7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata"

Átírás

1 ahol t a szuszpenzió, t o a diszperzióközeg kifolyási ideje, k a szuszpenzió, k o pedig a diszperzióközeg sárásége. Kis szuszpenziókoncentrációnál a sáráségek hányadosa elhanyagolható. A mérési eredményeket foglaljuk össze táblázatosan. Diszperzióközeg és/vagy koncentrációja Üledéktérfogat cm 3 Diszperzió-közeg és szuszpenzió kifolyási ideje, s t o t 0 rel Relatív permittivitás g rel A kísérleti eredmények értékeléséhez ábrázoljuk a határfelület süllyedését az ülepítési idå függvényében (ülepedési görbe). Ábrázoljuk az üledéktérfogatot és a relatív belså súrlódást az egykomponensá diszperzióközeg esetén a közeg relatív permittivitásának függvényében, elegyeknél pedig az elektrolit-, ill. az alkoholkoncentráció függvényében. A kísérleti eredményeket hasonlítsuk össze és magyarázzuk meg a tapasztaltakat Tömény szuszpenziók vizsgálata Ha a szuszpenzió térfogategységében lévå részecskeszám meghalad egy kritikus értéket és a részecskék között jelentås adhéziós eråk máködnek, akkor a rendszerben koherens, térbeli struktúra alakul ki. A koherens rendszerekben kialakuló szerkezet szilárdságát a részecskék közötti kötéspontok száma és eråssége szabja meg. A kötéspontok számát a diszperz rész relatív térbetöltése (a szuszpenziókoncentráció), valamint a részecskék mérete és alakja, a kapcsolatok eråsségét és a kötéspontok kialakulásának, illetve nyírás utáni újraképzådésének sebességét pedig elsåsorban a részecske részecske és a részecske közeg közti kölcsönhatás, tehát az adhézió és a liofilitás határozza meg. A koherens szuszpenziók részecskéi nem, vagy csak igen lassan ülepednek, de az ülepedés a struktúratömörödés, illetve szinerézis mindig éles határfelülettel történik. Különösen organikus közegá szuszpenziók hajlamosak a koherens struktúra kialakítására. A gyakorlati organikus közegá diszperziók (pigmentált lakkfestékek, polimerdiszperziók, olajbányászati fúróiszapok, szuszpenziós mátrágyák, szén-olaj szuszpenziók stb.) nagy többségénél ugyanis nagyenergiájú, poláris felületá részecskéket szuszpendálnak kevésbé poláris vagy apoláris közegben. Ennek következtében nem alakulhat ki megfelelå vastagságú és szerkezetá, a részecskék közötti adhéziós eråket lényeges mértékben csökkentå lioszféra. A liofilitást és ezen keresztül a szuszpenziókban kialakult szerkezet sajátságait adott szilárd diszperz rész esetén: különbözå nedvesedést biztosító közegek alkalmazásával, a közeg-részecske határfelületi rétegének megváltoztatásával (a diszperzióközegben oldott adalékokkal, elsåsorban tenzidekkel), a diszperz rész felületi polaritásának a szuszpendálást megelåzå módosításával, organofilizálásával szabályozhatjuk. Lényeges mértékben befolyásolhatja a szerkezetképzést és a szerkezeti szilárdságot a diszperz rész természete, duzzadásra, peptizációra való hajlama is. A liofilitás, ill. az adhézió megváltoztatása szorpciós módszerekkel közvetlenül tanulmányozható. Az organikus diszperzióközegben oldott felületaktív anyagok adszorpciójának, a szorpció jellegének (fizikai, kémiai), a szorbeált mennyiségnek (felületi borítottságnak), illetve a szorpciós réteg szerkezetének meghatározó szerepe van a szuszpenzió stabilitása és szerkezeti szilárdsága szempontjából. A hidrofil felületá részecskék szuszpendálást megelåzåen történå felületmódosításánál vízben oldott felületaktív anyagok adszorbeálódnak a részecskék felületén. A hatás mértéke a diszperz rész és a tenzid anyagi minåségén kívül nagymértékben függ a szorbeált mennyiségtål, ill. a felületi borítottság mértékétål. Az organofilizáló anyag mennyiségének növelése csak egy határig növeli a felület lipofilitását. További mennyiség forditott orientációjú, második réteg kiépülését eredményezheti, melynek poláris része irányul a közeg felé, ismét növelve ezáltal a részecskék közötti adhéziót. Az organofilizálás máveletének szabályozása, irányítása tehát csak részletes szorpciós vizsgálatokkal valósítható meg (2.2. pont). Rotációs viszkozimetria mérési elve A rotációs viszkoziméterekben két koncentrikus henger között helyezkedik el a vizsgálandó anyag. Az egyik henger rögzített, a másik pedig különbözå szögsebességgel forgatható (COUETTE-típus: külså henger forog, SEARLE-típus: külså henger rögzített). A henger forgatása a vizsgálandó anyagot tangenciálisan deformálja, amely a deformációval szemben ellenállást fejt ki. Viszkózus (newtoni) rendszereknél (pl. folyadékoknál) a súrlódási ellenállás jellemezhetå a súrlódási eråvel. Mivel a résben lévå anyag deformációja nyírás, az ellenállás mértéke eråvel, ill. az erånek a henger felületegységére vonatkoztatott nagyságával, az ún. nyírófeszültséggel jellemezhetå. Jele J, mértékegysége N/m 2 vagy PASCAL (Pa). Viszkózus rendszerekre ismeretes a összefüggés: J = 0 D összefüggés, ahol D a deformációsebesség gradiens (s 1 ), 0 pedig a belså súrlódási együttható. A newtoni folyadékoknál a nyírófeszültség (J) a sebességgradiens (D) lineáris függvénye, azaz a viszkozitás (0) állandó. Más anyagoknál a lineáris függés nem érvényes, a viszkozitás nem állandó. Kétféle eltérés van az ideális viselkedéstål: szerkezeti viszkózus, vagy nyírásra elfolyósodó (shear thinning) anyagoknál a viszkozitás csökken,

2 dilatáns, vagy nyírásra szilárduló (shear thickening) rendszereknél pedig növekszik a nyírás sebességének növelésével. Ezért ezeknek az anyagoknak a folyási tulajdonságait nem lehet egyetlen adattal, a belså surlódási együtthatóval leírni, hanem jellemzésükhöz a J = f(d) (folyásgörbe) vagy az 0 = f(j) függvényeket használjuk. Ezen függvények meghatározására alkalmasak a rotációs viszkoziméterek. A RHEOTEST rotációs viszkoziméterben a belså henger szögsebessége különbözå értékekre állítható és egyúttal meghatározható a hozzátartozó nyírófeszültség is. A belså henger spirálrugóval csatlakozik a forgatótengelyhez, amit szinkronmotor hajt meg. A forgatótengely fordulatszáma közbeiktatott sebességváltóval különbözå értékekre állitható. A D sebességgradiens arányos a motor fordulatszámával (7.13. összefüggés), mert D = du/db ~ )u/)b = k rt = 2 kbn, ahol )b: a réstávolság, )u: a belså henger kerületi sebessége, r: a belså henger sugara, T: a belså henger szögsebessége, n: a belså henger fordulatszáma, k: konstans. A mászer sebességváltó állása 1, jelá. A fokozatok száma egy további áttétellel megkettåzhetå egy kapcsoló a, ill. b helyzetbe való állításával. Így összesen 24 különbözå fordulatszámmal mérhetünk. Minden fokozatnak megfelel egy n érték, ez a egyenlet szerint meghatároz egy D-t, melyet 50 Hz hálózati frekvenciára vonatkozó D-érték táblázatból olvashatunk le. Ha a mért frekvencia (<) lényegesen eltér, a D-t a szerint korrigáljuk: D k = D </ A forgatótengely forgása a spirálrugón keresztül áttevådik a belså hengerre, ezért a belså henger rövid idå után ugyanolyan szögsebességgel forog, mint a forgató tengely. A készülék bekapcsolásakor a belså henger tehetetlensége folytán a rugó megfeszül. Ha a két henger között súrlódást okozó anyag nem lenne, a rugó feszültsége teljesen megszünne a fordulatszám felvételekor. Súrlódó anyag jelenléte miatt azonban a rugó feszülése nem szánik meg teljesen, ezért ilyenkor a forgató tengely és a forgatott henger egymáshoz képest bizonyos szöggel elfordulva marad az azonos szögsebesség ellenére is. A forgató tengelyhez egy potenciométer csatlakozik, melynek állító tengelye a belså hengerhez rögzített. A potenciométer ellenállása arányos a henger szöglemaradásával, ezért a szöglemaradást a potenciométer ellenállásának mérésével, gyakorlatilag a potenciométeren áthaladt áram eråsségének mérésével határozhatjuk meg. A nyírófeszültség a összefüggéssel számítható: ahol F s a súrlódó erå, r a belsåhenger sugara és h a magassága, M pedig F s r = a belså hengerre ható fékezå erå forgatónyomatékával. Adott hengerre 2Br 2 h = konstans = A, tehát J = M/A. Az M-mel egyensúlyt tart a spirálrugó megnyúlása miatt fellépå momentum. Ezért az árammérå által mutatott skálarész (") segítségével M = $" alakban fejezhetå ki a összefüggéssel ($ = állandó): miután $ és A azonos hengerre állandó, ezek hányadosa, Z is állandó (a mászerhez mellékelt táblázatban található). Az 0 látszólagos viszkozitást vagy mn/m egységekben J és D ismeretében a és összefüggés alapján kapjuk: 0 = 100 J/D f = 100/D Az így számolt viszkozitást azért nevezzük látszólagosnak, mert minden mért sebességgradiens-, ill. nyírófeszültséghez más és más viszkozitás tartozhat. Ha a hálózati frekvencia 50 Hz-tÅl lényegesen eltér (> +3 Hz), akkor f-et a összefüggés szerint kell korrigálni: 50 f k = f < A nem newtoni anyagok reológiai viselkedésének jellemzésére elsåsorban a J = f(d) ún. folyásgörbéket vagy az 0 = f(j) ún. viszkozitásgörbéket használhatjuk fel. Plasztikus és pszeudo-plasztikus (BINGHAM-test) rendszereknél a folyásgörbék lineáris szakaszának D = 0-ra történå extrapolálásával a BINGHAMféle folyáshatárt (J B ), az iránytangensbål pedig a plasztikus viszkozitást kapjuk. A koherens szuszpenziók töménységüktål és a részecskék közti eråhatásoktól függåen igen különbözå tulajdonságú reológiai testeket képezhetnek. Meghatározott töménységig amíg a részecskék nem építenek fel összefüggå vázszerkezetet, tehát amíg a szuszpenzió inkoherens a szuszpenziók általában newtoni folyadékok és viszkozitásuk leírására a összefüggés alkalmazható:

