Egy idegsejt működése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy idegsejt működése"

Átírás

1 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán két oldala között fennálló feszültség különbség. A nyugalmi potenciál a sejt belsejében negatív, értéke egy neuronban, idegsejt típustól függően, -65 milivolt (mv) és -90 mv (tipikusan 70 mv) között lehet. Egy ion egyensúlyi potenciálja az a feszültség állapot, amikor nincs nettó ionáramlás a membránon. Magyarázat: van ionáramlás (dinamikus állapot), de a ki- és belépő ionok száma megegyezik. 1 A töltött részecskék vándorlását (dia 5) egy sejtben 3 tényező határozza meg: (1) koncentráció (= kémiai) gradiens; (2) elektromos gradiens; (3) ion pumpa. A természetben minden kiegyenlítődésre törekszik. Egy ion kettős természetű: egyrészt egy bizonyos anyagi minőséggel rendelkező részecske (atom, molekula), másrészt, egy töltéssel rendelkező részecske. Mint részecske, az ion arra törekszik, hogy egyenlően oszoljon el a sejtmembrán két oldalán. Ebben a törekvésében nem számít, hogy milyen más atomok vagy molekulák vannak a közegben. Mint töltött részecske, arra törekszik, hogy a töltései is egyenlően oszoljanak el a sejten belüli és kívüli térben. Itt azonban nem számít az anyagi természet csak a töltés. Ha valamelyik ionfajta nem képes áthaladni a membránon, akkor annak az lesz a következménye, hogy megváltozik a többi ion eloszlása is, nevezetesen el fog térni az egyenletestől. De az össz-ion eloszlás sem egyenlítődik ki, mert a részecskék koncentrációja sem tud az előbbiek miatt egyformává válni. A folyamatot tovább bonyolítja az ionpumpák aktív részvétele a membrán potenciál kialakításában. A Donnan egyensúly (dia 6) az ionok egy szemipermeábilis (félig áteresztő) hártya* két oldalán való eloszlására vonatkozik. Néhány ionféleség szabadon átjuthat a membránon (diffúzió* révén), míg mások nem. Ez a helyzet a határfelületen az ionok egyenlőtlen eloszlását okozza. A steady state (dia 7, 8) az ionok olyan dinamikus eloszlása egy membrán két oldalán, ami nem változik az időben. Egy ion egyensúlyi potenciálja (dia 9) az a feszültség, ahol nincs nettó ionvándorlás a membránon keresztül. A nyugalmi membrán potenciál (dia 10, 11) egy nem stimulált neuron feszültségkülönbsége a plazma membrán két oldala között. Amikor egy neuron nem küld jelet, akkor mondjuk azt, hogy nyugalomban van. Nyugalmi állapotban az idegsejt belseje az extracelluláris térhez képest negatív. Bár a különböző ionok koncentrációja kiegyenlítődésre törekszik, ez nem valósul meg, mivel nem minden ion számára átjárható a sejtmembrán. Nyugalomban, a kálium ionok (K + ) viszonylag könnyen áthaladhatnak a membránon (a szivárgó kálium ioncsatornákon keresztül; ld. később), míg a klorid (Cl - ) és nátrium (Na + ) ionok számára ez jóval nehezebb. A negatív töltésű fehérje molekulák (A - ) egyáltalán nem képesek a membránon keresztül kijutni (kivéve kiválasztott proteinek). A Na + -K + -pumpa, energia felhasználásával, egy fordulattal 3 Na + -t a sejtből ki, ill. 2 K + -t a sejtbe bejuttat a sejtmembránon keresztül. Ez a folyamat aktív transzporton alapul, melyet at ATP szolgáltat. A neuronok tipikus -70 mv nyugalmi feszültség értékét az ionpumpák állítják be. Ezek nélkül Donnan egyensúly valósulna meg, amely szintén negatív érték lenne, de alacsonyabb abszolút értékű. Az elektrokémiai erő, amely az ionokat mozgatja a sejtmembránon keresztül a nyugalmi potenciál és az egyes ionok egyensúlyi potentenciáljának különbözőségéből adódik.

