variánsa ismeretes a GMP-A és a GMP-B, amelyek egymástól mindössze két aminosavban különböznek. A kazein glikomakropeptid (GMP) biológiai aktivitása és fiziológiás hatásai az elmúlt években kerültek az ilyen irányú kutatások fókuszába, és azóta rohamosan növekszik irántuk a tudományos érdeklődés. A GMP-k humán egészség tekintetében legfontosabb sajátságai a következők: szialinsav-tartalom; speciális aminosav-összetétel; mikrobiális eredető entero-toxinok megkötése és semlegesítése; mikrobiális és virális adhézió gátlása; gastrinális szekréció szupressziója; prebiotikus effektus (különösen Bifidobaktériumok vonatkozásában); immun-rendszer stimuláció, ill. immunválasz moduláció. Amint fenti felsorolásból kitűnik a GMP-k számos egyedülálló tulajdonsággal rendelkeznek. A nevükben is szereplő gliko -megjelölés az alapmolekulához kapcsolódó szénhidrát (szacharid) csoportokra utal. A vonatkozó kutatások szerint öt egymástól eltérő szénhidrát lánc fordul elő a kolosztrumból, ill. az érett tejből izolálható glikopeptidekben. A legjelentősebb ezek között az N-acetil-neuraminsav, vagy ismertebb nevén a szialinsav, amely táplálkozásbiológiai szempontból kemelkedő jelentőségű. A GMP-ket ugyancsak rendkívül sajátságos aminosav-összetétel jellemzi, melynek különlegessége az aromás aminosavak (fenilalanin, triptofán, tirozin, AA) alacsony koncentrációja, emellett pedig az elágazó láncú aminosavak (izoleucin és valin, BCAA) magas aránya. Ez a sajátságos kombináció (magas BCAA, alacsony AA arány) ideális összetevővé teszi a GMP-t különböző táplálék kiegészítőkben, különösen pl. májbetegek diétájában alkalmazható készítményekben. 6

7 A GMP az alacsony fenilalanin-tartalom miatt ugyanakkor alkalmas lehet fenilketonuriás páciensek (PKU) számára is. A GMP glikozidos struktúrája (ld. 3. Táblázat) alapvető a molekula bioaktivitása szempontjából. Ez a struktúra teszi lehetővé többek között a Vibrio cholerae és az Escherichia coli által termelt enterotoxinok megkötését. Ez, az irodalomban jól dokumentált kölcsönhatás azon alapul, hogy a GMP-hez kapcsolódó szénhidrát egységek szerkezete nagymértékben hasonlít az enterotoxinok receptor-helyinek struktúrájához, így a toxin tévesen a GMP molekulához kötődik, majd a GMP-enterotoxin komplex kiürül a szervezetből. Az ezzel kapcsolatosan végzett állatkísérletek azt is igazolták, hogy a GMP ezen sajátsága elsősorban a molekulában lévő szialinsav-tartalmú szénhidráthoz kapcsolódik. Amennyiben ugyanis a kísérletekben a GMP molekula glikozidos oldalláncáról neuraminidáz enzimmel a szialinsav-egységeket eltávolították, az anyag biológiai aktivitása megszűnt. Egerekkel végzett vizsgálatokban, ahol az állatok 1mg/nap dózisú GMP-t fogyasztottak, teljes védelem alakult ki az E. coli, ill. a V. cholerae enterotoxinjai által okozott megbetegedésekkel szemben. A kazein-foszfopeptidek (CPP) és a kazein-glikomakropeptidek (GMP) egyre nagyobb jelentőségűvé válnak egészségvédő és/vagy egészségőrző higiéniai és élelmiszer-termékekben egyaránt. A kutatások azt mutatják, hogy a kazein-makropetidek (CPP és a GMP) mikrobagátló hatást fejtenek ki pl. a Streptococcus mutans törzsekkel, ill. a hozzájuk hasonló mikrobákkal szemben. Ez a sajátságuk felhasználható többek között a fogszuvasodás kialakulásának megakadályozásában, tekintve, hogy annak patogenezisében a nem kívánatos tejsavbaktériumok elszaporodása és savtermelése alapvető szerepet játszik. Ilyen irányú alkalmazásukat erősíti, hogy a kazein foszfo-makropeptidek által az amorf kalcium-foszfátokkal (AMP) képzett nano-részecskék megtapadnak a fogazat felületén és ily módon mintegy állandó kalcium- és foszforion-tartalékot képeznek, amely biztosítja a fogzománc ásványi anyag ellátásához szükséges szuper-telítettségű állapotot. A Ca-foszfát komplexek egyúttal pufferhatást gyakorolnak, kompenzálva ezzel a sav hatására bekövetkező ph-csökkenést, és ionokat szolgáltatnak a fogzománc remineralizációjához is. A GMP glikozidos szerkezete ugyancsak fontos szerepet játszik az antikariogén hatás kialakulásában. 