3 ahol 0 a szuszpenzió, 0 o a közeg viszkozitása, N a diszperz rész térfogattörtje, k pedig egyenlå méretá, gömbalakú, jól nedvesedå részecskék esetén egyetemes állandó, melynek nagysága EINSTEIN szerint 2.5. Szemikoherens szuszpenziókra jó közelítéssel érvényes a egyenlet sorbafejtett alakja (7.22. összefüggés): 0 spec = 0 rel 1 = 2.5 N + a 2 N 2 + a 3 N ahol a 2 és a 3 a részecskék alaki, szerkezeti tulajdonságaitól függå állandók. Koherens szuszpenziók visz- kozitás koncentrációfüggésének leírására már a fenti hatványsor sem alkalmas. A tömény szuszpenziók reológiai viselkedését elsåsorban a folyásgörbék lefutása, a hiszterézishurok területe, valamint a BINGHAMféle folyáshatár- és plasztikus viszkozitás alapján ítélhetjük meg. A szuszpenziók a folyásgörbék lefutása alapján a 7.7. ábrán látható fåbb reológiai típusokba sorolhatók. A folyásgörbék felvételéhez mérik a növekvå, majd a csökkenå sebességgradienseknél kialakuló nyírófeszültségeket is. Az eddig tárgyalt reológiai rendszertípusoknál ezek az értékek jó közelítéssel megegyeznek, de tixotróp rendszereknél jelentås mértékben eltérnek egymástól. A tixotróp rendszer tipikus folyásgörbéjét a 7.8. ábra szemlélteti. A koherens szuszpenziók folyásgörbéinek alakja függ az alkalmazott sebességgradiens-tartománytól is. A különbözå térbetöltésá, adhéziós és nedvesedési sajátságokkal rendelkezå szuszpenziók folyásgörbéi öt t í p usba sorolhatók, ahogy ezt a 7.9. ábra mutatja Az 1. típusú görbe a viszonylag kis koordinációszámú gyenge térhálójú rendszerek esetén jelentkezik. A 3. típusú görbe a még viszonylag laza térhálójú rendszerekhez rendelhetå, ahol a szerkezet a relaxációs folyás után, hirtelen omlik össze. Az 1 x típusú görbe a nagy töménységá rendszerekre jellemzå. A 2. és a 2 x típusú folyásgörbék a tárgyalt három szuszpenziótípus közti átmeneti rendszerekhez tartoznak. A nedvesedés növelése, a szuszpenziókoncentráció csökkentése a folyásgörbéken fokozatosan típusváltozást idéz elå. Eközben változhat a hiszterézishurok jellege is. A 3. típusú folyásgörbe I. szakasza a relaxációs folyás szakasza, ahol a regeneráció sebessége összemérhetå a nyírássebességgel. A II. szakaszon terjed ki a nyírás az egész résre 7.9. ábra: Szuszpenziók jellegzetes folyásgörbe típusai. és a koherens struktúra fokozatosan összeomlik. A III. szakaszon, a sebességgradiens növelésével fokozatosan kialakulnak a végleges folyási egységek. A konzisztens szuszpenziókban a liofilitást és az adhéziót befolyásoló tényezåk hatására a reológiailag mérhetå szuszpenziókoncentráció-tartomány oly nagymértékben eltolódhat, hogy egy adott szuszpenziókoncentráció mellett a rendszerek nem hasonlíthatók össze, mert egyik ülepszik, a másik pedig nem is homogenizálható. A reológiai jellemzåk szuszpenziókoncentrációtól való függésére igen sok empirikus és különbözå kiindulási feltételek alapján levezetett összefüggést írtak le. Mind tömör, mind pedig duzzadó és peptizálható diszperz résszel rendelkezå organoszuszpenziók J B, ill. 0 pl értéke koncentrációfüggésének leirására alkalmazhatjuk a és empirikus összefüggéseket: ábra: Tixotróp rendszer folyásgörbéje ábra: Reológiai rendszerek folyásgörbéi. ahol J B és 0 pl a N, J B és 0 pl pedig a N o térfogatkoncentrációjú rendszer BINGHAMféle folyáshatára, ill. plasztikus viszkozitása. N a vizsgált szuszpenzió töménysége térfogatszázalékban, N o pedig a koherens szuszpenzió kialakulásához szükséges minimális koncentráció ugyancsak térfogatszázalékban kifejezve. A N 0 -t üledéktérfogatméréssel, a J B -t, ill. 0 pl -t extrapolációval határozzuk meg. Az m és n a részecs