2 2b. Transzport proteinek A transzport proteinek típusai (dia 12) A transzport fehérjék integráns membrán proteinek, amelyek ionokat vagy molekulákat szállítanak a plazma membránon keresztül. Az ionok transzportjában résztvevő transzmembrán proteinek két alapvető típusát különböztetjük meg annak alapján, hogy a működéséhez energiát használ-e fel vagy sem. E transzport fehérjék az ioncsatornák és az ion pumpák. Egy ioncsatorna egy több fehérje alegységből összeálló membránt átérő (integráns membrán fehérje) szerkezet. Az ilyen több-alegységből álló struktúrák kör-körös elrendeződésűek, s felépülhetnek azonos (homo-) vagy különböző (hetero-) tetramer (4) alegységből. Az ioncsatornákon át az ionokat az elektrokémiai gradiens* diktálta irányban mozognak (passzív transzport). Két alap típusuk különböztethető meg. Ezek egyike a szivárgó csatornák, amelyek az ionok folyamatos mozgását teszik lehetővé a pórusokon keresztül (emiatt, természetesen csak kevés iont képesek egységnyi idő alatt átereszteni). A másik ioncsatorna típust szabályozott csatornák alkotják, melyek több altípusba sorolhatóak: feszültség-függő-, ligand-szabályozott-, foszforiláció-szabályozott-, feszülés-függő csatornák, valamint G protein-kapcsolt- és gap junction (rés kapcsolat) csatornák. Egy más típusú csoportosítás szerint megkülönböztethetünk specifikus- és kationszelektív csatornákat. A specifikus ioncsatornák egyféle ion számára átjárhatóak, míg a kation-szelektív csatornák több mint egy ionféleséget engednek át a pórusaikon. Az ion pumpa is egy transzmembrán fehérje, amely az ionokat képes az elektrokémiai gradiensükkel ellentétes irányba mozgatni (aktív transzport). Az ilyen ion pumpák, melyeket ion transzportereknek is neveznek, különböző forrásból (ATP, más ionok koncentráció gradiense) származó energiát használhatnak a működésükhöz. 2 Szabályozott ioncsatornák (dia 13) A szabályozott ioncsatornáknál, a csatorna típusától függően, a pórushoz való hozzáférést egy kapu biztosítja, amely kinyit vagy bezár kémiai vagy elektromos szignálok, ill. hőmérséklet vagy mechanikai erő hatására. A Feszültség-függő ioncsatornák az ioncsatornák olyan típusai, amelyek a környező feszültség változás hatására aktiválódnak. Alapvető szerepük van az ingerelhető szövetekben (ideg, izom) mivel gyors és koordinált depolarizációt* tesznek lehetővé. Általában több alegységből állnak, amelyek úgy rendeződnek, hogy egy központi pórust képezzenek, amin keresztül vándorolhatnak az ionok az elektrokémiai gradiensük megszabta módon. A csatornák ion-specifikusak, bár hasonló méretű ionok számára bizonyos fokig átjárhatók. Ide tartoznak az ideg és izomsejtek feszültség-függő nátrium- és kalcium csatornái, ill. a kálium csatornák, amelyek a preszinaptikus idegvégződésekben a neurotranszmitter kibocsátásban játszanak szerepet. A feszültség-függő csatornák több funkcionális részből állnak. (1) Az ion szelektivitás filter azt határozza meg, hogy milyen ionok juthatnak át a pórusokon. (2) Az Külső tér Belső tér Szelektivitás filter Feszültség szenzor aktivációs kapu inaktivációs kapu aktivációs kapu reagál a feszültségváltozásra; a nátrium csatornák kapui depolarizációs-, míg a kálium csatornák kapui repolarizációs környezetben nyílnak ki. Az ioncsatorna aktivációs kapuját a (3) feszültség szenzor szabályozza, azáltal, hogy elmozdul a membrán potenciál változás hatására. (4) Az inaktivációs kapu korlátozza a csatorna nyitva tartásának időtartamát. A legtöbb ioncsatorna féleségnek nincs inaktivációs kapuja.