3.Táblázat. A kazein-glikomakropeptidek glikozidos szerkezete Szacharid Összetétel és struktúra Monoszacharid GalNAc-O-Thr Diszacharid Gal ß1 3 GalNAc-O-Thr Triszacharid NeuAc α2 3 Gal ß1 3 GalNAc-O-Thr Triszacharid Gal ß1 3 (NeuAc α2 6)GalNAc-O-Thr Tetraszacharid NeuAc α2 3 Gal ß1 3(NeuAc α2 6) GalNAc-O-Thr Jelmagyarázat: Galaktóz (Gal), N-acetyl galaktozamin (GalNAc), neuramin-sav (NeuNAc), oxigén (O), treonin (Thr) 7

8 Egyes szerzők azt is kimutatták, hogy a gliko-makropeptidek inhibiálják négy különböző humán influenza vírus hemagglutination-képzését, és a hatás már alacsony GMP koncentráció (80 mg/l) mellett is detektálható. Más közlemények ugyanakkor nem mutattak ki gátló hatást Mycoplasma gallisepicum, ill. a M. pneumoniae hemagglutinationjai esetében. A rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján a GMP-k prebiotikus hatása is valószínűsíthető. Különböző kutatások azt mutatták, hogy a bifidobaktériumok lényegesen gyorsabban képesek növekedni olyan tápközegekben, amelyak a GMP-hez hasonló anyagokat tartalmaznak. Más vizsgálatok arra utalnak, hogy enzimatikusan kezelt kazein- és savófehérje oldatokban ugyancsak megnövekszik a bifidobaktériumok szaporodási intenzitása. Megint más kísérletekben az ultraszűréssel nyert permeátumban a bifidobaktériumok számára növekedésserkentpő anyagok jelenlétét állapították meg. A vizsgálatok összességében arra utalnak, hogy a GMP vegyületek prebiotikus hatással rendelkeznek. Mindezeken túl a kazein-makropeptideknek cyto-modulátor hatást is tulajdonítanak, tekintve, hogy a kísérleti eredmények szerint gátolják a rákos sejtek szaporodását, és stimulálják az immunrendszer sejtjeinek aktivitását. Jóllehet a kazein-makropeptidek exogén regulátor-anyagként játszott fiziológiás szerepe még nem tisztázott teljes mértékben, azonban mind a kalcium-kötő, mind a cyto-modulátor hatású kazein-makropeptidek egészség-javító komponenseknek tekinthetők, amelyek alkalmasak egyes betegségek kialakulásának megelőzésére és /vagy megakadályozására, ill. bizonyos fiziológiai funkciók javítására. A leírtak alapján megállapítható, hogy a táplálkozási szempontok szerint tervezett funkcionális élelmiszerek piacán gyorsan növekvő igény jelentkezik a kazein-eredetű bioaktív peptidek, ill. az ilyen komponenseket tartalmazó élelmiszerek iránt. Közülük néhányat már ipari méretekben gyártanak és forgalmaznak, elsősorban száj-ápolási készítményekben, úgymint fogkrémekben, gélekben és szájöblítőkben. Ezeknél a termékeknél elsősorban a kazein-makropeptidek S. mutans-szal szembeni mikrobagátló-, ill. mikrobapusztító hatását használják ki, melynek révén megakadályozható ezen káros mikroorganizmusok túlszaporodása és ezáltal jelentősen javítható a dentális higiénia. A kazein-foszfomakropeptideket ipari méretekben már élelmiszeripari felhasználásra is gyártják, elsősorban különböző táplálékkiegészítőkben való felhasználásra. Nincs azonban ipari méretekben is jól alkalmazható eljárás a kolosztrumban jelenlévő kazenmakropeptidek, különösen a táplálkozási szempontból sokkal jelentősebb kazeinglikomakropeptidek előállítására. Erre tekintettel kutatómunkánk célja mindenekelőtt egy ilyen új gyártástechnológia kifejlesztése volt. 8