4 kék közötti adhéziós eråkre jellemzå állandók, melyek a kísérleti adatok logaritmikus léptékben történå ábrázolása alapján határozhatók meg. 39. feladat: Koherens szuszpenziók vizsgálata rotációs viszkoziméterrel Vizsgáljuk meg, hogyan változnak a vizes közegá természetes Ca-bentonit szuszpenziók reológiai tulajdonságai a vízben oldott lúgos elektrolitok mint peptizátorok minåségének és mennyiségének, valamint a szuszpenziókoncentrációnak a függvényében. A feladat második részében a Ca-bentonitból készített organofil bentonit organikus közegá szuszpenzióit vizsgáljuk ugyancsak a dezaggregációt elåsegítå segédanyagok kis szénatomszámú alifás alkoholok minåségének és mennyiségének, valamint a szuszpenziókoncentrációnak a függvényében. Eszközök: Rotációs viszkoziméter, golyósmalom, 12 db 100 ml-es fåzåpohár, 1 db 10 és 20 ml-es méråpipetta, 1 db 50 ml-es méråhenger. Anyagok: Természetes Ca-bentonit, organofil bentonit, vazelinolaj, alifás alkoholok, 50 g/l Na 2 CO 3 -, Na 3 PO 4 -, NaCl-, NaOH-, LiOH-, Na 2 SO 4 - és (NaPO 3 ) 6 -oldatok. A reológiai vizsgálatokhoz a szuszpenziókat, forgatható, zárt achátedénnyel ellátott golyósmalom segítségével készítjük elå, melyben egy nagyobb achátgolyó biztosítja a bedörzsölést. Az achátedénybe elåször bemérjük a számított mennyiségá deszt. vizet, vagy vizes elektrolitoldatot, ill. vazelinolajat vagy vazelinolaj alkohol elegyet. Ehhez adagolunk Ca-bentonitot vagy organofil bentonitot. A szuszpenziók homogenizálási ideje 15 perc. A szuszpenziókat ezután 100 ml-es fåzåpohárba tesszük, alufóliával lefedjük és a reológiai vizsgálatokat a beårlés befejezésétål számított 1 óra múlva végezzük. A golyósmalom elindítása csak a gyakorlatvezetå jelenlétében történhet. A reológiai mérés kivitelezése Ha RHEOTEST II típusú rotációs viszkoziméterrel végezzük a vizsgálatokat, akkor a különbözå viszkozitású anyagok mérésére különbözå méretá N, S, ill. H jelá külså henger (méråpohár) szolgál. Az S méråpohárhoz három különbözå méretá (S1, S2, ill. S3) belså henger, az N, ill. H jelá méråpohárhoz pedig egy-egy ugyancsak N, ill. H jelá belså henger tartozik. MegfelelÅ méråpohár és belså henger esetén a D a s 1 tartományban 24 fokozatban változtatható. A nyírófeszültség Pa, a látszólagos viszkozitás pedig s tartományban mérhetå. A kisviszkozitású (többé-kevésbé még folyékony) anyagokat az N, ill. S1, S2 vagy S3, a nagyviszkozitású (már pasztaszerá) anyagokat a H hengerrel és a hozzátartozó méråpohárral vizsgáljuk. Mérés elått mind a méråpoharat, mind pedig a belså hengert gondosan meg kell tisztítani és a felületeket a megfelelå mosófolyadékkal liofillé kell tenni a mérendå szuszpenzióval szemben. Célszerá a vizes, illetve organikus közegá szuszpenziókhoz különbözå mérårendszert használni. A vizsgálandó anyagból a belså henger méretétål függåen különbözå mennyiségeket töltünk a méråpohárba: belså henger jele N S1 S2 S3 H töltési mennyiség, ml A készülék méréshez való elåkészítését, a mérendå anyag betöltését és a mérést csak a gyakorlatvezetå felügyelete mellett végezhetjük. Határozzuk meg a mászer skálakitérését elåször fokozatosan növekvå, majd közvetlenül utána fokozatosan csökkenå sebességgradienseknél. A mászerhez mellékelt táblázat alapján számítsuk ki az egyes sebességgradiensekhez tartozó nyírófeszültségeket. Adjuk meg az egyes szuszpenziók teljes folyásgörbéit és állapítsuk meg, rendelkeznek-e a szuszpenziók tixotrópiával vagy dilatanciával. Számítsuk ki a folyásgörbék növekvå sebességgradienssel kapott ágának végså lineáris szakasza alapján a BINGHAM-féle folyáshatárt, ill. a plasztikus viszkozitást és ábrázoljuk a változtatott tényezå a szuszpenziókoncentráció, vagy az adalékanyag mennyiségének, ill. minåségének függvényében. Ha a szuszpenziókoncentrációt változtattuk azonos diszperzióközeg alkalmazásával, akkor vizsgáljuk meg a és összefüggések alkalmazhatóságát és adjuk meg az n és m exponenseket is. A N o értékeket üledéktérfogat méréssel határozzuk meg. A diszperzióközegben oldott adalékanyagnak (szervetlen elektrolit vagy alkohol) a diszperz részre vonatkoztatott koncentrációja egyezzék meg a reológiai vizsgálatoknál alkalmazott koncentrációval. Az üledéktérfogat vizsgálatát 10 ml-es csiszoltdugós osztott kémcsövekben végezzük 10 ml diszperzióközeg/1 g diszperz rész beméréssel (38. feladat). Az egyensúlyi üledéktérfogatot 1 heti állás után olvassuk le. A koherens struktúra kialakulásához szükséges minimális koncentrációt (N o ) a összefüggéssel számítjuk: N o = 100 V s /V ü ahol V s az m tömegá, k sáráségá anyag térfogata V s = m/k, V ü pedig az egyensúlyi fajlagos üledéktérfogat. 40. feladat: Tixotrópia vizsgálata Eszközök: Anyagok: 5 db 10 ml csiszoltdugós kémcså, 2 db 10 ml-es méråpipetta Na-bentonit, 0.2 mol/l Na-, K-, Ca- és Mg-klorid-oldatok

5 55. feladat: Polielektrolit jellegá xerogélek duzzadási sebességének meghatározása tömegméréssel Eszközök: 7 db 100 ml-es csiszolt dugós porüveg, 2 db 100 ml-es mérålombik, 2 db 20 ml-es méråpipetta, l db üvegbot, 2 db csiszolt fedås 3 cm átméråjá beméråedény, 1 db fotocsipesz. Anyagok: Zselatinlapok, 1, 0.1 és 0.01 mol/l HCl és NaOH-oldatok, 96 %-os etilalkohol, n-propil-alkohol A zselatinlapok tömegét mérjük le analitikai pontossággal, majd 1 1 lapot helyezzünk el ml adott töménységá savat, lúgot, ill. deszt. vizet tartalmazó porüvegbe és gondosan zárjuk le. Az edényeket helyezzük termosztátba, vagy állandó håmérsékletá helyre. 15 perc elteltével emeljük ki a mintákat a folyadékból, és száråpapírral gondosan leitatva, zárt méråedényben mérjük le a tömegüket. Ezután visszahelyezzük a lapocskákat a megfelelå folyadékba és az elså duzzadási idåket is beleszámítva 30, 60, 90 és 180 perc elteltével ismételten megmérjük a zselatinlapok tömegét. A mérési idå folyamán az oldatokat idånként üvegbottal keverjük meg. Célszerá a zselatinlapokat 4 percenként elhelyezni a folyadékokba, mert így biztosítható a folyamatos mérési lehetåség. Ismerve a zselatinlapok száraz tömegét és a különbözå duzzadási idåk után mért tömegét, kiszámítjuk a felvett vízmennyiségeket. Ábrázoljuk a százalékban kifejezett vízfelvételt a duzzadási idå függvényében. Számítsuk ki minden t idåhöz a duzzadási sebességet, vagyis az 1 g zselatin által 1 másodperc alatt felvett vízmennyiséget grammokban és ábrázoljuk ezeket is a duzzadási idå függvényében. Dehidratálószerek, így pl. etil- vagy propil-alkohol jelentås mértékben befolyásolják a polielektrolitok vízfelvételét. Ennek tanulmányozása a sav-, ill. a lúg hatásának vizsgálatával analóg módon történhet. 56. feladat: Karboxi-metil-keményítÅ (karboxi-metil-amilóz, CMA) gélek reológiai vizsgálata A keményítå különféle növényekben keletkezik és azok tartaléktápanyagaként szolgál. A keményítå különbözå szerkezetá glükóz molekulákból épül fel, melynek összegképlete (C 6 H ) n. Az építå alapmolekulák száma 10 és 500 ezer között változik. A keményítå két fåkomponenst tartalmaz, az amilózt és az amilopektint, melyek aránya a különbözå növényekben eltérå lehet. A keményítå jellemzå tulajdonságai közé tartozik, hogy hideg vízben oldhatatlan, forró vízben gyorsan duzzad és kolloid oldatot képez, amely lehátve géllé dermed: csirízt alkot. A keményítåoldatok, ill. gélek képzådését és tulajdonságait oxidációval, hidrolízissel éter-, ill. észter-származékok elåállításával lényeges mértékben befolyásolni tudjuk. A módosított keményítå-származékok között található legismertebbek a karboxi-metil-keményítåféleségek, melyeket monoklór-ecetsav és keményítå alkalikus közegben történå reagáltatásával állítanak elå. Egy karboxi-metil-keményítå molekula (karboxi-metil-amilopektin, CMA) szerkezetének egy részét a 9.5. ábrán mutatjuk be ábra: Karboxi-metil-amilopektin molekula szerkezeti képlete. A CMA tehát tipikus anionos polielektrolit, relatív moláris tömege a százezret is elérheti. Vízben gyorsan duzzad és már viszonylag kis koncentráció esetén gélt képez. Hátránya viszont, hogy érzékeny az elektrolitok és kölönösen a többértéká kationok jelenlétére. Géljeiben több mikroorganizmus gyorsan szaporodik, illetve szaporítható, ezért tartósítani kell, melyre elsåsorban a NIPAGIN (metil-p-hidroxibenzoát) alkoholos oldatát használják. Ennek ellenére nagyon sok iparágban (élelmiszer-, gyógyszer-, kozmetikai-, textil- stb.) elterjedten alkalmazzák. Vizsgálataink célja annak megállapítása, hogy a vízben oldódó elektrolitok és az etil-alkohol hogyan befolyásolják a CMA-gélek szerkezetképzését és reológiai sajátosságait. Eszközök: Anyagok: Szabályozható fordulatszámú mechanikus keverå, viszkoziméter, 6 db 100 ml-es fåzåpohár, 2 db 10 ml-es RESILA-pipetta, 1 db 10 ml-es hasaspipetta. KülönbözÅ szubsztitúciós fokú CMA-minták, abs.etanol, 0.01 mol/l NaCl, Na 2 SO 4, Na 3 PO 4, CaCl 2 és AlCl 3 oldatok. A reológiai vizsgálatokhoz a CMA-géleket változtatható fordulatszámú mechanikus keveråvel szobahåmérsékleten végezzük. Az oldószerbe amely lehet deszt. víz, vagy 0.01 mol/l koncentrációjú NaCl, Na 2 SO 4, Na 3 PO 4, CaCl 2, ill. AlCl 3 -oldat, valamint különbözå térfogattörtá etanol-víz elegy állandó keverés közben kis részletekben adagoljuk a CMA port. A keverést percig végezzük, a reológiai vizsgálatokat a keverés befejezésétål számított egy órai duzzadási idå után kezdjük