3 A Ligand-vezérelt ioncsatornák (más néven ionotróp receptorok) transzmembrán fehérjék, amelyek egy kémiai hírvivő (elsődleges hírvivő, ligand) hatására nyílnak ki. Azok az ioncsatornák, amelyek neurotranszmittereket kötnek meg rendszerint szelektívek egy vagy több ionra: Na +, K +, Ca 2+, vagy Cl -. A szinapszisoknál elhelyezkedő receptorok nagyon gyorsan átalakítják a preszinaptikus (küldő) neuron által küldött kémiai jelet posztszinaptikus elektromos jellé. Foszforiláció-vezérelt ioncsatornák Egy foszforiláció-vezérelt ioncsatorna, a csatorna típusától függően, kinyit vagy bezár foszforiláció hatására. A foszforilációt rendszerint egy kináz enzim végzi el egy adott szignál transzdukciós folyamat részeként. 3 A Feszülés-függő ioncsatornák a neuronok plazmamembrán deformációja hatására aktiválódnak. A sejtváz fehérjéi közvetítik a sejtet ért mechanikai hatást, melynek eredményeként az ioncsatornák szerkezetváltozáson mennek keresztül, aminek hatására megváltozik az ionáteresztő képességük. Az ATP függő ioncsatornák ATP-val való kapcsolódás hatására, típusuktól függően, kinyílnak, vagy bezáródnak (ez utóbbira példák az inzulintermelő sejtek ATP-függő K+ csatornái). Több ioncsatorna-féleség kombinált hatásra nyílik ki, pl. egyidejű membrán potenciálváltozás és cgmp (vagy camp, vagy Ca 2+ ) kapcsolódása szükséges a nyitáshoz. A gap junction (rés kapcsolat) (dia 14) egy kapcsolat a neuronok között, amely ionok és molekulák szabad áramlását teszi lehetővé. A junkció összekapcsolja a sejtek citoplazmáját. Egy gap junction konnexonokból áll, s minden konnexont 6 konnexin* alkot. A gap junction által összekapcsolt neuronok néha úgy viselkednek, mintha egyetlen nagy neuront alkotnának, melyek egymással szinkronban tüzelnek. A Na + /K + -pumpa (dia 15) (másnéven Na + /K + -ATPáz vagy Na + /K + exchanger) egy membránban elhelyezkedő transzport fehérje. Gyakorlatilag minden sejt plazmamembránjában előfordul, s a következőképpen működik: (1) A pumpa, ATP-vel való kapcsolódás hatására, megköt 3 intracelluláris Na + iont. (2) Az ATP elbomlik, amely a pumpa foszforilálódásához (egy nagyon konzervált aszparaginsavnál) és ADP képződéséhez vezet. (3) A foszforiláció megváltoztatja a pumpa szerkezetét, aminek hatására 3 Na + iont juttat a külső térbe. A pumpa foszforilált formája alacsony aktivitás mutat a Na + felé, s ezért elengedi. (4) Ezt követően az ionpumpa megköt 2 extracelluláris K + iont, ami a pumpa defoszforilálódásához vezet. (5) Újra ATP kötődik a pumpához, ami annak fordulását és a kálium ionok sejtbe való kibocsátását eredményezi. A K + -csatornák (dia 16, 17) a leggyakoribb ioncsatorna féleségek, melyek kálium-szelektív pórusokat képeznek. Homo- és heterotetramer formában is előfordulhatnak. Az egyes alegységek mindegyike hat membránt-átérő szegmenst tartalmaz melyeket S1-től S6-ig számoznak. A négy alegység a központi pórus körül helyezkedik el. Eddig több mint 80 emlős kálium csatorna gént írtak le. Az itt említett prototípus mellett, más szerkezetű kálium ioncsatornák is léteznek: vannak, amelyek hasonlóan a nátrum csatornákhoz, inaktivációs kaput is tartalmaznak, ill. vannak olyan típusok is, amelyek nyitódásához a feszültség változás mellett egyéb feltételnek is teljesülnie kell, pl. Ca 2+, ciklikus nukleotid, vagy Mg 2+ kötődés. Az ún. inward recifier (befelé egyenirányító) csatornák mindössze két transzmembrán szegmenssel rendelkeznek (tévesen nevezték el őket). Na + /Ca + -csatornák (dia 18, 19) A feszültség-függő Na + csatornáknak négy ismétlődő doménből épülnek fel, amelyeket I-től IV-ig számozunk. A domének nagyon hasonló

4 aminosav szekvenciával rendelkeznek, melynek oka az, hogy ezek a csatornák ősi kálium csatornákból keletkeztek két egymást követő génkettőződés által. Minden domén hat szegmensből áll. A nátrium és kalcium csatornák fő alegysége ( alegység) tk. megegyezik 4 kálumcsatornával, a különbség mindössze annyi, hogy az utóbbiak nincsenek kovalensen összekötve egymáshoz. Az ioncsatornák az alegységen kívül, gyakran egyéb alegységeket ( 1, 2, stb.) is tartalmaznak. A feszültség-függő csatornák működése (dia 20) Zárt állapotban egy nátrium csatorna a neuronok nyugalmi állapotát segít fenntartani; nyitott állapotban lehetővé teszi a nátrium ionok gyors beáramlását a sejtbe, ami depolarizációt idéz elő. A feszültség-függő nátrium csatornák három különféle állapotban lehetnek: nyugalmi (zárt), aktivált (nyitott), és inaktivált (zárt). A nyugalmi állapotú csatornák az aktivációs kapu általi blokkolt állapotban vannak. Az inaktivációs kapu (az alegység III és IV-es doménjei alkotják) röviddel az aktiváció után lép működésbe. Az inaktiváció akkor szűnik meg, amikor a membrán potenciál ismét negatív lesz, de csak egy rövid látencia idő után. A feszültség-függő nátrium csatornák alapvető szerepet játszanak az akciós potenciál létrehozásában. Ha elegendő csatorna nyílik ki a membrán potenciál változása következtében, akkor nagy mennyiségű Na + ion kerül be a sejtbe, ami további depolarizációs hatással jár az axon szomszédos területein. Tehát, minél több nátrium ioncsatorna van a membránban, a membránban annál érzékenyebben reagál az adott axonális régió a potenciálváltozásra. A nátrium csatornák inaktivációjának fontos szerepe van az áram egyenirányúsításában: az impulzus csak anterográd irányban -, azaz a sejttest felől az axon terminálisok felé, - haladhat. Ennek oka az, hogy amíg a depolarizációs hullám a közelben van, az inaktivációs kapu nem engedi újra kinyílni az előzőleg nyitott ioncsatornákat egy rövid ideig (a depolarzációs hullám tovább haladásáig). 4 A feszültség szenzor működése (dia 21) Az evolúciósan erősen konzervált S4 régió a feszültség szenzor, amely minden 3. pozícióban pozitív töltésű aminosavakat, a közbülső helyeken pedig hidrofób aminosavakat tartalmaz. Potenciálváltozás hatására az S4 alegység elmozdul az extracelluláris tér felé, s ezáltal megnyitja a pórust (aktivációs kaput). 2c. Akciós potenciál A posztszinaptikus potenciál (dia 22-28) a membrán potenciál változása az információt fogadó (poszt-szinaptikus) neuron sejttestjén. Első lépésben a preszinaptikus neuronok axon végződései neurotranszmittereket bocsátanak a szinaptikus résbe. Ezt követően a transzmitterek a posztszinaptikus neuron receptoraihoz kapcsolódnak, amit a receptor típusától függően, aktiválhatnak vagy gátolhatnak. A serkentő posztszinaptikus potenciál (EPSP) (dia 22) a posztszinaptikus potenciál ideiglenes megváltozása (csökkenése) a dendritekben vagy a sejttestben, melyet a fogadó neuronba történő nátrium ionok beáramlása idéz elő. A nátrium ionok számára a szabad átjutást a neurotranszmitterek posztszinaptikus receptorokhoz való kötődése váltja ki. Az EPSP-k összegződnek, s ha az axon eredési domb környékén elérnek egy küszöbértéket, akciós potenciál jön létre. Ha nem érik el ezt az értéket, s nem jön új impulzus, akkor az EPSP megszűnik. A gátló posztszinaptikus potenciál (IPSP) (dia 23) a posztszinaptikus neuronokban a membránpotenciál növekedése, amelyet egy gátló neurotranszmitter-receptor kapcsolódás eredményez. A leggyakoribb gátló neurotranszmitterek a γ-amino-vajsav (GABA) és a glicin. Egy tipikus gátló szinapszisnál a posztszinaptikus membrán permeábilissá válik a K + (kiáramlik) és/vagy a Cl - (beáramlik) ionok számára, de átjárhatatlan marad a Na + ionok számára, ami a membrán potenciált közelebb viszi ezen ionok egyensúlyi potenciáljához.