6 A készítendå gélmennyiség g, a gélkoncentráció 2.0 és 5.0 g CMA/100 g gél között változhat. A reológiai vizsgálatokat RHEOTEST II. rotációs viszkoziméterrel a 7. fejezetben és a 39. feladatban leírtaknak megfelelåen végezzük. Állapítsuk meg, hogy a CMA-gélek milyen reológiai rendszertípushoz tartoznak, plasztikus viszkozitásuk és BINGHAM-féle folyáshatáruk hogyan változik a változtatott tényezå függvényében. Magyarázzuk meg az elektrolitminåség és a gél reológiai sajátosságai közötti összefüggést. 165

7 RE1: Polimer gélek reológiája (7.4 fejezet 56. feladat) Feladat eltérések a könyvtől: 3-szor 50 cm 3 vizes szuszpenziót készítünk, keverni/kevertetni kell őket: 1-1,8 g xanthán gumi/100cm 3 (a pontos értéket a gyakorlatvezető mondja meg!) elektrolit: 0,00-0,50 tartomány (pl. 0,00; 0,10 és 0,40 M CaCl 2, az adott értékeket a gyakorlatvezető mondja meg!) A különböző elektorlit koncentrációjú szuszpenziókat úgy kell elkészíteni, hogy a xanthán gumit először ~ feles mennyiségű desztillált vízben beduzzasztjuk, majd utána adjuk hozzá a még szükséges mennyiségű desztillált vizet illetve elektrolit oldatot. Készítsünk egy negyedik gélt is úgy, hogy az elektrolit koncentrációja szintén a legmagasabb legyen a fenti koncentráció értékek közül, de xanthán gumihoz rögtön adjuk hozzá az elektrolitot is. Figyeljük meg az eltéréseket. 1 órás állás után felvesszük a folyásgörbéket a Rheotest II rotációs viszkoziméter kiválasztott mérőfejével (S3) (30-35 ml gélt töltsünk bele) növekvő, majd csökkenő nyírássebesség gradienseknél. Mérjük meg a minták ph-ját! Az eszközöket vízzel majd desztillált vízzel alaposan mossuk el! Értékelés: Ábrázoljuk a folyásgörbéket és állapítsuk meg azok jellegét. Értékeljük ki őket a típustól függően (ha plasztikus: pl és a folyásgörbe csökkenő sebességgradiensek esetén mért szakaszából, ha szerkezeti viszkózus: látszólagos) Hasonlítsuk össze a kapott eredményeket a változtatott paraméter függvényében! Táblázat: választott henger, z=?, fokozat D (oda) (vissza) (oda) (vissza) paraméter jellemző mennyiség mértékegységek mértékegységek

8 RE2: Polielektrolit gélek reológiája (7.4 fejezet 56. feladat) Feladat eltérések a könyvtől: Mérjünk 3 főzőpohárba 3-szor 1,5 g CMA-t/CMK (karboximetil-amilopektint). Készítsünk 49 cm 3 desztillált víz kis részletekben való hozzáadásával, folyamatos keverés mellett hidrogélt. Mérjük meg a hidrogélek ph-ját és KOH (0,1M) oldat hozzáadásával állítsunk be 2-3 ph-val nagyobb ph értékeket a második pohárban, még 6-7 ph-val nagyobb ph értékeket a harmadik pohárban. Kb. 1 óra állás után felvesszük a folyásgörbéket a Rheotest II rotációs viszkoziméter kiválasztott mérőfejével (S3) (30-35 ml gélt töltsünk bele) növekvő, majd csökkenő nyírássebesség gradienseknél. Az eszközöket vízzel majd desztillált vízzel alaposan mossuk el! Értékelés: Ábrázoljuk a folyásgörbéket és állapítsuk meg azok jellegét. Értékeljük ki őket a típustól függően (ha plasztikus: pl és a folyásgörbe csökkenő sebességgradiensek esetén mért szakaszából, ha szerkezeti viszkózus: látszólagos) Hasonlítsuk össze a kapott eredményeket a változtatott paraméter függvényében! Táblázat: választott henger, z=?, fokozat D (oda) (vissza) (oda) (vissza) paraméter jellemző mennyiség mértékegységek mértékegységek

9 21. Reológia kiskérdések 1. Mit nevezünk folyásgörbének és viszkozitásgörbének? 2. Milyen folyásgörbe típusokat ismersz? 3. Mi a nyírófeszültség? (definíció, jel, mértékegység) 4. Mik a newtoni folyadékok? 5. Milyen eltérések lehetségesek a reológiai viselkedésben a newtoni folyadékoktól? 6. Mely folyásgörbe típusok lehetnek jellemzőek a koherens szuszpenziókra? 7. Hogyan lehet meghatározni a plasztikus viszkozitást ( pl ) és a Bingham-féle folyáshatárt ( B )? 8. Hogyan lehet befolyásolni a polimergélek viszkozitását? 9. Hogyan lehet befolyásolni az agyagásvány szuszpenziók viszkozitását?

2. Makromolekulás oldatok tulajdonságai

2. Makromolekulás oldatok tulajdonságai 2. Makromolekulás oldatok tulajdonságai A makromolekulák kis molekulákból (un. monomerekbıl) kovalens kötéssel felépülı óriás molekulák, a molekulatömegük (M) általában nagyobb, mint 10000 g/mol. Eredetük

Részletesebben

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek

Részletesebben

Mosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat

Mosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat Mosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet vi. Bevezetés Tematika vii. A mosási mechanizmus főbb lépései viii. Mosószer komponesekés

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok)

A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok) A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok) Tisztasági problémák a borban Áttetszőség fogyasztói elvárás, különösen a fehérborok esetében Zavarosságok: 1. bor felületén (pl. hártya); 2. borban szétszórtan

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek. Kolloid rendszerek

Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek. Kolloid rendszerek Diszperz rendszerek 2. hét Többkomponenső - valamilyen folytonos közeg, és a benne eloszlatott részecskék alkotta rendszer Az eloszlatott részecskék mérete alapján: homogén rendszer heterogén rendszer

Részletesebben

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1 Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén

Részletesebben

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához

Részletesebben

800-5000 Hz U. oldat. R κ=l/ra. 1.ábra Az oldatok vezetőképességének mérése

800-5000 Hz U. oldat. R κ=l/ra. 1.ábra Az oldatok vezetőképességének mérése 8 gyak. Konduktometria A gyakorlat célja: Az oldat ionos alkotóinak összegző, nem specifikus mérése (a víz tisztasága), a konduktometria felhasználása titrálás végpontjelzésére. A módszer elve Elektrolitok

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

A kémiai egyensúlyi rendszerek

A kémiai egyensúlyi rendszerek A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok

Részletesebben

1. Asszociációs kolloidok

1. Asszociációs kolloidok 1. Asszociációs kolloidok Az asszociációs kolloidok molekulái aszimmetrikus (un. amfipatikus) felépítésőek. Ezek a poláris fıcsoportot és apoláris molekularészt (8-nál nagyobb szénatomszámú alkil láncot)