5 Téridőbeli összegződés (dia 27) Amikor több EPSP-t és IPSP-t okozó esemény történik a posztszinaptikus sejt egy kis felületén, akkor ezek a hatások összegződnek (a jelek integrációja). A minden vagy semmi elv (dia 28) Az akciós potenciál egy depolarizációs hullám (impulzus) végig haladása az axon mentén, melynek során a nyugalmi potenciál 0 mv érték felé mozdul el. Amikor az összegződő EPSP-k hatására, az eredési domb* körül a depolarizáció eléri a küszöb potenciált (-55 mv), az idegsejt akciós potenciált gerjeszt, amely egy adott neuronféleségben fix nagyságú (de neuron típusonként változó). Ha a neuron nem éri el a küszöbpotenciált, nem lesz akciós potenciál, ha eléri a küszöb potenciált, akkor az axonban, egy neurontípusra jellemző paraméterekkel rendelkező, akciós potenciál keletkezik. Más szóval, nincs nagy vagy kicsi akciós potenciál, mindegyik ugyanolyan egy adott idegsejtben. Ez a "Minden vagy Semmi alapelv. A neuron nem a tüzelés nagyságában, hanem a tüzelés gyakoriságában kódolja az ingerület erősségét. A tüzelő neuronok száma egy másik eszköz az ingerület erősségének kódolására: erős inger több neuron aktív. 5 Az akciós potenciál terjedése (dia 29-34) Az akciós potenciál ionok cseréje az axon membránján keresztül. Egy stimulus első lépésben a nátrium csatornák nyitását eredményezi. Mivel a nátrium pozitív töltésű, a neuron belső tere kevésbé negatívvá válik (depolarizáció). A kálium csatornák kinyílása hosszabb időt vesz igénybe. Amikor kinyílnak, a kálium ionok kijutnak a sejtközötti térbe, visszafordítva ezáltal depolarizációt. Szintén ekkor, a nátrium ioncsatornák elkezdenek bezárulni. Mindez azt eredményezi, hogy a membránpotenciál visszaáll -70 mv-ra (a repolarizáció). Valójában, az akciós potenciál túllő -70 mv-on (hiperpolarizáció), mert a kálium csatornák hosszabban maradnak nyitva. Az ionpumpák működése következtében ionkoncentráció fokozatosan visszatér a nyugalmi állapotba, ill. az ionok eloszlása újra a nyugalmi álapotnak megfelelő lesz. Még több Na + csatorna nyílik ki Na + csatornák zárulnak Na + csatornák nyílnak K + csatornák nyílnak K + csatornák zárulnak A velőhüvelyes axonokban az implulzusok ugrásszerűen terjednek (dia 33) az axon nemburkolt szegmensei (Ranvier befűződés) között. Az ugrásszerű vezetés növeli a vezetés sebességét (az ingerület sebességének növelésére egy másik lehetőség az axon átmérőjének növelése).

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Nyugalmi és akciós potenciál

Nyugalmi és akciós potenciál Nyugalmi és akciós potenciál A sejtmembrán ingerlékenysége 2/14 az állati sejtek belseje negatívabb, mint a környezet - nyugalmi potenciál az ideg-, izom-, és egyes érzéksejtekben ez a feszültség átmenetileg

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

A nyugalmi potenciál megváltozása

A nyugalmi potenciál megváltozása Akciós potenciál történelem A nyugalmi potenciál megváltozása 2. A membrán aktív elektromos tulajdonságai 1780: Luigi Galvani elektromos vezetés és izomösszehúzódás kapcsolata 1843: Emil Dubois-Reymond

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. 7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

A plazmamembrán felépítése

A plazmamembrán felépítése A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Elektromos ingerlés ELEKTROMOS INGERLÉS. A sejtmembrán szerkezete. Na + extra. Elektromos ingerlés:

Elektromos ingerlés ELEKTROMOS INGERLÉS. A sejtmembrán szerkezete. Na + extra. Elektromos ingerlés: Elektromos ingerlés: elektromos áram hatására az ideg-izomsejtben létrejövő funkcionális változás Mi kell hozzá: Elektromos ingerlés ingerelhető sejt elektromos áram ingerlő elektróda Ingerelhető sejt:

Részletesebben

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely TRANSZPORTEREK Szakács Gergely Összefoglalás A biológiai membránokon keresztüli anyagáramlást számos membránfehérje szabályozza. E fehérjék változatos funkciója és megjelenésük mintázata biztosítja a sejtek

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani

Részletesebben

BIOLÓGIA KÍSÉRLETEK. esetén a földigiliszta hátsó végén

BIOLÓGIA KÍSÉRLETEK. esetén a földigiliszta hátsó végén BIOLÓGIA KÍSÉRLETEK P4010111 Ideg- és izompotenciálok mechanikai stimuláció esetén a földigiliszta hátsó végén Ideg- és izompotenciálok Mechanikai stimuláció Kétfázisú aktiválási potenciál Fázismoduláció

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/

Részletesebben

Speciális működésű sejtek

Speciális működésű sejtek Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt

Részletesebben

Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata

Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata Ezúton is köszönöm a lehetőséget és a megtiszteltetést,

Részletesebben

Mikroelektródás képalkotó eljárások Somogyvári Zoltán

Mikroelektródás képalkotó eljárások Somogyvári Zoltán Somogyvári Zoltán Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet Elméleti Osztály Elméleti Idegtudomány és Komplex Rendszerek Kutatócsoport Az agy szürkeállománya

Részletesebben

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György Nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. Akciós potenciál: TK. 294-301. Elektromos ingerelhetőség:

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2015 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem SZERZŐK: Ördög Vince Molnár

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09.

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09. (19) Országkód HU SZABADALMI LEÍRÁS!HU000223490B1_! (11) Lajstromszám: 223 490 B1 (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02.

Részletesebben

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =

Részletesebben

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára VÉR A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%). Vérplazma: az

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

Hol a hidrogén helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja van? Milyen kémiai részecskéből áll a hidrogén gáz?

Hol a hidrogén helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja van? Milyen kémiai részecskéből áll a hidrogén gáz? Hol a hidrogén helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja van? Milyen kémiai részecskéből áll a hidrogén gáz? Milyen kémiai kötés található a részecskébe? Mi a kémiai

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje) lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,

Részletesebben

A szívmőködés kémiai szabályozásának vizsgálata Straub szerint izolált békaszíven

A szívmőködés kémiai szabályozásának vizsgálata Straub szerint izolált békaszíven A szívmőködés kémiai szabályozásának vizsgálata Straub szerint izolált békaszíven A szívmőködés humorális szabályozásának vizsgálata békából készült izolált szívpreparátumon fog történni. Megvizsgáljuk

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet A membránpotenciál eredete. A diffúziós potenciál, Donnan-potenciál, Goldmann-potenciál, a Nernst-Planckegyenlet. A nyugalmi és akciós potenciál (általános jellemzői, ionáramok). Bari Ferenc egyetemi tanár

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

A B C D 1. ábra. Béka ideg-izom preparátum készítése

A B C D 1. ábra. Béka ideg-izom preparátum készítése III. Idegi alapjelenségek. A perifériás idegrendszer élettana. 1. Preparátumok készítése A. Béka ideg-izom preparátum készítése A békát altatás után dekapitáljuk, gerincvelejét elroncsoljuk, majd hosszanti

Részletesebben

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció Transzportfolyamatok a sejten belül Ciklózis: Az endoplazma sejten belüli (sejtmag körüli) áramlása A ciklózis teszi lehetővé, hogy a sejten belül az egyik

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett

Részletesebben

Segít a robotkolléga

Segít a robotkolléga MŰTÉTI ELJÁRÁSOK BIZTONSÁGOSABBAN Segít a robotkolléga Először műtöttek robottal Magyaroszágon 2007. március 23-án, a Telki Magánkórházban, prof. dr. Ungár László, a Szent István Kórház szülészeti-nőgyógyászati

Részletesebben

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

A kiválasztási rendszer felépítése, működése A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció

Részletesebben

Konferencia a tapasztalatok jegyében

Konferencia a tapasztalatok jegyében Konferencia a tapasztalatok jegyében 2010. november Dornbach Ildikó szakmai igazgató Új biológia, új fizika, régi beidegzések Edzőink felbecsülhetetlen értékű tevékenysége Köztársasági Érdemrendet minden