Részletesebben

Ú Ó Ö ö ü ö ö ö Í ö Ö ö ö ü ü ü ö ü ü Ú Ü Ú ü ü Ó ü ü Ő ö Ú Ó ű Ú Ó Ö ö Ú Ó Ú Ó ö ű Ú Ó Ú ö ű Ú Ó Ú Ó ö Í Í Ú Ö Ú Ó Ü Ó ö Ú Ó Ú Ó Ő Ő Ő ö ö ö ö Ü Ü ö ö ö Ő Ó ü ü ö ű ü ű ű Ó ü Ü ö Ü Ú Ó Ó ö ű Ü ö Ú Ú ö

Részletesebben

ő ü Ú ö ő ü ö ü Ó ú ő ő Ú ő Ú ő ü ü ő ő ö ö ő ü ő ő ő ő Ü Ö ü ő Ú ő ü ü ő ö ü ö ö ő ö ö ő ö ő ú ő ő ú ü Ú Ó ű ö ő Ü Ő ö ő ő ö ö ü ő ő ü ő ő ö ö Ö ü ü Ő ő ü ő ú ő ő ö ő ö ú ö ő ö ő ü ú ő ő ő ő ő ő ü Ú ö

Részletesebben

ö ú ó ó ó ö ö ö ő ó ó ö ö ú ő ó ó ö ő ö ú ő ü ő ö ú ö ő ó ő ü ő ü ó ö ú ű ö ó ö ú ű ü ú ó ü Í ü ó ő ó ö ö ó ó ő ő ő ó ó ő ő ő ő ő ő ő ő ö ő ő ó ó ó ö ú ó ő ő ó ó ő ő Í ő ő ú ő ó ó ó ó ö ö ő ő ó ó ő ő ű

Részletesebben

ü Í Ö ö ö ö

ü Í Ö ö ö ö ö Ő ü Í Ö ö ö ö Í ö Ü ü ö Ö Ü ö ö Ó Ö Ő Í Ő Ö ö ö ö ü Ó ü Ü ü Í ű ü ü ü ű Í Ó ü Ó Í Ó Ü Ü ö ü Ó ö ű Ü ö ö ű ö ö Ö ö Ö ö ű ö ű Ö Ö Ö ö ö Ö Í Ü Ó Ö ö Ü Ü ü ü ű ö ö ü ü ö Ö ű ö Ö ű ú ü ű ű ö Ü ö Ú ü ú ö Ü

Részletesebben

ö Ö Ó ö ő ú Ö őú ü Ö ü ő Ó Ö ó Í ő ö ő Í ö ő ő ő ő ó ő ő ű ú ő ú ő Ó ó Ó ú Í ú ő ö ő ő ö ó ü ő Í Í ű Ö ő ü ó ö ü ó ú ő ó Í ü ő ó Í ó ő ő Í ó ü ü ű ű ü ű ü ű ő ó ó ö ö ő Ú ó ó ő ó ö ő Í ó ö ö Í ú Ó ó Í

Részletesebben

ó ó ó ó ó ó ö ö ú ö ó ó ó ó ó ö ó ó ó ó ó ö ó Ú ú Ő ü ó ó ü ó ó ó ó ó ó ó ü ü ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ő ó ó ó ó ő Í ő ö ó ó ő ö ö ÍÍ ű ó ő ó Í ó ő ó ó ó Íó ó ó ö ó ó ö ő ö ó ó ő ű ó ó ö ó ü Í Í ó ö ó ő ó ő ő

Részletesebben

ííó í í Ú ú ó í ü úó Ú ö ó Ú Ű Í ó ö ó ö ö Ö íí Öó ó Í Ü ó í í Ö Ú Ú ó ö ú ó í ú Í ó Í Ó ó ö ü ó íü ó ÍÜ ó ó ú í ó í ó ü í ó ó Ö Ú Ú Í í ÍÍ í í Í íó ú í íó ü Í í Ü Ú í í ü ü í Ú ó Í ó ö ú í ö ú ö ó í ó

Részletesebben

ö ü í ö Ü ó í ü ü ó í ó ö í ö ö ü ö ö í ö í ü í Ü í ó í Ú í Ő ú ü ü ö Ü ö ü ó ú ö ó ó í ű í ú í ó ö ö ü ú ö í ö ö Ü ó ó ü ü ü ó í ű ö ö ű ö Ü ö ö ü ö ö ö ü í ü ö í ó ö ú í ö í ü ó ó ó ó ö ö ü ö ö ö ö ü

Részletesebben

ó ó ó ö í ő ó ő ó ű ö ő ü ö ő ő ű ó Ő ű ö ö Ó ő ö ü ő ű Ó ú ő ő ű ö ő ú őí í ó ú í ó ó Ú ö ó ö ö ő Ú í ó ű ó ő ő ő ó ö ö ö ó í ó ó ő ó ö ö í ü ő í ő ö ó í ű í ó ó í ö ő ő í í í í ő ó ű ó ő í ú ó í ö ó

Részletesebben

ü ó ó ü ű ö Ö ö ü ö ü ö ö ü ö ú ü í ó ó ó Ö ó ü Ö ö ü ö ú ü í ó ü ö ü ö ú ü ö í ú ö í ú ü í ú ü í ú í ú ö ó ü Ö ö ü ó í ü ó ó ű í í ó ö ö ö í ú ö ü í

ü ó ó ü ű ö Ö ö ü ö ü ö ö ü ö ú ü í ó ó ó Ö ó ü Ö ö ü ö ú ü í ó ü ö ü ö ú ü ö í ú ö í ú ü í ú ü í ú í ú ö ó ü Ö ö ü ó í ü ó ó ű í í ó ö ö ö í ú ö ü í ö ö Ö ó ó ü ű ö Ű Ö í ű ü ö ö ó ü ű ö Ö ü ö ö í ö í Ö ű ö í ü ö ö ü ű ö í ó ű ö ö ó í ü ö ű ö í ü ö ú ú í ö ü ö ó ü ö í ö Ö ö í ó ö ü ó ú ö í ó ö ü ó ü ű ö í ü Ű ö ó ö ö ö ö ü í ü ó ó ü ű ö Ö ö ü ö ü ö

Részletesebben

ó í ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö í ü í í í ö ö ö ö í ü ü ö ö í ü ö í ó í í ü ü ü ó ö í ü ü ü ó ü í í ö ü ó í ö ü ü ü ú í ú ü ö ü ó í ö ü í

ó í ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö í ü í í í ö ö ö ö í ü ü ö ö í ü ö í ó í í ü ü ü ó ö í ü ü ü ó ü í í ö ü ó í ö ü ü ü ú í ú ü ö ü ó í ö ü í í ö ü í ü ü ú ó ü ö ö í ü ü ö ü ö ű ö ó Í í ö ü ö ö ö í ö ü ü í ó ü ú ü ö ü í ö ó í ü ú ó ü ö ü í ö ó í ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö í ü í í í ö ö ö ö í ü ü ö ö í ü ö í ó í í ü ü ü ó ö í ü ü ü ó ü í í ö ü ó í

Részletesebben

Ö ö ö Ü ó ó ö ö ö ö Í Í Í Í Í ü Ü Ü ó Ü ü ü ü Üü Í ÍÜ Íü Ü ü ó ÍÜ ÍÜ Íü Ü ó ü Ü ó Ü Íü Ü ü ó ü ó Ö ö Ú ó ó ö ö ű ű ó Ö ó Ö ó ÍÜ ó Ü ó ó ó ö ü ó ó Ü ó ó ö Ő ö ö ó ó ó ó ó Ú ó Ú ó Ü ü Ü ó ü ó ü ó ó ó ö Í

Részletesebben

ü ö ö ö ó ö ö ö ö ö ö Ü Ü ö ö ó ö ö ü Ú Ü ö ö ö ö ü ü Íó ö ó ö Ö Ö ö ó Ó Ö Ö Í Ö Ö Ő Ö Ö Í Ő ó Ő ó ó ö ó Ü ó Ü ű ö ó ó ö Ö Ő ó ó Ő Ó ó ó ó ó ü ü Ó Ü ü Í ó ű Í ó ó ó ű Ó ó ó ó Ü ó ö ó ü ö ö Ó ó ó Ö ű Í

Részletesebben

ú ü ű Í Í ű Í ű Í Ü Í Í ú ú ű ú Í ú ú Ü Í ű ú Ü ú ü ű ú ú ü ű ú ú ü ű ú Í ú ü ű ú Ü ú ú Í ú ü ú ü Íű Í ú Í ú ú ú ű ú ű ú ü ú Ü ü ú ű Ü ú ú ű ű ű ú ú Í ű ű Ű ű Ü úü ü ű ű ú ü ü ű ú Í ú ú ü Ú ű Í ü ű ű ü

Részletesebben

SZILÁRD/FOLYADÉK HATÁRFELÜLETI ADSZORPCIÓ

SZILÁRD/FOLYADÉK HATÁRFELÜLETI ADSZORPCIÓ SZILÁRD/FOLYADÉK HATÁRFELÜLETI ADSZORPCIÓ 1. Elméleti bevezető: adszorpció híg oldatokból szilárd adszorbenseken Folyadékfázisból történő adszorpció esetén az adszorbens felülete mindig teljesen borított

Részletesebben

Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS

Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS Készítette: MEZEI AMÁLIA Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Határfelületi- és Nanoszerkezetek

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK Egy tetszőleges vezetőn átfolyó áramerősség (I) és a vezetőn eső feszültség (U) között az ellenállás teremt kapcsolatot (ld. középiskolai fizika): U I R R

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

Felületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy

Felületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy Általános és szervetlen kémia 8. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a többkomponenső homogén rendszereknek milyen csoportjai lehetségesek milyen sajátságai vannak az oldatoknak Mai témakörök határfelületi

Részletesebben

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

XANTHANI GUMMI. Xantán gumi

XANTHANI GUMMI. Xantán gumi Xanthani gummi Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.4-1 [11138-66-2] DEFINÍCIÓ XANTHANI GUMMI Xantán gumi 04/2009:1277 A xantán gumi nagy molekulatömegű anionos poliszacharid, melyet szénhidrátok Xanthomonas campestris-szel

Részletesebben

í ó ü ó ö ö ü Ö úü ó ó ő ö ó ó ő Ü ú ó ú ö ó ó í ó ö ö ú ó ő ü ö ö ó Ó ö ő ö ő ó ű ó í ó ő í ö ő ü ö ö ő ó ő ó í ó ö ö ü ő ó ü ű ű ó í ó ö ö ü ó ö ó Í ó í ö ű ó ó ú ü ö ó ó Ü ó ó ó Ú ó í Ü ö ö Ü ú ü ö

Részletesebben

v1.04 Analitika példatár

v1.04 Analitika példatár Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.

Részletesebben

TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, III. forduló - megoldás 2010 / 2011 es tanév, XVI. évfolyam 1. a) 2008. dec. 30-án, az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszakán Etiópia előterjesztésére határozták el.

Részletesebben

ő ö ü ó ő ő ő ü ó ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő Í ú ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ő ő ö ű ó ő ő ő ő ő ö ő ó ő ő ó ó ü ő ő Á ó ő ő ú ő ü ü ü ú ó ő ő Ö ő ü ó ü ó ő ő ö Ó ő Ü Ú ö ó ö ú ü ő ő ű ő ő

Részletesebben

ü ü ö ú í ü ö ü ő Ő ö ú ü ö ó ö ü ó ü ő ö ö ö ö ő ü ü í ü ö ü ö ó ó ú ő ö ú ó ö ő ő ö ö ö ő ö í ö ú ő í ö ú ö ó í ó ü ó ő ó ő ó ó ö ü ó ő ú ó ó í ő í ó ü ö ó ö ü ő óí ö í ó ü íí ó ö ő ő ü ó ó ó ü ú Ö Ó

Részletesebben

ö ö ö ó ö ó ó ó ő ö ó ü ü ö ő ö í ő ü ü í Í ö ó Í ó ö ö ö ő ő í ó ö ü ő ő ó ú ü ó ö ú ú ü ó ü ó ó ó ö ü ü ó ö ő ó ö ó ő ő ö ü ó ó ü ú ő ó ú ö ö ú ö ö í ü ö ő í í ö ó ű ő ó ö ö ü ő ü ö ő ö ő ú ő ö ö ő ő

Részletesebben

ö Ö ü ö Ü Ö Ö í ó ü ü ö ö ö ö í ó Ö ö ö ö í í í ó Ő ü Ö í ö ü í í ó Ö Ö ü í ó í ü í ó ó ó ü ó ö ü óű ű ö ü ö ű ö ü ó Ü ö ö ú ü ö í ó ó ö ö í Ü ú Ú ü í í í ü ó ö ö í ú ó ó í ó ü ö Ö ö í Ő í ö ö ü ó ó í

Részletesebben

ő ő ü ú ó ü ő ü ó ó Ö ő ő ó ő ő ó ó ó ő Á ó ü ó ő ő ő ó ó ó ő ó ó í ó ő ő í ő í ő ó í í ú ó ó ó í ó ó ü í ú ő í ü ü í í ó ű ű ó ü ü í ő í ü í ó ő ő ü ű ű ű ó ü ő í ó ó ő í ú ü ő ú í ő í ő ő ó ó Ö Ö í ú

Részletesebben

ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö

ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö ö ü ü ö ü ó ü ü í ü ó ó ö ó ó ö ö ü ö ö ü í ü ü ü ö ó ü ö ü ú ö ö ö Ö ü ó ó ü ü ó ó ó ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö

Részletesebben

ó ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó Á ó Ö ó ú ó ó ó ó ó ü ű ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó í ó ó í ó ü ü ű í ó ó ó íí í í ó ü ó í ó í í í ó ó ó í ó ó í ó ó ü ó ó ü ó ó ó ű ü ó ű ü Ő í í ü í ü ú ű ó í ü ó í ó ü ó í í ó Ö

Részletesebben

í í Ü í í í Ü Ű í Ó Ó Ó Ő ú Ü Í í Ó Ü Ü Ü ű í í Ü Ü í Ú í í í Ú í Ó í ű Ö ú í Ü Ü Ö Ó ű í Ő Ó Ó í Ü Ő Ó Ü Ó Ó Ü ű Ü Ó ű í Ó Ő ű Ó Í Ő Ő Ó Í í ű ű í ű í ű ű í í ű Ó Ó í í í Ü í Ü í Ó í í í í Ü í Ü Ó Ü Ó

Részletesebben

Á ö Ó ű ö Ő Ö ö ű í í í ö Ó ó ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó í í í ö Ó ó ó ó ö í í ö Ó ó í í í í ó Ó í í í ó ó í í ü í ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó ó í í ó í í ö í ú ö ö ó ú ű í í ú ó ö Ó ú ö ó ú ú ö ö ó í

Részletesebben

ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő

ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő í í ú í í Ö Ű Ö Ő Ó ö ő ü ü ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ú í ö ö ú ő Á ő ö ő ő ó ö ö í ő ü ő ő ő ő ü ű ö ő ó ő ő ő ü ü ö ő ü ö ő ő í ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü

Részletesebben

Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ö ű ö Í Í ö ö ö Í ú ú ö ú ö ö ú ö Í ú ú ú ö ú ö ú ö ö Í ö Ü ú Ö ö Ü ú Á ú ú ö ú ú ö ú ú ú ö ö ö ű ű ö ö ö ú ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ö ű ö ö ö ú ö ú ú ö ö ú ú ö ú ö ú ö ú ö ú ú

Részletesebben

í ő ú ó ü ő Á í ó ö ű ó ő Í ő ó ó í ó í ó í ó ó ó í ó ó ü ő í ü ó ó ő ő ü í ü ö ö í ó í ó ő ö ő ó ó ö ÁÍ Í ö ö ó ö ó ó ö ő ü ő ö Ő ó Í Í ő ö í ö ö í ó ő ö ö í ú í í ó ő ü ö ö í í ó í ő ó ü ő í ö ó í í

Részletesebben

ö ö ö ő ő ó ő ö ö ü ő Á ó ő ö ö ő ő ö ö ő ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő Ü Ü ó ö ű ó ő ö ö ü ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő ü Ü ó ö ö ű ö ö ü ü ű ű ó ü ü ő ő ü ü ő ü ü ö ó ó ö ö ű ó ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű Ú ö Í ö ó ü

Részletesebben

Ö ü ö ü ö Ö ü ö ö Ö í í ö ú ö ö í ö ö ö í ö ü ö ö ö í í í í ü ö í í ö ö ö Ö ö í ú Ü ö Ö ö Ü ü ü í ö í í ö í ö Ö ű ö ü í í í ö Ö ö ü ö ö í ö í ú ö Ő ö ö ü í ö ö í ö ö ü ö ö ö ö í í ü í ö ü ü ö Ő ö ö í ü