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

Interneurális kommunikáció

Interneurális kommunikáció Interneurális kommunikáció 2010/2011 Sejtélettan II. Szinapszisok osztályozása Na channel Transmitter vesicle Local circuit current Na 2+ Ca channel PRE- SYNAPTIC Ca++ PRE- SYNAPTIC Ca-induced exocytosis

Részletesebben

Szigeti Gyula Péter. Homeosztázis

Szigeti Gyula Péter. Homeosztázis Szigeti Gyula Péter Homeosztázis A szervezet egy nyitott rendszer, 1. rész 1. Homeosztázis. Azon folyamatok összessége, amelyek a szervezet belső állandóságát ( internal milieu ) biztosítják. (a testfolyadékok,

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Bevezetés A kerámiákat régóta használja az orvostechnika implantátumanyagként, elsõsorban bioinert tulajdonságaik, kopásállóságuk

Részletesebben

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő)

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

A neurogliaform sejtek szerepe az agykéregben

A neurogliaform sejtek szerepe az agykéregben A neurogliaform sejtek szerepe az agykéregben Ph.D. értekezés tézisei Oláh Szabolcs Témavezetõ: Tamás Gábor, Ph.D., D.Sc. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Élettani, Szervezettani

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

Mert az Élet él és élni akar (15. rész)

Mert az Élet él és élni akar (15. rész) Mert az Élet él és élni akar (15. rész) Előző sorozatunkban a jövő tudományáról esett szó. Bebizonyítottuk, hogy a legtöbb gondunk és betegségünk kórokozója a tudomány által szaporított, a médiában terjesztett,

Részletesebben

Neurotoxikológia VII. Neurotoxikológiai vizsgáló módszerek elektrofiziológia és viselkedésvizsgálat

Neurotoxikológia VII. Neurotoxikológiai vizsgáló módszerek elektrofiziológia és viselkedésvizsgálat Neurotoxikológia VII. Neurotoxikológiai vizsgáló módszerek elektrofiziológia és viselkedésvizsgálat primer neuronális, idegi őssejtvagy glia sejttenyészetek kokultúrák (többféle sejttípus) sejtvonalak

Részletesebben

klorid ioncsatorna az ABC (ATP Binding Casette) fehérjecsaládba tartozik, amelyek általánosságban részt vesznek a gyógyszerek olyan alapvetı

klorid ioncsatorna az ABC (ATP Binding Casette) fehérjecsaládba tartozik, amelyek általánosságban részt vesznek a gyógyszerek olyan alapvetı Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Igazgató: Prof. Dr. Varró András 6720 Szeged, Dóm tér 12., Tel.: (62) 545-682 Fax: (62) 545-680 e-mail: varro.andras@med.u-szeged.hu Opponensi

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre. Válasz Dr. Tamás Gábor bírálói véleményére Tisztelt Professzor Úr, Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Részletesebben

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti- és Fogászati Klinika Igazgató: Prof. Németh Zsolt A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI Dr. Barabás Péter, Dr. Huszár Tamás SE Szak-

Részletesebben

6. Zárványtestek feldolgozása

6. Zárványtestek feldolgozása 6. Zárványtestek feldolgozása... 1 6.1. A zárványtestek... 1 6.1.1. A zárványtestek kialakulása... 2 6.1.2. A feldolgozási technológia... 3 6.1.2.1. Sejtfeltárás... 3 6.1.2.2. Centrifugálás, tisztítás...

Részletesebben

Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata A és B kurzus

Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata A és B kurzus Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata A és B kurzus Function specific modul 7-8/2 gyakorlat Minimálisan invazívbeavatkozások altatás nélkül: gyógyszerek orális és nem-orális bevitele a gyakorlatban (gavage);

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

Szigetelők Félvezetők Vezetők

Szigetelők Félvezetők Vezetők Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

III. Interdiszciplináris Komplementer Medicina Kongresszus Budapest, 2016.03.18.

III. Interdiszciplináris Komplementer Medicina Kongresszus Budapest, 2016.03.18. Dr. Nagy Anna Mária 1, Prof. Dr. Blázovics Anna 2,3 Szent Rókus Kórház és Rendelőintézetei, Budapest 1 Semmelweis Egyetem FarmakognóziaiIntézet 2, Budapesti CorvinusEgyetem 3 III. Interdiszciplináris Komplementer

Részletesebben