Részletesebben

ó Ü Ú Á ó ú ó ú ó ó ú ó ő ó ó ó ó ő ő ú ó ó ú ő ü ő Ö ó ó Ó Á Ö Ü ó ő ó ó Ö Ö Ü Ö Ö Ö ő Ö Ö Á Í Ö Á Ö ő ő Ö Ú Ú ÁÍ Ó Á Á Ü Ó ő ú ú ű ó ó ó ó ő ú ú ő ó ó ó Ú Ö ú ű ü ű ü ú ú ű ü ű ü ó ő ó ú ó ű Í Í ó óí

Részletesebben

ö ÍÍ ö Ü Í ó ö ú ö ú Á ö ő ö Ú ö Ú ó ő ö ó ő ö ú ó ó ö ű ö ű ő ő ö ú ö Ú ú ű ő ö ö ú ö ú Á ó Ö Ú Ő ó ó ö ő ö ú ű ö Í ő ó ó ó ű ó ü ö ó ó ö ú ó ő ü Ü Ü Ü ü ő ó Ö Á ó ó Ü ő ü ő ó ö Ü Ö ó ü ő ó ü ó ő ó ó

Részletesebben

ü ö ó Í ü ő ő ú ő ü ő ó ó ó ó ő ő ó ó ő ő ó ő É ü ő ő ű ő Ü ő ó ő ö ő ü ü ű ö ő ö ö ü í í ű ő í ő ó ö Í ö ü í ó ü ó ő ü ő ú í ó ü ó ő í ö ó ő ü ú í ö ő Í ö Ö ő ü ú ö ú ü ő ö ó ü ü ű ö ő ő ő ü ü Ü ó ó ő

Részletesebben

ő ö ő ő ó ő ö ő ő ó ő ő ő Ü ő ő Ü ő ő ö ü ő ó í ó ő ő í ő Ü ó ö ő ő ö ö ó ö ü í ő ő ö ó ö ó ó ó ó ö Ü Ü ő ö ó ö ö ö ű ó ő ő ő ú ő ö ö ő ö ö ő ö Ü í í ó Ü ű ő ő í ó ö í ó ó Ü ö ö í ö ó ö ő ó ö ö í ö ú ö

Részletesebben

Í Í í ő Í Ö Ú Á ó Á Á ő ó Á ü Ó ő ő ő Ö ú ő í ö ú ü Í í Ó ó Ó ú Í ó Ó Í Ú Ó Ő Ó ö Ó Őí ö ö í í ó Á őí ő ó ő í ú Í ó ó ó Í ö ő Ő í Ó ő Ó í Ó Ó ö ú ö ú ö ú ő Í í ó Ó Ó Úú ö Ő ö Ó ú ó ó ó Á í ó ó ö ú ö Ó

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Ü Ö ó ó Í Ő Ü Í Á ó Á Ü Ü ó Ö Ű Á Í Ö ó ö ó Í Í Í ó ó ó ó Ő Ü Ö Ö Ü ó ó Ú Í Í Á Í Í Í Í Ö ó ó Í Ü Ü ó Í ó Ú Í Í ó Ú ó Ú Í Á Ü Ú Á ó Ö ö ó ó ó Í ü Á ó Ü ö ó Ö Ú Ö Í ó Í Ü ó Ú Í Í ö ó Ú Í Í ó ö Í ó Í ó

Részletesebben

á Ó Ó Í Ő Ő Ő Ő Ű Ő ö Ő Ő Ő Ő Ú Ú Ő Ő Ű ó Í Ú Ő Í Ő Ú Í á ö á á á ó á ö ű Í á ó ő ö ü ő ő ő ó ó ó ű ó őá á á ő á ó ő ő ó ü ő Í ú ő á ö ő ő ő á ó Ú ó Í ó á Í ó ü ó á ö ü ó ö ö ó á ó á á Í á ü ó Ó Ü á ó

Részletesebben

ú í ú ö í ö í ö í í ö í ű ű ö ü ü í ö ű ű ö ö ö ü ü ö ö í ú ö í ö ö ö í ü í ű ö ö í ű ö í ü ö ö ö ö ü í Í í ö ö í ö ű ö ö ü í ű ö í ö ú ű ö ű ű í ű ö ö ú ö ö ü ö ü ö ű ö ö ö ö ö ö í ö ö í ö ö í ö ö í ü

Részletesebben

ő Ö Ú Ó Ö Á Á ö ő ő ű ő ö ő ő í Í ő ő ő ő í ö ö Á ő Í ö ü ö ő ő í ű Í ü ö ő í í Ö Á ö ö ű ö ő Ö Á ő ö ö ö í í ű ö ű í í ö Í ö ö í ö ü ő ö ö ő í í ü ö ö í ö í ü ö ö í í ö ö í ö í í í ö ö í ö ő ő ö ő ú í

Részletesebben

Ö í í í í í í í í Ö í í Í í Í ő ő ű ö ü ő ő ü ő ő ő ö ő Í ő ő ő ő ö ő ő ő ő ő ő Í ő ő ő ő ő ő ő ü ü ő ő ö í ő ő ü ő ő ö ő ő ö ö ő ő ö ő ü ö ő ö ő ö ö ö ü ö ő ő ő ö ö ő ö ő ö í ő ő ö ő í ü ö ő í í ö í í

Részletesebben

ú ű Í Í Í Ö Ő Ö Ú Ű Á Ó Á ő ő Í Í Á Á Í Í Ú Ö Á Á Í Á Á Ö Ö ÍÁ Ó Ö Ú Ó Á Á Á Ú Á Ú Á Ú Á Á Ö ő ő Í Ö Ü Ó Á Ö Ú Í ú Ü Í Í Í Ú ú Í Ö Í ú Ú ú Í úí ű Í Í ÍÓ Í ú Í Í ú Í Í Í Í Á Ű Á Ó Á Ú Ó Í Í Á Ü Í Í Ö Á

Részletesebben

Á Á Í Ő Í Ó Í Á Í Á Á ű ú Ő Ő Í ű Á Ó Ó ú ű ű Í ű ú Ú ú Á Á ú Í ű ú ű Á ú Ü Í ú Í ú ű ú Ú ú ű ú ú ú ú Á Á Á Ü Ö Á Á ú ú Á ú Á ú Á ú ű ú ú ű Á ú Í ú ú ű Ö Á Á Í ú ú ú Ú ú ú Í Á Á Í ú Á ú úí Á Á ú ú ú ú

Részletesebben

Á ü ö ű ü Ő Ó ú ü ö ö ö í ö ú ű í í í í öú í í ű í í ü í ú ö ö Á Á Á í ö ö ű í Ű í ű ö í ö ü ö Ő ü í ö ö ö í í ü ö ö í ü Á ö ú í ű Á ü í í ö Á í ö ű ö ö Á ű ö ü Á ö í í ö ö í ú Ú ö ö í í í í í í í í í

Részletesebben

Í Ő Í ő Ó Í Í Ö ő Í Í ő Ö Ö Ö ő ő ő ő Ö Ó ő ő Ö ő Ö Ö Í Ó ő ő Ö ő ő Ö Ö Í ő ő ő Í Í Í Ó ő ő ő ő ő ő Ö ő ő Í ő Ö ő Ö ő ő ő ő ő Í Í Ü Ö ú ő ö ő ő ú ő ő ő ö ö ö ű ü ö ö ö ő ö ő ő ö ü ő ö ú ő ű ö Ő ő É ő ő

Részletesebben

Í ú Ú Í Í Á Ú Á Á Ü Á ő Ö Á Ö ő ú ú ú ü ú ő ő ő ő Á Ü ő Ö ő Á Ő Ú Á Ú Á Ú ő Á Ö ű ű ú ú ú Í ú ú ű ő ő ő ő Ó ú Ü ú ú ű Í ő ú ú ő ü ő ú Í ú ű ü ű ü ú Í ű Í Í ü ű ü úí Í ő Í Í ú Á Í ű ő ű ú ú Ü ő ő Á Á Á

Részletesebben

ö ö ú ú ú ö ú ú ú ú ö ö ú Ö ö ú Ű ö Ő ú Ö ú ú ö Ő Ű ű ú Í Ú Í Í ú Ú ö ű ö Ú ö ö ú Í ö Ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö Ó É ö ÍÚ Ö Ü ú ö Ú É Ü Ü Ü ű ú ű ú

Részletesebben

É Ö É Ü Ü ü Ö ü Ö ü í Ö ü ü í í ü ü ü ü ü ü í Í í Í Í Ö ű í í ú í í ű í í í ü ű ü í ü ü í ú ü ü í Ö ü ü ü ü í ü í ü í ü ü í ü ü ü ü í í í í í í ü ü ü í ü ü ü í í ü ü ű í ü í ü ü ű ű ü ü ü ü í í ü ű í í

Részletesebben

ö Ö ö ö ö ö Ő ú ö Ö ö ú ő ö ö ö ő ö Ü ö ö ő ö ö ö ő ú Ö ö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ő ő ö ö ő ö ö ő ö ö Ö ő ű ő ö Ö ö

ö Ö ö ö ö ö Ő ú ö Ö ö ú ő ö ö ö ő ö Ü ö ö ő ö ö ö ő ú Ö ö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ő ő ö ö ő ö ö ő ö ö Ö ő ű ő ö Ö ö É É Ó Ö ö Ö ő ő ö ő ő ő Í ő ő ő Ö É Ó ő ö ö ő ő ö ő ő ő ö ö ö ő ö ö ő Í Ü ő ű ő ő ő ö ő ű ö ő ő ű ö ő ö ö ö ö ő ő ő ő ő ő ő ő ö ö ő ű ő ú ő ö ö ö ö ö ő ő ö ő ú ö ö ő ö ő Ő ö Ö ö ö ö ö Ő ú ö Ö ö ú ő ö ö

Részletesebben

É Ő É Ö ő ő ő ő ő ő ö Ö í ő ő ő í ú ü ő ö í í ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ő ő ü ö ö ő í ő ő í ő ö ő ő ő í ö ő ő ű ő Ö Íú ő ő őí ő ő ő ú ő ű ö ü í ü ö ő ü ű ö ő ő ö í ő ö ü ő ő í Ö ő í ö ő ü ö ő őí Ö ő ő ö ü ő

Részletesebben

ű ű ű Í Í ű ű Í ű Í ű Ö Í Í Í Í Í Í ű Í Í Í ű Á Ü ű ű ű Í Ü Í ű Ú ű Í Ü Ü Í Í Á ű ű ű Ó Í Í Í Í ű Í Ü Á Ü Ú ű Ü Ü Á Ü Í Ü Á ű Í Í Í Í Ü Í ű ű Ü ű ű ű Í Ú ű Ü Í Ü Í ű Í Í Í Í Á Ü Ü Á ű Í Í Í Í ű Í Ú Á Ű

Részletesebben

Í ö É Ö É Ü Ö ü ö ö ö í í í ú ü ü í ú ü Í ú ö í ú í ö Ú í ú ü ú ü ö ö ú ü ö í ú ü ö ö í ú ü í ú ü í í ú ü í Ó Ö í ü ö í í ü í ü ú Í ö Ö ö í í ö ö í í ö í í í ü ö ö Í ü ö í í ú í ú í ú ö ö í ü ö ö íí í

Részletesebben

Ó Ó ó ó ő Í ó Ő É ÉÉ É ó ő É É É Ő ö Ó Ö ó ó ó ő ő ö ó É ö ó ö ó Ü ö ö ö ö ö Ü ü ö ö ó ő ú ő ő Ő É ő Ü ő ó ő ö É ö ó ő ö ő ó ó Ó ő ó ó ő ó ö ó ö ő ö ó ő ö Ő ü É É Ü Ü É Ö É Ü Ö Ü Ü É É É Ü Ö Ü Ö É Ö É

Részletesebben

é ó é é ő é é é ö ö é é é ö ö é é é ó í ő é é ó é é ü é é é ü é é é é í ó é é é ü é é é ü é é ő ö ő ő é é é ö ö é ü é é é é é éú í é ö ü ő é ó ö ü é é é ü ö í í é ú é é é é ö é é é é ü ő í ó é é é í é

Részletesebben

ó ó í é ü é ü é é ü é í é ó é í é ő é ő é é é ő ó é é ó é ó é ű ö ö é ő é ü é ü é ű é ö é é é ó ó ö é é é ő é ü é í é é é í ó é é ó ű í Ő é é ő ö é ü é í í ó ő ó ö ő ő ő ő é ö ű ú ő é ú í é ű é ű í é í

Részletesebben

ö ö Í Í ú ú úú É Ú Ö ü ö ö ö ü ö ö Ö É ö ö Ö ű Ö ú ÍÍ ö ű ö ú ö ö ű ö ű Ö ú ű ö ö ú ú ö Ö ü ü É ö ö ü ö ú Ö ü Ö ü ű ö Ö É ü É ü ü ű ü ü ü ü ű ö Ö Ü ű Ü ü É É ü ű É ö Ö ö Í É Ö Ü É É Ü Ő Í ú ú ú ö Ö ö ű

Részletesebben

ő ö ö Í ö ö ü ö í í ú Í ő í ö É É ő ő ö úí í í ö ő í ő í í í ő ö É í í í ő í í ő ö ö ú í É É É ö ü Í ö ö ö ö Í ő ő ő ö í ő ő ú í Íí ő í Í ő ú ő ő ő í í ő í í í í ő í í ö í ő í ö í ü ü í ő í Í ő ü É ú í

Részletesebben

Í Ú É ű Í Í Í Í Ú ű Í Í Í Í ű ű Í Í ű Í Í Í Í ű É ű É Í Í Í Í Ö É É Ó Ü Ú Í Í ű Í Í ű ű ű ű ű Í ű ű Í É Ó Í Í Í Í Í Í Í Í Í Í Í É Í ű Í Í Í Í ű Í Í Í ű Í ű Í ű ű Í Í Í ű ű Í Í Í Íű Í Í Í Í Í Í Í Ü Í Í

Részletesebben

ú É Í ú É ú ű Í É ú É Ö Ó Ö É É ÉÍ Í Í Ü ú ÍÖ Ü ú Ü ű Ü Ü ú Ü ű É Í Í Í Ü Í Í Í ú Í Ü É É Í Í É Í Í Í ű ú Ö É Ö ű Ö ű ú ú Ú Ü Ú ú Ü Í Í É Ü Í Ü Í Í Í Í Í É Í Ú ú Ő É Í ú Í ú Í ű É Ü ú ú Ü Í ű ű Í ú ű úí

Részletesebben

Í ö É í É Ő É í É É Ó É Ó í ö í ű í í ö ű ö Í Ó Ö É É É Ó É í í í Í Í É í í ű ü ű í ű í í ö í í ö ö ü í ö í í ű í ű í ö ű ű Í É í ö ö ö ö í í ö í í Ú É Í ö É í í í ö ü ü í í í í ű ü í Ö í ö ö ö ü Í ö ö

Részletesebben

9. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

9. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 9. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása

Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Környezet minősítése gyakorlat 1 Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Amint azt tudjuk az oldott oxigéntartalom (DO) nagy jelentőségű a felszíni vizek és néhány esetben a szennyvizek

Részletesebben

A mustok összetételének változtatása

A mustok összetételének változtatása Mustjavítás A mustok összetételének változtatása Savtartalom növelése meghatározott régiókban és években alkalmazható az EU országaiban Száraz és meleg éghajlaton vagy évjáratokban válhat szükségessé lelágyulásra

Részletesebben

Í Ó ö ő ő ö ö ó ö ö ó ö ö ö ő ó ó ö ö ő ő ő ó ö ö ó ó ó ó ó ó ó ö ó ú ő ö ő ó ö ó ö ő ö ő ö ő ö ö ó ó ő É É Ú Ú Ő ú ó ó Ü Ő ő É É ú É ő ó ó ú ö ó ó ő É É É ó ű ő ú ó ő ő ó ó ó ó ö ö ó ó ö ő ú ö ö É É É

Részletesebben

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA készült a DE és SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeinek oktatási segédanyagai, illetve Lengyel B.: Általános és Szervetlen Kémiai Praktikum alapján Előkészületek a térfogatos

Részletesebben

ó ó ő ü í ó ó ü ő ü ó í ó ő ő í ő ú ú ó

ó ó ő ü í ó ó ü ő ü ó í ó ő ő í ő ú ú ó Ú Í ú í ó ő ő ó ó ő ü í ó ó ü ő ü ó í ó ő ő í ő ú ú ó ó ő ű í ó Í í ó Ü Í ő Ó Ó Ó Ú Ó Ó í ü ú ú ű í ó ó ő ó í í ú ú ő ő ő ü ő í í í ő ó í ó í ő í í ő í í í ő í ő í ő í í ő í ü ú ü ü ú ó ó ő ó ú ó í ó ó

Részletesebben